Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-19 / 16. szám

4 NEHÉZ igazságot tenni olyan esetben, amikor az em­ber rossz minőségű kenyérrel találkozik. A kereskedelem a sütőipart okolja, a sütőipar pedig a malomipart. Nyilván a malomipar is talál kifo­gást, hogy elhárítsa magáról a felelősséget, ő a búzát, a búza rossz minőségét okolja. Most már ha az ember min­denkinek igazat ad, akkor bele kell törődnie abba az objektív, elháríthatatlan va­lóságba, hogy az elmúlt nyár kedvezőtlen időjárása min­dennek az oka. Ezen nem se­gíthet se malom, se a pék, legkevésbé a kereskedelem. Pedig ez nem így van! A kenyér minőségét nem objek­tív, az emberektől független okok határozzák meg, ha­nem igenis az embereken mú­lik a legnagyobb mértékben az asztalunkra kerülő kenyér, rossz vagy jó minősége. Ha alaposan megnézzük a ke­nyér útját a termelőtől a fo­gyasztóig, akkor még többet megtudhatunk: a kenyér mi­nősége elsősorban a sütőipar munkájától függ! AZ EGÉSZ megyében, de túlzás nélkül mondhatjuk, még országos viszonylatban is híres a Bonyhádi Sütőipari Vállalat jó minőségű kenyere. Pedig a bonyhádi sütőüzem is ugyanolyan liszttel dolgozik, mint például a szekszárdi, vagy a megye más területé­nek sütőüzemei. A szekszárdi kenyérről mégsem mondhat­juk el azt, hogy jó, sőt, na­gyon sokszor egyenesen rossz! Mi az oka annak, hogy Bony­­hádon más kenyeret sütnek, mint például Szekszárdon,­­ amikor se a feldolgozott liszt­ben, se a technikai felszere­lésben nincs lényegesebb kü­lönbség? Az okot az embe­rekben, az emberek lelkiisme­retes munkájában kell ke­resni. Helenbai Ernő a Bonyhádi Kenyérbolt dolgozója elmond­ja, hogy a bonyhádi sütő­üzemből sem kerül ki egyfor­mán jó minőségű kenyér. A boltba érkezett kenyerekről meg lehet tudni­ azt, hogy ki sütötte azokat. Ha például Léber Jakab dagaszt, vagy Sasvári László a fiatal ke­­mencés süt, mindjárt észre lehet venni jó munkájukat a kenyéren. Azt is észre lehet venni, ha Sándor Kálmán dagaszt, mert ő hanyagul végzi munkáját, előfordult vele olyan eset is: kihagyta az élesztőt, meg a sót és így át kellett dolgozni az egész tésztát. Nyilvánvaló, hogy ilyenkor nem lesz már jó a kenyér minősége. A SÜTŐIPARI üzemek dol­gozói közül sokan azzal in­dokolják a kenyér minőségé­nek problémáit, hogy feszítet­tek az anyag és a teljesít­ménynormák. Azt mondják, hogyha a sütőüzemek betart­ják az előírt fajlagot — amely meghatározza, hogy egy­ségnyi kenyérhez mennyi­­ lisz_­tét kell felhasználni — akkor lehetetlen jó minőségű kenye­ret termelni. Ez az állítás nem állja meg a helyét. A faj­lagot valóban be kell tartani, mert a fajlag túllépése ön­költség túllépéshez vezet, kü­lönösen a sütőiparban, ahol nagy az anyaghányad , és így aláásná a kenyér árának stabilitását. Azonban az igaz­ság az, hogy a fajlag megál­lapítása tudományos módsze­rekkel történik, éppen ezért a fajlag betartása mellett nem romlik a minőség, ha be­tartják a technológiai fegyel­met, vagy a technológiát az adott üzem és az adott liszt minőségéhez idomítják. így történik ez Bonyhádon is. Az eddigi technológia az anyag­normák (fajlag) túllépéséhez