Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-29 / 25. szám

8 Kossuth-díjas akadémikus tartja az első előadást a Dolgozók Egészségügyi Főis­koláján. A TTIT egészségügyi szak­osztálya előadássorozatot indít a „Dolgozók Egészségügyi Fő­iskolája“ címen. Ennek során az első előadást dr. Szentágot­­hai János, Kossuth-díjas aka­démikus, a pécsi anatómiai in­tézet igazgatója fogja megtar­tani, „Az emberi test felépí­tése" címen. Az előadó rövid áttekintést nyújt az állatvilág törzsfejlő­déséről. Ismerteti az élőlények fokozatos alkalmazkodását a szárazföldi életmódhoz és a magasabbrendű állati szerveze­tek kialakulásának feltételeit. Vázolja a főbb biológiai mozza­natokat, amelyek az emberek kialakulását lehetővé tették, részletesebben foglalkozik az emberre jellemző egyenes test­tartás kifejlődésével. Foglalkozik az ember főbb biológiai sajátosságaival, az élettartammal, életkorral, az ember különleges lassú fejlő­désével és ebből eredendőleg az ifjúkor hosszú időtartamá­val. Elemzi a nemiség és faj­­fenntartás sajátos körülménye­it az embernél, a nemi különb­ségek testi és lelki együttjáróit. Az előadás február 3 án (pénteken) délután 6 órakor a megyei kórház kultúrtermében kerül megrendezésre. Dr. Oszetzky Tibor Színészeink Vízszintes: 1. A legnépszerűbb komikusszínészünk. 11. A síelők öröme. 12. Ásványt. 13. És lati­nul. 15. A katonáknak gyakorla­tokon bizony sokat kell csinálni. 17. Falu Dunántúlon. 19. Rossz bor — névelővel. 20. N. A. O. 22. Les mássalhangzói. 24. Időjelző. 26. 950 római számokkal. 27 Egyes vidékeken így hívják a cserép­­korsót. 30. Néhány kutya, fordít­va. 32. Az egyik szülő neve be­cézve. 33. Édesapja. 34. E vidéki városé a legnagyobb érdem az úszók nevelése terén. 36. Eltün­teti a szájában. 37. Szorgalmas állat. 38. Alkalmas rövidítése. 40. a 37 alatti népiesen kiejtve. 41. Hírközlőnk. 43. Fogaival mor­zsolva, de fordítva. 45. Gyerekek, így utánozzák az autódudát, ha megkettőzzük. 46. Ezt kapod az énekeidért. 47. Meleg. 48. Mező­gazdasági. 49. Sír. 51. A népsze­rűségben egyáltalán nem lema­radt másik komikusunk. Függőleges. 2. Felkiáltás. 3. Ódát keverve. 4. Testrész. 5. Kór­házi dolgozó. 6. Rárohanó. 7. Női név. 8. Itt se maradj, de menj. 9. Enyém németül. 10. Ke­resztül. 14. Neves színésznőnk. 16. Kiváló színművész, a Nemzeti Színház tagja — közismert bece­nevével. 18. Kellemes rajongót. 21. Rosszul céloz. 23. Tésztát ké­szített. 25. Tisztogat. 28. Belülről ketyeg! 29. Angol helyeslés. 30. Főzeléknek való növény. 35. Afri­ka egyik városából való. 38. Ez is kötőszó. 39. Hordókat csinál. 42. Az óra mutatja. 43. Idegen férfinév. 44. Lovakat szoktak [try­er ]evezni. 15. Kopasz? 47. Falun így mondják az igent. 50. Betűket vet a papírra. * .Téli estéken legjobb szórakozás az olvasás* t­éli könyvvásár február 1—15-ig a földmű­vessző vetk szeli boltokban A Téli Könyvvásár néhány könyve: Karinthy Ferenc: Hazai tudósítások 12.— F. Mikszáth Kálmán: Két választás Magyarországon 20.— F. Móricz Zsigmond: Az asszony beleszól A rab or­oszlán 37.