Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-31 / 307. szám

1955. DECEMBER 31. TOLNAI NAPLÓ Miért nem vesz fel új tagokat a hazai Rákóczi Tsz ? Ez még az ősz elején volt, s Esténként népnevelők kopog­tattak be a dolgozó parasztok­hoz. A beszélgetések sokszor nyúltak öreg eszébe mert nagy és komoly dologról folyt a szó. Arról, hogy hagyjanak fel a régivel, a megszokott he­lyett válasszanak újat, jobbat, a közös gazdálkodást. Igen so­kan voltak, akik a meggyőző szó után a szövetkezetet vá­lasztották, beléptek a Vörös Zászló Tsz-be. Voltak, akik azt mondták: „Alakítsunk újat a meglévő termelőszövetkezet mellé. Aki nem akar a régibe belépni, jöjjön az újba.“ Így alakult meg a községben az új tsz, a Rákóczi. MINTEGY 140 HOLD FÖLDÖN kezdte meg ősszel a gazdálko­dást 17 család. Annak rendje­­módja szerint elvégezték az őszi vetési munkákat, 43 hold búzát, 10 hold őszi árpát vetet­tek el, az őszi mélyszántás nagy részét is elvégezték. Az új termelőszövetkezet tagsága megtette az első lépéseket a közös gazdálkodás útján, a jö­vőbe vetett bizalommal. Szá­­mítgatták, hogyan alakítják ki állatállományaikat a jövő év­ben, milyen jövedelme lesz egy-egy tagnak a 43 hold búza és a többi növények termésé­ből. Az ősz elején nem egy dol­gozó paraszt mondta a népne­velőknek beszélgetés közben: „Látom én, hogy tényleg jobb a szövetkezetben, de nem tu­dom még rászánni magamat. Még nem tudok igent mondani nektek. De lehet, hogy egy­két hét múlva aláírom a belé­pési nyilatkozatot. Lehet, hogy csak három hónap, vagy egy egy év múlva. Gondolkodom még, hogy a Vörös Zászló Tsz­­be lépek be, de lehet, hogy a Rákóczit választom.“ Néhányukban aztán meg­érlelődött az elhatározás — BELÉPNEK A RÁKÓCZI TSZ-be. Szabó Ferenc, D. Sümegi Jó­zsef, Tóth István, Szűcs And­rás, Vörös József középparasz­tok írták alá a belépési nyi­latkozatot. Ott azonban megle­petésre, zárt ajtókra találtak. A Rákóczi Tsz-beliek azzal uta­sították el őket: „Miért nem jöttek előbb? Akkor, amikor még nem vetettünk el, csak­­ ráfizetünk, ha nem egy helyen lesznek a földjeink. Ennyi föld­höz túl sokan leszünk, ha ők is belépnek.“ i *'! Azt mondani sem kell, men­­nyire hibás volt a Rákóczi Tsz tagságának ez a lépése, az el­zárkózás az új tagok felvétele elől. Nem azért kell termelő­szövetkezetet alakítani, hogy tsz tagok legyenek, hanem azért, hogy a mezőgazdaság­ban is szocialista, nagyüzemi termelés folyjon. Igaz, hogy a 140 hold földhöz elég 25 tag. Az öt új belépő, mintegy 60 hold földet vitt volna be. Itt már viszont gondolni kellett volna arra, hogy a gépállomás­sal végeztetik el a munkák zö­mét. AZ ŐSZ FOLYAMÁN, amikor a vetéseket végezték, számítani kellett volna arra, hogy a tél vagy a tavasz fo­lyamán is lesznek új belépők. Követniük kellett volna a Vö­rös Zászló példáját. Ott ugyanis — számítva új belépőkre — a tervezett 150 hold vetésen felül még elvetettek 70 holdat. Nem múlik el hónap, hogy ott ne lenne 5—6 belépő és nincs gondjuk arra, hogy esetleg ke­vés búza-részesedése lesz egy­­egy tagnak. A Rákóczi Tsz tagsága azt tervezi, hogy a közös állatállo­mányt majd a tavasszal hozza létre, amikor már megfelelő takarmányt tudnak biztosítani. HA FELVESZIK A JELENTKEZŐKET, megoldhatták volna azt, hogy a takarmányt az ő földjeiken ter­melik meg. Mindenképpen helytelen volt az, hogy nem vették fel a belépni szándéko­zókat. Nem szabad megfeled­kezni arról, hogy egy termelő­­szövetkezet tagságának nem csak a holnapot kell nézni, szá­mítani kell a holnaputánra is. Nem lehet meghatározni, hogy