vezetett és a jó minőséget, — csak súlyos anyagveszteség­gel tudták fenntartani. Ezen az állapoton változtatni kel­lett. Most Remilling József a sütőüzem vezetője úgy módo­sította a minisztérium által előírt technológiát, hogy az anyagnormát sem lépik túl ezzel a módosított technoló­giával és a minőség sem rom­lik. A NORMA-KÉRDÉS másik oldalát képezik a teljesítmé­nyek. Azt is felhozzák ment­ségül a sütőüzemek, hogy magasak az előírt teljesítmé­nyek, s ezért, ha a dolgozók teljesíteni akarják a normát, sietniök kell, ez a sietés pe­dig a technológiai fegyelem, így a minőség rovására megy. Ez az állítás sem állja meg a helyét. Azért, mert aki minő­ségileg is jó munkát végez, az a normáját is túlteljesíti. A bonyhádi sütőüzem két élenjáró dolgozója, Léber Ja­kab és Sasvári László amel­lett, hogy a legjobb minőség­gel dolgoznak, normájukat át­lagosan 110 százalékra telje­sítik. Tehát nemcsak teljesí­teni lehet a mennyiségi nor­mát, hanem túl is lehet telje­­síteni a minőségi követelmé­nyek megtartása mellett. MILYEN következtetést­­ vonhatunk tehát le az itt le­írtakból? Mindenekelőtt azt, hogy a sütőiparon, a sütőipar dolgozóitól függ elsősorban a kenyér minősége. Ha a sütő­ipar dolgozói lelkiismeretes, odaadó munkát végeznek, ak­kor megszűnnek a kenyér mi­nőségére irányuló panaszok és igényeinkhez méltó kenyér kerül az asztalunkra. GY: Időszerű kérdés: Néhány szó a kenyér minőségéről Ne bántsd a fát! Nincsenek feketekendős as­­­szonyok, nincs pap és kántor — egyedül temetek, öt fiatal hajtás, öt zsenge élet lelketlen kezek miatt — halott. Pedig mennyire vigyáz­tak rájuk, mennyire dédelget­ték őket az életnek — ültetőik. Ültetésükkor Horváth Pista bá­csi, a tanács­ dolgozója tetemét szinte megerőltetve dirigált, hogy a Kopár utca két oldalán az apró kis fácskák léniában legyenek. Hogy azután majd életükkel, létezésükkel szebbé tegyék a környezetet (jelen esetben a dombóvári Dózsa György­ utcát), hogy majd lomb­jaikkal árnyat nyújtsanak, a szennyes levegőt szűrjenek. Ez az öt kis fácska e nemes dol­gokra sajnos már képtelen, mert derékba törötten hever a fagyos rögökön. A többi, egész­séges kis fácskának ágait, haj­lékony törzsét vígan lengeti a szél. Félénken teszem fel saját magamnak a kérdést: — Vajon meddig? Holnap, vagy holnap­után nem jön-e ismét erre a tudatlanság, a lelkiismeret­lenség, és három, vagy esetleg öt kis fácska kecses hajlongá­­sa, bólogatása nem szűnik-e meg ismét? „Óh, gyarló kéz, ne bántsd a fát, ne rombold szét szorgos kezek nemes munkáját!” DESETERITS ISTVÁN. Időjárás Várható időjárás csütörtökön estig: erősen felhős, párás, eny­he idő. Helyenként köd. Sok he­lyen ködszitálás, eső. Mérsékelt délnyugati, később élénkebb nyu­gati szél. Várható legalacso­nyabb hőmérséklet: 1—4, leg­magasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 7—10 fok között, helyenként 10 fok felett. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklet 4—7 fok között. Apróhirdetések — ÉPÍTŐIPARI képesítéssel — rendelkező szaknormást azonnali belépéssel felveszünk. Cím a ki­adóban. PÁRTHÍREK Értesítjük a Politikai Gazda­ságtan propagandistáit és hall­gatóit, hogy folyó hó 20-án, pénteken este 6 órakor elő­adást tartunk a Pártoktatás Házában. Címe: „Az áru, érték és pénz.