Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-27 / 23. szám
4 w TOLNAI NAPLÓ Wolfgang Amadeus Mozart 1756—1956 EZEKBEN A NAPOKBAN szerte a világon meghajolnak az emlékezés zászlói a zenetörténet üstökös csillaga, Wolfgang Amadeus Mozart születésének 200 éves fordulóján. Az emlékezéssel kapcsolatos ünnepségekbe természetszerűleg kapcsolódik bele a mi megyénk zenekedvelő társadalma is. Mi is a magunkénak valljuk, mint az egész haladó emberiség kimagasló alakját, noha az ausztriai Salzburgban született 1756 január 27-én. Atyja Leopold Mozart a salzburgi hercegérsek hangversenymestere és zeneszerzője, akinek 7 gyermeke közül csak kettő maradt életben: Wolfgang és a nála 5 évvel idősebb Anna Mária. Wolfgang hihetetlen zenei tehetsége már 3 esztendős korában kezd kibontakozni. Néhány hét alatt megtanul hegedülni és bámulatos könnyedséggel sajátítja el a zongorajáték minden fogását is. Hat éves korában, amikor más gyermek még csak legelemibb tanulmányait kezdi, már szinte kész művész. Atyja elérkezettnek látja az időt, hogy gyermekeivel hangversenykörútra induljon. A müncheni és bécsi hangversenyekkel egy 10 esztendős hangversenykörút kezdődik, amely hallatlan diadalok 10 esztendeje lett a kis Wolfgang számára. Páris, London, Németország, Belgium, Hollandia és Svájc, diadalainak újabb színhelye. A zeneszerzés is mind nagyobb teret foglal el életében. Egyedül londoni tartózkodása alatt 6 hegedű-zongora szonátája, 3 szimfóniája és 43 műből álló szonátabetétgyüjteménye jelent meg az alig 10 éves művésznek. 1766-BAN TÉR HAZA a kis család nyugati hangversenykörútjáról, hogy az igazi tanulás és komoly munka esztendei kezdődjenek. Háromévi kemény munka után, miközben sikeresen gyűri le a feketehimlőt, 1769-ben elérkezik a döntő próbatétel. Leopold Mozart jól tudja, hogy a kor divatja szerint csak az lehet elismert zeneszerző és előadóművész, aki Olaszországban vív ki sikereket. Az olaszországi út nem is utazás, hanem diadalmenet volt. Ravetto, Verona, Mantua, majd Nápoly ünnepli a 13 éves művészt. Közben megismerkedik az olasz mesterekkel, az olasz operával, az olasz énekesekkel és mindent magába szív. Ezután Róma következik, ahol a 14 esztendős csodagyerek újabb csodával lepi meg a világot. Allegri híres miséjét, amelyet évente csak egy ízben adnak elő a sixtusi kápolnában, egyszeri hallás után emlékezetből leírja és az összehasonlítás után minden hangjegy egyezik. Olaszországi tartózkodása alatt újabb művek sorozatával gazdagítja a zeneirodalmat. A Lazio Silla című dalművel búcsúzik Olaszországtól és akkor még nem tudja, hogy Olaszország kék egének eltűnésével a siker utolsó fénysugarai tűnnek el az ifjúvá serdült 16 éves zeneszerző életéből. Leopold Mozart mindent megkísérel, hogy megmentse fiát, de azok az udvarok, amelyek néhány évnek ennek előtte még önfeledten ünnepelték a gyermekművészt, most sorra elzárkóznak. A keserves idők mégsem némítják el. Hihetetlen áradással ömlik belőle a muzsika: 9 misét, jónéhány szimfóniát, kvartettet, zongora- és hegedűversenyt, egyházi kórusművet komponál ebben az időben. 21 ÉVES KORÁBAN lázad fel először a kényúri zsarnokság ellen. Párizsba indul. 1778-ban érkezik meg Párizsba anyjával, de itt újabb csalódások érik. Senki sem akar emlékezni reá. Hangversenyre nem nyílik alkalma, műveit sehol sem fogadják és mindezek betetőzéseképpen meghal anyja. Megtörve, megalázva tér vissza a zenész-szolgasorba. Csak a zene marad vigasztalója. Bécsben ekkortájt sok szó esik a német nemzeti opera megteremtéséről. Mozart megbízást kap az opera megkomponálására. Közben beleszeret Wéber Constanzába, akit atyja akarata ellenére feleségül vesz. 1782- ben készül el a „Szöktetés a szerályból’’ c. vígopera, amely újra szárny ra veszi elfeledett nevét. Hamarosan bejárja az opera egész Európát, melyet 4 év múlva a „Figaro házassága” követ. Ennek az operájának is hatalmas sikere van — csak éppen a szerzőről feledkeznek el. Pedig a családi gondok súlyosan nehezednek rá. Gyermekei egymásután születnek és halnak meg. Felesége is, ő maga is beteges. 