már­pedig augusztus 20-tól szeptember 10-ig jelentkezhet­nek új belépők, más időben nem veszünk fel új tagokat, mert akkor felborítják a vetés­tervet. Ezek persze nem olyan hi­bák, amelyen ne lehetne ja­vítani. A Rákóczi tagságának gondolni kell arra, hátha éppen ezek a hibák lesznek kihatás­sal a további fejlődésre, a to­vábbi munkára. Sokkal jobban teszik ha most, a beindulás évében a termelőmunkában részt nem vevő egyének he­lyett dolgozó kis és középpa­rasztokkal erősítik soraikat. Akkor csatlakoznak hozzájuk a még kívülálló egyéni dol­gozó parasztok és akkor válik szocialista mezőgazdasági nagyüzemmé a bátai Rákóczi Tsz. Fényképész szövetkezet alakult Szekszárdon Hosszú hónapok után néhány ember lelkes, áldo­zatos munkája eredményeként új szövetkezet alakult Szek­szárdon. A Garay­ téren meg­nyílt végre a Fényszöv. Mun­katársai nemcsak a fényképe­zés művészetéért hoztak áldo­zatot, hanem bebizonyították azt is, hogy Szekszárdon és Tolna megyében van lehetőség és mód a fényképészek össze­fogására, szövetkezésére. Az új, modernül felszerelt, a fény­képezéstechnika legkorszerűbb eszközeivel dolgozó szövetke­zet kirakatában, már megje­lentek az első művészi felvéte­lek. Meg kell jegyezni, hogy országosan is az elsők között alkalmazzák a Kapitány Fe­renc és munkatársai, nagy si­kerrel az Agfa Color színes technikát. A művészi felvételek a minden igényt kielégítő fény­képész munka, a város és kör­nyék lakosságában máris meg­alapozta a bizalmat a szövetke­zet munkája iránt. Ez a néhány ember, aki több mint fél esztendőn keresztül anyagi áldozatot nem kímélve, képesek voltak egy magánlakás szűk éléskamrájában küzdeni, hogy Szekszárdon megteremt­sék a fényképészek szocialista összefogásának alapjait — ma már a Garay­ téri új, ízlésesen berendezett üzletben munkál­kodnak azért, hogy az amatő­rök egyre szaporodó táborának művészi ízlését a fényképezés realista felfogásának sikerét erősítsék. Ezt a törekvést, a tökéletes művészi igényt a realista fény­képezést minden szónál erő­sebben bizonyítja az új szövet­kezet munkatársainak már megjelent felvételei, képei. A képek önmagukról beszélnek, különösen a gyermekfotó tech­nikában elért eredmények.­­ Nem beszélve arról, hogy a ki­váló minőségben elkészített ra­gyogó felvételek és amatőr előhívások lényegesen olcsób­ba kerülnek a fényképészek szövetkezetében, mint másutt. Az új szövetkezet munkatár­sainak azt kívánjuk, hogy most az új lehetőségek között fokozottabban törekedjenek ar­ra, amit minden amatőr és fény­képet készítettő dolgozó vár tő­lük — a kiváló minőségű, pontos munkára. Az, hogy erre, a szakma, a fotóművészet szere­­tetére képesek, ezt bebizonyí­tották már akkor, amikor hos­­­szú hónapokon keresztül a leg­­­­nehezebb körülmények között is, megszerezték az amatőrök és a dolgozók bizalmát. Erősödik a begyűjtési verseny­mozgalom a dombóvári, gyönki és a tamási járásokban Az elmúlt héten a dombóvári járás valamennyi községében aktíva értekezletet tartottak a begyűjtési megbízott, vala­mint a VB elnök vezetésével, a felvásárló szervek bevonásá­val, ahol értékelték a község tervteljesítését és megszabták a hátralévő időre a feladatokat. Ezenkívül Gyulaj, Dalmand, Várong és Nak községekben külön ÁB-üléseket is szervez­tek, ezeken az üléseken a „tisz­ta l­ap”-mozgalommal foglalkoz­tak. Az üléseken az ÁB tagjai ígéretet tettek, hogy a hátra­lévő időben fokozottabb segít­séget nyújtanak a begyűjtési tervek teljesítéséhez. Ennek máris mutatkozott némi ered­ménye, mert például a népne­velő munka hatására Nak