Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-24 / 20. szám

4 49 200 forint adójóváírásban részesültek a szekszárdi pontosan teljesítő adófizetők A Városi Tanács VB. pénz­ügyi osztálya 109 százalékra teljesítette éves és ezen belül 107,9 százalékra IV. negyedévi tervét. A terv teljesítéséért a város a felettes pénzügyi szervektől 20.671 forint dologi pré­miumot kapott. Ezt az összeget a Városi Ta­nács kulturális, szociális és sport célokra fordítja. A jól teljesítők, a pontos adófizetők, mint például Mészáros István Remete utca 4/b, Bors József Árvaház utca 9, Takács Ferenc Béri Balogh Ádám utca 31, Orbán József Zrínyi utca 33. Sipos József Árvaház utca 19. szám alatti dolgozó parasztok és társaik adó­jóváírásban, 2 százalék kamattérítésben ré­szesültek. Az adókerületek 49,200 fo­rintot írtak ilyen címen jó­vá a kötelességtudó adófize­tők között. A pénzügyi terv túlteljesítése körül nagy érdeme van a pénz­ügyi állandó bizottságnak is, mely évközben állandóan segí­tette a pénzügyi osztály dolgo­zóit. A pénzügyi állandó bizottság elnöke, Kaposi István és a tagok, Botka István, Kolláth Ferenc, Kocza Pál, Gyön­gyösi János személyes példamutatásukkal agitációs munkájukkal és kör­zetükben az általános jövede­lemadó bevallási ívek kiállítá­sával járultak hozzá a pénz­ügyi tervek túlteljesítéséhez. Jól működik a kurdi legeltetési bizottság Kurd községben igen jól gaz­dálkodik a legeltetési bizottság, anyagilag is és azzal is, hogy megfelelő legelőt igyekszik biz­­tosítani a község állatállomá­nya részére, amely állandóan növekszik. Nem kis feladat ez. A legelőt használják a község dolgozó parasztjai és a Dózsa Népe Termelőszövetkezet.­­ Ezért a legeltetési bizottságban egyaránt vannak tsz-tagok és egyéni gazdák is. A bizottság elnöke, Király Ferenc, Kaszo­­nics Imre, Szili István egyéni gazdák mellett Kalmár Lajos és Apaceller József tsz-tagok egymásközt felosztják a tenni­valókat, üléseiken rendszeresen megtárgyalják az elvégzendő feladatokat. A bizottság jól gazdálkodik az anyagiakkal. Ezt igazolja az, hogy jelenleg is közel 5000 fo­rint készpénzük van. 27 hold földön termelnek búzát, 5—5 holdon tavaszi árpát, zabot és kukoricát. A termelt kenyér­­gabonából az apaállatgondozót látják el, a fennmaradó men­­­nyiséget szabadon adják el, a takarmányt a községi apaálla­tok ellátására használják, így nem kell nekik központi kész­letet felhasználni. A földeket a tsz és a gazdák munkálják el. A bizottság gondoskodik ar­ról, hogy a legelő megfelelő ál­lapotban legyen. 180 holdon vé­gezték el a legelőápolást, a le­gelőterület 20 százalékán pe­dig rövidesen elvégzik a műtrá­gyázást is. Ezekben a munkák­ban részt vesz, illetve részt vett az egész község, egyéni gazdák és tsz-tagok egyaránt. — A szarvasmarhák — 50—55 da­rab a tsz-ből, 180—200 darab a községből — külön csordában legelnek, a juhok viszont együtt A tsz juhásza őrzi az egyéni gazdák birkáit is. Természetesen, ahogyan a jó­­szágállomány növekszik, úgy kell gondoskodni a szükséghez mérten legelőterületről is.