Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)
1955-12-31 / 307. szám
1955. DECEMBER 31. TOLNAI NAPLÓ Miért nem vesz fel új tagokat a hazai Rákóczi Tsz ? Ez még az ősz elején volt, s Esténként népnevelők kopogtattak be a dolgozó parasztokhoz. A beszélgetések sokszor nyúltak öreg eszébe mert nagy és komoly dologról folyt a szó. Arról, hogy hagyjanak fel a régivel, a megszokott helyett válasszanak újat, jobbat, a közös gazdálkodást. Igen sokan voltak, akik a meggyőző szó után a szövetkezetet választották, beléptek a Vörös Zászló Tsz-be. Voltak, akik azt mondták: „Alakítsunk újat a meglévő termelőszövetkezet mellé. Aki nem akar a régibe belépni, jöjjön az újba.“ Így alakult meg a községben az új tsz, a Rákóczi. MINTEGY 140 HOLD FÖLDÖN kezdte meg ősszel a gazdálkodást 17 család. Annak rendjemódja szerint elvégezték az őszi vetési munkákat, 43 hold búzát, 10 hold őszi árpát vetettek el, az őszi mélyszántás nagy részét is elvégezték. Az új termelőszövetkezet tagsága megtette az első lépéseket a közös gazdálkodás útján, a jövőbe vetett bizalommal. Számítgatták, hogyan alakítják ki állatállományaikat a jövő évben, milyen jövedelme lesz egy-egy tagnak a 43 hold búza és a többi növények terméséből. Az ősz elején nem egy dolgozó paraszt mondta a népnevelőknek beszélgetés közben: „Látom én, hogy tényleg jobb a szövetkezetben, de nem tudom még rászánni magamat. Még nem tudok igent mondani nektek. De lehet, hogy egykét hét múlva aláírom a belépési nyilatkozatot. Lehet, hogy csak három hónap, vagy egy egy év múlva. Gondolkodom még, hogy a Vörös Zászló Tszbe lépek be, de lehet, hogy a Rákóczit választom.“ Néhányukban aztán megérlelődött az elhatározás — BELÉPNEK A RÁKÓCZI TSZ-be. Szabó Ferenc, D. Sümegi József, Tóth István, Szűcs András, Vörös József középparasztok írták alá a belépési nyilatkozatot. Ott azonban meglepetésre, zárt ajtókra találtak. A Rákóczi Tsz-beliek azzal utasították el őket: „Miért nem jöttek előbb? Akkor, amikor még nem vetettünk el, csak ráfizetünk, ha nem egy helyen lesznek a földjeink. Ennyi földhöz túl sokan leszünk, ha ők is belépnek.“ i *'! Azt mondani sem kell, mennyire hibás volt a Rákóczi Tsz tagságának ez a lépése, az elzárkózás az új tagok felvétele elől. Nem azért kell termelőszövetkezetet alakítani, hogy tsz tagok legyenek, hanem azért, hogy a mezőgazdaságban is szocialista, nagyüzemi termelés folyjon. Igaz, hogy a 140 hold földhöz elég 25 tag. Az öt új belépő, mintegy 60 hold földet vitt volna be. Itt már viszont gondolni kellett volna arra, hogy a gépállomással végeztetik el a munkák zömét. AZ ŐSZ FOLYAMÁN, amikor a vetéseket végezték, számítani kellett volna arra, hogy a tél vagy a tavasz folyamán is lesznek új belépők. Követniük kellett volna a Vörös Zászló példáját. Ott ugyanis — számítva új belépőkre — a tervezett 150 hold vetésen felül még elvetettek 70 holdat. Nem múlik el hónap, hogy ott ne lenne 5—6 belépő és nincs gondjuk arra, hogy esetleg kevés búza-részesedése lesz egyegy tagnak. A Rákóczi Tsz tagsága azt tervezi, hogy a közös állatállományt majd a tavasszal hozza létre, amikor már megfelelő takarmányt tudnak biztosítani. HA FELVESZIK A JELENTKEZŐKET, megoldhatták volna azt, hogy a takarmányt az ő földjeiken termelik meg. Mindenképpen helytelen volt az, hogy nem vették fel a belépni szándékozókat. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy termelőszövetkezet tagságának nem csak a holnapot kell nézni, számítani kell a holnaputánra is. Nem lehet meghatározni, hogy márpedig augusztus 20-tól szeptember 10-ig jelentkezhetnek új belépők, más időben nem veszünk fel új tagokat, mert akkor felborítják a vetéstervet. Ezek persze nem olyan hibák, amelyen ne lehetne javítani. A Rákóczi tagságának gondolni kell arra, hátha éppen ezek a hibák lesznek kihatással a további fejlődésre, a további munkára. Sokkal jobban teszik ha most, a beindulás évében a termelőmunkában részt nem vevő egyének helyett dolgozó kis és középparasztokkal erősítik soraikat. Akkor csatlakoznak hozzájuk a még kívülálló egyéni dolgozó parasztok és akkor válik szocialista mezőgazdasági nagyüzemmé a bátai Rákóczi Tsz. Fényképész szövetkezet alakult Szekszárdon Hosszú hónapok után néhány ember lelkes, áldozatos munkája eredményeként új szövetkezet alakult Szekszárdon. A Garay téren megnyílt végre a Fényszöv. Munkatársai nemcsak a fényképezés művészetéért hoztak áldozatot, hanem bebizonyították azt is, hogy Szekszárdon és Tolna megyében van lehetőség és mód a fényképészek összefogására, szövetkezésére. Az új, modernül felszerelt, a fényképezéstechnika legkorszerűbb eszközeivel dolgozó szövetkezet kirakatában, már megjelentek az első művészi felvételek. Meg kell jegyezni, hogy országosan is az elsők között alkalmazzák a Kapitány Ferenc és munkatársai, nagy sikerrel az Agfa Color színes technikát. A művészi felvételek a minden igényt kielégítő fényképész munka, a város és környék lakosságában máris megalapozta a bizalmat a szövetkezet munkája iránt. Ez a néhány ember, aki több mint fél esztendőn keresztül anyagi áldozatot nem kímélve, képesek voltak egy magánlakás szűk éléskamrájában küzdeni, hogy Szekszárdon megteremtsék a fényképészek szocialista összefogásának alapjait — ma már a Garay téri új, ízlésesen berendezett üzletben munkálkodnak azért, hogy az amatőrök egyre szaporodó táborának művészi ízlését a fényképezés realista felfogásának sikerét erősítsék. Ezt a törekvést, a tökéletes művészi igényt a realista fényképezést minden szónál erősebben bizonyítja az új szövetkezet munkatársainak már megjelent felvételei, képei. A képek önmagukról beszélnek, különösen a gyermekfotó technikában elért eredmények. Nem beszélve arról, hogy a kiváló minőségben elkészített ragyogó felvételek és amatőr előhívások lényegesen olcsóbba kerülnek a fényképészek szövetkezetében, mint másutt. Az új szövetkezet munkatársainak azt kívánjuk, hogy most az új lehetőségek között fokozottabban törekedjenek arra, amit minden amatőr és fényképet készítettő dolgozó vár tőlük — a kiváló minőségű, pontos munkára. Az, hogy erre, a szakma, a fotóművészet szeretetére képesek, ezt bebizonyították már akkor, amikor hosszú hónapokon keresztül a legnehezebb körülmények között is, megszerezték az amatőrök és a dolgozók bizalmát. Erősödik a begyűjtési versenymozgalom a dombóvári, gyönki és a tamási járásokban Az elmúlt héten a dombóvári járás valamennyi községében aktíva értekezletet tartottak a begyűjtési megbízott, valamint a VB elnök vezetésével, a felvásárló szervek bevonásával, ahol értékelték a község tervteljesítését és megszabták a hátralévő időre a feladatokat. Ezenkívül Gyulaj, Dalmand, Várong és Nak községekben külön ÁB-üléseket is szerveztek, ezeken az üléseken a „tiszta lap”-mozgalommal foglalkoztak. Az üléseken az ÁB tagjai ígéretet tettek, hogy a hátralévő időben fokozottabb segítséget nyújtanak a begyűjtési tervek teljesítéséhez. Ennek máris mutatkozott némi eredménye, mert például a népnevelő