Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-11 / 290. szám

1953. DECEMBER 11. Az 1956-os tervév feladatait beszélték meg a Paksi Konzervgyár műszaki konferenciáján Nagy feladatok várnak a Paksi Konzervgyárra az 1956-os évben. Többszáz vagonnyi kon­­zervet kell gyártani az üzemben — köztük jelentős mennyiségű exportot is. Nem egy cikkből két vagy többször annyit kell gyár­tani, mint ebben az évben, így üveges zöldborsóból az ezévinek kétszeresét, gyümölcsbefőttből 70 százalékkal többet, dzsemből hatszor annyit, köztük őszibarack­dzsemet is, amit még nem gyár­tottak az üzemben, pritaminból pedig tízszeresét az ez évi gyár­tásnak. A konzervipar idényjellegéből következik aztán az, hogy van­nak egyes időszakok, amikor kü­lönböző termékek gyártását kell egyidőben végezni, hiszen a ter­més nem akkor érik be, amikor a konzervgyáriak „ráérnek” a fel­dolgozással foglalkozni. Nem könnyű dolog ilyenkor — külö­nösen bő termés esetén — úgy szervezni a munkát, hogy ne ro­­moljék meg a nyersanyag. A JÖVŐ ÉVI FELADATOKAT tárgyalták meg a gyár műszaki vezetői a csütörtökön tartott mű­szaki konferencián, hogyan tud­ják úgy szervezni a munkát, hogy csökkenjen az önköltség, növekedjen a termelékenység, javuljon a minőség, hogyan tud­ják legcélszerűbben „vonalba" állítani az egyes gyártmányok feldolgozásához szükséges gépe­ket, milyen újításokat lehetne al­kalmazni a munka megjavítása érdekében. Ugyanakkor a konferencia fel­adata volt az is, hogy segítsen a közeljövőben megtartandó tervismertető értekezlet előké­szítésében. Sok jó elképzelés, javaslat szü­letett a megbeszélésen, látszott, hogy a műszaki dolgozók — az idei tapasztalatok alapján — foglalkoznak már a jövő tervév előkészítésével. Nem egy rész­vevő már kész javaslattal jött a felmerülő problémák megoldásá­ra, mások egy-egy megoldásra váró kérdést vetettek fel, amit véleményük szerint az újítási fel­adattervbe kell beállítani. TÖBBEN TETTEK JAVASLATOT egyes nehéz testi, vagy sok apró kézi munkát igénylő folyamatok kisebb összegű beruházással meg­valósítható gépesítésére, a gyár­tás közben a termékek kézzel való érintésének kiküszöbölésére (ami egyébként sürgősen megol­dásra váró problémája az élelmi­szeriparnak), a technológiai fe­gyelem megjavítására, az export­áruk minőségének javítására. Szederkényi Ferenc műszaki osztályvezető elmondta elképze­lését az egyes gyártási „vonalak” elhelyezésére. Véleménye szerint meg tud­ják oldani több olyan munka­folyamat gépesítését, amit ta­valy még kézzel végeztek, így a borsógyártásnál felvonó­géppel emelhetnék ki és be a fő­zőüstök és autoklávok kosarait. A borsó- és töltőlé üvegbetöltését is meg lehet oldani géppel. A le­csógyártásnál nehéz probléma volt a sűrített paradicsomlé szál­lítása a sűrítőből a lecsóüzembe, ezt a jövő évben már csővezeté­ken, szivattyúval végzik. Iszajev János művezető javas­lata általános helyesléssel talál­kozott. Elmondta, hogy a múlt­ban gyakran fordult elő, hogy a gépek felszerelésénél, elhelye­zésénél nem mindig érvényesült a gyártásnál dolgozó műszakiak elgondolása. Most a gyár térképébe be kel­lene, hogy rajzolják a műve­zetők egyes gyártmányok út­ját, megnézni, hol van ütközés és így nem fordul elő, hogy az utolsó pillanatban, vagy a gyár­tás megindulása után kell át­­helyezgetni egyes gépeket. FELHÍVTA A FIGYELMET az Újítók Lapjának legutóbbi szá­mában ismertetett konzervipari