Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-03 / 2. szám

Ti Tolnai N Egyetemi Könyvtár PÖCS ■W­L O XIII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM. ... ...t ...f> ., ÁRA: 50 FILLÉR. Világ proletárjai egyesüljetek! A MAI SZÁMBAN: A testvéri országok és a testvérpártok forrón köszöntik a 80 éves Wilhelm Piecket (2. o.) — A pártvezetőségválasz­­tás előkészületei Bölcskén (3. o.) — Zárszámadás a harci Uj Élet Tsz-ben (3. o.) — A Bonyhádi Járási Kultúrház egy éves munkájáról... (4. o.) _______________________________________V AZ MDP TOLNAMEGYEI PAPTBIZOTTSÁ­GÁ­NAK LAPJA , KEDD, 1956. JANUÁR 3. Iparunk megnövekedett feladatai az új esztendőben Megyénkben csaknem vala­mennyi üzem csatlakozott az elmúlt évben a 20 budapesti nagyüzem felhívásához. Széles­körű mozgalom indult meg az éves tervek határidő előtti tel­jesítéséért. Elmondhatjuk: ipa­runk teljesítette adott szavát, üzemeink többsége határidő előtt fejezte be 1955. évi tervét. Most újy nehéz, de nagyszerű feladatok előtt áll iparunk és megyénk ipara is. A második ötéves tervben fejlettebb tech­nikával és technológiával mind jobb minőségben és olcsóbban kell előállítani a termékeknek nagyobb tömegét. A termelés­­ mennyiségét 6 százalékkal kell emelni, az önköltséget pedig 3 százalékkal kell csökkenteni. Visszagondolva az elmúlt év eredményeire, a dolgozók lel­kes, lehetetlent nem ismerő erőfeszítéseire, bizakodással te­kintünk az 1956-os évre. Bí­zunk munkásosztályunk hősi­ességében, tudásá­ban, lelemé­nyességében. Mégis meg kell­ mondanunk őszintén, hogy a jövő év feladatai, amellett, hogy mennyiségben megnöve­kedtek, nehezebbek is. A men­­­nyiségi feladatok teljesítését elsősorban a termelékenység emelkedésével kell biztosíta­nunk és ugyanakkor a minőség állandó javítása mellett csök­­­­kenteni kell az önköltséget. Éppen ebből következik, hogy feladataink központjában továbbra is a technika állandó fejlesztése, a termelési folya­matok és eljárások állandó tö­kéletesítése áll. A kapitaliz­musban a termelékenység eme­lésének egyik döntő útja, a munka intenzitásának növelé­se. Nálunk ez az út járhatatlan. Szocialista társadalomban a termelékenység növelésének legdöntőbb módja a technika fejlesztése, a technológia haté­konyabbá tétele. Tehát a ter­melés növelése termelékenység­gel­ azt jelenti, hogy fejleszteni kell a technikát és a termelési folyamatokat. Erre megyénk­­ iparában minden lehetőség­­ megvan. A sokmillió­ forintos beruházások­ mellett nagy lehe­tőségeink vannak a meglévő technika tökéletesítésére, el­sősorban a dolgozók javaslatai, újításai nyomán. A terv­ismertető értekezleteken sok újítási és ésszerűsítési javaslattal hozakodtak elő az üzemek dolgozói. Most az a fel­adat, hogy ezeket a javaslato­kat gyorsan, bürokrácia nélkül vizsgálják felül, belevonva eb­be a munkába a műszaki taná­csokat is, és az életre való ja­vaslatokkal egészítsék ki a mű­szaki fejlesztési intézkedések tervét. A technika fejlesztése nem­csak a termelékenység emelke­­­­désének, hanem ezen keresz­tül és ez mellett az önköltség csökkentésének is döntő eszkö­ze. Megyénk ipara anyagigé­nyes. Itt tehát elsősorban anyagtakarékossággal lehet csökkenteni az önköltséget. Az elmúlt évben számos olyan újítás, műszaki intézkedés ke­rült alkalmazásra, amely anyagmegtakarítást, hulladék­­csökkentést, vagy selejtcsök­­kentést­ eredményezett. Me­gyénk ipara úgy tudja teljesí­teni 3 százalékos önköltség csökkentési tervét, ha az újí­tási feladatterveket rendszere­sen dolgozza ki és ismerteti a dolgozók legszélesebb réte­­­­geivel. Az újítási feladattervek homlokterébe azokat az újítási feladatokat állítják, amelyek az anyagtakarékossággal, az im­port­ anyagok helyettesítésével és a minőség megjavításával vannak összefüggésben. Eddig tapasztalataink azt mutatják