Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-18 / 220. szám
1955. SZEPTEMBER 1rf. NAPLÓ Az egyes versenyszakasz előre viszi a tervek teljesítését Látogatás a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalatnál A Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat 1952-ben néhány kis géppel kezdte meg működését. Az üzemben abban az időben mindössze két szakember dolgozott. A gyakorlatlan segédmunkásokkal az első évben 60 százalékra teljesítették tervüket. A néhány év alatt az üzem nagyot fejlődött. 1953- ban téliesítették a tervet. 1954- ben már túlteljesített értek el, ez évben pedig megkapták az élüzem címet. Jóleső érzés bemenni az üzembe. A dolgozók, a volt segédmunkások szakemberekké váltak. Noilik János 175 százalékos teljesítményével imár többszörös sztahanovista. Ő is, többi segédmunkás társával együtt fejlődött az üzemmel, amelyet korszerű présekkel, vágógépekkel és horganyozó berendezéssel szereltek fel. — Valóságos édes gyermekünknek tartjuk ezt az üzemet, hiszen szemünk előtt nőtt, izmosodott, s azt akarjuk, hogy komoly üzemmé váljon — mondotta Loth elvtárs, a községi párt végrehajtó bizottsági titkára. Az elmúlt hónapban megalakult az üzemi pártszervezet, s azóta a termelőmunkával együtt fellendült a politikai munka is. A Fémtömegcikkgyártó Vállalat dolgozóira mindig lehet számítani. Az üzem dolgozói valóban bebizonyították, hogy méltóak az élüzem címre, a párt elismerésére. Valamennyien ezért harcolnak, hogy ezt a következő negyedévben is megtarthassák. Nap mint nap folyik a szállítás, egymás után gördülnek ki a kész áruval megrakott kocsik a vállalat udvarából. A Fémtömegcikkgyártó Vállalat készítményei a különböző nagyságú horganyozott mosófazekak, vödrök, az üstház és a füstcső igen kelendő. Az üzem 61 dolgozója között 22 DISZ-tag van. Az üzemi pártszervezet nagy gondot fordít a fiatalok nevelésére. Bata Mária DISZ-fiatal gépollón dolgozik. Sok függ az ő jó munkájától, hogy a kiszabott darabok pontosak legyenek, de az anyagtakarékosság terén az anyag jobb kihasználásával is példát mutat. A pártszervezet a fiatal lányt az elmúlt taggyűlésen tagjelöltnek vette fel, miután jó munkájával és magatartásával érdemeket szerzett. — Az üzem dolgozói között állandósult a verseny, hisz éves felajánlásuk van — mondotta Schrettner elvtárs, az üzem párttitkára. Jelenleg is úgy néz ki, hogy a III. negyedéves tervüket 10 nappal a határidő előtt fejezzük be. De november 7-e tiszteletére külön is teszünk felajánlásokat. Az egyes versenyszakasz nagyban előreviszi a tervek teljesítését, mert nem akar senki sem lemaradni versenytársa mögött. Niebel József bádogos az augusztus 20-i versenyszakaszban megkapta a sztahanovista oklevelet. Teljesítményét azóta is állandóan emeli, jelenleg a 158 százaléknál tart. Úgy tervezi, hogy november 7-ig eléri Nokle János teljesítményét, aki 173 százalékkal tartja az elsőséget. Nohk János többszörös sztahanovista. Bata Mária DISZ-fiatal gép fián dolgozik Niebel József bádogos sztahanovista. Megkezdték a bundacipő gyártását a Bonyhádi Cipőgyárban Régi kívánságát teljesíti a cipőipar a dolgozó nők tízezreinek, akik régóta várják a bundacipő gyártását, azért, hogy a téli időszakban megfelelő meleg cipőhöz juthassanak. A bundacipő nem újkeletű gyártmány. Régebben csak a