Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1955-11-24 / 275. szám
2 NAPSZÓ N. A. Bulgannyin és N. Sz. Hruscsov meglátogatta Bhakra-Nangalt, India egyik legnagyobb építkezését Delhi. A TASZSZ különtudósítója írja: N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, valamint kísérőik, november 22-én megtekintették Bhakra-Nangalt, India egyik legnagyobb építkezését. Kíséretükben volt M. A. Menysikov, a Szovjetunió indiai nagykövete és K. P. S. Menen, India moszkvai nagykövete. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov ezután gépkocsin a bhakrai duzzasztógát megtekintésére indult. A Nangalból Bhakrába vezető út mentén tízezrek gyűltek össze és melegen köszöntötték a szovjet állam vezető államférfiait. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov Bhakrába érve megtekintette a duzzasztógát építését, tanulmányozta az egész Bhakra-Nangal-rendszer építési tervét. Az építkezés a Himalája előhegyeinek festői szorosaiban folyik. Tavaly júliusig a Szatledzs-folyó folyt erre, de most e két alagúton át elvezették, hogy medrét szabaddá tegyék a duzzasztógát, a három, összesen 800 000 kilowatt kapacitású villamoserőtelep építése és a 90 kilométer hosszú vízgyűjtő medence kialakítása szá N. A. Bulganyin után N. Sz. Hruscsov rövid beszédében többi között a következőket mondotta: Sok jót láttunk abból, amit India népe alkotott. (Taps.) Alkalmunk nyílt ősi templomokat és új építkezéseket megnézni. De a legértékesebb, amit láttunk: a baráti jóérzésnek mindenütt való megnyilvánulása. Politikai nézeteink különbözőek. Önöknek meg vannak a saját filozófijuk, nekünk is meg vannak a magunké. Minek firtassuk most, hogy miben nem értünk egyet? Fontosabb azt megállapítani, hogy a lényegben egyetértünk. A háború és a béke kérdésében. Ezek a kérdések feltétlenül foglalkoztatnak minden embert. Minden becsületes embernek kívánnia kell a békét és harcolnia kell érte. (Taps.) A békés egymás mellett élés öt elve, amelyet Nehru miniszterelnök és Csou En-laj barátunk hirdetett meg, teljesen kielégít bennünket. (Taps.) Meg is erősítettük ezt az ismert nyilatkozatban, amelyet Nehruval együtt írtunk alá, mikor Moszkvába járt. Ami a politikai berendezést illeti, erre vonatkozólag igen pontosan megszabott nézeteink vannak, de nem szándékozunk azokat másokra ráerőszakolni. Más dolog a gazdasági építés és a technika. Ezek nemzetközi kérdések. Különös örömünk telt abban, hogy barátaink éppen egy villamoserőtelep építését mutatták meg nekünk. Ez az építkezés harc az elemekkel a természet megzabolázására, harc azért, hogy a természetet az ember szolgálatába kényszeresük. E feladat megoldása különösen fontos az indiai nép számára, amelynek a gazdasága nem a maga, hanem mások hibájából maradt el. Nem mutatok ujjal reájuk, önök tudják kikről van szó. És ők maguk is tudják. (Taps.) A szovjet kormányküldöttség Delhiből kedden reggel 9 órakor különvonaton érkezett Nangalba. A vasútállomáson Nangal és a környező falvak többezer lakója gyűlt össze. Sz. P. N. Szingh, Pandzsáb állam kormányzója és Rimszen Szacsar, az állam főminisztere melegen köszöntötte N. A. Bulganyint és N. Sz. Hruscsovot. A pályaudvaron dísszázad sorakozott fel, elhangzott a Szovjetunió és India nemzeti himnusza. Az építkezés megtekintése után Sz. P. N. Szingh, Pandzsáb állam kormányzója villásreggelit adott