Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-30 / 230. szám

XII. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM: Világ proletárjai egyesüljetek ! !------------------------------------> A MAI SZAMBÁN: Az ENSZ-közgyűlés szeptember 28-i, délelőtti ülése (2. o.) — Ünnepség Szekszárdon a Néphadsereg Napján (2. o.) — A propagandista párt megbízatása (3. o.) — A 25-ös Autóközlekedési Vállalat Szekszárd (3. o.) — Sztahanovista szövőnők. (4. o.) v___:___________________j GYEI PÁRTBIZOTTJA'OA'NAK LAPJA ARA: 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1955. SZEPTEMBER 30. A dolgozó nép egységes helytállása Talán még sohasem volt ilyen terhelt a telefonhálózat, mint ezekben a napokban, mert szinte percenként érkeznek a jelentések: „Befejeztük a jegyzést“, „Már az első nap túl­jegyeztük a tavalyi összeget,“ Minden dolgozónk példamuta­tóan jegyzett,“ Nincs üzem, mezőgazdasági szocialista szek­tor, község vagy város, ahonnan ne győzelmi jelentésként közölnék a békekölcsönjegyzés eredményeit és méltán, mert a gazdasági tervek teljesítése, túlteljesítése után a békeköl­csön-jegyzésben is szilárdan helytáll dolgozó népünk. Alig jutott el a községekbe, városokba a hír, hogy a Miniszterta­nács felhívással fordult a dolgozó néphez a VI. Békekölcsön jegyzésére, máris tízezrek írták oda a nevüket a jegyzési ívekre és az összeget, amelyet kölcsönadnak államunknak. Megyénkben nem egy olyan eset volt, hogy egyik-másik dolgozó a jegyzés reggelén ünneplőbe öltözve felkereste a ta­nácsot, hogy ő elsőnek akar jegyezni a községben és már vitte magával a pénzt is, hogy mindjárt befizesse a jegyzett ös­­­szeget. Tolna megye dolgozó népének ez az egységes helytállása akarva akaratlanul véleménynyilvánítás, mert a kölcsönadott forintokban az jut kifejezésre, hogy a dolgozó nép egységesen támogatja pártunk és kormányunk politikáját, egyetért azzal és azt akarja, hogy továbbra is a megkezdett úton haladjunk, továbbra is az országépítési győzelmek sorozatával küzdjünk a szocializmus alapjainak lerakásáért. A munkás azt akarja, hogy tovább épüljön, fejlődjön a gyára, új, modern gépek segítsék a termelést, javuljanak munkakörülményei, növe­kedjék kulturáltsága, életszínvonala, a dolgozó paraszt pedig azt, hogy a falu kulturáltságban egyre inkább felemelked­jen a város színvonalára, a földeket méginkább ellepjék a modern mezőgazdasági erő- és munkagépek és ezáltal meg­szabaduljanak a nehéz fizikai munkák zömétől, azt akarják, hogy tovább fejlődjön, virágozzon a boldog, gondtalan életet biztosító nagyüzemi mezőgazdaság. Velük egy akaraton van a dolgozó néphez hű értelmiség, akik szintén sajátjuknak érzik szocializmust építő országunkat, mert benne megtalál­ták megbecsülésüket, az alkotás, kutatás minden lehetőségét. Ennek az egész megyét átfogó hazafias mozgalomnak az elindítói a kommunisták és a munkások voltak. A várostól a legkisebb községig, pusztáig, mindenütt a kommunisták voltak az első jegyzők és az ő példájuk vonta maga után a dolgozók százezres tömegét. A jegyzés megindulásának nap­ján reggel 9 órakor már azt jelentették a Tolnai Selyemgyár­ból, hogy majdnem minden dolgozó békekölcsön-jegyzéssel kezdte a munkát. A Dunaszentgyörgyi Gépállomáson a dél­előtti órákban még csak a dolgozók fele jegyzett le, mert a többiek kint dolgoznak a határban, de ők is többet jegyeztek mint tavaly a gépállomás összes dolgozója együttvéve. Ha­sonló jelentés érkezett az Alsóleperdi Állami Gazdaságból. Hozzátehetjük, mindenütt a kommunisták nyitották meg a jegyzők