Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-25 / 21. szám
tolnai Egyetemi Könyvtár PÉCS fi PLO r Világ proletárjai egyesüljetek! A MAI SZÁMBAN: Költségvetési vita az OSzSzSzX Legfelső Tanácsának ülésszakán (2. o.) — A Paksi Építőipari KTSZ-ből jelentik (3. o.) — A falu első embere (3. o.) — Újabb három brigád csatlakozott (3. o.) — Mégiscsak lesz kultúrház Gerjenben. (1. o.)A TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. SZERDA, 1053. JANUÁR 25. Eredményes esztendő Szocialista építőmunkánk újabb nagyszerű sikereiről szóló számadatokat olvashattunk a Központi Statisztikai Hivatalnak az elmúlt napokban közzétett, az 1955. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentésében. Örömmel és büszkeséggel olvassuk ez adatokat, mert e számok, százalékok azt mutatják, jól dolgoztunk az elmúlt évben, a magyar dolgozók, munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek eredményesen harcoltak a párt mutatta úton a tervek teljesítéséért, a nép életszínvonalának emeléséért. Arról szólnak e számok, hogy szocialista iparunk 103,2 százalékra teljesítette termelési tervét. Arról, hogy túlteljesítette a mezőgazdaság is a tervben kitűzött feladatokat, javult az állampolgári fegyelem, tovább erősödött a mezőgazdaság szocialista szektora, mindezek következtében tovább növekedett dolgozó népünk jóléte. Bizonyítják a jelentésben szereplő adatok mindenekelőtt azt, hogy helyes pártunk Központi Vezetőségének politikai irányvonala, amelyet múlt év márciusi és júniusi határozatai állapítanak meg. Csak úgy sikerült a jobboldali nézetek káros hatása következtében az ipar és a mezőgazdaság fejlődésében bekövetkezett megtorpanást kiküszöbölni, csak úgy lehetett a dolgozók meglévő életszínvonalát és annak további emelését biztos alapokra helyezni, hogy pártunk leleplezte és félresöpörte a fejlődés útjából a káros, jobboldali, opportunista nézeteket és azok hordozóit, világos utat mutatott a dolgozóknak országunk felvirágoztatásáért, népgazdaságunk erősítéséért folyó harcban. Elmúlt évi munkánk dicsérete a Központi Statisztikai Hivatal jelentése. E dicséret pedig elsősorban munkásosztályunknak szól, amely a márciusi határozat nyomán nagy lelkesedéssel harcolt a kitűzött célok megvalósításért. Az üzemekben szilárdult a munkafegyelem, nőtt a munkások újat alkotó kedve. Ennek mutatója a munka termelékenységének, az 1954. évihez viszonyított 6,1 százalékos emelkedése, az, hogy a termelés emelésének háromnegyed részét a termelékenység növelésével sikerült elérni. A termelékenység növelése kedvezően hatott az önköltség alakulására is, az ipari termékek önköltsége az elmúlt évben nagyobb mértékben csökkent, mint amennyit a terv előírt. Beszámol a jelentés arról, hogy „A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, valamint a munkás és alkalmazott népesség (keresők és eltartottak) egy főre jutó reáljövedelme meghaladta az 1954. évi színvonalat”. Ezt bizonyítja a kiskereskedelmi forgalom öt százalékos növekedése, az, hogy nőtt az áruk választéka, hogy lényegében megszűnt a „hiánycikkes” kereskedelem. Az 1955-ös esztendő sikereihez tartozik, hogy a népgazdaságunk ágai közötti helyes arányokat — így a fogyasztási cikkeket és a termelőeszközöket gyártó iparágak között — helyreállította. Ez lehetővé tette, hogy a második ötéves terv első esztendeje tervének megállapításakor ismét gyorsabb ütemben fejlesszük nehéziparunkat, érvényre juttassuk a szocialista iparosítás fontos elvét, a nehézipar fejlesztésének elsődlegességét. Nyolc százalékban haladták meg a beruházások a tervben előírtat. A beruházások következtében több új üzem, üzemrész kezdte meg a munkát. Dolgozni kezdett a Borsodi Hőerőmű három gépegysége, a Sztálinvárosi Erőmű utolsó gépegysége. Működik az új középhengersor a Lenin