Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-13 / 11. szám

1956. JANUÁR 13. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS • A vezetőségválasztások hívei GER­IENI ÁLLAMI GAZDASÁG A vezetőségválasztó taggyű­lésen mintegy 40 kommunista jelent meg. Egyhangúlag meg­választották vezetőségi tagnak , Luboscsik József elvtársat, aki a párt hívó szavára kérte magát falusi pártmunkára és nemrégiben került a Gerjeni­­ Állami Gazdaságba. A vezető­ség másik négy tagját is nagy szavazattöbbséggel választot­­­­ták meg és ez azt jelenti, hogy az új vezetőség a tagság bi­zalmából került a pártszerve­zet élére. A taggyűlés befejezése után levetítették a gazdaság kom­munistáinak a Párttagsági könyv című szovjet filmet. GYŐRE Több taggyűlési beszámoló­nak és vitának az a hibája, hogy háttérbe szorul a bírá­lat, önbírálat. A györei alap­szervezeti taggyűlésen azon­ban átestek a ló túlsó oldalá­ra: az egész beszámoló lé­nyegében a hibák felsorolásá­val, a sikertelenségek beje­­­lentésével foglalkozott. Ez az önmarcangoló beszámoló azt mutatta, mintha a helyi párt­­szervezet munkájának nem is lett volna soha semmiféle eredménye. Már­pedig ez nem igaz, és éppen ezért a beszá­molónak meg kellett volna mutatni azt is, ami jó volt, és ezen keresztül megjelölni az utat az új vezetőségnek. GYÜNK A gyönki alapszervezet tag­gyűlését 10 tagú DISZ-küldött­­ség köszöntötte és kérték a kommunistákat, hogy az új pártvezetőség ezentúl még nagyobb segítséget adjon a ff­DISZ-szervezetnek és aktívab­­­­ban segítse az ifjúsági élet megjavulását. DOMBÓVÁRI CEMENTIPARI VÁLLALAT Az alapszervezethez tartozó minden kommunista megje­lent a taggyűlésen és csaknem valamennyien elmondták vé­­­leményüket is az előző veze­tőség munkájáról, a feladatok­ról és a jelölő listára felvé­telre javasolt elvtársakról. A beszámoló nem érte el meg­felelően célját, mert nem kap­csolta össze megfelelően a pártszervezet előtt álló felada­tokat, a gazdasági teendőkkel. A NAGYSZOKOLY Papp elvtárs, a járási párt­­bizottság első titkára ellen­őrizte az alapszervezetnél a vezetőségválasztó taggyűlés előkészületeit. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a beszá­moló nem jó. Papp elvtárs erre elhatározta, hogy segítsé­get ad a beszámoló jó elkészí­téséhez, de a segítségadás végülis túlzott és helytelen formában nyilvánult meg. Papp elvtárs maga köré­­ ül­tette a vezetőség tagjait és saját maga „gépbe diktálta“ a beszámolót. Bizonyos mér­tékig ide vezethető vissza az is, hogy nem volt széleskörű vita a taggyűlésen. DOMBÓV­ÁRI LENGYÁR A lengyár vezetőségválasztó taggyűlésén alaposan megsér­tették a pártdemokráciát: nyílt szavazással választották meg a pártvezetőség tagjait. A párttagság demokratikus jogainak értelmében semmi esetre sem engedhető meg az ilyen módszer. A Központi Vezetőség határozata értelmé­ben nyílt szavazással csak a jelölő l­­istára való felvétel történik. A vezetőségi tagok megválasztásának minden esetben, minden körülmények között titkosnak kell lenniök. Ezért a súlyos hibáért el­sősorban Látos János elvtárs, a Dombóvári Járási Pártbi­zottság pto-vezetője felelős, mert ő maga is részt vett ezen a taggyűlésen és jelenlétében