Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-24 / 275. szám

2 NAPSZÓ N. A. Bulgannyin és N. Sz. Hruscsov meglátogatta Bhakra-Nangalt, India egyik legnagyobb építkezését Delhi. A TASZSZ különtu­­dósítója írja: N. A. Bulganyin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, valamint kísérőik, november 22-én meg­tekintették Bhakra-Nangalt, India egyik legnagyobb építke­zését. Kíséretükben volt M. A. Menysikov, a Szovjetunió in­diai nagykövete és K. P. S. Menen, India moszkvai nagy­követe. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov ezután gépkocsin a bhakrai duzzasztógát meg­tekintésére indult. A Nangal­­ból Bhakrába vezető út men­tén tízezrek gyűltek össze és melegen köszöntötték a szov­jet állam vezető államférfiait. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov Bhakrába érve megte­kintette a duzzasztógát építé­sét, tanulmányozta az egész Bhakra-Nangal-rendszer épí­tési tervét. Az építkezés a Himalája elő­hegyeinek festői szorosaiban folyik. Tavaly júliusig a Szat­­ledzs-folyó folyt erre, de most e két alagúton át elvezették, hogy medrét szabaddá tegyék a duzzasztógát, a három, össze­sen 800 000 kilowatt kapacitá­sú villamoserőtelep építése és a 90 kilométer hosszú vízgyűj­tő medence kialakítása szá­ N. A. Bulganyin után N. Sz. Hruscsov rövid beszédében többi között a következőket mondotta: Sok jót láttunk abból, amit India népe alkotott. (Taps.) Al­kalmunk nyílt ősi templomo­kat és új építkezéseket meg­nézni. De a legértékesebb, amit láttunk: a baráti jóérzésnek mindenütt való megnyilvánu­lása. Politikai nézeteink különbö­zőek. Önöknek meg vannak a saját filozófijuk, nekünk is meg vannak a magunké. Mi­nek firtassuk most, hogy miben nem értünk egyet? Fontosabb azt megállapítani, hogy a lé­nyegben egyetértünk. A háború és a béke kérdé­sében. Ezek a kérdések feltét­lenül foglalkoztatnak min­den embert. Minden becsüle­tes embernek kívánnia kell a békét és harcolnia kell érte. (Taps.) A békés egymás mellett élés öt elve, amelyet Nehru minisz­terelnök és Csou En-laj bará­tunk hirdetett meg, teljesen ki­elégít bennünket. (Taps.) Meg is erősítettük ezt az ismert nyilatkozatban, amelyet Neh­­ruval együtt írtunk alá, mikor Moszkvába járt. Ami a politikai berendezést illeti, erre vonatkozólag igen pontosan megszabott nézeteink vannak, de nem szándékozunk azokat másokra ráerőszakolni. Más dolog a gazdasági építés és a technika. Ezek nemzetközi kérdések. Különös örömünk telt abban, hogy barátaink éppen egy vil­lamoserőtelep építését mutatták meg nekünk. Ez az építkezés harc az­ elemekkel a természet megzabolázására, harc azért, hogy a természetet az ember szolgálatába kényszeresük. E feladat megoldása különösen fontos az indiai nép számára, amelynek a gazdasága nem a maga, hanem mások hibájából maradt el. Nem mutatok ujjal reájuk, önök tudják kikről van szó. És ők maguk is tudják. (Taps.) A szovjet kormányküldöttség Delhiből kedden reggel 9 óra­kor különvonaton érkezett Nangalba. A vasútállomáson Nangal és a környező falvak többezer lakója gyűlt össze. Sz. P. N. Szingh, Pandzsáb állam kormányzója és Rimszen Szacsar, az állam főminisztere melegen köszöntötte N. A. Bul­­ganyint és N. Sz. Hruscsovot. A pályaudvaron dísszázad so­rakozott fel, elhangzott a Szov­jetunió és India nemzeti him­nusza. Az építkezés megtekintése után Sz. P. N. Szingh, Pand­­zsáb állam kormányzója villás­reggelit adott N. A. Bulga­nyin