Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-11 / 9. szám
4 Kontárok és iparosok Senki sem szereti, ha valaki „belekontárkodik“ mások munkájába, így vannak ezzel Szekszárdon is az illetékes üzemek és a kisiparosok. Mégis az utóbbi időben igen sok kontár „ütötte fel a fejét“, pedig bizonyára tisztában vannak vele, hogy az iparjogosítvány nélkül dolgozó iparost, de a munka elvégeztetőjét is a törvény szigorúan bünteti. Az 1955. évi XIV. törvénycikk 21. paragrafusának a második bekezdése a következőket rögzíti le ezzel kapcsolatban: „Aki a jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit egyébként megszegi vagy kijátssza, továbbá, aki tudva, iparjogosítvánnyal nem rendelkező személlyel ipari munkát végeztet, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és 500 forintig terjedhető pénzbírsággal büntetendő.“ Szekszárd területén különösen a „feketedarálás“ terjedt el. Rengeteg daráló van üzemben és a tulajdonosok többsége igyekszik jogtalanul kihasználni a kezükben lévő lehetőséget. Pedig a lakosságnak nem érdemes ezekkel dolgoztatni, mert a munkát igen drágán végzik el. A Városi Tanács iparügyi osztálya például tud olyan esetről, hogy a darálótulajdonos két forintot kér egy kiló kukorica megdarálásáért, vagy pedig, ha nem pénzt kérnek, akkor igen magas vámot vesznek. Ezzel szemben az állami kézben lévő darálókban mindössze öt százalékos vámot vesznek ki, tehát az itt dolgoztatók határozottan jobban járnak és annyi daráló van üzemben, hogy a városban adódó darálási munkát hiánytalanul el tudja végezni. A most működő négy daráló száma még eggyel növekszik hamarosan. A másik, amiben a „feketemunka“ megnyilvánul az, hogy egyes kontárok a város kisiparosai elől veszik el a munkát. Természetesen a törvény az ilyesmit szigorúan bünteti, mint ahogy ez az eddigiekben is látható volt: Gyuricza István asztalost 300, Szezsák József szíjgyártót 200, Csőke József vasipari vállalati dolgozót 100, Róth Józsefnét 250, Illés József bognárt 300 és Földes József kőművest 300 forint pénzbüntetésre ítélte a városi tanács. Nemcsak a kontárok bűnösek azért, mert jogtalanul végeznek olyan munkát, amihez semmi közük, hanem bűnösei, azok is, akik lehetőséget nyújtanak hogy becsapják az államot: a kontárok nem fizetnek sem kereskedelmi, sem forgalmi adót az államnak, jogtalanul jutnak a pénzhez, ugyanakkor a kisiparosok elől elveszik a munkalehetőséget. Minden kisiparos és minden olyan dolgozó, akinek hatáskörébe tartoznak az ilyen ügyekkel való foglalkozás, jelentse azonnal megfelelő szervnek, hogy városunk területén minél előbb véget vethessünk a kontármunkának. Ezzel az eljárással csak a saját érdeküket védik a kisiparosok s ez becsületbeli ügy is. — cs.—f. Megjelent a Társadalmi Szemle új száma A Társadalmi Szemle decemberi száma szerkesztőségi cikkében az 1956. évi népgazdasági tervvel foglalkozik. A folyóirat „A pártos irodalomért” címmel közli Kovács István elvtársnak, a budapesti pártaktíva 1955. december 6-i ülésén irodalmunk jelenlegi problémáiról tartott beszámolóját. Matusek Tivadar cikke „Párt életünk fontos eseménye” címmel a vezetőségválasztásokkal foglalkozik. Kerpán István cikke „A párt — népünk erőinek kibontakoztatója” címmel jelent meg. Trefil Imre írása a Klement Gottwald Villamossági Gyár pártbizottságának az üzemi pártmunkában szerzett tapasztalatait ismerteti. Zoványi István a termelőszövetkezetek mintaalapszabályzatának jelentőségéről ír. Komját Irén a Francia Kommunista Párt 35 éves harcát méltatja. Szemlét közöl a folyóirat az AFL és a CIO egyesüléséről és ismerteti Belinszkij „A kritika esztétikai kultúrájáról” című könyvét és a Szovjetunió szakszervezeti mozgalmának történetéről szóló könyvet. Budapesti Műsorkalauz A Fővárosi Tanács Népművelési Osztálya