sértették meg ilyen durva for­mában a pártdemokráciát. Latos elvtársnak, mint a J. B. képviselőjének nyilván ismer­nie kellett volna a taggyűlés lefolyásának módját — ahogy azt a Központi Vezetőség ha­tározata előírja — és semmi esetre sem szabad lett volna megengednie, hogy ilyen mu­lasztással csorbítsák a párt­tagok demokratikus jogait. A DISZ-tagok összeírásának eddigi eredményei Január 9-ig 193 DISZ-szerve­­zet fejezte be a tagösszeírást a megyében. Ezeknek az alap­szervezeteknek nyilvántartó­könyvében 8119 fiatal neve sze­repelt s 8544-et, tehát 425-tel többet írtak össze. Új tagok szervezésében is mutatkozik eredmény, ami azon­ban korántsem kielégítő. Hu­szonnégy alapszervezetben vet­tek fel új tagokat a múlt héten, számszerint nyolcvannyolcat. Legtöbb új DISZ-tag a gyönki járásban van, összesen 26. A paksi járásban 21, a domb­óvári járásban pedig 20 fiatalt szerveztek be az ifjúsági szövet­ségbe. Ezen a téren legjobban elmaradt Szekszárd és a szek­szárdi járás, ugyanis a múlt hé­ten itt egyetlen tagot sem vet­tek fel. A tagszervezés eddigi ered­ményei arról tanúskodnak, hogy legtöbb DISZ-szervezet­­ben nem kapcsolják össze ezt a munkát az összeírással, pedig éppen az összeírás teremti meg a legnagyobb lehetőségeket a tagszervezéshez. Ezt bizonyítja a duzsi DISZ-szervezet példája is. Duzson már minden dolgozó fiatal tagja a DISZ-nek. Ezt a példát kell követniük megyénk DISZ-szervezeteinek, mert csak ilyen módon érhető el annak a célnak a valóra váltása, amelyet pártunk tűzött ki az ifjúsági szövetség elé, hogy a DISZ az egész magyar ifjúságot átfogó szervezet legyen. TOLNAI NAPLÓ Ünnepi taggyűlés a KISZÖV DISZ-szervezetében Az új, szépen feldíszített és berendezett DISZ helyiségben gyűltek össze szerdán délután 4 órakor a KISZÖV DISZ-fiatal­­jai. Kettős ünnepet jelentett e taggyűlés számukra, ugyanis ez alkalommal vették át az új DISZ tagsági könyvet és a vá­rosi DISZ-bizottság itt adta át a szervezetnek a vándorzászlót, amely Szekszárd legjobb DISZ- szervezetét illeti meg. A taggyűlésen, a fiatalokon kívül, többen megjelentek a KISZÖV vezetői és idősebb dol­gozói közül is. Jelen volt Tor­mási János elvtárs, a városi DISZ-bizottság titkára és Pán­­czél Gézáné, valamint Mihail Antonovics Karacsevcev, a hely­beli szovjet katonaság Komszo­­mol-szervezetének titkára. Az ünnepi taggyűlést Marton Károlyné nyitotta meg, majd Pálinkás István elvtárs, a KISZÖV DISZ-szervezetének titkára tartotta meg ünnepi be­számolóját. Hangsúlyozta, hogy ez a taggyűlés különbözik az előbbiektől és nagy ünnepet je­lent a fiatalok életében. „Nem egyszerű könyvecske, hanem minden egyes DISZ-tag legdrá­gább okmánya” — méltatta az új tagsági könyv jelentőségét. Pálinkás elvtárs a Komszomol példáját állította a fiatalság elé. A beszámoló után Karacsevcev elvtárs üdvözölte a KISZÖV fiatalságát a Komszomol nevé­ben. A DISZ-szervezet vezetősége emléklappal és könyvjutalom­mal tüntette ki azokat a fiata­lokat, akik aktív munkájukkal hozzájárultak a fiatal szervezet megerősödéséhez és a tagkönyv­csere sikeréhez. Jutalommal fe­jezte ki köszönetét a DISZ Horváth és Piskor elvtársak­nak, a KISZÖV idősebb dolgo­zóinak is, mert munkaidejük