sorát. Általános tapasztalat, ami a naki Út a Szocializmus Felé és a dunaszentgyörgyi Szabadság Termelőszövetkezetekben volt, hogy a kommunisták lejegyeztek és utána mentek agi­tálni a tsz többi tagjaihoz, de ezzel egyidőben mozgósítot­ták a népnevelőket is, hogy folytassanak széleskörű felvilá­gosító munkát. Most az a feladat, hogy ezt a lelkesedést, ezt az egységes kiállást tovább fokozzuk. A dolgozók szívesen adják köl­csön saját államuknak forintjaikat, de az a tapasztalat, hogy a község vezető szervei erre több helyen nem építenek. Gyu­lajon például az a vélemény járja: „Eddig még csak a veze­tők, hivatalnokok jegyeztek, a dolgozó parasztokhoz majd csak vasárnap megyünk, mert előbb nem érünk rá.“ így aztán a dolgozó parasztoknak jelentős része még nem is jegyzett. A községek kommunistáinak és vezetőinek nemcsak az a feladatuk, hogy példát mutassanak a jegyzésben, hanem az hogy szervezzék, irányítsák a kölcsönjegyző agitátorok tevé­kenységét. Végezzenek olyan munkát, hogy ne legyen a községben egy dolgozó sem, akit ne keresnének fel és ne beszélgetnének el vele. A pártszervezetnek kell biztosítania, hogy a népnevelők „teli tarisznyával“ induljanak munkára, megfelelő érvekkel tudjanak agitálni. Ehhez pedig nem kell semmi más, mint az, hogy számba vegyék az ország, a saját községük fejlődését, amelyet az ötéves terv időszakában elért, emlékeztessenek arra, h­ogyan változott meg a dolgozók élete az ötéves terv időszakában. Ügyelni kell arra, hogy a békekölcsön-jegyzés agitációja ne elvont, kampánymunka legyen. A békekölcsön-jegyzés mellett egy pillanatra sem lehet megfeledkezni az előttünk álló nagy feladatok sokaságáról: üzemekben a III. negyedévi tervek teljesítéséről és a következő negyedévi tervteljesítés beindításáról, falun az őszi munkálatokról, a vetésről, a betakarításról és begyűjtésről. Nemcsak azért nem lehet ezektől elszakítani az agitációs munkát, mert el­hanyagolásuk anyagi kárt jelent az országnak, hanem azért, mert a békekölcsön-jegyzés csak akkor lesz igazán eredmé­nyes, akkor jelent kellő előrehaladást a szocializmus építése terén, ha becsülettel végrehajtjuk a gazdasági feladatokat is. A népnevelők, amikor felkeresik a dolgozókat, ne csak a békekölcsönről beszéljenek, hanem az őszi munkálatokról is, arról, hogy miért fontos a korai vetés, betakarítás, hogyan lehet meggyorsítani e munkálatokat. Nem elégedhetünk meg részletsikerekkel, márpedig a siker csak akkor lesz teljes, ha a békekölcsön-jegyzés mellett sikeresen végrehajtjuk a többi feladatokat is. Hazánk felvirágoztatásáért jegyezz békekölcsönt! Szép eredmények születtek a lengyelt Mezőgazdasági Szakiskola méhészeti­­ tanfolyamán. A tanítás megkezdése előtt lejegyeztük azo­kat az összegeket, melyeket önzetlen, meleg szeretettel adtak szocialista hazánk építésének céljaira. A méhésztanfolyam hallgatói a tan­folyam ideje alatt munkahelyükről fizetést nem kapnak. A hallgatók egyhangúlag elhatároz­ták, hogy a tanuláson kívül munkát vállalnak a tangazdaságban és így keresik meg a jegy­zett összeget. Mire az első óra megkezdődött, már 2650 forintot tett ki a lejegyzett összeg. Az összeg csekély, de a hallgatók jelenlegi helyzete miatt, annak előteremtésére vállalt áldozatok hatalmassá növelik azt. A hallga­tók 50 százaléka a jegyzett összegek kötvényei­ről lemondott iskola méhészeti felszerelésének javára, így 1650 forint értékű VI. Békekölcsön­kötvény vált az iskola méhészetének fejlesztési alapjává. Mindannyian úgy éreztük, hogy leg­alább ennyivel tartozunk a népünknek és