Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-13 / 11. szám
1956. JANUÁR 13. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS • A vezetőségválasztások hívei GERIENI ÁLLAMI GAZDASÁG A vezetőségválasztó taggyűlésen mintegy 40 kommunista jelent meg. Egyhangúlag megválasztották vezetőségi tagnak , Luboscsik József elvtársat, aki a párt hívó szavára kérte magát falusi pártmunkára és nemrégiben került a Gerjeni Állami Gazdaságba. A vezetőség másik négy tagját is nagy szavazattöbbséggel választották meg és ez azt jelenti, hogy az új vezetőség a tagság bizalmából került a pártszervezet élére. A taggyűlés befejezése után levetítették a gazdaság kommunistáinak a Párttagsági könyv című szovjet filmet. GYŐRE Több taggyűlési beszámolónak és vitának az a hibája, hogy háttérbe szorul a bírálat, önbírálat. A györei alapszervezeti taggyűlésen azonban átestek a ló túlsó oldalára: az egész beszámoló lényegében a hibák felsorolásával, a sikertelenségek bejelentésével foglalkozott. Ez az önmarcangoló beszámoló azt mutatta, mintha a helyi pártszervezet munkájának nem is lett volna soha semmiféle eredménye. Márpedig ez nem igaz, és éppen ezért a beszámolónak meg kellett volna mutatni azt is, ami jó volt, és ezen keresztül megjelölni az utat az új vezetőségnek. GYÜNK A gyönki alapszervezet taggyűlését 10 tagú DISZ-küldöttség köszöntötte és kérték a kommunistákat, hogy az új pártvezetőség ezentúl még nagyobb segítséget adjon a ffDISZ-szervezetnek és aktívabban segítse az ifjúsági élet megjavulását. DOMBÓVÁRI CEMENTIPARI VÁLLALAT Az alapszervezethez tartozó minden kommunista megjelent a taggyűlésen és csaknem valamennyien elmondták véleményüket is az előző vezetőség munkájáról, a feladatokról és a jelölő listára felvételre javasolt elvtársakról. A beszámoló nem érte el megfelelően célját, mert nem kapcsolta össze megfelelően a pártszervezet előtt álló feladatokat, a gazdasági teendőkkel. A NAGYSZOKOLY Papp elvtárs, a járási pártbizottság első titkára ellenőrizte az alapszervezetnél a vezetőségválasztó taggyűlés előkészületeit. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a beszámoló nem jó. Papp elvtárs erre elhatározta, hogy segítséget ad a beszámoló jó elkészítéséhez, de a segítségadás végülis túlzott és helytelen formában nyilvánult meg. Papp elvtárs maga köré ültette a vezetőség tagjait és saját maga „gépbe diktálta“ a beszámolót. Bizonyos mértékig ide vezethető vissza az is, hogy nem volt széleskörű vita a taggyűlésen. DOMBÓVÁRI LENGYÁR A lengyár vezetőségválasztó taggyűlésén alaposan megsértették a pártdemokráciát: nyílt szavazással választották meg a pártvezetőség tagjait. A párttagság demokratikus jogainak értelmében semmi esetre sem engedhető meg az ilyen módszer. A Központi Vezetőség határozata értelmében nyílt szavazással csak a jelölő listára való felvétel történik. A vezetőségi tagok megválasztásának minden esetben, minden körülmények között titkosnak kell lenniök. Ezért a súlyos hibáért elsősorban Látos János elvtárs, a Dombóvári Járási Pártbizottság pto-vezetője felelős, mert ő maga is részt vett ezen a taggyűlésen és jelenlétében sértették meg ilyen durva formában a pártdemokráciát. Latos elvtársnak, mint a J. B. képviselőjének nyilván ismernie kellett volna a taggyűlés lefolyásának módját — ahogy azt a Központi Vezetőség határozata előírja — és semmi esetre sem szabad lett volna megengednie, hogy ilyen mulasztással csorbítsák a párttagok demokratikus jogait. A DISZ-tagok összeírásának eddigi eredményei Január 9-ig 193 DISZ-szervezet fejezte be a tagösszeírást a megyében. Ezeknek az alapszervezeteknek nyilvántartókönyvében 8119 fiatal neve szerepelt s 8544-et, tehát 425-tel többet írtak össze. Új tagok szervezésében is mutatkozik eredmény, ami azonban korántsem kielégítő. Huszonnégy alapszervezetben vettek fel új tagokat a múlt héten, számszerint nyolcvannyolcat. Legtöbb új DISZ-tag a gyönki járásban van, összesen 