Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-11 / 239. szám

1955. OKTÓBER 11. NAPL.O A dunaszentgyörgyi gépállomás dolgozói tudják kötelességüket Öt évvel ezelőtt a dunaszent­györgyi gépállomást is azért hozták létre, hogy a paksi járás termelőszövetkezeteinek egy részében segítse győzelemre vinni a szocialista gazdálkodást Most, ha visszapilantunk az el­múlt évek munkáira, eredmé­nyére, akkor joggal lehet azt mondani, hogy a dunaszentgyör­gyi gépállomás nem állt hiva­tása magaslatán, nem érezte felelősségének súlyát. Nem hiá­ba alakult ki a körzet tsz-ei­­ben az a vélemény, hogy nem szerződnek munkára a gépállo­mással. E vélemény kialakulá­sára adott okot az a tény, hogy a gépállomáson a lehető leg­rosszabb volt a munkaszellem, nagy volt a gépkiesések száma, laza volt a munkafegyelem, a traktorosok nem végeztek mi­nőségi munkát. ízelítőül csak ennyit Természetesen oldalakon ke­resztül lehetne arról írni, ho­gyan „játszotta” el a gépállo­más becsületét az akkori veze­tőség, addig, míg le nem vál­tották őket. A hosszú évek rossz munká­ját és a gépállomás becsületét máról-holnapra visszaszerezni nem lehet. Mégis igen örven­detes az a jelenség, amelyet a gépállomás felmutat, mióta új vezetőség irányít, amióta új kommunista munkaszellem ala­kult ki. Ma már van munkafegyelem a gépállomáson. Érzik a trak­torosok, hogy a gondjaikra bí­zott legkisebb csavarért egy­­személyben felelősek. Érzi ezt a felelősséget Sója Sándor trak­toros is, akit kártérítésre köte­leztek, mert elvesztette a vil­láskulcsot. Nagyobb a rend, jobban megy a munka Duna­­szentgyörgyön. És ebben igen nagy része van a gépállomás pártszervezetének is. A gépál­lomás egész kollektívájának jó munkáját tükrözi az a tény, hogy az idén sikerült először teljesíteniük a kampányterve­ket. Több traktorosuk, például Szemere Gyula, Lukács János és Széles Ferenc már teljesí­tették éves tervüket. Kiválóan dolgoznak az ifi-traktorosok is: Nagy Ferenc a gerjeni Vörös Nap TSZ-ben dolgozik. Az utol­só 10 nap alatt 67 normál hold teljesítményt ért el. De jól dol­gozik Kolmann József, Pál József, Scheidl József és a többiek. A gépállomás egész kollektí­vája legfontosabb feladatának tekinti, hogy az őszi munkák mielőbbi elvégzésében a leg­jobban segítsék körzetük ter­melőszövetkezeteit. Eddig közel 1000 holdon végeztek vetőszán­tást, a németkéri és a paksi tsz-ekben pedig már a búzát vetik. A traktorosok nyújtott műszakban dolgoznak, sőt, kö­zülük többen például Éles Fe­renc, Lukács János vasárnap is dolgoztak, hogy a körzetükben határidőre befejezzék az őszi gabonafélék vetését. A területek betakarításának meggyorsítása érdekében kom­bájnt alakítottak át szárvá­­gásra. A dunaszentgyörgyi gépálllo­­más körzetében az elmúlt hó­napok alatt új termelőszövet­kezetek alakultak. A már meg­lévőkön kívül ezeknek az új tsz-eknek nagyobb segítséget kívánnak nyújtani. A gépállo­más igazgatója, vezető mezőgaz­dásza többet látogatja az új tsz-eket, hogy tanácsaikkal se­gítsék munkájukban őket. A traktorosok legjobbjai dolgoz­nak az új tsz-ekben, Scheidl József ciszista traktoros a paksi Aranykalász TSZ-ben végez ta­lajmunkát. A németkéri Béke TSZ-ben pedig teljesen előké­szítették vetésre a talajt. A Béke TSZ a közeljövőben ki­helyezett mezőgazdászt fog kapni. Jobban megy a munka, mint eddig bármikor, ez azonban nem jelenti azt, hogy most már nincs is kívánnivaló. Még sokat kell javítani a gépállomás mun­kájában, hogy teljesen betöltse azt a feladatot, amelyre hiva­tott. Van még tennivaló a munka megszervezése terén is. Nem szabad előfordulni­­ an­nak, hogy egy traktoros egy napot álljon, mert nincs terület biztosítva. Ezért több felelős­séget és lelkiismeretességet kell éreznie a gépállomás főmező­gazdászának is. Rövid idő alatt bizonyította be a dunaszentgyörgyi gépállo­más egész kollektívája, hogy képesek a jó eredmény eléré­sére, a gépállomás becsületének visszaszerzésére. — Reméljük, hogy