Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-24 / 20. szám

1956. JANUÁR 24. TOLNAI NAPLÓ Megyei tanácsülés Szekszárdon A Megyei Tanács a járási és községi végrehajtó bizottsági elnökök, valamint a Megyei Ta­nács osztályvezetői pénteken délelőtt Szekszárdon, a Megyei Tanács nagytermében értekez­letet tartottak, melyen értékel­ték az elmúlt évben végzett munkát. A részvevők előtt Tuska Pál elvtárs, a Megyei Tanács­ VB. elnöke számolt be az elmúlt év eredményeiről és hiányosságai­ról. Elmondotta, hogy Tolna megye községei az elmúlt esz­tendőben jelentős eredménye­ket értek el, megjavult a taná­csok munkája, erősödött az ál­lampolgári fegyelem. Ennek egyik jele az is, hogy 1955-ben hosszú évek óta elő­ször Tolna megye jelentősen, 103,2 százalékra túlteljesí­tette adóbevételi tervét. A mezőgazdaság terén megerő­södött a termelőszövetkezeti mozgalom, a terméseredmé­nyek pedig sokkal nagyob­bak voltak, mint az elmúlt évben. A termelőszövetkezetek itt is előljártak, mert búzából átlag 1,3 mázsával­­ takarítottak be többet, mint az egyéni gaz­dák. A lakáskérdésről szólva el­mondotta, hogy ezen a téren is javult a helyzet, mert számos egyéni kislakás építés mellett irodahelyiségek összevonásá­val 124 lakást szabadítottak fel.­­ Az elmúlt évben nőtt Tolna megyében a lakosság vásárló ereje, a falusi boltok 15 száza­lékkal nagyobb forgalmat bo­nyolítottak le, mint az elmúlt évben. A Tolna megyei falvakban 1955-ben 2 millió forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek, melynek keretében többek között 642 kilométer dűlőutat, 120 hidat javítot­tak ki, 180 holdnyi területet víztelenítettek s 46.000 facse­metét ültettek el. A feladatokról szólva Tuska elvtárs megállapította, hogy a második ötéves terv első éve, miután megyénk mezőgazda­­sági jellegű, elsősorban mező­­gazdasági munkák terén ró nagy felelősséget a községi ta­nácsokra. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökének beszámo­lóját vita követte. Antal István Dombóvár köz­ség tanácsának elnökhelyettese a tanács megnövekedett tömeg­ka­pcsolatáról beszélt. Az elmúlt év 105 százalékos begyűjtési eredményét úgy értük el, hogy rendszeresítet­tük a tanácstagi beszámoló­kat, amelyeket jól fel tud­tunk használni a tanácsülé­sek előkészítésére is. Az 1956-os tervévre a dombó­vári gazdák nevében — úgy, ahogy ezt már a gazdagyűlése­ken megbeszéltük — verseny­re hívjuk Döbrököz községet s vállaljuk, hogy búzatermésün­ket az elmúlt évi termésered­ményekhez viszonyítva holdan­ként 50 kilogrammal emeljük. Dravecz Lajos elvtárs duna­­földvári tanácselnök arról szá­molt be, hogy nőtt a tanácsta­gok aktivitása a községben, mióta részükre a tanácsházán egy helyiséget biztosítottak. — Tanácstagjaink szívesen időz­nek a tanácsházán, tanulmá­nyozzák és megvitatják a ren­deleteket s ennek alapján jobb munkát végeznek a töme­gek között — mondotta. — Egy évvel ezelőtt ezen a helyen tettem ígéretet arra, úgy dolgozunk, hogy községünk idejében eleget tehessen az állam iránti kötelezettségének 1— mondotta Seres Dezső elv­társ, kisvejkei tanácselnök. Most örömmel jelentem, hogy vállalásunkat teljesítet­tük, Kisvejke dolgozói áll­ták adott szavukat, tiszta lappal kezdtük az 1956-os évet. Ebben az évben a párt