Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-03 / 2. szám
Ti Tolnai N Egyetemi Könyvtár PÖCS ■WL O XIII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM. ... ...t ...f> ., ÁRA: 50 FILLÉR. Világ proletárjai egyesüljetek! A MAI SZÁMBAN: A testvéri országok és a testvérpártok forrón köszöntik a 80 éves Wilhelm Piecket (2. o.) — A pártvezetőségválasztás előkészületei Bölcskén (3. o.) — Zárszámadás a harci Uj Élet Tsz-ben (3. o.) — A Bonyhádi Járási Kultúrház egy éves munkájáról... (4. o.) _______________________________________V AZ MDP TOLNAMEGYEI PAPTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA , KEDD, 1956. JANUÁR 3. Iparunk megnövekedett feladatai az új esztendőben Megyénkben csaknem valamennyi üzem csatlakozott az elmúlt évben a 20 budapesti nagyüzem felhívásához. Széleskörű mozgalom indult meg az éves tervek határidő előtti teljesítéséért. Elmondhatjuk: iparunk teljesítette adott szavát, üzemeink többsége határidő előtt fejezte be 1955. évi tervét. Most újy nehéz, de nagyszerű feladatok előtt áll iparunk és megyénk ipara is. A második ötéves tervben fejlettebb technikával és technológiával mind jobb minőségben és olcsóbban kell előállítani a termékeknek nagyobb tömegét. A termelés mennyiségét 6 százalékkal kell emelni, az önköltséget pedig 3 százalékkal kell csökkenteni. Visszagondolva az elmúlt év eredményeire, a dolgozók lelkes, lehetetlent nem ismerő erőfeszítéseire, bizakodással tekintünk az 1956-os évre. Bízunk munkásosztályunk hősiességében, tudásában, leleményességében. Mégis meg kell mondanunk őszintén, hogy a jövő év feladatai, amellett, hogy mennyiségben megnövekedtek, nehezebbek is. A mennyiségi feladatok teljesítését elsősorban a termelékenység emelkedésével kell biztosítanunk és ugyanakkor a minőség állandó javítása mellett csökkenteni kell az önköltséget. Éppen ebből következik, hogy feladataink központjában továbbra is a technika állandó fejlesztése, a termelési folyamatok és eljárások állandó tökéletesítése áll. A kapitalizmusban a termelékenység emelésének egyik döntő útja, a munka intenzitásának növelése. Nálunk ez az út járhatatlan. Szocialista társadalomban a termelékenység növelésének legdöntőbb módja a technika fejlesztése, a technológia hatékonyabbá tétele. Tehát a termelés növelése termelékenységgel azt jelenti, hogy fejleszteni kell a technikát és a termelési folyamatokat. Erre megyénk iparában minden lehetőség megvan. A sokmillió forintos beruházások mellett nagy lehetőségeink vannak a meglévő technika tökéletesítésére, elsősorban a dolgozók javaslatai, újításai nyomán. A tervismertető értekezleteken sok újítási és ésszerűsítési javaslattal hozakodtak elő az üzemek dolgozói. Most az a feladat, hogy ezeket a javaslatokat gyorsan, bürokrácia nélkül vizsgálják felül, belevonva ebbe a munkába a műszaki tanácsokat is, és az életre való javaslatokkal egészítsék ki a műszaki fejlesztési intézkedések tervét. A technika fejlesztése nemcsak a termelékenység emelkedésének, hanem ezen keresztül és ez mellett az önköltség csökkentésének is döntő eszköze. Megyénk ipara anyagigényes. Itt tehát elsősorban anyagtakarékossággal lehet csökkenteni az önköltséget. Az elmúlt évben számos olyan újítás, műszaki intézkedés került alkalmazásra, amely anyagmegtakarítást, hulladékcsökkentést, vagy selejtcsökkentést eredményezett. Megyénk ipara úgy tudja teljesíteni 3 százalékos önköltség csökkentési tervét, ha az újítási feladatterveket rendszeresen dolgozza ki és ismerteti a dolgozók legszélesebb rétegeivel. Az újítási feladattervek homlokterébe azokat az újítási feladatokat állítják, amelyek az anyagtakarékossággal, az import anyagok helyettesítésével és a minőség megjavításával vannak összefüggésben. Eddig tapasztalataink azt mutatják