Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-01 / 281. szám

2 A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének találkozója Budapest dolgozóival A Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Pártbizottsága, Bu­dapest főváros tanácsa és a Magyar-Szovjet Társaság bu­dapesti szervezete szerdán dél­után a Nemzeti Sportcsarnok­ban találkozót rendezett a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak hazánkban tartózkodó kül­döttsége és a budapesti dolgo­zók között. A hatalmas épület már jó­val 5 óra előtt teljesen meg­telt s a budapesti dolgozók hosszantartó tapssal, forró sze­retettel fogadták a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a terem­be lépő küldötteit. A találkozó elnökségében helyet foglaltak a párt és a kormány vezetői — Ács Lajos, Dobi István, Ko­vács István, Rákosi Mátyás, Vég Béla, valamint az MDP Központi Vezetőségének, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának, a Minisztertanácsnak számos tagja és politikai, tár­sadalmi, gazdasági, kulturális életünk számos kiválósága. Az elnökségben foglaltak he­lyet a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének tag­jai, N. M. Pegov, a Legfelső Tanács Elnökségének titkára vezetésével, valamint J. V. Andropov, a Szovjetunió ma­gyarországi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete. A baráti találkozót Kovács István, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség tit­kára nyitotta meg. Köszöntöt­te a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának küldötteit, akiket a jelenlevők újból hosszantartó tapssal, lelkes felkiáltásokkal üdvözöltek. Úttörők virágcsok­rokat nyújtottak át a kedves vendégeknek. A gyűlésen felszólalt M. N. Pegov, a Legfelső Tanács kül­döttségének vezetője. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov Kalkuttában Kalkutta (TASZSZ). N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elvtársak november 29-én helyi idő szerint 14 órakor kísérőik­kel együtt repülőgépen Madrasz­ból Kalkuttába érkeztek. A kalkuttai repülőtéren a vendégeket B. Sz. Raj, Nyugat- Bengália főminisztere, Nyugat- Bengália törvényhozó tanácsá­nak és törvényhozó gyűlésének elnöke, az állam kormányának tagjai, a kalkuttai Konuli testü­­let, a helyi társadalmi szervezet és az önkormányzat képviselői fogadták. B. Sz. Rój üdvözlő beszédében elmondotta, hogy Kalkutta volt az a központ, amely körül a XVIII. század elején kialakult az indiai brit birtok. N. A. Bulganyin válaszbeszé­dében kiemelte, hogy Bengáliá­­nak igen fontos szerepe volt India történetében. — Boldogok leszünk, hogy közelebbről tanulmányozhatjuk a bengáli nép életét és munká­ját, vívmányait, sikereit — mon­dotta többek közt N. A. Bul­ganyin. A repülőtérről a város köze­péig vezető 15 kilométeres úton a szovjet vendégeket Kalkutta és környéke lakóinak lelkes ün­neplő tömege fogadta. A többmillió lakosú Kalkutta a Szovjetunió népei iránti ba­rátság és szeretet soha nem lá­tott megnyilvánulásával fogad­ta a szovjet vezetőket. Az indiai hatóságok becslése szerint N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulga­nyin érkezésekor Kalkutta ut­cáin legalább hárommillió em­ber volt. Nemcsak kalkuttaiak voltak ott, hanem a közeli váro­sokból és falvakból érkezet­­tek is. NAPL­Ó Attlee az atomfegyver ellen London (MTI) Attlee az Angol Munkáspárt alsóházi csoportjá­nak vezetője szer­dán felszólította a kormányt, fogadja el a Szov­jetunió javaslatát és