Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-04 / 259. szám

1955. NOVEMBER 4. NAPLÓ Ha nem gyorsítják meg a vetést jövőre 2—3 kilóval kevesebb terményt tudnak osztani, mint az idén A gyönki Vörös Csillag TSZ tagjai megkéstek a vetéssel, le­járt a határidő és még nincs a földben a mag. Megkéstek a be­takarítással is. A napraforgót most szedik, a krumplinak nagy része a földben van, pedig a gép­állomás krumpliszedőgépet­­ adott a tsz-nek, de az ott pihen a tábla szélén. A tagság nagy része hajlamos arra, hogy az okot az esős idő­járással magyarázza, meg egyéb objektív okokra hivatkozzon, de ezek semmi esetre sem elfogad­ható okok, mert a hibát maga a tsz vezetősége és a tagság kö­vette el. Amikor vetni kellett volna, a Vörös Csillagban a tagság je­lentős része a háztáji területen foglalatoskodott: hordókat tisz­togattak, szüretelgettek, össze­szedegették a háztáji területen a tököt, letörték a kukoricát és mindezt olyan ütemben, mintha az égvilágon semmi más munká­juk nem lett volna. Természete­sen ezeket a munkákat is el kell végezni, de nem úgy, hogy a kö­zös rovására menjen. A Vörös­ Csillag TSZ-ben pedig a közös ro­vására ment, mégpedig nem is kis mértékben. Nemcsak az em­beri munkaerő jelentős része foglalatoskodott mintegy két hé­ten keresztül a háztájival, hanem a fogatok egy része is, és így a közös munka csak maradt. .. A vezetőség mire hatékonyan igyekezett közbelépni, már meg­történt a nagy hiba: elburjánzott a nagyarányú fegyelmezetlenség. Leváltottak két kocsist: H. Szabó Józsefet és Gulyás Jánost, akik minden engedély nélkül a ház­táji területekről hordták a ter­ményt a közös munka helyett. Egy közgyűlésen törvényesítet­ték a bírságolási rendszert: elha­tározták, hogy az igazolatlan mulasztóktól 30 forintot vonnak le egy-egy nap után a pénzbeli járandóságból. Több tagot meg is bírságoltak. Ezek helyes in­tézkedések hatással voltak a ta­gok egy részére, de gyökeres változás nem történt a munka közel sem folyik olyan ütemben, mint ahogyan a nyáron és a tavasszal folyt. Nem egyszer '9—10 óra felé látnak munkához, délután sem dolgoznak, ameddig lehet és végül is rendkívüli in­tézkedésre volt szükség: meg kel­lett változtatni bizonyos mérték­ig a vetésforgót mivel a krumpli a földben van és nem végeztek a napraforgó szedésével. Szeren­csére van olyan területük is, ahol árpa volt, de nemrégen kapott szervestrágyát, most pedig mű­trágyát használnak. Rákénysze­rültek arra is, hogy egy kisebb területen leszántsák a kukorica­­szárt. Noha biztosítva van a szükségletnek megfelelő mennyi­ség, de ez mégis anyagi kárt je­lent. Ugyanakkor földben van továbbra is a krumplijuk, ami szintén anyagi kárt jelent. Történt jónéhány hatékony in­tézkedés és ezek után jogosan következik a kérdés, hogy ilyen körülmények között megoldó­dik-e néhány napon belül a ga­bonavetés problémája. A tsz el­nök, Zsigmond elvtárs azt állítja hogy szombatig okvetlenül vé­geznek a vetéssel. Erre azonban nincs alapos biztosíték, mert a munkafegyelem terén gyökeres változás nincs, nem használják ki közel sem azt a munkaerőt, ami rendelkezésükre állhatna. A tagok jelentős része igazolatla­nul mulaszt, a családtagok nem dolgoznak. Nagy Borbála, Makai Andrásné, Lickert Ferencné ta­gokat alig látják néha a tsz-ben. Gert Györgyné­éktől két, H. Szabó Józseféktől pedig három családtag is dolgozhatna. Sorol­hatnánk tovább is a családtago­kat