Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)
1955-12-06 / 285. szám
TS7.1 Világ proletárjai egyesüljetek! A MAI SZÁMBAN: Az ENSZ-közgyűlés teljes ülése (2. o.) — Amiben az élenjáró tsz lemaradt... (3. o.) — Látogatás a keszőhidegkúti Új Élet TSZ-ben (3. o.) — Szombaton adták át az újjáépített Mözsi Hengermalmot (3. o.) — A Szekszárdi Központi Művészegyüttes Decsen (4 .o.) W_____________________JUNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. KEDD, 1955. DECEMBER S. izemi Könyv r Pártszervezetek műszaki színvonal emeléséért Az ipar területén elért eredményekben nagy szerepe van annak — állapítja meg a Központi Vezetőség legutóbbi nagyjelentőségű határozata —, hogy a párt sikerrel tudta mozgósítani a munkásosztályt a szocialista iparosítás döntő feladataira, a pártszervezetek irányító és ellenőrző munkája az elmúlt évek során megjavult. Különösen a Központi Vezetőség ez év márciusi emlékezetes határozata óta a pártszervezetek nagyszerű, lelkes, odaadó munkát fejtettek ki a termelési tervek teljesítése és túlteljesítése, a jobboldali demagógia leküzdése s a dolgozók jogos, törvényes igényeinek biztosítása érdekében. Pártszervezeteink javuló politikai munkája nyomán jöttek létre azok a jelentős eredmények is, amelyeket megyénk ipara az utóbbi években, különösen ebben az esztendőben elért. Ipari üzemeink túlnyomó többsége már nem adóssággal fogja zárni az évet, határidő előtt fogja teljesíteni az éves tervet, sokmillió forinttal teljesítve túltermelési előirányzatát. Javulás van a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása terén is. Mindezt elsősorban azért sikerült elérni, mert az üzemekben működő pártszervezetek, kommunisták, népnevelők sikerrel mozgósították a dolgozókat a szocialista építés legfontosabb feladataira. A Központi Vezetőség határozata azonban azt is megállapítja, hogy „... ez csupán kezdeti siker. A nagyobb feladat még hátra van. Emellett pártszervezeteink eddig elsősorban a termelés mennyiségi növelésére fordították erőfeszítéseiket és még nem harcolnak eléggé a termelés műszaki színvonalának emeléséért, s ezzel a termelékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért, a minőség javításáért, a takarékosság fokozásáért.“ A Központi Vezetőség és a Minisztertanács levele után — melyet az ipar dolgozóihoz intézett — van már javulás ezen a téren is, azonban az eredményekkel nem lehetünk megelégedve. Nagyon vontatottan halad egyes üzemekben a műszaki konferenciákon elfogadott javaslatoknak, újításoknak, ésszerűsítéseknek bevezetése, a technológiai fegyelem megszilárdítása. Egyes iparágakban pedig — mint az építő- és építőanyagiparban — jóformán semmivel sem változott a helyzet a márciusi határozat óta, továbbra is túllépik a béralapot, nem teljesítik a terveket, drágán termelnek. Az eddigieknél jobb munkára van szükség az üzemekben. S hogy üzemeink minden dolgozója jobb munkát végezzen, szívügyének tekintse a tervek teljesítését, a munka jobb megszervezését, új munkamódszerek alkalmazását, ez pártszervezeteinken múlik elsősorban. Pártszervezeteinknek azt kell mindenekelőtt elérni, hogy a kommunisták, a népnevelők rendszeresen beszélgessenek a dolgozókkal, ismertessék a feladatokat, pártunk határozatát, mondják el, hogy a technika fejlesztése nem csak új gépek alkalmazását