Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-24 / 20. szám
4 49 200 forint adójóváírásban részesültek a szekszárdi pontosan teljesítő adófizetők A Városi Tanács VB. pénzügyi osztálya 109 százalékra teljesítette éves és ezen belül 107,9 százalékra IV. negyedévi tervét. A terv teljesítéséért a város a felettes pénzügyi szervektől 20.671 forint dologi prémiumot kapott. Ezt az összeget a Városi Tanács kulturális, szociális és sport célokra fordítja. A jól teljesítők, a pontos adófizetők, mint például Mészáros István Remete utca 4/b, Bors József Árvaház utca 9, Takács Ferenc Béri Balogh Ádám utca 31, Orbán József Zrínyi utca 33. Sipos József Árvaház utca 19. szám alatti dolgozó parasztok és társaik adójóváírásban, 2 százalék kamattérítésben részesültek. Az adókerületek 49,200 forintot írtak ilyen címen jóvá a kötelességtudó adófizetők között. A pénzügyi terv túlteljesítése körül nagy érdeme van a pénzügyi állandó bizottságnak is, mely évközben állandóan segítette a pénzügyi osztály dolgozóit. A pénzügyi állandó bizottság elnöke, Kaposi István és a tagok, Botka István, Kolláth Ferenc, Kocza Pál, Gyöngyösi János személyes példamutatásukkal agitációs munkájukkal és körzetükben az általános jövedelemadó bevallási ívek kiállításával járultak hozzá a pénzügyi tervek túlteljesítéséhez. Jól működik a kurdi legeltetési bizottság Kurd községben igen jól gazdálkodik a legeltetési bizottság, anyagilag is és azzal is, hogy megfelelő legelőt igyekszik biztosítani a község állatállománya részére, amely állandóan növekszik. Nem kis feladat ez. A legelőt használják a község dolgozó parasztjai és a Dózsa Népe Termelőszövetkezet. Ezért a legeltetési bizottságban egyaránt vannak tsz-tagok és egyéni gazdák is. A bizottság elnöke, Király Ferenc, Kaszonics Imre, Szili István egyéni gazdák mellett Kalmár Lajos és Apaceller József tsz-tagok egymásközt felosztják a tennivalókat, üléseiken rendszeresen megtárgyalják az elvégzendő feladatokat. A bizottság jól gazdálkodik az anyagiakkal. Ezt igazolja az, hogy jelenleg is közel 5000 forint készpénzük van. 27 hold földön termelnek búzát, 5—5 holdon tavaszi árpát, zabot és kukoricát. A termelt kenyérgabonából az apaállatgondozót látják el, a fennmaradó mennyiséget szabadon adják el, a takarmányt a községi apaállatok ellátására használják, így nem kell nekik központi készletet felhasználni. A földeket a tsz és a gazdák munkálják el. A bizottság gondoskodik arról, hogy a legelő megfelelő állapotban legyen. 180 holdon végezték el a legelőápolást, a legelőterület 20 százalékán pedig rövidesen elvégzik a műtrágyázást is. Ezekben a munkákban részt vesz, illetve részt vett az egész község, egyéni gazdák és tsz-tagok egyaránt. — A szarvasmarhák — 50—55 darab a tsz-ből, 180—200 darab a községből — külön csordában legelnek, a juhok viszont együtt A tsz juhásza őrzi az egyéni gazdák birkáit is. Természetesen, ahogyan a jószágállomány növekszik, úgy kell gondoskodni a szükséghez mérten legelőterületről is. Ezért a községben most újabb 5 hold területet legelősítenek, amelyen a hónap elején már elültettek 20.000 darab facsemetét. A legeltetési bizottság mindezek mellett azon munkálkodik, hogy közelebb hozza a tszhez az egyéni gazdákat, hogy jobban megismerjék annak munkáját, eredményeit. bírósági bír B. Bertha József, 18 éves, foglalkozás nélküli, ozorai lakos 1955. októberében és novemberében 7 betöréses és besurranásos lopást követett a dolgozó parasztok sérelmére és mintegy 2000 forintos kárt tett, pénzt és élemiszert lopott. A terhelt kézrekerítése nagy megnyugvást okozott Ozora községben. A Tamási Járásbíróság nevezettet 2 évi börtönbüntetésre ítélte és egyes politikai jogainak gyakorlásától 5 évi időtartamra eltiltotta. Uj partok felé Több szempontból is érdekes és