Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-21 / 248. szám

i NAPLÓ KÖZÉPISKOLÁSOK A bonyhádi gimnazisták a Mecseken A reggeli busz vitt ben­nünket Nádasára. Ezer kérdés rajzott bennünk. Va­jon milyen lesz a kirándulás? Érdekes? Változatos? Bírjuk-e a hosszú túrát? De nem volt idő gondolkodni. Az autóbusz letett bennünket, s már rót­tuk is az utat Óbánya felé. — Óbányán letáboroztunk. Egy napig voltunk itt. Megmász­­tuk a környező hegyeket, bo­lyongtunk az erdőben és fü­rödtünk a strandon. Szétnéz­tünk az egyik háromszögelési pont tornyáról. Micsoda lát­vány! Egymásra boruló csú­csok, gerincek, s a távolban napsütötte falvak. Kimondha­tatlan érzés vett erőt rajtunk: a mi hazánk!... Megnéztük egy öreg fazekas mester műhelyét. Ügyes ujjai között csodálatos gyorsan for­málódott a korsó. Milyen egy­szerű! Megpróbáltuk mi is. — Óriási hahota. Teleragadt az ujjunk sárral, de az agyagtö­megből nem lett semmi. A fa­zekas bácsi csak mosolygott szerényen. Volt idő, amikor 20 fazekasa is volt Óbányának, ma már csak három öreg dol­gozik, állemesen telt el a nap. Sokat játszottunk, jó­ízűen falatoztunk (de más is az íze az ételnek kinn a zöld­ben, mint otthon), este pedig tábortüzet gyújtottunk és sza­lonnát sütöttünk. Még táncol­tunk is. Ilyenkor mindig akad egy harmonikás. Külön öröm volt az alvás szalmán, vagy illatos szénán. Szükségünk volt a pihenésre, mert másnap jókora út állt előttünk. Móré várához men­tünk megkönnyebbedett mál­hával, mert a pokrócokat ha­­zaküldtük és az ennivaló is erősen fogyott. Az út rossz volt. Százszor át kellett kelnünk a patakon, ami itt-ott a cipő megmerülé­­sével járt. De bőven kárpótol­tak bennünket a látnivalók. Újra szép vízesések, egy kis cseppkőbarlang és gyönyörű vetődések. Fölérünk a tetőre. Gyönyörű körkép ... Valaki arról elmélkedik, hogyha fel­érünk le kell menni, és ha le­érünk fel kell mászni. Hát ez már így van a hegyek kö­zött. Pontosan a fele úton nagy hahózás közben találkozunk a testvérosztállyal. Aztán foly­tatjuk útunkat, most már az új erdei kövesúton. Ezt már szocialista hazánk építette. — Nagyon szép helyen épült a vár, bár építőjét nem a szép­ség vonzotta ,azok a jobbá­gyok pedig, akik a köveket cipelték, vért izzadhattak. A középkor sötét képeit vidám nótázás űzi el. Szavalunk, tré­fás eseteket mesélünk, két társunk szólóénekében gyö­nyörködünk. A vonaton a balatoni ki­rándulók közé szálltunk be. Vígan zengett a nóta, s a szünetekben egyszerre beszélt mindenki. Egy szuszra akar­tunk mindent elmondani. Vár alján újabb csoport szállt fel. Mire Bonyhádra értünk, esett. De már eshetett. A két szép nap a mienk volt, s a szép emlékeket semilyen eső nem tudja kimosni belőlünk. MAJOR MAGDOLNA, Il­ b. oszt. Az ozorai győző NYUGHATATLAN lélek, rendkívüli akaraterő jellemezte ezt a tüzes véralkatú férfit, aki szí­vének minden dobbanásával a hazának, a nem­zetnek élt. Perczel Mór! A név ott tündököl­t nemzetünk nagyjainak neve mellett abban a dicső korban. 