Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-22 / 19. szám

TOLNAI Rákosi Mátyás elvtárs felszóla­lása a SZOT teljes ülésén V_________________________________ * AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM. AHA: 50 11L.LIK. vas Aknai*. 1956. január 22. r Világ proletárjai egyesüljetek! A tanácsok munkájáról, pártirányításáról tárgyalt az MDP megyei bizottsága­ ­ Január 17-én rendkívüli ülésre jöttek össze az MDP Tolna megyei bizottságának tagjai, hogy megbeszél­jék a tanácsok eddig végzett munkáját, meghatározzák azo­kat a feladatokat, amelyek tanácsaink előtt, különösen a mezőgazdaság terén állanak az elkövetkezendő időben. 1956- ban nagyobbat kell előre lépnünk a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése terén Tolna megyében is. Ez a tény külö­nösen aláhúzta a napirend fontosságát, melyet a pártbizottság alkotó módon tárgyalt. A megyei pártbizottság ülésén számos meghívott elvtárs is részt vett, hogy a párt az ő véleményüket is kikérje, hogy okuljanak, a vitában részt vegyenek, segítsék a pártbizottság munkáját, a tanácsok előtt álló feladatok megoldását, a Központi Vezetőség határozatai végrehajtását. A pártbizottság ülésén meg­jelent és felszólalt Egri Gyula elvtárs, a Központi Vezetőség titkára is. A Miniszertanács ré­széről Kovács Tibor elvtárs je­lent meg. Király László elvtárs a megyei pártbizottság első tit­kára megnyitója után Tuska Pál elvtárs, a megyei párt­ vég­rehajtó bizottság tagja, a me­gyei tanács elnöke mondott be­számolót. A beszámoló — A párt márciusi határoza­tának végrehajtása nyomán ja­vult tanácsaink munkája — mondotta bevezetőben. — Ja­vult a tanácsok államhatalmi munkája, határozottabban lép­tek fel az osztályellenséggel szemben. Javult a tanácsok mukája nyomán az állampol­gári fegyelem, bár a begyűjtési tervét a megye nem teljesí­tette. Adóbevételi tervünket 1955- ben, hosszú idő óta először, első ízben teljesítettük­ Tanácsaink több segítséget ad­tak a tsz-eknek is. Hiba azon­ban, hogy az államhatalmi munka megjavítását nem kap­csolták össze a tanács tömeg­szervező munkájának megjaví­tásával. A továbbiakban megállapí­totta, hogy­­ bár a tanácsok értek el eredményeket, munká­jukban jórészt előtérbe kerül­tek az adminisztratív intézke­dések, és a tanácsülések sem tárgyaltak a községekben a la­kosságot közvetlen érintő problémákat. Legnagyobb fej­lődés a megyei tanácsnál mu­tatkozik, ahol az üléseket rend­szeresen megtartják, helyesek a napirendek és a határozatok. Míg a járási és főleg a köz­ségi tanácsoknál e téren fo­gyatékosságok vannak. Általában hiba van a hatá­rozatok végrehajtásának el­lenőrzése terén. A továbbiakban Tuska elv­társ az állandó bizottságok munkájáról beszélt,­­ megálla­pítva, hogy­­ az elmúlt év vé­gén az állandó bizottságok mun­kájában visszaesés mutatko­zott. Alig néhány működött megfelelően. Az oka, hogy a tanács­vezetők nem segítették megfelelően az állandó bizott­ságokat, jórészük az apparátus aktíva hálózatává vált. Ez a tömegkapcsolat terén éreztette hatását. E helytelen módszerek kiala­kulásához hozzájárult az is, hogy a pártszervek viszony­lag kevés gondot fordítottak a tanácsnak, mint államha­talmi szervnek és mint a legátfogóbb tömegszervezet­nek megfelelő működteté­sére. A továbbiakban