— Ft Tamási Áron: Szegénység szárnyai 29.— F. Urbán Ernő: Kemény dió 12.— Ft Veres Péter: Számadás 31.— Ft Németh Imre: Őserdők mélyén 3. kiadás 20.— Ft Verne Gyula: 15 éves kapitány 21.— Ft Dickens: Twist 01 vér 39.— Ft Blejajev: Régi vá. 2 kötet 42.—­­Ft Szász I.: » Marha hizlalás 0.50 FI Virágh G.: Vetemér­eskert 15.— F. Báldy: A baromfi tenyésztése 24.— F­­örösi: Méhek k­özött 50.— F. és még sok szépirodalmi, ifjúsági és mezőgazdasági szakköny­ből vá­lgathat. FIGYELEM! FIGYELEM! A­ Tolna megyei Földm­ű­ f s­­övetke/ete­k boltjai feb­uár 1-től 15-ig nagyszabású téli könyvvásárt rendeznek Beszerezhetők a könyvvásáron szépirodalmi- és ifjúsági regények, mezőgazdasági- és egyéb fiakkönyvek, verseskötetek. Az olcsó könyvtár legújabb sorozata Uváziu jj tö­n­tj flk. (Sgíjje­lem ! Tegyék­­ élre a kenyérsütés gondját Cseréljenek lisztért kenyeret! A megye va­a­­mennyi élelmiszert árusító Népboltja és földűe­ves szövetkezeti boltj­a 1 kg lisztért 1­­36 kg jó­­minőségű kenyeret ad 60 fillér kg-kénti sütési díj befizetése mellett Állami Gazdaságok és Termelőszövetkezetek­ A Sütőipari Vállalatok székhelyükön és telepeiken 1 ka lisztért 1­36 ka ke­veret cserélnek 60 fillér kilogrammonkénti sütési díj befizetése mellett. A csere bármilyen nagy mennyiségben eszközölhető TOLNAI NAPLÓ A Propagandaanyag-terjesztő hírei A Szikra kiadásában megje­lent Mocsár Gábor „Egy párt­titkár feljegyzései” című kis­regénye, amelyben az író egy falusi pártmunkára vállalkozó kommunista, első hónapjait,­­ munkáját és első eredményeit érdekes és szórakoztató­­ formá­ban mutatja be. * Ugyancsak a Szikra kiadásá­ban jelent meg Baktai Ferenc: „A kőbányai előőrs” című re­génye. Az izgalmas részletek­ben bővelkedő regény a kőbá­nyai és kispesti partizánok har­cainak történetével foglalko­zik. * A pártalapszervezetek veze­tésének módszereiről címmel jelent meg a Szikra kiadásában az üzemi és kereskedelmi alap­szervezetek titkárainak rende­zett tanfolyam öt előadása. A kötet Kádár János, Mező Imre, Suhajda József, Vándor Béla és Balogh László elvtárs előadásai­nak közlésével nyújt nagy­­ se­gítséget a pártalapszervezetek vezetőinek.* Falusi történetek címmel ér­dekes és szórakoztató gyűjte­mény jelent meg az MNDSZ ki­adásában. A gyűjtemény több, mint húsz költeményt és elbe­szélést tartalmaz részben klas­­­szikusoktól (Ady Endre, Mó­ricz Zsigmond) részben mai íróinktól (Urbán Ernő, Deve­­cseri Gábor és mások) és a szovjet irodalom kiválóságai­tól (Tyihonov, Pavlenko, I. Nagibin). A kiadvány a falusi asszonyok hasznos és szóra­koztató olvasmánya lesz. * A Magyar—Szovjet Barátság Hónapja alkalmából a Propa­gandaanyag Terjesztő többféle olcsó dekorációs anyagot, em­blémát, jelvényt, stb. hoz for­galomba. Az Országos Béketanács „Mi van a nagyvilágban?” külpoli­tikai füzetsorozatában rövide­sen megjelenik Szilágyi Éva India tegnap és ma című igen érdekes és tanulságos írása. — Többi kö­­zt még Dobozy Imre: „Es­ő az alvégen’’ című falusi tárgyú kisregényének, az Érde­kes Könyvek sorozatában Tra­­ven: „Halálhajó’’ című