1848-ban, a felelős minisztérium kinevezése után is megmaradt ellenzékinek. Parlamenti beszédeiben ostorozta a Batthyány­­kormány hibáit. Az ellene tett kirohanások után lemondott képviselői állásáról és Batthyány Lajos tudtá­val a „Zrínyi” szabadcsapat szervezéséhez fo­gott, majd a dunántúli frontra vonult. Az erő­sen zilált állapotban lévő dunántúli sereget István főherceg távozása után kemény kézzel pár nap alatt ütőképes sereggé formálta. István főherceg távozása után Perczel lett a dunántúli seregek fővezére, egyesült Görgey őrnagy sere­gével s a közeledő Roth tábornok csapatai elé vonult. ROT­H TÁBORNOK csapataival október első napjaiban Székesfehérvár felé haladt. Célja az volt, hogy Székesfehérvárott egyesül Jellasich seregével s onnan Pest felé tör utat az előnyomuló osztrák seregnek. Per­czel azonban őt megelőzve, Seregélyes felé vo­nult. Ugyanekkor a tolnai nemzetőrök Simon­tornyánál Roth hátába kerültek, így az út dél­nek el volt zárva. Perczel október 4-én Tácnál megtámadta a szerbeket, másnap Báránd felé vonuló tábornok seregét oldalba támadta. Roth az éj beálltával Ozora felé próbált menekülni. Ozoránál azonban megrekedt, mert a népfelke­lők a Sió hídját felszedték, s az utakat eltor­laszolták. OKTÓBER 7-ÉN Perczel bekerítette a szo­­rítóba került ellenséget. A csata rövid volt, de heves. Az elkeseredett ellenség szívó­san védekezett. A magyar csapatok halált meg­­vető bátorsággal rohamozták az ellenséget, míg végre három órai heves küzdelem után annak ellenállása megtört, s vezérükkel együtt meg­adta magát. A siker oroszlánrésze Perczel ezredesé volt. Hadvezért tehetsége és személyes bátorsága diadalra vitte a magyar fegyvereket. AZ OZORAI CSATA fényes példája an­nak, hogy mit tud művelni egy nép, ha hazá­jáért és szabadságáért küzd. S e küzdelemből ragyogó példaként emelkedik ki Perczel alakja, mint a magyar katona vitézségének tündöklő példája. GAÁL SZABOLCS. rroszi gondolatok Októberi vasárnap délután volt. A nap bágyadtan tűzött a sárguló falevelekre, amelyek elborították az utcákat, és amelyeket felemelve, majd le­ejtve zavart maga előtt a kora őszi szél. Barátommal róttuk az utcát, elvegyültünk a zajon­­gó tömegben, titokban elles­tünk egy-két szót a beszélgeté­sekből, majd odasodort hoz­zánk néhány hangfoszlányt a felénk sodródó légáramlat a fiatal szerelmesek ajkairól. Sü­tött a nap, de hűvös volt. Ősz . . . sárguló falevél. Egy kisgyerek igyekezett a városba valahonnét. Bordó me­legítő rajta, fején kerek sapka, az alóla kibújó hajszálak szőké­nek igazolták. Határozottan mellénk lépett: — Mondja bácsi, elmúlt már négy óra? — Még nem, még csak fél négy lesz nyolc perc múlva. — Köszönöm. Most már hárman lépked­tünk, a barátom jobboldalt, a kis­gyerek pedig baloldalt. Be­szélgettünk új ismerősünkkel és megtudtuk tőle azt, hogy nyolc éves múlt, most van ki­lencedikben. Itt lakik Szek­szárdtól nem messze, Mocsán, három és fél - négy kilomé­terre a várostól. Moziba igyek­szik, látni akarja a „Gróf Monte Christo" című film II. részét. Az első részét még az anyukájával együtt megnézte, de a mama már látta ezt, és ő most egyedül nézi meg. Ezeket tudtuk meg tőle rövid beszél­getés után. De elég is volt ennyi. Elég, hogy elgondolkodjam a hallot­takon. A messzeségből felrém­­lett előttem az én gyermekko­rom. A puszta .. ., az urada­lom .... a munka, és mindenek előtt az, hogy én tizenhárom éves koromig nem láttam filmet Dolgoztam pár fillérért, keve­set