Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-23 / 300. szám

TC* tolnai AZ M OP TOCm Egyetemi Könyvtér PÉCS Lia2>LÓ r A MAI SZAMBÁN: Naggyűlés a moszkvai repülőtéren N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov visszaérkezésének alkalmából (2. o.) — A Népfront-1­ főoájság terveiből (3. o.) — A begyűjtési munka néhány ta­pasztalata a bonyhádi járásban (3. o.) — Középiskolások (4. o.) _______________________________J­EGYEI PÁRTBIZOTTSÁG­Á­N­A­K LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM­ÁRA: 50 FILLÉR. PÉNTEK, 1955. DECEMBER 23. ÜZEMEINK JELENTIK Simontornyai Bőrgyár : Milliós megtakarításokat eredményes­ a jól előkészített műszaki fejlesztési intézkedések terve A második ötéves tervben megkétszereződik a Simon­­tornyai Bőrgyár termelése. Az ilyen nagymértékű termelés­emelkedést nagyarányú beru­házások és gondosan elkészí­tett műszaki intézkedési ter­vek teszik lehetővé. A második ötéves terv első évében bővül az energiatelep, új meszesműhely épül és meg­növekszik a raktárak kapaci­tása. A folyamatos munkának egészséges és biztonságos kör­nyezetben való folytatása szük­ségessé teszi a munkavédelem további megjavítását. A beru­házásokból jelentős összegeket fordítanak öltözőszekrények­­ készítésére, a tűzrendészet fej­lesztésére, az egészségtelen mű­helyek levegő­cseréjének meg­javítására, a még hiányos védő­berendezések pótlására, illetve a meglévők tökéletesítésére. Kormányunk lehetővé tett egy új típusú bankhitelt a tech­nika fejlesztése érdekében. Az ilyen hitelekből eszközölt beruházások gazdasági ered­ménye a jövő évben 65 000 fo­rint munkabér, 20 000 forint vegyianyag, 100 000 forint ter­melés emelkedést, minőség­­javítás útján eredményeznek. Bankhitelekből történő beruhá­zások közül legjelentősebb lesz egy üveglapos szárító építése, melynek gazdasági eredménye egy év alatt egymillió forint önköltségcsökkentésben fog megnyilvánulni. Bankhitelek­ből betonozzák le az üzem te­rületén lévő utakat is, melyek így alkalmassá válnak arra, hogy a kézi erővel történő­ szál­lításokat villamostargoncával helyettesítsék. Ez a beruházás egy évben 50 ezer forint munkabér megta­karítást eredményez. Külön fejezetet kapnak a műszaki fejlesztési intézkedé­sek tervében az importanyag megtakarítását elősegítő mű­szaki intézkedések. Az intézkedések megvalósítá­sa eredményeképpen egy év alatt 631 000 forint értékű im­portanyagot takarítanak meg. A nyersbőr tökéletesebb ki­használása a fogyasztók igé­nyeinek fejletteb színvonalon való kielégítése céljából. 1956-os év során bevezetik a fehérfedésű nyakbőrök, a lá­mabőrök, a ballerinacipők gyártásához szükséges nyak­bőrök és ruházati hasított bő­rök gyártását. Az utóbbi révén a nagy men­­­nyiségben felgyülemlett gerinc­­hasítások felhasználásának nyit­nak utat. Nemrégen a gyár műszaki dolgozói beszámoltak a műsza­ki fejlesztési intézkedések ter­véről a gyár pártbizottságának és közös ülésen döntöttek e tervfejezet kidolgozásáról. Ha­marosan sor kerül arra, hogy a tervjavaslatot a gyár egész kollektívája megismerhesse,­­ megvitathassa és termékeny javaslataival kigészíthesse. Jó eredménnyel zárják az évet törzsállattenyésztő tsz-eink A törzsállattenyésztő termelő­szövetkezeteknek, nemcsak a szá­ma nőtt meg az elmúlt év óta, hanem eredményeik