és a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete kiadásában Budapesti Műsorkalauz címmel most először megjelent, a jövőben pedig havonként jelenik meg a főváros kulturális eseményének havi ismertetője. Az új esztendő első új kiadványa a rendezvények idejének, valamint helyének megjelölésével ismerteti József Attila Szabad Egyetem, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat egyéb nyilvános előadásait, előadássorozatait, várossétáit, üzemlátogatásait. Rendszeresen közli a budapesti múzeumok és kiállítótermek állandó és időszakos kiállításait, a színházak műsorát, a bérleti előadások idejét. Tájékoztat a havonta megjelenő új filmekről, az újonnan megjelent tudományos művekről, a Rádióegyetem előadásairól. A Budapesti Műsorkalauz segíti a művelődésre és tartalmas szórakozásra vágyó dolgozókat abban, hogy könnyen, különösebb utánjárás nélkül kiválaszthassák a nekik legjobban megfelelő programot. Levelezőink írják . . . A minisztertanács a legutóbbi ülésen hozott határozatával jóváhagyta a községi tűzoltó testületek új mintaalapszabályát. A határozat értelmében minden községben és városban önkéntes tűzoltó testület alakulhat. Feladata, hogy a helyi tanáccsal, valamint a belügyminisztérium tűzrendészeti szerveivel együttműködve, biztosítsák a község tűzrendészetét és tűzvédelmi szolgálatát. A testület tagja lehet minden 16 életévét betöltött férfi és nő. A testületben szakkörszerűen ifjúsági úttörő tűzoltócsapatok is működhetnek. Most kerül sor minden községben a tűzoltóság vezetőségének a megválasztására. A megyei tűzrendészeti parancsnokság felkéri a megyei, járási és a helyi pártbizottságok, pártalapszervezetek és a tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy legyenek segítségére a tűzrendészeti hatóságnak ebben a munkájában. GOMBOR ISTVÁN: * A Magyar Szabadságharcos Szövetség és a Repülő Szövetség egyesítése óta hatalmas munka folyik a szekszárdi MÖHOSZ-ban. Az új szövetség megalakulása lehetőséget biztosít a rádióamatőr mozgalom fejlődése számára. A MÖHOSZ gondot fordít a rövid- és ultrarövidhullámú rádióamatőr mozgalom fejlesztésére. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a rádióklubban már épül több készülék, erősítő, magnetofon, szupervevő és elektromos kapcsolóberendezés. Már most készülünk a Szekszárdon május 7-én megrendezendő rádió és repülőmodell kiállításra. FOJDL FERENC, rádióklub vezetője. A biztosítási díj kifizetése egyéni érdek is Az utóbbi két év alatt 1.032.000 forint tűz- és 11 millió 700.000 forint jégkárt fizetett ki az Állami Biztosító a károsultaknak. A sok száz dolgozó paraszt közül elég csupán megemlíteni idős Biró Antal mucsfai lakost, akinek 26.700 forint tűzkártérítést fizetett ki az Állami Biztosító leégett épületéért. Az udvari Új Élet Termelőszövetkezet tagsága 24.493 forintot kapott a tűzkár után. A jégkárosultak közül Szántó Péter nagykónyi dolgozó paraszt 4752 forint kártérítést kapott. Vagy például Kajdacs községben a Március 9 Termelőszövetkezetnek 69.116 forintot fizetett vissza az Állami Biztosító, mivel gabonájukat elverte a jég. Január 1-én vált esedékessé az 1956-ik évi kötelező biztosítási díj befizetése. Ezrek és tízezrek tesznek becsülettel eleget ennek a kötelezettségüknek is, s megértik azt, hogy ez a részükről éppen olyan kötelesség, mint az állam részéről a kártérítési díj kifizetése. Ezért felhívjuk dolgozó parasztjaink és termelőszövetkezeteink figyelmét, hogy időben és becsülettel tegyenek eleget ennek a kötelezettségüknek. ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ. Apróhirdetések — SZABÓKAT konfekció, mérték utáni és egyenruha munkára felvesz a Kaposvári Kirendelt Szabóság, Kaposvár Május 1. u. 29. szám. MOZI Garay Filmszínház: Január 9— 11-ig. Hétfőtől-szerdáig. Zsongó melódiák: Johann Strauss „Denevér” című operettje nyomán készült színes német film. Előadások kezdete: vasár- és ünnepnap fél 4. fél 6 és 8. hétköznap: fél 6 és 8 órakor. TOLNAI NAPLÓ TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20-19 Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11. A szerkesztőség és kiadóhivatal eíme: Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka Rezső Eseménynaptár Tíz eszten,dővel ezelőtt, 1946 január 11-én kiáltották ki Albániában a Népköztársaságot. A felszabadító szovjet csapatok és az albán partizánok eredményes harca folytán végre felszabadult Albánia az idegen elnyomás alól és az albán nép saját társadalmát szabadon rendezhette be. Az albán dolgozó parasztok megkapták a földet, a munkások kezébe kerültek a gyárak, s ezután már megkezdődött Albániában is egy új társadalmi forma, a szocialista társadalom építése. Az elmúlt 10 esztendő alatt Albánia jelentős lépést tett meg ezen az új úton. HÍREK — Kisgépek kölcsönzésével segítették a földművesszövetkezetek az elmúlt évben az egyéni gazdák termelési társulásainak résztvevőit. 41 vető, 25 permetező, 13 házi porozógépet, 16 lókapát és 55 egyéb mezőgazdasági kisgépet bocsátottak kölcsönképpen a dolgozó parasztoknak. — 142 gyermekkel született több a megyében 1955-ben, mint 1954-ben. — A Német Demokratikus Köztársaságban az Anklam népi tulajdonban lévő cukorgyár percenként 1,6 tonna cukorrépát dolgoz fel. — Közel egy millió forint értékű kisgépet vásároltak a dolgozó parasztok megyénkben 1955. utolsó negyedében. — A tengelici földművesszövetkezet 1955. IV. negyedévében 200 000 forinttal több árut biztosított a lakosság részére, mint 1954. hasoló időszakában. — Hét filmgyár működik jelenleg Kairóban, amelyek kizárólag játékfilmeket készítenek. Az országban 354 filmszínház van üzemben. — 800 forint jutalmat kapott Vincze Józsefné,a Sárközi Népművészeti Ház vezetője az Iparművészeti Alaptól, jó munkájáért. — Új szalaglyukasztó gépeket készített a sommerdai Rheinmetall irodai gépek gyára melyet az 1956. évi Tavaszi Lipcsei Vásáron állítanak ki. Új karórát készít a vakok számára a Ruhlai Klement Gottwald Állami Óragyír. Ébresztő- és zsebórákat már 1952 óta készítettek. Az új karóra szerkezete azonos a 15 köves „Prasisa“ márkájú férfi karóra szerkezetével. Hét gazdaasszony-kör működik a dombóvári járásban. Dombóvárott kézimunka és főző tanfolyamon vesznek részt az asszonyok. — Rövidhullámú tanfolyam indul január 15-én a Szekszárdi MOHOSZ rádióklubjában, ahol a hallgatók megismerkednek a rádióval, a morse ábc-vel. Részt vehet ezen a tanfolyamon minden férfi és nő, aki a 15. életévét betöltötte. — A hús és zsírellátás megjavítása érdekében megyénk földművesszövetkezetei jelenleg 1200 sertést hizlalnak. Folyamatban van Bátaszéken 200, Tengelicen 120 sertés részére hizlalda építése, amelyekben rövidesen megkezdődik szintén a hizlalás. Időjárás Várható időjárás szerda estig: felhős idő, több helyen, elsősorban nyugaton havazás, esetleg eső. Mérsékelt, helyenként élénkebb délkeleti—déli szél. Az éjszakai lehűlés kissé gyengül. A nappali hőmérséklet, főképp délen, emelkedik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet: nulla, mínusz három. Legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán kettő—öt fok között. 