Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)
1955-12-15 / 293. szám
1955. DECEMBER 15. NAPLÓ PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS A tamási községi pártvezetőség a pártpolitikai munka megjavításáért Az elmúlt héten a tamási községi párt-végrehajtó bizottsága titkári értekezletet tartott, ahol Péti József elvtárs, a községi párt-végrehajtó bizottság titkára értékelte a községben lévő alapszervezetek eddigi munkáját, valamint megszabta a Központi Vezetőség határozata alapján az egyes pártszervezeteknek az előttük álló feladatokat A TITKÁRI ÉRTEKEZLET UTÁN a napokban tartottuk meg a községi alapszervezetnél a vezetőségi ülést. Beszámolómatt igyekeztem úgy összeállítani, hogy abból lehetőleg semmi se hiányozzék, tekintve, hogy a titkári beszámoló alkalmával több esetben találva éreztem magam a felsorolt hiányosságok egy része nálunk is, a mi alapszervezetünkben is megvan. Ezen a vezetőségi ülésen felmértük alapszervezetünk eddigi munkáját, eredményeit , hiányosságait. Megállapítottuk, hogy nálunk sem megy minden úgy, ahogy kellene, így többek között nem elég kielégítő alapszervezetünk életén belül a pártpolitikai munka. Rájöttünk arra is, hogy miért? Azért, mert a pártvezetőség az utóbbi időben elhanyagolta a pártcsoport bizalmi és a népnevelő értekezletek megszervezését és megtartását. Egyszóval nem láttuk el az elvtársakat feladattal, nem ellenőriztük munkájukat és természetesen nem is számoltattuk be őket végzett munkájukról. Nem bíztuk meg azokat az elvtársakat sem munkával, kik esetleg azt, szívesen tették volna. Nem dolgozik például a fegyelmi bizottság sem úgy, mint korábban. A pártcsoportbizalmi hálózatot az utóbbi időben a vezetőség nem irányította, helyette azt a módszert alkalmazta, hogy a meghívókat, melyeket a vezetőség az elvtársaknak küldött akár taggyűlésre, vagy pártnapra, nem a pártcsoport bizalmi elvtársakon keresztül juttatta el, hanem minden egyes darabot 20 filléres bélyeggel ellátva a postán keresztül. Így fordult elő több esetben, hogy az elvtársak nem jöttek meg a taggyűlésre, vagy pártnapra, mert azt mondták, hogy a meghívót késve, sőt még az is előfordult némelyik elvtárs részéről, hogy azt mondta: ő nem kapta meg. A VEZETŐSÉG ELHATÁROZTA, hogy felszámolja a hasonló hiányosságokat és a következőképpen fogja végezni munkáját. Rendszeresen megtartjuk a vezetőségi üléseket és azon mindig, minden esetben valamennyien meg is jelenünk. Mi a vezetőség tagjai, funkciónknak megfelelően igyekszünk minél jobb és eredményesebb munkát végezni. Munkánkról a vezetőségi üléseken beszámolunk egyszer az egyik, más alkalomkor pedig a másik vezetőségi tag. A vezetőségi ülésekre esetenként meghívjuk a tanács vb. elnökét, titkárát, a szövetkezet ügyvezetőjét, a DISZ- szervezet titkárát, ezen túlmenően időnkint különböző gazdasági vezetőket is, és beszámoltatjuk végzett munkájukról. Ezt követően természetesen segítséget adunk munkájukhoz, de egyben feladattal is megbízzuk őket, azzal a megjegyzéssel, hogy a következő időben erről is számot kell, hogy adjanak. Nem fogjuk elhanyagolni ezentúl sem a pártcsoport bizalmi, sem pedig a népnevelő értekezletek megtartását. Életre hozzuk az eddig elhanyagolt sajtófelelősök időnkénti értekezletét is, ahol szintén feladattal bízzuk meg az elvtársakat, érveket adunk nekik és természetesen őket is időközönként beszámoltatjuk munkájukról. Megszilárdítjuk a fegyelmi bizottság munkáját is. Felszámoljuk azt az eddig használt módszert, hogy a meghívókat postán küldjük ki az elvtársaknak. Helyette minden bizalmi feladatává tesszük, hogy saját maga személyesen hívja meg az elvtársakat a taggyűlésre, pártnapra, vagy akármilyen más pártrendezvényre. A NÉPNEVELŐ ÉRTEKEZLETEKET ezentúl rendszeresen megtartjuk, hogy községünkben olyan politikai munkát fejtsenek ki, hogy munkájuk eredménye m meg is mutatkozzon a termelő munkában. Gondolunk itt a begyűjtésre, az adófizetésre és a mezőgazdasági munkák végzésére. Ezentúl sokkal többet foglalkozunk a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével. Népnevelőinknek