Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)
1955-12-29 / 305. szám
A közönségszervezés néhány problémájáról A téli hónapokban nehezebb, lelkiismeretesebb munkát igénylő feladat hárul kultúrcsoportjainkra, kultúrotthonaink vezetőire, mint a nyári időszakban. A dolgozók várják községekben és városokban egyaránt, hogy kellemesen, szórakozva és tanulva tölthessenek el egyegy estét a helyi, vagy éppen vendégszereplő kultúrcsoport előadásán. Az ilyen előadásoknál igen nagy szerepe van a közönségszervezésnek. Ez a szó, közönségszervezés, új tartalmat jelent mai életünkben. Régen is volt közönségszervezés, hisz a színház irányítóinak érdeke volt, hogy ne üres nézőtér előtt játszanak a színészek. Ez az érdek azonban csak anyagi szempontból volt érdeke a színháznak. Felszabadulásunk óta új tartalommal töltődött meg ez a szó, és ha ma közönségszervezésről beszélünk, tudnunk kell, hogy ..a párt célkitűzését segítjük elő, a dolgozók kulturális és politikai látókörének kiszélesítése érdekében munkálkodunk. Éppen ezért a közönségszervezést nem szabad mellékes feladatként kezelni, hanem állandó, széleskörű agitációs munkát kell kifejteni a dolgozók között... Vannak darabok, színművek, melyek zsúfolt nézőtér előtt játszódnak le, de igen sok darab iránt, bizony kevés érdeklődés mutatkozik. És meg kell állapítani, hogy az új darabok iránt kevés az érdeklődés. Ezen a területen hárul tehát nagy munka a közönségszervezőkre. Egyes vállalatoknál — sajnos többségénél — a közönségszervező csak abban látja munkáját, hogy átveszi a jegyeket a kultúrháznál, vagy a Faluszínház szervezőjétől , és aki kér tőle, annak ad, az előadás aapján, amikor már gondolja, hogy több jegy úgysem kel el, visszaviszi a megmaradtakat. Pedig nem ez a feladata a közönségszervezőnek. A közönségszervezőnek beszélgetnie kell a dolgozókkal, azokkal is, akik nagy ritkán látogatják az előadásokat, meg kell magyarázni nekik, hogy a jó színdarabon keresztül nem csak szórakoznak, hanem tanulnak is. A Szekszárdi Központi Művészegyüttes például fáradságos munkával tanul meg komoly műsorokat, melyek a közelmúltban is sokkal nagyobb érdeklődést és előadásszámot érdemeltek volna, mint amennyit kaptak. Úgy néz ki tehát, hogy a Városi Kultúrotthonban egy darab, két előadás után már nem „él“ meg. Nem azért nem élhet meg, mert unalmas a darab és a szereplők alakítása nem kielégítő, hanem azért, mert a közönség hidegen fogad egy ilyen előadást vagy igen sokan nem is tudnak róla. A jó közönségszervezőknek lenne a feladatuk, hogy ilyen alkalmakkor fölkeressék a dolgozókat és megmagyarázzák nekik a darab jelentőségét, szépségét... De felvetődik az a kérdés is, hogy vajon van-e egyáltalán közönségszervezője a kultúrháznak. Ha ezt a kérdést próbáljuk bogozni, rövidesen megállapíthatjuk, hogy nincs. Van egy gazdasági felelős, aki a pénztári teendőket is ellátja az előadások előtt, sőt megteszi, hogy végiglátogatja a vállalatokat is, ahol több kevesebb sikerrel el tud adni pár jegyet. Az ismerősök megveszik, mivel ő árulja. Egyedül a kórháztól kap a kultúrház ilyen szempontból segítséget, ahol egy ezzel megbízott, valóban közönségszervező munkát végez. Ennek természetes, hogy megmutatkozik az eredménye számokban is, mert a kórház szinte minden előadásra 60—70 jegyet igényel . .. Más vállalatoknál