és N. Sz. Hruscsov tisz­teletére. Az építkezés, amelyet ma láttak — mondotta üdvözlő sza­vai során a kormányzó — jel­képe mind annak, amit orszá­gunkban tenni kívánunk. Sze­retnénk, ha segítenének­ ne­künk e nagy műben. Sokat meríthetnénk az Önök tapasz­talataiból. N. A. Bulganyin válaszában köszönetet mondott a meleg fogadtatásért és vendégszere­tetért. ..Igen meghatott, ahogy a pandzsábiak fogadtak bennün­ket — mondta N. A. Bulga­nyin. — Országaink között ma­gas hegyek fekszenek, hihetet­lenül nagy a távolság, de ba­rátságunk előtt nincs akadály. Azt sem hegyek, sem távolsá­gok nem akadályozzák meg.“ Mondottuk már, hogy készek vagyunk megosztani Önökkel békés építési tapasztalatainkat. Egyes lapok azonban, amelyek az indiai utunk miatt elégedet­lenkedők álláspontját képvise­lik, azt írják most, hogy hát Hruscsov és Bulganyin ravasz ember, műszaki segítségről szó­ló ígéreteivel becsaphatja In­diát­­ és hogy az indiaiaknak ügyelniük kell reánk. (Derült­ség.) Azoknak, akik így írnak, ezt mondjuk: Talán megmérkőztek velünk abban, hogy barátságot kössünk az indiaiakkal? Ver­sengjünk hát! (Taps.) Hogyan jöttünk ide? Nyílt szívvel jöt­tünk (Taps.) és becsületes szán­dékkal. (Taps.) Azt mondjuk önöknek: Üzemeket akarnak építeni? Örülünk neki. Talán nincs elég tapasztalatuk? For­duljanak hozzánk, mi segítünk! (Taps.) Villamoseretelepeket akarnak építeni? Ha nem jártasak ebben és műszaki segítségre van szük­ségük, forduljanak hozzánk, se­gítünk. (Taps.) Hozzánk akar­ják küldeni diákjaikat, mérnö­keiket, hogy tanuljanak? Ké­rem, küldjék. (Taps.) Ez hát a mi „ravaszsá­gunk”. Figyeljenek hát, hogy be ne csapjuk önöket, mint egye­sek írják. (Derültség, taps.) — Igen szeretnénk, ha más orszá­gok is így „ravaszkodnának”. Jobb ebben versengeni, mint az atom- és hidrogénbombák gyár­tásában. (Viharos taps.) Ez nemesebb dolog. Ami egyes olyan írásokat és rádióadásokat illet, amelyek­nek szerzői össze akarnak ve­szíteni bennünket, ezekkel nem sokat törődünk. Beszélnek, ír­nak, felolvasnak a rádióban, de mindez az egyik fülünkön be, a másikon ki. (Taps.) Az emberek megszokták már, hogy a tettekből ítéljenek, ne a szavakból. (Taps.) és amikor indiaiakkal találkozunk, ha nem is értjük a nyelvüket, kiol­vassuk a szemükből a baráti érzést.” (Taps.) Ezután a patialai maharadzsa két arany és ezüst díszítésű ősi szablyát ajándékozott N. A. Bulganyinnak és N. Sz. Hrus­­csovnak. N. Sz. Hruscsov a maharadzsa ajándékát megköszönve ezt mondotta: „Féltve őrzöm ezt az ajándékot, mint jelképes baráti emléket. A mi államunk 38 esz­tendővel ezelőtt született. — Gyengécske volt, alig állott meg a lábán és egycsapásra 14 ál­lam tört ellene Ölbetett kézzel ültünk volna? Nem. Népünk máskép cselekedett. Kardot rán­tott és ifjú államának védelmé­re kelt. Derekasan vívtuk meg a háborút. Kivertük a hódító­­­kat és ezt mondottuk: Ne köze­lítsetek hozzánk többé háború­val. Régmúlt idők egy orosz fe­jedelme mondta: Aki karddal tör reánk, az kar által vész el. Ezt a szabályt ma is követjük. A vendégeket örömest fogad­juk. De aki ellenségként kard­dal tör reánk, annak jusson eszébe, hogy ami Hitlerrel tör­tént, az történik minden más ellenségünkkel is. (Taps.) Nem akarok Önöknek sem­miféle tanácsot adni, de aka­ratlanul is felmerül a kérdés, mennyi ideig sínylődött India a gyarmatosítók jármában? Év­századokig. önök természe­tesen törődnek azzal, hogy megóvják szabad­ságukat és