Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-16 / 218. szám
JA &L4 iön P TOlHAMICVH PÉRTBIZOTTSÁG XW AK LAPJA I XII. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM. ÁRA: 90 FILLÉR. PÉNTEK, 1955. SZEPTEMBER 16. SYSISts Gondos munka — magas jövedelem — virágzó termelőssövetkezet A Fornádi Állami Gazdaság segítsége Szűcs Sándor 8 holdas dolgozó paraszt a közös gazdálkodást választotta, fiával együtt a sárpilisi Sarló Kalapács TSZ-be lépett. Tóth Ferenc 4,5 holdas decsi gazda és tizennyolc éves fia a sárpilisi Sarló Kalapács TSZ-be kérték felvételüket. Újabb tagokkal gyarapodtak Megyénk termelőszövetkezetimozgalma az elmúlt hetek alatt nagy fejlődést mutat. Szinte naponta gyarapodik azoknak a száma, akik a termelőszövetkezeti gazdálkodást választják. De nemcsak a már meglévő tsz-ekbe lépnek be újabb tagok, hanem szép számban alakulnak új termelőszövetkezetek is. Alig három héttel ezelőtt a Pakshoz tartozó Cseresznyés pusztán Aranykalász néven új termelőszövetkezet alakult. Megalakulásukkor 8 család 14 taggal írta alá a belépési nyilatkozatot. Azóta már a Cseresznyéspusztaiak közül többen kérték az új tsz-be felvételüket. Sipos István tsz elnök irányítása mellett 22 család 100 hold földön kezdi majd meg a szövetkezeti gazdálkodást. A tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet tagjai — Gergely Ferenc, Kovács Ferenc és Aranyi Lajos — silógödröt építenek. Köztük dolgozik a 16 éves Mátics József is, aki nemrégiben lépett be a termelőszövetkezetbe. a környékbeli termelőszövetkezeteknek.A A Fornádi Állami Gazdaság már a tavasszal hatékony seítséget nyújtott a környékbeli termelőszövetkezeteknek. Ez a kapcsolata nem szűnt meg azóta sem, sőt még szorosabbá üt.. Az állami gazdaság szakemberei rendszeresen megbeszélik a tsz elnökökkel, agronómusokkal az időszerű munkákkal kapcsolatos feladatokat, tanácsokat adnak a termények betakarítására, tárolására, az őszi vetési terv előkészítésére vonatkozóan. A szakmai segítségen túl, ahol az szükséges, anyagilag is segíti az állami gazdaság a termelőszövetkezeteket. Legutóbb például 50 mázsa elit őszi árpa vetőmagot adott cserébe a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezetnek. Az „ifik" versenyében Scheidl József vezet A dunaszentgyörgyi gépállomás valamennyi ifjú DISZ traktorosa benevezett az ifjú traktorosok országos versenyébe. Az idei eredmények azt igazolják, hogy megállják helyüket a munka területén. Scheidl József traktoros például nyári tervét 98,5, cséplési tervét pedig 100 százalékra teljesítette. A gépállomás az elmúlt napokban értékelte az őszi terv első 10 napjának eredményeit. A traktorosok közül első négy helyet az ifik szerezték meg. Scheidl József fiatal például naponta teljesíti 5,2 normálhold ütemtervét. Értékelés alapján az első: Scheidl József 33 normálholddal, második Kollmann József 30,8, harmadik Nagy Ferenc 30,6, negyedik Pál József 29,9 normálholddal. löl fizet a lengnel Inportmipgonnia a paksi Vörös Sugár TSZ-nek A főleg külföldi eredetű, másod- és harmadfokon szaporított burgonya jó termést ígér: előzetes becslések szerint átlag meghaladja a 90—100 mázsát holdanként. Különösen szép eredménnyel szaporítják a „Pierviesnyek”fajta tavaly ősszel behozott lengyel importburgonyát, amelyből többek között a paksi Vörös Sugár Termelőszövetkezet 20 kataszteri holdon termelt ebben az évben. E hét elején a paksi Vörös Sugár Termelőszövetkezetben megkezdték a 16 hold korai ültetésű vetőburgonya felszedését, s a jól fejlett burgonyagumókból 80—90 mázsa kerül fel, s ennek hatvan százaléka megfelel a továbbszaporítás minőségi követelményeinek. Október 15-ig befejezik a vetést sége a dunaszentgyörgyi gépállomás pártvezetőségének javaslatára értekezletet hívott össze, ahol Vaszkó elvtárs, a tsz elnöke beszámolt eddigi munkájuk eredményeiről. A tsz elnöke többek között arról beszélt, hogy szép eredményeket értek el eddig az őszi munkák elvégzése