agitációs érveket adunk községünkben lévő országoshírű termelőszövetkezet, a Vörös Szikra életéről, az ott dolgozó elvtársak eredményes munkájáról, és az ő életükről. Pántya Imre a tamási MDP alapszervezet szervező titkára. Saját erőből ... Télen ín folyik a munka a paksi Vörös Sugár Termelőszövetkezetben Azt hihetné az ember, hogy a jó idők elmúltával, mikor végeszakad a szép őszi narok■Tiák, megáll a munka és mindenki behúzódik hogy csendesen átbeszélgesse a hosszú téli napokat. Talán máshol így van, de a paksi Vörös Sugár TSZ-ben most is nagy a sürgésforgás. Az iroda asztalai mellett ott ül és vitatkozik a termelőszövetkezet egész vezetősége. —ejlőttük a 17 holdas kertészet vázlata, s Vörös bácsi a kertész izzadva diktálja be az adatokat: „hat hold paradicsom, két hold uborka, másfél hold paprika ...” S míg a vezetők a következő esztendő terveit kovácsolják, a tsz tagsága is szorgalmasan dolgozik. Az asszonyok egy csoportja jól fűtött teremben, vidám rádiózene mellett nagy halom vesszőt tisztít kosárfonáshoz. Ha ezzel végeztek, csak meggyöngül a dohány addigra és azt is lehet simítani. Az emberek sem restebbek. Körülbelül harmincan fát vágtak eddig, mert sok kell az építkezéshez s a hét végén már újból kezdik. A sok fának már van helye. A trágyahordás és a különböző apróbb-nagyobb téli munkák mellett most indítják meg az építkezések egész sorozatát. Legelőször egy 30 férőhelyes disznófiaz talát készítenek, majd süldőszállást és a juhoknak egy 1000 férőhelyes hodályt építenek. Négy család kap új lakást és ebből 2 még a tél folyamán elkészül. A kertészet dolgozói 50 darab 4 méteres melegágyat készítenek el február végéig, ami ellátja majd a kertészetet palántával. De nem szabad azt hinni, hogy a tél végével pontot tettek az építkezések végére. Június elejére készen kell lenni az új dohánypajtának és mire kell, elkészül egy 5 vagonos magtár is. A Vörös Sugárban nemcsak most, vagy tavasszal építenek, de építeni fognak nyáron, ősszel és a következő években mindig. De nem csoda teremti meg mindezt, hanem a tagság szorgalmas, kitartó munkája. S ha valaki megkérdezi tőlük, miből építkeznek, ugyancsak büszke választ kap: saját erőnkből. B. L. „Juhász Erzsébet, a gubóraktár dolgozója kéri tagjelölt felvételét” — olvassa az alapszervezet titkára, Bolváriné elvtársnő, miután végeztek az első napirendi ponttal, a pártvezetőségek újjáválasztására vonatkozó KV határozat megtárgyalásával. „Juhász elvtársnő tagjelölt felvétele felett megnyitom a vitát.” A „hír” nem teljesen új, így nem lepődött meg rajta senki. Jóval a taggyűlés előtt szétfutott az üzemben a hír, hogy a következő taggyűlés elé terjesztik Juhász Erzsébet tagjelölt felvételi kérelmét, így aztán már a taggyűlés előkészítése során is kialakult részben a vélemény: „Minden párttag felelőssége tudatában fontolóra vette az ügyet, egymás között is esett szó róla és a pártcsoportbizalmiak még a jól dolgozó pártonkívüliekkel is beszélgettek erről. Szinte minden párttagnak volt valami megjegyzése, véleménye erről a tagjelölt felvételről. Juhász Erzsi közel 10 éve együtt dolgozik ezekkel az elvtársakkal. Némelyikkel egy üzemrészben, egy munkapadnál hosszú hónapokat, éveket töltött el és ha véletlenül napközben nem is látták egymást, biztosan összetalálkoztak a délutáni, vagy a reggeli blokkolásnál és megbeszélték a napi eseményeket. Többen még arra is emlékeznek, amikor 1946-ban, 47-ben az „új munkással” az első fogásokat tanítgatták. Az egész családját innen az üzemből ismerik. Anyja például már 1925 óta a Selyemgyárban dolgozik. A közös munka hozta Juhász Erzsit közeli ismeretségbe a többiekkel és így nyilvánvaló, hogy az első vélményeket is munkája után alkották róla. Pontos, hivatásszerető lánynak ismerték meg valamennyien: akármilyen nehézség, probléma volt az ő lelkiismeretes munkájára mindig bizton lehetett számítani. Eggyé forrt a közösséggel, nem sok fiatal volt az üzemben, aki annyira szívén tudta viselni a közösség ügyeit, mint ő. Hagyomány a Selyemgyárban, hogy a fiatalok közös