végeztével segítettek a fiatalok­nak rendbehozni az új DISZ- helyiséget. A jutalmak kiosztását köve­tően Tormási János elvtárs szó­lalt fel. Elismerően nyilatkozott a KISZÖV DISZ-szervezetéről s átadta a vándorzászlót, vala­mint a városi bizottság könyv­jutalmát Pálinkás elvtársnak. Ezután az új tagkönyvek ki­osztása következett. Ez alkalom­mal mintegy 50 fiatal vette át tagsági könyvét. A tagkönyvek kiosztása után Hussy Károly a Szpartakusz Sportkör nevében üdvözölte a fiatalokat, majd Biber elvtárs, a KISZÖV párt­­szervezetének titkára ígérte meg a párt további támogatá­sát. Piskor Imre elvtárs arról beszélt, hogy milyen nagy feladatok állnak a fiatalok előtt a szövetkezetben. Végül Töttös Gábor DISZ-fiatal az építőiparban dolgozó fiatalok nevében versenyre hívta ki a megye minden kisipari szövet­kezetben dolgozó fiatalját.­­ A taggyűlés lelkes hangulatban ért véget. f­tem ide?... Sok mindent mond­hatnék, de a legfontosabb az, hogy nagyon szeretem a föl­det. Gyermekkoromban fa­lun éltem egy ideig. Utána apám a nagy „nincs“ elől föl­ment Csepelre, ahol a Vám­mentesben rakodó munkás lett de amikor beállt a Duna, oda lett a munka... Nyolc éves ko­romban már a bulgárkerté­­szekhez jártam napszámba s mikor nagyobb lettem, 1944- ben, a mai RM. Művekbe ke­rültem segédmunkásnak. A Felszabadulás után a Vám­mentes kikötőben dolgoztam. 1946-ban léptem a pártba, a­­ Csepel-királyerdei 21/5-ös körzetben... Akkoriban na­gyon sokat jártunk vidékre... Délelőtt beüvegeztük az isko­lát, megjavítottuk a falusiak elromlott vastárgyait, dél­után meg kultúrmunkát vé­geztünk... 1949-ben behívattak az FM- be és az egyik alföldi község gépállomására kerültem, onnét a gyógynövényhez és 1951 őszén az V. kerületi Párt­­bizottságra... ITT SZÜNETET TAR­TOTT. A többit bizonyára is­­­­meri, amikor tavaly nyáron megjelent a Központi Vezető­ség felhívása, falusi munkára jelentkeztem... és így kerültem ide Aparhantra... Nagyon ked­ves község ez és az itt élő emberek is aranyszívűek... És beszélgetünk tovább, már kérdezni sem kell. — Tíz napja vagyok itt, de már nagyon sok ismerősöm van. Ami azt illeti, nem kön­­­nyű feladat, de bízom az em­berekben és egymás segítésé­vel majd csak tovább jutunk előre... Kicsit furcsa Pest után a falu, de... — És ha lehet olyat kér­dezni, milyen volt a fogadta­tás, az első ismerkedés a falu­val... — Erre csak egy történetet említenék. Ma reggel esett meg. Bent ülök a Tsz irodá­ban, egyedül voltam és egy­szer csak bejön egy bácsi. — — Ne haragudjon — kezdi — én csak nyersen tudom mon­dani, csak úgy, ahogy gondo­lom... — Mondja csak... — Mit fog maga csinálni? — Hogy mit csinálok? Én vagyok a párttitkár... — Szóval maga nem elnök lesz? — Nem... — Kérdeznék én valamit... hogy kapja maga a fizetést... haviba, vagy munkaegységre... Úgy értem, kinek dolgozik? — Maguknak dolgozom, mindannyiunknak, hogy oko­sabb, szebb életet éljünk itt a faluban, meg a szövetkezet­ben... A fizetést meg a párt­tól kapom. — Szóval nem tőlünk? — Nem. — Kár... Azért, mert én vi­tatkoztam ma kettővel, azok azt mondták, hogy maga a tit­kárnő, én meg úgy mondtam, hogy az elnök lesz... így is jól van, majd megbarátkozunk... de, tudja pe