Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-25 / 21. szám

tolnai Egyetemi Könyvtár PÉCS fi PLO r Világ proletárjai egyesüljetek! A MAI SZÁMBAN: Költségvetési vita az OSzSzSzX Legfelső Tanácsának ülés­szakán (2. o.) — A Paksi Épít­őipari KTSZ-ből jelentik (3. o.) — A falu első embere (3. o.) — Újabb három brigád csatlakozott (3. o.) — Mégiscsak lesz kultúrház Gerjen­­ben. (1. o.)A TOLNA M­EGYEI PÁRTBIZOTTSÁ­GÁ­NAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. SZERDA, 1053. JANUÁR 25. Eredményes esztendő Szocialista építőmunkánk újabb nagyszerű sikereiről­­ szóló számadatokat olvashat­tunk a Központi Statisztikai Hivatalnak az elmúlt napok­ban közzétett, az 1955. évi népgazdasági terv teljesítésé­ről szóló jelentésében. Öröm­mel és büszkeséggel olvassuk ez adatokat, mert e számok, százalékok azt mutatják, jól dolgoztunk az elmúlt évben, a magyar dolgozók, munkások, dolgozó parasztok, értelmisé­giek eredményesen harcoltak a párt mutatta úton a tervek teljesítéséért, a nép életszín­vonalának emeléséért. Arról szólnak e számok, hogy szocialista iparunk 103,2 százalékra teljesítette terme­lési tervét. Arról, hogy túltel­jesítette a mezőgazdaság is a tervben kitűzött feladatokat, javult az állampolgári fegye­lem, tovább erősödött a mező­­gazdaság szocialista szektora, mindezek következtében to­vább növekedett dolgozó né­pünk jóléte. Bizonyítják a jelentésben szereplő adatok mindenekelőtt azt, hogy helyes pártunk Köz­ponti Vezetőségének politikai irányvonala, amelyet múlt év márciusi és júniusi határo­zatai állapítanak meg. Csak úgy sikerült a jobboldali né­zetek káros hatása következ­tében az ipar és a mezőgaz­daság fejlődésében bekövet­kezett megtorpanást kiküszö­bölni, csak úgy lehetett a dol­gozók meglévő életszínvonalát és annak további emelését biztos alapokra helyezni, hogy pártunk leleplezte és félresö­pörte a fejlődés útjából a ká­ros, jobboldali, opportunista nézeteket és azok hordozóit, világos utat mutatott a dolgo­zóknak országunk felvirágoz­tatásáért, népgazdaságunk­­ erősítéséért folyó harcban. Elmúlt évi munkánk dicsé­rete a Központi Statisztikai Hivatal jelentése. E dicséret pedig elsősorban munkásosz­tályunknak­ szól, amely a márciusi határozat nyomán nagy lelkesedéssel harcolt a kitűzött célok megvalósítá­sért. Az üzemekben szilárdult a munkafegyelem, nőtt a munkások újat alkotó kedve. Ennek mutatója a munka ter­melékenységének, az 1954. évihez viszonyított 6,1 száza­lékos emelkedése, az, hogy a­­ termelés emelésének három­negyed részét a termelékeny­ség növelésével sikerült el­érni. A termelékenység­ növe­lése kedvezően hatott az ön­költség alakulására is, az ipari termékek önköltsége az elmúlt évben nagyobb mér­tékben csökkent, mint amen­­­nyit a terv előírt. Beszámol a jelentés arról, hogy „A munkások és alkal­mazottak egy keresőre jutó reálbére, valamint a munkás és alkalmazott népesség (ke­resők és eltartottak) egy főre jutó reáljövedelme megha­ladta az 1954. évi színvona­lat”. Ezt bizonyítja a kiske­reskedelmi forgalom öt száza­lékos növekedése, az, hogy nőtt az áruk választéka, hogy lényegében megszűnt a „hiány­cikkes” kereskedelem. Az 1955-ös esztendő sikerei­hez tartozik, hogy a népgaz­daságunk ágai közötti helyes arányokat — így a fogyasztási cikkeket és a termelőeszközö­ket gyártó iparágak között — helyreállította. Ez lehetővé tette, hogy a második ötéves terv első esztendeje tervének megállapításakor ismét gyor­sabb ütemben fejlesszük ne­héziparunkat, érvényre juttas­suk a szocialista iparosítás fontos elvét, a nehézipar fej­lesztésének elsődlegességét. Nyolc százalékban haladták meg a beruházások a tervben előírtat. A beruházások követ­keztében több új üzem, üzem­rész kezdte meg a munkát. Dolgozni kezdett a Borsodi Hőerőmű három gépegysége, a Sztálinvárosi Erőmű utolsó gépegysége. Működik az új középhengersor a Lenin