újításokra, amelyek bevezetése nagyban segítené üzemük mun­káját is, olyan feladatokra ad megoldást, amire itt is szükség van. Ambrus Ödön művezető el­mondta, hogy félautomata mér­legeket látott a Szigetvári Kon­­zervgyárban, olyanra volna itt is szükség, nagyban megkönnyíte­né a munkát. Jákfalvi Ferenc művezető a kézi hámozás aprólé­kos munkáját kiküszöbölő lúgos hámozásra vonatkozó elképzelé­sét mondta el. A konferencia részvevői azon­ban nemcsak új gépek beszerzé­séről, elkészítéséről tárgyaltak, hanem a műszaki fejlesztésnek JOBB MUNKASZERVEZÉSSEL, a technológiai fegyelem fokozot­tabb betartásával elérhető mód­szereiről is. Iszajev elvtárs el­mondta, hogy nagymértékben csökkenti az előkészítő dolgozói­nak teljesítményét az, hogy pél­dául aki paprikát tisztít teljesít­ménybérben, maga hozza be az üzembe a nyersanyagot, maga viszi el a hulladékot és a tisztí­tott árut is. Ha egy-két főnyi kisegítő sze­mélyzetet alkalmaznának, jó­val magasabb teljesítményt le­hetne elérni. Az üvegek válogatásával nagy­mértékben lehetne csökkenteni a zárás közbeni töréseket. Titkos elvtárs szerint a gyakori géptö­rés oka az, hogy reggel például a művezető ötletszerűen ossza be egyes munkákhoz a dolgozókat, így az egyes gépek kezelői szinte naponta változnak, ezt kell meg­szüntetni, amivel sok javítási költséget és kényszerű gépállást lehetne kiküszöbölni. Horváth József azt helytelenítette, hogy az egyik olyan pincébe, amelyikbe 18 lépcsőfokon kell lemenni, 900 kilós hordókat tettek, a má­sikba, amelyik nem mély, partba van vágva, kis hordó­kat tettek. Úgy kell elosztani a hordókat, hogy azokba a pincékbe kerül­jenek a nagyok, amelyikben könnyen lehet járni, így sok felesleges nehéz munkától lehet megkímélni a dolgozókat. A Paksi Konzervgyár határidő előtt teljesítette ezévi tervét. Most az 1956-os, az ideinél na­gyobb feladatok elvégzésére ké­szülnek a gyár dolgozói. A mű­szaki konferencia nagy mérték­ben segítette elő e feladatok megoldását. Elítélte a bíróság a Terményforgalmi Vállalat dombóvári telepén garázdálkodó bűnszövetkezet tagjait Többnapos tárgyalás után hirdetett ítéletet a szekszárdi Megyei Bíróság az elmúlt napokban Ács Ferenc és társai ügyében, akik a társadalmi tulajdon sé­relmére ismételten és bűnszövetkezetben követtek el különösen nagy kárt okozó sikkasztásokat és egyéb bűncselekmé­nyeket. A vádlottak , a Tolnamegyei Ter­ményforgalmi Vállalat dombóvári telepének volt vezetői, felelős mun­kakörben beosztott dolgozói súlyosan megkárosították a népgazdaságot, becsapták a dolgozó parasztokat. A terményátvételnél, a szárítóüzemnél többvagonnyi többletet értek el, amit az­tán hamis vételi jegyeken számoltak el és vették fel érte a pénzt. Napokig tar­tott a tárgyaláson csak azoknak a dol­gozó parasztoknak tanúként való kihall­gatása, akiknek nevére kiállították eze­ket a — nemlétező felvásárlásokról szóló — mérlegelési és vételi jegyeket. 