is megnöve­kedtek. Míg a múlt esztendőben 11 törzsállattenyésztő tsz-nek 149, éves termelésű törzstehene átlagosan 2523 kiló tejet adott, az idei évben 22 törzsállatte­nyésztő tsz 305, ugyancsak éves termelésű törzstehenétől átlago­san 2784 kilogramm tejet fejtek. A tavalyi 11 törzsállattenyész­tő termelőszövetkezetből még csak kettő zárta az évet 3000 ki­logrammon felüli átlagos tejter­meléssel, ezzel szemben az idei 22 tsz-ből már hat, sőt van olyan tsz is, amelyikben 4000 kilogram­mon felül van az átlagos tejter­melés. Az állatok szaporításánál ugyancsak jók az eredmények a törzsállattenyésztő termelőszövet­kezetekben. Az előirányzott 80 százalékos szaporulat helyett 85,6 százalékot értek el. Ez a számokban bemutatott fejlődés, a jobb takarmányozás, a lelkiismeretes gondozás, az ál­latok szakszerű kezelésének az eredménye. Több, mint 16 százalékkal emelik a termelést a Bonyhádi Zománcgyárban Nagy feladatot kell megolda­ni a Bonyhádi Zománcművek dolgozóinak, a második ötéves terv első esztendejében, s e fel­adatokat beszélték meg kedden délután az 1956-os tervismer­tető értekezleten. A lakosság igényeinek meg­felelően termelésüket 1956-ban az 1955-ös évhez viszonyítva, 16,6 százalékkal emelik, ez azt jelenti, hogy csak zománcedényből 1770 tonnát gyártanak. Tervüket az újon­nan épült korszerű zománco­­zóra alapozták, mely decem­ber 31-re teljesen elkészül. Sok megoldásra váró műsza­ki probléma a Bonyhádi Zo­máncművekben, amelyeket­­ részben beruházásokból, de leg­nagyobb részt saját erőből ol­danak meg. Bővítik a sajtoló­műhelyt, a húzási kapacitási növelésére egy darab húzóprést állítanak üzembe. A megnöve­kedett termelés több áram­szükségletet kíván. Ezt egyrészt nagyobb transz­formátor beállításával bizto­sítják, másrészt üzembe helye­zik a már felállított barna­szén generátort. Alaposan foglalkoznak a dol­gozók szakmai képzésével, e célból szakmai továbbképző tan­folyamokat szerveznek az 1956-os évre. Géplakatos és zomán­cozó szakképző tanfolyamokat indítanak a fizikai dolgozók részére. Az önköltségcsökkentő tanfolyam már megkezdődött, ezen a műszaki és gazdasági dolgozók vesznek részt. A mennyiségi tervek emelésé­­vel egyidőben javítják a mi­nőséget is, ezért felkarolják a jól bevált módszerek terjesz­tését. A gyártmány korszerűsítési tervben többek között vágott­­szélű félnehéz edények gyártá­sa szerepel, melyet sűlyesztett fedővel látnak el. Megvalósít­ják az egy darabból vágott tej­kanna gyártását, mely takaré­kosabb anyagfelhasználást és jobb minőségű munkát biztosít.­ A vállalat DISZ-szervezete is készül az 1956-os évre és ér­tékes vállalást tettek. A fiatalok felkutatják a még használható hulladékokat, azo­kat méret és vastagság szerint osztályozzák és rendszeresen ellenőrzik a felhasználás ered­ményeit. A Bonyhádi Zománcművek­ben az 1956-os évi terveket fel­bontják és ismertetik az egyes műhelyrészekre, hogy megvaló­sítása, valamennyi dolgozó kö­zös ügyévé váljon. Paksi Konzervgyár: Sokezer mázsa konzervet termelnek a második ötéves terv első évében A bel- és külföldi kereslet az egyre fejlődő igények azt köve­telik meg a konzerviparunktól, hogy évről-évre növelje termelé­sének mennyiségét és tökélete­sítse annak minőségét. A Paksi Konzervgyár termelése az 1950- es termelési értéknek