26. A paksi járásban 21, a dombóvári járásban pedig 20 fiatalt szerveztek be az ifjúsági szövetségbe. Ezen a téren legjobban elmaradt Szekszárd és a szekszárdi járás, ugyanis a múlt héten itt egyetlen tagot sem vettek fel. A tagszervezés eddigi eredményei arról tanúskodnak, hogy legtöbb DISZ-szervezetben nem kapcsolják össze ezt a munkát az összeírással, pedig éppen az összeírás teremti meg a legnagyobb lehetőségeket a tagszervezéshez. Ezt bizonyítja a duzsi DISZ-szervezet példája is. Duzson már minden dolgozó fiatal tagja a DISZ-nek. Ezt a példát kell követniük megyénk DISZ-szervezeteinek, mert csak ilyen módon érhető el annak a célnak a valóra váltása, amelyet pártunk tűzött ki az ifjúsági szövetség elé, hogy a DISZ az egész magyar ifjúságot átfogó szervezet legyen. TOLNAI NAPLÓ Ünnepi taggyűlés a KISZÖV DISZ-szervezetében Az új, szépen feldíszített és berendezett DISZ helyiségben gyűltek össze szerdán délután 4 órakor a KISZÖV DISZ-fiataljai. Kettős ünnepet jelentett e taggyűlés számukra, ugyanis ez alkalommal vették át az új DISZ tagsági könyvet és a városi DISZ-bizottság itt adta át a szervezetnek a vándorzászlót, amely Szekszárd legjobb DISZ- szervezetét illeti meg. A taggyűlésen, a fiatalokon kívül, többen megjelentek a KISZÖV vezetői és idősebb dolgozói közül is. Jelen volt Tormási János elvtárs, a városi DISZ-bizottság titkára és Pánczél Gézáné, valamint Mihail Antonovics Karacsevcev, a helybeli szovjet katonaság Komszomol-szervezetének titkára. Az ünnepi taggyűlést Marton Károlyné nyitotta meg, majd Pálinkás István elvtárs, a KISZÖV DISZ-szervezetének titkára tartotta meg ünnepi beszámolóját. Hangsúlyozta, hogy ez a taggyűlés különbözik az előbbiektől és nagy ünnepet jelent a fiatalok életében. „Nem egyszerű könyvecske, hanem minden egyes DISZ-tag legdrágább okmánya” — méltatta az új tagsági könyv jelentőségét. Pálinkás elvtárs a Komszomol példáját állította a fiatalság elé. A beszámoló után Karacsevcev elvtárs üdvözölte a KISZÖV fiatalságát a Komszomol nevében. A DISZ-szervezet vezetősége emléklappal és könyvjutalommal tüntette ki azokat a fiatalokat, akik aktív munkájukkal hozzájárultak a fiatal szervezet megerősödéséhez és a tagkönyvcsere sikeréhez. Jutalommal fejezte ki köszönetét a DISZ Horváth és Piskor elvtársaknak, a KISZÖV idősebb dolgozóinak is, mert munkaidejük végeztével segítettek a fiataloknak rendbehozni az új DISZ- helyiséget. A jutalmak kiosztását követően Tormási János elvtárs szólalt fel. Elismerően nyilatkozott a KISZÖV DISZ-szervezetéről s átadta a vándorzászlót, valamint a városi bizottság könyvjutalmát Pálinkás elvtársnak. Ezután az új tagkönyvek kiosztása következett. Ez alkalommal mintegy 50 fiatal vette át tagsági könyvét. A tagkönyvek kiosztása után Hussy Károly a Szpartakusz Sportkör nevében üdvözölte a fiatalokat, majd Biber elvtárs, a KISZÖV pártszervezetének titkára ígérte meg a párt további támogatását. Piskor Imre elvtárs arról beszélt, hogy milyen nagy feladatok állnak a fiatalok előtt a szövetkezetben. Végül Töttös Gábor DISZ-fiatal az építőiparban dolgozó fiatalok nevében versenyre hívta ki a megye minden kisipari szövetkezetben dolgozó fiatalját. A taggyűlés lelkes hangulatban ért véget. ftem ide?... Sok mindent mondhatnék, de a legfontosabb az, hogy nagyon szeretem a földet. Gyermekkoromban falun éltem egy ideig. Utána apám a nagy „nincs“ elől fölment Csepelre, ahol a Vámmentesben rakodó munkás lett de amikor beállt a Duna, oda lett a munka... Nyolc éves koromban már a bulgárkertészekhez jártam napszámba s mikor nagyobb lettem, 1944- ben, a mai RM. Művekbe kerültem segédmunkásnak. A Felszabadulás után a Vámmentes kikötőben dolgoztam. 1946-ban léptem a pártba, a Csepel-királyerdei 21/5-ös körzetben... Akkoriban nagyon sokat jártunk vidékre... Délelőtt beüvegeztük az iskolát, megjavítottuk a falusiak elromlott vastárgyait, délután meg kultúrmunkát végeztünk... 