terén. A vetésre kerülő talaj zöme elkészítve vetésre vár. Sőt megkezdték és folyamatosan végzik az őszi árpa vetését. Az augusztus 20-ig elvetett 5 hold bíborheréjük pedig gyönyörűen zöldes. Ezen a pártvezetőségi értekezleten határozatot hoztak, hogy október 15-ig befejezik összesen 280 holdon az őszi kalászosok vetését. A németkéri Ságvári Termelőszövetkezet pártvezető- SZAPORÁN LÉPEGETETT egymás mellett az anya és a fiú. Mögöttük gyorsan maradtak el a keskeny földsávok, a kisparasztok apró parcellái. Végre megérkeztek, pihentek egy kicsit, mert hosszú volt az út a falutól a kukoricaföldig. Dolgoztak reggeltől estig, napnap után. Böcz néni, aki a 3 hold bérletes földből nem tudott biztos megélhetést nyújtani népes családjának, esténként hímzést vállalt. Ez a munka sem hozott sok hasznot, mert a durva paraszti munka elnehezítette kezeit. AZ ÉDESANYA, Böcz Sándorné kezdett belenyugodni sorsába, hogy neki, családfenntartónak, látástól-vakulásig kell dolgoznia, hogy öt gyermekét el tudja tartani. De amikor egyedül kapálgatott a kukoricaföldön, gondolatai akaratlanul is azt a képet vetítették elő, hogy most már élete végéig ez a sors vár rá. Hát nem élhetne ő könnyebben? Érezte, hogy az életének van egy járhatóbb útja is, de valahogy nehezen találta meg. 1951-ben betelt a pohár. Az aprótermetű asszonyka végleg azt mondotta, hogy elég volt. És bár idősebbik lánya ellenezte, ő mégis helyesen választott, szövetkezeti tag lett, mégpedig a faddi Győzelem TSZ-ben. Négy éve már, hogy Böcz Sándorné igazi otthonra talált a szövetkezeti nagy családban. Gondtalanul, boldogan él gyermekeivel, akik már segítenek a munkaegység szerzésében. Erről a megváltozott életről beszélgettünk Böcz nénivel az elmúlt napok egyikén. — Mindössze négy éve vagyok szövetkezeti tag — mondta, — négy éve tudom, hogy mit jelent nyugodtan élni és bátran merem mondani, hogy ezt az életet a világon semmiért sem adnám oda. Eddig hárman dolgoztunk a tsz-ben és a július 31-ig szerzett 470 munkaegységünkre 3 kiló híján 30 mázsa búzát és 10 és félmázsa árpát kaptunk. Ez csak előleg, de szépen jut majd kukorica, burgonya és egyéb is. A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN minden évben kapunk annyit, hogy nemcsak a megélhetésre, hanem már másra is jut. Pár évvel ezelőtt szabadkéményes volt a konyhánk. A szél ikénye-kedve szerint süvöltött be, de az eső és a hó is hevert. Ezt meg kellett volna csináltatni amelyre csak azután került sor, amikor a tsz-be léptünk. Pár héttel ezelőtt Budapesten voltunk konyhabútort vásárolni. Egyszóval egészen más, összehasonlíthatatlanul jobb ez az élet a réginél. Inkább háromszor termelőszövetkezeti tag, mint egyszer egyéni gazda. De nemcsak én, gyermekeim is örömmel dolgoznak a tsz-ben, ahol nemcsak a jobb megélhetést, hanem a továbbtanulás lehetőségeit is megkapják. Sándor fiamat agronómusképző iskolára küldte a tsz. A lengyeli technikumban tanul 2 évig. Engedtem, hadd menjen, tanuljon, amíg ott lesz, az elmúlt évben teljesített munkaegységeinek egy bizonyos százalékát megkapja, míg tanul. Mi ketten, Zsuzsi lányommal dolgozunk. Van két anyakoca, két süldő az ólban, az istállóban pedig egy üsző kérődzik. Egyszóval, így biztosítottnak látom a magam, a családom, de valamennyi osztag jövőjét. BÓCZ SÁNDORNÉ boldogan beszél és tervez, mert tudja, hogy a termelőszövetkezetben megkapja azt, amire szüksége van. Asszony a talpán Világ proletárjai egyesüljetek ! Napról napra számos szocialista intézmény, napközi otthon létesül megyénkben. Képünk a dunaföldvári Cipész KTSZ napközi otthonának egy részét mutatja be, amely a nyár folyamán kezdte meg működését. A genfi szellem győzelme Moszkvában ötnapos nehéz, nem egyszer szenvedélyes vitákra alkalmat adó tanácskozás után befejeződött a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségének megbeszélése. A tanácskozás eredménnyel járt s ez újabb lépést jelent előre a nemzetközi