tárgyaljon a Szovjetunióval, valamint az Egyesült Államokkal az atom és hidrogénfegyver kísérletek be­­szüntetéséről. Mint a Daily He­rald írja, Attlee ezzel kapcsolat­ban az alsóház legközelebbi ülésén interpellációt akar intézni Eden miniszterelnökhöz. Walter Lippmann cikke az új ENSZ-tagok kérdéséről Newyork (TASZSZ). Walter Lippmann amerikai publicista a Newyork Herald Tribuneben élesen bírálta az Egyesült Álla­moknak az új ENSZ-tagok fel­vételének kérdésében elfoglalt álláspontját. Kifejti, hogy az Egyesült Államok álláspontja „példa arra, hogyan lehet el­veszteni a presztízst, a befo­lyást, hogyan lehet úgy eljárni, hogy országunk ostobának tűn­jék, annál­­ az egyszerű oknál fogva, hogy a vezető emberek nem gondolják át, mi történik és mit cselekszenek. Amikor Kanada javasolta — folytatta Lippmann­t, hogy ve­­gyék fel mind a 18 kérelmező országot, „a Szovjetunió, amely­nek pedig nehezére esik elfo­gadni Spanyolország és Japán felvételét, hozzájárult ehhez’’. Ugyanakkor azonban Dulles és Lodge „határozottan fellépett Külső-Mongólia ellen”. (így ne­vezi Lippmann a Mongol Nép­­köztársaságot ( a szerk.) és így az Egyesült Államok „vált az egyetlen akadállyá Olaszország, Spanyolország, Japán és a töb­bi ország felvétele szempontjá­­ból”. Lippmann hozzáfűzi, hogyha az Egyesült Államok meghiú­sítja a 18 ország egyidejű fel­­vételéről szóló javaslat elfoga­dását, akkor „az egész világ megbélyegez bennünket’’. „Eb­be a nehéz helyzetbe annál az egyszerű oknál fogva kerültünk — állapítja meg Lippmann —, hogy Dulles és Lodge nem vett magának annyi fáradságot, hogy végiggondolja, mit tesz ... A KÜLPOLITIKA HÍREI A bérei külügyminisztérium bejelentette, hogy a szövetségi kormány a jövő héten jegyzék­ben kéri majd a Szovjetunió kor­mányának hozzájárulását moszk­vai nagykövete számára. Egyelő­re még nem ismeretes, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya kit szemelt ki első moszkvai nagykövetéül. * K. J. Vorosilov a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, november 29-én a Kremlben fogadta a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának meg­­hívására a Szovjetunióban ven­dégeskedő albán parlamenti küldöttséget. A küldöttséget M. Pristi moszkvai albán nagy­követ kísérte. Brentano külügyminiszter a­­ bonni parlament csütörtöki ülé­sén kormánynyilatkozatot tesz a genfi értekezlet következtében kialakult nemzetközi helyzetről. A parlament a nyilatkozatot pénteken vitatja meg. A vita első szónoka a pártok megállapodása értelmében — Erich Ollenhauer, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke lesz. A belgrádi rádió közli, hogy Edvard Kardelj, a Jugoszláv Szö­vetségi Végrehajtó Tanács al­el­nökét a Szocialista Munka Hőse érdemrenddel tüntették ki. A ki­tüntetést Joszip Broz Tito, köz­társasági elnök nyújtotta át Kardeljnek. a szovjet társadalom képviselőinek ünnepi ülése a Jug­oszláv Szövetségi Népköztársaság kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából Moszkva (TASZSZ). A szov­jet emberek november 29-én megünnepelték a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság ki­kiáltásának 10. évfordulóját. A szovjet társadalom képviselői a moszkvai Csajkovszkij kon­zervatórium nagytermében ün­nepi ülést tartottak a testvéri jugoszláv nép nemzeti ünnepe alkalmából. Az ünnepi ülést Szolovjov, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnökhelyet­tese nyitotta meg. Ezután Volkov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Szövet­ségi