Ko­hászati Művekben, az Ajkai Timföldgyár és aluminium­­kohó bővítése mintegy 20 százalékkal növelte a timföld­­gyártás teljesítőképességét. — Folytatjuk több, az előző években leállított beruházás munkálatait. E beruházások­kal vetettük meg elsősorban a nehézipar idei gyorsabb fej­lődésének alapját. Jelentősen fejlődött az el­múlt esztendőben mezőgazda­ságunk is. Csaknem két és félmilliárd forintot fordított államunk a mezőgazdaság fej­lesztésére ,ami lehetővé tette a nagyobb ütemű gépesítést. A mezőgazdaság terméseredmé­nyei­­ szinte minden terüle­ten meghaladták az előző évek átlagát. Számot ad a tervjelentés a mezőgazdaság szocialista szektorának ered­ményeiről is. Az állami gaz­daságok és termelőszövetke­zetek, minden terményből jó­val magasabb átlagtermést takarítottak be az egyénileg dolgozó parasztoknál. A ter­melőszövetkezetek csaknem hatvanezer családdal mint­egy háromszázötvenezer ka­­tasztrális hold területtel gya­rapodtak. A begyűjtési tervet a legtöbb cikkből túlteljesí­tettük. Eredményekben gazdag esz­tendőt zártunk tehát, erről ad számot, a Központi Statisz­tikai Hivatal jelentése. — Az eredmények biztos alapot je­lentenek az idei népgazda­sági terv, második ötéves ter­vünk első feladatainak telje­sítésére. Azonban rámutat a jelentés olyan hibákra is, amit az idén ki kell javítanunk. — Fontos iparágak nem teljesí­tették tervüket, egyes ipar­ágakon belül sem teljesítette minden üzem a tervét. Figyel­meztet a jelentés arra, hogy nem emelkedett kellően a ter­melés műszaki színvonala, a műszaki színvonal emelését szolgáló intézkedések egy ré­szét nem hajtották végre.­­ Nem volt kielégítő az anyag­­takarékosság, különösen az importanyagok megtakarítá­sának mértéke sem. Hibák vannak még az egyenletes termelés terén is. A múlt év tapasztalataival is gazdagodva kezdünk hozzá ezévi tervünk teljesítéséhez. Bizonyos, hogy munkásosztá­lyunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk, a párt vezeté­sével, a hibák kijavításával győzelemre viszi az évi nép­­gazdasági tervet. ^ _______________________ A TERMELŐSZÖVETKEZETEK HÍREI 3655 családdal erősödtek megyénk tsz-ei Termelőszövetkezeteink az 1955-ös évben igen sokat fej­lődtek s ez a fejlődés az állami támogatás mellett nem utolsó­sorban a tagok jó munkáján alapult. Az elért eredmények számokban lemérhető vissz­hangra találtak az egyénileg dolgozó parasztság között. A tsz fejlesztésében legjobb szervező munkát a bonyhádi és a szekszárdi járás végzett. A szekszárdi járásban a fejlesztési tervben feltüntetett 700 család helyett 916 család választotta a közös gazdálkodás útját, a bonyhádi járásban pedig 245 családdal több lépett be a tsz­­ekbe, mint tervezték. Az egész megye területén 1954-hez viszonyítva, 1955-ben 3655 családdal, azaz 5183 taggal növekedett a termelőszövetke­zetek tagsága, földterületük pedig 18.163 holddal lett na­gyobb. Ezek a számok minden­nél jobban bizonyítják, hogy a dolgozó parasztságnak egyre na­gyobb tömegei fordulnak a ter­melőszövetkezetek felé, belátva hogy ott találják meg igazán számításukat. 50 holdas legelőt létesít a sióagárdi Béke Tsz A sióagárdi Béke Termelő­­szövetkezet ebben az évben nagymértékben fejleszteni­­ akarja szarvasmarha állomá­nyát. Ennek érdekében kellő mennyiségű takarmányt­­ kell biztosítani az állatoknak. A tsz vezetősége és tagsága elhatározta, hogy a Sió holtága körül elterülő ,egyébként ke­véssé hasznosítható és alacso­­nyan fekvő területeket here­füves legelővé alakítják át.­­ Ezeknek a földeknek egy része most is füves, a többi füvesí­tésére pedig ahár beszerezték a magokat. A közel 50 holdnyi te­rületen nagyobb hasznosítás­a miatt szakaszos legeltetést ve­zetnek be és a tavasszal nyári szállást építenek, ami meg­védi az állatokat a rossz idő­járástól és ahol a tej­hozamtól függően a tehenek pótabrakot is kapnak. A legelőn való állattartás igen gazdaságos, segíti az állat­­állomány egészséges fejlő­dését.