jelenti, hanem az új munkamódszerek kialakítását, alkalmazását is. De ne csak szavakkal agitáljanak a kommunisták, a népnevelők, hanem elsősorban példamutatásukkal is, mert felvilágosító munkájuknak csak így lesz foganatja. Sokrétű feladat áll az iparban dolgozó pártszervezetek előtt. Meg kell magyarázniuk a párthatározatból adódó feladatokat a segédmunkástól a technikusig, mérnökig, minden dolgozónak. Ellenőrizniük kell a dolgozók javaslatainak elintézését és erélyesen fellépni azokkal szemben, akik semmibe veszik a dolgozók észrevételeit, javaslatait. A politikai oktatás mellett azon kell dolgozniok, hogy a dolgozók szakmailag is képezzék magukat. Lépjenek fel harcosan minden olyan nézet ellen, ami akadályozza az üzemekben a technika fejlődését. Sok helyen úgy gondolják, elég, ha taggyűlésen ismertetik a határozatot és itt is csak általánosságban foglalkoznak a feladatokkal. Ezt tették a Tolnai Selyemfonógyárban is, ahol a taggyűlésen egy szó sem esett az elfekvő újításokról, arról a több műszaki vezető által hangoztatott nézetről, hogy „a dolgozók nem akarnak tanulni.“ Pedig az elmúlt években több jól sikerült szakmai tanfolyamot tartottak az üzemben, ahol a dolgozók megmutatták, hogy szeretnek tanulni, most pedig bizonyára szívesen fogadnák új tanfolyamok beindulását. Üzemenként, sőt egy gyáron belül műhelyenként más és más feladatokat kell előtérbe helyezni a határozat végrehajtása érdekében. Ehhez pedig az szükséges, hogy a pártszervezet ismerje a termelést, az üzem konkrét problémáit, hogy helyesen tudja mozgósítani a kommunistákat a hibák kijavítására. Éppen ezért nem lehet megelégedni az üzemi pártszervezetek irányításának mostani színvonalával, ami legtöbbször a párttitkár részére esetenként adott általános szempontokban merül ki. A járási pártbizottságok gyakran nem ismerik a területükön dolgozó üzemek helyzetét, a dolgozók hangulatát, problémáit, nem nyújtanak elegendő segítséget a pártszervezetek munkájához. Munkatársaik általában — az egyes kampányok kivételével — csak az igazgatói, vagy a pártirodáig jutnak el. Az üzemek, azok pártszervezetei munkájuknak sokkal alaposabb tanulmányozására van szükség. Az üzemi pártszervezetek adjanak útmutatást a szakszervezeteknek, üzemi bizottságoknak a versenyszervezés megjavítására. Foglalkozzanak az eddiginél többet az újítókkal, a műszaki vezetőkkel. A közeljövőben elkezdődő vezetőségválasztásoknál érjék el azt, hogy a dolgozók által megbecsült műszaki vezetők is kerüljenek az új vezetőségekbe. Ezzel eredményesebben tudnak a jövőben harcolni a műszaki fejlesztésért. A szocializmus építésében, a dolgozók jólétének állandó fokozásában alapvető szerepe van a műszaki haladásnak. Pártszervezeteink, pártbizottságaink eredményes harca a határozat megvalósításáért a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának emelését szolgálja. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL fiz a parhanti Felszabadulás TSZ tagjainak levele Rákosi Mátyás elvtárshoz Drága Rákosi Elvtárs! Ma, december 3-án tartottuk szövetkezetünk fennállása óta a harmadik zárszámadást. Ebből az alkalomból köszöntjük a Központi Vezetőséget és Önt. Zárszámadásunk jó eredménnyel zárult, közös vagyonunk megkétszereződött. Ez évben elértük a 2 601 000 forintot. A tavalyi gazdasági évben 427 hold földön 31 családdal, jelenleg pedig 628 hold földön 51 családdal gazdálkodunk. Örömmel mondhatjuk el Rákosi elvtársnak, hogy a közös gazdálkodást megszerettük, mert életszínvonalunk magasan felülmúlja a jól dolgozó középparaszt életszínvonalát. Nálunk egy munkaegység pénzbeli értéke meghaladja a 48 forintot. A tagságunk átlagos jövedelme körülbelül 25—30 000 forintra tehető. De nem egy olyan család van, mint például Bodony Lajos családja, kinek évi jövedelme 69 000 forintra tehető. Ma egész tagságunk ünnepel és ezen ünnep alkalmából köszönjük a pártnak, Központi Vezetőségünknek gondoskodását, azt, hogy rávezetett bennünket a közös gazdálkodás útjára. Jövőre még eredményesebb zárszámadást fogunk elérni, ezért a jelenlegi 22 darab tehénállományunkat 46 darabra,az egy tehénre eső tejtermelést 3000 literre, a búza átlagtermését 14 mázsára, a kukorica átlagtermését 19 mázsára — májusi morzsokban holdanként — növeljük. Jó munkával biztosítani fogjuk, hogy 65—70 forint legyen az egy munkaegység értéke. A taglétszámot a jelenlegihez viszonyítva kétszeresére emeljük. Az aparhanti Felszabadulás TSZ 74 tagjának aláírása. Adósság nélkül Az alsónyéki Világszabadság TSZ a múlt héten teljesítette sertésbeadási kötelezettségét és ezzel egész évre eleget tettek minden beadási kötelezettségüknek. A sertéseket már a nemrégen vásárolt teherautón szállították a begyűjtőhelyre. Képünkön Lázár István tsz elnök indulás előtt tanácsokat ad a gépkocsivezetőnek Hudarek Józsefnek. Van még tennivaló A paksi járás termelőszövetkezeteiről el lehet mondani azt, hogy zömében jól dolgoztak az év folyamán. A járások közül elsőnek fejezték be a vetést, most pedig arról számolhatunk be, több tsz-ben kielégítően halad az őszi mélyszántás. A bölcskei Vörös Október Termelőszövetkezetben 190, a dunakömlődi Szabadság TSZ- ben 220, a dunaföldvári Alkotmány TSZ-ben pedig 150 holdan végezték el eddig az őszi mélyszántást. Található azonban olyan tsz is a paksi járásban, ahol nem lehet dicsekedni a mélyszántási eredményekkel. Leginkább a nagydorogi gépállomás körzetében vannak ezek a tsz-ek. Nem véletlen tehát, hogy a megye gépállomásai közül a nagydorogiak állnak a legrosszabbul a mélyszántási terv teljesítésével. Tervüket eddig mindössze 22,5 százalékban teljesítették. A bikácsi Petőfi TSZ-ben, a nagydorogi Szabadság TSZ-ben például nem végeztek még egy négyszögöl őszi mélyszántást sem. A zombai Béke TSZ-ben 91 liter a fejési átlag A zombai Béke Termelőszövetkezet tagjainak ebben az évben sokat jövedelmezett az állattenyésztés, ezen belül is a túlnyomórészben bonyhádi tájfajtájú szarvasmarhaállomány. A tehenek hozama hónapról-hónapra emelkedett. Jelenleg a Béke Termelőszövetkezetben nem a legmagasabb, 9,1 liter a fejési átlag. A tehenek túlnyomó része, mint mondják, most nehéz vemhes, ami azt jelenti, hogy rövid időn belül a 22 tehénből 13 leellik. A teheneket magas tejtermelésre készítik elő. Varga Mihály és Matus István a két fejőgulyás gondosan ápolja, az előírásnak megfelelően takarmányozza a teheneket. Mindezt azért teszik a zombai Béke TSZ tehenészei, mert azt akarják, hogy a téli hónapokban még jobban emelkedjen a fejési átlag megelőzzék végre a zombaiak régi „ellenfelüket” a harci Új Élet TSZ tehenészeit. Teljesítették beadási kötelezettségüket Alig három hét van még vissza