1782-től 1786-ig hangversenyszereplései biztosítanak számára sikereket. Később ez is elmarad. Pedig törhetetlen akaraterővel dolgozik. A legszebb művei születnek ebben az időben: a G-moll és a Jupiter szimfóniája, valamint az Éji Zene. 1787-ben megrendelést kap Prágából, ahol becsülik muzsikáját. A mű gyorsan készül és még ez év őszén bemutatásra kerül Don Juan címmel. Olyan az opera sikere, hogy a bécsi udvar is operát rendel nála. Meg is írja Cosi fan tutte c. vígoperáját, de a beteges, kimerült művésznek ez a műve korántsem sikerül úgy, mint az előbbiek. Ezekben a legkétségbeesettebb napokban különös látogató jelenik meg lakásán. — Requiemet rendel. A halál intését látja a megrendelőben. Közben az egyik bécsi színházigazgató unszolására megírja utolsó pepráját: a Varázsfuvolát. A mindössze 35 esztendős szerző ekkor már súlyos beteg. A Varázsfuvola bemutatóját még megéri, de a Requiemet nem tudja befejezni. 1791. DEC. 5-ÉN HALT MEG 35 éves korában. Temetése napján hatalmas hóvihar tombolt. Felesége is súlyos betegen feküdt, úgyhogy utolsó útjára senki sem kísérte ki. Oly nagy volt szegénységük, hogy a szegények jeltelen sírjába temették és amikor felesége felgyógyulása után kiment a temetőbe, nem találta meg a sírját, mert a temetőőr is meghalt időközben, aki útbaigazíthatta volna. Így végződött az emberiség egyik legnagyobb zsenijének élete, aki a főúri kegyeket félredobva, a maga erejére támaszkodva próbált helytállni a mindennap harcában. Alkotóművészete, amely — Bach, Handel és Haydn után újabb lépcsőfokot jelentett a legnagyobb zenei géniuszig, Beethovenig, messze meghaladta korát. Miután a 25 éves Mozart otthagyja az érseki udvart és önálló szabad polgárként kíván érvényesülni Bécs zeneéletének mindig — újat, mindig meglepetést követelő szabadversenyében, ő az, aki győzi a versenyt, csak éppen a kor, a körülötte lévő társadalom képtelen vele lépést tartani és legnagyobb alkotásai idején teljesen magára hagyja. Ezért történt, hogy műveit megérteni, megszeretni és megbecsülni igazán csak az utókor tudta. Muzsikájában egyesíti az olaszok áradó dallamosságát, a franciák táncos könnyedségét és a németek mindjobban szilárduló formakészségét. — Bátran elmondhatjuk, hogy ő a század legnagyobb szimfonikus mestere, aki tökéletesen lezárt művet, záróakkordot, — diadalmas finálét akar adni, ami egy század világkoncertje után tesz pontot. AZ Ő MŰVÉSZETE az optimizmusnak, az élet felfelé ívelésének legragyogóbb pillanata az európai zenében. Muzsikáját megtisztító és felemelő optimizmus hatja át, amelyet más zene nem ismer, mert örömének, tomboló — igen sokszor pajkos ■— jókedvének minden hangját éppen az élet másik oldalának, a bánatnak, a tragikumnak állandó jelenléte teszi olyan ellenállhatatlanul intenzívvé. Műveiben mindenkor élni fog, hogy a tiszta emberi művészet és a tökéletes optimizmus fáklyájaként ragyogjon minden kor emberének! (Forrásmunkák: J. Sz. Bertrand: Mozart, Gál György Sándor: A zene története, Dolgozók hangversenykalauza, Révai lexikon, Híres zenészek.) INCSUT. Totózzanak, lesz DISZ-helyiség... A fácánkerti községi alapszervezet taggyűlésén Kaposi elvtárs, a DISZ-szervezet titkára bírálta a pártvezetőséget, mert nem ad megfelelő segítséget a fiatalságnak és többek között azért, mert nem segíti a DISZ-t a helyiség problémájának megoldásában. Erre Hegedűs Ferenc elvtárs, a pártszervezet titkára a következőket válaszolta: — Helyiséget nem, de egy jó tanácsot tudok adni. Egyszerű dolog... Vegyenek a fiatalok közösen