Kohászati Művekben, az Ajkai Timföldgyár és aluminiumkohó bővítése mintegy 20 százalékkal növelte a timföldgyártás teljesítőképességét. — Folytatjuk több, az előző években leállított beruházás munkálatait. E beruházásokkal vetettük meg elsősorban a nehézipar idei gyorsabb fejlődésének alapját. Jelentősen fejlődött az elmúlt esztendőben mezőgazdaságunk is. Csaknem két és félmilliárd forintot fordított államunk a mezőgazdaság fejlesztésére ,ami lehetővé tette a nagyobb ütemű gépesítést. A mezőgazdaság terméseredményei szinte minden területen meghaladták az előző évek átlagát. Számot ad a tervjelentés a mezőgazdaság szocialista szektorának eredményeiről is. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, minden terményből jóval magasabb átlagtermést takarítottak be az egyénileg dolgozó parasztoknál. A termelőszövetkezetek csaknem hatvanezer családdal mintegy háromszázötvenezer katasztrális hold területtel gyarapodtak. A begyűjtési tervet a legtöbb cikkből túlteljesítettük. Eredményekben gazdag esztendőt zártunk tehát, erről ad számot, a Központi Statisztikai Hivatal jelentése. — Az eredmények biztos alapot jelentenek az idei népgazdasági terv, második ötéves tervünk első feladatainak teljesítésére. Azonban rámutat a jelentés olyan hibákra is, amit az idén ki kell javítanunk. — Fontos iparágak nem teljesítették tervüket, egyes iparágakon belül sem teljesítette minden üzem a tervét. Figyelmeztet a jelentés arra, hogy nem emelkedett kellően a termelés műszaki színvonala, a műszaki színvonal emelését szolgáló intézkedések egy részét nem hajtották végre. Nem volt kielégítő az anyagtakarékosság, különösen az importanyagok megtakarításának mértéke sem. Hibák vannak még az egyenletes termelés terén is. A múlt év tapasztalataival is gazdagodva kezdünk hozzá ezévi tervünk teljesítéséhez. Bizonyos, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, a párt vezetésével, a hibák kijavításával győzelemre viszi az évi népgazdasági tervet. ^ _______________________ A TERMELŐSZÖVETKEZETEK HÍREI 3655 családdal erősödtek megyénk tsz-ei Termelőszövetkezeteink az 1955-ös évben igen sokat fejlődtek s ez a fejlődés az állami támogatás mellett nem utolsósorban a tagok jó munkáján alapult. Az elért eredmények számokban lemérhető visszhangra találtak az egyénileg dolgozó parasztság között. A tsz fejlesztésében legjobb szervező munkát a bonyhádi és a szekszárdi járás végzett. A szekszárdi járásban a fejlesztési tervben feltüntetett 700 család helyett 916 család választotta a közös gazdálkodás útját, a bonyhádi járásban pedig 245 családdal több lépett be a tszekbe, mint tervezték. Az egész megye területén 1954-hez viszonyítva, 1955-ben 3655 családdal, azaz 5183 taggal növekedett a termelőszövetkezetek tagsága, földterületük pedig 18.163 holddal lett nagyobb. Ezek a számok mindennél jobban bizonyítják, hogy a dolgozó parasztságnak egyre nagyobb tömegei fordulnak a termelőszövetkezetek felé, belátva hogy ott találják meg igazán számításukat. 50 holdas legelőt létesít a sióagárdi Béke Tsz A sióagárdi Béke Termelőszövetkezet ebben az évben nagymértékben fejleszteni akarja szarvasmarha állományát. Ennek érdekében kellő mennyiségű takarmányt kell biztosítani az állatoknak. A tsz vezetősége és tagsága elhatározta, hogy a Sió holtága körül elterülő ,egyébként kevéssé hasznosítható és alacsonyan fekvő területeket herefüves legelővé alakítják át. Ezeknek a földeknek egy része most is füves, a többi füvesítésére pedig ahár beszerezték a magokat. A közel 50 holdnyi területen nagyobb hasznosítása miatt szakaszos legeltetést vezetnek be és a tavasszal nyári szállást építenek, ami megvédi az állatokat a rossz időjárástól és ahol a tejhozamtól függően a tehenek pótabrakot is kapnak. A legelőn való állattartás igen gazdaságos, segíti