1956. JANUÁR 11. SPORT Ahol a tervekből nem valósítottak meg semmit Pontosan egy éve egy cikk jelent meg sportrovatunkban, mely arról szólt, hogy Nakon, Király Péter vezetésével nehezen várják a tavaszt, a jó időt, hogy a fiatalok sportolhassanak. A napokban újra Nakon voltam, hogy megnézzem Király Péter vezetésével a fiatalok milyen eredményeket értek el az elmúlt év alatt, hogyan gazdálkodnak a pénzzel, hogyan vigyáznak a felszerelésekre, stb. A tanácsházán Németh László adóügyi előadó őszintén megmondja véleményét a község sportéletéről: „Majdnem teljesen megszűnt a sport az elmúlt évben. A labdarúgó csapaton kívül alig volt egyéb sportmegmozdulás. A szpartákiád versenyek sem kerültek megrendezésre.” Amikor kételkedve mondom, hogy mindez szinte hihetetlen, akkor Németh László így válaszol: „Ha kívánja, pár percen belül bebizonyítom, hogy mennyire így van”. Elindultunk a falu vége felé, ahol egy üzleten egy következő felírás áll: „Király Péter borbély”. Az üzlet zárva, de nem kerül nagy fáradtságba bejutni, mert egy rossz lakat van fenn, amit csak szét kell húzni. — Ez a szertárunk — mutat szét a piszkos helyiségben a kísérő. — Hát ez nem borbélyalthely? — De igen borbélyműhely és szertár egyúttal ? Pillanatok alatt tiszta képet kapok, hogy milyen volt a sportkör egyéves működése. A sarokban álló szekrényből kiszedjük a felszereléseket. Sáros, piszkos cipők, nadrágok, trikók, lábszárvédők egymás tetejére dobálva. Előkerülnek gyűrötten, megpenészesedve a játékosok igazolásai, majd egy csomag kártya hull ki. A cipőkön 4—5 centi vastagon áll a megszáradt sár, a mezeken meglátszik, hogy két-három hónappal ezelőtt a játékosok a saját cipőjüket tisztították velük a sártól, piszoktól. A kapusnadrág a felismerhetetlenségig sáros. Egy új atléta trikó is előkerül a szekrényből, a gyári cédula még rajta van, de az egér és a penész már kikezdte. Mint kísérőm elmondja a cipők és a felszerelések nemrégiek. Hogy így néznek ki, az a hanyag kezelés következménye. Legvégül a szekrény aljáról előkerülnek a járási TSB átal kiküldött plakátok, melyek arra buzdítják a fiatalságot, hogy vegyenek részt a szpartákiád helyiversenyein. A „szertár” megtekintése után visszatérünk a tanácsházára, ahol a sportkör anyagi ügyeit nézzük át. Hamarosan kitűnik, hogy gazdasági vonalon is „jól” dolgozott a vezetőség. Április 15-én küldötte ki az MTSB a 125 darab tagbélyeget, de abból még egyetlen darabot nem adtak el. A sportkörön belül egyetlen tagkönyv nincs, pedig ha a vezetőség tagokat toborozott volna, csak tagdíjból az elmúlt év alatt többezer forint bevételhez juthatott volna a sportkör. Szerencsére az utolsó két hónapban már a gazdasági felelős észrevette, hogy a pénzgazdálkodás körül bajok vannak, így sikerült felszerelést vásárolni (egy garnitúra női röplabda felszerelést, három sakkészletet, 40 darab pingpong labdát). — Németh sporttársnak mi a véleménye a község sportjáról?! — teszem fel a kérdést kísérőmnek. Mi eredményezte azt, hogy ide jutott a sportkör? — Sok minden. Legelőször a sportkör vezetőiben kell a hibát keresni, de hibás a járási TSB is, mert az elmúlt évben összesen egyszer volt kint a községben, akkor is még az év elején. Ha rendszeres ellenőrzés lett volna, nem fajulhatott volna ennyire a dolog. — Majd így folytatja: — Pár hete kerültem vissza Dombóvárról Nakra. A feleségem az itteni általános iskolában tanítónő és az ő segítségével már hozzáfogtunk a sportkörátszervezéséhez. A közeli napokban már elkezdjük a sakk és asztalitenisz háziversenyeket, majd Király Pétertől átvesszük a felszerelést, hogy azokat rendbetéve és kiegészítve a jó idő beálltával a sportolni vágyók rendelkezésére bocsáthassuk. — Tud arról Németh elvtárs, hogy vakon termelőszövetkezeti sportkör alakul az évben? — Igen tudok. Remélem azt, hogy a szövetkezetiektől olyan támogatást kapunk majd, hogy eredményesen tudjunk működni. Persze nem elég csak az anyagi, hanem a község fiatalságának is becsületesen kell dolgozni, hogy ne hozzunk a járásra és a megyére szégyent. Reméljük így lesz. Hozzászólás a megyei labdarugóbajnokság értékeléséhez Élvezettel olvastam a Tolnai Napló hasábjain az 1955. évi megyei labdarugó bajnokság értékelésével kapcsolatos bő