ezt talán nem lehet megtenni? ... Dehogy nem. Csak nem adminisztratív és harmadrendű feladatnak kell tekinteni a közönségszervezést, hanem komoly munkának, mivel elősegítjük a párt kultúrpolitikájának megvalósítását. Buni A Kölcsönös Segítő Takarékpénztár hírei — A 25. számú Autóközlekedési Vállalat több mint 1000 dolgozója választotta 6 nap alatt a takarékosság legújabb formáját, a KST-t. Ezzel lehetőség nyílott a vállalaton belül kisebb összegű kölcsönök igénybevételére is. * — A Gyógyszertár Vállalat sem akart lemaradni, ezért három nap alatt ők is létrehozták a KST-t. * — Az ÁVESZ-nál is megindult a KST szervezése, azonban kellő érdeklődés hiányában ezideig még megalakulni nem tudott. De valószínű, hogy itt is hamarosan megalakul a KST. * — Bonyhádi Cipőgyárban már négy hónapja megalakult a KST, azonban pénztáros hiányában nem működik. Úgy látszik, a Cipőgyárban nem lehet KST pénztárost találni, aki megfelelő térítés ellenében elvállalná a pénztárosi teendőket. * — A Paksi Konzervgyár dolgozói karácsonykor osztották szét eddigi KST megtakarításaikat és egyben elhatározták, hogy a jövőben nagyobb létszámmal és magasabb vállalással folytatják jól bevált KST-jük működését. A * — Pedagógusaink is szívesen fogadták a KST megalakítását, minek bizonysága, hogy egy hónap leforgása alatt a szekszárdi járás PKST taglétszáma százhúszról százhatvanötre emelkedett. — Megyénk területén az állami gazdaságok és gépállomások dolgozói is nagyon érdeklődnek a KST iránt. Reméljük, hogy legközelebb már több állami gazdaságban, gépállomáson megalakul a KST. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére a megye postás dolgozói vállalták, hogy valamennyi járásban megalakítják a KST-t. Vállalásukat teljesítették, valamennyi járásban megalakult a postás KST. TOLNAI NAPLÓ Ünnepség Szekszárdon az Általános Iskola Napközi Otthonában . Az általános iskola napközi otthonában kedves ünnepség keretében osztották ki a karácsonyi ajándékcsomagokat. A műsorban közreműködött az énekkar, amely a „Szeressük egymást...“ és az „Ó fenyőfa“ című dalt adta elő. József Attila „Altató“ című versét megszemélyesítve adták elő Bors Mária, Kardos Mária, Faragó Gabriella, Székás Éva, Szilágyi Dezső és László Antal pajtások. „A zöld fenyőfán kigyultak a gyertyák“ c. dalt a III. és IV. osztályos pajtások énekelték, Az úttörők karácsonya c. jelenetet Csizmadia Sándor, Mengyi József, Zord József, Fogarassy László, Gyimirtó Tamás, Glied György, Véghelyi József, Kreszmáros György, Koleszár László, László Antal, Kovács Éva és Pold Margit adták elő. A szemesi úttörőtábor emlékdalaiból Farkas Zsuzsanna énekelt. Ragály Éva és Szablár Klára táncot mutatott be. A „Gyermekem , aludj már...“ c. altató dalt Teleki Ilona énekelte. Faragó Jánosné nevelő, üdvözlő szavai után került sor az ajándékok kiosztására. 