Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-04 / 30. szám

\ 1 Egyei XIII. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM. TOTTSÁGÁNAK LAP­JA ÁRA: 50 FILLER. SZOMBAT, 1956. FEBRUÄR 4. A jó terv az alapja mindennek A FAGY ÉS HÓ ELLEN A téli napok alatt a termelő­szövetkezeti tagok ezreit foglal­a­­koztatja az egész évi munkák­­ sikeres elvégzésének, az állat­tenyésztés fejlesztésének gond­o­lata. Készülnek a tervek, ame­lyek pontról-pontra, lépésről lé­pésre meghatározzák az elvég­zésre kerülő munka menetét Na­gyon fontos ezeknek a terveknek az alapos elkészítése, hiszen ab­ban határozzák meg, hogy hol­danként ipiből mekkora termést akarnak elérni, hogyan fog ala­kulni állatállományuk, de a terv utal arra is, hogy mennyi­ lesz az egy munkaegységre jutó ré­szesedés, amely biztosítja egy egy tag és annak családja meg­élhetését. Ez év tervei már alaposabb körültekintéssel készülnek. A termelőszövetkezet tagsága fi­­gyelembe veszi az elmúlt év ter­méseredményeit és annak alap­ján készíti a reális tervet. Ennek ellenére, a terveket felülvizsgáló szerveknek alapos­ körültekintés­sel kell a tervek jóváhagyását végezni és nem szabad szemet hunyni az olyan tervek felett, amely kevesebb termésátlagot jelöl meg, mint amilyet el tud­nának érni. Példa erre az apar­tanti Március 9. Tsz terve. A termelőszövetkezet elnöke moso­lyogva beszél arról, hogy jól tudják, nem reálisak a tervszá­mok. De inkább kevesebbet ter­veznek, mert azt biztosan túltel­jesítik. Az elmúlt évben például holdanként több mint 23 mázsa őszi árpa termést értek el. Ennek ellenére az idei terv csak 13 mázsa őszi árpa átlagtermést je­löl meg. A tavalyi termésered­ménynél 2 mázsával kevesebb búzaátlag termést terveztek. De ugyanez a helyzet a cukorrépánál is. Tudva tudják hogy 165 mázsá­nál nagyobb cukorrépa átlagter­més elérésére képesek, hiszen tavaly a másodvetésű cukorrépa is 200 mázsa átlagtermést adott. Helytelen a Március 9. Tsz tag­ságának az elgondolása. Ilyen esetben nem dicsőség a magas átlagtermés elérése, hiszen az előfeltétel adva volt annak érde­kében pedig vajmi keveset tet­tek, hogy a reálisan tervezett termésátlagot 3 százalékkal túl­teljesítsék. Ilyen és ehhez hasonló példák­kal megyénk több termelőszö­vetkezetében találkozhatunk, és elsősorban a terveket felülvizs­gáló szerveken, a járási tanácso­kon múlik, hogy az ilyen terve­ket ne fogadják el. Arra azon­ban­ vigyázni kell, hogy a terve­ket ne szó nélkül javítsák át, hanem beszéljék meg a tsz veze­tőségével, akkor ilyen esetben nem tekinthetik illetéktelen be­avatkozásnak. Az elkészült terveknek másik fő fogyatékossága, hogy kis te­rületre tervezték a kukorica­ter­melést. Pedig legfontosabb cél, hogy az összántóterületnek leg­alább 18—20 százalékán termel­jenek a tsz-ek kukoricát. Több termelőszövetkezetben az­ a ta­pasztalat, hogy szívesebben vet­nek tavaszi árpát kukorica he­­lyett, azért, mert a tavaszi árpa nem olyan munkaigényes növény Azt azonban figyelmen kívül hagyják, hogy a két takarmány­féleség tápértéke között milyen nagy külnbség van. Különösen a bonyhádi járás termelőszövet­kezeteiben tapasztalható ez. A mórágyi Szabadság, a mőcsényi Május 1. és a grábóci Alkot­mány Termelőszövetkezetek pél­dául összántótterületük 13—14 százalékán terveznek kukorica­­vetést. Ez nagyon kevés, amelyet