és mindjárt összejönne annyi munkaerő,hogy az elég lenne a krumpliszedőgép mellé ... Szólni kell egy „veszélyes” be­tegségről is, amelyet Nánási í^ás­nál állapított meg az orvos. Nánási Pál orvosi igazolást szer­zett betegségéről, ami miatt nem dolgozhat, ugyanakkor otthon a háztájiban egész héten dolgozott De nemcsak Nánási, hanem több tsz tag is hasonló „betegséggel küzködik ... Itt az egyedüli gyó­gyító eszköz nyilván csak az le­het, ha az igazolatlan mulasztók közé sorolják őket ,mert külön­ben továbbfertőz a betegség . . Abban, hogy ennyire meglazult a munkafegyelem és most sincs gyökeres változás nagy szerepe van a felvilágosító munka hiányosságának. A gép­állomás vezetőitől kezdve a köz­ségi pártbizottságig szinte min­den elvtárs igyekszik jobbnál jobb érvekkel rábírni a tagságot arra, hogy dolgozzanak. De egy alapvető érvről megfeledkeztek: az idén 8 kiló búzát tudtak osz­tani egy munkaegységre az ál­lam iránti kötelezettségeik telje­sítése után, sőt, még szabadáron is adtak el gabonát az államnak. Ennek minden tag nagyon örült de ha az idén nem vetnek el idő­ben, nincs semmi biztosíték arra, hogy jövőre is ilyen magas lesz a részesedés. A tsz lógósai saját maguknak is ellenségei, mert azzal, hogy nem veszik ki részü­ket becsületesen a közös munká­ból, nem segítik elő a vetést, en­nek az lesz az eredménye, hogy jövőre 2—3 kilóval kevesebbet tudnak osztani kenyérgabonából. Ez pedig minden családnak több mázsa gabonát jelent. A tsz kommunistáinak kellene mindezt megmagyarázni a tagságnak. Sajnos, azonban arra lesz szükség, hogy a mun­kájukat jól elvégző kommunis­ták felelősségre vonjanak né­hány olyat, akik nem mutatnak példát az őszi munkák segítésé­ben. Több párttagnál annyira nincs példamutatás, hogy még a családtagjait sem vonja be a munkába. A párttagok közül Séta János leányát, Trink István feleségét, Koren András felesé­gét és leányát, Papp István leá­nyát vonhatná be a közös mun­kába — minden különösebb me­g­erőltetés nélkül, és akkor odaáll­­hatnána­k a pártonkívüliek elé agitálni, mozgósítani minden csa­ládtagot a közös munkára. A munkidő teljes kihasználá­sát is a kommunisták példamuta­tásával kellene kezdeni. Kedden Simonovics János párttitkárhe­­lyettes a vetőbrigádban dolgo­zott, de mégis eltűrte, hogy már három órakor abbahagyják a munkát, pedig neki kellett volna a kezdeményezőjének lenni, hogy legalább sötétedésig vesse­nek annál is inkább, mivel ala­posan megkéstek ezzel a fontos munkával. Az idő sürget és sürgős válto­zásra van szükség a gyönki Vö­rös Csillag TSZ-ben: mindenek­előtt biztosítani kell a felsőbb pártszervezeteknek a tsz jól dol­gozó kommunistáira való támas­­kodással a párttagság példamu­tatását és ezáltal minden erőt a vetésre, betakarításra kell moz­gósítani. Ha ezt megteszik nem megy veszendőbe a megtermelt kukorica, krumpli és kevésbé lesz veszélyeztetve a jövő évi bő gabonatermés és az a szép jöve­delem, amit az idén elértek. Boda TÉGLAGYÁRI EGYESÜLÉS: JA eredményeket hoztak a forradalmi műszak első napjai A Téglagyári Egyesülés üze­meiben október 24-től folyik a november 7-re szervezett forra­dalmi műszak. Az elmúlt egy hét alatt a kedvezőtlen időjárás elle­nére egyes téglagyárak túltelje­sítették vállalásaikat. A Dombó­vár II. Téglagyár vállalta, hogy a forradalmi műszak alatt 60 000 nyerstéglát gyárt. Az elmúlt hétre ebből 30 000 nyerstégla gyártása esett. Ezzel