Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-18 / 220. szám

16 könyvt'r ■ecs>LO Ál HPP TOlHANiOyil PÁRTBIZOTTSÁSÁNAK LAPJÁ~~I XII. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. VASÁRNAP, 1955. SEPTEMBER 18. Megérett a híres Jonathán alm­a állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben. Nemsokára kezdődik az alma­szü­ret... a technika fejlesztésével a termelékenység emeléséért A termelékenység állandó emelkedése a szocializmusban gazdasági törvény, egyben a szocializmus győzelmének kulcs­kérdése. „A munka termelékenysége — tanítja Lenin — ez végeredményben a legfontosabb, a legfőbb az új társadalmi rend győzelme szempontjából.” Életszínvonalunk állandó emelkedését, — a szocializmus gazdasági alaptörvényének követelményét — csak úgy tudjuk biztosítani, ha állandóan növekszik a termelés. A termelés növelésének a munkaerő­tartalékok felhasználásán kívül kimeríthetetlen forrása a termelékenység emelkedése, amit lehetetlen biztosítani a technika állandó fejlesztése és tökéletesítése nélkül.­­ A többtermelésnek és így életszínvonalunk emelkedésé­nek másik feltétele a termékek önköltségének csökkentése. Ez azonban szorosan összefügg a termelékenységgel olyan­formán, hogyha növekszik a munka termelékenysége, csök­ken a termékek önköltsége. Többet, jobbat, olcsóbban és könnyebben termelni ez életszínvonalunk emelkedésértek alapvető követelménye. Több termelés, termelékenység, önköltségcsökkentés, tech­nika, életszínvonal tehát szerves egészet képeznek a szocia­lizmusban, ezeket egymástól elválasztani nem lehet. A mi társadalmunkban, ahol a termelési eszközök tár­sadalmi tulajdonban vannak és ahol a munkásosztály a ha­talom birtokosa, a technika fejlesztésének határtalan lehető­ségei vannak. Nálunk a technika fejlődése nem­, a kizsákmá­nyolók profitját és a munkanélküliek seregét növeli, hanem megszabadítja az embert a nehéz fizikai munkától, növeli a munka termelékenységét, ezen keresztül az életszínvonalat. Pártunk és kormányunk útmutatásait megértve, iparunk történetében páratlan jelentőségű mozgalom bontakozik ki országszerte a technika fejlesztésének zászlaja alatt. Mérnö­kök és munkások kéz a kézben dolgoznak azon, hogy újítá­saikkal, ésszerűsítéseikkel tökéletesítsék meglévő technikai felszerelésüket, termelési eljárásainkat. Különösen nagy len­dületet ad ennek a mozgalomnak pártunk irányító és felvi­­­lágosító munkája és a minisztertanács augusztus 25-én meg­jelent módosított újítási rendelete. Ebbe a nagyszerű mozgalomba eredményesen kapcsolód­tak be megyénk ipari üzemei is. Megyei viszonylatban agusz­­tus elejétől szeptember elejéig 708 javaslatot nyújtottak be az üzemek dolgozói, melyből 678-at fogadtak el. A 678 elfo­gadott javaslatból 165 az újítások száma. Előreláthatólag 2 millió forint megtakarítást jelentenek majd ezek az újí­tások népgazdaságunknak. Egyedül a Tolnai Selyemfonógyár­ban 19 újítást nyújtottak be a dolgozók, melyeknek gazda­sági értéke az előkalkulációk szerint 660.115 forintot tesz ki. Jelentős a Tolnai Selyemfonógyárban Friedrich elvtárs újí­tása a 20 fonófejes fonóegység alkalmazása, amely 208.242 forint évi megtakarítást eredményez és már bevezetéskor 7—8 százalékkal növeli az egy főre eső termelési értéket. A Simontornyai Bőrgyárban Szilágyi elvtárs a kész bőr sza­lagrendszerű szárítását javasolta, mely által jelentős munka­erő és anyagmegtakarítást lehet elérni a minőség javulása mellett. Ugyancsak munkaerő és anyagmegtakarítást ered­ményez a Simontornyai Bőrgyárban Udvardi elvtárs javas­lata, a boxkikészítés gyártási technológiájának átdolgo­zásáról. Nem lehetünk megelégedve az elfogadott újítások beve­zetésével, mert ez nagyon vontatottan történik. Ennek elle­nére az augusztusban bevezetett újításoknak is szerepe van az egy főre eső termelési érték kedvező alakulásának, amely aug. hónapban júliushoz képest 2,8 százalékos emelkedést mutat. Pénzértékben ez az emelkedés fejenként 2228 forin­tot