1955 karácsonya a Kölesdi Vajüzemben A Tolna megyei Tejipari Vállalat kölesdi üzemének dolgozói ebben az évben is megrendezték bensőséges karácsonyi ünnepélyüket. Közel 20 gyermek részesült ajándékozásban, a 10 éven aluliak külön ruhaféléket is kaptak. Szorgalmas kezek díszítették fel gazdagon a szép karácsonyfát, csomagolták az ajándékokat. Amikor elkövetkezett az este, összejöttek a dolgozók gyermekei, izgalomtól kipirult arccal, s a csillogó, ragyogó karácsonyfa mellett átvették az ajándékokat. Bár a csomagok apró kis ajándékokat tartalmaztak, mégis a figyelem és a szerető gondoskodás minden dolgozót jó érzéssel töltött el. Köszönet érte mindenekelőtt a Tolnamegyei Tejipari Vállalat vezetőségének, valamint a Kölesdi Üzem szakszervezeti bizottságának, amelyek együttes áldozathozatalukkal tették lehetővé a kedves kis ünnepséget. Korossy József levelező Eseménynaptár Ma 36 esztendeje, hogy kivégezték Korvin Ottót, László Jenőt és 14 társukat a dühöngő fehér terror vérengzői. Korvin Ottó, László Jenő és 14 társuk rendíthetetlen hívei voltak a pártnak, harcos katonái voltak annak. Ezt a tényt mi sem bizonyítja jobban, mint a következő sorok, amiket Korvin Ottó naplójából idézünk: „___Négy nap még. Hogyan osszam be, hogy mindent átéljek és átérezzék? ... Mit sem tagadok meg. Már szeptemberben a legnagyobb megveretések idején is bátran írtam le ezt a hitemet.“ „Hitler hinni a szocializmusban, várva-várva várni a világforradalmat. Megölhetnek, de lelkem legmélyétől ez a hit, idegeimtől e szent várakozás el nem vehető ... “ „Az emberek csodálkoztak, hogy én sohasem kiáltok és panaszkodom, ha ütnek. Nem értették — hiába mondtam —, hogy az ember bizonyos távlatból, bizonyos históriai nézőpontból kell, hogy magát is nézze, meg kell, hogy értse az indulatokat is és nem szabad túlságosan értékelni azt, ami velünk történik... Nem mártírság ez, hanem tiszta materialista felfogás, nem áldozat, hanem a szükségszerűségek ismerete... Végig kitartani...“ Korvin Ottó a Tanácsköztársaság leverése után itthon maradt, hogy részt vegyen a párt újjászervezésében, de már augusztus elején letartóztatták és 1919 december 29-én kivégezték. Társaival együtt szentül hitt abban, hogy végül is a szocializmus eszméje győzedelmeskedni fog Magyarországon is. Ők már nem érhették meg, de hősies és áldozatos munkájukkal elősegítették azt, hogy ma százezrek és milliók éljenek boldogabban, mint a reakció éveiben. DECEMBER Csütörtök Dávid Nagyobb körültekintést kérünk a naki busz-személyzettől Egy egész heti munka áll mögöttünk, amikor hetenként egyszer, szombaton este a naki buszra várakozunk, hogy hazaszállítson bennünket otthonunkba. Hosszú idő óta azt kell tapasztalnunk, hogy a naki busz személyzete nem veszi figyelembe azon dolgozók kérését, akik hetenként egyszer otthonukba sietnek. Nagyobb körültekintést várunk az elvtársaktól. Azt szeretnénk, ha nem fordulna elő többet ilyen eset, mint a szombat esti volt. Szüntessék be a „bratyizkodást” és ne baráti alapon vegyék fel az utasokat. Nem értünk egyet azzal, hogy a lengyeli és mucsfai dolgozók lemaradnak a buszról, míg a majosiak és a parhantiak, akik több járattal is hazamehetnének, elfoglalják helyüket a távolabb lakóknak és mindez csak azért történik, mert ismerik a kalauzt. Mi, ha nem is ismerjük közelebbről, azért szeretjük őket és elvárjuk tőlük, hogy becsülettel állják meg helyüket azon a helyen, ahová a dolgozó nép állította őket, s elvárjuk, hogy a jövőben ne tegyenek kivételeket. A naki buszról szombaton este lemaradt dolgozók. HÍREK — A dombóvári járás 6 termelőszövetkezetében: a döbröközi Harc, a Békéért, a csibráki Viharsarok, a mucsi Vörös Zászló és Petőfi a gyulaji Kossuth és a szakcsi Új Élet Tszben DISZ-szervezet alakult. — Többmillió forintos beruházással két bérház épül Szekszárdon