megyénkben is, hogy a dolgozók legjobb és legérté­kesebb kezdeményezései mun­kaversenyben születnek meg. A dolgozók egészséges versen­gése kimeríthetetlen tartaléko­kat hoz a felszínre. Mégis azt tapasztalhatjuk az elmúlt év­ben, hogy pártszervezeteink, de még a szakszervezetek is, jól­lehet ők a verseny gazdáii, lebecsülték a munkaverseny je­lentőségét. Nem azt mondjuk, hogy megyénk ipari üzemeiben nem volt termékeny munka­­,­verseny. Volt, de csak a kam­­­pányok idején. Máskor — volt rá példa, hogy még a kampá­nyok idején is — abban merült ki a munkaverseny, hogy csak az egyébként is jól termelő dolgozókat népszerűsítették. Második ötéves tervünk első évének megnövekedett felada­tai megkövetelik minden üzem, párt, DISZ és szakszer­vezetétől, hogy nagyobb gondot fordítsanak a dolgozók verse­nyének megszervezésére. Fejlett technika, új termelé­si eljárás és gazdaságosabb ter­melés megkívánja, nemcsak a munkásoknak, de a termelés irányítóinak, a művezetőknek, a mérnököknek és egyéb mű­szaki dolgozónak a tanulását is. A mi korunk rohamos fejlődé­sével csak az tud lépést tartani, aki állandóan bővíti tudását, szélesíti látókörét. Üzemeink­­ben meg kell oldani a műszaki dolgozók továbbképzését is. Az a tapasztalat, hogy eddig sok helyen nem ismerték fel ennek a fontos dolognak a jelentősé­gét. Megyénkben sok üzem ter­mel exportra. A Paksi Kon­zervgyár, a Tejipari Vállalat, meg több üzem termékei kerül­nek a külföldi, sokszor a nyu­gati piacokra. Exportterveink mennyiségi és főleg minőségi teljesítése nemcsak a magyar ipar jó hírnevét jelenti külföl­dön, hanem befolyásolja im­port szállításainkat is, így ha­tással van az egyéb népgazda­sági, vagy iparágak termelésé­re a dolgozók import igényei­nek kielégítésére. Minden dol­gozó érezze elsőrendű becsület­beli ügyének és hazafias köte­lességének az exporttervek tel­jesítését! Pártunk Központi Vezetősé­gének novemberi határozata hosszú időre megszabta az ipar legfontosabb feladatait. Nem­csak a célt állapította meg, ha­nem mély tudományos gondos­sággal meghatározta a cél el­éréséhez szükséges eszközöket. Üzemi pártszervezeteink ne elé­gedjenek meg azzal, hogy egy­szer már ismertették a határoza­tokat hanem állandóan tanulmá­nyozzák azokat, tegyék min­dennapi munkájuk alapjává.­ Pártunk határozatának végre­hajtása az ipar dolgozóinak is, meg egész népünknek is leg­egyénibb érdeke! Ne szűnjenek meg az üzemi pártszervezetek felvilágosító, agitációs munká­val megmagyarázni ezt a dol­gozóknak. Nagyok, nehezek, de gyönyö­rűek az ipar feladatai. Gyönyö­rűek azért, mert hazánk szo­cialista perspektíváját, népünk ragyogó jövőjét vetítik elénk. A második öténes terv első munkanapján... Hétfőn reggel — szerte a megyében — lelkes hangulatban indult a munka, a harc a második ötéves terv első éve, az 1956-os terv megnövekedett feladatainak teljesítéséért. Az üze­mekben már mindenütt ismerik a feladatokat, hiszen a terv­ismertető értekezleteken alaposan megbeszél­ik a dolgozók a tennivalókat. Még csak néhány üzemből kaptunk jelentést, de már látha­t, hogy zökkenőmentesen indult a tervek teljesíté­séért folyó küzdelem. .*• A Bonyhádi Zománcgyár dolgozói reggel, a munka kezdete előtt röpgyűlést tartottak, ahol Gyimesi Ferenc elvtárs, az üzem pártszervezetének tit­kára köszöntötte a dolgozókat és kívánt sok sikert munkájuk­hoz. Minden dolgozó pontosan kezdte a munkát, hiányzó, későn jövő nem volt. Az üzemrészekben megfelelő mennyiségű félkészárut halmoztak fel az elmúl év utolsó napjaiban, így sehol sem volt anyaghiány, vagy egyéb fennakadás. A tervek részleteiben való ütemes teljesítése érdekében új munkaszervezési intézkedéseket dolgoztak ki arra, hogy összetartsák az egyes szériákat, műveletek közben is jobban ellenőrizzék a­ minőséget. Ez intézkedéseket most, az új tervév beindulásával