N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov tiszteletére. Az építkezés, amelyet ma láttak — mondotta üdvözlő szavai során a kormányzó — jelképe mind annak, amit országunkban tenni kívánunk. Szeretnénk, ha segítenének nekünk e nagy műben. Sokat meríthetnénk az Önök tapasztalataiból. N. A. Bulganyin válaszában köszönetet mondott a meleg fogadtatásért és vendégszeretetért. ..Igen meghatott, ahogy a pandzsábiak fogadtak bennünket — mondta N. A. Bulganyin. — Országaink között magas hegyek fekszenek, hihetetlenül nagy a távolság, de barátságunk előtt nincs akadály. Azt sem hegyek, sem távolságok nem akadályozzák meg.“ Mondottuk már, hogy készek vagyunk megosztani Önökkel békés építési tapasztalatainkat. Egyes lapok azonban, amelyek az indiai utunk miatt elégedetlenkedők álláspontját képviselik, azt írják most, hogy hát Hruscsov és Bulganyin ravasz ember, műszaki segítségről szóló ígéreteivel becsaphatja Indiát és hogy az indiaiaknak ügyelniük kell reánk. (Derültség.) Azoknak, akik így írnak, ezt mondjuk: Talán megmérkőztek velünk abban, hogy barátságot kössünk az indiaiakkal? Versengjünk hát! (Taps.) Hogyan jöttünk ide? Nyílt szívvel jöttünk (Taps.) és becsületes szándékkal. (Taps.) Azt mondjuk önöknek: Üzemeket akarnak építeni? Örülünk neki. Talán nincs elég tapasztalatuk? Forduljanak hozzánk, mi segítünk! (Taps.) Villamoseretelepeket akarnak építeni? Ha nem jártasak ebben és műszaki segítségre van szükségük, forduljanak hozzánk, segítünk. (Taps.) Hozzánk akarják küldeni diákjaikat, mérnökeiket, hogy tanuljanak? Kérem, küldjék. (Taps.) Ez hát a mi „ravaszságunk”. Figyeljenek hát, hogy be ne csapjuk önöket, mint egyesek írják. (Derültség, taps.) — Igen szeretnénk, ha más országok is így „ravaszkodnának”. Jobb ebben versengeni, mint az atom- és hidrogénbombák gyártásában. (Viharos taps.) Ez nemesebb dolog. Ami egyes olyan írásokat és rádióadásokat illet, amelyeknek szerzői össze akarnak veszíteni bennünket, ezekkel nem sokat törődünk. Beszélnek, írnak, felolvasnak a rádióban, de mindez az egyik fülünkön be, a másikon ki. (Taps.) Az emberek megszokták már, hogy a tettekből ítéljenek, ne a szavakból. (Taps.) és amikor indiaiakkal találkozunk, ha nem is értjük a nyelvüket, kiolvassuk a szemükből a baráti érzést.” (Taps.) Ezután a patialai maharadzsa két arany és ezüst díszítésű ősi szablyát ajándékozott N. A. Bulganyinnak és N. Sz. Hruscsovnak. N. Sz. Hruscsov a maharadzsa ajándékát megköszönve ezt mondotta: „Féltve őrzöm ezt az ajándékot, mint jelképes baráti emléket. A mi államunk 38 esztendővel ezelőtt született. — Gyengécske volt, alig állott meg a lábán és egycsapásra 14 állam tört ellene Ölbetett kézzel ültünk volna? Nem. Népünk máskép cselekedett. Kardot rántott és ifjú államának védelmére kelt. Derekasan vívtuk meg a háborút. Kivertük a hódítókat és ezt mondottuk: Ne közelítsetek hozzánk többé háborúval. Régmúlt idők egy orosz fejedelme mondta: Aki karddal tör reánk, az kar által vész el. Ezt a szabályt ma is követjük. A vendégeket örömest fogadjuk. De aki ellenségként karddal tör reánk, annak jusson eszébe, hogy ami Hitlerrel történt, az történik minden más ellenségünkkel is. (Taps.) Nem akarok Önöknek semmiféle tanácsot adni, de akaratlanul is felmerül a kérdés, mennyi ideig sínylődött India a gyarmatosítók jármában? Évszázadokig. önök természetesen törődnek azzal, hogy megóvják szabadságukat