álla­munknak, melytől az elmúlt évek alatt annyi mindent kaptunk és még a jövőben is kapunk. NAGYMIKLÓSI FERENC tanfolyam bizalmi. ... hogy szebbé váljék a dolgozó parasztság élete Lelkesen vesznek részt a VI. Békekölcsön jegyzésében a megye földművesszövetkezetei­nek dolgozói, vezetői, Szíjártó Sándor a Tolnai Földművesszövetkezet igazgatósági tagja, T. típusú tsz-tag 1600 forintot jegyzett. „Ezzel akarok hozzájárulni ahhoz, hogy az új ötéves tervben még jobban emelkedjék a dolgozók életszínvonala ,ahhoz, hogy az ipar még több traktort, kombájnt gyártson , hogy ezek segít­ségével minél szebbé, könnyebbé váljék a dol­gozó parasztság élete.” — mondotta, amikor aláírta a jegyzési ívet. Pető Gyula sióagárdi igazgatósági tag 1500 forintot, Doszpod János szedresi, Tóth István medinai, Horváth József­né őcsényi igazgatósági tagok 600—600 forintot, Vadóc Kálmán őcsényi felügyelőbizottsági tag 780, R. Bence József decsi igazgatósági tag 650 forintot ad kölcsön államunknak. Dávid Ottó, a Szekszárdi Földművesszövet­kezet ügyvezetője 1500, Lukács István decsi és­­ Tornóczki János tolnai ügyvezető pedig 1000— 1000 forintot jegyeztek. H MÉSZÖV dolgozói élenjárnak A megye területén 17 KTSZ- ben valamennyi dolgozó eleget tett hazafias kötelességének: jegyzett békekölcsönt. Leg­jobb eredmények születtek a bonyhádi Építőipari KTSZ-ben, ahol 85 fő 55 800 forintot jegyzett. Az egy főre eső át­lag itt 657 forint. A szekszárdi Cipész KTSZ 46 dolgozója 23 500 forintot jegyzett. • A Dombóvári Fémtömegcikk­gyártó Vállalat összes (61) dol­gozója még kedden délelőtt 25 050 forint békekölcsönt jegy­zett.* Egri Péter, a MÁV Dombóvári Építési Főnökség ifjú munkása teljes havi fizetését adta kölcsön államunknak.* A MÉSZÖV dolgozói közül élenjártak a békekölcsön jegy­zésben Steinbach Antal 900 fo­rint, Barc Lajos 1000 forint, Kormos Sándor 1 600 forint, Trieber Dezső 1 600 forint jegyzéssel. Kálóczi István, a tamási FJK elnöke és Hétvári Antal a paksi FJK elnöke fizetésük 100 szá­zalékát jegyezték. Németkéren Regős Nándor felvásárló 1 500 forintot, Hőgyészen Friedmann Vilmos felvásárló 2 500 forin­tot, Dunaföldváron Takács Já­nos felvásárló 1 500 forintot jegyzett. Pusztczdes&csé községben szerda délig már 68 dolgozó paraszt tett eleget hazafias kö­telességének, jegyzett a Ha­todik Békekölcsönből. Példát mutatott a jegyzésben Bartos József elvtárs másfél holdas dolgozó paraszt, a községi párt­szervezet titkára, aki nemcsak lejegyezte az 500 forintot, ha­nem azonnal be is fizette. A 27-es és 28-as választási körzet­ben már minden család jegy­zett békekölcsönt. A dombóvári járásban eddig 300 tsz-tag jegyzett békekölcsönt A dombóvári járás területén szerda estig több, mint 300 termelőszövetkezeti tag jegyzett békekölcsönt. Legtöbben a gyulaji Új Barázda, TSZ-ben jegyeztek. Itt több, mint 70 tsz­­tag jegyzett békekölcsönt. A dolgozó parasztok közül mintegy 400-an jegyeztek. Első­nek a tanácstagok jegyeztek s két község kivételével, minden községben lejegyeztek a tanácstagok. * A Kocsola községi DISZ-szervezet titkárhelyettese, Farkas Sándorné elvtársnő 600 forint békekölcsönt jegyzett. Kurdon Tarr Gyula DISZ vezetőségi tag 800 forintot jegyzett. Egészségügyi dolgozók,­­­­Mjt: pedagógusok - példamutató jegyzései A békekölcsön jegyzéséből az oktatásügyi dolgozói is lelke­sen kivették a részüket a jegy­zés első két napja alatt. 