1949-ben behívattak az FM- be és az egyik alföldi község gépállomására kerültem, onnét a gyógynövényhez és 1951 őszén az V. kerületi Pártbizottságra... ITT SZÜNETET TARTOTT. A többit bizonyára ismeri, amikor tavaly nyáron megjelent a Központi Vezetőség felhívása, falusi munkára jelentkeztem... és így kerültem ide Aparhantra... Nagyon kedves község ez és az itt élő emberek is aranyszívűek... És beszélgetünk tovább, már kérdezni sem kell. — Tíz napja vagyok itt, de már nagyon sok ismerősöm van. Ami azt illeti, nem könnyű feladat, de bízom az emberekben és egymás segítésével majd csak tovább jutunk előre... Kicsit furcsa Pest után a falu, de... — És ha lehet olyat kérdezni, milyen volt a fogadtatás, az első ismerkedés a faluval... — Erre csak egy történetet említenék. Ma reggel esett meg. Bent ülök a Tsz irodában, egyedül voltam és egyszer csak bejön egy bácsi. — — Ne haragudjon — kezdi — én csak nyersen tudom mondani, csak úgy, ahogy gondolom... — Mondja csak... — Mit fog maga csinálni? — Hogy mit csinálok? Én vagyok a párttitkár... — Szóval maga nem elnök lesz? — Nem... — Kérdeznék én valamit... hogy kapja maga a fizetést... haviba, vagy munkaegységre... Úgy értem, kinek dolgozik? — Maguknak dolgozom, mindannyiunknak, hogy okosabb, szebb életet éljünk itt a faluban, meg a szövetkezetben... A fizetést meg a párttól kapom. — Szóval nem tőlünk? — Nem. — Kár... Azért, mert én vitatkoztam ma kettővel, azok azt mondták, hogy maga a titkárnő, én meg úgy mondtam, hogy az elnök lesz... így is jól van, majd megbarátkozunk... de, tudja pe sértődjön ám meg ha mi néha... izé, hát káromkodunk. Nem mindég, de néha elfutja az embert a méreg. — ...Hát így fogadtak — fejezte be a történetet Kékné — Vasárnap bál volt és ott az egyik idős bácsi, a Péter bácsi egy almát nyomott a kezembe. Az elvtársak azt mondták, ez nagy szó az öregnél, mert azokból a szép piros Jonathánalmáiból csak azoknak ad, akiket meg akar tisztelni... Nagyon boldog vagyok, hogy kaptam. BESZÉLGETÜNK azután tovább a tervekről. — Az első és legfontosabb számomra a pártépítés. Természetesen előbb még alaposan meg kell ismerkednem a falu lakóival. Azután a Tsz-fejlesztés, hogy minél előbb szövetkezeti község legyen a mi falunk. És úgy vettem észre, itt nagyon hajlamosak az emberek arra, hogy minek agitálni, aki a jó eredmények láttán nem jön közénk, azért kár a szó. Hát majd beszélgetünk a téli estéken erről is. Időközben előkerült a Felszabadulás elnöke, Laufer elvtárs. — Segítünk mi magának, meglátja, egy-két hónap és elfelejti, hogy rajtunk kívül más falu vagy város is van a világon. A lakását is elintézzük, igaz, hogy a másik Tsz párttitkára, de majd mi is segítünk. így alakul napjainkban az élet, egy kis Tolna megyei faluban. Kívánjuk Kék elvtársnőnek és a többi falura költözött elvtársnak, hogy minél előbb sikerüljön a lelkesedés szülte terveket megvalósítani. Szamos Rudolf S Az MNDSZ félévi beszámoló taggyűlése Tolnán Az MNDSZ megyei és járási beszámoló gyűlései után a községekben is megkezdődtek a fél évi beszámoló gyűlések. Tolnán jan. 8-án tartották meg. Közel 500 asszony gyűlt össze a községi kultúrotthonban, ahol először az óvodások kedves kis műsorában gyönyörködtek, majd meghallgatták Kovács Istvánná az MNDSZ elnöke beszámolóját, amelyben ismertette az elmúlt félévi munkát és a következő félévi feladatokat. Az MNDSZ-elnökség javaslatára a gyűlés megindította a „Minden asszonyhoz eljutunk március 8-ig’’-mozgalmat, s a cél megvalósítása érdekében a következőket vállalta: „Községünkben minden nőt, asszonyt, édesanyát felkeresünk március 8-ig. Elvisszük hozzájuk a Nemzetközi Nőszövetség hírét, beszélgetünk velük, mit tehetnek saját területükön a nők békeharcának fejlesztéséért, az MNDSZ szervezeti erősítéséért. Húsz olvasókört szervezünk, amelyeken a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség munkáját, a szovjet nők életét, a nemzetközi nőmozgalom kiváló harcosainak