“ Kérjük az elvtársak pontos megjelenését. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20­10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11. A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 48. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka Rezső TOLNAI NAPLÓ Érdekes számadatok Az évvégi statisztika össze­állítása alkalmával néhány ér­dekes számadatot találtam Len­gyel község fejlődésére vonat­kozóan. Lengyel községben az 1955-ös évben 301 újság, folyóirat járt. Ebből: Szabad Föld 102 Tol­nai Napló 59, Szabad Nép 54, Szabad Ifjúság 20, Nők Lapja 44, Színház és Mozi 5, Művelt Nép, Új Világ 2—2, Élet és Tudomány, Tartós Béke 5—5 és Szovjet Kultúra 3. Takarékbetétkönyv már min­den második háznál van, össze­sen tehát Lengyelben 91 csa­lád helyezte takarékba pénzét. A telefonok száma jelenleg 16. A felszabadulás előtt mindös­­­sze 7 volt a községben. A ta­valyi évben 157 mozielőadás volt, amelyen 23.536-an jelen­tek meg. Olyan beszédes számok ezek, amelyek mellett kár lenne el­­siklani, ha figyelembe vesszük azt, hogy Lengyel községnek mindössze 1050 lakosa van. KONSTAGH SÁNDORNÉ levelező. Új MHDSZ-szervezet­­ Huszonkét taggal MNDSZ- szervezet alakult a dunaszent­­györgyi Szabadság Termelő­­szövetkezetben. A szervezet el­nökének Szabó Józsefnét, he­lyettesének Sebők Józsefnét választották meg a tsz asszo­nyai. A tagsági könyveket ki­osztották, s eladták az emlék­bélyegeket is. Elhatározták,­­ hogy segítenek a DISZ-nek a január 22-re tervezett teaesz megrendezésében, valamint azt, hogy szervezetük megerősítése érdekében folytatják a tagszer­vezést. Eseménynaptár 1813 január 19-én szüle­tett H. Besse­mer angol fémkohász egy új acélgyártá­­si eljárás fel­találója. — (Meghalt 1898 ban). Bessemer a megömlesz­­tett foszforban szegény nyers­vasat savanyú, tűzálló bélésű tartályban úgynevezett konver­terben levegő átfúvásával ala­kította acéllá. Az akkori „szak­értők” lehetetlennek és kivihe­tetlennek tartották Bessemer ötletét. De ez nem riasztotta vissza a további kísérletektől. Több évig tartó munkával si­került legyőznie a kezdet ne­hézségeit. Eljárása világszerte feltűnést keltett. Addig a fris­sítő tűzben több napon át tartó többszöri átolvasztással is csak rendkívül kis mennyiségű acélt tudtak termelni. A kavaró ke­mencében is csak körülbelül 3 tonna acélt lehetett termelni 24 óra alatt. Bessemer ezt a men­­­nyiséget 20 perc alatt állította elő. Eljárását ma is alkalmaz­zák. H­ÍREK — JANUÁR 26-ÁN indul be Bonyhádon a DISZ akadémia. Az akadémia a „Becsület, hű­ség, szerelem” című előadással kezdődik. Az előadások helye a Zománcművek kultúrotthona lesz. Az előadásokat a legjobb helyi és központi előadók biz­tosításával, valamint érdekes kísérőfilmekkel teszik vonzó­vá. Az előadások folyamatosan minden hét csütörtökén lesz­nek.