­­ A Béke Tsz a tavasszal megkezdi a fü­vesítést és ebben az évben már az új legelőn tartja állatállo­mányát. Az idén 100 holddal nő tsz-eink öntözéses területe Termelőszövetkezeteink tag­jai az erősödés útján haladva egyre jövedelmezőbbé teszik gazdálkodásukat. Olyan kisegí­tő és melléküzemágakat állíta­nak be, melyek jelentősen emelik a közös jövedelmet és főleg évközben napról napra pénzbevételhez segítik hozzá a tsz tagokat. Ilyen üzemág a kertészet is, mely számtalan termelőszö­vetkezetünknek évek óta ko­moly jövedelemforrása lett. Megyénk termelőszövetkeze­teiben az idén közel 100 hold­dal nő az öntözéses terület, fő­leg a kertészet. Az öntözéses gazdálkodást már korábban folytató szövetkezetekben az idén jelentősen növelik a te­rületet, így például a sárpilisi Sza­badság Tsz-ben a tavaly szán­tóföldi öntözésre berendezett 25 holdas területen az idén kertészkedésre térnek rá. Az őcsényi Út a Szocializ­mus Felé Tsz tagsága a 14 holdas szántóföldi öntözéses területéből az idén 5 holdat már zöldség­kertészkedés céljaira állít be. Újabb területeken öntözéses kertészkedésre rendezkedik be a bátaszéki Búzakalász Tsz 7 holdon, a kakasdi Gábor Áron Tsz 10 holdon és a váraljai Al­kotmány Termelőszövetkezet 10 holdon. Hírek a faddi Búzakalász Tsz-ből Strasszer József elvtárs, a tsz elnöke kereste fel levelével szerkesztőségünket. Arról ír, hogy tsz-ük tagjai jelenleg fa­­kitermelésnél dolgoznak, de alig várják már azt a pillana­tot, hogy indulhassanak kti a földre, hordhassák a trágyát. A taglétszám szinte napról napra gyarapodik. A napokban ismét öt új tagot, Petrovics Lászlót feleségével, Kovács Jó­zsefet feleségével és Kovács Lajost vették fel. Ahhoz, hogy valamennyi tag­nak még gondtalanabb életet tudjanak teremteni, első fel­adatuknak tekintik, hogy gya­rapítsák szövetkezetüket. Építeni akarnak egy lóistállót továbbá egy tejházat, ahol feldolgzzák a tejet, a tejter­méket pedig értékesítik. A levél nemcsak az eredmé­nyekről számol be, hanem egy kérésről is. Szeretnék végre tudni, hogy miután a mözsi gépállomást Szedreshez csatol­ták, vajon ki fogja felszántani az ő­­sz­ükben visszalévő 30 holdat és a faddi határban lévő további 270 holdat. Ugyanis szedresiek még min­dig azt a választ adják, hogy még nem vették át a területet. Szeretnék végre tudni, hogy ki és mikor fog szántani ná­luk, mert ezt a munka nem tűr halasztást. Téli munka a paksi Vörös Sugár Tsz-ben Jól zárta az elmúlt gazdasági évet a paksi Vörös Sugár Tsz, ötvenöt forintot ért egy munkaegység. Az új évben azonban még nagyobb eredményeket akarnak elérni a tsz tagjai, ezért bővítik gazdaságukat, építkeznek, gyümölcsöst, szőlőt telepítenek. Van tehát télen is munka a szövetkezet­ben, amiben a régiek mellett derekasan veszik ki részüket az új tagok is. Sok nád kell a sertésfiaztató és a juhhodály építéséhez. Ezért nem várták meg, míg befagy a nádas, hanem tutajjal, ladikkal járták be a vizet és vágták a nádat. Képünkön Jancsó Lajos látható nádvágás közben. Az egyik legöregebb és „legfiatalabb" tsz-tag, a hatvan­két éves Leber Mihály ács, aki két hónappal ezelőtt lépett be a szövetkezetbe. A harmincférőhelyes sertésfiaztató épí­tésénél dolgozik.­­ „Egy hónappal ezelőtt kezdtük meg a fák kiásását és ma már beköltöznek az új lakók, a huszon­nyolc anyakoca“ — újságolja, amikor érdeklődünk az épít­kezés állásáról. Schmidt András és Ledneczki János ácsok, az „utolsó simításokat“ végzik az új sertésfiaztató belső munkáinál. Tizenhét holdra növeli a szövetkezet a konyhakertészet földterületét. Többszáz szállító-, szedő és gazdasági kosárra lesz szükség a kertészetben. A hozzávaló vesszőt már levág­ták a füzesben, most a télen elkészítik a kosarakat is. Hári Mihály, aki szeptember óta tagja a szövetkezetnek, naponta négy kosarat font.

Next