kisipar és egyes KTSZ-ek foglalkoztak ennek gyártásával, azért, mert előállítása komoly szakértelmet igényel. Nagyüzemi szinten eddig még nem próbálkoztak meg azzal, hogy egy teljesen elütő, más profilú cipő gyártásához fogjanak. A Bonyhádi Cipőgyár az idén nagyobb mennyiségű bundacipő gyártását kezdi el, hogy ezzel kielégítse a kereskedelem, illetve a dolgozó nők kívánságát. Nem kis feladat hárult az üzem műszaki és fizikai dolgozóira. Valamennyien tudták azt, hogy egy teljesen ismeretlen gyártmány előállítása nem könnyű feladat, különösen, ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy a Bonyhádi Cipőgyárban számos olyan dolgozó van, aki viszonylag nemrégen került a vállalathoz és szakértelme még nem olyan értékű, hogy merész vállalkozásokba lehessen fogni. Az üzem műszaki dolgozói átérezték a feladat jelentőségét és már hetekkel ezelőtt megindították a próbagyártásokat, a technológia elkészítését, valamennyi műveletet részekre bontottak. Közel 100 pár cipő előregyártását kellett végrehajtani, hogy a legkisebb művelet elvégzése is szakszerűen biztosítva legyen. Ebben a munkában különösen értékes tevékenységet fejtett ki a vállalat főmérnöke, Kiss Fazekas Pál elvtárs, valamint Zentai József elvtárs, a műszaki osztály vezetője. A próbagyártások sikere után e hó 9-én beindult az első sorozat gyártását. A cél: 40 000 pár kiváló minőségű cipő termelése. A számos nehézség leküzdésében kivették részüket az alsóbb műszaki vezetés dolgozói is. A tűzési eljárással voltak a legnagyobb nehézségek, azonban itt is segített az újítási mozgalom. Schulteisz Imre tűződei művezető, Gungl István tűződei szerelő és Szabó Jánosné tűzedei dolgozó újítást vezettek be a tűzési munkálatoknál, ami nemcsak a gyorsaságot biztosítja, hanem a jobb minőséget is. Természetes az, hogy az új termék előállítása nem a megszokott tempóban történik, hanem úgynevezett lépcsőzetes normával. Néhány nap alatt a futószalagok felveszik eredeti sebességüket, hogy az új gyártmány, a nagyszerű, kényelmes, meleg cipő időben kikerüljön a kereskedelembe, illetve a dolgozó nőkhöz. Az új cipőtípus nagyon tetszetős kivitelben készül, melegségét pedig kiválóan biztosítja a „báránybundit". A sorozati legyártásával komoly eredményt érünk el a választék bővítésében és egy új cipőtípus megvalósításában a nagyüzemi termelés területén. 600 ezer forintos beruházás. A fenti cipőtípus legyártásához a vállalat valamennyi feltétellel rendelkezik. Kiválóan karbantartott korszerű gépek állnak rendelkezésre. Mindezek mellett a gyár fejlődése továbbra is biztosítva van, amit az is bizonyít, hogy ebben az évben közel 600.000 forintos beruházást eszközölnek korszerűsítésekre. Ebből az összegből központi fűtésre 305.000 forintot, mely még az idén, a tél beállta előtt megvalósul, gépek vásárlására 160.000 forintot fordítanak. A tervezési költségek pedig 75.000 forintot tesznek ki. A Bonyhádi Cipőgyár gépparkjának felfrissítésére eddig több, mint egymillió forintot fordított államunk. Sok-sok százezer forint értékű a beruházás egyéb szociális és egészségvédelmi berendezések megvalósítására. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy a Bonyhádi Cipőgyár modern, korszerű üzem lett, ahol nincs és nem lehet akadálya annak, hogy a dolgozók életszínvonalának emelését mindig jobb és tetszetősebb cipővel biztosítsák. 