Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-26 / 22. szám

4 TBC elleni küzdelem hete — Február 12—19 — Egészségügyi kormányzatunk 1956. február 12—19 között ren­dezi meg a „TBC elleni küzde­lem heté" -t. Bár a tuberkulózis leküzdése terén, a felszabadu­lás óta igen jelentős eredmé­nyeket értünk el, így a TBC-s halálozás 1938. óta negyedére csökkent, ez még nem jelenti azt, hogy a tuberkulózis érde­kében végzett erőfeszítésein­ket csökkenteni kellene. A be­tegek fokozott felkutatása, a gyógykezelés fejlődése, a TBC-s betegek élettartamának növe­kedése elkerülhetetlenül a nyilvántartott TBC-s betegek számának növekedését hozta magával. Jelenleg, a TBC gon­dozó intézetek 120 000 TBC-s beteget tartanak nyilván, akik­nek 40 százaléka fertőző. Igen magas azon betegeknek a szá­ma, akik betegségükről még nem tudnak. A gyógyítás ered­ményei mellett igen nagy fel­adat elé állít bennünket az, hogy az újonnan megbetege­dettek száma alig csökkent, a fertőzés, illetve a megbetege­dés veszélye tehát nem kisebb, ezért kell a TBC elleni küzdel­met jelentős mértékben fokoz­nunk. A tuberkulózis leküzdése túlnő az egészségügyi hálózat keretein. A küzdelem eredmé­nyeinek továbbfejlesztéséhez és fokozásához a lakosság szé­les rétegének felvilágosítása és aktív közreműködése szüksé­ges. Ezért a tuberkulózis elleni küzdelemmel kapcsolatos felvi­lágosító munkát széles társa­dalmi alapokra kell helyezni. Ezt a célt szolgálja a TBC el­leni küzdelem hetének a meg­szervezése. Feladata rámutatni arra, hogy a TBC fertőző meg­­beteges, de megelőzhető és gyógyítható és leküzdéséhez a lakosság­ aktív közreműködé­se szükséges. E hét keretein belül minden községben, városban, üzemben és iskolában TBC tárgyú elő­adásokat kell tartani, lehető­leg filmvetítéssel egybekötve. A siker érdekében a TBC hetet megelőzően előkészítő bizottsá­got kell szervezni. TOLNAI NAPLÓ a város tisztasága érdekében A Városi Tanács Egészség­ügyi Állandó Bizottsága az il­letékes szervek bevonásával értekezletet tartott, amelyen megtárgyalták Szekszárd vá­ros közegészségügyi és köztisz­tasági helyzetét. Ennek érdeké­ben határozatot hoztak arra vo­natkozólag, hogy az utcákat a hajnali órákban seperjék tisz­tára, és napközben is több­ször a szemetet szállítsák el. A tatarozások és építkezések után maradó törmelék elviteléről gondoskodjanak az illetékesek, a csapadékvíz eltávolítása kö­telező, ezenkívül kívánatos len­ne a város területének a parko­sítása és gyepesítése. E célok megvalósítása érdeké­ben a fenti szervek kérik a város lakosságát, hogy e fel­adat végrehajtását tekintse mindenki magára nézve kötele­zőnek, mert ezáltal megjavul a város köztisztasága és köz­egészsége, ez pedig minden la­kos érdeke. Tízéves a Bonyhádi Földművesszövetkezet Tíz évvel ezelőtt Bonyhádon még javában folytak a telepíté­si munkák, sok dolgozó paraszt, különösen az új földbirtoko­sok, még nem is hallottak a szövetkezésről, ekkor alakult meg a földművesszövetkezet. Gazdálkodásuk viszonylag igen kicsi volt, kereskedelmi értékük alig több, az áruellá­tás terén is nehéz helyzetben voltak. Néhány szorgalmas dol­gozó paraszt szívós munkájá­nak eredményeként mégis vi­rágzásnak