ugyanakkor tanulságos élmény lesz a mozijáró közönségnek az „Uj partok felé” Részint azért, mert a hazánkban még kevéssé ismert lett nép életéről, küzdelmeiről ad nagyigényű panorámát, másrészt azért, mert a film középpontjában lebilincselő családi történet áll, ugyanakkor a háttérben kibontakozik a történelem, a lett nép általunk ugyancsak kettéssé ismert történelme. Azok számára pedig, akik olvasták V. Lácisz Sztálin-díjas lett író azonos című regényét, külön érdekesség lesz nyomon követni, mennyi maradt meg a regényből és mi hullott el, a drámai sűrítés törvényszerűsége alapján. A moszkvai Gorkij stúdió és a rigai filmgyár produkciójában készült ez a lett művészeket szerepeltető, nagyszabású színes film. Két család áll a történet középpontjában: Lidumék és Pacepliszék. A két család — Lidumék és Pacepliszék — sokfelé ágazó történetének szálai sokhelyütt egymásba fonódnak. A film egyik legszebb jelenete, amikor Jan, az apa a harctéren találkozik össze régóta elveszettnek hitt fiával. S nem kevésbé jól sikerültek azok a jelenetek, amelyek a dölyfös kulákok, a hitlerizmusért lelkesedő lett fasiszták tevékenységét, jellemét mutatják be. Lukov rendező (a „Donyeci bányászok” alkotója) nem kisebb műgonddal dolgozta ki az emberek egymás iránti érzelmeit, vagy összecsapásait ábrázoló képeket, színészi alakításokat, mint a vérbeli filmrendezői feladatot jelentő, hatásos tömegjeleneteket. — Nagy érdeme a rendezőnek is, hogy a színészi játék minden szerepben őszinte, átélt, szenvedélyes, anélkül, hogy túl harsány lenne. S a forgatókönyv helyenként túlzsúfolt cselekmény-szövetébe ügyes vágásokkal „szemet megnyugtató” mintákat sző bele, így érve el, hogy a néző percre sem téveszti el a mese fonalát, s a sok esemény és szereplő között is kiismeri magát. A bonyhádi filmszínház január 27—29-ig tűzte műsorára. TOLNAI NAPLÓ Eseménynaptár 1650. január vége felé született Hell Máté Kornél (születésének és halálának napja ismeretlen). Selmecbányai főgépmester, a bányagépesítés magyar úttörője. Még a XVII. század végén készítette el az első lóhajtású vízemelő berendezést, majd 1711-ben üzembe helyezte a szélaknai Magdolna-aknában legjelentősebb találmányát, a vízikerékkel meghajtott rudasszivattyút. Szerkezete olyan jól bevált, hogy külföldön is mindenütt elterjedt, ahol „selmeci szivattyú“ néven ismerték. Selmecbánya után először a svédországi rézbányákban, majd a bajorországi Reichenhall bányáiban vezették be. Hellnek nagy szerepe volt a lójárgányoknak nevezett selmeci függőleges aknaszállító gépek kialakításában és korszerűsítésében. Ezeket Európa-szerte ismerték, s az akkori idők legmegbízhatóbb aknaszállító berendezéseinek tartották. HÍREK — Egy hét fizetett szabadságot szavazott meg nemrégiben a naki „Út a Szocializmus felé“ Tsz tagsága a tehenészetben dolgozó tagoknak. — új mosógép mintapéldapja készült el a Szombathelyi Gyermekkocsigyárban: egyszerre négy kiló szennyest lehet mosni vele. A mosógép sorozatgyártását áprilisban kezdik meg és az év végéig háromezret készítenek el. — Rövidesen megjelennek az üzletekben a Pécsi Porcelángyár új munkái, a korábbinál szebb, ízlésesebb porcelán mokkás- és teáskészletek. — Irodalmi pályázatot hirdetett a Bonyhádi Állami Petőfi Sándor Általános Gimnázium Igazgatósága a növendékeknek, az intézet fennállása 150 éves évfordulója alkalmából. A legsikerültebb pályaműveket az igazgatóság nyomtatásban is közli. — Kiosztották a Nagymama című zenés vígjáték szerepeit a városi kultúrházban. Főbb szerepekben Pallós Miklósné, ifj. Theisz Lőrinc, Vígh Ibolya, Kovács Vera, Papp Lászlóné, Ruttkai Lajos és Marton Károlyné játszanak. Megjelent a Közgazdasági Szemle legújabb száma A Közgazdasági Szemle új száma Az 1956. évi külkereskedelmi terv teljesítéséért címmel közölt szerkesztőségi