vezették be. A Szekszárdi Vasipari Vállalat kétszázötven dolgozója a tíz különböző munkahelyen tartott röpgyűlésen ünnepelte az új ötéves terv indulását. A röpgyű­­lések előadói méltat­ák a nap jelentőségét, ismertették, hogy a vállalat dolgozóinak milyen feladatokat kell megvalósítani. A dolgozók egyhangúlag fogadták meg, hogy ez évben is foly­tatják a harcot a tervek teljesítéséért, az önköltség csökken­téséért, a minőség megjaví­tsáért. Utána zavartalanul indult a munka minden munkahelyen. A Paksi Konzervgyárban a karbantartás dolgozói előtt Szederkényi Ferenc elvtárs, a műszaki osztály vezetője, a gyártás dolgozóinak pedig Hankó János elvtárs, a gyár főmérnöke ismertette röpgyűlésen a nap jelentőségét, a feladatokat. Komoly munkába fogtak reggel’a karbant­artók, megkezd­ték az újonnan felépült üzemhelyiségekbe a gépek beszerelé­sét. A borsó „vonal" felszereléséhez — ami a karbantartó rész­leg egész negyedévi feladata lesz — már megkezdték az auto­­klávok alapjainak betonozását. Elindult a gyárból az idei év első készáruszállítmánya is, reggel nyolc órakor egy teherautórakomány üveges barack­befőttet és ízt indítottak útjára a budapes­i FÜSZÉRT-hez. A szekszárdi lakásépítkezésen is reggel fél nyolckor, pontosan megindult a munka. Már a munkaidő kezde­t előtt minden dolgozó ott volt, nem hiányzott, nem késett senki. Farkas Pál kubikos brigádja alapásással kezdte a munkát, majd hozzáfogott az alapbetonozáshoz. Estig már a III/l-es szekció alapbetonozásának egyharmadával el­készültek, a szigetelők az egész szekciónak majd felét szigetel­ték le. Zavartalanul, anyaghiány nélkül végezték munkájukat a kőművesek is. Egyéni terveink alapja : második ötéves tervünk Hegedűs Istvánná a Szek­szárdi Kendergyár osztályo­­zójában dolgozik. Egyike an­nak a sokszázezer munkásnak aki bizakodással tekint az 1956-os évre, második ötéves tervünk első évére. — Csak jót várunk az új esztendőtől — mondja munka­társunknak, miközben szapo­rán fésüli a kitilolt kendert a gerebenen. — Tudom, hogy most kezdődik meg az új öt­éves terv, mely mindannyiunk boldogabb életének alapjait hivatott lerakni. — Eddig is sokat kaptam a népi demokráciától. Férjem művezető ez áztatásoknál, 1200—1300 forintot keres, én 900—1000 forintot keresek havonta. A felszabadulás óta új konyhabútort és szobabú­tort vettünk, tavaly pedig egy drága világvevő rádiót.,— Sok dolgozónk vett az elmúlt ötéves tervben házat. Most mi is azért takarékoskodunk, hogy házat vehessünk. Bízom abban, hogy 1956-ban meg­valósítjuk ezt a tervünket. — Ahogy az országnak van­nak tervei, úgy nekünk is. — Mi is minden évben eltervez­zük, hogy ezt, vagy azt ve­szünk, hogy évről-évre szebb legyen az életünk. — Mert most a munkás­emberé az élet! Itt van a gyárvezető, a Gazsóné elv­társnő esete is. Nem is olyan régen még együtt taloltunk és ma már ő gyárvezető. És még milyen gyárvezető! Nagyon szeretik őt a munkások, mert ő is szeret bennünket. Ez nem is csoda, hisz közülünk került ki. — Gyerekeim is vannak. — két lányom iskolába jár, a fiam Szombathelyen van, a vállalat javítóműhelyébe küld­ték tanulni. Tizenötéves volt a gyerek, amikor elkezdett a gyárunkban dolgozni és 16 éves korában már a Kiváló Dolgozó-jelvény ragyogott a mellén. Hegedűs Istvánné tervei­­ megvalósulnak! Hisz a mi egyéni terveink szilárd alapra épülnek: országunk tervére, amelynek az az alaptörvénye, hogy napról-napra szebb le­gyen az életünk. Magyar államférfiak távirata Wilhelm Pieck elvtárshoz Wilhelm Pieck elvtársnak, a Német Demokratikus Köztársaság elnökének Berlin Engedje meg Elnök elvtárs, hogy a magyar nép, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a magunk nevében forró szerencsekívánatainkat­ fejezzük ki 80. Szüle­tésnapja alkalmából. A magyar dolgozók a német dolgozókkal és az egész nemzetközi