munka hatására Nak községben 23, Várongon 9 és Kurdon 17 dolgozó paraszt rendezte fennálló hátralékát. A versenyszervezés terén jó eredmények vannak még a gyönki járásban is, ahol az utóbbi időben a tanácsi dolgozók komoly segítséget adnak a községi begyűjtési megbízottaknak. A keszőhidegkúti tanács VB elnöke, Kovács Mihályné elvtársnő rendszeres népnevelőmunkát folytat a termelők között. Segítséget ad a hátralékosok lelátogatásában, és ha kell, keményebb kézzel is megköveteli a tervek teljesítését. Állandóan figyelemmel kíséri a begyűjtési munkát, harcol a begyűjtési tervek teljesítésén keresztül községe elsőségéért. A tamási járás községei közül Páriban, Nagykónyiban, Nagyszékolyban, Szakályban és Iregszemcsén tanácsüléseken és egyéb összejöveteleken foglalkoztak a begyűjtéssel együtt a versenyszervezéssel. Ezekben a községekben a legtöbb a versenyvállalást tett termelők száma és a tervteljesítés állásán is meglátszik, hogy foglalkoznak a versenyszervezéssel, így például Pári községben 243 dolgozó paraszt áll párosversenyben. Ezekben a községekben minden termelő kivétel nélkül teljesítette kapásterményekből a beadási kötelezettségét. A szerződéses kukoricabegyűjtésben 115 százalékkal Fürgéd község vezet. Jövedelmezőbbé tesszük termelőszövetkezetünket Évről-évre gazdagodott, gyarapodott termelőszövetkezetünk, a dunakömlődi Szabadság Tsz. Az elmúlt gazdasági év tapasztalatai alapján készítettük el az idei gazdasági év tervét. Terveink alapján növénytermesztésből több mint 520 000 forint bevételt terveztünk. Az összeg legnagyobb részét a szerződéses és ipari növények termesztéséből kapjuk. Nem próbáltuk meg, az idei évben kísérletképpen foglalkozunk egyelőre 2 holdon dohányt, 5 holdon uborka és 5 holdon paradicsom termesztésével. A két utóbbinál magtermelésre kötöttünk szerződést. Az elmúlt gazdasági évben 5 holdon termelünk kendert. A tervezett 40 mázsás átlag helyett 50 mázsás kendertermést értünk el. Csak kenderből így 45 000 forint bevételünk lett. — Ennek láttán határozott úgy a tagság, hogy az idén 10 holdon még szebb eredményeket fogunk elérni. Növeljük a cu Elmondja : Uhrin korrépa vetésterületét is. Tíz hold helyett 17 holdon termelünk cukorrépát. Továbbá szerződést kötöttünk 20 hold étkezési, 16 hold fajtaborsó és 20 hold vetőmagnak való burgonya termelésére. Az idei évben összesen 175 holdon termesztünk szerződéses növényt. Eddigi gyümölcsös területünk 22 hold, az idei őszön telepítünk még 2 hold birset, 3 hold körtét és 3 hold almát. Szépek az elvetett őszi gabonáink is. A 74 hold őszi árpa vetését már szeptember első 10 napjában befejeztük. Árpából 14, búzából pedig 10 mázsás átlagtermést terveztünk. Növeljük kukorica átlagtermésünket azzal, hogy az elmúlt évben nem volt négyzetes vetésünk, így az idén a terület 50 százalékát négyzetesen vettük el. Ahhoz, hogy a növénytermesztés vonalán terveinket teljesíteni tudjuk, gondoskodunk a talajerő visszapótlásáról is. A szántóterület 25 százalékán végzünk istállótrágyázást. Ezenkí- Vendzel Tsz elnök vül az idén 50 holdon vetünk zöldtrágyának valót az elmúlt évi 10 holddal szemben. Állattenyésztésből több, mint 630 000 forint bevételt terveztünk. A süldők és választási malacok értékesítésén kívül jelentős bevételt fog biztosítani a sertéshízlalás. 