indult a paraszti kezdeményezés, évről-évre fej­lődött a szövetkezet. Különösen jelentős volt az 1953-as eszten­dő, amikor a járás legtöbb föld­művesszövetkezetével egyesül­tek. A Bonyhádi Földművesszö­vetkezet jelenlegi taglétszáma meghaladja a 2100-at, alkalma­zottai létszáma 130 fő, 22 üzlet­tel, vegyes- és a szaküzlettel rendelkezik. Van egy vásározó részlege is, hogy a falusi dol­gozók igényeit a helyszínen is minél jobban kielégíthesse. Kilenc­­ italboltot, öt szikvíz­­üzemet tart fenn, van egy szesz­főzdéje is a szövetkezetnek. Tíz községben szabadfelvásárlási központot, kilenc helyen burgo­­nyabegyűjtést szerveztek, hiz­laldájukban jelenleg 100 sertést hizlalnak a húsellátás jobb biz­tosítása érdekében. Mindezeket jogos büszkeség­gel mondja el Ferenc Imre elv­társ, a szövetkezet ügyvezetője, aki tíz éve szövetkezeti tag és szövetkezeti dolgozó.­­ „Va­gyonunk közel húsz millió fo­rint, ami bizony nem csekély­ség” — mondja a továbbiak­ban. Demeter Tibor elvtárs, a szö­vetkezet­ főkönyvelője még pon­tos számadatot nem tud közölni az 1955-ös eredményekről, — azonban megjegyzi, hogy mint­egy 30 millió forint értékű kereskedelmi tevékenységet bo­nyolítottak le a múlt évben. — Szövetkezetük a megyében a legnagyobb és most arra törek­szenek, hogy az idén ne csak a legnagyobb, hanem a legjobb szövetkezet is legyen. Fontos feladatuknak tartják az egyes üzletágak további fej­lesztését. E célra az idén 150— 200 ezer forintot terveznek. — Szükség van erre — mondják, — mert egyre nőnek a falusi dolgozók igényei és ezt figye­lembe kell venni a szövetke­zetnek. Vannak azonban nehézségeik is, különösen a sertéshízlalás­­nál. Közel két év óta kilincsel a földművesszövetkezet az ille­tékes szerveknél, hogy hizlal­dájuk részére nagyobb helyet biztosítsanak, mert ha megfe­lelő helyet kapnának, közel öt­száz sertést tudnának hizlalni és így tovább lehetne javítani a járás húsellátását. Azonban eddig semmi eredmény nincs. Az út, amelyet végigjárt a Bonyhádi Földművesszövetke­zet, göröngyös és fáradságos­­ volt. Szívós küzdelem kellett ahhoz, hogy vagyonuk megkö­zelítse a 20 millió forintot.­­ Ehhez nyújtottak nagy segítsé­get a szövetkezet gazdái, a dol­gozó parasztok, akik megértet­ték a Párt iránymutatását, részt vettek a szövetkezet fejlesztésé­ben. Eredményeik azt igazol­ják, hogy az új esztendőben még nagyobb lesz a dolgozó pa­rasztság gazdasági ereje, a Föld­­művesszövetkezeten keresztül HORVÁTH JÓZSEF A PEDAGÓGUS­ ­ egy idős néni sietett előttünk a sáros úton. Az állomásról jött ő is, mi is. Fe­jén batyut vitt, jobbkezében tejeskannákat, balkezében egy kézi kosarat. — Adja néném azt a kosarat, messze van még Sárpilis, majd' segítünk mi vinni — szólí­tottuk meg melléje érve. — A ... aranyosom, dehogy, majd viszem én ... — de azért odaadta és így egymás mel­lett maradtunk. Beszélgettünk mindenről, ő megjegyezte, hogy amott az ősszel nagyon szép kukoricája volt az állami gazdaságnak, meg, hogy gőzekre szántotta a földet — jó mélyre — azt a szép táblát, ami ott terül el a köves­­út baloldalán. A faluról is beszélgettünk, az emberek életéről, az új gyalogjáróról, ami a községtől az állomásig vezet és még a