függetlenségü­ket. A magunk tapasztalatából mondom, hogy egyesek sóvár szemekkel tekintenek reánk s azon törik a fejüket, hogyan pusztíthatnának el bennünket. Mi természetesen azt szeret­nénk, hogy bombáinknak és lövedékeinknek sohase kelljen robbanniok. Szívesen gyárta­nánk traktorokat és egyéb hasznos dolgokat. De mi tör­ténnék velünk, ha fegyvertele­nek lennénk? Bizonyosan da­rabokra szaggatnának bennün­ket. És akkor unokáink azt mondanák: a nagy Lenin he­lyesen értelmezte a nép érdekeit Vezetésével kivívták a szovjet rendet, megteremtették a szov­jet államot. Ámde az utódok nem tudták megvédelmezni az állam szabadságát és függet­lenségét. Hogy ez ne így tör­ténjék, szentül óvjuk szabadsá­gunkat. Enélkül nem lehetünk el­ Óvják Önök is azt, amit súlyos harcban vívtak ki. Őszintén kívánjuk ezt Önök­nek.“ (Taps.) A bhakrai duzzasztógát N. Sz. Hruscsov beszéde A patialai maharadzsa ajándéka Jugoszláv küldöttség utazott a Szovjetunióba A belgrádi rádió jelentése szerint kedden jugoszláv kül­döttség utazott a Szovjetunió­ba dr. Franc Kösz meghatal­mazott miniszter vezetésével. A küldöttség tárgyalásokat foly­tat majd az atomerő békés fel­­használása terén a Szovjetunió részéről Jugoszláviának nyúj­tandó támogatásról. Nasszer egyiptomi miniszterelnök Bulgáriába látogat Kairóban kedden este kö­zölték, hogy­­ Nasszer, egyip­tomi miniszterelnök meghívást kapott, hogy útban a Szovjet­unió felé, látogasson el Bulgá­riába. Nasszer a meghívást el­fogadta. A látogatás időpont­ját még nem tűzték ki. Megalakult az új japán kormány Peking (TASZSZ) Hatojama november 22-én megalakította az új kormányt, amelyben a volt demokrata párt és a volt liberális párt tagjai osztoztak a tárcákon. A fő tisztségek változatlanul maradtak. Mint a tokiói rádió közli, Szudzuki, a Japán Szocialista Párt elnöke kedden a harmadik Hatojama-kabinet megalakulásá­val kapcsolatban nyilatkozatot tett. Kijelentette, hogy Hatojama harmadik kormánya összetétel­ben még reakciósabb, mint az előző. A kabinet bejelentett poli­tikája — mondotta — inkább a volt liberális párt politikájára emlékeztet. A­ Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterének 39. számú parancsa Budapest, 1955. november 24. Ma, november 24-én 15 óra­kor, Budapesten a Kerepesi úti temetőben helyezzük örök nyu­galomra Szalvai Mihály altábor­nagy elvtársat, országgyűlési képviselőt, Néphadseregünk ki­váló tábornokát. A Magyar Néphadsereg csapa­tai meghajtják zászlaikat Szal­vai Mihály altábornagy elvtárs koporsója előtt és megadják a végső tisztességet a dolgozó nép és a párt hű fiának. Megparancsolom: A temetésre díszkíséretként egy lövész zászlóalj csapatzászló­val vonuljon ki. Az elhunytnak egy lövész század háromszoros dísztüze adja meg a végső tiszteletet. Bata István vezérezredes a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. Francia lapok a bagdadi szerződés tagállamainak értekezletéről Párizs (TASZSZ) A párizsi sajtó leplezetlen nyugtalansággal ír a bagdadi katonai szerződés­ben résztvevő országok államfér­­fiainak Bagdadban megtartott értekezletéről. A lapok rámutat­nak arra, hogy ez a lépés Francia­ország közelkeleti érdekeit fe­nyegeti. A Monde a közelkeleti francia érdekeket féltve, szükségesnek tartja, hogy Anglia és az Egye­sült Államok „Franciaországgal együtt megerősítse az 1950. évi deklarációt ,amely a közelkeleti területi status quo fenntartását biztosítja.” A L'Humanité