Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1955-11-03 / 258. szám
2 NAPTIO Megkezdődött a külügyminiszterek ötödik ülése Genf (MTI). Mint az AFP jelenti, a külügyminiszterek értekezletének ötödik ülése szerdán 15 órakor Punay elnökletével megkezdődött. Molotov: A kelet-nyugati kapcsolatok fejlődése csak akkor lesz sikeres, ha a gazdasági kapcsolatok Tegnpi számunkban közöltük a genfi értekezleten résztvevő szovjet küldöttség szóvivjének beszámolóját a külügyminiszteri értekezlet hétfői ülésről, valamint az aznap benyújtott két szovjet javaslatot Az alábbiakban ismertetjük a hétfői tárgyalás vitáját, valamit a nyugati külügyminisztereknek a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztése kérdésében előterjesztett javaslatait. A külügyminiszteri értekezlet hétfői ülésén a harmadik napirendi pont, a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok vitájában elsőnek Pinay francia külügyminiszter szólalt fel. A Franciaország és a Szovjetunió közötti kereskedelem visszaeséséért a „Keletet” hibáztatta,, de egyben állást foglalt a két ország közötti együttműködés kiszélesítése mellett. Fenntartotta magának azt a jogot, hogy konkrét javaslatot terjesszen be később, majd befejezésül ezt mondotta: „A szovjet küldöttség tudja, hogy éppen az én országom ismertette meg a nyugati világot Turgenyev. Tolsztoj, Dosztojevszkij, Gorkij nagy művészetével, hogy Franciaország nagy jelentőséget tulajdonít az új modern orosz zenei iskolának, hogy széleskörűen felhasználja az orosz kultúra tapasztalatait. Kérem Molotov urat, higgje el, hogy országunk szenvedélyesen óhajtja azoknak a hagyományos kapcsolatoknak a felelevenítését, amelyek a múltban oly gyümölcsözőek voltak.” A Pinay után felszólaló M'Cmillan angol külügyminiszter ugyancsak hangsúlyozta: kormánya fontosnak tartja a szabad érintkezést és békés kereskedelmet akadályozó sorompók megszüntetését. Molotov !@lss élolása Macmillan után V. M. Molotov a Szovjetunió külügyminisztere szólalt fel. „Az a feladatunk, hogy a kölcsönös megérés szellemében cselekedve folytassuk a sikeresen megkezdett munkát.” — mondotta a kormányfők értekezletére utalva beszéde elején. Kijelentette: a szovjet küldöttség célszerűnek tartja a kapcsolatok fejlesztésével foglalkozó négyhatalmi szakértői bizottság megalakítását.. Megelégedéssel állapította meg, hogy Pinay és Macmillan helyeselték a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztésének szükségességét. Utalt azonban arra, hogy e nyilatkozatokat néhány olyan megjegyzés kísérte, amelyekről nagyon is lehetne vitatkozni. „Úgy gondolom azonban — jelentette ki Molotov elvtárs — hogy feladatunk nem annyira a polemizálás . . . hanem az a törekvés, hogy kedvező eredményeket érjünk el a Kelet és a Nyugat közti érintkezés fejlesztésében.” Ezután annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a kapcsolatok fejlődése csak akkor lesz sikeres, ha az államok közti gazdasági kapcsolatok fejlődésére épül. A kereskedelmi tilalmak és korlátozások csak bizalmatlanságot keltenek. Néha azt mondják, a Szovjetuniónak nincsenek olyan árui, amelyek a más országokkal folytatott kereskedelem tárgyául szolgálhatnának. Ez egyszerűen nem felel meg a tényeknek, hiszen a Szovjetuniónak más államokkal folytatott külkereskedelme a háború előttinek négyszeresére növekedett. Ideje, hogy megszűnjenek a gazdasági kapcsolatok fejlődését gátló sorompók és a kereskedelemben, valamint a tengerhajózásban a legnagyobb kedvezmény elvét alkalmazzák. A Szovjetunió mindent elkövet, hogy elősegítse a kapcsolatok fejlődését a többi állammal — mondotta V. M. Molotov. Dulles az Egyesült Államok küldöttségének nevében — mint mondotta: ,.reménykedve, de elővigyázatosan” — közelítette meg a fenti kérdéseket. Három részre bontotta fel a kapcsolatok kérdését: 1. a tájékoztatás és a gondolatok szabad cseréje, 2. a kölcsönös látogatás és az utazás szabadsága, 3. a kelet-nyugati kereskedelem fejlesztése. Az amerikai külügyminiszter beszéde után Pinay beterjesztette a három nyugati nagyhatalom emlékiratba foglalt javaslatait a harmadik napirendi ponttal kapcsolatban. A javaslatok első csoportja a kölcsönös tájékoztatás megkönnyítésével és a gondolatok terjesztésével, tájékoztatási