az állatállomány egészséges fejlődését. A Béke Tsz a tavasszal megkezdi a füvesítést és ebben az évben már az új legelőn tartja állatállományát. Az idén 100 holddal nő tsz-eink öntözéses területe Termelőszövetkezeteink tagjai az erősödés útján haladva egyre jövedelmezőbbé teszik gazdálkodásukat. Olyan kisegítő és melléküzemágakat állítanak be, melyek jelentősen emelik a közös jövedelmet és főleg évközben napról napra pénzbevételhez segítik hozzá a tsz tagokat. Ilyen üzemág a kertészet is, mely számtalan termelőszövetkezetünknek évek óta komoly jövedelemforrása lett. Megyénk termelőszövetkezeteiben az idén közel 100 holddal nő az öntözéses terület, főleg a kertészet. Az öntözéses gazdálkodást már korábban folytató szövetkezetekben az idén jelentősen növelik a területet, így például a sárpilisi Szabadság Tsz-ben a tavaly szántóföldi öntözésre berendezett 25 holdas területen az idén kertészkedésre térnek rá. Az őcsényi Út a Szocializmus Felé Tsz tagsága a 14 holdas szántóföldi öntözéses területéből az idén 5 holdat már zöldségkertészkedés céljaira állít be. Újabb területeken öntözéses kertészkedésre rendezkedik be a bátaszéki Búzakalász Tsz 7 holdon, a kakasdi Gábor Áron Tsz 10 holdon és a váraljai Alkotmány Termelőszövetkezet 10 holdon. Hírek a faddi Búzakalász Tsz-ből Strasszer József elvtárs, a tsz elnöke kereste fel levelével szerkesztőségünket. Arról ír, hogy tsz-ük tagjai jelenleg fakitermelésnél dolgoznak, de alig várják már azt a pillanatot, hogy indulhassanak kti a földre, hordhassák a trágyát. A taglétszám szinte napról napra gyarapodik. A napokban ismét öt új tagot, Petrovics Lászlót feleségével, Kovács Józsefet feleségével és Kovács Lajost vették fel. Ahhoz, hogy valamennyi tagnak még gondtalanabb életet tudjanak teremteni, első feladatuknak tekintik, hogy gyarapítsák szövetkezetüket. Építeni akarnak egy lóistállót továbbá egy tejházat, ahol feldolgzzák a tejet, a tejterméket pedig értékesítik. A levél nemcsak az eredményekről számol be, hanem egy kérésről is. Szeretnék végre tudni, hogy miután a mözsi gépállomást Szedreshez csatolták, vajon ki fogja felszántani az őszükben visszalévő 30 holdat és a faddi határban lévő további 270 holdat. Ugyanis szedresiek még mindig azt a választ adják, hogy még nem vették át a területet. Szeretnék végre tudni, hogy ki és mikor fog szántani náluk, mert ezt a munka nem tűr halasztást. Téli munka a paksi Vörös Sugár Tsz-ben Jól zárta az elmúlt gazdasági évet a paksi Vörös Sugár Tsz, ötvenöt forintot ért egy munkaegység. Az új évben azonban még nagyobb eredményeket akarnak elérni a tsz tagjai, ezért bővítik gazdaságukat, építkeznek, gyümölcsöst, szőlőt telepítenek. Van tehát télen is munka a szövetkezetben, amiben a régiek mellett derekasan veszik ki részüket az új tagok is. Sok nád kell a sertésfiaztató és a juhhodály építéséhez. Ezért nem várták meg, míg befagy a nádas, hanem tutajjal, ladikkal járták be a vizet és vágták a nádat. Képünkön Jancsó Lajos látható nádvágás közben. Az egyik legöregebb és „legfiatalabb" tsz-tag, a hatvankét éves Leber Mihály ács, aki két hónappal ezelőtt lépett be a szövetkezetbe. A harmincférőhelyes sertésfiaztató építésénél dolgozik. „Egy hónappal ezelőtt kezdtük meg a fák kiásását és ma már beköltöznek az új lakók, a huszonnyolc anyakoca“ — újságolja, amikor érdeklődünk az építkezés állásáról. Schmidt András és Ledneczki János ácsok, az „utolsó simításokat“ végzik az új sertésfiaztató belső munkáinál. Tizenhét holdra növeli a szövetkezet a konyhakertészet földterületét. Többszáz szállító-, szedő és gazdasági kosárra lesz szükség a kertészetben. A hozzávaló vesszőt már levágták a füzesben, most a télen elkészítik a kosarakat is. Hári Mihály, aki szeptember óta tagja a szövetkezetnek, naponta négy kosarat font.