sértődjön ám meg ha mi néha... izé, hát károm­kodunk. Nem mindég, de né­ha elfutja az embert a méreg. — ...Hát így fogadtak — fejezte be a történetet Kékné —­ Vasárnap bál volt és ott az egyik idős bácsi, a Péter bácsi egy almát nyomott a kezembe. Az elvtársak azt mondták, ez nagy szó az öregnél, mert azokból a szép piros Jonathán­­almáiból csak azoknak ad, aki­ket meg akar tisztelni... Na­gyon boldog vagyok, hogy kaptam. BESZÉLGETÜNK azután tovább a tervekről. — Az első és legfontosabb számomra a pártépítés. Természetesen előbb még alaposan meg kell ismerkednem a falu lakói­val. Azután a Tsz-fejlesztés, hogy minél előbb szövetkezeti község legyen a mi falunk. És úgy vettem észre, itt nagyon hajlamosak az emberek arra, hogy minek agitálni, aki a jó eredmények láttán nem jön kö­zénk, azért kár a szó. Hát majd beszélgetünk a téli es­téken erről is. Időközben előkerült a Fel­szabadulás elnöke, Laufer elv­társ. — Segítünk mi magának, meglátja, egy-két hónap és el­felejti, hogy rajtunk kívül más falu vagy város is van a világon. A lakását is elintéz­zük, igaz, hogy a másik Tsz párttitkára, de majd mi is segítünk.­ így alakul napjainkban az élet, egy kis Tolna megyei faluban. Kívánjuk Kék elv­társnőnek és a többi falura költözött elvtársnak, hogy mi­nél előbb sikerüljön a lelkese­dés szülte terveket megvalósí­tani. Szamos Rudolf S Az MNDSZ félévi beszámoló taggyűlése Tolnán Az MNDSZ megyei és járási beszámoló­ gyűlései után a köz­ségekben is megkezdődtek a fél évi beszámoló gyűlések. Tolnán jan. 8-án tartották meg. Közel 500 asszony gyűlt össze a községi kultúrotthonban, ahol először az óvodások kedves kis műso­rában gyönyörködtek, majd meghallgatták Kovács Istvánná az MNDSZ elnöke beszámoló­ját, amelyben ismertette az el­múlt félévi munkát és a követ­kező félévi feladatokat. Az MNDSZ-elnökség javasla­tára a gyűlés megindította a „Minden asszonyhoz eljutunk március 8-ig’’-mozgalmat, s a cél megvalósítása érdekében a következőket vállalta: „Községünkben minden nőt, asszonyt, édesanyát felkere­sünk március 8-ig. Elvisszük hozzájuk a Nemzetközi Nőszö­vetség hírét, beszélgetünk ve­lük, mit tehetnek saját terüle­tükön a nők békeharcának fej­lesztéséért, az MNDSZ szerve­zeti erősítéséért. Húsz olvasókört szervezünk, amelyeken a Nemzetközi Demo­kratikus Nőszövetség munká­ját, a szovjet nők életét, a nem­zetközi nőmozgalom kiváló har­cosainak tevékenységét ismer­tetjük. Március 8-ig ötszáz emlékbé­lyeget adunk el. Minden tag egy új taggal növeli szerveze­tünk létszámát, így a taglét­számot 150-ről 300-ra növel­jük. Felkutatjuk azokat a régi tagokat, akik még nem vették át új tagsági könyvüket. Az egyénileg dolgozó paraszt­asszonyok között felajánláso­kat szervezünk a Nemzetközi Nőnap tiszteletére, hogy ha­táridő előtt teljesítsék első ne­gyedévi beadási kötelezettsé­güket.