ismertette a tanács és a DISZ kapcsola­tát, a tömegszervezetekkel való együttműködés tapasztala­tait, majd a tanács­tagság ös­­szetételének alakulását és az oktatás helyzetét. A mezőgaz­daság és ipar helyzetét tag­lalva megállapította:­­ a tsz­­ek fejlesztése és megszilárdí­tása terén a tanácsok munkája is eredményesebb volt. A me­gyei tanács irányítása alá tar­tozó vállalatok pedig közel 2 millió forintos többletnyeresé­get mutattak fel. — A megye egészségügyi és kulturális helyzetének ismertetése után beszámolóját a következő sza­vakkal fejezte be: — Az ered­mények mellett meghúzódó hi­bák fő forrása a politikai ne­velő munka elhanyagolása volt. Éppen ezért az elkövetke­zendő hónapokban e téren kell változtatni munkánkban, a tö­megkapcsolat elmélyítése terén kell jelentősen előre lépnünk. Széleskörű vita, bátor kritika A beszámoló feletti vitában tizenegy elvtárs mondotta el véleményét, segítette bíráló megjegyzéseivel, javaslataival a tanácsok munkájának to­vábbi javítását, a hibák felszá­molását. Az első felszólaló GYUGYI JÁNOS ELVTÁRS, a szekszárdi járási tanács el­nöke elmondotta, hogy­­ az elmúlt hónapok során a járás területén is születtek eredmé­nyek, melyek a tanácsok ja­vuló munkáját is igazolják. A hiba az — mondotta —, hogy bár a határozatok kollektíven készülnek, a végrehajtásuknál ez nem mondható el. — Beszélt a tanácsban működő MDP-cso­­port munkájáról, fontosságá­ról, megállapítva —, hogy a kommunisták egységes fellé­pésétől, helyes állásfoglalásá­tól sok függ a tanácsi munkák során.­­— Hibaként veti fel, hogy a tanácstagságot nem si­került bekapcsolni teljes egé­szében az állami munka végzé­sébe, továbbá, hogy az állandó bizottságok nem működnek és így javaslataik nem kerülnek a VB. elé. OROSZ GYÖRGY TOLNA KÖZSÉG VB. ELNÖKE arról beszélt felszólalásában, hogy a tanácsi munka megjaví­tásának alapvető tényezője a dolgozókra való támaszkodás. Bírálta a tanácsok munkájá­ban még fellelhető bürokra­tikus módszereket, a papír­munkát. — A mezőgazdasági előadó tevékenységét nem a te­rületen végzett munkája, ha­nem a jelentések pontos elké­szítése alapján értékelik, ezzel kényszerítik a papír­munkára — mondotta. PERECSI FERENCNÉ elvtársnő, a megyei pártbizott­ság adminisztratív osztályának vezetője a hivatali pártszerve­zetek szerepéről beszélt felszó­lalásában, kihangsúlyozva, hogy — a tanácsok fontos fel­igen nagy segítséget adott a pártbizottságnak, a tanácsban dolgozó kommunisták munká­jának megjavításához. — Fon­tos kérdést tárgyal most a Tol­na megyei Pártbizottság — mondotta bevezetőben. — Fon­tos, mert nagyon jelentősek a tanácsok a szocializmus építésé­ben. Hogy a párt hogyan vezeti az államhatalmi szervet és a párt milyen módon irányítja munkáját, ez óriási kérdés. Ar­ról van szó, hogy a tanácsok­ban dolgozó kommunistáknak éppen úgy végre kell hajtani a párthatározatokat, mint bárhol másutt. A munkásosztály párt­jának határozatát, a munkások és parasztok érdekében hozott határozatot kell végrehajtani, de nemcsak a kommunisták­nak, mert a tanácsokra, mint államhatalmi szervekre általá­ban is kötelezők pártunk hatá­rozatai. Ezt jó leszögezni. A párt vezető szerepét mindenek előtt biztosítani kell a taná­csokban. Mert ha nem tesszük, abban az esetben helytelen út­ra