136 darab sertést hizlalunk, amelyből mintegy 50 darabot szabadon értékesítünk. Juhtenyésztésből 56 000 forint bevételt terveztünk. Ezenkívül a jelenlegi 500 darabból álló állományunkat saját nevelésből 650 darabra emeljük. Hetvennégyezer forint jövedelmet terveztünk a szarvasmarhatenyésztésből. Szerződést kötöttünk 3 darab tenyészbika nevelésére és 14 darab bika és tinó hizlalására. Építkezünk is ebben az évben. Építünk egy 20 férőhelyes sertésfiaztatót s egy 80 négyzetméteres takarmányelőkészítőt. A faanyag már megvan, az építést saját kőműves brigádunk fogja végezni. Terveink szerint már kora tavasszal megkezdjük az építést, hogy a növényápolási munkák dandárjára be tudjuk fejezni. Szép és megvalósítható tervek ezek, amelyek teljesítésén keresztül a paksi járás termelőszövetkezetei között még szebb helyezést tudunk biztosítani. Ehhez azonban feltétlenül és elengedhetetlenül szükséges, hogy gyökeres változás történjen a munkafegyelem megszilárdítása terén. A megtartott zárszámadó közgyűlésen, határozatot fogadott el a tagság, amelyben arról volt szó, hogy újjáalakítsuk a munkacsapatokat, továbbá alkalmazzuk a munkaegység levonást a hanyagoktól, az igazolatlan mulasztókkal szemben. Ezzel a javaslattal élt tsz-ünk pártszervezete is. Reméljük, ha elsősorban a munkafegyelem terén tudunk és kell is elérnünk változást, akkor az 1955—56-os év zárszámadásán még többet mondhatunk a magunkénak. 3 A pártvezetőségek újjáválasztásának előkészületeiről Murgán, a községi alapszervezetben és a Petőfi Termelőszövetkezet pártszervezetében már elkészítették a beszámolót a vezetőségválasztó taggyűlésre. A vezetőségi tagok három napon át foglalkoztak a két pártszervezetben a beszámoló elkészítésével. Személyesen beszéltek minden párttaggal, megkérdezték tőlük, mi a véleményük a pártszervezet eddig végzett munkájáról, mit javasolnak a pértmunka megjavítására, s kiket látnának szívesen az új vezetőségben, így a beszámolóban megfelelően érvényesül a párttagok véleménye. Beszámolójuk felöleli a gazdasági és poltikai élet területén végzett pártmunkát. Az eredmények mellett nem hallgatják el a hibákat, a pártszervezet mulasztásait sem, amelyek az eddig végzett munkában megmutatkoztak. Nem hallgatják el például, hogy a pártszervezet nem irányította, nem támogatta eléggé a DISZ-t, s hogy a tanáccsal való kapcsolat sem volt mindig kielégítő. Beszámolójukban megjelölik azt az utat is, amely elgondolásuk szerint a hibák kijavításához vezet. A két murgai pártszervezetnek a beszámoló elkészítésében Busái István elvtárs, a kétyi községi pártvezetőség titkára nyújtott segítséget a bonyhádi JB. megbízásából. Lelkiismeretességére jellemző, hogy bár a JB. erre a munkára csak két napot szabott meg számára, három napon át segítette a két pártszervezetet. * Megkezdték a beszámoló elkészítését SZAKÁLYBAN is. Itt a beszámoló összeállítására egy háromtagú csoport alakult, melynek vezetője Andirkó Sándor, a községi pártszervezet titkára. A csoport sorba meglátogatja a párttagokat és meghallgatja véleményüket a pártszervezet munkájáról, valamint elgondolásaikat, javaslataikat a pártmunka további megjavítására, a megválasztandó új vezetőség feladataira nézve. IREGSZEMCSÉN is folynak a vezetőség újjáválasztásának előkészületei. A pártmunka egyes területeit egy munkacsoport vizsgálja meg, amelybe a vezetőségi tagokon kívül, bevonták a pártcsoportbizalmiakat is. A munkacsoport tagjai a beszámoló kollektív elkészítése érdekében felkeresik a párttagokat és azok véleményét is felhasználják a beszámoló összeállításában. A TAMÁSI JÁRÁS községeiben általában az a tapasztalat, hogy a beszámolóban, amelynek elkészítésével most a