Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-12 / 10. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! (-------------------------------------------------------------------------^ A MAI SZÁMBAN: A. A. Szoboljev levele a Biztonsági Tanács elnökéhez (2. o.) — A dombóvári cemeh (ipari üzem a második ötéves terv küszöbén (3. o.) — Munkához látott az új vezetőség (3. o.) — Szarvasmarhatenyésztésünk mérlege (3. o.) — A pártvezetőség tagjaként (4. o.) V.___________________________1 AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. CSÜTÖRTÖK, 1956.ANUÁR 12. Tíz éves a földművessszövetkezeti mozgalom Tíz évvel ezelőtt, amikor a Magyar Kommunista Párt vezetésével megvalósítottuk a földreformot, kezdtek megalakulni a földművesszövetkezetek azzal a céllal, hogy a felosztott nagybirtokokon megmaradt, gazdátlanul heverő traktorokat, cséplőgépeket és egyéb mezőgazdasági gépeket összegyűjtsék és azokat kijavítva az új gazdák rendelkezésére bocsássák, elősegítsék a mezőgazdasági termelés beindítását és ezzel megszabadítsák az iga és felszerelés nélküli dolgozó parasztokat a kulákok igauzsorájától. Később a földművesszövetkezetek fokozatosan kiszélesítették felvásárlási tevékenységüket, hogy ezáltal korlátozzák és kiszorítsák a régi rendszerből megmaradt gabonafelvásárlókat, kupecokat, akik a dolgozó parasztok kizsákmányolásából akartak továbbra is élni. Ma már a dolgozó parasztok szívesen értékesítik felesleges terményeiket a földművesszövetkezeteken keresztül, mert nemcsak tisztességes árat kapnak, hanem értékesítési visszatérítésben is részesülnek. A szövetkezeti boltokban vásárolt árucikkek után pedig vásárlási visszatérítést kapnak. Például: ,1955. első félévében közel 1.000.000 forintot fizettek ki a tolna megyei földművesszövetkezetek vásárlási és értékesítési visszatérítés címén. Sok tag 5—600, sőt 1000 forint visszatérítést is kapott. Komoly munkát végeznek a földművesszövetkezetek a falu hús- és zsírellátásának biztosítása érdekében is. A hízósertések számának növelésével, a hizlaldák kibővítésével és újak építésével e tevékenységet a jövőben kiszélesítik. Jelenleg is folyamatban van Bátaszéken 200, Tengelicen 150 és Gyönkön 100 férőhelyes hizlalda építése. A fejlődés során a szövetkezetek fokozatosan bekapcsolódtak a falu áruellátásának lebonyolításába is, ezzel elősegítették az ipar és a mezőgazdaság közötti szoros kapcsolat kialakulását. Ma már a falu áruellátását döntő mértékben a szövetkezeti kereskedelem bonyolítja le, mely megyénkben a szocialista kereskedelem követelményeinek megfelelő három korszerű áruházzal, négy kisáruházzal, 38 szaküzlettel és 345 vegyesüzlettel rendelkezik. E bolthálózat a második ötéves terv során, de ez évben is jelentősen bővült. Ez annál is inkább fontos feladat, mert a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésével, a mezőgazdasági termelés növekedésével nő a dolgozó parasztok jövedelme és igénye is. Ezt bizonyítják az utóbbi évek tapasztalatai, hogy ma már a dolgozó parasztok egyre több rádiót, ■ motorkerékpárt vásárolnak. Az elmúlt év első felében 1625 rádiót, 147 motorkerékpárt, 1876 kerékpárt adtak el a földművesszövetkezetek. A cél az, hogy minél több olyan új cikket vigyenek le falura a földművesszövetkezetek, amelyet a dolgozó parasztok még nem ismernek, vagy amit eddig csak a városban tudtak beszerezni Jelentős fejlődést ért el 10 év alatt a földművesszövetkezeti vendéglátóipar is. Például Dombóváron, Tamásiban, Gyönkön stb. korszerű vendéglő, éttermek biztosítják a dolgozók szórakozását. A földművesszövetkezeti mozgalom fejlődésének kezdetén komoly problémát okozott a politikailag és szakmailag megfelelő káderek biztosítása, amely nagyban befolyásolta a gazdaságos művelést. Sok esetben