tanultam. És most itt bal­lag mellettem ez a nyolc-kilenc éves kis­gyermek, aki már évek óta a mozik látogatója. Eb­ből a rövid beszélgetésből sok mindent megértettem. Megér­tettem azt, hogy nagyon is más ma a fiatalok élete. Könyv . . ., zene . . ., film . .., tudomány, mind-mind őket szol­gálja. Tanulhatnak, szórakoz­hatnak kedvükre. Olyan lehető­ségek ezek, amelyekről mi, ak­kori gyerekek csak álmokat szőttünk. Szép, nagyon szép álmot. És, íme most valóság lett, olyan valóság, amely meg­van és kézzelfogható. Lassan lépkedtünk, már el­értük a hármas­ hidat. Fiatal is­merősünket gyötörte a kíván­csiság: — Van már négy óra? — Fél négy lesz három perc múlva. De várjál csak, nem biztos, hogy négykor kez­dődik az előadás. Elővettem az újságot és megnéztem. — Magának van olyan új­ságja, amiben benne van? — Van. Szereted az újságot olvasni? — Igen. Az órára néztem, fél négy lett volna két perc múlva. Oda­szóltam a kis barátunknak. — Fél négykor kezdődik. Megindult futva és már csak ezt a szót kiáltotta vissza: — Köszönöm. Kovács József Időjár­ás Várható időjárás péntek estig: felhőátvonulások, reggeli ködök, néhány helyen kisebb eső vagy ködszitálás. Mérsékelt, időnként élénkebb déli szél. Az éjszakai lehűlés nyugaton gyengül, kele­ten még erős marad. A nappali felmelegedés alig változik. Vár­ható legalacsonyabb hőmérsék­let nyugaton 3—6, keleten 0— plusz 3, helyenként talajment: fagy. Legmagasabb nappali hő­mérséklet pénteken 14—17 fok között. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklet pénteken 10 fok alatt. MOZI Garay Filmszínház. Október 20- tól 26-ig, csütörtöktől szerdáig. Különös Ismertetőjel. Izgalmas történet az 1940-es évek Magyar­­országáról. Új magyar film. Előadások kezdete: vasár- és ünnepnap fél 4, fél 6 és 8 órakor. Hétköznap: fél 6 és 8 órakor. Eseménynaptár 1811-ben, 144 évvel ezelőtt szü­lt M­ü­letett Liszt Fe­ M I K­renc, a nagy ér B­mi magyar zene­. R szerző, a zene­irodalom egyik legnagyobb alakja. Művei közül kiemelkedik a Les prelu­­des és a Tasso című szimfonikus költemények. Élete során Szek­­szárdon is megfordult, és hang­versenyt adott. 110 évvel ezelőtt, 1845-ben halt meg Baratasvili grúz költő. 1861. október 21-én született Klupathy Jenő fizikus, aki a budapesti egyetem fizikai tan­székén Eötvös Loránd tan­segé­­deként dolgozott. 1895-ben me­g­szerkesztette az első, ma is hasz­nálatos vízszintes rendszerű ív­lámpát vetítési célokra. A hang­gal történő elektromos távkap­csoláson alapuló találmányát Berger Krisztián német mérnök közreműködésével valósította meg. Jelentősek Klupathynak a folyadékok tulajdonságaira vo­natkozó vizsgálatai is. Több el­terjedt kézikönyvet írt (Vezér­fonal az elektromosság és mág­­nesség tanához stb.). OKTÓBER Péntek Orsolya ÍREK — Kiállítást rendez a TTIT. földrajzi szakosztálya Bulgária ismertetésére képekből és nép­­művészeti tárgyakból a Béri Ba­logh Ádám Múzeumban október 23—31-ig. A kiállítás szekszárdi megnyitásán a budapesti bulgár követség is képviselteti magát. — Október 22-én a bonyhádi járási kultúrház énekkara és ze­nekara ajándékműsort ad Mó­rágyon. A műsor keretében meg­emlékeznek Vörösmarty halálá­­­nak 100. évfordulójáról irodalmi előadás keretében, majd pedig