most az őszi munkák, a szántás, vetés hatalmas csatá­ját is győzelemre segítik, eh­hez és a további jó munkához kívánunk sok sikert. Őszi határszemlén Látogatás az Állattenyésztési Kutatóintézet Középhidvégi Kísérleti Gazdaságában Itt az ősz, pedig nem hívta senki. Nyomai mégis megtalálhatók az országút porforgata­­gában, a zörgőlevelű kukoricatáblán, vagy a zöldelő gabonavetésben, kuszál­ja össze-vissza a zöld gabonaszálacskákat. Nagyon szép ez a kukoricát és szőlőt érlelő évszak. Bár sokan a természet lassú haldoklásának nevezik, mégis a gazda szemében egyike a legszebb évszakok­nak, mert ilyenkor ősszel veti el a következő év kenyerét. Az Állattenyésztési Kutatóintézet Középhíd­végi Kísérleti Gazdaságának közel 4000 holdas határa mozgalmas képet mutat. Traktorok zúg­nak, vetik a gabonát, hengerezik a talajt, szántják a zöldtrágyának vetett napraforgót. Amott hatalmas testével méltóságteljesen for­dul a kombájn, aratja, csépeli a száját. A gazdaság valamennyi dolgozójának szor­galma és igyekezete már érezteti hatását. A szeptember 12-vel megkezdett és összesen 142 holdon vetett őszi árpa gyönyörűen bokrosodik már. A 42 holdas őszi árpatábla mellett 44 hol­don sorol az őszi búza is. Nemcsak ez az egy olyan búzatáblája van a gazdaságnak, amely­ben fejlődésnek indult a parányi élet. Az eddig elvetett 400 holdból legalább 300 holdnyi terü­leten már kidugta a búza bársonyos, zöld fejét, hogy megerősödve nézzen a tél elébe. Az országút túlsó oldalán a napraforgó ri­kítóan sárga és zöld mezőjét barna, friss szán­tás teszi változatossá. Percekkel előbb még magasan hordta fejét a sárga virág és utána jött a traktor, hogy föld alá fordítsa. Mert a gazdaság eddig elért kiváló eredményei nem ördöngösségnek, vagy véletlennek tudhatók be, hanem annak, hogy tervszerűen végzik a talaj­­erőpótlást, istálló-, zöld- és műtrágya alakjá­ban. Az idén is 350 holdon vetett a gazdaság zöldtrágyának napraforgót. Van a gazdaság­nak olyan 50 holdas szépen zöldelő őszi árpa­táblája, amelyet az idén alászántott zöldtrá­gya után vetettek. Nem véletlen tehát, hogy a Középhídvégi Kísérleti Gazdaság az Országos Mezőgazdasági Kiállításon két első díjat hozott el a bemuta­tott kukoricával és rozzsal. Ezek az eredmé­nyek a gazdaság dolgozóinak, szakembereinek lelkiismeretes és alapos munkáját tükrözik vissza. Feladatuknak tekintik, hogy mielőbb betakarítsák a kapásokat, és földbe tegyék az ősziek magját. Zúgnak a traktorok a határban, vetik a búzát, hogy még a visszalévő 150 hold magja október 15-ig a földbe kerüljön. Szorgos kezek pedig a burgonyát szedik, törik a kukoricát, hogy mielőbb rend legyen a határban. Egy új propagandistao • • CSISZÁR LAJOS elvtárs ,,újonc” propagandista. Eddig még nem vezetett szemináriu­mot. Az idén először kapta azt a fontos pártmegbizatást, hogy 15 elvtárs oktatását, politika­ képzését vezesse a Szekszárd- Felsővárosi pártszervezetben. • Mint propagandista, még tapasztalatlan vagyok, — mond­ta Csiszár elvtárs — de bízom abban, hogy feladatomat telje­síteni tudom. Nem kell azért azt hinni hogy munkáját, annak esetleg felmerülő nehézségeit lekicsi­nyelné. Tudja jól Csiszár elv­társ, hogy feladata komoly fel­adat és teljesítése gondos, kö­rültekintő munkát igényel. Nagy érdeklődéssel várta a propagandista tanfolyamot. A tanfolyamra jól felkészült, szinte minden kérdéshez hozzá­szólt, mégpedig helyesen. Mint újdonsült propagandista ter­mészetesen több kérdésre kí­vánt választ kapni, főképpen módszerbeli kérdésekre. Hogy az előadások és foglalkozások alapja mi legyen, abban na­gyon helyes álláspontot foglalt el. Az volt a véleménye, hogy az előadások gerincét a hallga­tók tankönyve alkossa, de az irodalmat, valamint a szemé­lyes tapasztalatokat is fel kell használni. MOST HALLGATÓINAK a szervezésével foglalkozik. A napokban minden hallgatójá­hoz elvitte az első foglalkozás anyagát, s ugyanakkor el is be­szélgetett velük az oktatás kér­déseivel kapcsolatban. Csiszár elvtárs nagyon fon­tosnak tartja, hogy a hallgatók már az első foglalkozáson fel­­készülten vegyenek részt, tud­ván, ha jó a kezdet, a folyta­tás már sokkal könnyebb. A szeminárium vezetésével kapcsolatban több érdekes el­gondolása van. — Az a tapasztalat, —mond­ja— hogy nehezen indul meg a hozzászólás. Ezért, úgy gon­dolom, érdemes rávezető kér­déseket alkalmazni, így a hall­gatók könnyen be tudnak kap­csolódni a vitába.