a hozzá sem értő vezetők, vagy a földművesszövetkezeti apparátusba befurakodott osztályidegen elemek tevékenysége azt eredményezte, hogy az év végén a legtöbb szövetkezet gazdasági tevékenysége deficittel zárult. Azonban a fejlődés során a vezetőket és becsületes dolgozókat a SZÖVOSZ káderképző tanfolyamokon állandóan továbbképeztük és ma már a földművesszövetkezetek többségénél a néphez hű, politikailag és szakmailag képzett vezetők vannak. Ennek eredményeként megszilárdult a pénzügyi fegyelem és a munkafegyelem. A földművesszövetkezetek nagy része jövedelmezően gazdálkodott, sőt vannak olyanok, melyek a takarékos gazdálkodás terén kimagasló eredményeket értek el. A tamási körzeti földművesszövetkezet 1955-ben, a III. negyedév végéig olyan jövedelmet ért el, hogy abból 3 vegyesboltot lehetne széles áruválasztékkal berendezni. E jó munkáért ez a földművesszövetkezet az „Élüzem“ kitüntető címet nyerte el. A földművesszövetkezeti mozgalom 10 éves fejlődése alatt jelentős szerepet tett a falu tömegszervezeti munkájában is. Megyénkben több mint 50 000 tagja van, a falu dolgozó parasztságának tömegeit egyesítve a falu legnagyobb tömegszervezete lett. Éppen ezért komoly feladat hárul a földművesszövetkezetekre, hogy a dolgozó parasztságot mozgósítsák a párt és a kormányhatározatok megvalósítására, segítségére legyenek a falusi pártszervezeteknek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. A Központi Vezetőség márciusi határozata után különösen komoly tevékenységet fejtettek ki e téren. A földművesszövetkezetek vezetőségi tagjai nem egy helyen mint Mucsfán, Bikácson és másutt, személyes példamutatásukkal segítették elő a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését, nemcsak beléptek, hanem kezdeményezték is új tűz alakítását. A földművesszövetkezetek szoros kapcsolatot építettek ki a tsz-ekkel, felvásárolják azok felesleges terményeit, sőt konkrét segítséget is adnak a könyvelők a tsz-eknek számviteli munkájában. A földművesszövetkezeti mozgalom 10 éves fejlődése során komoly feladatokat oldott meg a falu áruellátásával kapcsolatban és nagy része van a tsz-mozgalom fejlesztésében. De az elkövetkező években is igen fontos feladatok várnak a földművesszövetkezeti mozgalomra. Még szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a tsz-ekkel, ki kell szélesíteni a tsz-ek áruinak bizományi értékesítését, biztosítani kell még jobban a falu, de különösen a tsz-ek áruellátását. Fejleszteni kell a bolthálózatot, elsősorban a termelőszövetkezeti községekben. A 100 éves jubileum megünneplése után még nagyobb lendülettel fogjanak munkához, hogy a meglévő hibák felszámolásával a következő években még nagyobb eredményeket érjünk el. Perecsi József fl szudáni miniszterelnök távirata Hegedűs András elvtárshoz Fogadja szívből jövő köszönetemet Szudán függetlenségének elismeréséért és jókívánságaiért. Üdvözlöm a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok létesítését, amelynek színvonalát illetően megfelelő időben közösen megegyezhetünk. Szudán a Magyar Népköztársaságnak boldogságot és virágzó jólétet kíván. Izmail el Azhari a Szudáni Köztársaság miniszterelnöke. a téli gépjavítás hírei Versenyben javítják a gépeket Iregszemcsén A gépállomáson a január 7-én megtartott vezetőségi ülésen megbeszélték a téli gépjavítás menetét. Elsősorban a javítások lemaradásának behozását és a további gépjavítás ütemének betársát határozták el. Ennek érdekében Rottler József erőgépjavító brigádja versenyre hívta ki Kőműves József erőgépjavító brigádját az alábbi szempontok szerint: 1. A kijavított gépeknél minőségi kifogás nem lesz. 2. A hóvégi hajrá munkát elkerüljük a javítási ütemterv pontos betartásával és a munkafegyelem megszilárdításával. 