pártvezetőségi tagok foglalkoznak, nem jut kellően érvényre a kollektivitás. Nem fejeződik ki hűen a már megkezdett beszámolókban a párttagság véleménye. Ez nagy részben a pártcsoportbizalmiak hibája, akik, amikor a tagsági bélyeget eljuttatják a párttagokhoz, nem beszélgetnek el a kommunistákkal a pártmunkáról, annak eredményeiről és hiányosságairól, nem kérik javaslataikat arra nézve, hogyan gondolják megjavítani a következőkben a pártszervezet munkáját és mit várnak a megválasztandó vezetőségtől. Margán, Szakályon és Regszemcsén biztosítják azt, hogy a párttagok szava érvényesüljön a beszámolókban, tehát, hogy a beszámoló kollektív jellegű legyen. Hasonlóan kell a munkát végezni azokban a pártszervezetekben is, amelyekben a beszámoló összeállítása még nem eléggé kollektív munka, mert csak a párttagság bevonásával, véleményének, elgondolásainak meghallgatásával érhetik el céljaikat a vezetőségválasztások. Az értelmiségi klub ugye (Jegyzet) Kisebb társaságokban és magánbeszélgetések során igen gyakran hallottam e panaszt: — Olyan a mi városunk, ahol az értelmiségnek még egy klubja sincs ... így nem csoda, ha olyan nehezen találunk alkalmas helyet, ahol összejönnénk. Néhány nappal ezelőtt, ismét eszembe jutott a sokat hangoztatott panasz. Budapesten az értelmiség „Kossuth” klubjában beszélgettünk valamelyik este, mérnökök, orvosok társaságában. Arról folyt a vita , vajon milyen szerepe lesz az értelmiségnek a második ötéves terv időszakában. Az álláspont világos volt... Ki-ki a maga szakterületéről idézte a példákat. A fizikusokat a felállítandó atomreaktor kérdése izgatta, a gépészek az üzemi termelés automatizálásáról vitatkoztak, míg az orvosok a műszer- és gyógyszertechnika fejlődésének esélyeiről, a rádióaktív izotópokkal történő gyógykezelés lehetőségeiről beszéltek... Nagyon sok hasznos és gyakorlatilag megvalósítható, eredményes ötlet születtt már a beszélgetések során ebben a klubban. Nem beszélve arról, hogy a klub rendszeres programjába tartozik a különböző tudományágak területéről választott előadássorozat ... Élő, eleven élet pezseg ebben a klubban, ahol kellemesen és hasznosan tölthetik szabad idejüket az értelmiségi dolgozók... Itt ebben a légkörben jutott eszembe, a régóta vajúdó szekszárdi értelmiségi klub. Vajon mi lesz a sorsa? ... és egyáltalán lesz-e? Arra gondoltam, már régen lehetne, csak a helyi társadalmi szervezeteknek és elsősorban a TTIT-nek, Hazafias Népfrontnak, Békebizottságnak erősebben akarni kellene, hogy legyen ... Sokat beszéltünk már erről. Néhány ember komolyan is vette a klub ügyét... És meg kell mondanom, számomra az egyik legkellemesebb szekszárdi újévi örömöt az MDP Városi Bizottságának titkára szerezte ... — A sok tétova beszélgetés után lesz klub és megfelelő helye is lesz ... Három hét, de legfeljebb egy hónap és a város középpontjában megnyílik az értelmiségi klub. A párt minden segítséget megad, hogy a megyeszékhely értelmiség dolgozói is megtalálják a gondolatok szélesebb körű kicserélésének lehetőségét, és a TTIT segítségével az állandó önképzésről gondoskodhassanak, emellett a klubban otthonosan, jól éreznék magukat. Meggyőződésem, hogy a város társadalmi és kulturális fejlődésének sok segítséget ad majd ez a klub ... Az értelmiség azonban már most gondoljon arra, hogy egészséges tartalommal, szellemmel töltse meg az új klubot... és a Kossuth-klubhoz hasonlóan, legyen Szekszárd szocialista átalakulásának élharcosa, tevékeny szervezője. SZ. R.