kirándulásokat szerveznek és műsoros estekkel szórakoztatják az üzem dolgozóit és a falu lakosságát. Juhász Erzsire ilyen téren is lehetett számítani, különösen amióta a DISZ irányítja a fiatalok sorsát. Nem volt rest este, munka után eljárni a próbákra és a DISZ-rendezvényekre. Amikor látták az üzemben, hogy szorgalmas, jól dolgozó, lelkes fiatal, elküldték egy szaktanfolyamra, nem sokkal utána kinevezték segédművezetőnek. A szakszervezeti tagok megválasztották ÜB elnöknek és a gubóraktárnál 3 évig ő töltötte be ezt a tisztséget. Amikor a gubóraktár egyesült a Selyemgyárral, szakszervezeti bizalmi lett és ma is az. Akármilyen lelkes és szorgalmas, volt azonban egy olyan nehézsége, ami bizony gátolta munkájában és tovább fejlődésében. Nem végezte el a VIII. általános iskolát. Ez nem saját hibájából történt. A család édesapa nélkül maradt és így szükségessé vált, hogy ő is, fiatal lányka létére dolgozni menjen. Akaratereje, tanulási vágya azonban megvolt, és a munka, a közösségi szellem csak fokozta azt, így nem törődött azzal sem, hogy nagylány sorba került, az udvarlók is környékezték, beiratkozott a dolgozók esti iskolájába és elvégezte a VIII. általánost — egyelőre... Vajon mi lehetett volna a legőszintébb ajánlás a pártba való tagjelölt felvétele mellett, ha nem ez a sokévi áldozatkész, lelkiismeretes — munka? Ajánlói sem találhattak szebb szavakat annál, mint az üzemi kollektíva keretében végzett munkájának rövid összefoglalását — egyszerű, mindennapi mondatokban. Windisch Ferenc elvtárs a gubóraktár vezetője ezt írta ajánlására: „Munkáját mindig pontosan látta el, pártmegbízatásait becsülettel elvégezte.” Novák Nándorné pedig: „Én szakszervezeti vonalon dolgoztam vele együtt, jól dolgozott, bátran merem ajánlani.” A vita végén a titkár szavazásra teszi fel a kérdést: „Aki Juhász Erzsébetet javasolja tagjelöltnek, emelje magasba tagsági könyvét.” Egyszerre mintegy harminc kéz emelkedik a magasba. A jelenlévők közül mindenki javasolja Juhász Erzsébetet tagjelöltnek. BODA: Juhász Erzsi tagjelölt felvétele... a Zárszámadásra készül a szekszárdi Béke TSZ Sokan emlékeznek még a szekszárdi tsz egy-két évvel ezelőtti munkájára — akkor még Gőgös Ignác néven működött.Olyan vélemény uralkodott a tszel kapcsolatban, — és valljuk be nem alaptalanul, — hogy rossz a vezetés, nem becsülik meg a közös vagyont, a tagok nem dolgoznak. A Központi Vezetőség ezévi márciusi és júniusi határozata nyomán Szekszárdon is előtérbe került a termelőszövetkezet megszilárdítása, számszerű fejlesztése és ezzel egyidejűleg a terméshozam fokozása is. Ha ennek alapján vizsgáljuk a szekszárdi Béke TSZ fejlődését, megállapíthatjuk, hogy a Központi Vezetőség határozatainak helyi végrehajtása komoly, az eddigi évek során még soha nem tapasztalt fejlődést hozott mind a megszilárdítás mind a számszerű fejlesztés, vagy a terméshozamok növelése terén. Az idei évben először, a termelőszövetkezet termésátlaga felülmúlta az egyéni termelők terméshozamát. Búzából 13.8, árpából 17.5 mázsa volt az átlag termés. Ennek eredményeként 4 kiló búzát és 2 kiló árpát osztottak egy-egy munkaegységre előlegként. MEGSZILÁRDULT A TSZ VEZETÉSE Ez évben került a tsz élére elnöknek Kiss Antal elvtárs a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság tsz szervezője és Bors István agronómus ugyancsak a mezőgazdasági igazgatóságról. Mindketten falura kérték magukat és szívesen választották a nehéz, de szép feladatot. E két kiváló szakember a városi pártbizottság segítségével a termelőszövetkezet tagságának figyelmét azokra a lehetőségekre irányította, melyekk ezideig nem voltak kihasználva. A közös összefogás eredményeként: a fejési átlag 4,5 literről 10 literre emelkedett, 80 darab sertés hízik, 15 göbölyt fogtak hizlalásra. A bortermés minőségileg és mennyiségileg is versenyez a legjobb szőlőtermelő egyéni gazdákéval. Ilyen eredmények láttán megnőtt az érdeklődés a tsz iránt és ez év augusztusától decemberig 43 család 72 taggal lépett a tsz-be. Igen oomoly és nehéz munka következtében sikerült a