hatá­rozatainak megfelelően a 3 szá­zalékkal felemelt termelési terv eléréséért, a begyűjtési és adótervek teljesítéséért indu­lunk harcba. Bízom abban, hogy községünk dolgozóinak segítségével ezt az ígéretünket is valóra váltjuk. Az értekezleten jelen volt és felszólalt Szügyi Elek elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára, aki sok hasznos tanácsot adott a VB. elnököknek. — Jobban ki kell domborod­ni a tanácsok munkájában a párt irányításának. A jövő­ben jobban kell támaszkodni a tanácsokban dolgozó kom­munistákra, az MDP-csopor­­tokra. Segítsék a tanácsokban dolgozó­­ kommunisták a tsz fejlesztését úgy is, hogy hoz­zátartozóik példamutatóan belépnek a termelőszövetke­zetekbe. Segítsék elő továbbá a be­gyűjtési tervek teljesítését, s minden erővel támogassák a termelési tervek végrehajtását, de az eddigieknél többet foglal­kozzanak tanácsaink a kultu­rális élet fellendítésével is —­­fejezte be felszólalását Szügyi elvtárs. Az értekezleten számos ver­senykihívás történt. Hanoi Já­nos Fácánkert VB. elnöke Mözsi, Szappanos elvtárs, a ger­jeni VB. elnöke Dunaszent­­györgy községet, Forrai elvtárs majosi VB. elnök a nagymá­­nyoki tanácsot, Deli György elvtárs a gyönki VB. elnöke pe­dig Kölesd községet hívta ki párosversenyre az 1956-os évi tervek teljesítéséért. Erősödik az alsónyéki Világszabadság Tsz Két csapás vezet a süppe­­dős és ragacsos fekete sárközi földön Nyéki-pusztára.­­ Az egyik az alsónyéki bakterház alól vág neki a rétnek, kerül­getve a csillogó tavakat, a másik a bátaszéki csatorna­­hídtól nyílegyenesen veszi az irányt a tanyák felé. Bakan­csos férfi, gumicsizmás női és vékonysarkú gyermeknyomok keresztezik egymást. Regge­lente a puszta szélén találkoz­nak, szürkületkor ott válnak szét a nyomok, mivel az alsó­nyéki Világszabadság Tsz tagjai a faluban, Bátaszéken és magában a pusztában is laknak. Naponként megjárják az utat, mert ilyenkor télen is bőven akad elfoglaltság a pusztában. A kastély fűtött nagytermé­ben halk énekszó mellett do­hányt simítanak az asszonyok és lányok. Dúdolják a dalt,­­csak a kezük mozog gyorsan a gyűrött, ráncos barna leve­leken. A férfi nép kint az is­tállók környékén a jószág kö­rül tesz-vesz. Olyan munkák ezek, melyek mellett jobban ráér beszélgetni, tervezgetni az ember. A jó dohánytermés sokat lendített rajtuk, a 3 és fél holdról 20 mázsa körül szed­tek le. Harmincezer forinton felül kapnak érte. Beszélget­nek a terveikről. Három cél­kitűzésük van. Az idén meg­alapozzák a szarvasmarha- és sertéstenyésztésüket, ezenkí­vül öntözéses kertészkedés­hez fognak. A 18 darab fejős­tehén mellé még 15-öt állíta­nak, túlnyomórészt saját te­nyésztésű növendék szarvas­marhaállományukból válogat­ják ki a megfelelő üszőket.­­ Jó takarmányozással jelentő­sen emelik a fejési átlagokat is. A szarvasmarhatenyésztés mellett a sertéstenyésztés fel­lendítését és jövedelmezőbbé tételét tűzték ki célul. Nem adnak el egyetlen malacot sem, hanem mindet felneve­lik, meghízlalják. Még az ős­­szel úgy határoztak, hogy a közös kukorica terméséből nem osztanak egyetlen dekát sem munkaegységre, hanem az egészet meghagyják a kö­zös sertésállomány részére, — így biztosítják a 106 darab mangalica Cornwall kereszte­­zésű süldő részére a takar­mányt. Ezt a keresztezést te­nyésztik, mert jó takarmány­értékesítő fajta, amellett nem kényes. A 40 kilogrammos át­lagsúlyú süldők közül 26-ot a beadásba nevelnek, 50-et le­szerződtek­ és 30 darabot sza­badpiaci értékesítésre hizlal­nak. Év végére 217.000 forint körüli jövedelemre számíta­nak a sertéstenyésztésből. Az ősz óta több, mint 20 új tag lépett be a termelőszövet­kezetbe. Az új tagok lendüle­tet, pezsgő életet hoztak.