beszámolót. Valóban az értékelés komoly segítséget kívánt adni a megye labdarugósportjának további fejlődéséhez. Nem volt szó azonban az értékelés során egy olyan lényeges kérdésről, amelyet nem hallgathatok el és amellyel feltétlenül ki kell egészítenem a beszámolót. És ez a sportszerűségnek a kérdése. E kérdés felvetésénél nem is annyira a pályán tanúsítandó sportszerű viselkedésre gondolok, mert arról a beszámoló is megemlékezett, amikor örvendetes tényként rögzítette le azt, hogy komoly eredményeket értünk el az elmúlt esztendő során ezen a téren. Nem egyszer volt alkalmam szombatonként a szekszárdi szórakozóhelyeken végigmenni és ott bizonyos fokú bosszankodással állapítottam meg azt, hogy nem egy labdarúgónk szeszesital mértékletes vagy éppen mértéktelen fogyasztásával, tánccal készült fel a másnapi mérkőzésre. Kétségkívül tény, hogy egy csapatjátéknál ezeknek a játékosoknak a gyengébb teljesítménye nem volt annyira kirívó, mint lett volna pl. egy atlétánál. Ahhoz azonban, hogy labdarúgásunk valóban a fejlődés útjára léphessen, szükséges az is, hogy megfelelő neveléssel, ráhatással változtassunk labdarúgóink helytelen álláspontján. Jelenleg ugyanis az az álláspont, hogy 1—,2 pohár bor egyáltalán nem káros a másnap nyújtandó teljesítmény szempontjából. Nekem viszont az az álláspontom és úgy érzem, hogy ezt az álláspontot sokan fogják osztani, feltétlenül szükséges, hogy a másnapi komoly erőpróbára készülő játékosok teljesen pihenten állhassanak ki a mérkőzésre. Ez pedig csakis úgy érhető el, ha 9, de legkésőbb 10 óráig feltétlenül ágyba kerül a játékos és szeszes ital fogyasztását is teljesen kiküszöböli. " Találóan jegyzi meg egy szólásmondás azt, hogy az éjfél előtti órák a pihenés és alvás szempontjából duplán számítanak. A 8 órás alvás tehát nem mindegy, hogy este 10-kor kezdődik és reggel 6 óráig tart-e, vagy pedig éjjel 2-kor kezdődik és délelőtt 10 óráig tart. A másik dolog pedig, amit megszeretnék említeni az, hogy győztes vagy vesztes mérkőzés után nem feltétlenül szükséges a győztes vagy a vesztes csapatnak borba temetkeznie. Meg lehet találni a módját és keretét szeszes italok jobbára mértéktelen fogyasztás helyett, hogy az érdekelt játékosok kielemezzék a Vesztett mérkőzés okat, vagy örvendjenek a győr7p]pryi fplp+t Az a szurkoló csak látszólag szereti kedvenc játékosait, aki a győztes mérkőzés felett érzett örömét úgy igyekszik kifejezésre juttatni, hogy fröccsöt fizet egyes játékosoknak, vagy egyenesen „kört” a csapat tagjainak. Az ilyen szurkolók a csapat ellenségei mert a visszahatásnak csak jelentkeznie kell. Olyan városban élünk, ahol igen nagy a kísértése annak, hogy a szeszes ital mértéktelen élvezete lesz úrrá egy csapat játékosain. Nem egy szomorú esetet idézett már elő Szekszárdon is a szeszesital mértéktelen fogyasztása. Szívleljék meg ezért a szekszárdi játékosok hozzászólásomat, mert az a meggyőződésem, hogy ezzel is lehet lendíteni a város labdarúgósportját. J * Az úttörő labdarugóbajnokság tolnai csoportjáról Szabó Márton, a tolnai I. sz. ált. iskola tanulója a napokban levéllel kereste fel szerkesztőségünket melyben kifogásolta, hogy az úttörőbajnokságról írott cikkünkben a tolnai I. számú általános iskolát csak a 3. helyre tettük. Szerinte a 2. hely illeti meg iskoláját, mert a nagydorogi általános iskola nem 1. Tolnai II. sz. isk. 2. Tolnai I. sz. isk. 3. Tengelici ált. isk. 4. Nagydorogi ált. isk. játszotta le mérkőzéseit. Megvizsgáltuk a kis úttörő bejelentését és megállapítottuk, hogy az megfelel a valóságnak. Annak figyelembevételével, hogy a tolnai csoportban a nagydorogi általános iskola visszalépett a további küzdelmektől, az őszi forduló után a következő helyzet a bajnokságban: 2 2 — — 11:24 2 1 — 1 13:62 2 — — 23:190 Visszalépett I