Tanácsának elnöke mon­dott ünnepi beszédet. Volkov világos példákkal il­lusztrálta, hogyan jött létre a Jugoszláv Szövetségi Népköz­­társaság a jugoszláv nép elke­seredett harca közepette, ame­lyet a Jugoszláv Kommunista Párt vezetésével a hitlerista megszállók és a belső ellensé­gek ellen vívott. A dolgozó nép előtt, hatalomra jutásuk első napjától kezdve, hatalmas fel­adatok álltak. Helyre kellett ál­lítani a lerombolt gazdaságot, fel kellett számolni a gazdasá­gi elmaradottságot, iparosítani kellett az országot. Jugoszlávia — mondotta —, miután mindörökre leszámolt a kapitalista elnyomással, a szo­cialista fejlődés útjára lépett. Jugoszláviát úgy ismerték el, mint önálló, szuverén államot, amelyben a munkások és a dol­gozó parasztok vannak ural­­­mon. Volkov hangsúlyozta, hogy sikeresen fejlődnek a Szovjet­unió és Jugoszlávia gazdasági, tudományos és kulturális kap­csolatai, majd befejezésül az alábbiakat mondotta: “ Engedjék meg, hogy a Ju­goszláv Szövetségi Népköztár­saság jelenlévő rendkívüli és meghatalmazott nagykövetéhez Vidicshez, azzal a kéréssel for­duljak: a szovjet társadalom nevében tolmácsolja Jugoszlá­via népeinek szívből jövő üdvözle­tünket és a további sikerekre és felvirágzásra irányuló jókí­vánságainkat. Vilkovnak ezeket a szavait viharos, hosszantartó taps kö­vette. A jelenlévők igen szívélye­sen fogadták Vidicsnek Jugosz­lávia rendkívüli és meghatal­mazott moszkvai nagyköveté­nek felszólalását. Vidics köszö­netet mondott a Jugoszlávia iránt táplált baráti érzések ki­fejezésre juttatásáért, majd a Jugoszláv Szövetségi Népköz­­társaság fejlődésének történe­tére tért ki. Hangsúlyozta, hogy a ju­goszláv nép békére és minden néppel való szoros együttműkö­désre törekszik. Különös öröm­mel tölt el bennünket — mon­dotta Vidics — az, hogy az Önök kormányküldöttsége lá­togatást tett országunkban. E látogatás eredménye az együtt­működésünk alapelveit meg­alapozó belgrádi nyilatkozat volt. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének kü­szöbönálló szovjetunióbeli lá­togatása még fokozottabban előmozdítja majd együttműkö­désünket, kölcsönös megérté­sünket, valamint a világ népei­nek közös eszméjéért, az állan­dó békéért és szabadságért ví­vott harcot. — Éljen és erősödjék Jugosz­lávia és a Szovjetunió népeinek testvéri és baráti együttmű­ködése! — mondotta befejezé­sül nagy taps közepette Vidics nagykövet. 1955. DECEMBER 1. Palmiro Togliatti beszéde Róma (MTI). Az Olasz Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának teljes ülésén Palmiro Togliatti, az Olasz Kommu­­nista Párt főtitkára hétfőn az első napirendi ponttal kapcso­latban beszédet mondott. Fog­lalkozott a kommunisták vezető szerepével, a munkásosztálynak és a népnek a szabadságért, a dolgozók jólétéért, a belső és a nemzetközi feszültség enyhíté­séért és a békéért folytatott harcában. Palmiro Togliatti rámutatott arra, hogy Olaszországban je­lenleg olyan mélyreható poli­tikai zűrzavar uralkodik, amely ténylegesen veszélyezteti a de­mokratikus rendet. Bizonyos idő óta ugyanis szavakban elis­merik, hogy be kell tartani az alkotmányt és a dolgozóknak részt kell kapniok a közügyek vezetésében, tettekben azonban továbbra is megsértik az al­kotmányt, az állampolgárok szabadságát. Növelik a nép nyomorát. Ehhez járul még az egyre sú­lyosabb gazdasági helyzet, amely egyre nehezebbé teszi a dolgozók és a középosztály élet­­körülményeit. Mindebből általá­nos