köz­ségben 23, Várongon 9 és Kur­­don 17 dolgozó paraszt rendez­te fennálló hátralékát. A versenyszervezés terén jó eredmények vannak még a gyönki járásban is, ahol az utóbbi időben a tanácsi dolgo­zók komoly segítséget adnak a községi begyűjtési megbízottak­nak. A keszőhidegkúti tanács VB elnöke, Kovács Mihályné elvtársnő rendszeres népneve­lőmunkát folytat a termelők között. Segítséget ad a hátralé­kosok lelátogatásában, és ha kell, keményebb kézzel is meg­követeli a tervek teljesítését. Állandóan figyelemmel kíséri a begyűjtési munkát, harcol a begyűjtési tervek teljesítésén keresztül községe elsőségéért. A tamási járás községei kö­zül Páriban, Nagykónyiban, Nagyszékolyban, Szakályban és Iregszemcsén tanácsüléseken és egyéb összejöveteleken foglal­koztak a begyűjtéssel együtt a verseny­szervezéssel. Ezekben a községekben a legtöbb a versenyvállalást tett termelők száma és a tervteljesítés állá­sán is meglátszik, hogy foglal­koznak a versenyszervezéssel, így például Pári községben 243 dolgozó paraszt áll párosver­senyben. Ezekben a községek­ben minden termelő kivétel nélkül teljesítette kapástermé­nyekből a beadási kötelezett­ségét. A szerződéses kukoricabe­­gyűjtésben 115 százalékkal Fürgéd község vezet. Jövedelmezőbbé tesszük termelőszövetkezetünket Évről-évre gazdagodott, gya­rapodott termelőszövetkeze­tünk, a dunakömlődi Szabad­ság Tsz. Az elmúlt gazdasági év tapasztalatai alapján készítettük el az idei gazdasági év tervét. Terveink alapján növényter­mesztésből több mint 520 000 forint bevételt terveztünk. Az összeg legnagyobb részét a szer­ződéses és ipari növények ter­mesztéséből kapjuk.­ Nem pró­báltuk meg, az idei évben kí­sérletképpen foglalkozunk egyelőre 2 holdon dohányt, 5 holdon uborka és 5 holdon pa­radicsom termesztésével.­­ A két utóbbinál magtermelésre kötöttünk szerződést. Az elmúlt gazdasági évben 5 holdon termelünk kendert. A tervezett 40 mázsás átlag he­lyett 50 mázsás kendertermést értünk el. Csak kenderből így 45 000 forint bevételünk lett. — Ennek láttán határozott úgy a tagság, hogy az idén 10 holdon még szebb eredményeket fo­gunk­ elérni. Növeljük a cu­ Elmondja : Uhrin­ korrépa vetésterületét is. Tíz hold helyett 17 holdon terme­lünk cukorrépát. Továbbá szer­ződést kötöttünk 20 hold étke­zési, 16 hold fajtaborsó és 20 hold vetőmagnak való burgo­nya termelésére. Az idei évben összesen 175 holdon termesz­tünk szerződéses növényt. Eddigi gyümölcsös területünk 22 hold, az idei őszön telepí­tünk még 2 hold birset, 3 hold körtét és 3 hold almát. Szépek az elvetett őszi ga­bonáink is. A 74 hold őszi árpa vetését már szeptember első 10 napjában befejeztük. Árpából 14, búzából pedig 10 mázsás át­lagtermést terveztünk. Növel­jük kukorica átlagtermésünket azzal, hogy az elmúlt évben nem volt négyzetes vetésünk, így az idén a terület 50 száza­lékát négyzetesen vettük el. Ahhoz, hogy a növényter­mesztés vonalán terveinket tel­jesíteni tudjuk, gondoskodunk a talajerő visszapótlásáról is. A szántóterület 25 százalékán vég­zünk istállótrágyázást. Ezenkí- Vendzel Tsz elnök vül az idén 50 holdon vetünk zöldtrágyának valót az elmúlt évi 10 holddal szemben. Állattenyésztésből több, mint 630 000 forint bevételt tervez­tünk. A süldők és választási malacok értékesítésén kívül je­lentős bevételt fog biztosítani a sertéshízlalás. 