vezércikket. Gábor Ottó cikkének címe: A távlati tervezés néhány kérdése a gépiparban. — Tauszk György: A pénzügyi ellenőrzés feladatai az 1956. évi népgazdasági terv előmozdításában címmel írt cikket. — E szám közli Pál Józsefnek A szocialista munkaszervezet a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztésének fontos emelője című cikkét. Tömpe Istvánnak, a népgazdaság faellátásának egyes kérdéseiről írt cikkét, továbbá Berend Ivánnak és Ránki Györgynek Az ipar háborús előkészítése és ennek hatása az ipari ciklus alakulására Magyarországon (1933— 1938.) című tanulmányát A Szemle-rovatban Búzás József Nyugat-Németország előretörése a tőkés világpiacon, Simonyi Lajos Szerszámüzemeink fejlesztése: a műszaki haladás fontos feltétele. Bodnár László: A komplex gépesítés jelentősége az aratásban címen írt cikket. Orosz Árpád pedig a Marx Károly Közgazdasági Tudomány Egyetemen folyó pénzügyi szakképzés eredményeiről és hibáiról számol be. Mozart emlékhangverseny Szekszárdon Wolfgang Amadeus Mozart, a nagy osztrák zeneköltő születésének január 27-én lesz a 200 éves fordulója. Ebből az alkalomból január 28-án, szombaton este fél 8 órai kezdettel a Központi Művészegyüttes Szimfonikus Zenekara Véghelyi Miklós karnagy vezetésével ünnepi emlékhangversenyt rendez a Városi Kultúrotthonban. A műsor első részében Bodonyi Ferenc gimnáziumi tanár emlékbeszéde után a Zenepedagógus Munkacsoport volt előképzései énekes előadásban képet mutatnak be a kis Mozart életéből. Ezután Wagner Ilona, az általános gimnázium és az újonnan megnyílt Városi Zeneiskola növendéke Mozart ifjúkori szonátáját játssza. A műsor első felét a Szimfonikus Zenekar 25 tagú vonóskara a Kis Éji Zene előadásával zárja. A műsor második felében a Don Juan opera nyitányát, a B. dúr szimfóniát és a Török indulót halljuk, miközben ifj. Theisz György a két Sarastoária előadásával működik közre. Az emlékhangversenyt a Városi Kultúrház 8—6—4 forintos népszerű helyárakkal rendezi meg, hogy a város lakossága számára lehetővé tegye a hangverseny meghallgatását. Jegyek a Városi Kultúrházban és az IBUSZ-ban válthatók. T. L. Tanulmánykötet jelent meg a magyar népi demokrácia történetéből Az Akadémia Könyvkiadó a közelmúltban adta ki a magyar történészek „Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből’’ című gyűjteményes munkáját. A több, mint 600 oldalas kötetben G. Fazekas Erzsébet Magyarország felszabadítása és a népi demokratikus forradalmunk érlelődésének néhány kérdése címmel írt tanulmányt. Tóth Sándor a Szovjet Hadsereg magyarországi felszabadító had- Időjárás Várható időjárás kedden estig felhős, párásabb idő, több helyen eső. Mérsékelt, később élénkebb déli-délnyugati szél. Az enyheség tovább tart. Várható legalacsonyabb hőmérséklet 1 — 4, legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 7—10 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet 4—7 fok között. Apróhirdetések — ÉPÍTŐIPARI képesítéssel — rendelkező szaknormást azonnali belépéssel felveszünk. Cím a kiadóban. MOZI Garay Filmszínház: Január 24- től—25-ig, keddtől —szerdáig Atlanti történet. Magyarul beszélő lengyel film, egy idegenlégióba került katona sorsáról. Előadások kezdete: Vasár- és ünnepnap fél 4, fél 6 és 8 órakor. Hétköznap: fél 6 és 8 órakor. 1956. JANUÁR 24. SPORT Az 1955. év legjobb atlétikai eredményei Ugyanaz a megállapítás áll a távolugrásra is, mint a magasugrásra. 