7 Ifjú szakmunkások a Paksi Konzervgyárban a Paksi Konzervgyár piros paradicsomai, kívánatos almái sem mosolyognak ránk olyan üdén, mint az a sok fiatal lány, aki ezekből ízletes ételeket készít asztalunkra. Nem tudni a gyümölcs tanult-e meg mosolyogni a fiataloktól, vagy a fiatalok a gyümölcstől? Egy tény, a Paksi Konzervgyár az ifjúság gyára. Eljönnek ide idénymunkára a nyári szünidejüket hasznosan felhasználni akaró diákok és sokan keresik fel a gyárat azok a fiatalok, akik elvégezték az általános iskolát, hogy megtanulják a konzervgyártás titkait. így került ide a gyárba 1953-ban Weisz Magda, Ruff Katalin és Kónya Irén is. Munkájukat már kezdetben is nagy igyekezettel végezték, ezért a gyár Nagykőrösre küldte őket 2 éves szakiskolára. Nemrég tértek vissza. A befőző konyhában találtunk rájuk, olyanok, mint a kórházi ápolónők fehér köpenyükben. — Sokat tanultunk elméletben is, gyakorlatban is. Megtanultuk a gépek kezelését, a bonyolult termelési eljárásokat. Jelenleg 1 éves gyakorlatunkat végezzük, ezután még vizsgázni kell majd Nagykőrösön, utána leszünk kész szakmunkások. — mondja el Weisz Magda. — Az itteni szakmunkások milyen segítséget nyújtanak? — Különösen sokat segít nekünk Ambrus Ödönné műszakvezető. Bizony kell a segítsége, mert az itteni gyakorlat számos olyan problémát is felvet, amivel Nagykőrösön nem találkoztunk — felel kérdésünkre Ruff Katalin. Megvan a lehetősége annak, hogy sokoldalúan mélyítsék el a gyakorlatban mindazt, amit Nagykőrösön tanultak, mert minden üzemrészben dolgozni fognak egyéves gyakorlatuk időszakában. — Szeretnének-e visszatérni az iskola elvégzése után véglegesen a Paksi Konzervgyárba? Megcsillan a szemük és gondolkodás nélkül válaszolnak igent. Hiszen innen indultak el, itt vannak ők otthon, mindenki ismeri, segíti őket és ők is mindenkit ismernek. Heiszler János elvtárs már „régi" szakmunkás. 1951-ben végezte el az általános iskolát, utána rögtön a gyárba jött és 1952-ben már vákuumkezelő szakmunkássá lett. Munka közben tanult téli időszakban a gyár szakmunkást képző tanfolyamán. Teljesítménye 120—130 százalék. A DISZ-szervezet vezetőségi tagja, propagandista. Most készülnek az üzemben a II. Petőfi-iskolára. Úgy tervezik, hogy 20 tagot vonnak be oktatásba. Ez fejlődést jelent a tavalyi 15 taghoz képest, de nem lehet jó eredménynek nevezni, mert 50 állandó tagja van szervezetüknek. • Szereti-e Heiszler elvtárs a gyárat? Elmosolyodik, zavarba jön, keresi a szavakat, majd kinéz az ablakon, végigméri tekintetével a hatalmas, büszke gyárkéményt és csak két szót szól: — Nagyon szeretem ... Tekintete, mintha vádolna, hogy is lehet ilyet kérdezni? Igen, a mi fiataljaink szeretik a gyárat, a munkát. A mi fiataljaink tudják miért dolgoznak, azért, hogy üde mosolyuk soha ne tűnjön el arcukról... Akik segítik és aki gátolja a munkát A hét végén mindig erősebb a vasúti forgalom. A múlt hét is ilyen erős volt. Minden egyes üres kocsiért harcot kellett folytatni, hogy a bányák folyamatos rakodását biztosítani tudjuk. Üres kocsikat csak úgy kapunk, ha a rakott kocsikat gyorsan mozgatjuk. A hét végén a rendezőpályaudvarok és fűtőházak dolgozóira fokozottabb feladat hárul, mert egy rosszul szervezett munka az egésznapi forgalmat befolyásolja. Ilyen hétvégi forgalom volt 9-én is. Már úgy látszott, hogy a Dombóvári Fűtőház mozdonyátlaga nem tudja a forgalom igényeit kielégíteni, s ennek biztosítására a dolgozók hőstetteire, önfeláldozására volt szükség. Ez nem is hiányzik a dombóvári mozdonyszemélyzet jó részéből. Fűtőházunk becsületének megvédésére mindenkor készek. Ezen a napon Krasznai Vilmos mozdonyvezetőre és Kovacsik József fűtő elvtársakra is nagy feladat hárult. 