egy totószelvényt és azt úgy töltsék ki, hogy 12 találatot érjenek el, s akkor a nyert pénzen építhetnek maguknak helyiséget. Aki még ezután a válasz után is azt meri mondani, hogy a párttitkárnak rossz a viszonya a bírálathoz és nem tartja szívügyének a fiatalokkal való törődést , annak igaza van. Nem arról van szó, hogy a párttitkár intézze a DISZ- szervezet ügyeit, mert hiszen a DISZ önálló szervezet, de a Központi Vezetőség májusi határozata értelmében elsősorban a párt felelős a fiatalság életéért és ez többek között azt is jelenti, hogy a pártvezetőségnek segítenie kell a DISZ-szervezeteket egyes problémáik megoldásában. Éppen ezért csak dicséretére válik egy párttitkárnak, ha segít például a DISZ-nek a helyiség-probléma megoldásában. De az semmiesetre sem válik dicséretére, ha ilyen „tanácsokkal” látja el a fiatalokat. B. F. Eseménynaptár gmanuár 27-én Ma született Krus Mmt per István mérnök (meghalt Péntek 1905) a Ma-Mikolt gyár Mérnök és Építész- Egylet egyik alapítója. Eleinte jogot hallgatott majd Bécsbe került, ahol a Műegyetem hallgatója lett. Egy ideig a bécsi Műegyetemen asszisztensként dolgozott, majd hazatérve a pesti József Ipartanodában tartott népszerű előadásokat. Széleskörű ismeretekkel rendelkezett. Geodézián kívül, amelynek magyarországi úttörője, mértant,felső matematikát, géptant, stb. tanította. A Budapesti Műegyetemen 1857-től helyettes tanár, majd rendes tanár. Pedagógiai munkássága és szakirodalmi tevékenysége mellett egész sor műszeren végzett jelentős javításokat. Az általa feltalált újrendszerű távmérő a tudomány akkori állásához képest, kitűnő műszer volt. Mérlegrendszerének egyikével Brüsszelben aranyérmet, Párizsban ezüstérmet nyert. Legjelentősebb műve „Földmértan“ című munkája. JANUÁR 181- ja. HÍREK — A tamási járási pártbizottság a tavaszi munkák — vetés, ősziek ápolása sikeres elvégzése érdekében értekezletet tart a járás függetlenített pártmunkásainak és agronómusainak bevonásával. Az értekezleten Kurnik Ernő, az Iregszemcsei Kutató Intézet kitüntetett igazgatója tart előadást. — A múlt héten 173 fiatalt vettek fel megyénk DISZ szervezeteibe. — Tolnanémediben megkezdték a tavaszi búza vetését. — Bonyhádon, az ifjúsági seregszemlére 50 tagú énekkar alakult, amely tagjainak összetétele alapján magyar, székely és német dalokkal készül a tavaszi versenyekre. Az énekkar mellett német színjátszó csoport is létesült Bonyhádon, mely német nyelven egyfelvonásost ad majd elő. Nagy előkészületek folynak Varsádon is, ahol a tánccsoport fele magyar, fele pedig német. Műsorukat a falu régi táncaiból állították össze. — Ma kezdik árusítani a földművesszövetkezetek megalakulásának 10. évfordulója alkalmából gyártott cigarettákat, 20 darabos csomagolásban, 14 filléres darabonkénti árban. — A Déli sarkra induló angol expedíció hajója a Theron, kiszabadult a Weddel-tenger jégpáncéljából, amelybe két hétig volt beszorítva. A hajót csak a jégpáncél sorozatos robbantásával sikerült kiszabadítani. A paksi járásbíróság 1956. január 18-án Czobor Ferencet 10 hónapi, Ráthgéber Ferencet pedig 3 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Czobor Ferenc dunaföldvári 23 holdas kulák egy darab 130 kilogrammos sertését és 16 darab libáját a beadás alól el akarta vonni és Ráthgéber Ferenc ugyancsak dunaföldvári lakos négy holdas dolgozó paraszt lakásán rejtette el, a házigazda beleegyezésével. Járási Kultúrház : Január 28-án este28 órakor MOZART EMLÉKHflNGVERSEHY Y 1956. JANUÁR 27. SPORT Az 1955. év legjobb atlétikai eredményei Hármasugrás Az átlagok alakulása: Egyik legjobban visszafejlődött versenyszámánk a hármasugrás. Holott ezelőtt egyike volt azoknak, amely a legtöbb dicsőséget szerezte a megyének. Nádasdi is, de meg még Szűcs is annak idején országos középiskolás