és függetlenségüket. A magunk tapasztalatából mondom, hogy egyesek sóvár szemekkel tekintenek reánk s azon törik a fejüket, hogyan pusztíthatnának el bennünket. Mi természetesen azt szeretnénk, hogy bombáinknak és lövedékeinknek sohase kelljen robbanniok. Szívesen gyártanánk traktorokat és egyéb hasznos dolgokat. De mi történnék velünk, ha fegyvertelenek lennénk? Bizonyosan darabokra szaggatnának bennünket. És akkor unokáink azt mondanák: a nagy Lenin helyesen értelmezte a nép érdekeit Vezetésével kivívták a szovjet rendet, megteremtették a szovjet államot. Ámde az utódok nem tudták megvédelmezni az állam szabadságát és függetlenségét. Hogy ez ne így történjék, szentül óvjuk szabadságunkat. Enélkül nem lehetünk el Óvják Önök is azt, amit súlyos harcban vívtak ki. Őszintén kívánjuk ezt Önöknek.“ (Taps.) A bhakrai duzzasztógát N. Sz. Hruscsov beszéde A patialai maharadzsa ajándéka Jugoszláv küldöttség utazott a Szovjetunióba A belgrádi rádió jelentése szerint kedden jugoszláv küldöttség utazott a Szovjetunióba dr. Franc Kösz meghatalmazott miniszter vezetésével. A küldöttség tárgyalásokat folytat majd az atomerő békés felhasználása terén a Szovjetunió részéről Jugoszláviának nyújtandó támogatásról. Nasszer egyiptomi miniszterelnök Bulgáriába látogat Kairóban kedden este közölték, hogy Nasszer, egyiptomi miniszterelnök meghívást kapott, hogy útban a Szovjetunió felé, látogasson el Bulgáriába. Nasszer a meghívást elfogadta. A látogatás időpontját még nem tűzték ki. Megalakult az új japán kormány Peking (TASZSZ) Hatojama november 22-én megalakította az új kormányt, amelyben a volt demokrata párt és a volt liberális párt tagjai osztoztak a tárcákon. A fő tisztségek változatlanul maradtak. Mint a tokiói rádió közli, Szudzuki, a Japán Szocialista Párt elnöke kedden a harmadik Hatojama-kabinet megalakulásával kapcsolatban nyilatkozatot tett. Kijelentette, hogy Hatojama harmadik kormánya összetételben még reakciósabb, mint az előző. A kabinet bejelentett politikája — mondotta — inkább a volt liberális párt politikájára emlékeztet. A Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének 39. számú parancsa Budapest, 1955. november 24. Ma, november 24-én 15 órakor, Budapesten a Kerepesi úti temetőben helyezzük örök nyugalomra Szalvai Mihály altábornagy elvtársat, országgyűlési képviselőt, Néphadseregünk kiváló tábornokát. A Magyar Néphadsereg csapatai meghajtják zászlaikat Szalvai Mihály altábornagy elvtárs koporsója előtt és megadják a végső tisztességet a dolgozó nép és a párt hű fiának. Megparancsolom: A temetésre díszkíséretként egy lövész zászlóalj csapatzászlóval vonuljon ki. Az elhunytnak egy lövész század háromszoros dísztüze adja meg a végső tiszteletet. Bata István vezérezredes a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. Francia lapok a bagdadi szerződés tagállamainak értekezletéről Párizs (TASZSZ) A párizsi sajtó leplezetlen nyugtalansággal ír a bagdadi katonai szerződésben résztvevő országok államférfiainak Bagdadban megtartott értekezletéről. A lapok rámutatnak arra, hogy ez a lépés Franciaország közelkeleti érdekeit fenyegeti. A Monde a közelkeleti francia érdekeket féltve, szükségesnek tartja, hogy Anglia és az Egyesült Államok „Franciaországgal együtt megerősítse az 1950. évi deklarációt ,amely a közelkeleti területi status quo fenntartását biztosítja.” A