rámutat arra, hogy ,,a közelkeleti befolyási övezetnek Anglia és az Egyesült Államok közötti felosztása a fran­cia pozíciók aláaknázását jelenti és a két ország célja, hogy telje­sen kiszorítsa Franciaországot a Közel-Keletről.” A L’Humanité kifejti azt is, hogy a francia kormánynak fi­gyelembe kell vennie közelkeleti politikájában az ottani országok­ban folyó nemzeti felszabadító mozgalom fejlődését, mert csak egy ilyen politika biztosíthatja a baráti kapcsolatok megteremté­sét Franciország és a szóbanfor­­gó országok népei között. 1955. NOVEMBER 84. Megjelent a Propagandista novemberi száma Az új szám első helyen: Az Októberi Forradalom és a szo­cialista külpolitika címmel Szántó Rezső cikkét közli. A propagandista munkájá­hoz című rovatban jelenik meg Porzsolt József cikke, amely­ben a szerző a német imperia­lizmus újjáél­edését vizsgálja a második világháború után. Kádár Iván: A monopoli­mok uralma a Horthy-Magyar­­országon című írásában bő tényanyag felhasználásával bi­zonyítja, hogyan uralkodtak a múltban a monopóliumok az egész magyar gazdasági élet­ben. Lukács József cikkében: A vallásos nézetek elleni harc módszerei címmel a tudomá­nyos ateista propaganda jelen­tőségét s e propaganda folyta­tásának néhány fő követelmé­nyét elemzi. A népgazdaság időszerű kér­dései című rovatban Szép Já­nos írása az 1955. évi önkölt­ségcsökkentési terv végrehaj­tásának főbb tapasztalatait vizsgálja. Soós Gábor cikke: A mező­­gazdasági termelőszövetkeze­tek fölénye a gépek felhaszná­lásában az egyéni gazdaságok­kal szemben címmel a gépi technika alkalmazásának elő­nyeit mutatja meg. Verrőczi János: Az új techni­ka alkalmazása a szénbányá­szatban címmel írt cikket. Válasz a Propagandista kér­déseire című rovatban Szabó József: Az önkéntesség elvének helyes értelmezése a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesz­tésében című írásában rám­utat azokra a helytelen nézetekre, amelyek az önkéntesség elvével kapcsolatban, a gyakorlati munka során felmerültek és megmutatja, miért szükséges az önkéntesség elvének betar­tása. Búzás József cikkében arra a kérdésre ad választ, miért szükséges a szocialista orszá­gokban a külkereskedelmi monopólium, Seres László pe­dig arra válaszol, miért az SZKP VIII. Kongresszusán ke­rült napirendre a középparaszt­tal való szövetség. Nemzetközi kérdések című rovatban a folyóirat összefog­lalást közöl a genfi külügymi­niszteri értekezletről. A A propagandamunka tapasz­talataiból című rovatban: Hasz­nosítsuk az első propagandista tanfolyamok tapasztalatait címmel Vértes Imre cikkét közli a lap.. A cikk a legfonto­sabb tanulságokra hívja fel a pártbizottságok és propagan­disták figyelmét. Illés Lajos: Egy „marxizmus­­leninizmus alapjai“ foglalko­zás a MÁVAG-ban címmel írt cikkét. Odze Ernőné: A poli­tikai gazdaságtan tanfolyamok irányítása a budapesti VII. ke­rületi pártbizottságon címmel a VII. kerületi PVB oktatást irányító munkájának értékes tapasztalatairól számol be. Hu­­szárik Mária: A DISZ-propa­­gandisták konferenciáinak ta­pasztalatairól írt cikket, Kiss György cikkében azokra a le­hetőségekre hívja fel a figyel­met, amelyeket a Munkásmoz­galmi Intézet nyújthat a pro­pagandamunkában. Néhány szó a kenyérellátásról idén jó búzatermést takarí­tottunk be, örömmel állapítot­tuk meg, hogy biztosítva van ■ népünk kenyere. Pár nap óta mégis suttogó rémhírek, vagy­­ nyílt kételkedések hangzanak ■ el itt, ott is