feszültség enyhítésének útján. A genfi szellem, amelyet a négy államfő rakott le, ezzel újabb győzelmet aratott s ismét bizonyságot tett arról, hogy a nemzetközi feszültség kérdéseit meg lehet és meg is kell oldani a tárgyalóasztal mellett. A moszkvai megegyezés azonban újabb csapást is jelent a hírhedt „erőpolitika” egyre csökkenő számú híveire s bizonyság arra, hogy minden vitás kérdésnek meg lehet találni a békés megoldását. A Pravda vezércikke méltán nevezi a moszkvai megegyezést fontos lépésnek a nemzetközi feszültség további útján s kétségtelen, hogy a megegyezés hírét minden békeszerető nép őszinte örömmel és mélységes megelégedéssel vehette tudomásul. A kölcsönös megértés és a teljes nyíltság jegyében lefolyt tárgyalások nagy lépéssel vitték előre az egész nemzetközi légkör további megjavításának, a genfi eredmények kiszélesítésének, a „genfi szellem” további terjesztésének ügyét. Éppen ezért a moszkvai tárgyalások eredménye jó előjel az egy hónap múlva kezdődő külügyminiszteri értekezletre, mert azt bizonyítja, hogy az októberi genfi konferencia is eredménnyel járhat, ha a résztvevők kölcsönös jóindulattal, a megegyezésre való eltökéltséggel ülnek a tárgyalóasztalhoz. A moszkvai értekezleten voltak véleményeltérések, de a megegyezés azt bizonyítja, hogy amint Genfben, úgy most Moszkvában is győzött a békés egymás mellett élés politikája, s ezért méltán nevezi a Neues Deutschland a moszkvai megbeszélések eredményét a béke ügye újabb győzelmének. De így értékeli a legtöbb nyugatnémet újság is a moszkvai megállapodást. A hamburgi Die Welt szerint „a nyugatnémetszovjet kapcsolatok normalizálása nemcsak a német és szovjet nép érdekeit szolgálja, hanem elősegíti az egész világ békéjének megszilárdítását is”. A Freies Volk, a Német Kommunista Párt központi lapja szerint pedig „a megegyezés politikája újabb győzelmet aratott” s hozzáteszi, „az értekezlet újra bebizonyította, hogy a legnagyobb ellentéteket is meg lehet oldani a tárgyalóasztal mellett”. A moszkvai megállapodással megszűnt az az áldatlan helyzet, amelyre Bulganyin elvtárs megnyitó szavaiban is utalt, s mely szerint az két ország közötti „normális kapcsolatok hiányát arra akarják felhasználni, hogy ellenségeskedést szítsanak a Szovjetunió és Nyugatnémetország között”. A kapcsolatok a két ország között most helyreállnak s ez, mint a záróközlemény is leszögezi, „elősegíti majd az egész Németországra vonatkozó rendezetlen kérdések megoldását, és ily módon elősegíti a német nép fő, közös nemzeti problémájának megoldását, a német demokratikus állam egységének helyreállítását”. És ezzel az európai biztonság, a béke megszilárdításának ügye is előbbre jutott, mert mint a genfi kormányfői értekezletnek, úgy az októberben kezdődő külügyminiszteri értekezletnek is egyik fontos tárgyalási és vitatémája Németország, s ettől elválaszthatatlanul az európai béke és biztonság ügye is. Moszkvában újabb győzelmet aratott az a következetes békepolitika, amit a Szovjetunió kezdettől fogva vallott és igyekezett a gyakorlatban is megvalósítani. Az első lépést a négy kormányfő megtette Genfben, s a Szovjetunió kormánya valóban a „genfi szellem” jegyében járt el, amikor a moszkvai tárgyalásokon újból diadalra vitte s a megvalósuláshoz segítette közelebb a világ minden jószándékú emberének közös óhaját és akaratát, a béke megszilárdítását és megőrzését. Éppen ezért a közvetlenül érdekelt országokkal együtt, a világ minden békére törekvő népe, köztük mi, magyarok is, osztatlan örömmel és megelégedéssel vesszük tudomásul a moszkvai megállapodást, amely újabb, jelentős lépéssel viszi előre a világot a béke megszilárdásának útján. Most valóban, mint a Freies Volk vezércikke megállapítja, a nyugatnémet szövetségi gyűlésen a sor, hogy minél hamarabb ratifikálja a Moszkvában létrejött megállapodásokat. Ezt követeli a német nép érdeke, de ezt követeli a béke megszilárdításának fontos ügye is.