­­ Ezért a községben most újabb 5 hold területet legelősítenek, amelyen a hónap elején már elültettek 20.000 darab facseme­tét. A legeltetési bizottság mind­ezek mellett azon munkálko­dik, hogy közelebb hozza a tsz­­hez az egyéni gazdákat, hogy jobban megismerjék annak munkáját, eredményeit. bírósági bír B. Bertha József, 18 éves, foglalkozás nélküli, ozorai lakos 1955. októberében és novem­berében 7 betöréses és besur­ranásos lopást követett a­ dolgozó parasztok sérelmére és mintegy 2000 forintos kárt tett, pénzt és élemiszert lopott. A terhelt kézrekerítése nagy megnyugvást okozott Ozora községben. A Tamási Járásbíró­ság nevezettet 2 évi börtönbün­tetésre ítélte és egyes politikai jogainak gyakorlásától 5 évi időtartamra eltiltotta. Uj partok felé Több szempontból is érde­kes és ugyanakkor tanulságos élmény lesz a mozijáró kö­zönségnek az „Uj partok felé” Részint azért, mert a hazánk­ban még kevéssé ismert lett nép életéről, küzdelmeiről ad nagyigényű panorámát, más­részt azért, mert a film kö­zéppontjában lebilincselő csa­ládi történet áll, ugyanakkor a háttérben kibontakozik a történelem, a lett nép álta­lunk ugyancsak kettéssé is­mert történelme. Azok számá­ra pedig, akik olvasták V. Lácisz Sztálin-díjas lett író azonos című regényét, külön érdekesség lesz nyomon kö­vetni, mennyi maradt meg a regényből és mi hullott el, a drámai sűrítés törvényszerű­sége alapján. A moszkvai Gorkij stúdió és a rigai filmgyár produk­ciójában készült ez a lett mű­vészeket szerepeltető, nagy­szabású színes film. Két csa­lád áll a történet középpont­jában: Lidumék és Pacepli­­szék. A két család — Lidumék és Pacepliszék — sokfelé ágazó történetének szálai sokhelyütt egymásba fonódnak. A film egyik legszebb jelenete, ami­kor Jan, az apa a harctéren találkozik össze régóta elve­szettnek hitt fiával. S nem kevésbé jól sikerültek azok a jelenetek, amelyek a dölyfös kulákok, a hitlerizmusért lel­kesedő lett fasiszták tevékeny­ségét, jellemét mutatják be. Lukov rendező (a „Donyeci bányászok” alkotója) nem ki­sebb műgonddal dolgozta ki az emberek egymás iránti ér­zelmeit, vagy összecsapásait ábrázoló képeket, színészi ala­kításokat, mint a vérbeli filmrendezői feladatot jelentő, hatásos tömegjeleneteket. — Nagy érdeme a rendezőnek is, hogy a színészi játék minden szerepben őszinte, átélt, szen­vedélyes, anélkül, hogy túl harsány lenne. S a forgató­­könyv helyenként túlzsúfolt cselekmény-szövetébe ügyes vágásokkal „szemet megnyug­­tató” mintákat sző bele, így érve el, hogy a néző percre sem téveszti el a mese fona­lát, s a sok esemény és sze­replő között is kiismeri ma­gát. A bonyhádi filmszínház ja­nuár 27—29-ig tűzte mű­sorára. TOLNAI NAPLÓ Eseménynaptár 1650. janu­ár vége felé született Hell Máté Kornél (születésének és halálának napja isme­retlen). Sel­mecbányai főgépmester, a bányagépesítés magyar úttörője. Még a XVII. század végén készítette el az első lóhajtású vízemelő berendezést, majd 1711-ben üzembe helyez­te a szélaknai Magdolna-akná­­ban legjelentősebb találmá­nyát, a vízikerékkel meghaj­tott rudasszivattyút. Szerkeze­te olyan jól bevált, hogy kül­földön is mindenütt elterjedt, ahol „selmeci szivattyú“ né­ven ismerték. Selmecbánya után először a svédországi réz­bányákban, majd a bajororszá­gi Reichenhall bányáiban ve­zették be. Hellnek nagy szere­pe volt a lójárgányoknak ne­vezett