terelődik a mipika. Ha így nézzük a kérdést, világos, hogy a tanácsban dolgozó kommu­nistáknak éppoly következe­­­tességgel, helytállással kell harcolniok, mint a pártappa­rátusban. Ebből a szempontból bírálom a beszámolót, mert inkább a tanács, mint a párt beszámo­lója volt. Sokkal alaposabban kell megnézni, hogy vajon a tanácsban dolgozó kommunis­ták helyesen mozgósítják-e a pártonkívülieket a párthatáro­zatok végrehajtására. Pártbizottsági ülésen, ami­kor a tanácsok munkájáról van szó, elsősorban a taná­csot irányító pártmunkát, a tanácsokban dolgozó kommu­nisták munkáját kell alapo­san vizsgálni... A továbbiakban a tanács­apparátus munkájának fogya­tékosságait tárta fel, majd így folytatta: — A tanácsoknak sok bonyolult, nehéz feladat­tal kell megküzdeni. Meg kell oldani falun a mezőgazdaság szocialista átszervezését, meg kell szervezni és irányítani a munkát, meg kell győzni a dol­gozó parasztokat. A választott szervek kötelessége arra töre­kedni,­hogy az apparátus ki­fejezze azokat a célkitűzéseket, amelyeket a tanácsoknak vég­re kell hajtani. Tehát nem le­het lebecsülni a tanácsappará­tus jelentőségét és munkájá­nak irányítása fontos feladat. A tanácsoknál gyakran felüle­tes az ügyintézés, az emberek­kel való foglalkozás, türelmet­lenség tapasztalható, ezek mind rontják a tanács és a tö­megek közötti kapcsolatot, sú­lyos károkat okoznak. A tanácsoknak nagyon fon­tos feladatuk, hogy ismerjék a dolgozók véleményét, ve­gyék azt figyelembe munká­jukban. A következő kérdés a párt­­munka végzése a tanácsoknál, a pártszervezetek munkája, a párt irányításának módja. A tanácsokban működő pártszer­vezetek hivatali pártszerveze­tek, de viszont igaza van a fel­szólaló elvtársnőnek, a megyei tanács párttitkárának, hogy a pártszervezetre, véleményére támaszkodni kell. A pártszervezet felelős a ta­nácsban dolgozó kommunis­ták magatartásáért, munká­jáért, neveléséért. Egri elvtárs utána az MDP csoportok szerepéről beszélt, majd a következő szavakkal fejezte be felszólalását. Ha mi a tanácsokban folyó munkát pártmunkának fogjuk nézni, akkor mindjárt más lesz a bí­rálat hangja, építőbb lesz és ezzel a hibákat kijavítja. Más­részt nem szabad eltekinteni a tanácsi munka eredményei mellett." Tolna megyében végre­hajtották azokat a feladatokat nagyjából, amit a tanácsokra bízott a párt. Jól-e vagy ros­­­szul, ezt határozzuk meg és úgy bíráljunk, hogy előbbre vigye a munkát. Ez a kommu­nista viszony a bírálathoz. A vitában felszólalt még Hornok István elvtárs, a megyei pártbizottság tagja, a paksi járási pártbizottság titkára, Hosnyánszki János, a megyei pártbizottság tag­ja és a tengelici tsz Kossuth­­díjas elnöke, Dobra András elvtárs, a megyei pártbizott­ság tagja, a megyei ügyész­ség vezetője, Vígh Dezső elv­társ, a megyei tanács elnök­­helyettese, Orbán János elv­társ, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának veze­tője, KIRÁLY LÁSZLÓ ELVTÁRS ÖSSZEFOGLALÓJA. A vitát Király László elv­társ, a megyei pártbizottság titkára foglalta össze megálla­pítva: bár tanácsaink az elmúlt évben értek el munká­juk során eredményeket, még számos fogyatékosság vár kija­vításra. A megyei tanács­ ve­zetőinek munkájában még nem érvényesül megfelelően az elv­társi kritika és önkritika, amely pedig