94 400 forintot tesz ki csak az az összeg, aminek elsikkasztása minden kétséget kizáróan bebizonyosodott a tárgyaláson, a tényle­ges kár sokkal nagyobb ennél. Ács Ferenc telepvezető és Nagy László raktáros csak egyetlen napon, a múlt év november 12-én húszezer forintot sikkasztottak el. A bűnszövetkezet egyes tagjai, mint Béleczki István, a szárítóüzem vezetője, Bihari Gábor hálózati ellenőr szinte spe­cializálták magukat arra, hogy a beadást nem teljesítőknek „elintézzék’’ hátralé­kukat, ezért száz forintot vettek fel má­zsánként az illetőktől és még azt a pénzt is, ami a terményért járt a vállalattól. A felhajtó Horváth Ferenc volt, akinek harmincnégy mázsa kukorica beadási hátralékát „vették át” hamis vételi jegyen. Nagyban megkönnyítette a bűnszö­vetkezet munkáját a vállalatnál uralkodó laza ellenőrzési rendszer. Nem követelték meg szigorúan a pénz­­kezelési utasítások betartását, azt, hogy a pénzt csak a terményt eladó dolgozó paraszt aláírásával lehet kiadni, sőt, elő­­fordult olyan eset is, hogy egy tízezer­forintos kifizetésről szóló vételi jegyet a pénz felvevőjének aláírása nélkül köny­veltek el. Megtűrték, hogy a szabályok felrúgásával­­ ugyanaz a személy, aki leméri az átvett terményt, kiállíthassa a vételi jegyet és a pénzt is ő kezelhesse, így aztán szinte kínálkozott a lehetőség a sikkasztásokra. A bíróság Ács Ferencet hatévi bör­tönbüntetésre, mint főbüntetésre, 5 évi, a büntetőtörvénykönyvben megha­tározott egyes jogok gyakorlásának eltil­tására és 3000 forint értékű vagyonelkob­zásra ítélte. Nagy Lászlót 4 évi és 6 hónapi bör­tönre, 4 évi jogfosztásra és 3000 forint vagyon­elkobzásra, Béleczki Istvánt 2 évi és 8 hónapi, Bihari Gábort 1 évi és 10 hónapi, Horváth Ferencet 2 évi, Majthényi Györgyöt 1 évi és 6 hónapi börtönre, kettőtől­ három évig terjedő jogfosztásra és 300-tól 200 Ft-ig terjedő vagyonelkob­zásra ítélte a bíróság. Mákos János nyolc hónapi börtönbüntetést kapott. Bencze Ferencet és Kalocsa Pétert a beszolgál­­tatási kötelezettség nem teljesítése és megvesztegetés büntette miatt 4—4 hó­napi börtönbüntetésre és 300—300 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. Horváth Vendel 4 hónapos börtönbüntetését és 800 forint pénzbüntetését háromévi próbaidőre felfüggesztette. Határidő napló újjászületése Minden ember bizonyos fokig feledékeny, de azért van a ha­táridő napló, hogy segítsen a véges emberi emlékezőtehetsé­gen. A most megjelent ünnepi külsejű reprezentatív úgyneve­­zett minőségi határidő napló, igen ízléses kivitelben, egész­­vászonkötésben bankposta papí­ron, selyem jelzőszalaggal, in­­dex-szel bővített kivitelben ké­szült. Az új határidő­napló va­lósággal dísze lesz minden író­asztalnak. Töltőtoll - pótnyakkal és pótheggyel Egyre fejlődő töltőtollgyártá­­sunk újabb meglepetéssel szol­gál. „Előre” címen újabb töltő­tollfajtát hozott forgalomba. A töltőtollat pótnyakkal és pót­heggyel árulják, s így a vevő hosszú időre biztosítva van.­­ Amint a tollhegy és a rongáló­dásnak leginkább kitett nyak elhasználódik, egyszerűen ki­cserélhető. NAPLÓ Mi lenne... ... ha a Dombóvári Fémtömegcikk­gyártó Vállalat párt- és DISZ-szerve­­zete többet foglalkozna a fiatalok szak­mai képzésével? Nem morzsolódnának le a lányok a szakmunkásképző tanfolyamról. * ... ha a Szekszárdi Büffében (Garay­­tér sarok) rendesen megtisztítanák az evőeszközöket? Nem menne el a vendégek étvágya. * ... ha a sütőipari üzemek a tervek túlteljesítése mellett nagyobb gondot for­dítanának a minőség megjavítására? Jobb kenyér kerülne a dolgozók asz­talára.