305 tonna túlsúlyt kellett továbbítaniuk a 2184-es számú vonattal. Erre vállalkoztak is. Kárász—Köblény állomásig Mágocs állomástól kaptak egy kisegítő mozdonyt, mely felsegítette a túlsúlyos szerelvényt. Onnan „zöldút” biztosításával továbbították Bátaszék állomásig vonaljukat s ezáltal megtakarítottak egy mozdonyt. Keszei János mozdonyvezető elvtárs szintén hőstettet hajtott végre ezen a napon. A bátaszéki állomáson egy üres szerelvény részére, mely Komlóm ment volna a bányába— nem volt gép. Keszei elvtárs vállalta, hogy a hidasi állomásról Bátaszékre hoz be egy vonatot és utána azonnal továbbítja az üres szerelvényt Dombóvárra, onnan pedig egy túlsúlyos vonatot felsegít a Kárász—Köblény állomásig. Ezután pedig saját vonatját továbbítja, mely csak az esti órákban indul a hidasi állomásról. Keszei elvtárs önként ajánlotta fel segítségét, mert tudta, hogy az őszi csúcsforgalom idején kár minden percért, melyet a kép tétlenül ácsorog. Fadler István mozdonyvezető elvtárs sem kisebb hőstettet hajtott végre; 2176. számú vonatával 225 tonna túlsúlyt továbbított 224 százalékos utazási sebességgel. Vannak azonban olyan dolgozók is, mint Kiss Lajos, aki nem érzi át a vasutas-becsület jelentőségét. A mozdonyvezetőtől a fűtőház segítséget kért Krasznai elvtárs részére. Kiss Lajos megtagadta a segítségadást és kibúvókat keresett. — Miért vállal túlsúlyt, mindenki annyit váldljon, amennyit egymaga is teljesíteni tud, — mondotta. Kiss Lajos bizonyára nem gondolt arra, hogy segítségével egy mozdonyt tudtak volna megtakarítani, amelyet már egy másik rakott, vagy üres szerelvényt várt a dombóvári állomáson. Kiss Lajos helytelen magtartásával nemcsak vonatkésést idézett elő, hanem 2 órát elvett saját, valamint dolgozó társainak pihenéséből. A Dombóvári Fűtőház dolgozóinak jórésze azonban nem szégyent, hanem dicsőséget és megbecsülést szereznek állomásuknak. PÁSTI JÓZSEF. Nem mindenki tudja... ...hogy a Dombóvári Vas-nebb esztergapadját 110.000 forint költséggel. ... hogy a Bonyhádi Építőipari Szövetkezet szalagcsiszolója 32.500 forintba került. ... hogy a Szekszárdi Szabó KTSZ a villanyvarrógépét 32.400 forintért szerezte be. ... hogy megyénkben 1955. év I. felében 564 háztelket kaptak kedvezményes áron a házépítők a tanácsoktól. ... hogy megyénkben az elmúlt félévben 598 családi ház építési engedélyt adtak ki. ... hogy tetőcserépből ez évben 44, millióval többet juttat államunk az építőknek, mint 1954-ben. ... hogy cementből 37 ezer tonnával, égetett mészből 34 ezer tonnával gyártanak többet az idén, mint tavaly. ... hogy 1956-ban másfélmillió költséggel a Szekszárdi Építőipari Szövetkezet új üzemházat épít. ... hogy a Paksi Építőipari Szövetkezet 1956-ban 1 millió forint költséggel épít új üzemházat. HORVÁTH JÓZSEF ^ KTSZ 1954-ben Üzembe Bonyhádi Cipőgyár állította megyénk legmoder- Olvasd, terjeszd a Tolnai Napló!!