a Bajcsy-Zsilinszky utcában; egy 24 lakásos és egy 12 lakásos bérház. A 24 lakásos bérház földszintjén üzletek nyílnak a szekszárdi lakosság még jobb áruellátása érdekében. December 27 és január 2. között értékeli a Tolna megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága az őszi növénytermelési munkákat, s itt különösen a minőségi munkát veszik fegyelembe. A paksi járás 25 termelőszövetkezetében 33.60 forintos átlagnak felel meg az egy munkaegység értéke a tavalyi 27.55 forintos átalaggal szemben. MOZI Garay Filmszínház: December 29-től január 1-ig, csütörtök tőlvasárnapig: Az eltűnt kapitány. Csukovszkij elbeszéléséből készült színes szovjet film. Előadások kezdete: vasár-és ünnepnap fél 4, fél 6 és 8. hétköznap: fél 6 és 8 órakor. Apróhirdetések : JÖN a tél, hogy ne fázz, sürgősen vásárolj téli ruhát a szekszárdi földművesszövetkezet áruházában. — AZ ÉM Tolna megyei Állami építőipari Vállalat felvételre keres kőműves, ács, tetőfedő, festő-mázoló, parkettás, kályhás, üveges ipari tanulókat, valamint fenti szakmunkásokat. Jelentkezni lehet minden nap 8—17 óráig Szekszárd, Arany János utca 13 sz. alatt. 1955. DECEMBER 29. SPORT Mire költötték a 30 ezer forintot ? A Decsi Traktor Sportkör életéből Sportrovatunkban ez év január 25-i számában arról adtunk hírt, hogy tagszervezési verseny indult a megyei Traktor sportkörök között. A Sárközi Traktor elnöke, Kulcsár Ferenc tagszervezési versenyre hívta ki a Tolna megyében lévő Traktor sportköröket. Közel egy év eltelte után nézzük meg, hogy a Decsi Traktor Sportkörnél milyen eredményeket értek el tagszervezés terén. Az elmúlt év őszén alakult meg Decsen a Traktor szervező iroda. A szervező iroda elnöke, Kulcsár Ferenc. Tagszervezéssel kezdték a munkát, ahol sikerült is eleinte jó eredményeket elérni, mivel a decsi fiatalság és a sportkedvelő közönség örömmel látta azt, hogy végre törődnek Decsen a sporttal remélték, hogy a Traktor Sportkör színeiben megindult az az egészséges sportélet, melyre már olyan régen vágyott a község. Az első hónapokban megyei viszonylatban az elsők között találtuk a Decsi Traktort. Nemcsak tagszervezésre terjedt ki a közben megválasztott sportköri vezetőség munkája, hanem hozzáfogott a szakosztályok megszervezéséhez is. A labdarúgás mellett a torna, női és férfi kosárlabda,röplabda, asztalitenisz és a súlyemelő szakosztályokat beindították. Anyagilag a sportkör jól áll. Tel lett a pénzből mindenre. Amíg a pénz tartott két marokkal szórták és amikor a pénz elfogyott, nem csinált a vezetőség nagy problémát, hanem hozzányúlt ahhoz a 20 000 forinthoz, melyet a Megyei Elnökség sportpálya építésére adott a sportkörnek. Ez a 20 000 forint se tartott sokáig és már a tavaszi szezon végén a decsi labdarugók és kosarasok nem tudtak elutazni a kisorsolt mérkőzésekre anyagiak hiányában. Ezalatt az idő alatt mintegy 30 000 forint fogyott el. Azok a sportolók, akik a sportért sportoltak, szomorúan vették tudomásul és elkezdték kutatni, mi az oka annak, hogy elfogyott a pénz. A Megyei Elnökséghez fordultak segítségért, ahol csodálkozva hallották, hogy nemcsak az előirányzott összeget, hanem a sportpályára adott 20000 forintot is elköltötték. A sportolók másik része egyszerűen csak tudomásul vette, hogy elfogyott a pénz, kijelentették, ha azt akarja a vezetőség, hogy