jelent. Elmondhatjuk, hogy megyénk üzemeinek többsége ma­gáévá tette a műszaki fejlesztéssel, különösen az újításokkal kapcsolatos feladatokat. Azonban vannak olyan üzemeink is, amelyekben nagyon kevés javaslat látott napvilágot. Ilye­nek például a Marosi Tejüzem, a Szekszárdi Téglagyár és a Paksi Konzervgyár. Vajon azt jelenti-e ez, hogy az említett üzemekben a dolgozók nem akarják magukévá tenni a mű­szaki fejlesztés nagyszerű programját? Nem, nem jelenti ezt! Hiszen a Paksi Konzervgyárban is vannak olyan lelkes és tehetséges dolgozók, mint Hajdú Károly és Szederkényi Ist­ván, akik egy burgonyamosógépet alakítottak át uborka­mosógéppé, amely 21 mosómunkás munkáját szabadítja fel és 15.250 forint megtakarítást jelent egy idényben. A hiba oka, hogy az említett üzemekben a párt, DISZ és szakszer­vezet nem fordít kellő gondot e fontos kérdésre. Nem szer­vezték meg jól a műszaki aktívaértekezletet, így azok nem tudták mozgósítani a dolgozókat. Általános hibának kell megemlíteni, hogy nagyon von­tatott üzemeinkben az elfogadott javaslatok gazdasági érté­kének megállapítása. Pedig a dolgozók elvárják, hogy fog­lalkozzanak javaslatukkal! Ezenkívül az is hiba, hogy az újítók közül kevés az egyszerű munkás. Például a Tolnai Selyemfonógyár öt legjelentősebb újítója között csak egy munkás van, idős Bencze János, a TMK-csoport beosztottja, a többi műszaki alkalmazott, illetve csoportvezető. Ezek a hibák azonban kiküszöbölhetők, ha a párt, a DISZ és szakszervezeteink szívós, felvilágosító munkával har­colnak célkitűzéseink helyes teljesítéséért. E hibák nem takarják el azokat a szép eredményeket, amelyekből azt lát­hatjuk, hogy jó irányban halad megyénk ipara a technika fejlesztésének útján, amely hazánk megerősödéséhez, népünk ragyogó jövőjéhez vezet. V.______________________J A MAI SZAMBÁN: A DISZ Központi Vezetőségének ülése (2. o.) — Az új párt­titkár (3. o.) — Távoli tornyok (4. o.) — Azért a közösben mégis jobb... (5. o.) — Ifjú szakmunkások a Paksi Kon­zervgyárban (7. o.) MEGYÉNK ÉLETÉBŐL A felemelkedés útján Búzás János belépett a szek­szárdi Béke Termelőszövetke­zetbe, mintegy harminc dol­gozó társával együtt. Hajnes József szintén aláírta a belépési nyilatkozatot a szek­szárdi Béke Termelőszövetke­zetbe. Az őszi mezőgazdasági munkák hírei: A gépállomások őszi versenyében jelenleg Pincehely vezet A Megyei Gépállomási Igaz­gatóság­­ jelentése alapján a pincehelyi gépállomás a nyári idénytervét csak 86,3 száza­lékra tudta teljesíteni. Éppen ezért kétszeresen is örvendetes az a hír, hogy jelenleg a gép­állomások őszi versenyében őszi tervének 13,5 százalékos teljesítésével első helyen áll. Eddig összesen 1 077 holdon vé­geztek tsz-eknél talajelőkészí­tést. Ezt a jó eredményt úgy tud­ták elérni, hogy a cséplés be­fejezése után erőgépeik egy pillanatra sem álltak le, ha­nem azonnal a vetőszántás végzésébe kezdtek. A jelenlegi eredmény elérésé­ben igen nagy része van Léner Attilának, a gépállomás új fő­gépészének, de eddigi munká­jukért a gépállomás egész kol­lektíváját dicséret illeti. Nagyon szép eredményt értek el eddig az őszi munkák vég­zése terén a nagydorogi gép­állomás traktorosai; 672 hol­don végeztek ősziek alá talaj­­előkészítést és 165 holdon ve­tést. Figyelemreméltó a tamási gépállomás elért eredménye is. A gépállomás sokkal jobban dolgozik, mint a nyári idény alatt. Különösen követendő az egyéni gazdákkal történő szerződtetés. 