selmeci függőleges akna­szállító gépek kialakításában és korszerűsítésében. Ezeket Európa-szerte ismerték, s az akkori idők legmegbízhatóbb aknaszállító berendezéseinek tartották. H­ÍREK — Egy hét fizetett szabadsá­got szavazott meg nemrégiben a naki „Út a Szocializmus felé“ Tsz tagsága a tehenészetben dolgozó tagoknak. — új mosógép mintapélda­pja készült el a Szombathelyi Gyermekkocsigyárban: egy­szerre négy kiló szennyest le­het mosni vele. A mosógép so­rozatgyártását áprilisban kez­dik meg és az év végéig három­ezret készítenek el. — Rövidesen megjelennek az üzletekben a Pécsi Porcelán­gyár új munkái, a korábbinál szebb, ízlésesebb porcelán mokkás- és teáskészletek. — Irodalmi pályázatot hir­detett a Bonyhádi Állami Pe­tőfi Sándor Általános Gimná­zium Igazgatósága a növendé­keknek, az intézet fennállása 150 éves évfordulója alkalmá­ból. A legsikerültebb pálya­­műveket az igazgatóság nyom­tatásban is közli. — Kiosztották a Nagymama című zenés vígjáték szerepeit a városi kultúrházban. Főbb szerepekben Pallós Miklósné, ifj. Theisz Lőrinc, Vígh Ibolya, Kovács Vera, Papp Lászlóné, Ruttkai Lajos és Marton Ká­­rolyné játszanak. Megjelent a Közgazdasági Szemle legújabb száma A Közgazdasági Szemle új száma Az 1956. évi külkereske­delmi terv teljesítéséért cím­mel közölt szerkesztőségi vezér­cikket. Gábor Ottó cikkének címe: A távlati tervezés né­hány kérdése a gépiparban. — Tauszk György: A pénzügyi el­lenőrzés feladatai az 1956. évi népgazdasági terv előmozdítá­sában címmel írt cikket. — E szám közli Pál Józsefnek A szocialista munkaszervezet a termelőszövetkezeti gazdálko­dás fejlesztésének fontos eme­lője című cikkét. Tömpe István­nak, a népgazdaság faellátásá­nak egyes kérdéseiről írt cik­két, továbbá Berend Ivánnak és Ránki Györgynek Az ipar háborús előkészítése és ennek hatása az ipari ciklus alakulá­sára Magyarországon (1933— 1938.) című tanulmányát A Szemle-rovatban Búzás Jó­zsef Nyugat-Németország előre­törése a tőkés világpiacon, Si­­monyi Lajos Szerszámüzemeink fejlesztése: a műszaki haladás fontos feltétele. Bodnár László: A komplex gépesítés jelentősé­ge az aratásban címen írt cik­ket. Orosz Árpád pedig a Marx Károly Közgazdasági Tudo­mány Egyetemen folyó pénz­ügyi szakképzés eredményeiről és hibáiról számol be. Mozart emlékhangverseny Szekszárdon Wolfgang Amadeus Mozart, a nagy osztrák zeneköltő szüle­tésének január 27-én lesz a 200 éves fordulója. Ebből az alkalomból január 28-án, szom­baton este fél 8 órai kezdettel a Központi Művészegyüttes­­ Szimfonikus Zenekara Vég­helyi Miklós karnagy vezetésé­vel ünnepi emlékhangversenyt rendez a Városi Kultúrotthon­­ban. A műsor első részében Bodo­­nyi Ferenc gimnáziumi tanár emlékbeszéde után a Zenepeda­gógus Munkacsoport volt elő­képzései énekes előadásban képet mutatnak be a kis Mo­zart életéből. Ezután Wagner Ilona, az általános gimnázium és az újonnan megnyílt Városi Zeneiskola növendéke Mozart ifjúkori szonátáját játssza. A műsor első felét a Szimfonikus Zenekar 25 tagú vonóskara a Kis Éji Zene előadásával zárja. A műsor második felében a Don Juan opera nyitányát, a B. dúr szimfóniát és a Török in­dulót halljuk, miközben ifj. Theisz György a két Sarasto­­ária