bajnokságot nyert eredményével. Azóta azonban nagymértékű a visszaesés. Ma amikor az egyetemes atlétika olyan rohamléptekkel fejlődik és a világrekordok már jóval 1é méter fölé került, kissé fájdalmas hogy évről-évre egyenletes a visszaesés és ma már 12.o0-nel listavezetőnek lehet lenni, holott 3—4 évvel ezelőtt az ötös átlag is jóval 12.50 felett volt. Kétségkívül az is igaz, hogy még több szorgalmat követel a versenyzőtől, mint a távolugrás. Nem hisszük azonban, hogy volna a megyében bárki is ,aki tagadná e versenyszámban rejlő fejlődési lehetőségeket. Szőke István, az idei listavezető tehetséges versenyző. Kár, hogy labdarúgásra adta magát. Igaz, hogy az atlétika is a labdarúgás területéről nyerte. Korán hozzákezdett a munkához ,az elmúlt évben, de hamar rá is unt és ismét sokat foglalkozott labdarúgással. Kőszegi beugró hármasugró volt csak. Mint ahogyan magasugrásban, úgy hármasban is adós maradt a kiugró eredménnyel. Kétségkívül nehéz versenyszám a hármasugrás. Jó, futó és ugrótechnika mellett megfelelő felépítésű bokákra is szükség van és Szántó tehetséges versenyzők de technikáján még sokat kell majd csiszolni. Petz eredményét sokoldalúsága dicséri. Az 1955. évi ranglista: Az 1955. évi megyei labdarugóbajnokság tapasztalatai A kissé hosszúba nyúlt általános rész után egy kis szünetettartottunk és a most következő cikksorozatban a bajnokság egyes résztvevőjének a teljesítményét foglaljuk dióhéjba. ^ NAGYMÁNYOKI BÁNYÁSZ Kétségkívül ez a kis bányászcsapat volt az első 5 megyei bajnokságnak a legeredményesebb szereplője. Hiszen az eddig megrendezett 5 bajnokság közül négyben nagymányoki győzelem született. Az elmúlt évben is imponáló volt a bányászcsapat fölénye. A XI. fordulóban került az élre és azután már nem adta át vezető helyét egyetlen csapatnak sem. Három vereségét Bonyhádon Dunaföldvárott és meglepetésre Pakson szenvedte el 1:0, 5:2, illetve 2:0 arányban. Döntetlenül mérkőzött Nagymányokon Bonyháddal (hosszú évek után először vesztett pontot otthonában), Szekszárdon a Bátya ellen és Simontornyán. A csapat 17 játékost szerepeltetett. A csapat gerincét Ásvány, Keller, Dormány, Takács, Molnár, Bán, Palatinusz, Wéber, Fazekas, Németh Árpád alkották. Tóth, Wágner, Wéber II, Marton, Terjék, Schmieder már lényegesen kevesebbszer jutott szóhoz. Jó szellemű együttes volt az elmúlt évben is a bányászcsapat, általában sportszerű magatartást tanúsítottak játékosai, noha az együttes nem úszta meg kiállítás nélkül. Az osztályúmérkőzéseken is méltóan képviselte a nagymányoki 11 a megye labdarúgósportját. Soha ilyen közel nem állott az NB. II-höz. Végülis egyetlen góllal ugyan, de meg kellett elégednie a 2. hellyel, amely ügy is szép eredménynek számít. Az együttesben már 2—3 éve megindult a nevelőmunka és éppen talán a következő esztendő lesz az, amelyben már sajátnevelésű játékosok kapnak nagyobb százalékban helyet. Az idei évben is sikeres szereplés várható az együttestől, ha néhány játékosára nem is számíthat már a következő idényben. BONYHÁDI VASAS Az 1955. évi megyei bajnokság előkészületei mostoha körülmények között bonyolódtak le. Mindössze 4 teremedzése volt a csapatnak, amikor meg kellett kezdeni a szabadtéri edzéseket, mert a sportkör nem bírta a tornaterem bérlésével kapcsolatos díjakat, a felkészüléssel kapcsolatos nehéz, fáradtságos munkát sker koronázta. A Vasas legyőzte a listavezető Nagymányokot és tavasszal a második helyet végzett. Később azonban nem ment minden rendjén. A holtszezon rossz kihasználása és egyes játékosoknak a közönségen keresztül történt elkapatása azt eredményezte, hogy a jó csapatszellem megbomlott. Ennek volt a következménye, hogy a sportkör azifjúsági játékosokhoz nyúlt, amellyel kétségkívül meggyengült az együttes, így azután a csapat döntő fontosságú