­­ A PAKSI ÉPÍTŐIPARI KTSZ dolgozói lelke­sedéssel kezdték meg munká­jukat az új évben. A Sport­bri­gád vállalta, hogy a dunaföld­­vári Dédász munkát „kiváló” szinten egy héttel a határidő előtt befejezik. Munkájukban minőségi kifogás nem merült fel. — KÉT FIATAL költő első verseskötetét adta ki nemrég a Magvető: Győré Imre: „Fény” és Váczi Mihály: „Ereszalja’’ c. kötetét. — MA ESTE mutatja be a Faluszínház művészegyüttese az Április 4 Városi Kultúrház­­ban a Dankó Pista című dal­játékot. — „A MAGYAR TURGE­­NYEV”—Gozsdu Elek a század­­forduló jeles elbeszélőjének „Nemes Rozsda” című elbeszé­lés-kötete nemrég jelent meg a Szépirodalmi Könyvkiadónál. — JÓL SIKERÜLT népvise­leti bált rendeztek vasárnap este a bonyhádi járási kultúr­­házban. Az esten Bonyhád és néhány környező község fia­taljai jelentek meg népviselet­ben. — A GYÖNKI VÖRÖS CSILLAG Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén 6 új tag kérte felvételét, köztük Guttman Henrik 15 holdas egyéni gazda. — A SIMONTORNYAI AL­KOTMÁNY Termelőszövetke­zet a közeljövőben üzletet nyit a községben. Az üzletben saját termésű,palackozott bort, tejet, húst, zöldségfélét árusítanak majd. — LITMANN ANDOR, Tol­­nanémedi termelési felelős — pénzjutalomban részesült, mert 72 holdas szerződési tervét 113 holdra teljesítette. 1956. JANUÁR 19. II. A tantervi anyag elvégzéséhez az iskolák közül csak a nagyobb iskolák rendelkeznek felszerelés­sel. Az oktatási osztály igyekezett ezeken a szükségleteken enyhí­teni, mert 1954-ben is 69 300, 1955- ben pedig 67 240 forintot fodított erre a célra ,azonban ez a támo­gatás korántsem bizonyult elegen­dőnek. Pedig sok iskolában nem egy felszerelési tárgyat állítottak elő öntevékeny testnevelőink a ta­­nulóifjúság és a szülői munkakö­zösségek támogatásával, így sző­nyegek, ugrószekrények, tömött labdák, tornapadok kerültek az iskolák használatába. Másutt a tornaünnepélyek bevételét fordí­tották erre a célra. A megrongá­lódott felszerelés kijavítására az oktatási osztály versenyt írt ki a megye iskolái között ,amelyben nem kevesebb,­ mint 60 iskola vett részt. Valamennyi középiskolánkban működött sportkör. Iskoláink a megye által rendezett versenye­ken többé-kevésbbé részt vettek, kivéve a palánki mezőgazdasági technikumot és a hőgyészi óvónő­képzőt. Különösen nagy tömege­ket mozgatott meg a bajnokság közül az atlétáknak a bajnoksága. Bár anyagiak hiányában 70 neve­zést vissza kellett utasítanunk, így is 270 volt a résztvevőknek a száma. Különben az elmúlt tan­évben úszásból, tornából, kosár­labdából és atlétikából rendeztük meg a megyei középiskolás baj­nokságokat. A középiskolások megyei bajnokságait a diákotthoni bajnokságokkal egészítettük ki, amely a diákotthonok tanulóifjú­ságának a 30 százalékát megmoz­gatta. Középiskolás bajnokságaink összes résztvevőinek a száma kü­lönben 551 volt az elmúlt esz­tendőben. Országos viszonylatban is értünk el eredményeket az el­múlt esztendőben, amely azt bizo­nyítja, hogy átmeneti visszaesés után ismét fellendülés észlelhető a megye iskolai sportéletében. A szekszárdi ált. gimnázium férfi kosárlabda csapata első he­lyezést ért el a pécsi területi baj­nokságon és az országos bajnok­ságok során végeredményben a 8 résztvevő közül a 4. helyen vég­zett. A középiskolai atlétikai