előadásával működik közre. Az emlékhangversenyt a Városi Kultúrház 8—6—4 fo­rintos népszerű helyárakkal rendezi meg, hogy a város la­kossága számára lehetővé tegye a hangverseny meghallgatását. Jegyek a Városi Kultúrházban és az IBUSZ-ban válthatók. T. L. Tanulmánykötet jelent meg a magyar népi demokrácia történetéből Az Akadémia Könyvkiadó a közelmúltban adta ki a ma­gyar történészek „Tanulmá­nyok a magyar népi demok­rácia történetéből’’ című gyűj­teményes munkáját. A több, mint 600 oldalas kötetben G. Fazekas Erzsébet Magyaror­szág felszabadítása és a népi demokratikus forradalmunk ér­­lelődésének néhány kérdése címmel írt tanulmányt. Tóth Sándor a Szovjet Hadsereg ma­gyarországi felszabadító had- Időjár­ás Várható időjárás kedden estig felhős, párásabb idő, több he­lyen eső. Mérsékelt, később élén­kebb déli-délnyugati szél. Az enyheség tovább tart. Várható legalacsonyabb hőmérséklet 1 — 4, legmagasabb nappali hőmér­séklet kedden 7—10 fok között. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklet 4—7 fok között. Apróhirdetések — ÉPÍTŐIPARI képesítéssel — rendelkező szaknormást azonnali belépéssel felveszünk. Cím a ki­adóban. MOZI Garay Filmszínház: Január 24- től—25-ig, keddtől —szerdáig Atlanti történet. Magyarul beszé­lő lengyel film, egy idegenlégióba került katona sorsáról. Előadások kezdete: Vasár- és ünnepnap fél 4, fél 6 és 8 órakor. Hétköznap: fél 6 és 8 órakor. 1956. JANUÁR 24. SPORT Az 1955. év legjobb atlétikai eredményei Ugyanaz a megállapítás áll a távolugrásra is, mint a magas­ugrásra. 1951-ben és 1952-ben Nádasdi személyében országos értékű távolugrója volt a megyé­nek. Az ő eredményei igen sokat nyomtak a latba, de még a szo­kásos törvényszerűség szerint Nádasdi maga után „húzta” a me­gye többi távolugróit is. Különö­sen azokat, akiknek alkalmuk volt vele együtt készülni a ver­senyekre. Emellett azonban azt is meg kell látnunk, hogy aggasz­tó ennek a versenyszámnak a visszaesése. Az elmúl öt esztendő során 1955-ben születtek a leg­gyengébb eredmények. Azt a meg­állapítást az átlagok alakulása egészen szemléltetően támasztja alá. A listavezető Zalavári szívvel lélekkel atléta volt a javából. Saj­nos azonban a vasutas szolgálat nem tette lehetővé, hogy egész energiáját a fejlődésnek szen­telje. Kevés versenyen vehetett emiatt részt és ezzel magyaráz­ható, hogy elmaradt tavalyi ered­ményétől, de még így is biztosan lett első. Jelenleg katonai szolgá­latot teljesít és a Bp. Dózsa min­den bizonnyal olyan lehetőségeket biztosít majd a számára, melyben igazi képességeit teljesen ki­fejtheti. A Galambosi-Garamvölgyi pár­harcokból, ha Galambosi 1 cm­-rel meg is előzte a Bátaszéki Törek­vés szép reményekre jogosító ver­senyzőjét, jobbára a bátaszéki ver­senyző került ki győztesen. Ga­lambosi szorgalmas munkájának köszönheti eredményes szerep­lését. Garamvölgyi tavalyhoz viszo­nyítva visszaesett valamit. Nem szabad azonban elfelejtenünk azt, hogy Garamvölgyi még mindig serdülő volt az elmúlt esztendő­ben. Ennek megfelelőn nem dol­gozott komolyan egy verseny­­számra, így a távolugrásban mu­tatkozó némi visszaesés nem ko­moly természetű, hiszen lehet, hogy végeredményben nem is a távolugrás lesz majd