regé­nyének megjelenése várható a közeljövőben. Eseménynaptár 1860. január 29-én szüle­tett Csehov, az orosz drá­ma- és novel­la­irodalom egyik legna­gyobb irodal­mi alakja, ősei jobbágyok voltak. Apja azonban már polgár és keres­kedése volt. Csehov az iskolák elvégzése után álnéven íroga­tott különféle élclapokban. Bár­ orvosi pályára készült, de tehetsége az irodalomhoz ve­zeti el. Elmondhatjuk azt, hogy Csehov volt Orosz­országban a modern no­vellaírás nagy mestere, írásai­ra jellemzőek: a koncentrált­ság és a drámaiság. Maga je­gyezte meg: „a művészet nálam rövidséget­­ jelent.“ írásaiban egyre jobban kibontakozik a­ Csehovi jellem. Megkapta a Tu­dományos Akadémia Puskin díját, 1900 ban pedig az Orosz Tudományos Akadémia tagjává választották. Műveiben kezdet­ben passzív, később cselekvő embereket ábrázol. Csehov no­velláiban és drámáiban az ak­kori orosz társadalom elevene­dik meg annak minden vissza­taszító vonásával. Drámáinak is nagy sikere van. Csehov bízott az emberekben az igazságban, hazájának jövő­jében. Bár nem teremtette meg a harcos ember típusát, de mű­vei mégis a harcot tükrözik. Csehov művészete a kritikai realizmus tetőpontja volt Orosz­országban. H­ÍREK — Ügyeletes orvos: vasárnap 29-én: dr. Ferenczi József Rá­kóczi u. 19. Telefon: 25—55. — A paksi járási ügyészség a tárgyalás soronkívüli kitűzé­sét indítványozta Feil Antalné Paks, Cseresznyés­ pusztai ku­lákasszony­ ellen, mert Pak­son 1955 év nyarán és őszén nagyobb mennyiségű különbö­ző terményeket rejtegetett testvé­rének paksi lakásán, hogy a be­gyűjtési szervek ezeket nála meg ne találják, ugyanakkor beszolgáltatási kötelezettségé­nek úgyszólván egyetlen ter­ményféleségből sem tett eleget. — Megélénkül Bonyhád—La­dományban a kultúrotthon minden csütörtökön este, mikor is a DISZ fiatalok összejönnek Petőfi iskolára. A lelkes kis csapat "érdeklődéssel hallgatja vezetője, Noteisz Antal általá­nos iskolai igazgató értékes elő­adásait és azután elbeszélget­nek a hallott anyagról. — A m­agdeburgi „Ernst Thaelmann“ Gépgyárban új zúzógépet építettek, mely az ütközéses zúzás alapján műkö­dik. A gyár által eddig készí­tett gépek őrölték, szétnyomták vagy eltörték az anyagot. Az új agregátban ütőhenger zúz, mely az egyes darabokat az által aprózza tovább, hogy az ütközőfalnak vágja. — „Oroszország a tudóskép­zésben túlszárnyalja az Egye­sült Államokat“ — közölte egy angol vezető lap az amerikai központi hírszerző ügynökség főnökének jelentését. Eszerint 1950-től 1960-ig 1.200.000 tudóst és mérnököt, az Egyesült Álla­mok pedig körülbelül 900 000 szakembert képez ki. Az ameri­­ főiskolák és egyetemek kö­rülbelül fele annyi mérnököt képeznek ki, mint amennyire az országnak szüksége van. — Álarcos bált rendeznek ma este a kultúrotthonban a sióagárdi fiatalok. — Ma este kerül sor a tánc tanfolyam záróvizsgájára Bá­tán. A záróvizsga alkalmával a néni együttes tagjai a tánctan­folyamon résztvevő fiúkat és lá­nyokat­­ megtanítják egy-két népi táncra. SPORT Az 1955. évi megyei labdarúgóbajnokság tapasztalatai (Sz. Bástya, Simontornya, Paks) A Szekszárdi Bástya az elmúlt évre megerősítette védelmét. Ez a védelem az idény nagyobb részé­ben komolyan helytállt és csak az idény végére esett vissza. Szinte közmondássá vált, ha a csatársor rúg egy gólt, azzal nyerni le­het. A csapat az első négy mérkőzé­sen, meg aztán ezt követően még 6 mérkőzésen a tavaszi idényben és 2 mérkőzésen ősszel egyálta­lán nem kapott gólt. Ebből is lát­szik, hogy a csapat az őszi idény­ben már lényegesen gyengébb tel­jesítményt nyújtott. De megmutat­kozik ez a gyengébb teljesítmény a szerzett pontok tekintetében, hiszen a tavaszi 19 ponttal szem­ben ősszel csak 15 volt a m­egszer­zett pontoknak a száma. A csa­társor azonban nem ért fel a vé­delemhez. Ezt a megállapítást nem támasztja alá kellőképpen az elért 56 gól, bár a 12. helyen vég­zett öcsény is mindössze 6-tal rú­gott csak kevesebbet, ha azonban a hőgyésziek és öcsény ellen el­ért kétszámjegyű győzelmet ki­csúszott eredménynek vesszük, akkor mindjárt más a helyzet. A tavaszi sikeres szereplés után szerintünk az önelégültség és a nem megfelelő küzdőszellem ered­ményezte azt ,hogy végeredmény­ben meg kellett elégednie a 4. hellyel. 18 játékos szerepelt a csapatban az elmúlt idényben. Ezek közül Kunszabó és Gabi 24— 24, Tárnok 22, Ludas, Diófás és Benács 20—20 mérkőzésen szere­pelt. A fiatalok közül Asztalos há­romszor, Várnai és Bosnyák egy­­szer-egyszer jutott szóhoz. Közü­lük Asztalos teljesítménye volt a legjobb. Simontornya ezúttal is élvonal­ban végzett. A Kőröscsapat éppen fordítva az őszi idényben nyúj­tott jobb teljesítményt. Tavaszi 15 pontja mellé ősszel még 1- et gyűjtött. A csapat teljesítményével minden bizonnyal Simontornyán sem elégedettek. Az idény na­gyobb részében a 6. helyen tanyá­zott, csak a hajrában tudta maga mögé utasítani a paksiakat, akik a 3. hely megszerzésével kacér­kodtak. A csapat tagjai közül Fe­renczi, Sebestyén Tibor 24 — 24, Sebestyén János 23, Bíró 21, Mi­kulás, Baum Ferenc és Pénzes 20—20 mérkőzésen szerepelt. A csapatban túlnyomórészt az elmúlt évben is tapasztalt játéko­sok kaptak helyet. Bíró András pl. már a 34. évét tapossa, de az idősebb korjárathoz tartozó Fe­renczi, a Sebestyén testvérhár­mas és a Baum testvérnégyesnek a tagjai is, Baum IV. kivételével. Ők az elmúlt évben is megbízható teljesítményt nyújtottak. Különö­sen példa erre Ferenczi, aki elmúlt esztendőben is az élvonal­ban tudott maradni. A fiatalokat Pénzes és Kond­or képviselte. Pénzes egyenletesen fejlődött szorgalma révén, de Kondorban az önelégültsége to­vábbi fejlődése akadályául szol­gált. A Paksi Kinizsi szolgáltatta az elmúlt évi megyei bajnokság má­sik meglepetését. (Az első a duna­földváriak jó szerepléséhez fűl­­ődik.) A Kinizsi a megyei baj­nokságba való visszakerülése után az 1954-es bajnoki évben gyen­gécskén szerepelt. A tavalyi baj­nokságra mindössze 2—3 játékos­sal erősített és ez elegendő volt arra, hogy a csapat az élvonalban végezzen. Sokáig a harmadik hellyel kacérkodott és csak a baj­nokság hajrájában jutott osztály­részül a 