megyénkben is, hogy a dolgozók legjobb és legértékesebb kezdeményezései munkaversenyben születnek meg. A dolgozók egészséges versengése kimeríthetetlen tartalékokat hoz a felszínre. Mégis azt tapasztalhatjuk az elmúlt évben, hogy pártszervezeteink, de még a szakszervezetek is, jóllehet ők a verseny gazdáii, lebecsülték a munkaverseny jelentőségét. Nem azt mondjuk, hogy megyénk ipari üzemeiben nem volt termékeny munka,verseny. Volt, de csak a kampányok idején. Máskor — volt rá példa, hogy még a kampányok idején is — abban merült ki a munkaverseny, hogy csak az egyébként is jól termelő dolgozókat népszerűsítették. Második ötéves tervünk első évének megnövekedett feladatai megkövetelik minden üzem, párt, DISZ és szakszervezetétől, hogy nagyobb gondot fordítsanak a dolgozók versenyének megszervezésére. Fejlett technika, új termelési eljárás és gazdaságosabb termelés megkívánja, nemcsak a munkásoknak, de a termelés irányítóinak, a művezetőknek, a mérnököknek és egyéb műszaki dolgozónak a tanulását is. A mi korunk rohamos fejlődésével csak az tud lépést tartani, aki állandóan bővíti tudását, szélesíti látókörét. Üzemeinkben meg kell oldani a műszaki dolgozók továbbképzését is. Az a tapasztalat, hogy eddig sok helyen nem ismerték fel ennek a fontos dolognak a jelentőségét. Megyénkben sok üzem termel exportra. A Paksi Konzervgyár, a Tejipari Vállalat, meg több üzem termékei kerülnek a külföldi, sokszor a nyugati piacokra. Exportterveink mennyiségi és főleg minőségi teljesítése nemcsak a magyar ipar jó hírnevét jelenti külföldön, hanem befolyásolja import szállításainkat is, így hatással van az egyéb népgazdasági, vagy iparágak termelésére a dolgozók import igényeinek kielégítésére. Minden dolgozó érezze elsőrendű becsületbeli ügyének és hazafias kötelességének az exporttervek teljesítését! Pártunk Központi Vezetőségének novemberi határozata hosszú időre megszabta az ipar legfontosabb feladatait. Nemcsak a célt állapította meg, hanem mély tudományos gondossággal meghatározta a cél eléréséhez szükséges eszközöket. Üzemi pártszervezeteink ne elégedjenek meg azzal, hogy egyszer már ismertették a határozatokat hanem állandóan tanulmányozzák azokat, tegyék mindennapi munkájuk alapjává. Pártunk határozatának végrehajtása az ipar dolgozóinak is, meg egész népünknek is legegyénibb érdeke! Ne szűnjenek meg az üzemi pártszervezetek felvilágosító, agitációs munkával megmagyarázni ezt a dolgozóknak. Nagyok, nehezek, de gyönyörűek az ipar feladatai. Gyönyörűek azért, mert hazánk szocialista perspektíváját, népünk ragyogó jövőjét vetítik elénk. A második öténes terv első munkanapján... Hétfőn reggel — szerte a megyében — lelkes hangulatban indult a munka, a harc a második ötéves terv első éve, az 1956-os terv megnövekedett feladatainak teljesítéséért. Az üzemekben már mindenütt ismerik a feladatokat, hiszen a tervismertető értekezleteken alaposan megbeszélik a dolgozók a tennivalókat. Még csak néhány üzemből kaptunk jelentést, de már láthat, hogy zökkenőmentesen indult a tervek teljesítéséért folyó küzdelem. .*• A Bonyhádi Zománcgyár dolgozói reggel, a munka kezdete előtt röpgyűlést tartottak, ahol Gyimesi Ferenc elvtárs, az üzem pártszervezetének titkára köszöntötte a dolgozókat és kívánt sok sikert munkájukhoz. Minden dolgozó pontosan kezdte a munkát, hiányzó, későn jövő nem volt. Az üzemrészekben megfelelő mennyiségű félkészárut halmoztak fel az elmúl év utolsó napjaiban, így sehol sem volt anyaghiány, vagy egyéb fennakadás. A tervek részleteiben való ütemes teljesítése érdekében új munkaszervezési intézkedéseket dolgoztak ki arra, hogy összetartsák az egyes szériákat, műveletek közben is jobban ellenőrizzék a minőséget. Ez intézkedéseket most, az új tervév beindulásával vezették be. A