szemben a gyár 50 000 nyerstéglát gyártott és ezzel 167 százalékra teljesítette váll­latását. Többek között ezt a jó ered­ményt a munkafegyelem megszi­lárdulásának is köszönheti a Dombóvár II. Téglagyár. A munkafegyelem megszilár­dítását mutatja például az, hogy az elmúlt héten nem volt igazo­latlan mulasztás. A Paksi Tégla­gyár vállalta, hogy égetési ter­vét a forradalmi műszak alatt 103 százalékra teljesíti. Az elmúlt héten 104 százalé­kot értek el az égetésben és ezzel vállalásukat 101,1 száza­lékra teljesítették. A Paksi Téglagyár vállalást tett továbbá a nyersgyártás terén is. Azt vállalta, hogy a forradalmi műszak alatt 50 000 nyerstéglát gyárt egy-egy héten. Az elmúlt héten 63 500 nyers­téglát gyártottak Pakson és ezzel 127 százalékra teljesí­tették vállalásukat. A Paksi Téglagyár jó eredmé­nyinek eléréséban nagy szerepet játszott a Duvanov gyorségetési módszer alkalmazása és a nyers­téglagyártás munkájának jobb megszervezése. Közös összefogással befejezik a vetést a héten Kistormás községben sem különb a helyzet, mint másutt. A vetésterv teljesí­tésében eléggé elmaradtak. Az egyéni gazdáknak most már nincs sok vetnivaló vissza, csupán 14 hold és akkor teljesítik a tervüket: végeznek a 39 hold kenyér­gabona vetésével. A­ termelőszövetkezet munkájában ta­pasztalható egy kis lemaradás. A köte­ Zúg|on éjjel-nappal minden traktor 1 Sipos Ilona a sárpilisi gépállomás traktorosnője és munka­társa Balog Gyula évek óta egy gépen dolgoznak s barátian se­gítik egymás munkáját. A fiatal lány sokat köszönhet idős munkatársának, aki megtanította a gép helyes kezelésére, a felelősségteljes munkára. A két traktoros minden évben nemcsak teljesíti, hanem át is teljesíti tervét, s eredményeikkel az idén is kitűntek a gépállomás többi traktorosai le­lül. Tavaszi tervüket 140.5, a nyári tervet 194.8, őszi tervüket eddig már 108 százalékra tel­­jesítették, a legutolsó dekádban pedig 58 hold szántást végez­tek és 7 hold búzát vetettek el. Sipos Ilona, akit az idei Tra toros Napon munkaérdemrenddel tüntettek ki, nem maradt el tanítómestere mögött, érzi a fele­lősséget, amely a jövő évi kenyér biztosításáért valamennyi traktorosra hárul. Felhívja a megye traktorosait és gépke­zelőit, kövessék példájukat. „Kedves Traktoros Elvtársik! Az idei szeszélyes időjárás­­ok nehézséget okoz mun­kánkban. Éppen ezért minden srcet alaposan ki kell használ­nunk, mert egy-egy nap késlekedése jövőre egy-egy mázsá­val kevesebb termést jelent. Sok segítséget várnak tőlünk a tsz-ek, de jobban kell segítenünk az egyéni gazdákat is. Az idő sürget, sietnünk kell. Használjuk fel az elmúlt évek ta­pasztalatait, a jó módszereket, mert csak úgy lesz jövőre bol­­d­og aratás, jó jövedelem a tsz-ekben, ha a kenyérgabonát ha­ladéktalanul a földbe tesszük. Szorgalmazzuk a tsz-eknél a­öldek letakarítását, zúgjanak éjjel-nappal­ a traktorok, szánt­unk, vessünk. Építsük a nagyüzemi gazdálkodást, mely fel­emelkedésünk egyetlen helyes útja. SIPOS ILONA, traktoros, Sárpilis.'’ AZ ŐSZI MUNKÁK HÍREI 64 gazda befejezte a vetést Kövesden Kövesden is egyre gyorsabb ütemben vetnek a gazdák. Az október 30-i álla­potnak megfelelően 372 hold búza került a földbe, de az azóta eltelt pár nap alatt az elvetett, de még be nem jelentett mennyiség ezt a területet mintegy 130— 150 holddal növeli a tanács értékelése szerint. A község vetésterve 632 hold ke­nyérgabona, az eddigi állapotnak meg­felelően már csak 100 hold hiányzik a terv teljesítéséből. A kölesdi gazdák min­den igyekezetükkel azon vannak, hogy a búza minél előbb a földbe kerüljön. Ed­dig mintegy 64 gazda vetett el teljes egé­szében a községben, de a lehetőségek arra utalnak és arra engednek következ­tetni, hogy a hét folyamán a kölesdi egyéni gazdák és a termelőszövetkezetek befejezik a vetést. Kölesden egyre több gazda követi Szeder János hétholdas, Szabó József kilenc és Honfi József öt­­holdas dolgozó parasztok példáját, hogy csak egy pár nevet említsünk a sok kö­zül, akik élenjárnak a vetésben. A töb­biek is azon vannak, hogy minél előbb elvessenek. Annak érdekében, hogy a kölesdiek a hét folyamán befejezhessék a vetést, úgy cselekszenek, hogy minden erejüket a letakarításra és a vetésre fordítják. A faluban van egy olyan kezdeményezés, hogy azok a gazdák, akik már befejezték a vetést, segítséget nyújtanak azoknak, akik nem rendelkeznek fogaterővel. Így többek között König Zsigmond a faluban már mintegy nyolc gazdatársának segí­tett szántani vagy vetni. Kövesden három termelőszövetkezet működik: a Kossuth, a Haladás és az Új Élet. A vetésrend teljesítésével ők sincse­nek elmaradva. A községben azonban nem halad min­den a maga rendjén. Amíg a gazdák túl­nyomó többsége becsülettel eleget tesz kötelességének, addig egyes kulákok, mint például Tömöri János, igyekszik becsapni az államot. A kötelező hét hold kenyérgabona helyett mindössze csak három és fél holdat vetett. A tanács megtette a szükséges intézkedést és a gyönki járási ügyészség megindította el­lene az eljárást. A kölesdi gazdák összefog­ása azt eredményezi, hogy a hét folyamán befe­jezik a községben a kenyérgabona ve­tését. lező vetésüknek keddig még felerészben sem tettek eleget. A termelőszövetkezet tagsága, hogy a csorbát kiköszörülje, úgy határozott, hogy minden erőt mozgósíta­nak. Naponta mintegy hatvanan szedik a kukoricát és a napraforgót. Ezekbe a területekbe kalászos kerül. Ezért igye­keznek minél előbb letakarítani róla a terményt. A tagság már végzett 50 hold kukorica és 25 hold napraforgó megsze­­désével kedden estig. Még 46 holdat kell­­ megszedniük, ami gyorsan megy hatvan embernek és utánra szánthat a traktor. A letisztított területet már szántják a gé­pek, a leszedett területről a szárat egy­­­előre csak a tábla szélére hordják, hogy minél előbb tiszta legyen a tábla. A var­­sádi gépállomás hat traktort biztosít ré­szükre, vetőgépeket, sőt, még a saját fo­gataik is a rendelkezésükre állanak. Ha ilyen szorgalmasan dolgoznak to­vábbra is, akkor ígéretükből valóság lesz: november 7-re minden szem vető­­gabonájuk a földben lesz, mert ha szük­séges, még kézzel is vetik. A Dózsa Ter­melőszövetkezet állni, fogja a szavát! Kalákában végzik a vetést Szárazdon A szárazdi gazdák vetéstervéből már csak 70 hold vetés hiányzik. E terület el­vetését, mint eddig is, közös erővel, ka­lákában végzik el. A falu gazdái a köte­lező 180 holdból már 110 holdat elve­tettek. A búzának a zömét, kapások, kuko­rica, burgonya és répa után vetik. A község kukoricaterületéből mindössze 8 holdba nem kerül kenyérgabona. Eddig mintegy 72 hold kukoricát törtek le. A szárazdi gazdák ebben a munkában is segítenek egymásnak, a vetést pedig tel­jes egészében kalákában végzik. Két­­három vagy még több gazda is összeáll és kisegítik egymást. Ez a megoldás elő­segíti, hogy a községben