6. hely, amelyen az egész bajnokság alatt mindössze 1-szor volt. 17 játékos szerepelt az egész bajnokság folyamán. Közülük Darnal 25-ször, Mészáros és So­modi 24-szer, Váczi és Rapp 23- szor, Bencsik 22-szer és Horváth, valamint Vida 21 — 21-szer jutott szóhoz. Ez is eléggé bizonyítja azt hogy nem sokszor kellett a csa­pat egységét megbolygatni. Az együttes a két idényben vi­szonylag egyenletes teljesítményt­­ nyújtott. Tavasszal 16, ősszel 17 pontot szerzett. Ért el meglepetés­­szerű eredményeket is. Ilyen volt a bajnokcsapat ellen otthon ara­tott magabiztos győzelem, vagy pl. a Szekszárdi Bástya ellen Szek­szárdon elért győzelem. A csapat pl. emúlt évben összekovács­oló­­dott. A sikeres szereplés hatására a következő évre minden bizon­­­nyal még szebb terveket tűztek maguk elé. S minthogy hasonló terveket sző a két szekszárdi együttes, a dombóvári csapatok, Dunaföldvár, Bonyhád, Paks és minden bizonnyal Simontornya is, ez a rugó lesz az, amely fejlő­désre viszi a megye labdarugó sportját. Általános iskolai testnevelési óráink színvonaláról Az 1854. évi decemberi párt­­határozat megjelenése, ennek a szaktárgyi útmutatóban történt közlése óriási változást hozott. A közönyből felrázta a nevelőket Mindinkább tudatossá vált az, hogy a testnevelés fontos tan­tárgy. Ma már elismerik neve­lőink is a testnevelésnek az értel­mi nevelést segítő hatását, tí fi­­­ismerés a szakképzetlen nevelők­nél egyenlőre abban nyilvánul meg, hogy a testnevelési órákat mozgásanyaggal töltik ki és érdek­lődnek a tárgy módszereiről. Ta­nítóképzőink testnevelés ügyének elhanyagolt állapota eredményez­te a nevelők körében a nagyfokú tájékozatlanságot. Tudniillik a ta­nítóképzőben sem nagyobb a test­nevelés óraszáma, mint pl. az ált. gimnáziumban és emellett az óra­szám mellett képessé kellene ten­nie a növendékeket a tárgy taní­tására is. Ezeknek a nevelőknek az órái főleg szabadgyakorlatok sorozatá­ból és játékokból áll. Látogatá­saink alkalmával ezeket hallottuk. ..Tanítanám, de azt sem tudom, hol kezdjem”. Ez a hang volt jel­­lemzője az elmúlt tanév második félévének az alsótagozatokban. A felsőtagozatban a nem szakos nevelők munkájára ez időben jel­lemző volt az az elv, hogy „azt tanítok ,amit tudok”. Vagyis né­hány kivétellel régi, még az isko­lában megszerzett ismereteik alap­ján tanítottak, oktattak és gyako­­roltattak. Látogatásaink fő célja a felmé­résen kívül a testnevelés iránti érdeklődés felkeltése, a testneve­lési alapelvek megismertetése volt ismétlő látogatásaink arról ta­núskodtak ,hogy a legtöbb neve­lőnél eredményes volt segítésünk. (Bölcske, Báta, Tevel). Megismer­kedtek nevelőink az útmutatókkal és annak szellemében igyekeztek munkájukat végezni. A szakos nevelők órái sem tük­röztek minden esetben jó mun­kát. Sokan közülük beletörődtek a tárgyi feltételek hiányába. Ke­vés esetben állt mögöttük az igaz­gató segítő szándéka. Soknak nem volt tanmenete, vagy az elmúlt évieket használták, óráikra nem készültek vázlattal.. Kivétel volt pl. Kern Sándor, Bajor László, Bogár Vilmos, Kiss