megállapított a terveket felül­vizsgáló járási tanács is. Bár módosítás történt a tervben, de még mindig nem éri el a kívánt 18—29 százalékot. A tervezésben található hibák oka elsősorban az újonnan ala­kult termelőszövetkezetek tapasz­talatlanságára vezethetők vis­­sza. Éppen ezért a tervkészítés­­­ben jártas gépállomási mezőgaz­dászoknak a járási tanács mező­gazdasági osztálya dolgozóinak, továbbá a párt és állami szervek­nek fokozottabb mértékben kell segíteniök a tervkészítés napjai­ban ezeket a termelőszövetkeze­teket. Nem lehet elégszer hang­súlyozni, hogy milyen fontos ennek a munkának alapos, lelki­­ismeretes elvégzése, mert na­gyon sok száz és száz termelő­­szövetkezet további gyarapodá­sát és a tagok gondtalanabb meg­élhetését a terv határozza meg. Beköszöntött a tél. Most már nemcsak hivatalosan, hanem valóságban. Hó lepi el az uta­kat, hófúvások idején hótorla­szok akadályozzák az ország ér­rendszerét,­­a közlekedést. Köz­lekedési szerveink dolgozói ke­mény küzdelmet folytatnak tél idején a hó ellen, a közlekedés zavartalanságáért. Útfenntartó Vállalat Az irodában éjjel-nappal ügyelet van. Megyeri József, Hegyi József, Sallai István, Ko­vács Ferenc, a főkörzet vezető beosztású dolgozói váltogatják egymást az ügyeletben. Nem­csak az irodában és a­­ telepen folyik lázas munka, hanem az utakon is. A főkörzethez tar­tozó 160 útőr már kora hajnal­ban bejárja útszakaszát és tele­fonjelentést küld észrevételeiről Naponta kétszer jelentenek az útőrök reggel és délután. A jelentések nyomán intézkedé­sek születnek, négy Sztálinyec, egy GMC tehergépkocsi ho­t­ekével felszerelve Varsádon,­­ Várdombon, Bölcskén és Bony­­hádon felkészülve várja­­ a te­­lefonutasítást. A gépesített hóakadály elhá­rítókon kívül 22 lóvontatású hó­eke működik. Mind a 22 hóeké­nek megvan jelölve a tartózko­dási helye és a körzete Me­gyeri elvtárs nagy térképén, amit ő már jobban ismer, mint a tenyerét. Eddig nem is volt hiba. Az útfenntartók minden akadályt időben eltávolítottak a közúti forgalom elől. Nagy szerepe volt ebben a derekas munká­ban az útőrök lelkiismeretes munkájának, hogy minden aka­dályt időben és pontosan jelen­tettek. Az útőrök közül Kerti János zombai, Kurucz Pál bony­hádi és id. Kerti József paksi útőr végezték a legpontosabb munkát. Jól beváltak az elmúlt évek­ben létesített hófogó erdősávok a 68-as úton, Szekszárd és Sió­fok között. A hófogó erdősávo­­kat idén is és a jövőben is to­vábbfejlesztik. Decemberben a 6-os műúton 49.000 darab, ja­nuárban 10.000 darab csemetét ültetett el a vállalat. 31ÁV Pályafenntartási Főnökség A vasúti forgalomban nem volt még komoly hóakadály. Az eddigi hófúvásokat lefogták a meglévő hóvédőművek. Azon­ban a pályafenntartóknál is megszervezték a különböző­­ ügyeleteket és jelentéseket. A hófigyelő szervek kétóránként adnak telefonjelentést a főnök­ségnek a pályatestek állapotá­ról. Baján és Székesfehérvárott hóeke, Dombóváron egy mo­dern nagyteljesítményű Hen­­schel-féle hóhányógép várako­zik az utasításokra. A pályákon télen is folyik a munka. Február 1-én kezdték meg például 400 méteres út­szakaszon egy földből készülő hóvédmű építését. 