központok felállításával foglalkozik és azt indítványozza, hogy a négy hatalom egymás országaiban hivatalos angol, francia, illetve orosz nyelvű kiadványokat jelentessen meg. Foglalkozik a Folyóiratok, napilapok, filmek, rádióműsorok, stb. cseréjével is. A javaslatok második csoportja az utazásokkal, a diákcserével és sportkapcsolatokkal foglalkozik valamint felveti a valutaárfolyamok és a közvetlen légijáratok kérdését is. A harmadik csoport szerint ,,a nyugati hatalmak őszintén óhajtják a kereskedelmi kapcsolatok javulását. . Az emlékirat indokolatlanul a Szovjetunió kereskedelempolitikájára hárítja az eddigi zavarokat. Állásfoglalások a genfi értekezletre! Bécs (TASZSZ). A Szakszervezeti Világszövetség nyilvánosságra hozta az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és a Szovjetunió külügyminisztereihez intézett levelét. „A dolgozók hőn óhajtják — hangzik a levélben —, hogy a tárgyalások további sikerekhez vezessenek és minden erejükkel elő fogják mozdítani e sikerek megszilárdulását. Minthogy ezek a sikerek biztosítanák a dolgozók biztonságát és lehetővé tennék helyzetük megjavulását. Meg vagyunk győződve arról, hogy Önök nagy figyelmet szentelnek a Szakszervezeti Világszövetség 85 millió tagja és még sokmillió más, a békére és a biztonságra ugyanúgy törekvő dolgozó véleményének.“ Bielefeld (ADN). A Bielefeldben megjelenő Freie Presse éles hangnemben bírálja a nyugati hatalmaknak NATO- felfogását a genfi külügyminiszteri értekezleten. Wilhelm Ingensand a lap főszerkesztője, aki egyébként kifejezetten helyesel minden kapcsolatot a nyugati hatalmakkal, elítéli a nyugati hatalmak politikáját, amelynek célja egész Németország bevonása az Északatlanti Szövetségbe, ami „Németországot arra ítéli, hogy megosztott maradjon.“ A cikkíró azt követeli, hogy Németország legyen a NATO-tól mentes, s megállapítja, hogy a nyugati hatalmak csupán olyan mértékben akarnak döntésti szabadságot biztosítani a németeknek, amennyi számukra hasznosnak látszik. Róma (TASZSZ): Pietro Nenni az Olasz Szocialista Párt főtitkára október 30-án Milánóban beszédet mondott az ország nemzetközi és belpolitikai helyzetéről. A külügyminiszterek genfi értekezletéről Nenni kijelentette, hogy a nyugati hatalmaknak az a követelése, hogy egész Németországot be kell kapcsolni a nyugat katonai és politikai rendszerébe, akadályozza Németország újraegyesítését. Rámutatott hogy az olasz kormány feltétel nélkül támogatta az atlanti politikát és ezzel elszigetelte az olasz diplomáciát. Nenni hangsúlyozta, hogy gyökeresen meg kell változtatni ezt a politikát a katonai tömbök megsemmisítésének és az államok közötti bizalom helyreállításának elősegítése céljából. (MTI). A KÜLPOLITIKA HÍREI Belgrád (MTI). A belgrádi rádió jelentése szerint november 10-re összehívták a jugoszláv nemzetgyűlés két házát. Az együttes ülésen Szvetozar Vukmanovics—Tempo a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke az ország gazdaságpolitikájának alapelveiről tart beszámolót. Kocsa Popovics külügyi államtitkár a külpolitikai helyzetről mond beszédet. * Egyre több lengyel emigráns tér haza. A november 1-i lengyel lapok jelentései szerint az elmúlt két hónap alatt több mint ezer emigráns tért vissza Franciaországból, Angliából, Belgiumból és a latinamerikai országokból.* A belgrádi rádió jelentése szerint a jugoszláv fővárosban a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő polgári légiflotta főigazgatóság és a jugoszláv légiforgalmi társaság között aláírták a légiforgalomra vonatkozó egyezményt. * Az AFP közli, hogy Edgar Faure francia miniszterelnök a nemzetgyűlés keddi ülésén felvetette a bizalmi kérdést azzal az eredeti javaslatával kapcsolatban, hogy decemberben ártsák meg a parlamenti váasztásokat. A nemzetgyűlés szerdán este szavaz a bizalmi kérdésben. * Catania (MTI) Az Etna kedden este június vége óta immár negyedszer ismét működésbe lépett — jelenti az AFP. Ebéd U ]Nírnak, a Burmai Unió miniszterelnökének tiszteletére Moszkva (TASZSZ). A bandungi értekezleten részt vett országok moszkvai diplomáciai képviseleteinek vezetői november elsején ebédet adtak U Núnak a Burmai Unió miniszterelnökének és nejének Do Mja I-nek a tiszteletére. Szovjet részről megjelent az ebéden N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov, L, F. Kaganovics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, M. G. Pervuhin, M. Z. Szabúrov. Az ebéden beszédet mondott K. P. S. Menen, az Indiai Köztársaság nagykövete, U Nu, a Burmai Unió miniszterelnöke és N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. 