­ E mozgalom­­ célja, hogy so­rainkba állítsunk minden as­­­szonyt, aki hozzájárul a béke megvédéséhez, drága hazánk erősítéséhez. Javasoljuk az MNDSZ Me­gyei Elnökségének, hogy válla­lásunkat, mely egyben felhívás is, juttassa el a megye vala­mennyi MNDSZ-szervezetéhez. Kísérje figyelemmel a mozga­lom menetét és azokat a szer­vezeteket és asszonyokat, akik a legjobb eredményeket érik el, díjazzák.” * Tolna község asszonyai méltó versenytársak, ezt bizonyítja, hogy a beszámoló-gyűlés előké­szítésében a vezetőség minden tagja lelkesen részt vett, össze­sen ötven asszony dolgozott annak érdekében, hogy a gyű­lés sikeres legyen. Az előkészí­tés idején ötszáz asszonnyal be­széltek és meghívták őket a gyűlésre. Különösen­ jó munkát végzett Kovács Istvánná, Báli Jánosné, Horváth Ferencné, Heimanné, Steibachné, Link Istvánná és a négy óvoda ve­zetője. Még jobb eredményt is érhettek volna el Majoson , ha a pártszervezet jobban ellenőrzi a tanács munkáját A bonyhádi járás egyik köz­sége Majos. Az elmúlt években, annak ellenére, hogy aránylag kis község s itt a munkát job­ban meg lehet szervezni, még­sem tudtak a begyűjtés és az adófizetés terén jó eredményt elérni. Ennek oka volt többek között az is, hogy a községi párt­­szervezet ellenőrzése nem volt kielégítő. Voltak problémák, amelyek megoldásában segíthe­tett volna a pártszervezet, vagy a titkár, Kereső Antalné elv­társnő. Ez a segítés főleg az ellenőrzési munkában nyilvá­nulhatott volna meg. Ezzel is magyarázható az 1954-ben a begyűjtés terén tapasztalt hely­zet. Nem foglalkoztak lelkiis­meretesen ezzel a kérdéssel, így 52 hátralékossal kezdték az 1955- ös gazdasági évet. Az 52 hátralékos közül 36-an „csak” sertéssel voltak hátralékban. A tanács, a tanácstagok és a begyűjtési állandó bizottság tag­jainak jó munkájára vezethető vissza, hogy a máj­usi gazdák adósság nélkül kezdték az 1956- os évet. A múlt év végére 102 százalékra teljesítették a sertés, vágómarha, napraforgó, 107 százalékra a tojás, 117 szá­zalékra babbeadási kötelezett­ségüket.­­ Tanácsülésen foglalkoztak a begyűjtés problémájával, ahol a tanácstagok vállalták, hogy példát mutatnak a beadás telje­sítésében, a beadással nem ren­delkező tanácstagok pedig arra adták szavukat, hogy látogat­ják körzetük egyéni gazdáit. A barátságos, meggyőző munka meghozta a várt sikert, minden gazda rendezte hátralékát. A beadás teljesítése terén példát mutatott György József 12, Dür Henrik 7, Szőts Lajos 7 és fél holdas egyéni gazda párttagok, akik elsőként teljesí­tették kötelezettségüket. Javulás van az adófizetés te­rén is. Vendég Menyhért 8 hol­das gazdának például minden évben volt adóhátraléka. A múlt évben rendezte hátralékát és azt mondotta: Többet nem lesz adóhátraléka, rendszeresen fogja fizetni azt. Tudtak tehát Maroson is szép eredményt elérni, a még szebb eredmények eléréséhez azonban feltétlenül szükséges, hogy meg­javuljon a kapcsolat a pártszer­vezet és a tanács között. Gépjavítás a Biritói Állami Gazdaságban A Biritói Állami Gazdaság­ban 6 brigád dolgozik a gépek téli javításán. A munkagépek­nél legjobban dolgozik Gyön­gyösi István és Édli Konrád brigádja, ami meg is látszik, mert a munkagépek javítása terv szerint halad, elmaradásuk nincsen. A vetőgépek javításánál is teljesítik a részletterveket, de az erőgépeknél már nem megy minden ilyen rendben. Két trak­tort, aminek már január 10-re készen kellett volna lenni, csak február elsejére tudnak kijaví­tani. Az erőgépek javításánál dolgozók közül a legjobb mun­kát Háy Béla brigádja végzi.

Next