25. sz. AICÖV Felkészülten várták a telet a 25. sz. Autóközlekedési Vállalat dolgozói is. Hétfőn reggel kilenc-tíz óráig is eltartott, míg az összes ko­csit el tudták indítani. Azóta azonban „hozzászoktak” a zord időjáráshoz, naponta reggel hat órakor kimennek a garázsból a kocsik. Haas Márton elvtárs, a műszaki osztály vezetője el­mondta, ebben nagy szerepük van a tavaly beszerzett indító­­szerkezeteknek, melyekkel a kocsik akkumulátorát kímélik meg a reggeli indítás okozta túl­terheléstől, a kartelkályháknak, melyekkel több — főkép külső telepi — autóbuszt szereltek fel. De legnagyobbrészt a fagy­brigád érdeme ez, melynek tagjai Gubenyák Sándor, idős, tapasztalt gépkocsivezető irányí­tásával este lekezelik a beérke­ző kocsikat, leeresztik hűtővizü­ket, éjjel pedig előkészítik őket a reggeli indulásra.­­ Komoly nehézséget okoz azoknak az autóbuszoknak az indítása, melyek vidéki közsé­gekben töltik az éjszakát, ga­rázs hiányában a szabadban. Nehéz­, áldozatos munkát végez­nek az ezeken dolgozó gépkocsi­vezetők, hogy reggel indulhas­sanak. De kapnak segítséget a helyi szervektől, tanácsoktól is. Például a lengyeli autóbusz ked­den reggel indult Szekszárdra. A Kisvejke és Závod közti „haj­tűkanyar’’-ban túlságosan jeges volt az út, nem tudott tovább­menni. Lajtos György gép­kocsivezető a kisvejkei tanács­tól kért segítséget. Azonnal jött néhány ember, kik felszórták az utat; az autóbusz be tudott jönni Szekszárdra. Legfontosabb teendő a tavaszi munkákra való alapos felkészülés Mezőgazdasági szakemberek tanácskozása Tamásiban Február 1-én Tamásiban a tavaszi munkákra való jó fel­készülésről és a tavaszi tenni­valókról tartott előadást dr. Kurnik Ernő, az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaság vezetője. Az értekezleten részt vettek: a já­rási pártbizottság, a községi ta­­­­nácsok, a járási mezőgazdasági­­ osztály, az állami gazdaság és a gépállomás mezőgazdasági szakemberei. Dr. Kurnik Ernő előadásában hangsúlyozta: nagyon fontos a tavaszi munkák megkezdésére, elvégzésére alaposan és jól fel­készülni. Különösen fontos ez a tamási járásban, ahol még jelentős területen kell elvégezni a ta­vaszi búza vetését. Különö­sen fontos ennek a munká­nak a jó megszervezése Ozo­­rán, ahol közel 300 holdon , kell tavaszi búzát vetni. Egy célt tartsanak szem előtt fő szakembereink, hogy a tavaszi búzát ne későn, hanem amikor már lehet, azonnal vessék, mert ellenkező esetben az elve­tett vetőmag sem fog megtérül­ni. Kurnik elvtárs beszélt a 3 szá­zalékos termésátlagemelésről, amelynek az alapját most az el­következendő rövid időn belül kell lerakni. Fontos tényező­ként említette: ^ — Ahhoz, hogy kalászosaink­nál magasabb termésered­ményt tudjunk elérni, fontos az őszi gabonák kétszeri fej­­trágyázása. Továbbá az eset­leges mélyfekvésű területe­ken a vízlevezetés. Fokozottabban védenünk kell őszi vetéseinket az idén, ezért a bekövetkezett felfagyás elleni védekezést, a hengerezést idő­ben mindenütt el kell végezni. A termésátlagemelés másik módja, a vegyszeres gyomirtás alkalmazása. E munkánál azon­ban akkor tudunk jó ered­­ményt elérni, ha jól megvá­lasztott időpontban, figyelembe véve a gabona fejlettségi álla­potát, végezzük el a vegyszeres gyomirtást. Továbbá megemlí­tette még a tavaszi vetőmagok időbeni beszerzésének kérdé­sét, azok csíraképességének a megvizsgálását. Végül pedig ar­ról beszélt, •» ahhoz, hogy jó termésered­ményt tudjunk elérni, a jó vetőmagon, az időben tör­ténő vetésen, ápoláson kívül nagyon fontos a munkák el­végzésének a helyes megszer­vezése. Az előadáshoz hozzászólt Wildinger elvtárs, a Fogládi Ál­lami Gazdaság főagronómusa Sárdi István­ elvtárs, a járási ta­nács mezőgazdasági osztályve­zetője, Kovács József járási fő­­agronómus, Andirkó Sándor szakályi párttitkár és Szlaczki József gépállomási igazgató. Világ proletárjai egyesüljetek! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének távirata K. 3. Vorosilov Elvtárshoz , Kliment Jefremovics Vorosilov elvtársnak, Moszkva Kedves Vorosilov elvtárs! A Magyar Dolgozók Pártja és az egész dolgozó magyar nép nevében forró szeretettel köszöntjük Önt, Lenin és Sztá­lin hűséges harcostársát, a Kommunista Párt és a szovjet ál­lam kimagasló vezetőjét, 75. születésnapja alkalmából. Ön, drága Vorosilov elvtárs, egész életét a munkásosz­tály és az elnyomott dolgozók felszabadításáért, a szocializ­mus felépítéséért és a kommunista társadalom létrehozásáért folytatott harcnak szentelte, s­­ elévülhetetlen érdemeivel nemcsak a szovjet nép, de az egész haladó emberiség őszinte megbecsülését és forró szeretetét vívta ki. Pártunk és dolgozó népünk soha el nem múló hálával em­lékezik meg e napon arról a felbecsülhetetlen segítségről, amelyet a felszabadulás utáni nehéz években a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet kormány és személyesen Ön nyújtott, szeretett Vorosilov elvtárs, hazánk felemelkedésé­hez és boldogulásához. Ön, drága Vorosilov elvtárs, sikeres munkájával, a szabadságszerető magyar nép iránt tanúsított megértő rokonszenvével örökre bevéste nevét dolgozó né­pünk szívébe, hazánk történelmébe. Pártunk és országunk egész dolgozó népe forró szeretet­tel gondol Önre és tiszta szívből kíván Önnek jó egészséget, hogy még hosszú esztendőkön keresztül alkotóerejének teljé­ben munkálkodjék tovább példaképünk és nagy barátunk, a Szovjetunió további felvirágoztatásáért, a népek közötti ba­ráti kapcsolatok elmélyítéséért, a világ békéjének megőrzé­séért, a kommunizmus nagy ügyének diadaláért. Forró kommunista üdvözlettel: a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Dobi István elvtárs távirata K. 3. Vorosilov elvtárshoz K. J. Vorosilov elvtársnak a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke Moszkva ! Engedje meg Elnök Elvtárs, hogy 75. születésnapja alkal­mából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa s a magam nevében szívből jövő szerencsekívánataimat fejezzem ki. Önt ezen a napon, kedves Vorosilov Elvtárs, a magyar nép, mint szeretett barátját köszönti, akinek őszinte jóindu­latáról és önzetlen segítő­készségéről meggyőződött a felsza­badulást követő, megpróbáltatásokkal teli időben. A magyar nép jól tudja, hogy Önnek elévülhetetlen ér­demei vannak a szovjet és a magyar népet összefűző meg­bonthatatlan barátság és szoros szövetség kialakításában. Szilárd meggyőződésünk, hogy ez a barátság és szövetség, amely a magyar nép szabadságának, függetlenségének és fel­­emelkedésének legfontosabb biztosítéka, a jövőben is szünte­lenül erősödni fog. Az egész magyar nép érzéseit tolmácsolva, szívből kívá­nom, hogy még sok-sok éven át erőben, egészségben munkál­kodjék a Szovjetuniónak és népeinek felvirágoztatásán, a népek közötti barátság és együttműködés fejlesztésén, a tar­tós béke biztosításán. Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának­­ elnöke.

Next