bajnok­ságok során a legjobb eredményt a dombóvári ált. gimnázium 4x400-as váltója nyújtotta a baj­nokság megnyerésével. A gyönki ált. gimnázium súlylökő csapata a második ,a szekszárdi ált. gimná­zium magasugró csapata a har­madik helyet hozta haza. A középiskolás tornász bajnoksá­gok során a szekszárdi Közgazda­­sági Technikum női csapata a 20 résztvevő közül az 5. helyen vég­zett. Az egyéni II. oszt. versenyben pedig Kőműves, a dombóvári ált. gimnázium tanulója a 2. helyre került. Az eredmények mellett meg kell látnunk a hiányosságokat is. Nem kielégítő a minőségi eredmény több sportágban, így elsősorban az asztaliteniszben és egyik igen érdekes labdajátékunkban a kézi­labdában. De eredményesnek mon­dott sportágainkban is még sok a tennivaló. Általános iskoláink közül enge­dély alapján 21-ben működik sport­kör. Ezekben a sportkörökben még nincsenek szakosztályok, mert a kialakulatlan testalkatú ál­talános iskolásaink fejlődésének ez a forma felel meg a legjobban. A sportkörök viszonylag kedvező körülmények között működtek. Az elmúlt esztendőben tornában, sakkban, röplabdában, kézilabdá­ban és labdarúgásban rendeztünk megyei bajnokságokat. Ezek a baj­nokságok összesen 1­097 tanulót mozgósítottak. Rendeztünk ezen­kívül atlétikai postaversenyt, amely versenyszámonként 500— 600 tanulót hívott versenybe. Ezekben a kiragadott kérdések­ben ismertettük iskolai testnevelé­sünknek a jelen helyzetét. A me­gyei Testnevelési és Sportbizott­ság kibővített bizottsági ülése minden bizonnyal alaposan meg­vitatja majd az eredményeket és hiányosságokat ér e vita eredmé­nyeképpen olyan határozatok fog­nak megszületni, amelyeknek lelki­ismeretes végrehajtása esetén leg­közelebb iskolai testnevelésünk és sportéletünk további fejlődé­séről számolhatunk be. T. L. SPORT Iskolai sportéletünk néhány kérdéséről Jelentős változás a labdarúgás néhány szabályának alkalmazásában BEFEJEZŐ RÉSZ. (Hadüzenet az időhúzásnak) Az a tény, hogy a labdarúgás­ban — ellentétben például a vízi­labdával — nem a tiszta játékidőt mérik, lehetőséget ad a szándé­kos időhúzásra, amellyel nemcsak élnek, hanem egyes esetekben túlzottan visszaélnek. Ehhez segít­séget nyújtott a Magyarországon meghonosodott gyakorlat, amely szerint csakis azokat az időfecsér­léseket számították be a játékve­zetők, amelyeknek tartama leg­alább egy perc volt. Ezen a téren gyökeres változás történik: a FIFA rámutatott arra, hogy ez helytelen! A játékvezető­nek joga van az egy percnél r­ö­­videbb ideig tartó időhúzásokat is beszámítani, ha azt tapasztalja, hogy a labda játékbahozását bár­mi akadályozza, késlelteti. Hányszor­­ bosszankodtak a sportszerűen gondolkodók, ami­kor azt látták, hogy a kapus huza­vonát rendez a kirúgás végrehaj­tása előtt, vagy partdobáskor csak a legnagyobb nehézség árán kerül a labda a megfelelő helyre, szabadrúgások előtt tömegjelene­tek késleltetik az elrúgást. stb.: mennyi drága 20. 