1955. NOVEMBER 3. Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának október 31-i ülése Newyork (TASZSZ). A politikai bizottság október 31-én hozzáfogott a napirend 2. pontjának, „Az atomsugárzás hatásának’’ megvitatásához. A szovjet kormány köztudomásúlag már többször javasolta a rádióaktív sugárzások hatása veszélyének kiküszöböléséhez vezető legbiztosabb utat, az atomfegyver betiltásáról szóló nemzetközi egyezmény megkötését első lépésként az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről szóló egyezményt. Az okt. 31-e délelőtti ülésen elsőnek Wodsworth, az Egyesült Államok képviselője szólalt fel. Megpróbálta bizonyítani, hogy az atomfegyver-kísérletek nem veszélyesek. Az Egyesült Államok képviselője javasolta, hogy az ENSZ mellett létesítsenek műszaki bizottságot, amely összegyűjtené az egyes államoknak és személyeknek az atomsugárzás következményeire vonatkozó értesüléseit és azokat közlés és terjesztés végett a megfelelő következtetésekkel együtt átadná az ENSZ főtitkárának. Az amerikai küldött felszólalásában egy szót sem szólt az atomfegyver eltiltásáról, sem a kísérletek megszüntetéséről. A politikai bizottság délutáni ülésén felszólalt K. Menen, India képviselője. Menen szerint komolyabb és felelősebb nemzetközi szervet kell létesíteni az atomsugárzás következményeinek tanulmányozása céljából, mint a különleges műszaki bizottság, amelyet az amerikai küldöttség javasolt. A politkai bizottság folytatja az atomsugárzás problémájának vitáját. Vállalták Szép eredményeket ért el eddig novemberi tiszteletére tett vállalásainak teljesítésében a Tolamegyei Tatarozó és Építőipari Vállalat. A kedvezőtlen időjárás ellenére a dolgozók hősies erőfeszítéseket tesznek, hogy valóra válthassák adott szavukat. A Tamási Sütőüzem födém gerendáinak elhelyezése december 15 helyett november 7-re készül el. A Tolnanémedi Kendergyár kórószárító épület alapozását a vállalt határidő előtt egy héttel megkezdték és november 7-re befejezik. A szekszárdi állatorvosi ambulancia bővítését és az apaállat istálló felépítését november 30-a helyett november 7-re fejezik be. Vállalásaiknak úgy tudnak eleget tenni, hogy a forradalmi műszakban kiváló munkateljesítmények születnek. A vállalat ,,Villám”-ján olyan szép eredményeket láthatunk, mint Varga József ,,Vörös Csillag” építőbrigádjának 155 százalékos teljesítménye “ teljesítik Varga József elvtárs brigádja az elmúlt napokban miniszteri dicséretet kapott kiváló minőségi munkájáért. Forrai Lajos és Bakó József villanyszerelők 167 százalékos és a Szabadság festőbrigád 178 százalékos eredményeiről is hírt ad a „Villám”. Felejthetetlen ünnep lesz november 7-e azoknak, akik jó munkájukért megtisztelő kitüntetéseket kapnak. Badics Sádor kőműves a Paksi Építésvezetőség dolgozója és Gaál József kőműves a Szekszárdi Építésvezetőség dolgozója megkapják november 7-én a „Szakma Kiváló Dolgozója” kitüntetést. Sáli Mihály négytagú festő brigádja, Teli András és Teobold József kőművesek a Paksi Építésvezetőség dolgozói, Rotter Adám segédmunkás, a Szekszárdi Építésvezetőség dolgozója a „Kiváló Dolgozó” címet nyerik el a november 7-i ünnepségen. A győzelmes forradalom áj A Nagy Októberi Szocialista Forradalom egyik legkimagaslóbb eredménye, hogy a nőket sokszázados rabszolgaságból, jobbágyi sorból felszabadította. A szovjet állam volt az első ország a világon, az első ország a történelemben, amely kíméletlenül megsemmisített minden olyan törvényt, amely a nőket jogfosztottá tette. E győzelmes forradalomnak, a Szovjetuniónak köszönhetjük mi magyar nők is, hogy ma szocialista társadalmunk építésében a férfiakkal egyenértékű emberként vehetünk részt. Vessünk rövid visszapillantást milyen volt, illetve milyen a nők helyzete a kapitalizmusban. Lenin 1921- ben írt egyik cikkében hűen jellemezte ezt. A nők a kapitalizmusban kettős elnyomás