136 darab ser­tést hizlalunk, amelyből mint­egy 50 darabot szabadon érté­kesítünk. Juhtenyésztésből 56 000 forint bevételt terveztünk. Ezenkívül a jelenlegi 500 darabból álló ál­lományunkat­ saját nevelésből 650 darabra emeljük. Hetvennégyezer forint jöve­delmet terveztünk a szarvas­marhatenyésztésből. Szerződést kötöttünk 3 darab tenyészbika nevelésére és 14 darab bika és tinó hizlalására. Építkezünk is ebben az év­ben. Építünk egy 20 férőhelyes sertésfiaztatót s egy 80 négyzet­­méteres takarmányelőkészítőt. A faanyag már megvan, az épí­tést saját kőműves brigádunk fogja végezni. Terveink szerint már kora tavasszal megkezd­jük az építést, hogy a növény­ápolási munkák dandárjára be tudjuk fejezni. Szép és megvalósítható ter­vek ezek, amelyek teljesítésén keresztül a paksi járás terme­lőszövetkezetei között még szebb helyezést tudunk bizto­sítani. Ehhez azonban feltétle­nül és elengedhetetlenül szük­séges, hogy gyökeres változás történjen a munkafegyelem megszilárdítása terén. A meg­tartott zárszámadó közgyűlé­sen, határozatot fogadott el a tagság, amelyben arról volt szó, hogy újjáalakítsuk a munkacsapatokat, továbbá al­kalmazzuk a munkaegység le­vonást a hanyagoktól, az igazo­latlan mulasztókkal szemben. Ezzel a javaslattal élt tsz-ünk pártszervezete is. Reméljük, ha elsősorban a munkafegye­lem terén tudunk és kell is el­érnünk változást, akkor az 1955—56-os év zárszámadásán még többet mondhatunk a ma­gunkénak. 3 ­ A pártvezetőségek újjáválasztásának előkészületeiről Murgán, a községi alapszervezetben és a Petőfi Termelőszövetkezet pártszervezetében már elké­szítették a beszámolót a vezető­ségválasztó taggyűlésre. A ve­zetőségi tagok három napon át foglalkoztak a két pártszer­vezetben a beszámoló elkészíté­sével. Személyesen beszéltek minden párttaggal, megkérdez­ték tőlük, mi a véleményük a pártszervezet eddig végzett munkájáról, mit javasolnak a pértmunka megjavítására, s kiket látnának szívesen az új vezetőségben, így a beszámoló­ban megfelelően érvényesül a párttagok véleménye. Beszámolójuk felöleli a gaz­dasági és poltikai élet területén v­égzett pártmunkát. Az ered­mények mellett nem hallgatják el a hibákat, a pártszervezet mulasztásait sem, amelyek az eddig végzett munkában meg­mutatkoztak. Nem hallgatják el például, hogy a pártszerve­zet nem irányította, nem támo­gatta eléggé a DISZ-t, s hogy a tanáccsal való kapcsolat sem volt mindig kielégítő. Beszá­molójukban megjelölik azt az utat is, amely elgondolásuk szerint a hibák kijavításához vezet. A két murgai pártszervezet­nek a beszámoló elkészítésé­ben Busái István elvtárs, a kétyi községi pártvezetőség titkára nyújtott segítséget a bonyhádi JB. megbízásából. Lelkiismeretességére jellemző, hogy bár a JB. erre a munkára csak két napot szabott meg számára, három napon át se­gítette a két pártszervezetet. * Megkezdték a beszámoló el­készítését SZAKÁLYBAN is. Itt a beszámoló összeállítá­sára egy háromtagú csoport alakult, melynek vezetője Andirkó Sándor, a községi pártszervezet titkára. A cso­port sorba meglátogatja a párt­tagokat és meghallgatja véle­ményüket a pártszervezet munkájáról, valamint elgondo­lásaikat, javaslataikat a párt­munka további megjavítására, a megválasztandó új vezetőség feladataira nézve. IREGSZEMCSÉN is folynak a vezetőség újjává­­lasztásának előkészületei. A pártmunka egyes területeit egy munkacsoport vizsgálja meg, amelybe a vezetőségi tagokon kívül, bevonták a pártcsoport­­bizalmiakat is. A munkacso­port tagjai a beszámoló kollek­tív elkészítése érdekében fel­keresik a párttagokat és azok véleményét is felhasználják a beszámoló összeállításában. A TAMÁSI JÁRÁS községeiben általában az a ta­pasztalat, hogy a beszámolóban, amelynek elkészítésével most a pártvezetőségi tagok