1951-ben és 1952-ben Nádasdi személyében országos értékű távolugrója volt a megyének. Az ő eredményei igen sokat nyomtak a latba, de még a szokásos törvényszerűség szerint Nádasdi maga után „húzta” a megye többi távolugróit is. Különösen azokat, akiknek alkalmuk volt vele együtt készülni a versenyekre. Emellett azonban azt is meg kell látnunk, hogy aggasztó ennek a versenyszámnak a visszaesése. Az elmúl öt esztendő során 1955-ben születtek a leggyengébb eredmények. Azt a megállapítást az átlagok alakulása egészen szemléltetően támasztja alá. A listavezető Zalavári szívvel lélekkel atléta volt a javából. Sajnos azonban a vasutas szolgálat nem tette lehetővé, hogy egész energiáját a fejlődésnek szentelje. Kevés versenyen vehetett emiatt részt és ezzel magyarázható, hogy elmaradt tavalyi eredményétől, de még így is biztosan lett első. Jelenleg katonai szolgálatot teljesít és a Bp. Dózsa minden bizonnyal olyan lehetőségeket biztosít majd a számára, melyben igazi képességeit teljesen kifejtheti. A Galambosi-Garamvölgyi párharcokból, ha Galambosi 1 cm-rel meg is előzte a Bátaszéki Törekvés szép reményekre jogosító versenyzőjét, jobbára a bátaszéki versenyző került ki győztesen. Galambosi szorgalmas munkájának köszönheti eredményes szereplését. Garamvölgyi tavalyhoz viszonyítva visszaesett valamit. Nem szabad azonban elfelejtenünk azt, hogy Garamvölgyi még mindig serdülő volt az elmúlt esztendőben. Ennek megfelelőn nem dolgozott komolyan egy versenyszámra, így a távolugrásban mutatkozó némi visszaesés nem komoly természetű, hiszen lehet, hogy végeredményben nem is a távolugrás lesz majd az igazi versenyszáma. Menyhei János is ugrott már nagyobbat is. Az ő esetében az az érték, hogy iskolai tanulmányainak befejezése után nem hagyott fel az atletizálással. Mészáros János személyében még egy paksi versenyzőt találunk a legjobbak között. A dombóvári Török gyorsaságának köszönheti eredményét. A szekszárdi Lázár Csaba csak a 9. helyre került. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy mindössze 14 esztendős volt tavaly. Igen tehetséges versenyzővel állunk szemben, aki edzője szerint tulajdonképpen nem is készült távolugrónak. 578-as eredménye az elmúlt évben országos úttörő csúcs lett volna, ha az úttörő csúcsokat az atlétikai szövetség nyilvántartaná. Bajai Építők—Szekszárdi Dózsa 5:1 (1:0, 1:0, 3:1) Szekszárd, 800 néző. Vezette: Pallós. Január közepét meghazudtoló pazar napsütésben és az évszakhoz képest kellemes, langyos időben igen sokan igyekeztek vasárnap délután a labdarúgás szurkolói a sporttelepre. Az érdeklődés a Dózsa új csapatának szólt a nagyszerű időn kívül. A két csapat háromharmados edzőmérkőzést játszott egymással Az I. és a III. harmadban a hazai csapatot segítette a komoly erősségű déli szél. Az I. harmadban közel egyenlő ellenfeleket láttunk bár már ekkor kitűnik, hogy az Épitők lényegesen előbbre vana felkészülésben. Csatársora ötletes húzásokkal, jó összjátékkal közelíti meg a Dózsa kaput szél ellenében is. A játéknak ebben a szakaszában a Dózsának is sok jó helyzete van, de egyet sem sikerül értékesíteni. A 21. percen születik ennek a harmadnak egyetlen gólja. Rapity II. 30 méteres hatalmas lövését a szél lenyomja és az a jobb felső sarokban köt ki. 1:0. A II. harmadban teljesen egyoldalú a játék, óriási sikere van a volt ferencvárosi, majd salgótarjáni NB I-es játékosnak, Teker ÍI-nek ,aki játszi könnyedséggel, nagyszerű testcselekkel és labdakezeléssel húz kapura és hozza csatártársait helyzetbe. Dózsa ebben a játékrészben jól tömörül a kapu előtt és csak a 35. percben sikerült Tiszavölgyinek kettőre szaporítani a gólok számát. 2:0. A III. harmadban ismét kiegyensúlyozottabb a küzdelem. A helyzetek kihasználásában azonban ismét csak a vendégek jeleskednek. Egy perc alatt Teki kétszer is betalál Spanicsek hálójába. A 14. percben Tahik II. fejesgóljával már 5:0-ra alakul az eredmény. A befejezés előtt Kázmér szerzi meg a Dózsa becsületgólját. 