szavalatok, ének-,és zeneszámok­kal szórakoztatják a bonyhádiak Mórágy község dolgozóit. Műsor­a után a járási kultúrház 12 tagú zenekara ad tánczenét. — Az MSZT szervezetek a­­ Nagy Októberi Szocialista Forra­­­­dalom tiszteletére tagszervezési kampányt indítottak. Nagyszé­kelyben a kampány beindulása­­ óta 90 új taggal szaporodott az MSZT tagság. — A Városi Tanács Egészség­ügyi Osztálya hamis tejfelárusí­tót leplezett le, Kerekes Márton­ná, Kakasd, Kesztli út 113. sz. alatti lakos személyében. A tej­felben a megkívánt zsírmennyi­ségnek csak a fele volt meg. Azonkívül liszttel volt felsűrítve. A lelkiismeretlen hamisító ellen bűnvádi eljárás indult.­­ A gyermekbénulás gyógyí­tására az 1951/52-es nagy dá­niai gyermekbénulási járvány idején használták elsőízben azt a gyógyító berendezést, amely lég­zésbénulás esetén a felmetszett légcsövön keresztül levegőt jut­tat a tüdőbe. Az új műszernek amely könnyebb, egyszerűbb, mint a vastüdő, azóta számos változatát dolgozták ki külföl­dön. Ebben az esztendőben ha­zánkban is elkészült a készülék: Ferencz Pál, a László kórház igazgató-főorvosa és Boda Do­mokos osztályvezető főorvos a külföldi készülék elve alapján, de módosított szerkezettel dol­gozta ki a műszert, amelynek első öt példánya beváltotta a használathoz fűzött reményeket, több betegnél már sikerrel alkal­mazták.­­ Egé z évben jelentős pénz­összeg volt a zombai Szabadság TSZ banki egyszámláján. Jelen­leg 70 000 forintot tesz ki az az összeg, amely az évvégi elszá­molásra vár. A Miszla községben a béke­kölcsönjegyzés összegéből vissza­maradt 50 százalékból több száz méter járdát építenek. SPORT Mázai Bányász —Paksi Kinizsi 3:1 (3:1)­ Szászvár, 300 néző. Vezette: Móder. A vendégcsapat kezd, de rögtön a hazaiak vezetnek veszélyes tá­madásokat. A nagy nyomásnak a 7. percben már megvan az ered­ménye, amikor Kersák lövése Rapp lábáról Kiss felé pattan, aki nem hibáz. 1:0. A vendégek me­redek labdákkal próbálkoznak s így sikerül egy szögletet kihar­colni. Somogyi jól eltalált, csavart beadása a kapufáról a hálóba pat­tan. 1:1. Kemény, férfias küzde­lem folyik a pályán. A 13. perc­ben Széles kapja a labdát, kapura húz s a beadást váró Rapp mel­lett a hálóba vágja a labdát, 2:1. A gól után esik az iram, de a kezdeményezés még így is a ha­zaiak kezében van. A 31. percben megszületik a harmadik gól. Szé­les lerázza magáról a védőket és a kapujából kiinduló Rapp mel­lett gólt lő, 3:1. Három perc múl­va Kersák fejese száll el a kapu mellett. A második félidő elején újból a hazaiak lépnek fel támadólag, de meglátszik játékukon, hogy az első félidőben a sáros talaj sokat kivett erejükből. A 15. percben nagy kavarodás a vendégek ka­puja előtt, de felszabadítanak. A vendégek a második félidőben előre vágott labdákkal kísérletez­nek, de a hazai védelem mindent tisztáz. Bírálat: A hazaiak eddig nem látott jó játékkal lepték meg el­lenfelüket és megérdemelten nyerték a mérkőzést. Jók: Az egész hazai együttes, illetve Vida, Somodi, Mészáros, Ladó István Simontornya—Tolna 2:0 (1:0) Simontornya, 400 néző. Vezette: Kotrobai (Székesfehérvár) Lanyha iramú, unalmas mérkő­zés volt. Tolna nem késztette ko­moly erőkifejtésre a hazaiakat. Az első gól a 25. percben