elégedetlenség származik az egész országban s a kommunis­ták feladata ezt az elégedetlen­séget politikailag helyes irány­ba terelni. Ezek mellett az egész nép kö­rében tapasztalható aggodalom a legutóbbi nemzetközi esemé­nyek miatt, amelyek elhervasz­­tották az első genfi értekezlet által keltett reményeket. A kommunisták munkájának fő­ként erre a célra kell irányul­nia, hangsúlyoznuk kell, hogy Olaszországnak különös érdeke a nemzetközi kapcsolatok fe­szültségének csökkentése, Összefoglalva a kérdéseket, Togliatti megállapította: tiszte­letben kell tartani és meg kell valósítani az alkotmányt, és határozott intézkedésekkel meg kell javítani a dolgozók és az egész nép gazdasági helyzetét. A francia nemzetgyűlés leszavazta a kormányt Párizs (MTI) A francia nemzet­­gyűlés november 29. ülésén Jacques Duclos hangsúlyozta, hogy a Francia Kommunista Párt nem szavazhat bizalmat a kormánynak. " Követeljük, bocsássák sza­badon a letartóztatottakat, az Észak-Afrikában internáltakat, küldjék haza a behívott katoná­kat, akiket azért szólítottak zászlók alá, hogy háborút visel­jenek az algériai nép ellen — hangoztatta Duclos. — Az algé­riai nép követeléseit és jogait el kell ismerni. Követeljük a tár­gyalások politikáját, mert­­ egye­dül ez felel meg Franciaország igazi érdekeinek, ez kell, hogy felváltsa az erőszak politikáját. Duclos követelte, hogy a vá­lasztásokat a lehető leggyorsab­ban bonyolítsák le és vessenek véget e téren minden mesterke­désnek. Követelte, hogy mellőz­zék a személyre szóló kerületi vá­lasztások csalárd és igazságta­lan módszerét, amelyet úgy lát­szik a miniszterelnök végső fo­kon előnyben részesít. — A magunk részéről min­dent megteszünk, hogy megh­iu­sítsuk a választásoknak ezzel a módszerrel történő lefolytatását — mutatott rá Duclás a továb­biakban — mert meggyőző­dé­sünk, hogy eljárásunkkal a de­mokratikus szabaságjogokat véd­jük. — Mindenképpen megtagad­juk a kormánytól a bizalmat —­ jelentette ki végül is Dudlás — mert a jelenlegi helyzetben a ház felosztása lehetővé tenné, hogy egyszer s mindenkorra véget ves­­senek az előttünk lejátszódó mes­terkedéseknek ,hogy a szót a népnek adják és, hogy pontot te­gyenek egy káros politikára. Ezt a politikát a lehető leggyor­­sabban fel­ kell váltani baloldali politikával. Tehát a nemzeti füg­getlenség, a béke, a szabadság, a világi oktatás védelmének és a szociális haladásnak politikájával Duclos beszéde után Monsa­­bert és Jean Michel Flandin­gual­leista képviselők kijelentették: a kormány ellen szavaznak, mert nem értenek egyet észak-afrikai és választási politikájával. Ezután Faure miniszterelnök több mint félórás beszédében igyekezett igazolni politikáját. A miniszterelnök felhívta a többséget, tegyen áldozatkészsé­géről tanúságot és legyen bátor­sága ahhoz, hogy már most ki­tűzi a választások végleges idő­pontját. Az ülést ezután felfüggesztet­ték, majd megkezdődött a szava­­zás. A Faure-kormány a bizalmi szavazáson 318 szavazattal 219 ellenében kisebbségben maradt. A szavazás eredményének ki­hirdetése után összeült a minisz­tertanács, hogy a szavazás terem­tette helyzetet megtárgyalja. Ukrajna bajnoka Irta: Pjotr Korzinkin 1955 augusztus 9-én végezte a komszomolista Ljuba Mazni­csenko a kievi orvosi főiskola hallgatónője kétszázadik ejtő­ernyős ugrását. Ugyanezen a napon Moszkvából értesítették, hogy megkapta a sportmesteri címet. Repülőtársai lelkesen gratuláltak neki. Ahhoz, hogy valaki 23 éves korában