az igazi ver­senyszáma. Menyhei János is ugrott már nagyobbat is. Az ő esetében az az érték, hogy iskolai tanulmányai­nak befejezése után nem hagyott fel az atletizálással. Mészáros János személyében még egy paksi versenyzőt talá­lunk a legjobbak között. A dom­bóvári Török gyorsaságának kö­szönheti eredményét. A szekszár­di Lázár Csaba csak a 9. helyre került. Nem szabad azonban el­felejtenünk, hogy mindössze 14 esztendős volt tavaly. Igen tehet­séges versenyzővel állunk szem­ben, aki edzője szerint tulajdon­képpen nem is készült távolugró­nak. 578-as eredménye az elmúlt évben országos úttörő csúcs lett volna, ha az úttörő csúcsokat az atlétikai szövetség nyilvántartaná. Bajai Építők­—Szekszárdi Dózsa 5:1 (1:0, 1:0, 3:1) Szekszárd, 800 néző. Vezette: Pallós. Január közepét meghazudtoló pazar napsütésben és az évszak­hoz képest kellemes, langyos idő­ben igen sokan igyekeztek vasár­nap délután a labdarúgás szur­kolói a sporttelepre. Az érdeklő­dés a Dózsa új csapatának szólt a nagyszerű időn kívül. A két csapat háromharmados edzőmérkőzést játszott egymással Az I. és a III. harmadban a hazai csapatot segítette a komoly erős­ségű déli szél. Az I. harmadban közel egyenlő ellenfeleket láttunk bár már ekkor kitűnik, hogy az Épitő­k lényegesen előbbre van­­a felkészülésben. Csatársora ötle­tes húzásokkal, jó összjátékkal közelíti meg a Dózsa kaput szél ellenében is. A játéknak ebben a szakaszában a Dózsának is sok jó helyzete van, de egyet sem sikerül értékesíteni. A 21. percen szüle­tik ennek a harmadnak egyetlen gólja. Rapity II. 30 méteres hatal­­mas lövését a szél lenyomja és az a jobb felső sarokban köt ki. 1:0. A II. harmadban teljesen egyol­dalú a játék, óriási sikere van a volt ferencvárosi, majd salgótar­jáni NB I-es játékosnak, Teker ÍI-nek ,aki játszi könnyedséggel, nagyszerű testcselekkel és labda­kezeléssel húz kapura és hozza csatártársait helyzetbe. Dózsa eb­ben a játékrészben jól tömörül a kapu előtt és csak a 35. percben sikerült Tiszavölgyinek kettőre szaporítani a gólok számát. 2:0. A III. harmadban ismét kiegyen­súlyozottabb a küzdelem. A hely­zetek kihasználásában azonb­an ismét csak a vendégek jelesked­nek. Egy perc alatt Teki kétszer is betalál Spanicsek hálójába. A 14. percben Tahik II. fejesgóljával már 5:0-ra alakul az­ eredmény. A befejezés előtt Kázmér szerzi meg a Dózsa becsületgólját. 5:1. műveletéről, Révész Imre aka­ démikus az ideiglenes Nemzet- A gyönki járás sportköreinek gyűlés és a nemzeti kormány pénzgazdálkodásáról megalakulásáról, Balázs Béla a 1­3 Nemzeti Bizottságokról és szerepükről, M. Somlyai Magda az 1945-ös földreform néhány kérdéséről, Szekfű Gyula az értelmiség felszabadulása utá­ni helyzetről, Molnár János­ az 1945—1946-os népmozgalmak történetéről közölt tanulmányt. A kötet második felében né­hány gazdaságtörténeti, kultu­rális jogtörténeti és statisztikai jellegű tanulmány olvasható. A Gyönki Járási TSB mellett dolgozik, mint társadalmi szövet­ségi tag Horváth József. A JTSB megbízásából az elmúlt hónapok alatt rendszesen látogatta a járás sportköreit, sportcsoportjait, hogy ellenőrizze, segítse azok pénzgaz­dálkodását. Horváth József rend­szeres, hozzáértő munkája nyo­­­mán