5:1. műveletéről, Révész Imre aka démikus az ideiglenes Nemzet- A gyönki járás sportköreinek gyűlés és a nemzeti kormány pénzgazdálkodásáról megalakulásáról, Balázs Béla a 13 Nemzeti Bizottságokról és szerepükről, M. Somlyai Magda az 1945-ös földreform néhány kérdéséről, Szekfű Gyula az értelmiség felszabadulása utáni helyzetről, Molnár János az 1945—1946-os népmozgalmak történetéről közölt tanulmányt. A kötet második felében néhány gazdaságtörténeti, kulturális jogtörténeti és statisztikai jellegű tanulmány olvasható. A Gyönki Járási TSB mellett dolgozik, mint társadalmi szövetségi tag Horváth József. A JTSB megbízásából az elmúlt hónapok alatt rendszesen látogatta a járás sportköreit, sportcsoportjait, hogy ellenőrizze, segítse azok pénzgazdálkodását. Horváth József rendszeres, hozzáértő munkája nyomán határozott javulás tapasztalható a sportkörök pénzgazdálkodásában. Milyen hibák voltak a sportköröknél gazdasági vonalon? Egy sportkörtől eltekintve (Udvari) a legtöbb helyen a tagdíjak beszedésére, tagok szervezésére nem fordítanak gondot a vezetők. Rendeznek különböző sportbálakat, de itt a sportkörök nem arra törekednek, hogy ezekből anyagi bevételhez jussanak, hanem úgy néz ki, hogy sport címen ingyen táncol a fiatalság. A járási TSB utasításait a legtöbb esetben nem hajtják végre, ezzel szemben elvárják és természetesnek találják hogy a legmesszebbmenő erkölcsi és anyagi támogatást megkapják. A sportkörök az állami támogatást, valamint a bevételeket nem takarékpénztárban, illetve postán tartják, hanem „zsebből” mennek a kifizetések. Előlegeket adnak különböző elmeken, amelyek több hónapon át nem kerülnek elszámolásra. Udvariban annak ellenére, hogy a sportkör nemrégen alakult, a tagok létszáma a legnagyobb. Pálfa községben az ellenőrzés megállapította, hogy a sportkör működése kizárólag a labdarúgásra korlátozódik. A sportkör elnöke szerint semmi értelme nincs, hogy a sportkör működjön. A DISZ-szervezettel nem tartják a kapcsolatot és nem hogy segítenék egymás munkáját, hanem inkább gátolják. A pénztárkönyvüket ugyan vezetik, de ott több szabálytalanság van. Például a sportkör elnöke elszámolatlanul hónapokig magánál tartott nagyobb összeget a sportkör pénzéből. Felsőnánán az elmúlt évben a sportköri rendezvények száma a járási viszonylatnak megfelelően elfogadható. A pénztárkönyvet naprakész állapotban tartják és egy-két formai hibától eltekintve a vezetett pénztárkönyv elfogadható. Az ellenőrzés során a pénz összegszerűen minden esetben megegyezett a pénztárkönyv egyenlegével. December 31-én a sportkör közel 1100 forint készpénzzel rendelkezett. Kölesden a tagdíjbeszedés és a tagok szervezése az elmúlt év elején nagyon laza volt. Az utolsó negyedévben azonban a vezetőség javított munkáján, aminek eredménye az lett, hogy tacrdis bevételi tervét 85 százalékig tudta teljesíteni. Bár a sportkör bevétele magas, mely bálokból és egyébb rendezvényekből származik, azonban a sportkör jövedelme ezzel még nem gyarapszik, mert a kiadások oly magasak, hogy a tiszta bevétel elenyésző. Kistormáson a tagdíjbevétellel nem sokat törődik a vezetőség. A pénztárt ellenőrizni nem lehetett, mert a pénztáros vidéken tartózkodott. A község sportköre új vezetőséget kapott ,akik igyekeznek az eddigi elhanyagolt munkát elvégezni, hogy a sportkörön belül jobban menjen a munka. Az OTSB által juttatott sportszerek, felszerelések na segítséget adtak a sportkörnek. A rendszeres ellenőrzéssel, segítségnyújtással máris , tapasztalható javulás a járás sportköreinél és bízunk abban, hogy Horváth József társadalmi szövetségi tag a jövőben is folytatja segítség adását, és így el tudjuk érni, hogy a gyönki járás gazdasági vonalon rosszul dolgozó sportköreinek munkája megjavuljon. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 2010 Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11. A szerkesztőség és kiadóhivatal elme: Szekszárdi Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka Rezső