József stb. Számos gyakorló évesünk legtöbbje jó felkészült­ségű testnevelő (pl. Vágh, Karászi Beödek, Gungl stb.) Az azonban kétségtelen ,hogy a fel­szereléshiány nagyban nehezítette munkájukat. Jelen pillanatban az alsótago­­zati nevelők legtöbbje már ismeri a négyrészes órát. E szerint is igyekszik tanítani. Sajnos, a he­lyes tervezésre még nem képesek Tudomásunk szerint az új ta­nerv alsótagozati útmutatója már órák­ra elrendezve nyújtja az anyagot. A felsőtagozatban a nemszakos nevelők nagy része szintén elfo­gadható módszerrel vezeti az órákat. Gondosabban készülnek ta­n­ításaikra. A helyes technikai kö­vetelmények megértése és­­módszeres oktatása még súlyos problémát jelent számukra. A szakos nevelők munkájának el­bírálásakor már az első látogatás alkalmával ellenőrizzük. Egy-két nevelő kivételével va­lamennyi testnevelő munkáját is­merjük. Felkészülésük és kép­zettségük valamennyit jó órave­zetésre ,az anyag elvégzésére ké­pessé teszi. Többet kell azonban törődni azokkal, akik még nem szerezték meg szaktanári okle­velüket. T. L. Időjárás Várha­ó időjárás vasárnap estig: K­sebb felhőátvonulások néhány helyen gyenge havazás, helyenkint reggeli köd, lassan mérséklődő szél. Erősödő éj­szakai lehűlés. A nappali hő­mérséklet 0 fok közelében lesz. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet mínusz 6—mínusz 9, helyenkint minusz 10 fok alatt, legmagasabb nappali hőmér­séklet vasárnap, minusz 3—0 fok között. jpi­<»hir<Sé1é*u*ii — A TOLNA MEGYEI Építőipari Vállalat .szerződtet 14—­18 éves korig kőműves tanulókat. Jelent­kezni lehet Szekszárd, Arany Já­nos u. 13. sz. Munkaügyi Osztá­lyon. — VASIPARI Vállalat Autós Rész. Szekszárd, Széchenyi útra 36. sz. Vállalunk garanciával leg­rövidebb időn belül személy, te­her és motorkerékpár kis és nagy javítását. Ezek karosszéria mun­káit, valamint mindenféle gumi javítással kapcsolatos munkát. — SIMONTORNYÁN Templom u. 9. központban vízvezetékes, csa­tornázott családi ház olcsón, sz­­­gősen eladó. Érdeklődni: Pécs, Kaposvári u. 31. Kosztolányi. 1956. JANUÁR 29. — JOKARBAN lévő márkás cimbalom eladó. Paks, Kossuth út 8. sz. ■— FELHIVJDK a mozigépész- és üzemvezetői levelező tanfo­lyamra jelentkezett és még jelent­kezni kívánókat, hogy február 9-én reggel B­ órára a Tolna Me­gyei Moziüzemi Vállalatnál Szek­­sszárd, Garay tér 4. a tanfolyam beindulására jelenjenek meg. M­O­Z­I Garay filmszínház: Jan. 26-tól­­ 9-ig. Csütörtöktől-Vasárnapig. Az élet hídja. Új magyar film.­ Előadások kezdete: Vasár- és ünnepnap fél 4, fél 6 és 8 órakor. Hétköznap: fél 6 és 8 órakor. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: <.Vö^f Jó­ZSEF Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V Szerkesztőség telefon­száma: 20-10 Kiadóhivatal telefonszáma: 2)-l1. A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Széchenyi u. 18 Terjeszti: a Megyei Posi­ahivatal Hírlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatali k.­­ Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. T­ fi­pfno; ° 1 ° 1 Nyomdáért felel: Odepka Raiaö

Next