munkafegyelmet is jelentősen megszilárdítani. Ez kedvezően éreztette hatását. A tsz túlteljesítette kenyérgabona vetéstervét, őszi árpa vetése pedig legszebb a szekszárdi határban. Befejezte a tsz a betakarítási munkákat, valamennyi tag sikeres mozgósításával. Teljesítették mindenből egész évi beadási kötelezettségüket. Most a tél folyamán igen jövedelmező munkához kezdett a tagság nádpallót készítenek különböző vállalatok részére, amely mintegy félmillió forint jövedelmet jelent. Jelentősen bővítik boltjakat is. A zöldség és hús kimérés mellett bort is mérnek. AZ EREDMÉNYEK JELENTŐSEK Azonban van még tennivaló amelyet a vezetőségnek, a pártszervezetnek* a városi pártbizottság segítségével meg kell oldani. Ilyen a munkafegyelem további szilárdítása, a közös vagyon megbecsülésére való nevelés és nem utolsó sorban a szövetkezet további számszerű fejlesztése, erősítése. Komoly agitációs tevékenységet kell kifejteni, hogy a középparasztok is megértsék a paraszti élet felemelkedésének egyedüli útja Szekszárdon is a termelőszövetkezet. A városi pártbizottságnak segítenie kell, hogy a vezetőség mellett egy erős, ütőképes pártszervezet álljon, amely mindenben segítséget nyújt a nehézségek leküzdésében. Ezért fokozott figyelemmel kell felkészíteni a pártbizottságot a vezetőségválasztásra, mely újabb határkő lesz a tsz életében, fejlődésében. Sok feladatot oldottak meg a tsz vezetői, kommunistái, párton kívüli tagjai. MUNKÁJUK NEM VOLT HIÁBAVALÓ erről a zárszámadás tesz tanúbizonyságot. De nem lehet megállni. Még sok probléma vár megoldásra, hogy jövőre még több jusson egy-egy munkaegységre, hogy egyre többen ismerjék fel Szekszárdon is a termelőszövetkezet nyújtotta élet nagyszerűségét. Császár János A szekszárdi földművesszövetkezet tervbeszámoló értekezletéről December 10-én és 11-én tartotta meg a szekszárdi földműves szövetkezet a szokásos negyedévi tervbeszámoló értekezletet. Az eddigi gyakorlattól eltérően négy helyen, a város négy különböző területén (központban, öcsény-szőlőhegyen, Felsővárosban és Újvárosban) tartották meg. Az értekezleten a tagok közül, több mint háromszázan voltak jelen. A földművesszövetkezet vezetősége beszámoló jelentésben ismertette a tagokkal az elmúlt negyedév sikereit. Míg sem az első, sem a második negyedévben nem teljesítették tervüket a különböző üzemágak, addig a harmadik negyedévben a globális tervteljesítés 104.3 százalékot mutat. A kiskereskedelem eladási tervét 104.3 százalékban, a beszerzési tervet 103.6 százalékra, a felvásárlási üzemág felvásárlási tervét 108,7 százalékra teljesítette. A jövedelmezőségi tervet 10 százalékkal teljesítették túl, nem volt egyetlen veszteséges üzemág sem. Ismertette a vezetőség azokat az új létesítményeket is, amelyeket az elmúlt negyedévben helyeztek üzembe. Ilyenek többek között a keselyűsi italbolt, egy 50 férőhelyes sertéshizlalda és az állomás melletti pavilon. Nemcsak új létesítményekkel gazdagodott a földművesszövetkezet, hanem korszerűsítették a meglévő üzemi berendezéseket is. Például megjavították a 7-es számú bolt berendezését és a palánki boltot teljesen új berendezéssel látták el. Az értekezletet az tette nagyjelentőségűvé, hogy felülvizsgálta a tagnyilvántartást, az alapszabályok szellemében megtisztította a szekszárdi földművesszövetkezetet az oda nem való ostályidegen elemektől. A régi vezetőség súlyos hibája volt, hogy durván megsértve pártunk politikáját és a földművesszövetkezet alapszabályzatát, hosszú ideig nem hívta fel a tagság figyelmét a soraiban meghúzódó osztályidegen elemekre. Ezen az értekezleten 8 kulákot zártak ki a tagok a szövetkezetből. A lezajlott értekezleten újjáválasztották a felvásárlási, kiskereskedelmi és vendéglátóipari tagbizottságokat és 34 új tagot is vettek fel a szövetkezetbe. Egyik legfontosabb feladatának tekinti most a vezetőség a tagok bírálata nyomán az ellenőrzés munkájának megjavítását, hogy ne fordulhasson elő mégegyszer olyan eset, mint ebben a negyedévben, amikor is 16 000 forintos hiánnyal záródott le a kiskereskedelmi leltározás.