pedagó­­sok is szóba kerültek, mivel minket az ő éle­tük és munkájuk érdekelt. — Köszönöm aranyosaim, hogy segítettek — vált el tőlünk az egyik útkereszteződésnél, ő hazament, mi pedig a tanácshoz és párttitkár elvtárshoz, akikkel Lévai László pedagógus munkájáról, életéről beszélgettünk, mert a vonaton már hallottuk, hogy Sárpilisen sok bajuk van a pedagógusoknak a lakással, L­évai László pedagógus Vincze Áronná kulákasszonynál lakik egy szobából és konyhából álló lakásban. A tanév elején került Sárpilisre. Felesége szintén tanít, van egy kis­gyermekük. A szoba-konyhás lakással igen sok bajuk van, vagy tán nem is lakással, ha­­nem a­­ kulákasszonnyal, aki, ahol csak teheti, kellemetlenséget okoz nemkívánt lakójának. — Ilyen kellemetlenség például, hogy a lakás pad­lását nem engedi használni, s a tanító kukori­cája a szövetkezeti góréba van egy elrekesztett helyen és onnét kell hazahordania, ha szük­sége van rá. Ezt hallva, azonnal felvetődik a gondolat az emberben, hogy miért nem igényli­­ y ki a tanács a ház padlását, vagy annak megillető részét Lévai László számára.. Lévai László tehát jogos kérelemmel dúl a tanács felé, amikor nyugodt életet bizto­sító lakást kér. De nézzük meg az érem sik oldalát: mit ad mindezért Lévai Lász­ó pedagógus és az iskolában rendesen élve a munkáját. Gondolt-e arra, hogy némelyi pedagógus (pl. Bogár István igazgató) az iskola­munkán kívül még igen sokat dolgozik, s adalmi munkát végez. Bogár István esetéi talán túl sokat is. Ez a munka már­a ismeretre tartozik és senkire nem lehet kényszeríteni. Tá he:­lek­, ki más lenne elvégzésére alkalmasabb a faluban, mint a pedagógus. Lévai Lászlóról azt is beszélik, hogy vonakodik a társadalmi munkától. A fiatalok között pél­dául nem igen látták még, pedig szüksége lenne a DISZ-szervezetnek egy pedagógus­ra, aki tanácsaival segítené munkájukat. Érdemes­­ visszapillantani a november 7-i ünnepségre, amikor a falu lakossága kultúrműsort várt és ez a műsor elmaradt, mert Bogár István nem tudott megjelenni bizonyos okokból a többi pedagógus pedig úgy látszik nem tar­totta képesnek magát arra, hogy a kész mű­sort levezesse. Hogy képtelenek ilyenre, nevet­séges állítás lenne, mert nem hiszi el senki, a falu dolgozói se... És sorolhatnánk, adhat­nánk tovább ötleteket, melyekkel Lévai László is segítséget nyújthatna a község vezetőinek a feladatok megoldásához. Ha e segíteniakar­ás kölcsönös lesz, úgy a tanács részéről, mint Lévai László részéről meg fog oldódni Lévai László ügye is, és a tanács is jobb munkát vé­gezhet, mert a pedagógusoktól is megkapja­ a szükséges támogatást. ‘ B. G gy r­­o­lá­ó? fezi ik­ai r­•n­i­tá­ Eseménynaptár 1950 január 26-án (6 éve) kiáltották ki az Indiai Köz­társaságot. 1945 január 26-án (11 éve) végezték ki Braun Évát, a magyar ellenállás egyik ve­zetőjét. 1861 január 26-án (95 éve) született V. V. Andrejev, orosz zeneszerző. 1951 január 26-án (5 éve) meghalt Csojbalszan marsall. 