Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-18 / 220. szám
16 könyvt'r ■ecs>LO Ál HPP TOlHANiOyil PÁRTBIZOTTSÁSÁNAK LAPJÁ~~I XII. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. VASÁRNAP, 1955. SEPTEMBER 18. Megérett a híres Jonathán alma állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben. Nemsokára kezdődik az almaszüret... a technika fejlesztésével a termelékenység emeléséért A termelékenység állandó emelkedése a szocializmusban gazdasági törvény, egyben a szocializmus győzelmének kulcskérdése. „A munka termelékenysége — tanítja Lenin — ez végeredményben a legfontosabb, a legfőbb az új társadalmi rend győzelme szempontjából.” Életszínvonalunk állandó emelkedését, — a szocializmus gazdasági alaptörvényének követelményét — csak úgy tudjuk biztosítani, ha állandóan növekszik a termelés. A termelés növelésének a munkaerőtartalékok felhasználásán kívül kimeríthetetlen forrása a termelékenység emelkedése, amit lehetetlen biztosítani a technika állandó fejlesztése és tökéletesítése nélkül. A többtermelésnek és így életszínvonalunk emelkedésének másik feltétele a termékek önköltségének csökkentése. Ez azonban szorosan összefügg a termelékenységgel olyanformán, hogyha növekszik a munka termelékenysége, csökken a termékek önköltsége. Többet, jobbat, olcsóbban és könnyebben termelni ez életszínvonalunk emelkedésértek alapvető követelménye. Több termelés, termelékenység, önköltségcsökkentés, technika, életszínvonal tehát szerves egészet képeznek a szocializmusban, ezeket egymástól elválasztani nem lehet. A mi társadalmunkban, ahol a termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak és ahol a munkásosztály a hatalom birtokosa, a technika fejlesztésének határtalan lehetőségei vannak. Nálunk a technika fejlődése nem, a kizsákmányolók profitját és a munkanélküliek seregét növeli, hanem megszabadítja az embert a nehéz fizikai munkától, növeli a munka termelékenységét, ezen keresztül az életszínvonalat. Pártunk és kormányunk útmutatásait megértve, iparunk történetében páratlan jelentőségű mozgalom bontakozik ki országszerte a technika fejlesztésének zászlaja alatt. Mérnökök és munkások kéz a kézben dolgoznak azon, hogy újításaikkal, ésszerűsítéseikkel tökéletesítsék meglévő technikai felszerelésüket, termelési eljárásainkat. Különösen nagy lendületet ad ennek a mozgalomnak pártunk irányító és felvilágosító munkája és a minisztertanács augusztus 25-én megjelent módosított újítási rendelete. Ebbe a nagyszerű mozgalomba eredményesen kapcsolódtak be megyénk ipari üzemei is. Megyei viszonylatban agusztus elejétől szeptember elejéig 708 javaslatot nyújtottak be az üzemek dolgozói, melyből 678-at fogadtak el. A 678 elfogadott javaslatból 165 az újítások száma. Előreláthatólag 2 millió forint megtakarítást jelentenek majd ezek az újítások népgazdaságunknak. Egyedül a Tolnai Selyemfonógyárban 19 újítást nyújtottak be a dolgozók, melyeknek gazdasági értéke az előkalkulációk szerint 660.115 forintot tesz ki. Jelentős a Tolnai Selyemfonógyárban Friedrich elvtárs újítása a 20 fonófejes fonóegység alkalmazása, amely 208.242 forint évi megtakarítást eredményez és már bevezetéskor 7—8 százalékkal növeli az egy főre eső termelési értéket. A Simontornyai Bőrgyárban Szilágyi elvtárs a kész bőr szalagrendszerű szárítását javasolta, mely által jelentős munkaerő és anyagmegtakarítást lehet elérni a minőség javulása mellett. Ugyancsak munkaerő és anyagmegtakarítást eredményez a Simontornyai Bőrgyárban Udvardi elvtárs javaslata, a boxkikészítés gyártási technológiájának átdolgozásáról. Nem lehetünk megelégedve az elfogadott újítások bevezetésével, mert ez nagyon vontatottan történik. Ennek ellenére az augusztusban bevezetett újításoknak is szerepe van az egy főre eső termelési érték kedvező alakulásának, amely aug. hónapban júliushoz képest 2,8 százalékos emelkedést mutat. Pénzértékben ez az