Szekszárdi Vasipari Vállalat kétszázötven dolgozója a tíz különböző munkahelyen tartott röpgyűlésen ünnepelte az új ötéves terv indulását. A röpgyűlések előadói méltaták a nap jelentőségét, ismertették, hogy a vállalat dolgozóinak milyen feladatokat kell megvalósítani. A dolgozók egyhangúlag fogadták meg, hogy ez évben is folytatják a harcot a tervek teljesítéséért, az önköltség csökkentéséért, a minőség megjavítsáért. Utána zavartalanul indult a munka minden munkahelyen. A Paksi Konzervgyárban a karbantartás dolgozói előtt Szederkényi Ferenc elvtárs, a műszaki osztály vezetője, a gyártás dolgozóinak pedig Hankó János elvtárs, a gyár főmérnöke ismertette röpgyűlésen a nap jelentőségét, a feladatokat. Komoly munkába fogtak reggel’a karbantartók, megkezdték az újonnan felépült üzemhelyiségekbe a gépek beszerelését. A borsó „vonal" felszereléséhez — ami a karbantartó részleg egész negyedévi feladata lesz — már megkezdték az autoklávok alapjainak betonozását. Elindult a gyárból az idei év első készáruszállítmánya is, reggel nyolc órakor egy teherautórakomány üveges barackbefőttet és ízt indítottak útjára a budapesi FÜSZÉRT-hez. A szekszárdi lakásépítkezésen is reggel fél nyolckor, pontosan megindult a munka. Már a munkaidő kezdet előtt minden dolgozó ott volt, nem hiányzott, nem késett senki. Farkas Pál kubikos brigádja alapásással kezdte a munkát, majd hozzáfogott az alapbetonozáshoz. Estig már a III/l-es szekció alapbetonozásának egyharmadával elkészültek, a szigetelők az egész szekciónak majd felét szigetelték le. Zavartalanul, anyaghiány nélkül végezték munkájukat a kőművesek is. Egyéni terveink alapja : második ötéves tervünk Hegedűs Istvánná a Szekszárdi Kendergyár osztályozójában dolgozik. Egyike annak a sokszázezer munkásnak aki bizakodással tekint az 1956-os évre, második ötéves tervünk első évére. — Csak jót várunk az új esztendőtől — mondja munkatársunknak, miközben szaporán fésüli a kitilolt kendert a gerebenen. — Tudom, hogy most kezdődik meg az új ötéves terv, mely mindannyiunk boldogabb életének alapjait hivatott lerakni. — Eddig is sokat kaptam a népi demokráciától. Férjem művezető ez áztatásoknál, 1200—1300 forintot keres, én 900—1000 forintot keresek havonta. A felszabadulás óta új konyhabútort és szobabútort vettünk, tavaly pedig egy drága világvevő rádiót.,— Sok dolgozónk vett az elmúlt ötéves tervben házat. Most mi is azért takarékoskodunk, hogy házat vehessünk. Bízom abban, hogy 1956-ban megvalósítjuk ezt a tervünket. — Ahogy az országnak vannak tervei, úgy nekünk is. — Mi is minden évben eltervezzük, hogy ezt, vagy azt veszünk, hogy évről-évre szebb legyen az életünk. — Mert most a munkásemberé az élet! Itt van a gyárvezető, a Gazsóné elvtársnő esete is. Nem is olyan régen még együtt taloltunk és ma már ő gyárvezető. És még milyen gyárvezető! Nagyon szeretik őt a munkások, mert ő is szeret bennünket. Ez nem is csoda, hisz közülünk került ki. — Gyerekeim is vannak. — két lányom iskolába jár, a fiam Szombathelyen van, a vállalat javítóműhelyébe küldték tanulni. Tizenötéves volt a gyerek, amikor elkezdett a gyárunkban dolgozni és 16 éves korában már a Kiváló Dolgozó-jelvény ragyogott a mellén. Hegedűs Istvánné tervei megvalósulnak! Hisz a mi egyéni terveink szilárd alapra épülnek: országunk tervére, amelynek az az alaptörvénye, hogy napról-napra szebb legyen az életünk. Magyar államférfiak távirata Wilhelm Pieck elvtárshoz Wilhelm Pieck elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság elnökének Berlin Engedje meg Elnök elvtárs, hogy a magyar nép, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a magunk nevében forró szerencsekívánatainkat fejezzük ki 80. Születésnapja alkalmából. A magyar dolgozók a német dolgozókkal és az egész