­­• Az is előfordulhat, hogy egy-egy nehezebb elvi kérdés­re valamelyik elvtárs nem tudja megadni a helyes választ Ilyen esetben a propagandista ne helyesbítsen azonnal, hanem magukkal a hallgatókkal javít­tassa ki a hibát. A vitás kérdé­sek megoldása gyarapítja a hallgatók tudását, s egyben nö­veli aktivitásukat is. A TANANYAG jelentős ré­sze azzal az időszakkal foglal­kozik, amelyet a hallgatók nagy része átélt. Csiszár elv­társ csoportjában ugyanis sok idősebb elvtárs van. Ezek a hallgatók a foglalkozásokon természetesen fel tudják és valószínűleg fel is fogják hasz­nálni élményeik bő anyagát. Az is megtörténhetik, hogy egyik-másik elvtárs éppen em­lékei, élményei alapján elkalan­dozik a tárgytól. Vigyázni kell arra, hogy a hozzászólások fő­képpen elvi síkon mozogjanak. Ez természetesen nem zárja ki a személyes élmények felhasz­nálását, amennyiben azok a tan­anyaghoz kapcsolódnak és hozzájárulnak a kérdések elvi tisztázásához. Sok elvtársnak meg­van az a rossz szokása, hogy közbe­szól, amikor mások beszélnek. Erre is gondol Csiszár elvtárs. Ennek úgy fogja elejét venni, hogy már az első foglalkozáson megmagyarázza a hallgatók­nak, hogy a közbeszólások csak zavarják a munkát, tehát aki valamelyik hozzászólással nem ért egyet, vagy ki akarja egészíteni, az jelentkezzék és szóljon hozzá annak rendje­­módja szerint. Csiszár elvtárs hallgatói kö­zül többen vettek már részt pártoktatásban, például Szigeti és Ribling elvtársak, ők már ismerik az oktatási anyag nagy részét, s így hozzá tudnak já­rulni ahhoz, hogy a csoport jó munkát végezzen. MINDEZEKRŐL már előre gondolkodik Csiszár elvtárs, s megbeszéli őket hallgatóival is még az oktatás megkezdése előtt. Tanácsot ad azoknak az elvtársaknak, akik valamilyen dologban nem látnak tisztán, hogy már az oktatás elején je kezdődjék a munka. Ő maga alaposan felkészül az előadásokra. Előadását, kü­lönösen az első időben, teljes egészében papírra veti a pon­tos munka érdekében. A fon­tosabb és nehezebb kérdéseket pedig a pártbizottság segítsé­gével oldja meg. A jó munka előfeltétele a jó felkészülés — véli Csiszár elv­társ és igaza is van. 3 ÜZEMEINK Simontornyai Bőrgyár: Tizenhét napra növelték előnyüket az éves terv teljesítésénél Az élüzem Simontornyai Bőr­gyár dolgozói sikeresen teljesí­tették túl a harmadik negyed­éves tervet. Amikor tavasszal csatlakoztak a húsz budapesti ipari vállalat felhívásához, azt vállalták, hogy az éves tervet határidő előtt 10 nappal fejezik be. E vállalásuk teljesítésénél a harmadik negyedév végén már tizenhét napos előnyre tettek szert. Nagyban segítette ezt elő az a sok új eljárás, gyártástech­nológia, melyeket a gyár műsza­ki dolgozói kísérleteztek ki és alkalmaznak a gyárban. Az éves vállalások közt szere­pel többek közt az, hogy a box, ráma és vixos gyártmányokhoz használatos B. A. Typ. Frigori nyersbőrök helyett New-Zeelandi bőrt használnak fel olyan gyár­tástechnológiát dolgoznak ki, amellyel ebből a nyersbőrből is a szabványoknak megfelelő kész árut állíthatnak elő. Ezt teljesí­tették, a harmadik negyedévben ezzel közel 70 ezer forint értékű devizát takarítottak meg. A szőrmentő meszezési eljárás alkalmazásával 16 468 kg marha szőrt nyertek vissza, aminek ér­téke majdnem 60 000 forint. Ugyanakkor az ilyen eljárással gyártott bőröknél 1,3 százalék felületnövekedést értek el, ami 81 360 forint értékű nyersbőr megtakarítást eredményezett. A meszes műhely hasítógépes dolgozói vállalták, hogy a hasí­tási hozamból terven felül 5 000 kg gerinc és 10 000 kg vegyes hasítást gyártanak, aminek érté­ke 68 000 forint. E vállalásukat több, mint kétszeresére teljesí­tették, 154 000 forintban. A terven felül vállalt 24 000 forint értékű hulladékbőr helyett 7 402 kilogramm, 55 000 forint értékű hulladékbőrt gyártottak és értékesítettek. Több, mint tízezer ruhára való textil * terven felül A Tolnai Textilgyár nemrég még azok közé az üzemek közé tartozott, melyek rendszeresen nem teljesítették tervüket, hó­napról-hónapra, negyedévről­ ne­­gyedévre több tízezer méter tex­tiláruval maradt adósa az or­szágnak. Az idei első negyedévben már teljesítették a tervet a gyár dol­gozói. A felszabadulási verseny eredményeként már nem zárták adósággal a negyedévet. A mi­nőségnél is komoly javulást ér­tek el. Azóta is lendületes verseny folyik az egyes brigádok, dol­gozók között a tervek teljesíté­séért, a minőség további javítá­sáért. Komoly akadályokkal kel­lett megküzdeni a harmadik ne­gyedévben, amikor is — külö­nösen július-augusztusban több alkalommal áramszünet akadá­lyozta a munkát. A negyedévet mégis eredményesen zárták. Nemcsak a minőség javult — havonta 4—5 százalékkal ter­meltek több elsőosztályú pamut­szövetet a tervezettnél,­­ ha­nem mennyiségben is túlszár­nyalták előirányzatukat. A har­madik negyedévben 40 600 mé­ter pamutszövetet gyártottak ter­ven felül, ami több, mint tízezer női ruha elkészítéséhez elegendő. Tatarozó Vállalat: November 7 tiszteletére négy építkezést fejezünk be határidő előtt A napokban megtartott műszaki értekezleten elhatároztuk, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulójának tiszte­letére október hónapban forra­dalmi műszakot szervezünk. — Kötelezettségvállalásokat te­szünk, hogy az éves vállaláson belül október havi tervünket 106 százalékra teljesítjük, szem előtt tartjuk a gazdaságos ter­melés követelményeit. A vállalat pénzügyi helyze­tének megjavítása érdekében kintlevőségeinket 150.000 fo­rinttal csökkentjük. Egyes létesítmények befeje­zési határidejére az alábbi vál­lalásokat tesszük: A várongi tanácsházat no­vember 30 helyett november 7-re átadjuk rendeltetésének. A leperdi gépszínnel előállott lemaradást behozzuk és az épü­letet november 7-re rendelteté­sének átadjuk. A tamási sütőüzem építésé­nél a födémgerendákat novem­ber 7-ig elhelyezzük és így biz­tosítjuk a munkák téliesítését. A Tolnanémedi Kendergyár építkezését határidő előtt egy héttel elkezdjük, november 7-ig az alapozást elvégezzük. A tamási magszárító összes munkálatait december 15 he­lyett november 7-re befejezzük. A szekszárdi állatorvosi am­bulanciánál a bővítést és az apa­istállót a november 30-i határ­idő helyett november 7-re befe­jezzük. A vállalat munkáit az év hátralevő részében úgy szer­vezzük meg, hogy 1956. évre népgazdaságunknak adósai ne maradjunk. Az 1955-ös évben befejezendő építményeinket rendeltetésüknek átadjuk, így a jövő évre áthúzódó munkája a vállalatnak nem lesz, így já­rulunk hozzá a magunk részé­ről a második ötéves terv elő­készítéséhez. A műszaki fejlesztés érdeké­ben előtérbe helyezzük az élen­járó munkamódszerek alkalma­zását, így például a tolnanéme­di építkezésen november 1-én a felmenő falak falazását Szta­­hanov-módszerben kezdjük el, hogy biztosíthassuk a munka téliesítését. A téli munkára való felké­szülésnél szem előtt tartjuk az önköltség csökkentését, a dol­gozókról való gondoskodást, a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését. Mű­szaki dolgozóink a munka jobb megszervezésével a munkafe­gyelem és technológiai fe­gyelem további megszilárdítá­sára törekszenek. A tervek tel­jesítése, a gazdaságos termelés érdekében biztosítjuk dolgo­zóink politikai és szakmai kép­zését. Tovább terjesszük újí­tóink, élenjáró dolgozóink munkamódszereit, műszaki szer­vezési intézkedésekkel bizto­sítjuk az éves versenyvállalá­sok teljesítését. László István Susák János igazgató párttitkár Borbás István főmérnök.

Next