sportmester lehessen, komoly munkára van szükség. Pedig Ljuba nemcsak az ejtő­ernyős sporttal foglalkozik. — Számottevő társadalmi munkát végez, több iparvállalatnál vál­lalta a fiatal ejtőernyősök ki­képzését. Ő maga kitűnően ta­nul, s egy év múlva gyermek­­orvos lesz. Ljuba sikereit a tanulásban és a sportban a munkának, a rendszeres felkészültségnek kö­­szönheti. Sohasem feledkezik meg a reggeli gyakorlatokról, egyetlen ugróedzést sem hagy ki. Az ejtőernyősnek erős kéz­re van szüksége. Ljuba nem tud elmenni egy nyújtó mellett, hogy ne végezzen rajta egy-két lengést. A torna, amelyben Ljuba Mazincsenko másodosz­tályú minősítést ért el, az úszás, a kosárlabda,­­ mindez szintén nagyon fontos az ejtő­ernyős számára és ezért Ljuba ezekre a sportokra mindig sza­kít időt magának. A siker nem született meg egyik percről a másikra. Ljuba sokáig emlékezett első ugrásá­ra. Akkor ösztönös félelmében behunyta a szemét. Második ug­rásánál sem volt képes úrrá lenni félelmén. Csak a negye­dik ugrásnál sikerült nyitva­­tartani a szemet. — Miért resteltem? Persze, hogy féltem, hiszen én is em­ber vagyok — mondja. — Fon­tos volt, hogy minél gyorsab­ban leküzdjem ezt a félelmet és le is küzdöttem. 1953 júniusban Ljuba Mazin­csenko részt vett a kievi ejtő­ernyősök klubközi versenyén, itt első lett a nők között. — Ugyanebben a hónapban az ukrán ejtőernyősök köztársasá­gi versenyén az ukrán ejtőer­nyősök között az ötödik helyre került. Ugyanezen év szeptemberé­ben rendezték meg a hetedik országos ejtőernyős versenyt.­­ Ezen a fiatal ejtőernyős nő, aki­­nek ekkor még csak másodosz­tályú minősítése volt, az egyik legnehezebb gyakorlatban, az 1100 méter magasságból történő tíz másodperces késleltetett kombinált ugrásban megszerez­te a Szovjetunió bajnokságát. — A győzelmet könnyebb megszerezni, mint megtartani — mondta magában Ljuba és folytatta szívós munkáját. — Ukrajna központi repülőklub­jának tavalyi versenyén nem­csak a lányok, hanem a férfiak között is a legjobb eredménye­ket érte el. Ugrása jobb volt, mint oktatójáé. Teljes joggal érdemelte ki a repülőklub baj­nokának címét. Ismét eltelt egy év. Ljuba folytatta főiskolai tanulmányait, közben tovább tökéletesítette sporttudását. A klinikai gya­korlatok után az egyik kievi utcakeresztezésnél minden nap várta a repülőklub gépkocsija. Társai besegítették a kocsiba, s miközben a repülőtérre robog­tak, megvendégelték Ljubát szendvicsekkel: tudták, hogy csak 10—11 óra tájban vetődik majd haza. A repülőklub, sporttársai — Ljuba második családja. Ezek­hez fordul minden örömével és bánatával. A barátok őszintént örültek, amikor tavaly nyáron a nyol­cadik köztársasági versenyen Ljuba Mazincsenko elnyerte — Ukrajna 1955. évi női ejtőer­nyős bajnoka címet. Első lett a 10 másodperces késleltetett , kombinált ejtőernyős ugrásban, és a 30 másodperces késlelte­tett ugrásban is, amely utóbbi­ban pontozták az esés stílu­sát is. A fiatal sportmesternő még más komoly eredményekkel is büszkélkedhetik: ő tartja a nappali ejtőernyős ugrás ma­gassági rekordját. 7421 méter magasból télen, nehéz időjárási viszonyok között ugrott le.­­ Ilyen ugrásra eddig még a vi­lág egyetlen nője sem vállal­kozott. Tavaly májusban Ljuba Maz­incsenko az ukrán nép több más küldöttével együtt, Ukraj­na és Oroszország újraegyesülé­sének 300. évfordulójának meg­ünneplésére Moszkvába utazott. Ő adta át az ukrán sportolók kristálykupáját az Orosz Föde­ráció sportolóinak.

Next