1869 január 26-án (87 éve) született Andersen Nexe kiváló dán író. JANUÁR 26 Csütörtök Vanda [UNK] H­ÍREK — Az állami gazdaságokban ebben az évben 96 dolgozó ré­szére építenek új lakást. Erre a célra mintegy 6 millió forin­tot irányoztak elő. Húsz, egyen­ként 4 szobás összkomfortos ikerlakást, melyekben 80 csa­lád talál otthonra, 4 kétszer 2 szobás, és 8 egyszer 2 szobás lakást építenek. — Tolna megyében jelenleg 10 nemzetiségi művészeti együt­tes működik, melyeknek fele az elmúlt hónapokban a tavaszi ifjúsági seregszemlére alakult. Különösen megélénkült a me­gye német anyanyelvű lakossá­gának kulturális munkája. — Az Alsópéli Állami Gazda­ságban 20 fővel működik az ezüstkalászos gazdatanfolyam A tanfolyamon állattenyésztők, növénytermesztő munkacsapat vezetők és brigádvezetők vesz­nek részt. — Lányok és fiatalasszonyok számára szabás-varrás tanfolya­mot indít az MNDSZ és a DISZ Varsádon. — A sárközi falvak mindegyi­kében megrendezik a lassan hagyományossá váló népviseleti bált. Sárpilisen, Bátán, Decsen öcsényben már készül a kul­túrotthon a falu­ nagy téli ese­ményére. Erre az alkalomra a kultúrotthonok is ünnepi külsőt öltenek: a falakat sárközi szőt­tesekkel, hímzésekkel és faze­kas munkákkal díszítik.­­ A faddi Győzelem Tsz DISZ fiataljai, felajánlották, hogy 5 holdnyi területet fásí­tanak, 80 000 téglát pedig haza­szállítanak. A téglából tehén­istálló épül. Időjár­ás Várható időjárás csütörtö­kön estig: Felhőátvonulások, több helyen futó havazás, eset­leg havas eső, időként élén­­kebb északkeleti szél. A hőmér­séklet tovább csökken. Várha­tó legalacsonyabb hőmérséklet minusz 3—minusz 6, legmaga­sabb nappali hőmérséklet csü­törtökön 2—5 fok között. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklet: 0—mi­nusz 4 fok között. Vásároljon bútort a­ Gyönki Földművesszövetke­zet Kisáruházában. Kaphatók: festett és politúrozott hálók, konyhagarnitúrák és egyéb bútorok. MOZI Garay filmszínház: Jan. 26-tól 29-ig. Csütörtöktől-Vasárnapig. Az élet hídja. Új magyar film. Előadások kezdete: Vasár- és ünnepnap fél 4, fél 6 és 8 órakor. Hétköznap: fél 6 és 8 órakor. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti­­ a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20­10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11. A szerkesztőség ét kiadóhivatal eíme: Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka Rez«ö 1956. JANUÁR 26. SPORT Szekszárd labdarugó utánpótlásáról Az elmúlt vasárnap volt alkal­munk látni a Szekszárdi Dózsa új csapatát. Ebben az együttes­ben, amely kétségkívül komoly játékerőt képviselt annak elle­nére, hogy a Bajai Építők sima győzelmet aratott még Szek­­szárdon is­, csak Maj­ay volt egyedül a szekszárdi nevelé­sű játékos. A Dózsa Sportkör tehát nem szakított erre az esztendőre sem a játékosimporttal, mert máról holnapra azonnal meg akarja oldani a szekszárdi labda­rúgás válságát. A labdarúgás táborának nagy többsége he­lyesli ezt az eljárást, mert a szekszárdi labdarúgás sikerte­lensége miatt türelmetlenné vált Pedig szerintünk nem ez a he­lyes útja a jelenlegi szekszárdi válság megoldásának. Kétségkí­vül sokkal nehezebb a nevelés. Pedig megítélésünk szerint ak­kor lép majd a szekszárdi labda­rúgás ismét a fejlődés útjára, ha sportköreink sokkal nagyobb gondot fordítanak az ifjúság­­nevelésére és évről évre saját nevelésű játékosokkal frissítik fel csapatukat. Úgy véljük­­ ,nem lesz