1 216 300 forintot jegyeztek. A tamási járás 205 oktatási dolgozója 150 500 forintot jegyzett, ami 734 forintos át­lagnak felel meg. Ugyancsak kitett magáért a bonyhádi já­rás 350 oktatási dolgozója 240 500 Ft-os jegyzéssel, hason­lóképpen a Szekszárd város 212 oktatásügyi dolgozója ,133 600 forintos jegyzéssel. Igen jól jegyeztek a nagy­­vejkei pedagógusok, akik fizetésük 81 százalékát, kis­­vejkeiek, akik 77,7 százalé­kát, teveliek, akik fizetésük 77,5 százalékát jegyezték. Iván Mária pedagógus, aki­nek a fizetése 1600 forint, 2000 forintot adott kölcsön az ál­lamunknak. Hasonlóképpen id. Székely Sándor paksi pe­dagógus is.* Az egészségügyi dolgozók között a jegyzésben élenjár­nak a Tolna megyei Kórház dolgozói: dr. Benes Lajos 5000, dr. Schmidt László 6000, dr. Kovács Károly 5000, dr Mes­­kó Kálmán 5000, dr. Oszeszky Tibor 5000, dr. Szepesi János 5000, dr. Sigora Bálint 5500, dr. Papp Mihály 4000, dr. Posta Bökény 4500, dr. Thész László 4000, dr. Páli Kálmán 4000, dr. Mosonyi János ugyancsak 4000 forintot adott kölcsön államunknak. A műszaki osztály dolgozói is példamutatóan jegyeztek. Pél­dájukat követték a kórház többi osztályai is. t B téglagyári dolgozók is jegyeznek A Téglagyári Egyesülés szekszárdi központjában már kedden a délelőtti órákban be­fejezték a békekölcsön-jegy­zést, 760 forintos átlaggal. Lelkesen járulnak hozzá a Téglagyárak dolgozói is köl­csönadott forintjaikkal, nagy céljaink megvalósításához. A Szekszárdi Téglagyárban Mar­ton Józsefné és Márkus Já­nos fizetésük 60 százalékát, Király Éva DISZ-titkár fize­tésének 50­­ százalékát adta kölcsön államunknak. A Paksi Téglagyárban Nagy Lajos 800 forint fizetése után 500 forin­tot, Kolonics Ferenc ifjú­munkás, akinek még csak 500 forint fizetése van, 300 forin­tot jegyzett. A Mázai Tégla­gyárban Kelemen József és Jenei Tibor fizetésük 50 szá­zalékát kölcsönözték, mert tudják, hogy államunk több­szörösen fizet vissza minden egyes forintot. A kommunisták példát mutatnak * Az Alsópéli Állami Gazdaság­ban kedden estig közel 400 fő jegyzett békekölcsönt, a lejegy­zett összeg meghaladja a 143 000 forintot. A simontornyai Alkotmány TSZ tagjai közül nagyon sokan lejegyeztek az első két nap alatt. Példamutatóan jegyzett Majzik Tamás, négygyermekes apa, 500 forintot.* A varsádi gépállomáson már befejezték a jegyzést. A 92 dol­gozó több mint 42 000 forintot jegyzett. * A kistormási Dózsa Termelő­szövetkezetben minden tag jegy­zett békekölcsönt. A tsz tagsága közül legpéldamutatóbban jegy­zett Lestár Vendal, aki maga 400 forintot adott kölcsön az államnak és emellett még a be­teg, munkaképtelen felesége is jegyzett 100 forintot. Kónya Er­nő tsz tag 500 forint békeköl­csönt jegyzett. Mözs egyéni gazdái közül Csuka István 6 holdas tanácstag 500, Bartók József 6 holdas dol­gozó paraszt 500, Virágh József az I. típusú tsz tagja 500, Pa­­senszky Antal 7 holdas gazda 600 forint békekölcsönt jegyez­tek.• Az Alsóleperdi Állami Gazdaság­ban eddig több mint 500 dolgo­zó jegyzett békekölcsönt mint­egy 200 ezer forint értékben. * A bátaszéki Búzakalász Ter­melőszövetkezet szorgalmas tag­ja, Ferenczi Jánosné, aki a ta­vas­zal lépett be a termelőszö­vetkezetbe, eddig 170 munka­egységet szerzett, 500 forint békekölcsönt jegyzett. A fiatal­asszony, akinek az ura katona, kint a szántóföldön szerzett tudo­mást, a békekölcsönjegyzésről, abba­hagyta a munkát, bement a tsz irodára és példamutató jegyzésén keresztül tett eleget hazafias kötelességének. Süvegjártó Mihály elvtárs, a ta­mási Vörös Szikra TSZ tagja, a békekölcsönjegyzés hírének megérkezésekor kijelentette, hogy minden munkaegysége után egy-egy forintot jegyez. Süvegjártó elvtársnak 500 mun­kaegysége van.

Next