ötszörösére emelkedik, a második ötéves terv első évében. Többek között 1700 mázsa befőttet, 18 600 mázsa ízt, 21 300 mázsa velőféleséget, 7 600 mázsa főzeléket, 8 400 mázsa savanyúságot termel a Paksi Konzervgyár 1956-ban. Népünk életszínvonalának ál­landó emelése megkívánja, hogy a növekvő termelési feladatok mellett a Paksi Konzervgyár is egyre olcsóbban termeljen, csökkentse a termékegységekre eső költségeket. A gazdaságo­sab­b termelésnek feltétele a mű­szaki színvonal emelése és a technológiai folyamatok tökéle­tesítése. Ezt hivatott szolgálni 1956-ban a közel 1 millió forintos beru­házási keret, amelyből 300 000 forintot egy új bővizű ártéri kút fúrására, 442 000 forintot gépekre és 254 000 forintot­­ műszerekre, tervezési és szere­lési munkálatokra fordítanak. December 10-én tartottak a Paksi Konzervgyárban tervismer­tető értekezletet. A kultúrterem zsúfolásig megtelt a gyár érdek­lődő dolgozóival, akik felszólalá­saikban megvitatták, illetve újabb javaslatokkal egészítették ki Hlatky Béla elvtársnak, a gyár igazgatójának gondosan elkészí­tett beszámolóját. A tervismertető értekezlet jó hangulata, a felismert hibák meg­szüntetésére való törekvés és a­­ gyár ez évi eredményei adják meg a gondosan egybehangolt tervfejezetek kidolgozása mellett a biztosítékot arra, hogy a Paksi Konzervgyár megvalósítja meg­növekedett feladatait. Hét új tagot vettek fel a zárszámadási közgyűlésen az iregszemcsei Uj Élet Tsz-ben Az iregszemcsei Uj Élet Ter­melőszövetkezetben a közelmúlt­ban tartották meg a zárszáma­dási közgyűlést. A termelőszövet­kezet tagjai boldogan vették tu­domásul, hogy már olyan nagy a közös vagyon, hogy egy-egy tag­ra 30 935.50 forint értékű gaz­dasági felszerelés, állat és egyéb más esik. A szövetkezet vagyona ma már meghaladja a másfél milliót. A termelőszövetkezet zárszá­madási közgyűlésére több egyé­ni gazdát meghívtak. Itt még jobban meggyőződtek arról, hogy a termelőszövetkezetben gondtalanabb az élet. Ezért újab­ban 6 család, 7 tag kérte felvé­telét, amelyet a tagság egyhan­gúlag megszavazott. Az új belé­pők között van Kovács József 11 holdon gazdálkodó középpa­raszt is, aki családjával együtt lépett a közös gazdálkodás út­jára. Dunaf­öld­vári Kendergyár dolgozói teljesítették vállalásukat A Dunaföldvári Kendergyár dolgozói is csatlakoztak a 20 budapesti üzem felhívásához. Vállalták, hogy éves tervüket ha­táridő előtt, december 20-ra be­fejezik. Idén a sok eső kedvezőtlenül hatott a kendergyártásra, gátol­ta a zárszámadásokat, ezért év közben minden Kendergyárban, így Dunaföldváron is többször le­maradtak a terv teljesítésével. December hónapban komoly erő­feszítéseket tettek a gyár dolgo­zói, hogy adott szavukat valóra válthassák s december 20-ra be­fejezzék az éves tervet. Erőfeszí­téseik eredménnyel jártak. De­­cember havi tervüket eddig 119 százalékra teljesítették és decem­ber 21-én büszkén adhatták min­denkinek tudtára, hogy éves ter­vüket is befejezték, betartották ígéretüket. ~iri.rnVj­~~ ~i----vi-r Jóleső érzés ilyenkor az év végén, ha megállapíthatja az ember „gazdagabbak lettünk” E két egyszerű szó mögött azonban nagyon sok fáradsá­gos munka, igyekezet, bizako­dás, a jövőbe vetett hit van. Saját magáról tudja ezt a dombóvári Rákóczi Tsz tag­sága. Az eredményes munkát mi sem bizonyítja jobban,­­ mint az, hogy a szövetkezet­ben 61 forintot ér egy munka­egység. De ne vágjunk a dol­gok elébe... Kezdjük talán azzal, hogy tavaly ősszel a vetéseket idő­ben elvégezték, s az összes üresen maradt földön elvégez­ték az őszi szántást. Tavas­­­szal sok esetben kellett az időjárással dacolni, hogy el­végezhessék a munkákat.