Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1955-11-05 / 260. szám
r Világ proletárjai egyesüljetek ! A MAI SZAMBÁN: Fő feladatunk a német militarizmus feltámasztásának megakadályozása. — A külügyminiszteri értekezlet folytatta a német kérdés vitáját (2. o.) — A százhetvenöt éves Simontornyai Bőrgyár (3. o.) — Tagértekezletek a földművesszövetkezetekben (3. o.) — Hogyan mérnek a gyönki malom ^ ban (4. o.) · AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJIA XII. ÉVFOLYAM, 200.SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1955 NOVEMBER 5. Szántson és vessen minden gép! A kenyérgabona vetésének határideje október 31-ével lejárt. A kedvezőtlen csapadékos időjárás, sok helyen a szervezetlenség, a jó idő várása következtében súlyos lemaradás van tsz-eknél, egyéni gazdáknál egyaránt. Különösen a dombóvári és a bonyhádi járásban mutatkoztak meg a fent említett hibák, ahol a kenyérgabona vetés november 1-vel még mindig csak 37 százalék. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet a paksi járás kivételével a többi járás területén sem. Ezek a tények igen komoly és felelősségteljes munkát kívánnak meg pártszerveinktől, tanácsainktól gépállomásainktól egyaránt. Az a feladat, hogy jövő évi kenyerünk biztosítása érdekében pár napon belül a kenyérgabona vetéstervet teljesítsük. Ezért kell most mozgósítani minden gépet, kézi- és fogaterőt. Elsősorban a gépek kapacitásának kihasználását kell biztosítani a szántási és vetési munkákra. Példamutató munkát végez a mozgósítás és a gépkihasználás terén a mözsi, dunaszentgyörgyi, bölcskei gépállomás, ahol minden erőt a betakarításra, vetőszántásra és vetésre állítottak rá. A szedresi gépállomás igazgatója, Kovács elvtárs és főmezőgazdásza, Miklós elvtárs pedig személyesen részt vesznek és segítenek a termelőszövetkezeteknél a munkaerő elosztásánál, segítenek a szervezésben és irányításban is a vezetőségnek. Sajnos nem mondható ez el a teveli és a sárpilisi gépállomás vezetőiről. Olyan eset is előfordult, mint pl. alsónánai Dózsa TSZ-nél, ahol azért nem halad a vetés a megfelelően, mert a gépállomás nem biztosított erőgépet a letakarított területek felszántására és elvetésére. Több tsz-nél fordul elő a fordított helyzet. Baj van a tsz-tagok mozgósításával. Ezen keresztül a letakarítással. A decsi Alkotmány, a teveli Alkotmány TSZ-eknél a traktorosoknak a letakarítás miatt nincs biztosítva a folytatólagos vetőszántás. A tsz-ek pártszervezetei, vezetősége nem fogják össze a tagságot, eltűrik, hogy 80—100 tagból, csak 30—40-en menjenek dolgozni. November 1-vel nem vonták be megfelelően az új belépőket, aminek következménye a letakarítás lassú üteme, a vetés késlekedése. A kétyi Alkotmány, margaj Petőfi TSZ-ekben pedig annak ellenére, hogy géppel is nyugodtan lehetett volna vetni, kézzel vetették el a búzát mintegy 30—40 holdon arra hivatkozva, hogy a Bonyhádi Járási Pártbizottságtól és a Tanácstól kinjárt elvtársak kiadták a jelszót: „Kézzel, lábbal vetni “ kell. A talaj vetésre nem megfelelő, barázdás volt és a mag sok helyen 10—12 cm mélyre is került, nem beszélve arról, hogy egész fiatal, kézivetésben járatlan elvtársak is szórták a búzát, természetesen nem megfelelően. A fejetlenség, kapkodás, rendszertelenség jellemző sok helyen az irányító és végrehajtó szerveinknél. Ennek a megszüntetése pedig az első és legfontosabb feladat. El kell érni, hogy minden erőgép elsősorban vetőszántást végezzen és ha felszabadul a tsz-ekben, az egyéni gazdák vetése alá készítsék a talajt. A mélyszántásra pedig a vetések befejezése után álljanak rá teljes kapacitással. A vetőszántást végző gépeknél biztosítsák az éjszakai-nappali műszakot. Legtöbb helyen idegenkednek az éjszakai vetéstől, a többszöri utasítás ellenére sem szervezik meg a teveli, hőgyészi és még sorolhatnánk több gépállomást is a gépek éjszakai vetését. Az első és hátsó világítással az erőgépeken, a vetőgép kezelőnél lévő zseblámpa segítségével tökéletes, jó minőségű vetést lehet végezni. Fel kell számolni azt a nézetet is, hogy csak Univerzál gépek alkalmasak a vetőgépek vontatására, kormos és gumikerekű traktorokkal ugyanolyan minőségű munkát lehet biztosítani. Nem szabad olyan területeken, ahol a gépi és fogatos vetés jól végezhető, kézzel vetni. Az erősen oldalas, sárosan nedves területeken amennyiben felvett csoroszlyákkal sem biztosítható a gépi vetés és pár nap alatt a terület felszikkadása sem várható, vessünk el kézzel, és azonnal takarjuk be a magot. A gépállomások igazgatói a kettős műszak biztosítása érdekében kérjenek a katonaságtól, tsz-ektől traktorvezetésre alkalmas elvtársakat, sőt azokat a gépállomási műhelymunkásokat, akik önként vállalják, traktorosoknak kell beosztani november hónapra. El kell érni, hogy a szárvágásra átalakított kombájnok, aratógépek, fűkaszálók, minden percet kihasználva segítsék a tsz-eket elsősorban a még vetésre kerülő földeken kukoricaszár letakarításában, majd pedig folytatólagosan az összes szárat vágják le, hogy megszüntessük megyénkben azt a helytelen állapotot, hogy a szár december, január hónapokban is kint virítson. Segítsék elő ezzel a silózási tervek teljesítését, az állatállomány zavartalan átteleltetését. Használjuk ki a DISZ és az MNDSZ-szervezetek mozgósító erejét. A megye asszonyai előtt álljanak példaképül a gyulaji Új Barázda TSZ asszonyai, akik közgyűlésen vállalták, hogy teljes létszámmal segítik a betakarításban és vetésben a tsz-t a lemaradás behozásában. Vállalásukat tett követte: 32 asszony napok óta a burgonyaszedő gép után gyűjti zsákokba a burgonyát, példamutatóan dolgoznak. Igen nagy segítséget adtak a DISZ fiatalok, a faddi Új Élet, a fácánkerti Vörös Hajnal, a madocsai Igazság, a sárszentlőrinci Táncsics, a paksi Búzakalász TSZ-ben, ahol a jó vezetés, a gépállomás megfelelő segítsége, a párttagok példamutató munkáján keresztül a kenyérgabona vetéstervét már teljesítették. A vetés pár napon belüli elvégzése érdekében a járási pártbizottságok, a gépállomások és tsz-ek pártszervezetei és üzemi bizottságai mozgósítsák a tsz-tagokat, traktorosokat arra, hogy november 6-án és 7-én munkával ünnepeljék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulóját és ezzel az áldozattal járuljanak hozzá a szántási, vetési munkák gyors befejezéséhez, jövő évi kenyerünk biztosításához. Horváth József Újabb felajánlásokkal újabb győzelmek felé Termelőszövetkezetünk, az iregszemcsei Új Élet, befejezte a kötelező 128 hold kenyérgabona elvetését. Szövetkezetünk tagsága a csütörtök este megtartott röpgyűlésen úgy határozott, hogy november 7-ét méltóképpen akarjuk megünnepelni. Éppen ezért a vezetőség és a tagság megfogadta, hogy vasárnap és hétfőn ünnepi műszakot tartunk, és ezalatt a két nap alatt 63 holdról letörjük a kukoricát és 41 holdról levágjuk a szárat. A tagság egy része pedig kétszázötven köbméter silót készít a két nap alatt a jószágállomány részére. Mi így akarjuk megünnepelni a Nagy Októberi Szociális Forradalom évfordulóját. Kérünk minden termelőszövetkezetet, hogy azok, amelyek még mm fejezték be a vetést, vessenek és azok, amelyek befejezték, takarítsák be minél előbb a kapásokat. Ezt cselekedjük mi is, ezért tettünk vállalást. Éppen úgy érdeke a többi termelőzövetkezetnek is, mint nekünk, hogy minél előbb a földben legyen a búza és a padláson a kukorica. Dolgozzon ebben a két napban minden termelőszövetkezet! TÓTHI MIHÁLY MAJOR IMRE VÖRÖS JÁNOS elnök párttitkár brig. vez. • Az iregszemcsei Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai jól szervezett munkával befejezték a kötelező 128 hold kenyérgabona vetését és elhatározták, hogy november 7-ét méltóképpen ünnepüik meg. Az Uj Élet tagjainak a példája követésre méltó. Az iregszemcsei Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai eddigi jó munkájuk nyomán újabb felajánlásokkal törnek újabb győzelmek felé. Lelkes munkájukhoz sok sikert kívánunk! Jó munkát végeznek a forradalmi műszakban a dombóvári Lelkes versenymozgalom indult a Dombóvári Vasútállomáson is november 7-ének, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harmincnyolcadik évfodulójának megünneplésére. Az állomás forgalmi és kereskedelmi dolgozói felajánlásokat tettek, amelyek teljesítésével az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolítását akarják elősegíteni. Szép teljesítmények születtek a forradalmi műszakban. A feladásnál kocsinként öt óra rakodási idő van engedélyezve. Ezzel szemben az átlagos rakodási idő 3.93 óra, amiért legtöbbet — a szállító felekkel való jó kapcsolat kiépítésével — Nagy Sándor fuvarozási tervellenőr és Béri Mihályné tervhivatalnok tettek. vasutasok A forgalom dolgozói a túlsúlyos vonatok összeállításánál és továbbításánál értek el szép eredményeket. Az állomáson áthaladó irányvonatokon kívül tizenhét túlsúlyos irányvonatot állítottak össze és indítottak el rendeltetési helyére hétfőtől csütörtökig. Ezek közt volt az a szerelvény is amelyet csütörtökön állított össze Faragó Flórián és Péter Lajos kocsimester. Ez a vonat a Sztálin Vasműhöz vitt téglát, cementet, szenet és a kohóhoz szükséges mészkövet. Lakatos Ferenc, a sztálinvárosi fűtőház mozdonyvezetője, a 411.329-es géppel a menetidő betartásával vitte el a négyszáz tonna túlsúllyal terhelt vonatot a Sztálin Vasműhöz. A menetirányító biztosította részére végig a szabad utat. Ünnepi műszakot tartanak az aparhanti Március 9 és Felszabadulás TSZ-ben Kevés olyan lelkesen dolgozó termelőszövetkezet van a megyében, mint az aparhanti Március 9. és a Felszabadulás Termelőszövetkezetek. A termelőszövetkezet asszony és férfi tagjai a Március 9-ben annak ellenére, hogy földterületük 200 holdról 700 holdra növekedett és ezzel együtt a búzavetéstervük is jóval több lett, lelkes és megfeszített munkával dolgoznak azért, hogy minél előbb befejezzék a kenyérgabona vetését. A szövetkezet asszonyai megfogadták, hogy vasárnap és hétfőn ünnepi műszakot tartanak. A termelőszövetkezet asszonyai azt ajánlották fel, hogy tíz holdról letörik a kukoricát és erről a területről levágják a szárat, a férfiak pedig fogadalmat tettek arra, hogy ez alatt a két nap alatt teljes egészében befejezik a búza vetését. A Felszabadulás TSZ tagjai szintén dolgoznak vasárnap és hétfőn. A két termelőszövetkezet kéri a megye többi termelőszövetkezetét, hogy kövessék példájukat. Fokozott a vetésterv A szekszárdi járásban októbe végéig még csak hatvan százalékra teljesítették a kenyérgabona vetési tervet. Az elmaradást okozó természeti tényezők mellett a helyi tanácsok sem tettek meg mindent a betakarítás és a vetés meggyorsításáért. A járási tanács most sorra felülvizsgálja az elmaradt községeket és közvetlen segítséget ad a munkák megszervezéséhez és a vetési terv teljesítéséhez. A fokozottabb segítségre és ellenőrzésre bizony több helyen nagy szükség volt, mert például Szedres községben csak most derült ki, hogy sok kisparasztnak sem vetőmagja, sem fogatereje nincsen. Ezek a dolgozó parasztok az elmúlt években leginkább kapásnövényeket és zöldségfélét termeltek, s nem voltak hozzászokva a kenyérgabonavetéshez. Most a községi tanács sorban elbeszélget ezekkel a termelőkkel és módot nyújt arra, hogy mielőbb pótolják mulasztásukat. A helybeli termelőszövetkezettől kaphatnak búzavetőmagot és segítséget teljesítéséhez megmondják azoknak a gazdáknak nevét, akiktől fogatot kérhetnek a földek megműveléséhez Ugyanakkor azt is elrendelte a tanács, hogy a betakarítás és szántáson, vetésen kívül más munkára nem szabad a fogatokat használni, amíg a község nem teljesítette vetéstervét. Faddon, a járás másik legnagyobb községében is csak harminc százalékát vetették be az előirányzott területnek. A községi tanács most öt-hat napos határidőket állapított meg a vetésben hátralékos termelőknek, hogy betakarítsák terményeiket s utána elvessék a kenyérgabonát Felülvizsgálta a tanács a kulákok vetésterv teljesítését és közülük hármat feljelentett szabotálás miatt. Volent Ferenc 8 hold kenyérgabonát nem vetett el határidőre, s ezért 1400 forintra, Bütös János és Orgovány József kulákokat pedig 1000—1000 forintra büntették meg 6, illetve 5 hold búzavetés elszabotálása miatt. November 7-ig befejezzük a vetést... Behozzák a lemaradást a bölcskei gazdák A BÖLCSKEI GAZDÁK példája bebizonyította, hogy ahol a tanács és a helyi pártszervezet szívügyének tekinti a kenyérgabona vetésének kérdését ott lehet jó eredményt elérni. Nem a véletlen furcsa játékának, hanem az akaratnak, a mindenáron való kötelesség teljesítésének tudható be, hogy a bölcskei gazdák a több mint 1600 hold kenyérgabona vetéstervükből 1500 holdat már teljesítettek. A kedvezőtlen időjárás következtében Bölcskén is későn érett be a kukorica, amelynek törése egybeesett a szürettel, a vetéssel. Az egymást követő munkákat mégis úgy szervezték meg, hogy a legfontosabbat, a vetést fejezzék be mielőbb. Ennek érdekében mindent megtett a tanács és a helyi pártszervezet. A hetekkel ezelőtt megtartott tanácsülésen a 36 dolgozó paraszt tanácstag vállalta, hogy körzetük valamennyi egyéni gazdájával elbeszélgetnek a korai vetés fontosságáról és nem utolsó sorban vállalták azt, hogy saját maguk mutatnak jó példát. Példát mutatnak a kommunista gazdák is, közülük Rojer Pál Benák Mihály és Krizsán István már befejezték a vetést. AZ ELMÚLT KÉT HÉT ALATT bebizonyították a bölcs kelek, hogy nincs lehetetlen hogy a ködös, esős időben is lehet kukoricát tömni, szántani és vetni. Nincs idő a várakozásra, ebben teljesen igazuk van, mert ha jobb termésátlagot akarnak elérni kenyérgabonából, mint az előző évben, akkor az szükséges, hogy egy percig sem várva vessenek. Szántsák a földet, szórják a magot mert ellenkező esetben nem tudnak majd bő termést aratni a nyáron. Vetnek a bölcskei gazdák amelyről a tanács szúrópróbákon és határszemléken keresztül győződött meg. A szúrópróbák alatt nem egy olyan esettel találkoztak, hogy a gazdák több kenyérgabonát vetettek az előírtnál. Nagy Sándor egyéni gazda a kötelező négy hold kenyérgabona vetésén felül további 600 négyszögölön vetett búzát. Lengyel István egyéni gazda 3 hold és 700 négyszögöl vetés helyett 5 holdon vetett kenyérgabonát. SOK BŰZ A VETÉS került kukorica után a bölcskei határban, a vetés mégis zökkenőmentesen haladt, mert először azokról a területekről takarították be a kukoricát, ahova kenyérgabona került. Sok egyéni gazdát lehetne felsorolni kiknél zödel már a kukorica után vetett búza. Az eredmények elérésében segített a bölcskei gépállomás is. A község egyéni gazdái között 200 hold vetőszántásra kötöttek szerződést. A területet felszántották és sok gazda már el is vetette a gabonát. „A MÉG VISSZALÉVŐ vetést november 7-ig befejezzük a községben — mondotta a tanácselnök, Baranya Lajos elvtárs. — Ennek érdekében — folytatta tovább — a helyi pártszervezettel karöltve számba vettük az adottságokat, lehetőségeket. Körülbelül 32 olyan gazdánk van, aki fogaterő hiány miatt nem tudta eddig kenyérgabona vetéstervét teljesíteni. Ezeket a gazdákat segíteni fogják a fogattal rendelkezők, egyszóval, mindent megteszünk és elkövetünk, hogy jelenteni tudjuk. Bölcske község dolgozó parasztsága november 7-én befejezte a kenyérgabona vetését."