30, 40 másod­perc veszett el így az egyik csa­pat örömére ,a másik bosszúsá­gára s a sportszerűség rovására. Ennek most már vége: a játékve­zetők minden szándékos időhúzást beszámítanak, függetlenül attól, hogy mennyi ideig tartott. A FIFA rendelkezése értelmében — mivel a játékvezető az egyedüli időmérő — nem köteles bejelenteni senki­nek sem, hogy mennyi idővel hosszabbít. Ennek ellenére mi azt a tanácsot adjuk a játékveztőknek hogy egyes esetekben — éppen a kísérletek megakadályoza végett — nem árt, ha közlik. Jusson eszébe a játékosoknak: nem érde­mes az időt húzni, úgyis lejátszat­­­a a játékvezető a félidő végén. Tévedések és félreértések elke­rülése végett megemlítjük: nem lehet időhúzásnak tekinteni, ha a kapus a kivédett labdával — azt időnként a talajhoz ütög­etve — las­san ide-oda sétál a büntetőterüle­ten belül! Ezért a játékvezető még csak nem is figyelmeztetheti. Ha az ellenfélnek ez nem tetszik, tá­madja meg! Vállal a fcanus vállát nyomja, lökje, zavarja. Ha ezt te­szi, leszokik a kapus a sétáról! Lehet-e szabályos gól, ha a csa­tár karját érinti a labda? A szabály szerint: csakis a szán­dékos labdakezezés büntethető. Ha tehát véletlenül érinti a labda a kezet, a kart — nem jár bünte­tési Évek óta vitatott kérdés: mi a helyes ítélet­ akkor, ha a lö­vés a másik támadó csatár karját érintve kerül a kapuba, anélkül, hogy szándékos kezezés történt volna? A gyakorlat az volt eddig, hogy a gólt nem lehetett megad­ni, hanem kezezés miatt kellett szabadrúgást ítélni! A FIFA most véglegesen leszögezte: Ha a támadójátékos kezét, kar­jét, érinti a labda, de ebben semmi­féle szándékosságot felfedezni nem­ lehet , gólt kell ítélni, ha a labda a kapuba került! A szabályok alkalmazásával kap­csolatban történt változások közül ezek voltak a jelentősebbek. * Most már a játékvezetőkön a sor, hogy a téli szünetben folyó tanfolyamokon ezeket alaposan át­tanulmányozzák és a gyakorlat­ban alkalmazzák. Az edzőknek pedig az a feladatuk, hogy széles körben ismertessék a játékosok­kal, hogy kell felhasználni a vé­dekezésben és támadásban egy­aránt a szabály nyújtotta lehetősé­geket csapatjátékuk érdekében. Totó tanácsadás Az I. oszlopban közöljük az OTP szekszárdi fiókjához szerda estig beérkezett legtöbbet előforduló tippeket, a li-ben a Népsport, a IIl-ban a Szabad Ifjúság, IV-ben a Sportfogadás, V-ben a Tolnai Napló tippjeit. Pótmérkőzések: 13. ToulouseMonaco 1, 14. Strasbourg —Mar­seille 1. x. 15. Haladás TF — Csepeli Vasas 2. 16. Bp. V. Meteor—Bp. Dózsa 1. i. ni. III. IV. V.1 Pápai V. L. — Nagykanizsai B. 1112 1X­1x 1 XX 2 Veszprémi Vasas —Soproni Ter. Hx1 x2 1x2 21 123 Mosoni Vasas—Zalaegerszegi D. 111x 1 X­1 X1 1­4 Triesztina — Roma 1x2x­2x 1 X­x1 x2 5 Sampdoria — Torino 11XX 1X1 1 X 1 X 6 Juvestus— Laneross 11x1 1 X1 1 X 7 Lazio — Fiorentina 1211 x2 x2 x22 8 Nancy— Lens 21x2 121 X11 9 Sochaux —Reims 22x2 1 X 1x2 21 21 10 Lille — Racing Paris 2222 1 X2 1 1 11 Vasas Elektromos—Bp. Vasas 12121 121 1 12 VL. Lőrinci Fonó—Bp. Spartacus 11212 2 212 MOZI Garay Filmszínház: Január 19- től 23-ig. Csütörtöktől­ hétfőig. Vihar Itália felett. Regényes törté­net a múlt századbeli olasz sza­badságmozgalomról. Színes szov­jet film. Előadások kezdete: vasár- és ünnepnap fél 4. fél 6 és 8. hét­köznap: fél 6 és 8 órakor. Olvasd, terjeszd a Tolnai Naplót!

Next