minél előbb vé­gezhessenek a vetéssel. A község gazdái arra is gondolnak, hogy a fogattal nem rendelkezők búzája is a földbe kerüljön. Ilyen dolgozó paraszt mintegy tíz van a községben. Ezeknek azok segítenek, akik már befejezték a vetést. Ilyen gazda a faluban szerdán estig három volt: Ker­tész Sándor, Schell Henrik és Petővári István. A községi tanács nagy gondot fordít arra, hogy mindenki pontosan eleget te­gyen vetési kötelezettségének. Ebből a célból szúrópróbákat tartanak. Eddig kétszer végezték el a község határában és mind a kétszer megállapították, hogy­ a gazdák becsülettel elvetették a szüksé­ges mennyiséget. A községben a vetést állandóan szor­galmazzák a tanács és az állandó bizott­­sági tagok. Négyen nap, mint nap elbe­szélgetnek a gazdákkal, tanácsokat ad­nak nekik és felhívják a késlekedők fi­gyelmét a vetés meggyorsítására. Kövessék Kesiöhidegkúten is az élenjárók példáját A tanácselnöknő véleménye szerint eddig minden esztendőben olyan hangu­lat uralkodott a faluban, hogy aki nem végezte el a betakarítást, a vetést és a szántást búcsúra, azt kigúnyolták a dol­gozó parasztok. Idén azonban más a helyzet. Eddig még egyetlen gazdáról sem­ mondható el a községben, hogy mind a három feladatot elvégezte volna. Hi­vatkoznak arra, hogy sok volt az eső, s nagyon kitolódott a kapások érési ideje. Mindez valójában fennáll, de mégsem lehet a vetés lemaradását a községben ezzel igazolni. Keszőhidegkúton még alig vetettek többet valamivel 70 holdnál, holott a kötelezettségük jóval kétszáz holdon felül van. Kilenc gazda pedig még hozzá sem kezdett a vetéshez. És amikor a tanács sürgeti s kötelezi őket, akkor azt felelik vissza, hogy „ne mo­lesztálja őket állandóan a tanács”. Ez nem molesztálás. Minden gazdának első­sorban magának érdeke, hogy meglegyen a jövő évi kenyere. A tanács a hátralévő időben alakítja ki a faluban azt a hangu­latot, hogy szégyen lemaradni a vetés­ben. A keszőhidegkútiak már csak azért is jobban állhatnának a vetésterv teljesí­tésével, mert náluk egyetlen olyan gazda sincs, aki teljes egészében kukorica után verné el a búzát. Mint máshol, úgy Keszőhidegkúton is van példa arra, hogy el lehet időben vet­ni a kenyérgabonát. Erről tanúskodik Perényi Henrik, Diós János, Végh­ József és idős Golota Dezső példá­ja. Ők már be­fejezték a vetést. Példát vehet róluk Lu­kács Ferenc és mindazon gazdáik, akik még nem vetettek semmit sem. 32 úttörő segített Belecskán a tsz-nek Belecskán gyors ütemben halad a ve­tés. A terv teljesítéséből mindössze 71 hold hiányzik. Az egyéni gazdáknak 21, a Szabadság Termelőszövetkezet tagjai­nak pedig 50 holdat kell elvetniük és akkor a belecskaiak is büszkén jelenthe­tik, hogy községük befejezte a vetést.­­ Ebben a nagy munkában azonban nin­csenek magukra hagyatva a termelőszö­vetkezet tagjai, mert­ segít nekik a köz­ség dolgozó parasztsága és segítenek ma­guk az úttörők. Szerdán mintegy tíz dol­gozó paraszt és 32 úttörő dolgozott egész nap a termelőszövetkezetben. Segítenek a burgonya felszedésében és a kukorica letörésében. Az úttörők csütörtökön is felajánlották segítségüket. A burgonya, a cukorrépa és a kuko­rica helyére búza kerül. A letakarított területeken már dolgoznak a traktorok és nemsokára vetnek a gépek. Ennek a közös erőfeszítésnek hamarosan meglesz az eredménye­: az egyéni­ gazdák után néhány nappal a­­ termelőszövetkezet is befejezi a vetést.

Next