3. Minden hónap végére a javító brigád 100 munkaóra megtakarítást ér el. 4. Az alkatrészek felújításával 5 százalékos alkatrész-megtakarítást érünk el. 5. Munkahelyünkön az alkatrészeket rendben tartjuk és az alkatrészeknél a legnagyob tisztaságnak kell lenni. Kőműves József javító brigádja a versenykihívást és annak minden pontját elfogadta. Az eredményeket a szakszervezet 10 naponként értékeli és tájékoztatja a Versenyző brigádokat. Szép eredmények a nagydorogi gépállomáson A gépjavítások megindulásakor a nagydorogi gépállomáson nagy volt a lemaradás. A gépállomás vezetői és a szakszervezet azonban két DISZ-brigád alakításával és a munka jó átszervezésével fellendítették a javítási munkák ütemét. A nagydorogiak ennek következtében meglepően szép eredményeket értek el. A január 4-i értékelés szerint a harmadik helyről az első helyre kerültek. Gépjavítási tervüket 33,7 százalékra, ütemtervüket pedig 128 százalékra teljesítették, de ebben nincsenek benne a legutóbbi dekád eredményei. A szép eredmények közé azonban egy kis hiba csúszott. A fokozott ütem mellett megfeledkeztek a minőségi munkáról. Mind a javításban, mind pedig az adminisztrációban hibák voltak. A hibás gépeket már helyrehozták és pótolni kell még a többi hiányokat is. A gépjavítás megkezdése óta már három aratógéppel és kilenc kazalozóval javítottak többet és azóta is mindig teljesítik részletterveiket. Tervszem dolgoznak a bitekei gépállomáson A munka helyes megszervezése és a brigádok versenye biztosítja a bölcskei gépállomás eredményes munkáját. A tervszerűség 100 százalékos és minőségi hibák nincsenek. Tizennégy gépállomás közül a bölcskei vezette be legelőször a szalagszerű gépjavítást. A legutolsó dekád eredményeit nem számítva, 47 százalékra állt gépjavítási tervével, most pedig 64 százalékra teljesítette tervét, ami 17 százalékos emelkedést jelent egy dekád alatt. A nyolc javítóbrigád közül legjobb munkát a cséplőgépjavítók végeztek, az eredetileg tervezett 11 cséplőgép helyett már 12 van készen. Jól dolgoznak a többiek is, minden brigád teljesíti tervét, legalább 100 százalékra. Az új tervév első dekádjex az ipari üzemekben Tíz nappal ezelőtt — január másodikán, az újesztendő első munkanapján — megkezdték az ipari üzemek dolgozói a második ötéves terv teljesítését. Azóta már mindenütt összesítették az első dekád eredményeit, amiből megállapítható, hogyan sikerült teljesíteni a terveket. Az indulás általában zavartalan volt az üzemekben, az elmúlt év utolsó heteiben jól készültek fel az 1956-os tervévre. Azonban vannak lemaradó üzemek is, ahol sürgősen pótolni kell az elmaradást. A Bonyhádi Cipőgyárban január másodikán, reggel a munka megkezdése előtt röpgyűléseket tartottak az egyes üzemrészekben, ahol az új ötéves terv feladatai közül főként az új technika bevezetéséről volt szó, elsősorban a néhány hónap múlva megkezdődő goyser-cipő gyártásról. Az első napon nem a legjobban sikerült a tervteljesítés a gyárban. Az egyik szalagon éppen átállás volt, bőrtalpas cipőről forma gumitalpúra. Ezért ezen a napon csak 88,5 százalékra teljesítette tervét a gyár. A minőség terén azonban már az első napon is túlteljesítették a tervet a gyár dolgozói, különösen a női cipőknél, ahol nemcsak 65 párral gyártottak többet a tervezettnél,, hanem 97.9 százalék volt a műszaki hibamentes cipők aránya. A dekád végére a mennyiségi terv teljesítésénél is behozták a lemaradást. A dekádtervet — pár számban — 100.5, százalékra teljesítette a gyár, 88.5 százalékban gyártottak kereskedelmi I. osztályú, 95 százalékban pedig műszaki I .osztályú cipőt. A Furkópusztai Kendergyár amely az elmúlt évben sorozatosan elmaradt a tervteljesítéssel, éves tervét sem teljesítette, most, az új esztendő első dekádjában rácáfolt