az 1955-ös gazdasági évből, s megyénk nagyon sok dolgozó parasztja már teljesítette minden cikkféleségből beadási kötelezettségét. Élen jár Cigány József 10 holdas dombóvári egyéni gazda, aki november 24-ig mindenből teljesítette beadási kötelezettségét és a beadáson felül 10 mázsa májusi morzsolt kukorica értékesítésére kötött szerződést. Ugyanez mondható el Gelencsér Sándor 3 holdas dombóvári gazdáról is. Egy hold kukorica vetése után 4 mázsa májusi morzsolt kukoricára kötött szerződést. Meg kell említeni még Magyarkeszi községből Kovács Gyula 8 holdas dolgozó parasztot, aki a múlt hét folyamán mindenből teljesítette évi beadási kötelezettségét, és ezen felül másfél hold kukorica vetésterülete után értékesítési szerződésre 480 kiló kukoricát adott le. A békegyűlések tapasztalataiból A megyei béketanácskozás nyomán megyénk legtöbb helységében békegyűlést tartottak, melynek célja az volt hogy a dolgozók tájékozódjanak a külpolitikai kérdésekben. A békegyűlések eredményessége nagy részben az előkészítésen múlt. Ahol a községi vezetők segítettek az előadónak a gyűlést megszervezni, ott jelentős számban hallgatták meg az előadást. Dunakömlődön a jó előkészítés eredményeképpen kétszázan vettek részt a gyűlésen. Kajdacson mintegy hét végén hallgatták meg a külpolitikai beszámolót, amely a jelenlévők szavai szerint nagy segítséget nyújtott a dolgozóknak, mert a nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban rávezette őket a helyes elvi, politikai következtetésekre. Igen jól szervezték meg a békegyűlést Majoson és Aparhanton is, amiben nagy része van Kedves Henriknek, a marosi ált. iskola igazgatójának. Mindkét helyen ő tartott előadást. A békegyűlés egyik fő célja az volt, hogy a megye legkisebb helyein is ismerkedjenek meg az emberek a külpolitika legfontosabb kérdéseivel. Ez a cél nagyrészben megvalósult, amit több példa bizonyít. A Biritó-pusztai Állami Gazdaságban 60, Borjád-Hangoson pedig 63 résztvevője volt a békegyűlésnek. Hasonlóan sikerült a Dolina-pusztai békegyűlés is. A békegyűléseket azonban nem mindenütt szervezték meg kellőképpen. Ezt bizonyítja az a tény, hogy sok helyen nagyon kevesen jelentek meg. Legkirívóbb a paksi példa. — A járási székhelyen mindössze hatvanan hallgatták meg az előadást. Gyenge előkészítő munkáról tanúskodik az is, hogy Miszlán öten, Madocsán húszan jelentek meg. Ezeken a helyeken bírálat illeti a községi vezetőket, mert elhanyagolták az előkészítő munkát, nem tartották fontosnak a község lakóinak politikai tájékoztatását. A Gépállomások Igazgatósága jelenti. Az elmúlt 10 napban további jó eredményeket értek el az eddig is élenjáró talajmunkás és silózó traktorvezetők. 1. Lestár Vendel a varsádi gépállomás talajmunkás traktorvezetője, teljesítménye 165.3 műszaknorma, 2. Kovacsik József, az iregszemcsei gépállomás traktorosa 138.3, 3. Kévés Vince a hőgyészi gépállomás traktorosa 115.3 műszaknorma teljesítéssel. Az utolsó 10 napban Bedő Lajos, a dalmandi gépállomás silózó traktorvezetője tovább fokozta silózásban eddig elért eredményét. 1978 köbméter takarmány silózásával első helyen áll. Második Mónus József, a nagydorogi gépállomás traktorosa, teljesítménye 1396 köbméter, az ifjúsági versenyben is részt vesz. Harmadik Györki János, a bonyhádi gépállomás traktorosa 1000 köbméterrel.