­­ Szeles, hideg időben vetették a burgonyát, hóesésben vé­gezték az őszi vetések fej­trá­gyázását. Vetéseiket megritkí­totta az egér- és fagykár. A gondos munka mindezt ellen­súlyozni tudta. Őszi búzából 16,15 mázsás, tavaszi búzából 12.56 mázsás, árpából 18.40 mázsás termést takarítottak be. A termelési terv túltelje­sítéséért 90 mázsa búzát és 47 mázsa árpát osztottak ki prémiumként a növényterme­lőknek, azonkívül 125 mázsa takarmányrépát és 60 mázsa burgonyát. Folytassuk az állattenyész­téssel, amely a jövedelem 75 százalékát adta.Tehénállomá­­nyuknál — amely 22 darab — túlteljesítették a 3000 literes átlagos tej­termelési tervet. A tagság szándéka az, hogy to­vább javítja minőségileg a te­hénállományt, a meglévő 15 növendékből cseréli majd ki a gyengébb tejelőképességű teheneket. Jól jövedelmezett a sertésállomány is. Az állat­­tenyésztők minden elismerést megérdemelnek a kezdetleges körülmények között elért jó eredményekért. Nézzük most a gazdálkodás eredményeit. A szövetkezeti alap 52 000 forinttal gyarapo­dott, az egy tagra eső tiszta vagyon értéke 14 700 forint. 210 848 forint értékű például a takarmányalap. Növényter­melésből 78 310 forint, állatte­nyésztésből 241 516 forint, egyéb üzemágakból 60 407 fo­rint volt a termelőszövetkezet bevétele, amelyből 22 forint jutott egy munkaegységre.­­ Meg kell még jegyezni, hogy munkaegységenként 1.50 fo­rint értékű textilvásárlási­­ utalvány is jutott a tagság­nak. Az eredmények visszatük­röződnek egy-egy tag jövedel­mében is. Horváth István te­henész például 20.5 mázsa bú­zát, 10.5 mázsa árpát, 15.5 mázsa kukoricát, 13.40 mázsa burgonyát, 23.53 mázsa ta­karmányrépát, s más termé­nyeket, 13.60 kiló szappant és csaknem 13 000 forintot vitt haza. Balogh László feleségé­vel együtt dolgozott, csupán prémiumként kaptak 458 kiló búzát és­ két mázsa árpát.­­ Kaptak többek között 965 fo­rint értékű textilvásárlási­­ utalványt. A háztájit is számít­va, egész évi jövedelmük el­érte a 43 500 forintot. Érde­mes dolgozni.­­ Mindehhez hozzá kell tenni azt, hogy 26 új tag kérte felvételét az eredmények láttán. A zárszámadási közgyűlé­sen ezek után érthető lelkese­déssel tárgyaltak a jövő évi tervekről. „Lehetővé válik, hogy a kertészettel is foglal­kozzunk, jól tudunk belőle pénzelni, majd a dombóvári piacon.” „Új hizlaldát is kell építeni és legalább 100 férő­hellyel.” „Fejleszteni kell a tehenészetet.’’ Megszületett a határozat is. ..A jövő héten megkezdjük az előkészületeket az 5 hold gyü­mölcsös telepítéséhez. Még a tél folyamán megkezdjük a hizlalda építését. Megbízzuk az intézőbizottságot és az agro­nómust, dolgozzák ki a tervet, milyen növényféleségeket ter­meljünk a kertészetben.” S hogy minden teljes le­gyen ... „Agitációs munkával ismertetjük eredményeinket, hogy még több egyéni dolgozó paraszt lépjen be a szövetke­zetbe, teremtsen magának­­ jobb életet.” Egy év mérlege Zárszámadás a dombóvári Rákóczi Tsz-ben

Next