tevékenységét ismertetjük. Március 8-ig ötszáz emlékbélyeget adunk el. Minden tag egy új taggal növeli szervezetünk létszámát, így a taglétszámot 150-ről 300-ra növeljük. Felkutatjuk azokat a régi tagokat, akik még nem vették át új tagsági könyvüket. Az egyénileg dolgozó parasztasszonyok között felajánlásokat szervezünk a Nemzetközi Nőnap tiszteletére, hogy határidő előtt teljesítsék első negyedévi beadási kötelezettségüket. E mozgalom célja, hogy sorainkba állítsunk minden asszonyt, aki hozzájárul a béke megvédéséhez, drága hazánk erősítéséhez. Javasoljuk az MNDSZ Megyei Elnökségének, hogy vállalásunkat, mely egyben felhívás is, juttassa el a megye valamennyi MNDSZ-szervezetéhez. Kísérje figyelemmel a mozgalom menetét és azokat a szervezeteket és asszonyokat, akik a legjobb eredményeket érik el, díjazzák.” * Tolna község asszonyai méltó versenytársak, ezt bizonyítja, hogy a beszámoló-gyűlés előkészítésében a vezetőség minden tagja lelkesen részt vett, összesen ötven asszony dolgozott annak érdekében, hogy a gyűlés sikeres legyen. Az előkészítés idején ötszáz asszonnyal beszéltek és meghívták őket a gyűlésre. Különösen jó munkát végzett Kovács Istvánná, Báli Jánosné, Horváth Ferencné, Heimanné, Steibachné, Link Istvánná és a négy óvoda vezetője. Még jobb eredményt is érhettek volna el Majoson , ha a pártszervezet jobban ellenőrzi a tanács munkáját A bonyhádi járás egyik községe Majos. Az elmúlt években, annak ellenére, hogy aránylag kis község s itt a munkát jobban meg lehet szervezni, mégsem tudtak a begyűjtés és az adófizetés terén jó eredményt elérni. Ennek oka volt többek között az is, hogy a községi pártszervezet ellenőrzése nem volt kielégítő. Voltak problémák, amelyek megoldásában segíthetett volna a pártszervezet, vagy a titkár, Kereső Antalné elvtársnő. Ez a segítés főleg az ellenőrzési munkában nyilvánulhatott volna meg. Ezzel is magyarázható az 1954-ben a begyűjtés terén tapasztalt helyzet. Nem foglalkoztak lelkiismeretesen ezzel a kérdéssel, így 52 hátralékossal kezdték az 1955- ös gazdasági évet. Az 52 hátralékos közül 36-an „csak” sertéssel voltak hátralékban. A tanács, a tanácstagok és a begyűjtési állandó bizottság tagjainak jó munkájára vezethető vissza, hogy a májusi gazdák adósság nélkül kezdték az 1956- os évet. A múlt év végére 102 százalékra teljesítették a sertés, vágómarha, napraforgó, 107 százalékra a tojás, 117 százalékra babbeadási kötelezettségüket. Tanácsülésen foglalkoztak a begyűjtés problémájával, ahol a tanácstagok vállalták, hogy példát mutatnak a beadás teljesítésében, a beadással nem rendelkező tanácstagok pedig arra adták szavukat, hogy látogatják körzetük egyéni gazdáit. A barátságos, meggyőző munka meghozta a várt sikert, minden gazda rendezte hátralékát. A beadás teljesítése terén példát mutatott György József 12, Dür Henrik 7, Szőts Lajos 7 és fél holdas egyéni gazda párttagok, akik elsőként teljesítették kötelezettségüket. Javulás van az adófizetés terén is. Vendég Menyhért 8 holdas gazdának például minden évben volt adóhátraléka. A múlt évben rendezte hátralékát és azt mondotta: Többet nem lesz adóhátraléka, rendszeresen fogja fizetni azt. Tudtak tehát Maroson is szép eredményt elérni, a még szebb eredmények eléréséhez azonban feltétlenül szükséges, hogy megjavuljon a kapcsolat a pártszervezet és a tanács között. Gépjavítás a Biritói Állami Gazdaságban A Biritói Állami Gazdaságban 6 brigád dolgozik a gépek téli javításán. A munkagépeknél legjobban dolgozik Gyöngyösi István és Édli Konrád brigádja, ami meg is látszik, mert a munkagépek javítása terv szerint halad, elmaradásuk nincsen. A vetőgépek javításánál is teljesítik a részletterveket, de az erőgépeknél már nem megy minden ilyen rendben. Két traktort, aminek már január 10-re készen kellett volna lenni, csak február elsejére tudnak kijavítani. Az erőgépek javításánál dolgozók közül a legjobb munkát Háy Béla brigádja végzi.