fog­lalkoznak, nem jut kellően ér­vényre a kollektivitás. Nem fe­jeződik ki hűen a már megkez­dett beszámolókban a párttag­ság véleménye. Ez nagy részben a pártcsoportbizalmiak hibája, akik, amikor a tagsági bélye­get eljuttatják a párttagokhoz, nem beszélgetnek el a kommu­nistákkal a pártmunkáról, an­nak eredményeiről és hiányos­ságairól, nem kérik javaslatai­kat arra nézve, hogyan gondol­ják megjavítani a következők­ben a pártszervezet munkáját és mit várnak a megválasztan­dó vezetőségtől. Margán, Szakályon és Reg­szemcsén biztosítják azt, hogy a párttagok szava érvényesül­jön a beszámolókban, tehát, hogy a beszámoló kollektív jellegű legyen. Hasonlóan kell a munkát végezni azokban­­ a pártszervezetekben is, amelyek­ben a beszámoló összeállítása még nem eléggé kollektív munka, mert csak a párttagság bevonásával, véleményének, el­gondolásainak meghallgatásá­val érhetik el céljaikat a ve­zetőségválasztások. Az értelmiségi klub ugye (Jegyzet) Kisebb társaságokban és magánbeszélgetések során igen gyakran hallottam e pa­naszt: — Olyan a mi váro­sunk, ahol az értelmiségnek még egy klubja sincs ... így nem csoda, ha olyan nehezen találunk alkalmas helyet, ahol összejönnénk. Néhány nappal ezelőtt, is­mét eszembe jutott a sokat hangoztatott panasz. Buda­pesten az értelmiség „Kos­suth” klubjában beszélget­tünk valamelyik este, mérnö­kök, orvosok társaságában. Arról folyt a vita , vajon milyen szerepe lesz az értel­miségnek a második ötéves terv időszakában. Az állás­pont világos volt... Ki-ki a maga szakterületéről idézte a példákat. A fizikusokat a fel­állítandó atomreaktor kérdé­se izgatta, a gépészek az üze­mi termelés automatizálásáról vitatkoztak, míg az orvosok a műszer- és gyógyszertechnika fejlődésének esélyeiről, a rá­dióaktív izotópokkal történő gyógykezelés lehetőségeiről beszéltek... Nagyon sok hasznos és gya­korlatilag megvalósítható,­­ eredményes ötlet születtt már a beszélgetések során ebben a klubban. Nem beszélve ar­ról, hogy a klub rendszeres programjába tartozik a kü­lönböző tudományágak terü­letéről választott előadássoro­zat ... Élő, eleven élet pezseg eb­ben a klubban, ahol kelleme­sen és hasznosan tölthetik szabad idejüket az értelmi­ségi dolgozók... Itt ebben a légkörben ju­tott eszembe, a régóta vajúdó szekszárdi értelmiségi klub. Vajon mi lesz a sorsa? ... és egyáltalán lesz-e? Arra gondoltam, már régen lehetne, csak a helyi társa­dalmi szervezeteknek és első­sorban a TTIT-nek, Haza­fias Népfrontnak, Békebizott­ságnak erősebben akarni kel­lene, hogy legyen ... Sokat beszéltünk már erről. Néhány ember komolyan is vette a klub ügyét... És meg kell mondanom, számomra az egyik legkellemesebb szekszár­di újévi örömöt az MDP Vá­rosi Bizottságának titkára sze­rezte ... — A sok tétova be­szélgetés után lesz klub és megfelelő helye is lesz ... Három hét, de legfeljebb egy hónap és a város középpont­jában megnyílik az értelmi­ségi klub. A párt minden se­gítséget megad, hogy a me­gyeszékhely értelmiség dol­gozói is megtalálják a gondo­latok szélesebb körű kicseré­lésének lehetőségét, és a TTIT segítségével az állandó önképzésről­­ gondoskodhassa­nak, emellett a klubban ott­honosan, jól éreznék magu­kat. Meggyőződésem, hogy a város társadalmi és kulturális fejlődésének sok segítséget ad m­ajd ez a klub ... Az értelmi­ség azonban már most gondol­jon arra, hogy egészséges tar­talommal, szellemmel töltse meg az új klubot... és a Kossuth-klubhoz hasonlóan, legyen Szekszárd szocialista átalakulásának élharcosa, te­vékeny szervezője. SZ. R.

Next