emelkedés fejenként 2228 forintot jelent. Elmondhatjuk, hogy megyénk üzemeinek többsége magáévá tette a műszaki fejlesztéssel, különösen az újításokkal kapcsolatos feladatokat. Azonban vannak olyan üzemeink is, amelyekben nagyon kevés javaslat látott napvilágot. Ilyenek például a Marosi Tejüzem, a Szekszárdi Téglagyár és a Paksi Konzervgyár. Vajon azt jelenti-e ez, hogy az említett üzemekben a dolgozók nem akarják magukévá tenni a műszaki fejlesztés nagyszerű programját? Nem, nem jelenti ezt! Hiszen a Paksi Konzervgyárban is vannak olyan lelkes és tehetséges dolgozók, mint Hajdú Károly és Szederkényi István, akik egy burgonyamosógépet alakítottak át uborkamosógéppé, amely 21 mosómunkás munkáját szabadítja fel és 15.250 forint megtakarítást jelent egy idényben. A hiba oka, hogy az említett üzemekben a párt, DISZ és szakszervezet nem fordít kellő gondot e fontos kérdésre. Nem szervezték meg jól a műszaki aktívaértekezletet, így azok nem tudták mozgósítani a dolgozókat. Általános hibának kell megemlíteni, hogy nagyon vontatott üzemeinkben az elfogadott javaslatok gazdasági értékének megállapítása. Pedig a dolgozók elvárják, hogy foglalkozzanak javaslatukkal! Ezenkívül az is hiba, hogy az újítók közül kevés az egyszerű munkás. Például a Tolnai Selyemfonógyár öt legjelentősebb újítója között csak egy munkás van, idős Bencze János, a TMK-csoport beosztottja, a többi műszaki alkalmazott, illetve csoportvezető. Ezek a hibák azonban kiküszöbölhetők, ha a párt, a DISZ és szakszervezeteink szívós, felvilágosító munkával harcolnak célkitűzéseink helyes teljesítéséért. E hibák nem takarják el azokat a szép eredményeket, amelyekből azt láthatjuk, hogy jó irányban halad megyénk ipara a technika fejlesztésének útján, amely hazánk megerősödéséhez, népünk ragyogó jövőjéhez vezet. V.______________________J A MAI SZAMBÁN: A DISZ Központi Vezetőségének ülése (2. o.) — Az új párttitkár (3. o.) — Távoli tornyok (4. o.) — Azért a közösben mégis jobb... (5. o.) — Ifjú szakmunkások a Paksi Konzervgyárban (7. o.) MEGYÉNK ÉLETÉBŐL A felemelkedés útján Búzás János belépett a szekszárdi Béke Termelőszövetkezetbe, mintegy harminc dolgozó társával együtt. Hajnes József szintén aláírta a belépési nyilatkozatot a szekszárdi Béke Termelőszövetkezetbe. Az őszi mezőgazdasági munkák hírei: A gépállomások őszi versenyében jelenleg Pincehely vezet A Megyei Gépállomási Igazgatóság jelentése alapján a pincehelyi gépállomás a nyári idénytervét csak 86,3 százalékra tudta teljesíteni. Éppen ezért kétszeresen is örvendetes az a hír, hogy jelenleg a gépállomások őszi versenyében őszi tervének 13,5 százalékos teljesítésével első helyen áll. Eddig összesen 1 077 holdon végeztek tsz-eknél talajelőkészítést. Ezt a jó eredményt úgy tudták elérni, hogy a cséplés befejezése után erőgépeik egy pillanatra sem álltak le, hanem azonnal a vetőszántás végzésébe kezdtek. A jelenlegi eredmény elérésében igen nagy része van Léner Attilának, a gépállomás új főgépészének, de eddigi munkájukért a gépállomás egész kollektíváját dicséret illeti. Nagyon szép eredményt értek el eddig az őszi munkák végzése terén a nagydorogi gépállomás traktorosai; 672 holdon végeztek ősziek alá talajelőkészítést és 165 holdon vetést. Figyelemreméltó a tamási gépállomás elért eredménye is. A gépállomás sokkal jobban dolgozik, mint a nyári idény alatt. Különösen követendő az egyéni gazdákkal történő szerződtetés. 