munkásosztállyal együtt ünneplik ma Ont, mint a német munkásosztály fáradhatatlan és önfeláldozó harco­sát, mint a német militarizmus feltámasztása ellen harcoló erők egyik legkiválóbb vezetőjét. A magyar nép jól tudja, hogy Önnek, a Német Demokratikus Köztársaság felvirá­goztatása érdekében kifejtett fáradozásai döntő mértékben hozzájárulnak az egységes és demokratikus, békeszerető Németország megteremtéséhez. Az egész magyar nép érzéseit tolmácsoljuk, amikor tel­jes szívből kívánunk Elnök Elvtársnak erőt és egészséget, hogy még hosszú-hosszú éveken át munkálkodjék a német nép haladásáért és felemelkedéséért ezzel is hozzájárulva a Szovjetunió vezette béketábor megerősítéséhez, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Dobi István a Magyar Népköz­­társaság elnöki ta­nácsának elnöke Hegedűs András Rákosi Mátyás a Magyar Népköz- A Magyar Dolgozók társaság minisz- Pártja Központi tertanácsának elnöke Vezetőségének első titkára A Tolna megyei Pártbizottsághoz nagyszámban érkeztek üdvözletek az újév alkalmából. Ezúton mond köszönetet és kí­ván boldog újévet a megye dolgozóinak az MDP Tolna megyei Végrehajtóbizottsága Falusi munkára jelentkező pártmunkások újabb csoportja érkezett megyénkbe A Központi Vezetőség múlt év júniusi határozata alapján falusi munkára jelentkező párt­­munkások újabb harminckét ta­gú csoportja érkezett megyénk­be hétfőn. Az elvtársak nagy­része budapesti nagyüzemek­ben dolgozott, néhányan közü­lük a Néphadsereg tisztjei vol­tak, mások különböző állam­­igazgatási szervekben, tömeg­­szervezetekben dolgoztak, vala­mennyien most végezték el a Központi Vezetőség által szer­vezett tanfolyamot. A pártmunkásokat ünnepé­lyesen fogadták a vasútállomá­son, majd a Megyei Pártbizott­ság tanácstermében Király Lás­zló elvtárs a Megyei Párt­bizottság első titkára üdvözölte őket. Ezután Molnár Sándor elvtárs, a mezőgazdasági osz­tály vezetője tájékoztatta az elvtársakat a megye helyzeté­ről, a rájuk váró feladatokról, majd a járási titkár elvtársak­kal ismerkedtek meg. Délután valamennyien kiutaztak munka­helyükre. Sikereink záloga : az összefogás Az 1955-ös esztendő sikeres befejezése után új feladatok megoldása előtt áll a Ta­mási Tejüzem. A jövő eszten­dőben népgazdaságunk to­vábbi feladatok megoldását várja tőlünk. Jobb minőségű sajttal kell az ország dolgo­zóit ellátni és több export­árut kell előállítani, hogy a nyugati államokkal sikeresen felvehessük a versenyt­­ a vi­lágpiacon. Üzemünkben a feladatok megoldására szükséges intéz­kedések megtörténtek. — A fejlett technika alkalmazásá­­val a januárban beállításra kerülő automata sajtkáddal emeljük a termelékenységet. A tavaszi hónapokban pedig sorra kerül a gépház korsze­rűsítése, hogy a megnöveke­dett termelésnek megfelelően, üzemünk elegendő gőzzel ren­delkezzék. Megvizsgáljuk a tél folya­mán tejcsarnokhálózatunkat is, hogy a szükséges javítások megtörténjenek. A tejcsarno­kok jó és ütemes munkája egyik fontos alapja üzemünk jó termelésének. Folyamatos tejbegyűjtést kell biztosítani egész éven keresztül, mert­­ csak így biztosított üzemünk folyamatos termelése. Felettes hatóságunktól azt kérjük, hogy a technológiai utasítások betartására a szükséges létszámot biztosít­sa, mert ennek hiánya veszé­lyezteti minőségi termelésün­ket. Sok baj volt az elmúlt év­ben a tehergépkocsikkal, ezért sokat kell javítania munká­ján az AKÖV szekszárdi fő­nökségének. A gyors és pon­tos szállítás lényegesen biz­tonságosabbá teszi termelé­sünket. A pontatlan és kése­delmes szállítás tönkreteheti egész munkánkat, összefogva, minden aka­dályt le tudunk győzni és így második ötéves tervünket — részleteiben határidő előtt tudjuk­­ teljesíteni népünk ja­vára és a magyar tejipar nem­zetközi tekintélyének érdeké­ben. KINCS JÁNOS, üzemvezető, Tamási Tejüzem.

Next