e rossz „hírnévre’’. Az üzentekben már mutatkoznak a munka jobb megszervezésére, a munkafegyelem megszilárdítására tett intézkedések eredményei. A kóc- és szálfeldolgozást úgy osztották be, hogy a kazánt állandóan el tudják látni tüzelőanyaggal, pozdorjával, üzemzavar nem fordult elő, de késés, igazolatlan mulasztás sem. Napról-napra teljesítette tervét az üzem a dekádtervet 119 százalékra teljesítette. A Téglagyári Egyesülés üzemeiben most a gépjavítás és a „regálázás”, földkitermelés mellett még működnek a kemencék, égetés folyik. A Dombóvár II-es üzem égetői 9500 darabbal, a Dombóvár III-as dolgozói pedig 6700 darab téglával teljesítették túl dekádtervüket. Különösen figyelemreméltó a mázai gyár eredménye amely az elmúlt évben a leggyengébben dolgozott, e dekádban 56.000 téglával teljesítette túl égetési tervét. A Paksi Téglagyárban befejeződött az égetés, itt a kemencemunkások nagy része már a jövő évi nyersgyártás előkészítésén, a földkitermelésnél dolgozik, az első dekádban több, mint kétezer köbméter földet termeltek ki, túlteljesítve az egész havi tervet. A kihűlő kemencékben pedig a terven felül gyártott nyerstéglákat szárítják, két nap alatt több, mint 32.000 darab nyerstéglát gyártottak. Adóssággal zárták a dekádot a Szekszárd-palánki gyárban ,ahol a technológiai előírások be nem tartása miatt 24.000 darab téglával égettek kevesebbet a tervezettnél. A palánki gyár dolgozóinak — akik pedig az elmúlt évben a legjobb eredményeket érték el a tervek teljesítése terén — most sürgősen pótolniok kell a lemaradást. Ezüstkalászos tanfolyam Tamásiban... Beköszöntött a tél, a mezei munkát a ház körüli foglalatosság váltotta fel. Ez az időszak kiválóan, alkalmas a tanulásra. Tsz-tag,jaink és egyénileg dolgozó parasztjaink szívesen vesznek részt az Ezüstkalászos tanfolyamokon különböző szakkörökön, hogy tudományos alapon is megismerkedjenek az új növénytermesztési, állattenyésztési módszerekkel s ennek felhasználásával ebben az évben minél nagyobb jövedelmet érhessenek el. Tamásiban néhány héttel ezelőtt kezdődött meg az Ezüstkalászos tanfolyam 14 hallgatóval. Az elmúlt évben eredményesen végzett gazdák a II. éves tananyagot tanulmányozzák. Megismerkednek a helyes takarányozási,istállótrágyázási módszerekkel. A községi tanács fűtött helyiséget biztosított s a tanfolyam hallgatói a rendelkezésre bocsátott táblákon számolási műveletet végeznek, rajzokat, keresztmetszeteket készítenek a különféle növényféleségek biológiai felépítésének megértésére Az előírt anyagot Székely Pál elvtárs, a tanfolyam előadója kérdések alakjában dolgozza fel, a hallgatók pedig az előadás lényegét kiemelve, jegyzeteket készítenek. A tanultakat minden esetben összekötik gyakorlati kérdésekkel és igen élénk vita alakul ki. Guth György a tamási Vörös Szikra Tsz tagja példákkal és terméseredmények összehasonlításával magyarázza meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyét és szívesen adja át termelésben szerzett tapasztalatait. Beszéltek arról is többek között, hogy milyen helytelen a kitermelt kapásnövények számának szántóföldön történő elégetése, amely különösen a kis, egyéni gazdaságokban igen gyakori. A tanfolyamon különös súllyal foglalkoznak a gabonatermesztés, a silózás és a zöld futószalag bevezetésének fontosságával, az okszerű talajművelés kérdésével. Mint ahogy az eddig elmondottakból kitűnik, eredményesen tanulnak a tamási gazdák, de meg kell mondanunk azt is, hogy sokkal nagyobb gondot kellene fordítani a szervezésre és feltétlenül emelni kell a hallgatók számát. A 14 résztvevő között mindössze két osztag van, de ez a 14 szám is elenyésző egy olyan nagy községben, mint Tamási, ahol a lakosság túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozik.