Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)
1955-12-29 / 305. szám
Világ proletárjai egyesüljetek!T •Tolnai H V___________________________J AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. CSÜTÖRTÖK, 1955. DECEMBER 29. Egyetemi Könyvtár PáCS>LÓ ! Sajtóhangok a Szovjetunió 1656. évi állami költségvetéséről. (2. o.) — Támogatásra várnak az orbó-pusztai kommunisták (3. o.) — Ezer hektoliter bor Szilveszterre (3. o.) — A közönségszervezés néhány problémájáról (4. o.) A MAI SZÁMBAN: Termelőszövetkezeteink állattenyésztési tervkészítése Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják azt, hogy azokban a termelőszövetkezetekben volt eredményes az állattenyésztés, ahol az egész évi munkára, fejlesztésre, takarmányozásra, termelésre pontos, megbízható tervet készítettek. A most folyó tervkészítések során figyelembekell venni, hogy a jövő évben fokoznunk kell állataink hozamát, több tejet, zsírt, húst, gyapjút kell termelnünk. Ez természetesen csak úgy érhető el, ha a tervkészítési munkába jobban bekapcsolódnak a gépállomások az agronómusok, állattenyésztők és mindenekelőtt maguk a tsz tagok is. Lélek nélküli munka volna az, ha a tervezést állatgondozók, növénytermelők megkérdezése nélkül készítenék el, hiszen azok ismerik állataikat, földjeiket. Figyelembe kell venni a tervezésnél, hogy a jövő évben a tsz állatlétszám károsbításának, fejlesztésének, állatfajoknak megfelelően milyen takarmányra lesz szükség, amiben biztosítva van a megfelelő fehérje és kémé nyitó szükséglet. Szarvasmarhatenyésztésünk fejlődésének igen súlyos gátlója a helytelen borjú és növendékmarha nevelés. Sok helyen mutatkozik olyan hibás nézet, hogy a borjakat nem érdemes felnevelni, pedig a meglévő üsszőkből kell a tehénállományt pótolni. A tervezésnél úgy kell számolni, hogy a most meglévő 2—2 és fél éves üssző állomány 1956 év végére tehén legyen. Nagyon drága az a szarvasmarhatenyésztés, ahol a hozamot a tehénállomány selejtezésével, illetve vásárlással akarják emelni. A bátai Vörös Zászló Tsz 1953 év tavaszán eladott néhány „selejt" üszőt igen alacsony áron. Ezt a községben lévő egyéni parasztok vásárolták meg jól bántak az állatokkal és egy év múlva több mint 10 000 forintért adták el, mint jótejelő, értékes törzsteheneket. Régebbi tsz-einknek más fontos feladata is van, ellátni tenyészüszőkkel, kocákkal, juhokkal az újonnan alakult tsz-eket. A tervezésnél ezzel az értékesítési lehetőséggel is számolni kell. Több mezőgazdász és tsz elnök magasnak találta a tejtermelési tervet. Előfordult az, hogy a mostani éves termelésnél alacsonyabban akartak tervezni. Még törzstenyésztő tsz-eink, a dunakömlődi Szabadság, a madocsai Igazság Tsz sem akarta elfogadni a megyei átlagot. Termelőszövetkezeteink teherfészetének jövedelmezőségét adottságuknak megfelelően kell tervezni, a város és iparvidéken jó tenyészállatneveléssel egybekötött magas tejtermelésre, a többi tsz-nél. haszonállat előállítására, tenyésztésre és hizlalásra. ■ Napjainkban, a gépesítés állandóan fejlődő időszakában igen fontos kérdés az igaerő, a lótenyésztés tervezése. Az adottságok szerint feltétlen figyelembe veendő a gépesítés mérve, az üzem elhelyezése, talaj és útviszonyok, szállítási hely, állomás, a lovak eredeni állapota, a munkateljesítmény. A lóval a gyakorlat igazolása szerint több, jobb takarmányt etetnek meg, mint a szarvasmarhával. Az igázáson kívül fontos volna a csikóztatás, mert az elmúlt években és az idén kevés csikó született a tszekben, ugyanakkor szembetűnő különbség van a csikók és növendék szarvasmarhák nevelése között a növendékmarha rovására. A költséges lótartást a csikóztatással és reális takarmányozással tudnánk némileg kiegyensúlyozottabbá tenni. Termelőszövetkezetekben a takarmányozás céljára jobban beválna az ökörfogat. Ennek több előnye is van. A takarmányhordásra beállított fiatal tinók egy év leforgása alatt a munka elvégzése mellett igen nagy testsúlyt tudnak felvenni — jóformán többlettakarmány nélkül — a tél beálltával, mint jó minőségű húsmarhák, a tsz beadási kötelezettségét fedeznék. A következő év tavaszán folyamatosan biztosítani lehet saját nevelésű tinókból a takarmányos fogatot. Sertéstenyésztésnél azt a fajtát kell kiválasztani, amelyik tenyésztésére az üzem adottsága legjobban megfelel. Sertések részére a takarmány előirányzati tervben az abrak mellett gondoskodjunk bőven zöld, gyökgumós takarmányról, ami a sertéstartást feltétlen olcsóbbá teszi. Tejüzemmel sok fehérjedús takarmányt termelő, jó istállókkal rendelkező tsz hús, ahol ez a lehetőség nincs, ott keresztezett és zsír,sertést tenyésszenek. A szaporulatot neveljék fel tenyészanyagnak vagy hizlalják meg, helytelen a választási malacok eladása. Juhtenyésztésnél a legelő, jó gondozó és egészséges száraz hely az alapvető követelmény. Baromfi és viziszárnyasok tenyésztése az adottságokhoz mérten indokolt és gazdaságos. Vízmenti tsz-ek jobban foglalkozzanak kacsa- és libatenyésztéssel. . Különös gonddal segítsük az új tsz-ek tervezését. A kis területen gazdálkodó új tsz tagok nehezen tudnak beleilleszkedni új gazdálkodási formába, a nagyobb terület,ha több állat, több gondot igényel, ezért itt türelmes, körültekintő és meggyőző munkával kell a tervet elkészíteni. Ahhoz, hogy magasabb termést érhessünk el, szükség van az új módszerek bátor alkalmazására. Igen sok jó tapasztalat van munkánk, további sikereink biztosítására, amit nem használunk ki még ma sem megfelelően. Termelőszövetkezeteken, gépállomásokon és a mezőgazdasági szakembereken van a sor, hogy közösen, összefogva — ehhez a munkához kérjük az állami gazdaságok vezetőinek, kutatóknak, tanároknak, agronómusoknak a segítségét — olyan tervet készítsenek, amellyel a jövő évben jobban ki tudjuk használni azt a sok lehetőséget, ami a nagyüzemi állattenyésztésben rejlik. Mohai László Állattenyésztési osztályvezető. Legfontosabb tennivaló : mélyszántás December végén járunk, az idő egyre inkább azzal fenyeget, hogy megakadályozza a későre maradt munkák elvégzését. Az őszi mélyszántást i s minél előbb be kell fejezni. A gyönki járásban a termelőszövetkezeteknek 4550 hold a mélyszántási tervük és ebből csak 3970 holdat szántottak fel, tehát 580 hold még vissza van. Egyetlen olyan tsz nincsen a járásban, amelyik teljesítette volna tervét. A tolnanémedi Meggyőződés Tsz-nek 15, a miszlai Békének csak 5 hold mélyszántása van vissza, viszont vannak olyan termelőszövetkezetek, mint például a nagyszékelyi Dózsa, ahol a mélyszántási tervek teljesítése még mindig csak az 50 százalék körül mozog. a dinnaszentgyörgyi traktorosok adóssága Az újságokban nap mint nap olvasható, a rádióban pedig hallgathatja az ember, hogy ez és az az üzem, vagy mezőgazdasági szocialista szektor és község adósság nélkül kezdi az új évet. Ezt azonban nem lehet elmondani a dunaszentgyörgyi traktorosokról. A helyzet ugyanis az, hogy sok még a szántanivaló, adósak a traktorosok a termelőszövetkezetek tagjainak. A paksi Búzakalász Tsz-nek például — a legutóbbi dekádjelentésig — mindössze 10 hold mélyszántást végeztek a dunaszentgyörgyiek. Annak idején pedig szerződésileg biztosították a dunaszentgyörgyi traktorosok a paksi Búzakalász Tsz tagjait arról, hogy a 90 hold földön idejében elvégzik a mélyszántást. Hogy aztán még a mai napig miért,, nem végezték el, annak jelenleg nincs megmondhatója. De ez nem is fontos, a magyarázkodás semmivel sem vinné előbbre az ügyet, munkára, gyors munkára van most szükség. Az idő alkalmas a mélyszántásra, dolgozzanak a dunaszentgyörgyi gépállomás traktorosai. Ha az év végéig még minden alkalmas időt kihasználnak, erejük megfeszítésével dolgoznak, sokat törleszthetnek adósságukból a paksi Búzakalász Tsz-nél is, meg a többi termelőszövetkezetekben is befejezhetik a mélyszántást még ebben az évben. A madocsai Igazság Tsz-ben 48 forintot ért egy munkaegység Összehasonlíthatatlanul jobbak az eredmények az Igazság Tsz-ben, mint azelőtt bármikor. Ezt igazolja az is, hogy míg tavaly 28.80 forintot ért egy munkaegység, addig az idén közel 20 forinttal emelkedett. Jelentős a változás a terméseredményekben is. Tizenhat mázsás kukorica átlagtermés helyett 28 mázsa kukoricát takarítottak be. Növekedett a szövetkezeti alap is. Az előző évi 79.593 forintról 301.330 forintra növekedett a szövetkezeti alap értéke. Zárszámadáskor 125.693 forintot tudtak kiosztani az előző évi 68.900 forinttal szemben. Ezek az eredmények a tsz tagok jólétében is megmutatkoznak. Elek Istvánnak például 1954-ben 328 munkaegysége után az összjövedelme 9.446 forintot tett ki, ezzel szemben az idei évben 350 munkaegysége után ez 15.312 forintra emelkedett. Rákosi Mátyás elvtárs hazaérkezett Bukarestből Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, a Román Munkáspárt II. kongresszusán részvevő MDP- küldöttség vezetője, december 27-én este Bukarestből hazaérkezett Budapestre. A párt és a kormány vezetőinek látogatása a VI. Magyar Képzőművészeti Kiállításon Szerdán délelőtt a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla elvtársak a Műcsarnokban megtekintették a VI. Magyar Képzőművészeti Kiállítást. Kíséretükben volt: Darvas József népművelési miniszter, Andics Erzsébet, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Tudományos és Kulturális Osztályának vezetője; Sokat fejlődtek a paksi járás tsz-ei Ha az elmúlt évek eredményeit vizsgáljuk, akkor könnyen megállapíthatjuk, hogy az 1954 —55-ös gazdasági évben a paksi járás termelőszövetkezetei minden téren hatalmas fejlődésen mentek keresztül, ha csak egy két átlagtermés eredményt nézünk, akkor is megállapítható, hogy ezek az eredmények jobbak az egyénileg dolgozó parasztok eredményeinél. Búzából például a tsz-ek 10.97 mázsát termeltek egy holdon, az egyéniek 9.33 mázsa termésével szemben. Rozsból a tsz-ek 9.87 mázsa, ezzel szemben az egyéniek csak 7.87 mázsát termeltek egy holdon. De hasonló képet mutat a többi terményféleség is. A jó terméseredmények úgy váltak elérhetővé, hogy gondosabban készítették elő a talajt, jobban törődtek a talajerő visszapótlásával. Az egész évi szorgos munka meghozta eredményét a zárszámadáskor. A paksi járás 25 termelőszövetkezete közül 23 tsz aktív és csak 2 passzív Különösen szép ez az eredmény, ha azt vesszük figyelembe, hogy az előző gazdasági évben a paksi járásban 13 tsz zárszámadása volt passzív. A tsz-ekben átlagosan 33.60 forint az egy munkaegység értéke az előző évi 27.55 forinttal szemben. Ezek az eredmények kedvezően hatottak a belépni szándékozó egyéni gazdák között is. Míg az 1953—54-es gazdasági évben a paksi járásban nem alakult új tsz és a belépő családok száma is csak 150 volt, addig az elmúlt gazdasági évben a belépő családok száma ötszáztizenkettőre, a bevitt földterület pedig 2 Í40 holdra gyarapodott. November 15-e, a zárszámadás átadása óta újabb 81 család, 108 taggal, és 152 hold földdel választotta a szövetkezeti gazdálkodást. A járásban 5 új tsz alakult. Jól dolgoznak a sárszentilőrinci Illyés Gyula Tsz tagjai A szorgalmas és becsületes munka meghozta gyümölcsét a sárszentlőrinci Illyés Gyula Tsz-ben. Míg az 1953—54-es évben több mint 87 000 Ft mérleghiánnyal zárta az évet a tsz, addig az elmúlt gazdasági évben több mint 224 000 forinttal aktív a mérlegük. Ez azt is jelenti, hogy többet tudtak osztani mindenből munkaegységenként. 1954-ben 4 kg kenyérgabonát, 3.45 forintot osztottak munkaegységenként, az 1955-ös zárszámadáskor pedig munkaegységenként 5.53 kg kenyérgabona, 10.60 forint és 1 kg kukorica jutott. Az átszámított egy munkaegység téke 33 forint. a gyiski járás az első a begyűjtésben A járások közötti begyűjtési versenyben eddig a tamási járás vezetett. A múlt héten azonban megelőzte a gyönki járás, amely korábban a második helyen állt. A sorrend a következő: 1. Gyönki járás, 2. Tamási járás, 3. Szekszárdi járás, 4. Dombóvári járás, 5. Paksi járás, 6. Bonyhádi járás. A gyönkiek első helye természetesen még nem végleges, mert a tamási járás szorosan a nyomában halad. A különbség nem egészen 1 százalék. Ha a tamási járásban a községek követik Nagykónyi példáját, ahol hétről-hétre pontosan teljesítik a részletterveket, akkor még visszaszerezhetik az első helyet. A munka további javítása érdekében még fokozottabb gondot kell fordítani a részlettervek teljesítésére és a versenyszervezésre. Megteremtették a bő termés alapját a dunakömlődi Szabadság Tsz-ben A dunakömlődi Szabadság Tsz többszáz holdas határában már csak elvétve lehet látni egy-két munkást. Ez a csendélet érthető, hiszen a mezei munka a kömlődi Szabadság Tsz határában befejeződött. Érdemes azonban még egykét szót vesztegetni arra, hogy a dunakömlődi Szabadság Ts. tagjai ezen az őszön hogyan dolgoztak. Egyszóval a legrövidebben így lehetne ezt kifejezni: — jól. Miután elvégezték az őszi kalászosok vetését, betakarították a gazdagon fizető kapásnövények termését azonnal megkezdték a tavasz;vetésű növények termése alapjának megteremtését. Ennek első és elengedhetetlen feltétele, az idejében végzett mélyszántás. Nagyon jól tudják ői a dunakömlődiek is. Ezért nem késlekedtek a munkával, a bölcskei gépállomás traktorosainak aktív közreműködésével 260 holdon idejében befejezték a mélyszántást. A Tolna megyei értelmiségi ifjúság első megyei konferenciája A Magyar Dolgozók Pártja Tolna megyei Párt Végrehajtóbizottsága és a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Megyei Végrehajtóbizottsága 1956 január 8- án egész napos konferenciára hívja össze Tolna megye ifjú értelmiségét. A konferencián megvitatják megyénk értelmiségi ifjúságának eddigi munkáját és további feladatait az ifjúság nevelésében és a DISZ szervezetek erősítésében. Jó termésátlagok Tolna megyében A Földművelésügyi Minisztérium Növénytermesztési Főigazgatósága értékelte az ország valamennyi megyéjében elért nyolc fő növény terméseredményeit Az értékelés alapján Tolna megye a nyolc fő növény átlagtermés eredményeivel, a megyék rangsorában a hatodik helyet foglalja el. Különösen figyelemreméltó iz ősziárpából és burgonyából elért átlagtermés eredményei. * A termelőszövetkezetek a tervezett 10.2 mázsa helyett. 15.1 mázsa holdankénti ősz árpa termést értek el. A községekben közel 13 000 hold őszi árpa került elvetésre a tervezett 10 mázsa holdankénti átlag helyett 14.3 mázsa őszi árpát termeltek. Jelentős a terv túlteljesítés a burgonyatermesztésnél is. A termelőszövetkezetek az 55 mázsa terv helyett 82.7 mázsa a községek pedig a tervezett 51 mázsa helyett 67.4 mázsa burgonyatermést értek el hordanként. A nyolc fő növénynél elért eredmények alapján a Földművelésügyi Minisztérium a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságot 12 ezer forinttal jutalmazta.