esik, Kovács lövéséből. A kezdeménye­zést állandóan a simontornyaiak tartották kezükben és a vendég­csapat csak időnként tudott tá­madni, de akkor sem volt ve­szélyes Ferenczi kapujára. A má­sodik félidőben a hazai csapat már valamivel jobban játszott, de Baum I. egymás után hagyta ki a jó helyzeteket, vagy a tolnai ka­pus — Ezer — mindig időben tudott közbeavatkozni. A második félidő 25. percében született meg­­a második gól, amikor Kovács a fél pályáról kitört és az eléje kifutó Ezer már csak beljebb tudta ütni a labdát, 2:0. Jók: Sebestyén L, Mikulás, illet­ve Ezer és Vass. A Szekszárdi Dózsa Sportkör elnökségválasztása A Szekszárdi Dózsa Sportkör értesíti az Egyesület tagságát, hogy 1955. október 22-én, szom­baton este 18 órakor elnökségvá­­lasztó közgyűlést tart, amelyre ezúton hívja meg az egyesület tagságát a vezetőség. A közgyűlés a Széchenyi u. főosztály klubhelyiségében lesz megtartva. Dózsa Sportkör vezetősége Kurd—I­regszemcse 6:2 (2:1) A mérkőzés első félidejét a ki­egyensúlyozott küzdelem jelle­mezte. A vezetést a hazaiak sze­rezték meg, de a vendégcsapat hamarosan kiegyenlített. A hazai­ak vezető gólját a 45. percben Bazsonyi 25 méteres szabadrú­gásból szerezte. A második félidő 20. percében Tillmann lesz ered­ményes, 3:1. Utána gyors hazai csatársort már nem tudják tar­tani a vendégcsapat védői és még 3 gólt érnek el. Bírálat: Az erősen megfiatalí­tott kurdi csapat megállta a he­lyét. A vendégcsapat csak az első félidőben játszott jól. Jók: Kőműves, Gosztola, Paksi, illetve Novák, Takács, Pavelka. Kovács István 1955. OKTÓBER 21. SPORTHÍREK A Bátaszéki Törekvés labda­rúgó csapata tartja jó formáját, amit bizonyít az, hogy október 9-én Bölcskén a jó képességű­ bölcskei labdarúgók ellen is 3:1 arányban tudott győzni, majd egy hét múlva, október 16-án a Szek­szárdi Vörös Meteor ellen 5:0 arányban győztek. Nagy érdeklődés előzte meg Tóth Gyula megyei sakkbajnok sakkszimultánját, melyet október 16-án, vasárnap tartott Kurdon. A mérkőzést Fürjes János JTSB­ el­nök nyitotta meg, majd Tóth Gyu­la tartott rövid tájékoztató jellegű előadást. Ezután került sor a ta­nácsháza nagytermében a szi­multánra, melyen a kurdiak 12 versenyzővel vettek részt. A ha­zaiak két győzelmet és egy dön­tetlent értek el. A­ szimultán be­fejezése után Maller Károly a sakkszakosztály vezetője mon­dott köszönetet az átadott szak­könyvekért. A dombóvári járás is részt vesz az 1955. évi atlétikai váltóbaj­nokságon Szekszárdon. 4x100 mé­teren indul Harsányi, Török Alexits, Suszter. 4x400 métere­imre, Suszter, Török, Földi. 4x800­ méteren Harsányi, Alexits, Lő­­rinez, Toldi. A Traktor SE Megyei Elnöksége Október 24-én, szombaton reggel a SZOT székházában elnökségi ülést tart. Bátaszék II. labdarúgó csapata­­október 16-án 4:0 arányban győ­zött Öcsény—Szőlőhegy ellen. Góllövők: Kiss 2, Thuri 1, Páva 1. Az erőnlét szerepe a női kosárlabda sportban Tolna megye női kosárlabda sportja ez évben eddigi legmaga­sabb fokát érte el. A bajnokság­ért igen nagy harc folyt az első mérkőzéstől, s bár úgy látszik, hogy a Szekszárdi Bástya—Szek­szárdi V. Meteor mérkőzéssel el­dőlt a női bajnokság sorsa, még­sem könyvelhetjük még el a Szek­szárdi Bástyát 1955. évi bajnok­nak. Női