futbalozzunk, akkor maga szerez pénzt. A kosárlabdázók is abbahagyták a sportolást és a hordozható kosárlabda állvány hónapokig hevert a sportpályán a kapu mögött. A vasas meggörbülve, az alkatrészek egy része lefűrészelve, tönkretéve. Idejutott az a sportkör, mely kihívta a megye többi sportkörét versenyre. Tagdíjat egyáltalán nem szedtek. Azok a sportbarátok, akik kívülről szemlélték a sportkör működését elmondották, kizárólag a régi vezetőség az oka annak, hogy ide jutott a sportkör. Elnézték azt, hogy egy-két sportoló megfertőzze a többit, elnézték azoknak a hibáit, nem is próbálták nevelni őket. Elnézték minden hibájukat, mert labdarugók voltak. Persze nem szabad általánosítani. Amikor a labdarugó csapat nem tudott elutazni a vidéki mérkőzésekre, egy-két fiatal igazi sportkedvelő a saját költségén utazott el Szekszárdra, hogy lejátsza a mérkőzést. Hogy ennyire jutott a sportkör természetesen a vezetőség az oka. Felelőtlenül, beosztás nélkül költekeztek. Az év elején tudták, hogy ez évben mennyi az az összeg, amely a sportkör rendelkezésére áll, de ők ennek dacára, az helyett, hogy tervet készítettek volna ötletszerűen végezték a munkát és a pénzkifizetéseket is. A Megyei Traktor Elnökség és a Megyei TSB gazdasági felelőse mintegy négy hónapja ellenőrzést tartott a sportkörnél gazdasági vonalon. Ez az ellenőrzés pénzgazdálkodás vonalán több hibát talált. Jogtalan kifizetéseket, el nem fogadható számlák, stb. Erről kétoldalas jegyzőkönyvet vettek fel, melynek egy példányát a Megyei TSB, egy példányát pedig a Traktor SE Országos Elnöksége kapta. A négy hónap alatt semmi intézkedés nem történt a kivizsgálással kapcsolatban. A Megyei Elnökség a Decsi Traktor Sportkört megszüntette így a decsiek természetesen a jövő évre nem kapják a Traktor SE-től az anyagi hozzájárulást. A sportkör megszüntetéséhez természetesen hozzájárult az is, hogy a gépállomás Várdombra költözött, tehát így semmi alapja nincs annak, hogy Decsen Traktor Sportkör működjön. A megye sportvezetői, sőt mégi a sportkedvelői is tudják azt, hogy a decsi sportéletnek nem ez az első „bukása”. 1952-ben, amikor Decs „mintasportkör” volt hasonló módon dolgozott a vezetőség és a tagság. Eredménye az lett, hogy a sportkör szétzüllött, a vezetőivel lemondott és megszűnt a fiatalok sportolási lehetősége. Ezúttal is pontosan ugyanaz következett be, mint 1952-ben. A decsi fiatalságért nemcsak a volt Traktor vezetőség, hanem mi mindnyájan felelősek vagyunk. Felelős a decsi pártszervezet tanács, a járási TSB és a Megyei TSB. Mindnyájunknak szívügye a fiatalság, tehát közös erővel oly vezetőséget kell összehozni, mely alkalmas arra, — a múlt hibáin okulva, — hogy egy egészséges spotkör, azon belül szocialista gondolkodású sportolókat, fiatalokat neveljen. Vontatottan halad a sportköri esték rendezése Az elmúlt évek folyamán megyénkben a járási TSB-k rendszeresen tartottak a téli hónapok folyamán sportköri estéket. Ezeken az estéken, a bemutatókon és filmvetítéseken keresztül különböző sportágakkal ismerkedtek meg a falu fiataljai. A labdarugóknak is alkalmuk nyílt a tanulásra, mert labdarugó szabálymagyarázat is szerepelt a műsorban. A sportköri esték eredményeként könyvelhető el az, hogy a megyénk sportja — egy-két sportág kivételével — fejlődést mutat. Különösen tapasztalható ez azoknál