érdektelen, ha sorra vesszük azokat a játékosokat, akik ebből a szempontból szám­ba jöhetnek a közeljövőben. Ezzel a seregszemlével az érde­kelt játékosoknak tükörül kívá­nunk szolgálni további fejlődé­sük érdekében. Bízunk abba, hogy ez a kis összefoglalás is alkalmas lesz arra, hogy előbb­re vigye a város labdarúgó­sportját a fejlődés útján. Olvasóink bizonyára termé­szetesnek találják,­ha ebben az első cikkünkben az Építők játé­kosait vesszük sorra. Az Építők volt sportköreink közül az, amely legtöbbet törődött a ifjú­ság nevelésével. Lehet ugyan, hogy a kényszerű helyzet is hozzájárult ehhez. Hiszen a sportkör évközben több játé­kosát vesztette el és kénytelen­kelletlen a fiatalítás eszközéhez nyúlnia. Úgy véljük azonban, hogy a fiatalítás sikerrel járt. A nagyarányú fiatalítás sem ered­ményezte a csapat kiesését, a fiatal játékosok azonban igen sokat fejlődtek és meg vagyunk győződve arról, hogy idén lé­nyegesebb nagyobb szerepet játszanak már az idei megyei bajnokság során. Nem szándékozunk összeha­sonlítani a Szekszárdi Építőket a Bp. Kinizsi együttesével, de mint ahogyan a Kinizsi teljesen fiatal játékosokra alakította csapatát és évről-évre mind szebb eredményt ért el, úgy Szekszárd labdarúgásában kb. ugyanezt az utat járta az Épí­tők együttese is. Ezek előrebo­csátása után tartsuk meg a se­regszemlét a Szekszárdi Építők­ben: Greilich­ 1953-ban súlyosan megsérült, emiatt félénkké vált. Az elmúlt esztendő során sike­rült azonban már azt a félénk­séget levetkőznie. Gyenge alsó testén sokat javított az, hogy az elmúlt idényben az ifjúsági csapat csatársorában kapott he­lyet. Jószellemű, fejlődőképes játékos ,akinek idegei rendben vannak. További javulás várható tőle az 1956-os évben. Bencze: Jószellemű játékos, aki kellő gyorsasággal és rugó­­technikával rendelkezik. A fej­­játékában azonban még sok ja­vítani való van. Elekes: Kifogástalan szellemű, jó technikájú játékos, aki kellő gyorsasággal is rendelkezik. Játékstílusa egyenlőre nem tu­dott az együtesbe kellőképpe­n beleilleszkedni és gyenge erőn­léte miatt az elmúlt évben nem tudta azt nyújtani, amire képes. Neki is a fejjátékán kell még javítani. Takler: Közepes tehetségű játékos. Emellett beosztása miatt nem is tudott résztvenni rendszeresen az edzéseken. Pe­­dig kellő szorgalommal sokat lehetne javítani technikai fel­­készültségén. Fejjátéka is gyenge. Cziráky. Jó küzdőszellemű, alig 15 esztendős, akinek ren­delkezésre állnak mind a szel­lemi, mind a testi adottságok. Gyorsaságát kell fejleszteni s le kell szoktatni a felesleges cse­lezésekről. Duska: Egylábas, technikailag is gyenge még, amellett félénk is, így aztán felkészültsége ön­bizalmával egyáltalán nem áll arányban. Kellő szorgalommal van mód azonban a további fej­lődésre. Mohai. Most szerelt­­e. Jó­szellemű, gyors, jó rugótechni­­kájú játékos. Kellő szorgalommal jó jobbhátvéd válhat belőle. Bandi: Kétségkívül egyik leg­tehetségesebb hajtása a szek­szárdi labdarúgásnak. Az a baj azonban ,hogy az ifjúsági válo­gatottság megártott neki, fejébe szállt a dicsőség és ez komolyan akadályozza a további fejlődés­ben. Sajnos nem is tartozik a legjobb szellemű játékosok közé. Klézli: Jó szellemű, szorgalmas játékos, úgyhogy gyengébb tech­nikai felkészültségen lesz mód még segíteni. Tóth: Egylábas, rossz szellemű, önelégült játékos. A pályán ve­szekedő, káromkodó sportoló, aki ezek miatt a hibák miatt nem tudott olyan magaslatra emelkedni ,amelyre képess­égei alapján el kellett volna jutnia. A katonaság talán ezen a tér­en kedvezően fogja hatását érez­tetni. Besenyő: Minden adottsága megvan ahhoz, hogy jó labda­rugóvá válhasson. Fejlődésére káros azonban ,hogy nem bírja a kritikát, s kissé önfejű is. (Folytatjuk.) Totó tanácsadás Az I. oszlopban közöljük az OTP szekszárdi fiókjához szerda estig beérkezett legtöbbet előforduló tippeket, a II-ben a Népsport, a III-ban a Szabad Ifjúság, IV-ben a Sportfogadás, V-ben a Tolnai Napló tippjeit. Törölve: a 6. számú mérkőzé­s. Pótmérkőzések esélyeinek sorrendje: 1, 2, 2. i. nl. III. IV. V. 1 Veszprémi Vasas —Pápai VL 1­1 XX 1 x­x2 21 x22 Nagykanizsai B. — Mosoni Vasas 11221 1­1­1­3 Soproni Ter­ — Zalaegerszegi D. 2211 1 X 1x2­­x14 Lazio — Milan 11x2 x1 x2 2x­1 X 5 Sampdoria — Róma 11x21 1 X­x­1 1 X 7 Bologna — Juventus 11x2 1x2 1 X­1 X­x28 Marseille — Nice 22x1 x2 1x2 X1 1 X­9 Nimes — Sedan 1xx2 1 X1 121 10 Monaco— Lyon 11x21 1 121 11 Csepeli Vasas — Bp. Vörös M. 12222 2 2 12 12 Bp. Kinizsi — Haladás TF 1111 1 X1 1­1 13 Rac­ina Párizs — Nancy 11 XX 1x2 1 x 1 X 1 X Járási asztalitenisz-bajnokság Pakson A paksi járási TSB január 22- én, vasárnap rendezte a járási asztalitenisz bajnokságot. Az ifjú­sági és felnőtt bajnokságon szép számmal induló versenyzők nagy küzdelmet vívtak a bajnoki címért. Ezúttal a férfi felnőttek­nél új bajnokot avattak. A több éven át bajnokságot nyert Kern Imre helyett Bede József nyerte el a bajnoki címet. Női ifjúsági: 1. Regéczy M Paks, 2. Hamar I. Dunaföldvár, 3. Molnár É. Paks. Férfi ifjúsági: 1. Szentkuti I. Dunaföldvár, 2. Juhász B. Duna­­földvár, 3. Blézer A. Dunaföldvár. Női felnőtt: 1. Kiss K. Paks, 2. Sánta É. Nagydorog, 3. Pál­­völgyi E. Paks. Férfi felnőtt: 1. Beda J. Paks, 2. Dánó L. Dunaföldvár, 3. Kern I. Paks. F. I. Kosárlabda híradó Január 22-én a ,,Téli Kupa” II. fordulójában a Tolnai Honvéd és a Szekszárdi Általános Gimnázium kosarasai mérték össze tudásukat. A Tolnai Honvéd csapata 106:64 (45:28) arányban győzött. (Vezette Simon, Fogarassy I.) Legjobb do­bók: Romvári 41, Barcs és Schmidt 26—26, illetve Tóth 15, Mező 10, Szolga 11. A Tolnai Hon­véd csapata ezzel a győzelmével tovább­jutott a Téli Kupa küzdel­meiben. Január 29-én, vasárnap Szekszárdon a Közgazdasági Tech­nikum tornatermében a Hőgyészi Traktor csapatával játszik a Hon­véd együttes. A január 22-re kisorsolt Báta­­széki Törekvés—Dombóvári Tö­rekvés női mérkőzés a Dombóvári Törekvés csapata meg nem jele­nése miatt elmaradt. A Társadal­mi Szövetség a dombóvári csapa­­tot a további küzdelmekből ki­zárta. Továbbjutott a Bátaszéki Törekvés női csapata, mely va­sárnap 9 órakor a Közgazdasági Technikumban a Szekszárdi Dózsa csapatával játszik. Ugyanakkor január 29-én, vasárnap délelőtt 11 órakor kerül lejátszásra a Szekszárdi Vörös Meteor — Szek­szárdi Bástya női, majd 12 órakor a Szekszárdi Bástya—Dombóvári Törekvés férfi mérkőzés.

Next