­­ Akadt köztük kertészember is. Elhatározták, hogy négy holdon öntözéses kertészke­dést kezdenek, vízmotor, szi­vattyú van, csak ki kell használni az adottságokat. Egy holdon tavaszi korai zöldhagy­mát termelnek, melyből jól le­het pénzelni. Másfél tonnás teherkocsijukon a távolabbi, bonyhádi és a bányavidéki piacokra is akarnak szállítani árut. A tervek részben már a megvalósulás útján járnak most még csak az szükséges, hogy az ediginél több segítsé­get kapjanak az alsónyékiek. Főleg a sárpilisi gépállomás dolgozóitól várnak több segít­séget; 180 holdat kellene mi­előbb felszántani és 7000 má­zsa istállótrágyát kihordani, hogy minél többet teremjen a Világszabadság Tsz tagjainak a földje. Markovics bácsi, meg a fiatalok A­naki Uí a Szocializmus Felé Tíz irodájában hárman beszélgetnek. Az elnök, Tölösi Antal, Vámosi István brigád­vezető és Markovics bácsi, az öreg munka érdemrendes állat­­gondozó. Markovics bácsi viszi a szót. — Ezek közül a fiatalok közül egy sem akar dolgozni. — Mind traktoros akar lenni. Ki dolgozik, ha mi kiöregszünk a munkából? — Nem mondhatja Markovics bácsi, hogy nem dolgoznak a fiatalok —­ válaszol Tölösi elvtárs. Hiszen a 28 fiatalt jó munkájáért jutalmaztuk azzal, hogy felvittük az őszi Mező­­gazdasági Kiállításra Budapestre. Az meg csak a tsz-nek jó, ha a fiatalok traktorosok akarnak lenni. Tudja, milyen sok múlik, azon, hogyan van megszántva a föld. — Én is azt mondom, hogy lehet a fiatalokra számítani — szól közbe Vámos István is. — A Zorka-lány, a Balogh­iány, meg az Erőd Sándor lánya is úgy dolgozik, csak úgy ég a munka a kezük alatt. — Ott van például a Fábián Maris — veszi át újra a szót az elnök — az is jódolgos, szorgalmas lány. Májusban lépett csak be, mégis 180 munkaegységet szerzett. A Kovács Jóská­nak meg 420 munkaegysége volt. Én azt mondom, lehet szá­mítani a fiatalok munkájára. Annál is inkább, mert a DISZ- szervezet is kezd tevékenykedni. Markovics bácsi beism­eri a tényeket. A titkos gondolatát azonban könnyen ki lehet találni: — Jó, jó, csak menjenek traktorosnak a fiatalok, de jó lenne, ha jönnének az állat­­tenyésztésbe is. / Fiatalok a Tolnai Selyemfonógyárban Az elmúlt napokban 10 fia­tal lányt vettek fel a Tolnai Selyemfonógyár fonodájába. Imre Erzsébet elvtársnő, cso­portvezető büszkén beszél az alig 16 éves „lányairól”: — Látja, milyen ügyesek! Csak úgy ég a kezük alatt a munka. Nézze csak azt a kis pirosarcú lányt, alig pár nap­ja főz és már négy fonóra győzi. Holnap már öt fonót adok neki és ha elbírja, átte­szem teljesítménybérbe. Pintér Ilona a főzés mes­terségét a még tán nála is fia­talabb Kollár Erzsitől tanulta. — Kollár Erzsi tanítványa vagyok. Nézze csak, ő az, az a szőke, ott. Látja? ő már él­munkás. Én is az leszek! Igen, Kollár Erzsi még ta­nuló korában az élre tört, most