a sportköröknél, ahol a sportköri esték jól sikerültek. Például a Bogyiszlói Falusi Sportkörnél az elmúlt években csak az év első felében volt sportélet, az év második felében általában már nem jelentek meg a mérkőzéseken, sőt előfordult olyan is, hogy az otthoni mérkőzésen sem állt ki a csapat. Az idei sportköri estéken nemcsak a sportolók, hanem a szurkolók is megjelentek Bogyiszlón és a mozihelyiségben több mint 400-an szorongtak és hallgatták végig az előadást. Utána kérték az előadókat, hogy máskor is keressék fel őket, tartsanak ilyen estéket. Tehát a bogyiszlói példa bizonyíték, hogy van eredménye a sportköri estéknek. A sportágak többségében értünk el bizonyos fejlődést, de nem lehetünk elégedettek munkánkkal Több Sportágban vagy megállt a fejlődés, sőt van olyan sportág is mint például a röplabdában visszaesés tapasztalható. Ezek mind arra figyelmeztetnek bennünket, hogy nem pihenhetünk babérainkon. A szpartakiádokra az előkészítést már most el kell kezdeni. Január elsejével indul az új Munkára Harcra Kész-rendszer is. Az új MHK-ban a régitől eltérően új szabályok vannak. Ezekről is kell előadást tartani a falusi fiataloknak. Az elmúlt években december végén már valamennyi sportkörben rendeztek sportköri estet. Ezzel szemben az idén a megye területén esetleg 11a 10 helyen rendezték meg a járási TSB-k. Tekintse valamennyi járási TSB fontos feladatának a sportköri esték megtartását, mert csak ezen keresztül tudjuk biztosítani, hogy a tavasszal beinduló versenyeken fegyelmezett, jól kiképzett sportoló mérjék össze tudásukat. Az új évben jobban akarnak szerepelni a Vörös Meteor kosarasai A Szekszárdi Vörös Meteor női kosárlabda csapata, mely a megyei női kosárlabda csapatai közül egyike a legerősebbeknek, ez évben a vártnál gyengébben szerepelt. Ennek több oka is volt. Ezek közül elsőnek kell említeni az edző kérdését. A csapatnak nem volt edzője. A másik, ami legalább ilyen súlyos volt a csapaton belül, hogy egy-két játékon lelkiismeretlenül, felkészületlenül vett részt a mérkőzéseken melynek eredménye természetesen a csapat veresége lett. A szakosztály az elmúlt napokban tartott megbeszélést, ahol értékelték a csapat munkáját. A játékosok őszintén és nyíltan feltárták azokat a hibákat, amely akadályozta a csapat jobb szereplését. A játékosok tudják azt, hogy nem elég a hibákról beszélni, hanem azokat ki is kell javítani. A megbeszélésen tervet dolgoztak ki, mely szerint a csapat január első hetével elkezdi a rendszeres mezei és tornatermi edzést Fogarassy János edző irányítása mellett. A csapat tagjai az edzőnek ígéretet tettek, hogy az edzéseken teljes számban részt vesznek és így könyebbé teszik az edző munkáját. Ezáltal kívánnak az 1956-os évben az ideinél jobb eredményt elérni. dőjárás Várható időjárás csütörtökön estig: felhős, párás, helyenkint még ködös idő, több helyen ködszitálás, kisebb havazás, eső. Mérsékelt szél. A hőmérséklet nyugaton kissé emelkedik, keleten alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet 0,mínusz 3, legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 3—6 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet 0 — 4 fok között. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 2010 Kiadóhivatal telefonszáma: 2011. A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka Rezső