alatt szenvednek. A tőke kíméletlenül elnyomja a munkás- és parasztasszonyt egyaránt. Még a legdemokratikusabb polgári köztársaságban sem teljes egyenjogú a nő. A forradalom előtti Oroszországban a dolgozó nők fele mint városi cseléd, mezőgazdasági napszámos és falusi szolgáló kapott csak elhelyezkedést. A munkásnők napi 12• 13 órát dolgoztak nyomorúságos éhbérért. A kultúra, művelődés csak a vagyonos nők számára volt elérhető, mindössze 13 százalék volt az írniolvasni tudó nők száma. A kapitalista Magyarországon a dolgozó nők helyzetére különösen az volt a jellemző, hogy a nők ugyanazt a munkát, jóval kevesebb bérért voltak kénytelenek ellátni, mint a férfiak. A bőrgyári férfimunkás átlagbére 52, a nőé 33 fillér. Betonmunkáért a férfiak 50 fillért, a nők 23 fillért kaptak. A mezőgazdaságban a nők a férfi napszámbérének feléért dolgoztak. A terhes nőknek rettegni kellett, mert minden igény és jog nélkül elbocsátották. Ilyen körülmények között a dolgozó nőnek az anyaság öröm helyett, nyomasztó gond volt. A Marxizmus—Leninizmus azt tanítja, hogy a nő leigázása a társadalomban és a családban nem állandó jelenség, csupán a kizsákmányoló társadalomnak jellegzetessége. A nő kétszeres kizsákmányolása a társadalomban szorosan összefügg a kapitalista rendszerrel, melynek erőszakos megdöntése nélkül lehetetlen a nők felszabadítása. Ebből következik, hogy a nők felszabadításáért vívott harc szorosan összefügg proletariátusnak a hatalom meghódításáért és az új szocialista társadalom felépítéséért vívott harcával. A nők felszabadító harcát Oroszországban a Bolsevik Párt irányította és támogatta. A párt 1903-ban elfogadott első programjában ott szerepelt a nők egyenjogúságának és a munkásanya védelmének követelése. 1917 március 8-án a petrográdi bizottság felhívására a munkásnők tüntettek az éhség, a háború és a cárizmus ellen. Tüntetésüket a munkások általános sztrájkja támogatta. Ez a nap volt egyik bevezetője a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak, mely 1917. november 7-én, a szovjetek győzelmével végződött. Amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, a Kommunista Párt vezetésével, a szovjet nép diadalmaskodott az intervenciósok felett, s hozzálátott a szocialista társadalom építéséhez, rendkívüli jelentőségűvé emelkedett a dolgozó nők kulturális és politikai nevelése. A szovjet hatalom felismerte, hogy a munkásnő, aki a munkással együtt dolgozik az ipar fejlesztésén, ha öntudatos, politikailag felvilágosult, sokat segíthet, de tönkreteheti a szocialista iparosítás nagy ügyét, ha öntudatlan, elmaradott, ha továbbra is sötétségben él. A parasztasszony óriási hasznába lehet a mezőgazdaság felvirágzásának, ha kiszabadul az elmaradottság és tudatlanság béklyóiból. De ha továbbra is tudatlan marad, gátolja a mezőgazdaság fejlődésének ügyét. A szovjet hatalom felismerte azt is, hogy az asszonyok, az anyák, akik az ifjúság szülői, nevelői, az ország egész jövendőjét kezükben tartják. Felismerték, hogy ha a nő, mint anya, együtt érez az új szovjet élettel, olyan egészséges szellemű ifjúságot fog a hazának adni, amelyre majd rá lehet bízni a szocialista haza sorsát. De, ha az asszonyok továbbra is sötétségben, tudatlanságban élnek, a kulák, a burzsoá gondolkodás befolyása alatt cselekednek, tönkretehetik az ifjúságot , az ország jövendőjét. Ezért tartották a Szovjetunióban a nők kulturális és politikai nevelését elsőrendű feladatnak. Pártunk a szovjet példát szem előtt tartva, igen fontosnak tartja a nők nevelését. Ezt célozza a Központi Vezetőség nők közötti politikai munka megjavításáról szóló nagyjelentőségű határozata is. Szovjetunióban ma már nincs a gazdasági, kulturális és társadalmi életnek egyetlen olyan területe sem, ahol a nők ne dolgoznának, és mindenütt megmutatkozik alkotó tehetségük. A kolhoz falvak gazdasági és politikai fellendülése megteremtette a parasztasszonyok széles tömegei számára a világon még eddig soha nem tappasztalt kultúrát és politikai fejlődést, valamint a mezőgazdaság technika elsajátításának feltételeit. A nők milliói dolgoznak a kolhozokban, szevhozokban. A nők százezrei, lettek a szocialista mezőgazdaság és a szocialista állattenyésztés élrhunkásnői. A Szovjetunió ősz-