legfőbb feltétele a munka megjavításának. Nem támaszkodik megfelelően a ta­nácsvezetés a tanácsban dolgozó kommunistákra. A pártbizott­ság ülésén helyes kritikai szellem alakult ki, amely bi­zonyítja, hogy az elvtársak tudják, a tanács a munkásha­talom kifejezője­ és úgy fog dol­gozni, ahogy a párt vezeti. A fogyatékosságok felszá­molása érdekében a megyei pártbizottság megbízta a végre­hajtó bizottságot, dolgozza át a határozati javaslatot és gon­doskodjon annak végrehajtásá­ról, a tanácsi munka további javításáról, adataikat csak a pártszerveze­tek segítségével képesek meg­oldani. Bírálta a beszámolót, mivel nem tárta fel eléggé ön­kritikusan a tanácsi munka fo­gyatékosságainak okait, nem elemezte azokat. DULAI KÁROLY ELVTÁRS a párt megyei végrehajtó bi­zottságának tagja, a DISZ me­gyei bizottsága titkára, a taná­csoktól nagyobb támogatást kért az ifjúság nevelésében, az ifjúsági munka megjavítá­sában. — Nem­ elég csak a he­lyiséget biztosítani — mon­dotta —, vegyenek részt a ta­nács vezetői a DISZ rendez­vényein és a most folyó ünne­pélyes tagkönyvcseréken. FARKAS ISTVÁNNÉ elvtársnő a megyei tanács párt­szervezetének titkára felszóla­lásában bírálta a megyei ta­nács vezetőit, hogy a feladatok megoldásához nem kérik a pártszervezet segítségét, nem támaszkodnak a pártszervezet­re és nem tájékoztatják meg­felelően. EGRI GYULA ELVTÁRS, A KÖZPONTI VEZETŐSÉG TITKÁRA FELSZÓLALÁSA si Megyei Pártbizottság közleménye Pártunk Központi Vezetősége úgy döntött, hogy Király László elvtársat, a megyei pártbizottság első titkárát, eddig végzett munkája elismeréséül más területre küldi, más fontos pártmunkával bízza meg. Javasolta a megyei párt­­bizottságnak, ezért funkciójából mentse fel. A megyei párt­­bizottság teljes ülése elfogadta a Központi Vezetőség dön­tését és hozzájárult Király László elvtárs felmentéséhez. A Központi Vezetőség javaslatára Győré József elvtár­­­sat választotta meg a megyei pártbizottság első titkárának. Győré elvtárs régi harcosa a pártnak. A felszabadulás előtt és azóta is fontos párt és állami funkciókat töltött be. A megyei pártbizottság meg van győződve arról, hogy Győré elvtárs irányításával az elkövetkezendő időben a párt politikája végrehajtása terén további sikereket ér el Tolna megye, MDF, TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA. A takarékosság a jövedelem fokozásának egyik feltétele a tsz-ben Igen sok szó esik mostaná­ban a takarékosságról. Az ü­ze­mekben az anyagfelhasználás terén, az energiafelhasználás terén, az idővel való takarékos­kodás terén születnek kezde­ményezések. Sokszor lehet hal­­lani arról hogy például a vas­úton a mozdonyok százkilomé­­tereket­ futnak megtakarított szénnel, miközben nehéz szerel­vényeket továbbítanak. Szükséges tehát, hogy a me­zőgazdaságban is beszéljünk a takarékosságról. Nem becsülik azt a gazdát, akinek jó termése volt ugyan, de tavasszal már csak tengődik, alig van kenye­re, nem tud megfelelő takar­mányt adni állatainak. „Nem tud beosztással élni". „Egyszer hopp, másszor hopp" — mond­ják az ilyen gazdára. Termelőszövetkezeteink tag­ságának jó gazda gondosságá­val kell gazdálkodni az év so­rán megtermelt terményekkel. Ez elsősorban a takarmánnyal való helyes gazdálkodásra vo­natkozik. Tavasztól őszig