L'Humanité rámutat arra, hogy ,,a közelkeleti befolyási övezetnek Anglia és az Egyesült Államok közötti felosztása a francia pozíciók aláaknázását jelenti és a két ország célja, hogy teljesen kiszorítsa Franciaországot a Közel-Keletről.” A L’Humanité kifejti azt is, hogy a francia kormánynak figyelembe kell vennie közelkeleti politikájában az ottani országokban folyó nemzeti felszabadító mozgalom fejlődését, mert csak egy ilyen politika biztosíthatja a baráti kapcsolatok megteremtését Franciország és a szóbanforgó országok népei között. 1955. NOVEMBER 84. Megjelent a Propagandista novemberi száma Az új szám első helyen: Az Októberi Forradalom és a szocialista külpolitika címmel Szántó Rezső cikkét közli. A propagandista munkájához című rovatban jelenik meg Porzsolt József cikke, amelyben a szerző a német imperializmus újjáéledését vizsgálja a második világháború után. Kádár Iván: A monopolimok uralma a Horthy-Magyarországon című írásában bő tényanyag felhasználásával bizonyítja, hogyan uralkodtak a múltban a monopóliumok az egész magyar gazdasági életben. Lukács József cikkében: A vallásos nézetek elleni harc módszerei címmel a tudományos ateista propaganda jelentőségét s e propaganda folytatásának néhány fő követelményét elemzi. A népgazdaság időszerű kérdései című rovatban Szép János írása az 1955. évi önköltségcsökkentési terv végrehajtásának főbb tapasztalatait vizsgálja. Soós Gábor cikke: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek fölénye a gépek felhasználásában az egyéni gazdaságokkal szemben címmel a gépi technika alkalmazásának előnyeit mutatja meg. Verrőczi János: Az új technika alkalmazása a szénbányászatban címmel írt cikket. Válasz a Propagandista kérdéseire című rovatban Szabó József: Az önkéntesség elvének helyes értelmezése a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében című írásában rámutat azokra a helytelen nézetekre, amelyek az önkéntesség elvével kapcsolatban, a gyakorlati munka során felmerültek és megmutatja, miért szükséges az önkéntesség elvének betartása. Búzás József cikkében arra a kérdésre ad választ, miért szükséges a szocialista országokban a külkereskedelmi monopólium, Seres László pedig arra válaszol, miért az SZKP VIII. Kongresszusán került napirendre a középparaszttal való szövetség. Nemzetközi kérdések című rovatban a folyóirat összefoglalást közöl a genfi külügyminiszteri értekezletről. A A propagandamunka tapasztalataiból című rovatban: Hasznosítsuk az első propagandista tanfolyamok tapasztalatait címmel Vértes Imre cikkét közli a lap.. A cikk a legfontosabb tanulságokra hívja fel a pártbizottságok és propagandisták figyelmét. Illés Lajos: Egy „marxizmusleninizmus alapjai“ foglalkozás a MÁVAG-ban címmel írt cikkét. Odze Ernőné: A politikai gazdaságtan tanfolyamok irányítása a budapesti VII. kerületi pártbizottságon címmel a VII. kerületi PVB oktatást irányító munkájának értékes tapasztalatairól számol be. Huszárik Mária: A DISZ-propagandisták konferenciáinak tapasztalatairól írt cikket, Kiss György cikkében azokra a lehetőségekre hívja fel a figyelmet, amelyeket a Munkásmozgalmi Intézet nyújthat a propagandamunkában. Néhány szó a kenyérellátásról idén jó búzatermést takarítottunk be, örömmel állapítottuk meg, hogy biztosítva van ■ népünk kenyere. Pár nap óta mégis suttogó rémhírek, vagy nyílt kételkedések hangzanak ■ el itt, ott is a kenyérellátás , úgynevezett „problémáiról’’. — Üzleteinkben megnövekedett a kenyér iránti kereslet, sok esetben nehézséget okoz a szükségletek zavartalan kielégítése. Mindenek előtt hangsúlyozni kell, hogy országunkban is, és megyénkben is, biztosítva van , a dolgozók kenyérrel való ellátása, tehát a „kenyér problémáról” sugdosott hírek teljesen alaptalanok. Arról van szó csupán, hogy meg kell akadályoznunk a kenyérgabonának, vagy magának a kenyérnek spekulációs célokra való felhasználását. Ezt pedig úgy tudjuk elérni, ha azokban a községekben, ahol a lakosság el van látva annyi kenyérgabonával, amennyi elegendő kenyér fogyasztásának biztosításához szűkebb keretek közé szorítjuk a kenyérvásárlást. Ezzel elérjük azt, hogy a termelők saját gabonájukat őrlik fel, azt fogyasztják el és nem tartalékolják spekulációs célokra, vagy állatok takarmányozására. Hogy ez mennyire így van, azt megmutatja többek között a Nagydorogi Malom példája is, ahol az eddigi 30 mázsás őrlési átlag az elmúlt napokban napi 140 mázsára emelkedett. Persze helytelen lenne azt várni, hogy intézkedéseink következtében máról-holnapra zökkenőmentes lesz a kenyérellátás. A környező falvak lakossága — főként azok, akiknek kenyérellátása biztosítva van, — ahelyett, hogy saját készleteiket fogyasztanák, tömegesen keresik fel a nagyobb községeket, különösen Szekszárdot kenyérvásárlás céljából. Ez az oka annak, hogy például Szekszárdon, jóllehet ugyanannyi kenyér kerül forgalomba, mint eddig, mégis nehézséget okoz a kenyér iránti kereslet kielégítése. Bizonyos azonban, hogy újabb, körültekintőbb intézkedésekkel ezeket a pillanatnyi zavarokat sikerül megoldani és zökkenőmentessé tenni a lakosság kenyérellátását. Szólni kell a kenyér minőségével kapcsolatban elhangzott jogos panaszokról is. Sok esetben kifogásolják a fogyasztók, hogy a kenyér bélé ragadós, olyan, mintha nyers lenne, vagy pedig égett a kenyér héja. Kétségtelen, hogy a kenyér minőségét döntően befolyásolja a malomból érkező liszt minősége is. Emellett tény az, hogy nagymértékben függ a minőség a sütőipari vállalatok munkájától. A Szekszárdi Sütőipari Vállalatnál elmondották munkatársunknak, hogy a technológiai utasítások helyes, a helyi viszonyoknak és a liszt minőségének megfelelő alkalmazása jelentős minőségjavulást eredményez, — így például a ragadósságot csökkenti a kenyér jobb kisütése, vagy, a kovász savtartalmának növelése az érési idő lerövidítése által. Helytelen azonban az, hogy sütőipari vállalataink nincsenek eléggé érdekelve a minőség megjavításában. A kenyér jobb kisütése például jó irányban befolyásolja a minőséget, ugyanakkor növeli a fajlagos anyagfelhasználást és így önköltségnövekedést eredményez. Ugyanakkor a selejt kenyérből morzsát tudnak előállítani és azt olyan áron tudják értékesíteni, hogy ez jelentősen csökkenti a selejtkárt. Így történhetik meg az, ami a Szekszárdi Sütőipari Vállalatnál történt, hogy a III. negyedévben 3 százalék selejtkenyeret termeltek, ugyanakkor komoly önköltségcsökkentést értek el. Az II. ötéves Tervben újabb beruházások segítik elő a műszaki színvonal emelését és a technológiai folyamatok tökéletesítését sütőiparunkban is. — Becsületbeli ügye minden sütőipari dolgozónak a rendelkezésre álló eszközöket úgy felhasználni, hogy napról-napra jobb minőségű kenyér kerüljön a dolgozó nép asztalára.