* ... ha az SZTK illetékes osztálya egy dolgozótól egy esetben csak egyszer kérne be munkáltatói igazolványt a Kölesdi Tejüzemből? Nem gondolna senki arra, hogy nagy lehet ott az SZTK-ban a bürokrácia. * ... ha a Bonyhádi Béke Étterem dol­gozói figyelmeztetnék a nadrágban tán­coló nőket? Rájönnének azok arra, hogy nadrág­ban táncolni nagyon ízléstelen. * .... ha a Szekszárdi Tanács város- és községgazdálkodási osztálya rendet te­remtene végre a hármashíd környékén? Ezzel is szebbé tenné a várost. Megjelentek az új naptárak Borongós őszi napok emlékez­tetnek a közeledő év végére. A kirakatokban megjelentek az új naptárak. A legváltozatosabb külsőben és kiállításban, vas­­kos kis kötetben, vagy egészen karcsú alakban, nagyobb és egészen apró kivitelben, bőr­kötésben vagy kartonálva fel­jegyzési résszel, hasznos tudni­valókkal ,index-szel, stb. ellát­va, minden igényt kielégítő formában készültek és kerültek forgalomba. Új gyógyszereket készít a Chinoin A Chinoin Gyógyszer és Ve­gyészeti Termékek Gyára ebben az évben már több új gyógyszer készítéséhez látott hozzá. Nem­régen bocsátották a forgalomba a PAL-nátriumot, amely a tbc hatásos ellenszere. Ugyancsak ebben az évben elkészítik a Sombennelt és a Sevenalnál is hatásosabb altatószert, a Der­­matolt. A gyulladásos betegsé­gek gyógyítására a Penicillinnél is jobb Tetránt a jövő év elején hozza forgalomba a Chinoin. 7 Hárman a legjobbak közül A Tolnai Selyemgyár fonodájának munka­folyamatában három fő munkakört lehet megkülönböztetni: a főzést, a fo­nást és a csomózást A főző készíti elő a selyemgubót a fonásra, a fonó leszedi a gubóról a szálakat és az orsókra rakja azokat, ahonnét a fonófejeken keresztül a motollákra kerül a se­lyem. A fonófejek és motollák között gyakran elszakadnak a szálak. A csomózó feladata, hogy azokat alig észrevehetően összekösse. Minden munkakör gondos, felelősségteljes mun­kát kíván meg. A főzés nagy figyelmet, a fonás és csomózás a nagy figyelem mellett szinte művészi kézügyességet. A Tol­nai Selyemfonógyár fonó részlegében sok kiváló munkásnő dolgozik. Ismerkedjünk meg ezek közül Boros Ilona főzővel, Berta Sándorné fonóval és Keserű Mária csomózóval. Amellett, hogy jól dolgozik, tevékenyen részt vesz a DISZ-szervezetben is. A Petőfi iskola II. évfolyamára jár és kultúrműsorokon szerepel filmekről ellesett olasz, spanyol és keleti szólótáncokkal. Boros Ilona még fiatal, alig 19 éves és csak két év óta dolgozik a Selyemfonógyárban. Szűcs Józsefné csoportvezető elmondja róla, hogy csoportjában Boros Ilona az egyik leg­szorgalmasabb, legszófogadóbb főzőnő. Meghallgatja és ma­gáévá teszi az öregebbek tanácsait, ez munkasikereinek egyik legfőbb forrása. Most azért küzd Boros elvtársnő, hogy elérje a sztahanovista szintet. Berta Sándorné 1931-ben, 11 éves korában került a Tolnai Selyemfonógyárba. Volt főző, csomózó és már 18 év óta fonó. Alkotmányunk ünnepén kapta meg a „Kiváló Dol­gozó“ kitüntetést. Átlagteljesítménye 120 százalék és a cso­port átlagánál 10 dekával jobb rendi fával dolgozik. Berta Sándorné most arra készül, azért fokozza eredményeit, hogy megkapja a „Szakma Kiváló Dolgozója“ címet. Keserű Mária 1930 óta dolgozik a gyárban. Hatvan se­lyemszál útját egyengeti a fonófejekről a motollákra. Imre Erzsébet elvtársnő csoportvezető Keserű Máriát tartja a cso­port legügyesebb csomózójának. Május elsején nyerte el a „Kiváló Dolgozó“ címet, most ő is a „Szakma Kiváló Dolgozója“ jelvényért dolgozik nap­ról napra szebb eredménnyel. Csak hármat mutattunk be a Tolnai Selyemfonógyár fonodájának dolgozói közül, akik élenjárnak a termelésben, egyre jobban, gondosabban dolgoznak azért, hogy kiérde­meljék vagy megtartsák azt a megtiszteltetést, amit nálunk a sztahanovista cím jelent.

Next