662 holdon kötöttek őszi talajmunkára szerződést az egyéni gazdákkal. Különösen a dalmandi gépállomás vehetne példát, ahol egyáltalán nem törődnek az egyéni gazdákkal történő szerződéskötéssel, bár erőgépeik 50 százaléka munkahiány miatt áll A sárpilisi gépállomáson 744 holdon készítették el a talajt vetés alá. Ez nagyon szép. A 16-i jelentés alapján azonban még körzetükben nem kezdték meg a vetést. Megyénk gépállomásai szeptember 16-ig összesen 8314 holdon végeztek vetőszántást, 1322 holdon őszi mélyszántást és 992 holdon vetést. Takarékossági mozgalom megyénkben Egyre növekszik a takarékoskodó dolgozók száma megyénk üzemeiben, hivatalaiban, intézményeinél. A bonyhádi járási tanács dolgozóinak például 90 százaléka takarékoskodik. A tamási földművesszövetkezet alkalmazottainak már 65 százaléka váltott takarékkönyvet. Ugyancsak szép eredményt ért el a takarékossági mozgalom a bátaszéki MÁV Fűtőházban is, itt a dolgozók 40 százaléka takarékoskodik rendszeresen. A takarékos dolgozók bútort, varrógépet, motorkerékpárt, ruházatot, háztartási felszerelést akarnak vásárolni az összegyűjtött összegből. Világ proletárjai egyesüljetek ! Már zöldes az 50 hold ősziárpa Mi, a zombai Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai ígéretet tettünk arra, hogy szeptember 10-ig elvetjük az 50 hold ősziárpát, ígéretünket beváltottuk. A jól előkészített magágyból (eke után fogas, henger, gyűrűshenger, tárcsa) már kikelt az ősziárpánk és szépen zöldek Folyamatban van az őszi takarmánykeverékek elvetése is, ami szükséges azért, hogy tavasszal, mikorra elfogy a siló, állatainkkal friss, korai zöldtakarmányt etethessünk. Csak így tudjuk megvalósítani, hogy több tej, vaj, hús és zsír kerüljön a dolgozók asztalára. Csak jó munkánk eredményeképpen válhat lehetővé, hogy jövőre is jól részesedá. Ezért vetünk el mindent időben. Illés János tsz-elnök. Egyesült a két bogyiszlói tsz Öt év óta működik Bogyiszló községben a Petőfi Termelőszövetkezet. A nyáron a régi mellé egy új tsz is alakult a községben „Aranykalász“ néven. Hetek óta érlelődött az elhatározás a két termelőszövetkezet tagjaiban, hogy jó lenne egyesíteni a két termelőszövetkezetet, közös erővel, nagyobb földterületen, jobban menne a munka, nagyobb jövedelmet érhetnének el. A Penok mindössze 129 hold földje volt, az új „Aranykalásznak“ még ennyi sem. Pénteken este zsúfolásig megtelt a Petőfi TSZ helyisége. Eljöttek mindkét tsz tagjai, hogy együttes közgyűlésen mondják ki a két termelőszövetkezet egyesülését. Az új szövetkezet az „Új Élet“ nevet vette fel, elnökévé Pilisi Ferencet, az Aranykalász volt elnökét választották. Tíz új tag kérte felvételét Szeptember 14-én kezdtük el a népnevelőmunkát a dolgozó parasztság körében, népszerűsítve a tsz eddigi eredményeit. Az alig párnapos népnevelőmunka komoly eredményeket hozott. Tíz gazda 42 hold földdel kérte felvételét. Back Gyula JB. instruktor Növénytermesztési bemutató Tengelicen A megyei Gépállomási és Mezőgazdasági Igazgatóság szeptember 19-én, hétfőn, a tengelici Petőfi Termelőszövetkezetben tapasztalatcserét rendez, az őszi betakarítási és vetési munkák gépi bemutatójával egybekötve. Ezen a tapasztalatcserén 50 termelőszövetkezet elnöke a gépállomások vezetői, azonkívül gépállomási főgépészek, főmezőgazdászok és tsz-mezőgazdászok vesznek részt. A tapasztalatcsere délelőtt 9 órakor kezdődik. Csütörtökön délben az Országos Mezőgazdasági Kiállítás kenyérgabona és kukoricatermesztési pavillonjában ünnepélyesen kihirdették az idei kukoricatermelési verseny eredményeit. Egymás után sorolták fel az ország legjobb kukoricatermelőit. „Második , díjat kapott... Bodó József dombóvári gazda.” A „Mintagazda” jelvényes Bodó József 10 holdon gazdálkodik. Egy és háromnegyed holdon vetett maga keresztezte heterózis kukoricát, amelyről a várható termés mintegy hatvanöt mázsa lesz holdanként. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon az ipari és takarmánynövénytermesztési pavillonban az ország legjobb dohánytermelői közt találjuk a tengelici Petőfi Termelőszövetkezetet is. A tsz az elmúlt évben 11 holdon átlagosa 1 , *- a3 mázsa dohányt termelt, amely után 400.000 forintot kapott. Az idén 20 holdon termelnek dohányt, holdanként 12 mázsás termésre számítanak. Képünkön Hosnyánszky János, a tsz Kossuth-díjas elnöke és Verebi János dohánykertész a levelek száradását figyelik.