662 holdon kötöttek őszi ta­lajmunkára szerződést az egyéni gazdákkal. Különösen a dalmandi gépál­lomás vehetne példát, ahol egyáltalán nem törődnek az egyéni gazdákkal történő szer­ződéskötéssel, bár erőgépeik 50 százaléka munkahiány miatt áll A sárpilisi gépállomáson 744 holdon készítették el a talajt vetés alá. Ez nagyon szép. A 16-i jelentés alapján azonban még körzetükben nem kezdték meg a vetést. Megyénk gépállomásai szep­tember 16-ig összesen 8314 hol­don végeztek vetőszántást, 1322 holdon őszi mélyszántást és 992 holdon vetést. Takarékossági mozgalom megyénkben Egyre növekszik a takarékos­kodó dolgozók száma megyénk üzemeiben, hivatalaiban, intéz­ményeinél. A bonyhádi járási tanács dolgozóinak például 90 százaléka takarékoskodik. A tamási földművesszövetkezet alkalmazottainak már 65 szá­zaléka váltott takarékkönyvet. Ugyancsak szép eredményt ért el a takarékossági mozgalom a bátaszéki MÁV Fűtőházban is, itt a dolgozók 40 százaléka ta­karékoskodik rendszeresen. A takarékos dolgozók bútort, var­rógépet, motorkerékpárt, ruhá­zatot, háztartási felszerelést akarnak vásárolni az össze­gyűjtött összegből. Világ proletárjai egyesüljetek ! Már zöldes az 50 hold ősziárpa Mi, a zombai Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai ígé­retet tettünk arra, hogy szep­tember 10-ig elvetjük az 50 hold ősziárpát, ígéretünket be­váltottuk. A jól előkészített magágyból (eke után fogas, henger, gyűrűshenger, tárcsa) már kikelt az ősziárpánk és szépen zöldek Folyamatban van az őszi takarmánykeveré­kek elvetése is, ami szükséges azért, hogy tavasszal, mikorra elfogy a siló, állatainkkal friss, korai zöldtakarmányt etethes­sünk. Csak így tudjuk meg­valósítani, hogy több tej, vaj, hús és zsír kerüljön a dolgo­zók asztalára. Csak jó munkánk eredmé­nyeképpen válhat lehetővé, hogy jövőre is jól részesed­­á. Ezért vetünk el mindent időben. Illés János tsz-elnök. Egyesült a két bogyiszlói tsz Öt év óta működik Bogyiszló községben a Petőfi Termelő­­szövetkezet. A nyáron a régi mellé egy új tsz is alakult a községben „Aranykalász“ né­ven. Hetek óta érlelődött az elhatározás a két termelőszö­vetkezet tagjaiban, hogy jó lenne egyesíteni a két termelő­szövetkezetet, közös erővel, na­gyobb földterületen, jobban menne a munka, nagyobb jö­vedelmet érhetnének el. A Pe­nok mindössze 129 hold földje volt, az új „Aranyka­lásznak“ még ennyi sem. Pénteken este zsúfolásig megtelt a Petőfi TSZ helyisé­ge. Eljöttek mindkét tsz tagjai, hogy együttes közgyűlésen mondják ki a két termelőszö­vetkezet egyesülését. Az új szövetkezet az „Új Élet“ nevet vette fel, elnökévé Pilisi Fe­rencet, az Aranykalász volt elnökét választották. Tíz új tag kérte felvételét Szeptember 14-én kezdtük el a népnevelőmunkát a dolgo­zó parasztság körében, népsze­rűsítve a tsz eddigi eredmé­nyeit. Az alig párnapos nép­nevelőmunka komoly eredmé­nyeket hozott. Tíz gazda 42 hold földdel kérte felvételét. Back Gyula JB. instruktor N­ö­vény­ter­mesztési bemutató Tengelicen A megyei Gépállomási és Me­zőgazdasági Igazgatóság szep­­­tember 19-én, hétfőn, a tenge­­lici Petőfi Termelőszövetkezet­­­­ben tapasztalatcserét rendez, az­­ őszi betakarítási és vetési mun­­­­kák gépi bemutatójával egybe­kötve. Ezen a tapasztalatcserén 50 termelőszövetkezet elnöke a gépállomások vezetői, azonkí­vül gépállomási főgépészek, főmezőgazdászok és tsz-mező­­gazdászok vesznek részt. A ta­pasztalatcsere délelőtt 9 órakor kezdődik. Csütörtökön délben az Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás kenyérgabona és kukorica­termesztési pavillonjában ünnepélyesen kihir­dették az idei kukoricatermelési verseny eredményeit. Egymás után sorolták fel az or­szág legjobb kukoricatermelőit. „Második , díjat kapott... Bodó József dombóvári gazda.” A „Mintagazda” jelvényes Bodó Jó­zsef 10 holdon gazdálkodik. Egy és három­negyed holdon vetett maga keresztezte hete­­rózis kukoricát, amelyről a várható termés mintegy hatvanöt mázsa lesz holdanként. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon az ipari és takarmánynövénytermesztési pa­­villonban az ország legjobb dohánytermelői közt találjuk a tengelici Petőfi Termelőszö­vetkezetet is. A tsz az elmúlt évben 11 hol­don átlagosa­ 1 , *- a3 mázsa dohányt termelt, amely után 400.000 forintot kapott. Az idén 20 holdon termelnek dohányt, holdanként 12 mázsás termésre számítanak. Képünkön Hos­­nyánszky János, a tsz Kossuth-díjas elnöke és Verebi János dohánykertész a levelek szá­radását figyelik.

Next