ő a fonoda egyik legjobb fő­­zője, pedig csak pár hónapja űzi ezt a mesterséget. Emitt egy nagy asztalnál Pelczer Teri, meg Matesz Teri válogatja tisztítja a gubát. — Mindennel meg volnának elé­gedve ha ők is főzhetnének. Sietnek is nagyon a váloga­tással és ha fogy már a gubó, hol egyik, hol másik Teri szö­kik oda a főzőkhöz, Kollár Er­­zsihez, vagy Pintér Ilonához és lesik, figyelik, próbálgat­ják a főzést. Imre Erzsébet megértően mosolyog a válogatástól el­szökött lányokra, ő maga is odamegy hozzájuk, magyaráz­za, mutogatja nekik a főzés „tudományát”. S A FALU EL Gyünk Deli György elvtárs, a köz­ségi tanács elnöke arról írt szerkesztőségünkhöz küldött le­velében ,hogy már a múlt év utolsó hónapját is arra hasz­nálták fel, hogy elbeszélgesse­nek a gazdákkal az 1956. évi beadási kötelezettségeikről. A helyes elhatározásnak meg is lett az eredménye; a gazdák közül többen, pédául Kiss Elek, Weil Ádám, Steitz Ádám (223. hsz.), Steitz Ádám (603. hsz.), Lovász Vendel, Borda József, Kocsis János, Zuschlag Jakab­,Jákob György, Jákob Henrik már teljesítették ezévi hízott sertés beadási kötelezett­ségüket. E beadásukon kívül teljesítették már az I. negyed­éves tojás- és baromfibeadási tervüket is. Szépek ezek az eredmények, de­­ még mindig vannak hiá­nyosságok is, mert a gazdák egy része a várakozás állás­pontjára helyezkedik. A máso­dik hiányosság, amelyet meg kell említeni, hogy a tojás és baromfiátvevő elkövette azt a hibát, hogy az első napokban bevitt tojást szabadáron vá­sárolta fel és mellőzte a begyűj­tési terv teljesítését. * Harci Új Élet Tix A termelőszövetkezet tehe­nészete szép­ eredményeket ért el az elmúlt hónapok során. — Novemberben például 11,1 kilo­grammos istállóátlaggal a Föld­művelésügyi Minisztérium, ér­tékelése szerint az országos tej­termelési versenyben az ötödik helyre kerültek. Kungel Béla és Kovács György tehenészek azonban­­ most a téli időszak alatt min­dig jobb és jobb eredményeket tudnak felmutatni. Ezt igazolja az a tény is, hogy december hó­­napban 14,5 kilóra emelték az istállóátlagot, S,9 százalékos tejzsírral. Ezzel az eredménnyel az országos tej­termelési ver­senyben biztosan előbbre ke­rülnek. Jelenleg a 22 szarvas­­marha törzstenyésztő termelő­­szövetkezet között istállóátla­gukkal ismét az első helyen vannak.* Gy­ulaji Új Barázda Tsx Örömmel fogadták a termelő­­szövetkezet tagjai azt az elha­tározást, hogy az idei évben gyümölcsöst létesítenek — írja levelében Cser László agro­­nómus. A tagok talán már azonnal hozzálátnának a mun­kához, ehhez azonban a dal­­mandi gépállomás segítő mun­kájára is szükség van, hogy a talajforgatási munkákat mi­előbb megkezdjék és elvégez­zék. A gépállomás vezetősége erre ígéretet adott. Az idei gazdasági évben nagy terveket akar megvalósítani a tsz. A növekvő állatállomány megkívánja, hogy szarvasmar­haistállót építsenek, továbbá szükségessé válik egy raktár, illetve egy magtár építése is, — hogy a gabonákat jobb és biz­tosabb helyen tudják tárolni. Helyes takarmányozással te­henészetünkben mindig szebb eredményeket tudunk elérni — írja. — Jelenleg 9 literes a fe­jési átlag, amelyet a közeljövő­ben napi 10 literre emelünk. A tsz Rajkó nevű tehene pedig már napi 25 liter tejet ad. * A parhanti