nemzetközi munkásosztállyal együtt ünneplik ma Ont, mint a német munkásosztály fáradhatatlan és önfeláldozó harcosát, mint a német militarizmus feltámasztása ellen harcoló erők egyik legkiválóbb vezetőjét. A magyar nép jól tudja, hogy Önnek, a Német Demokratikus Köztársaság felvirágoztatása érdekében kifejtett fáradozásai döntő mértékben hozzájárulnak az egységes és demokratikus, békeszerető Németország megteremtéséhez. Az egész magyar nép érzéseit tolmácsoljuk, amikor teljes szívből kívánunk Elnök Elvtársnak erőt és egészséget, hogy még hosszú-hosszú éveken át munkálkodjék a német nép haladásáért és felemelkedéséért ezzel is hozzájárulva a Szovjetunió vezette béketábor megerősítéséhez, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Dobi István a Magyar Népköztársaság elnöki tanácsának elnöke Hegedűs András Rákosi Mátyás a Magyar Népköz- A Magyar Dolgozók társaság minisz- Pártja Központi tertanácsának elnöke Vezetőségének első titkára A Tolna megyei Pártbizottsághoz nagyszámban érkeztek üdvözletek az újév alkalmából. Ezúton mond köszönetet és kíván boldog újévet a megye dolgozóinak az MDP Tolna megyei Végrehajtóbizottsága Falusi munkára jelentkező pártmunkások újabb csoportja érkezett megyénkbe A Központi Vezetőség múlt év júniusi határozata alapján falusi munkára jelentkező pártmunkások újabb harminckét tagú csoportja érkezett megyénkbe hétfőn. Az elvtársak nagyrésze budapesti nagyüzemekben dolgozott, néhányan közülük a Néphadsereg tisztjei voltak, mások különböző államigazgatási szervekben, tömegszervezetekben dolgoztak, valamennyien most végezték el a Központi Vezetőség által szervezett tanfolyamot. A pártmunkásokat ünnepélyesen fogadták a vasútállomáson, majd a Megyei Pártbizottság tanácstermében Király László elvtárs a Megyei Pártbizottság első titkára üdvözölte őket. Ezután Molnár Sándor elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője tájékoztatta az elvtársakat a megye helyzetéről, a rájuk váró feladatokról, majd a járási titkár elvtársakkal ismerkedtek meg. Délután valamennyien kiutaztak munkahelyükre. Sikereink záloga : az összefogás Az 1955-ös esztendő sikeres befejezése után új feladatok megoldása előtt áll a Tamási Tejüzem. A jövő esztendőben népgazdaságunk további feladatok megoldását várja tőlünk. Jobb minőségű sajttal kell az ország dolgozóit ellátni és több exportárut kell előállítani, hogy a nyugati államokkal sikeresen felvehessük a versenyt a világpiacon. Üzemünkben a feladatok megoldására szükséges intézkedések megtörténtek. — A fejlett technika alkalmazásával a januárban beállításra kerülő automata sajtkáddal emeljük a termelékenységet. A tavaszi hónapokban pedig sorra kerül a gépház korszerűsítése, hogy a megnövekedett termelésnek megfelelően, üzemünk elegendő gőzzel rendelkezzék. Megvizsgáljuk a tél folyamán tejcsarnokhálózatunkat is, hogy a szükséges javítások megtörténjenek. A tejcsarnokok jó és ütemes munkája egyik fontos alapja üzemünk jó termelésének. Folyamatos tejbegyűjtést kell biztosítani egész éven keresztül, mert csak így biztosított üzemünk folyamatos termelése. Felettes hatóságunktól azt kérjük, hogy a technológiai utasítások betartására a szükséges létszámot biztosítsa, mert ennek hiánya veszélyezteti minőségi termelésünket. Sok baj volt az elmúlt évben a tehergépkocsikkal, ezért sokat kell javítania munkáján az AKÖV szekszárdi főnökségének. A gyors és pontos szállítás lényegesen biztonságosabbá teszi termelésünket. A pontatlan és késedelmes szállítás tönkreteheti egész munkánkat, összefogva, minden akadályt le tudunk győzni és így második ötéves tervünket — részleteiben határidő előtt tudjuk teljesíteni népünk javára és a magyar tejipar nemzetközi tekintélyének érdekében. KINCS JÁNOS, üzemvezető, Tamási Tejüzem.