csapataink az elmúlt évek során taktikailag és technikailag igen nagyot fejlődtek s így egy­­egy mérkőzést a pillanatnyi for­ma dönti el. Főleg a szekszárdi csapatok és a Bátaszéki Törekvés csapatai fejlődtek technikailag igen nagy mértékben, de fejlődés tapasztalható úgyszólván vala­mennyi csapatunk játékában. dést azonban nem követte a ugyanolyan méretű erőnléti fejlő­dés. Ahhoz, hogy egy taktikailag ,­ technikailag jól felkészített játé­kos az edzésen elsajátított elérni két a mérkőzések folyamán me tudja valósítani, megfelelő erői­létre...van szüksége. Megfelel erőnlét hiányában a legjobb a felkészített játékos is alulmarad küzdelemben. A korszerű kosá­­rabdát a gyors mozgás jellemz amelyhez alapvetően szüksége az erőnlét. A Szekszárdi Básty Szekszárdi V. Meteor megyeba mérkőzésen tapasztaltak b­zonyítják hogy a rutin és a tech­nikai tudás nem elegendő a mé­kőzés megnyeréséhez, mert ami a Meteor játékosai taktikailag e *e<T?i11i-a az érettebbeknek, addi a Bástya lányok gyorsabbakna bizonyultak, ami végsőfokon gy­zelmüket eredményezte. c ugyanez mondható el a Szekszá­di Dózsa—Bátaszéki Törekvő megye bajnoki mérkőzésről is Szekszárdi Bástya—Szekszárdi­­ Meteor mérkőzésen történt, hol a gyors Bástya lányok valóságg lerohanták ellenfelüket és ez k­lön­ösen a mérkőzés utolsó percé­ben domborodott ki, amikor Meteor „elkészült” erejével. A kosárlabda sportban az a já­tékmód alakult ki, hogy mindenki támad és mindenki védekezik, te­hát a támadásból gyorsan kell védelembe vonulniok a játékosok­nak, hogy meg tudják akadályozni az ellenfél kosárszerzését — eh­hez viszont igen magasfokú erőn­létre van szükség. Ezt a magas­fokú erőnlétet a játékosok az ed­zéseken szerzik meg, és ha ez az­­edzés anyagából hiányzik, úgy az nyilván kihatással van a mér­kőzés kimenetelére. Mindebből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy bár az utóbbi időben a mérkőzések eredményé­­nek kialakulásában mindinkább­­a technikai és taktikai harc dom­borodik ki, igen nagy szerepet játszik a csapatok erőnléti felké­­szítése. A játékosok mozgása megyénk női kosárlabda sportjában nem elég gyors, ritkák a magas fel­ugrások — palánkról való labda leszedés — villámgyors helyvál­toztatások, betörések és cselek, amelyek alapvető elemei a kor­szerű kosárlabdának. Ha kosár­labda szakembereink belátnák a játékosok erőnlétének igen nagy szükségszerűségét és annak fo­kozását elősegítenék, úgy me­gyénk kosárlabda sportja női vo­nalon oly magas színvonalra emelkedhetne, hogy felvehetné a versenyt más megyék kosárlabda sportjával. . Az a tény, hogy megyénk sport­jában a kosárlabda képviseli je­lenleg a legmagasabb fokot, n­em szabad, hogy elbizakodást ered­ményezzen, sőt még nagyobb kö­vetelményt állít a játékosok és a szakvezetők elé az eredmény megtartása és annak fokozása. Az elkövetkezendő időszak fel­adata, hogy sportolóink alapvető fizikai képességeit kifejlesszük és ezen keresztül is növeljük me­gyénk kosárlabda sportjának je­lenlegi színvonalát. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20­10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20­11. A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Telefon:­­1-21. Nyomdáért felel: Odepka Rezsői

Next