határozott javulás tapasztal­ható a sportkörök pénzgazdálko­dásában. Milyen hibák voltak a sportkö­röknél gazdasági vonalon? Egy sportkörtől eltekintve (Udvari) a legtöbb helyen a­ tagdíjak besze­désére, tagok szervezésére nem fordítanak gondot a vezetők. Ren­deznek különböző sportbálakat, de itt a sportkörök nem arra tö­rekednek, hogy ezekből anyagi bevételhez jussanak, hanem úgy néz ki, hogy sport címen ingyen táncol a fiatalság. A járási TSB utasításait a legtöbb esetben nem hajtják végre, ezzel szemben el­várják és természetesnek találják hogy a legmesszebbmenő erkölcsi és anyagi támogatást megkapják. A sportkörök az állami támoga­tást, valamint a bevételeket nem takarékpénztárban, illetve postán tartják, hanem „zsebből” mennek a kifizetések. Előlegeket adnak különböző elmeken, amelyek több hónapon át nem kerülnek elszá­molásra. Udvariban annak ellenére, hogy a sportkör nemrégen ala­kult, a tagok létszáma a legna­gyobb. Pálfa községben az ellen­őrzés megállapította, hogy a sport­kör működése kizárólag a labda­rúgásra korlátozódik. A sportkör elnöke szerint semmi értelme nincs, hogy a sportkör működjön. A DISZ-szervezettel nem tartják a kapcsolatot és nem hogy segí­tenék egymás munkáját, hanem inkább gátolják. A pénztárköny­vüket ugyan vezetik, de ott több szabálytalanság van. Például a sportkör elnöke elszámolatlanul hónapokig magánál tartott na­­gyobb összeget a sportkör pénzé­ből. Felsőnánán az elmúlt évben a sportköri rendezvények száma a járási viszonylatnak megfelelően elfogadható. A pénztárkönyvet naprakész állapotban tartják és egy-két formai hibától eltekintve a vezetett pénztárkönyv elfogad­ható. Az ellenőrzés során a pénz összegszerűen minden esetben megegyezett a pénztárkönyv egyenlegével. December 31-én a sportkör közel 1100 forint kész­pénzzel rendelkezett. Kölesden a tagdíjbeszedés és a tagok szervezése­ az elmúlt év elején nagyon laza volt. Az utolsó negyedévben azonban a vezető­ség javított munkáján, aminek eredménye az lett, hog­y tacrdis bevételi tervét 85 százalékig tud­ta teljesíteni. Bár a sportkör bevé­tele magas, mely bálokból és egyébb rendezvényekből szárma­zik, azonban a sportkör jövedel­me ezzel még nem gyarapszik, mert a kiadások oly magasak, hogy a tiszta bevétel elenyésző. Kistormáson a tagdíj­bevétellel nem sokat törődik a vezetőség. A pénztárt ellenőrizni nem lehetett, mert a pénztáros vidéken tartóz­kodott. A község sportköre új ve­zetőséget kapott ,akik igyekeznek az eddigi elhanyagolt munkát el­végezni, hogy a sportkörön belül jobban menjen a munka. Az OTSB által juttatott sportszerek, felsze­relések na­ segítséget adtak a sportkörnek. A rendszeres ellenőrzéssel, se­gítségnyújtással máris , tapasztal­ható javulás a járás sportköreinél és bízunk abban, hogy Horváth József társadalmi szövetségi tag a jövőben is folytatja segítség adását, és így el tudjuk érni, hogy a gyönki járás gazdasági vonalon rosszul dolgozó sportkö­reinek munkája megjavuljon. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20­10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11. A szerkesztőség és kiadóhivatal elme: Szekszárdi Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka Rezső

Next