nem okoz különösebb gondot a ta­karmányozás, mert a zöld futó­szalagon keresztül biztosítani lehet a szükséges mennyiséget. Más a helyzet télen, amikor csupán a nyár folyamán m­egter­melt takarmányt kell felhasz­nálni. Itt vetődik fel aztán a takarékosság kérdése és meg­állapíthatjuk, hogy erre lehet rossz példát találni. A nagydo­rogi Felkelő Nap Tsz-ben az átteleltetési szemlén megálla­pították, hogy jelentős takar­mányhiányuk van. Ugyanakkor a nyáron annyira bővében vol­tak a takarmánynak, hogy a lo­vak térdig gázoltak a szénában. Egyik-másik fogatos látta ezt a pazarlást, de nem figyelmez­tette a többieket, hogy jó lenne takarékoskodni a szénával a télre is gondolni kellene. Ilyen, vagy hasonló eset több helyen előfordult. Az a takarmánymennyiség, amely a nyár folyamán veszendőbe megy, sok esetben elég lenne az átteleltetéshez, a jószág meg­kaphatná a szükséges mennyi­séget, Így viszont amikor a ta­karmány elfogy, kénytelenek drága pénzért vásárolni, holott a — nagyon feleslegesen — ki­adott összeget a tsz fejlesztésé­re, a tagság jövedelmének fo­kozására lehetett volna felhasz­nálni. A takarmánnyal való takaré­koskodáshoz az is hozzátartozik hogy minden állatnak a meg­felelő takarmányt adjuk. A harci Új Élet Tsz-ben a köz­gyűlésen egyik-másik fogatos azt vetette fel, miért nem kap­hatnak pillangós takarmányt a lovak, miért csak a szarvas­­marhák kapják. Be kellene lát­­niuk, hogy télen a lovakkal csak lucernaszénát etetni, való­ságos pazarlás, viszont a szarvasmarháknak feltétlenül szükséges a tejtermeléshez. Sok kívánnivalót hagy maga után a pénzzel való gazdálko­dás is. A munkaegység pénz­beli értéke azért lett most ki­sebb néhány tsz-ben, azért tud­tak kevés pénzt fizetni, mert je­lentős összegű előző években felvett rövidlejáratú kölcsönt kellett visszafizetni. Ha annak­idején jobban takarékoskodtak volna, nem vették volna fél nyakra-főre a kölcsönöket, job­ban támaszkodtak volna saját erejükre, most sokkal jobb anyagi körülmények között mű­ködhetnének. És van tsz, amely­nek tagsága még most sem okult. A felsőnyéki Vörös Csil­lag Tsz tagsága például több terményféleségből nem teljesí­tette a termelési tervét­, így ke­vés pénzt tudtak fizetni mun­kaegységenként. A tagság még­is azon méltatlankodott, miért nem kaphatnak áthidaló hitelt, ahogyan a szomszéd megyében működő termelőszövetkezet megkapta, ahelyett, hogy azon gondolkodnának, hogyan javí­tanak gazdálkodásmódjukon. Viszont nagyon sok termelőszö­vetkezetet lehet felsorolni, amely kölcsönök helyett a sa­ját erejére­ támaszkodott, s a tagság komoly részesedéshez jutott, így a dombóvári Rákó­czi Tsz-ben például 61 forintot tudtak munkaegységenként fi­zetni. A vezetőségen múlik elsősor­ban az, hogyan gazdálkodik a tsz, hogyan takarékoskodik a pénzzel, vagy terménnyel. Az ellenőrző bizottság munkáját is le lehet mérni ezen keresztül. Ha rendszeresen ellenőrzik, — akár naponta— hogy a jó­szág megkapja a szükséges ta­­­karmányt, s azt nem a kazal minden oldaláról hordják, ho­gyan tartják rendben a gazda­sági felszerelést, akkor érvé­nyesül a takarékosság elve. A takarékosság érvényre juttatá­­sán keresztül pedig növekszik a szövetkezet vagyona, gazda­gabb lesz a tagság, megnye­­rőbb lesz a tsz az egyéni gaz­dák előtt.

Next