mérkőzéseket vesztett el, mint pl. a Szekszárdi Dózsa, Paks és Tolna ellen. Már már úgy látszott, hogy a csapat kénytelen lesz megelégedni a 3. hellyel, amikor az együttes váratlanul kivágta a rezet Dunaföldvárott és mégis csak a maga javára döntötte el a 2. helyért vívott harc sorsát. Az idősebb játékosokat dicséret illeti, hogy a fiatalokat buzdították és ezzel a magatartásukkal nagyban hozzájárultak a sikeres szereplés mellett a fiatalok fejlődéséhez is. A csapat a bajnoki mérkőzések sorozatán elfáradt és emiatt szerepelt gyengébben az Ezüstlabda Vádordíj mérkőzései során. Tavaly óta elért fejlődés reményt nyújt arra, hogy Bonyhád az idei bajnokságban is az élvonalban végezzen. DUNAFÖLDVÁRI HONVÉD Hosszú téli huzavona után engedélyezték a Dunaföldvári Honvédnek a megyei bajnokságban való indulását. Nagy nehézséget jelentett az új csapatnak a kialakítása, mert a csapat új tagjai, jobbára volt vasmegyi játékosok egészen más stílusban játszottak, mint a régi tagok. Ennek volt tudható az, hogy a szemre szép csatárjáték nem volt kellően eredményes. Akadtak alapos kisiklások is, így pl. a Dunaföldvári Honvéd szolgáltatta az egyik legnagyobb meglepetést a tavalyi bajnokságban, Hőgyészen elszenvedett vereségével. Ezt a dunaföldvári szurkolók még most sem tudták megbocsátani a csapatnak. Hátráltatta az együttest az is, hogy sohasem tudott legjobb összeállításában pályára lépni. Ennek ellenére komoly sikereket ért el, így például 5:2 arányban meglepő bztonsággal győzte le a négyszeres bajnok nagymányokiakat is. Az őszi forduló második felében már óvatosabb volt az együttes. Ez eredményezte azt, hogy míg a többi csapat hullatta a pontokat, a dunaföldváriak szépen, lassan gyűjtögették. Mármár úgy látszott, hogy sikerült meglepő biztonsággal győzte le , amikor Dunaföldvárott is vereséget szenvedtek a riválistól és kénytelenek voltak megelégedni a 3. hellyel, amely komoly sikert jelent a dunaföldvári labdarúgás számára, melyben nagy része van az edzőnek, Fogarassy Andornak is. Ez évben minden bizonnyal még összekovácsoltabb, erősebb csapat lesz a dunaföldvári, és hozzájárul a megye labdarúgó sportjának régóta áhítozott fejlődéséhez. Üzemágak közötti sakk-csapatbajnokság a tolnai földművesszövetkezetnél A tolnai földművesszövetkezet ez évben komoly kulturális és sportéletet kíván kifejleszteni. Az első ilyen megmozdulás január 22-én volt, amikor a földművesszövetkezet üzemágai között sakk csapatbajnokságot rendezett a vezetőség. A bajnokságban négy üzemág 4—4 versenyzővel vett részt, mely versenyben az üzemágak az alábbi helyezéseket érték el: 1. Ipari üzemág 9 pont (csapat tagjai: Klein Antal, Hegedűs József, Gyenei Tibor és Szabó József), 2. Kiskereskedelmi üzemág 6 pont, 3. Felvásárlási üzemág 5 pont, 4. Közétkeztetési üzemág 4 pont. A bajnokságon végig jelen volt Tornóczky János ügyvezető elvtárs ,aki nagy érdeklődéssel figyelte a mérkőzéseket, majd pedig a versenyek befejeztével megköszönte a résztvevőknek a megjelenést és annak a reményének adott kifejezést, hogy a földműves szövetkezetnél komoly kulturális és sport élet fog kifejlődni. Utána az I. és II. helyezett csapatoknak díjakat adott át. M. L. MOZI Garay filmszínház: Jan. 26-tól 29-ig. Csütörtöktől-Vasárnapig. Az élet hídja. Új magyar film. Előadások kezdete: Vasár- és ünnepnap fél 4, fél 6 és 8 órakor. Hétköznap: fél 6 és 8 órakor. Apróhirdetések • VIZSGÁZOTT szakács konyhamészáros elhelyezkedne Állami gazdaságban is. Cím a kiadóban. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: GYŐRE JÓZSEF Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 2010 Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11. A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Széchenyi u. 18 Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka Rezső