Felszabadulás Tsz A Lengyeli Mezőgazdasági Szakiskolában a termelőszövet­kezeti elnökök részére elnök­képző tanfolyam indult, amely­nek hallgatói az elmúlt héten felkeresték az aparhanti Felsza­badulás Termelőszövetkezetet, hogy megnézzék milyen ered­ményeik vannak. A látogatásról Grósz Ferenc elvtárs, a Fejér megyei Enying község Rákóczi Termelőszövetkezetének elnöke számol be. — Barátsággal, szíves szóval fogadtak bennünket Aparhan­­ton. Megnéztük a szarvasmar­haállományt, majd a sertésfiaz­­tatót. Mindenütt rendet és tisz­taságot láttunk. Különösen a süldők nyerték meg tetszésün­ket, amelyek még lehetnének szebbek is az elnök szavai sze­rint, ha azelőtt is olyan gondo­zójuk lett volna, mint jelenleg. Az állatállomány megtekin­tése után megnéztük a búzave­tést is, amelyről az volt a vé­leményünk, hogy szép. Az volt az érzésem, de azt hi­szem a látogatáson résztvevő valamennyi társamnak, hogy ebben a termelőszövetkezetben szép eredményeket érnek el és még szebb eredményeket fog­nak elérni, azért m­ert tagjaik összetartanak és valamennyiők­­nek egy a célja: Még gazdagab­bá tenni szövetkezetüket. fi Termelőszövetkezeti Tanács tagjainak értekezlete Székesfehérvárott Csütörtökön Székesfehérvá­rott megbeszélést tartottak öt megye — Fejér, Tolna, Vesz­prém, Győr, Komárom — Ter­melőszövetkezeti Tanács tagjai. Több, mint hetvenen vettek részt a tanácskozáson és meg­beszélték a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlesztésé­­nek tennivalóit. Meghatározták, milyen mód­szert kell előtérbe helyezni a tsz szervezésnél. Amellett fog­laltak állást, hogy maguk a tsz­­tagok legyenek elsősorban az agitátorok. Megtárgyalták töb­bek között a tervkészítések tapasztalatait s azt, hogyan kell foglalkozni az új és a megnö­vekedett termelőszövetkezetek­kel, milyen segítséget kell ne­kik nyújtani. A tanácskozáson megyénket többek között György József, a Termelőszövetkezeti Tanács­­ megyei megbízottja, Hosnyán­­szki János és Péti János tsz­­elnökök képviselték. Több hasznos javaslatot tettek, ame­lyeket a többi résztvevők igen jónak találtak. A tengelici Petőfi Tsz Kossuth-díjas elnö­ke, Hosnyánszki János, többek között arról is beszélt, men­­nyire fontos a termelőszövetke­zetekben a szarvasmarhate­nyésztés fellendítése. Elmon­dotta, hogy ők előző nap nyolc lovat adtak el, s helyettük te­heneket vásároltak.­­ Azért szükséges minden termelőszö­vetkezetben a szarvasmarhate­nyésztés, mert egyszer a tejter­melésen keresztül biztosít jö­vedelmet, másszor azért, mert az állatállományon keresztül biztosíthatják a terméseredmé­nyek fokozását — mondotta. Számok a DISZ életéből Eddig megyénk 40 DISZ-szer­­vezetében történt m­eg a tag­­könyvcsere. 1 459 fiatal vette át z új tagsági könyvet. * A tagösszeírás 247 alapszer­vezetben fejeződött be. E DISZ- szervezeteknek a nyilvántartás szerint összesen 10 185­­ tagja volt. A taglétszám most az össze­írás alkalmával 10 400-ra növe­kedett. 27 alapszervezetben volt a múlt héten tagfelvétel, s 147 fiatal lépett a DISZ soraiba. A tagszervezés a dombóvári járás­ban volt a legeredményesebb. Itt 50 új tagot vettek fel. Nem lebecsülendő a paksi járás ered­ménye sem, ugyanis a járás DISZ szervezeteiben a múlt héten 38 új tagot vettek fel.

Next