a kenyérellátás , úgynevezett „problémáiról’’. — Üzleteinkben megnövekedett a kenyér iránti kereslet, sok eset­ben nehézséget okoz a szükség­­­­letek zavartalan kielégítése. Mindenek előtt hangsúlyozni kell, hogy országunkban is, és megyénkben is, biztosítva van , a dolgozók kenyérrel való el­látása, tehát a „kenyér problé­máról” sugdosott hírek teljesen alaptalanok. Arról van szó csu­pán, hogy meg kell akadályoz­­­­nunk a kenyérgabonának, vagy­­ magának a kenyérnek spekulá­ciós célokra való felhasználását. Ezt pedig úgy tudjuk elérni, ha azokban a községekben, ahol a lakosság el van látva annyi ke­nyérgabonával, amennyi ele­gendő kenyér fogyasztásának biztosításához szűkebb keretek közé szorítjuk a kenyérvásár­lást. Ezzel elérjük azt, hogy a termelők saját gabonájukat őr­lik fel, azt fogyasztják el és nem tartalékolják spekulációs célokra, vagy állatok takarmá­nyozására. Hogy ez mennyire így van, azt megmutatja többek között a Nagydorogi Malom példája is, ahol az eddigi 30 mázsás őrlési átlag az elmúlt napokban napi 140 mázsára emelkedett. Persze helytelen lenne azt várni, hogy intézkedéseink kö­vetkeztében máról-holnapra zökkenőmentes lesz a kenyérel­látás. A környező falvak lakos­sága — főként azok, akiknek kenyérellátása biztosítva van, — ahelyett, hogy saját készle­teiket fogyasztanák, tömegesen keresik fel a nagyobb községe­ket, különösen Szekszárdot ke­nyérvásárlás céljából. Ez az oka annak, hogy például Szek­­szárdon, jóllehet ugyanannyi kenyér kerül forgalomba, mint eddig, mégis nehézséget okoz a kenyér iránti kereslet kielégí­tése. Bizonyos azonban, hogy újabb, körültekintőbb intézke­désekkel ezeket a pillanatnyi zavarokat sikerül megoldani és zökkenőmentessé tenni a lakos­ság kenyérellátását. Szólni kell a kenyér minősé­gével kapcsolatban elhangzott jogos panaszokról is. Sok eset­ben kifogásolják a fogyasztók, hogy a kenyér bélé ragadós, olyan, mintha nyers lenne, vagy pedig égett a kenyér héja.­­ Kétségtelen, hogy a kenyér mi­nőségét döntően befolyásolja a malomból érkező liszt minősége is. Emellett tény az, hogy nagy­mértékben függ a minőség a sütőipari vállalatok munkájától. A Szekszárdi Sütőipari Válla­latnál elmondották munkatár­sunknak, hogy a technológiai utasítások helyes, a helyi viszo­nyoknak és a liszt minőségének megfelelő alkalmazása jelentős minőségjavulást eredményez, — így például a ragadósságot csök­kenti a kenyér jobb kisütése, vagy, a kovász savtartalmának növelése az érési idő lerövidíté­se által. Helytelen azonban az, hogy sütőipari vállalataink nin­csenek eléggé érdekelve a mi­nőség megjavításában. A ke­nyér jobb kisütése például jó irányban befolyásolja a minő­séget, ugyanakkor növeli a faj­lagos anyagfelhasználást és így önköltségnövekedést eredmé­nyez. Ugyanakkor a selejt ke­nyérből morzsát tudnak előállí­tani és azt olyan áron tudják értékesíteni, hogy ez jelentősen csökkenti a selejtkárt. Így tör­ténhetik meg az, ami a Szek­szárdi Sütőipari Vállalatnál tör­tént, hogy a III. negyedévben 3 százalék selejtkenyeret ter­meltek, ugyanakkor komoly ön­költségcsökkentést értek el. Az II. ötéves Tervben újabb beruházások segítik elő a mű­szaki színvonal emelését és a technológiai folyamatok tökéle­tesítését sütőiparunkban is. — Becsületbeli ügye minden sütő­ipari dolgozónak a rendelke­zésre álló eszközöket úgy fel­használni, hogy napról-napra jobb minőségű kenyér kerüljön a dolgozó nép asztalára.

Next