Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-07 / 32. szám

I Toln T­r Világ proletárjai egyesüljetek! A MAI SZÁMBAN: Bulganyin és Eisenhower üzenetváltásának sajtóvisszhangja (2. o.) — Bírálat és önbírálat — ez jellemezte a csibráki alapszervezet vezetőség választó taggyűlését (3. o.) — A mun­katermelékenység alakulásának néhány problémája a Szek­szárdi Kendergyárban (2—3. o.) — Községi tanácsaink életé­­­­­ből (4. o.)J AZ MDP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. KEDD, 1956. FEBRUÁR 7. a KOMMUNIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK TERVÉRŐL Nyilatkozik Friedrich Gyula, a Tolnai Selyemgyár főmérnöke Friedrich Gyula elvtárs, a Tolnai Selyemfonógyár főmér­nöke 1953-ban járt a Szovjet­unióban. A Tadzsik és Grúz Köztársa­ságokban tanulmányozta a korszerű selyemgyártást, hogy tapasztalatait itthon gyümölcsöztetni tudja. Munkatársunknak elmondotta Friedrich elvtárs, hogy a Szov­jetunió hatodik ötéves tervének irányszámaiból a hatalmas ne­hézipari fejlődés mellett, mint selyem szakembert leginkább a selyemtermelés több mint két­szeresére való emelése ragadta —­féjji^Szovjet nép nagyon ked­veli a selymet. Nemcsak fe­hérneműt és női felsőruhát, ha­nem még férfi felsőruhát is ké­szítenek selyemből. Megtehetik, mert a Szovjetunióban a se­lyem jóval olcsóbb, mint ná­lunk. Ez következik a gépgyár­tás fejlődéséből, amely­­ alapját képezi a selyemgyártás korsze­rű technikájának. A Szovjet­unióban már 1953-ban volt automata fonógépekkel felsze­relt gyár. Három évvel ezelőtt 30 millió eperfát tartottak nyilván a Szovjetunióban. Akkor azt tervezték, hogy ezt az eperfaállományt 1957-ig 1130 millióra emelik. Ezzel az akkorihoz képest ötszörö­sére emelkedik 1957-re a selyemtermelés. A tervek nagy részét már meg is valósították, de a hato­dik ötéves tervben a selyemszö­vet termelésének több mint két­szeresére való emelése azt mu­tatja, hogy a selyemtermelés további növekedése várható. — A selyem mellett a mű­anyagok termelése is háromszo­rosára emelkedik a hatodik öt­éves terv irányszámaiban. Ez azonban nem csökkenti a se­lyem jelentőségét. Mint divat­cikknek — véleményem szerint — van jövője a selyemnek. — A selyemhernyótenyésztés­sel kolhozok és szovhozok fog­lalkoznak a Szovjetunióban. Egy-egy grúziai, vagy tadzsi­­kisztáni kolhoznak nagy eperfa kertje van. Az eperfa kertek faállományára az jellemző, hogy alacsonytörzsűek, vagy éppenséggel bokrok, így a gye­rekek és az öregek is le tudják szedni levelét. A szovjet nép életszínvonalá­nak növekedését mutatja az a tény is, hogy növekszik a selyemtermelés. Az emberek a Szovjetunióban mind szeb­ben öltözködnek, igényeik egyre inkább a drága és fi­nom ruházati cikkekre irá­nyulnak. így valósul meg a gazdasági alaptörvény, amely az anyagi és kulturális szükségletek maximális kielégítését jelöli meg a szocialista társadalom céljának. A második érettségi előtt Alacsony, keskenyszemű fiatalember Felföldi József.­­ Az egyik délelőtt úgy 10 óra tájban ott ácsorgott a Bony­hádi Cipőgyár udvarában. Az idegen látogató talán arra gondolna, amire először én is gondoltam, hogy miért ácso­­rog ilyen erőteljes fiatalember az üzem udvarán, amikor itt mindenki serényen dolgozik. Később tudtam meg, hogy Felföldi Jóska a második mű­szakban dolgozik, így csak délután 2 órakor kezdi meg a munkát. De ő már délelőtt el­jött az üzembe ismerkedni, barátkozni az emberekkel, az épületekkel, meg a gépekkel. Felföldi Jóska ugyanis új munkás itt a gyárban. Nem­rég még a gyönki gimnázium­ban drukkolt, hogy vajon si­kerül-e az érettségi? Sikerült. Jóska érettségizett és tovább is tanulhatott volna. Nem ta­nult tovább, elhelyezkedett irodai munkára. Azonban az irodai munka nem volt neki­való. A benne rejlő energiát tettvágyat nem tudta admi­nisztratív munkában kimerí­teni. — Olyan helyre kíván­koztam, ahol az ember meg­mutathatja, hogy mit tud — mondotta, így került a cipő­gyárba munkásnak. Régi ba­rátai, gimnáziumi iskolatársai közül sokan furcsálták ezt a lépését. — Nem volt érdemes érett­ségizned. Melósnak az általá­nos iskolából is elmehettél volna — mondogatták. Felföldi Jóska csak moso­lyog az ilyen beszéden. Teg­nap 110 százalékra, ma 120-ra, holnap 125-re teljesíti a nor­máját, s a gyárban tanul to­vább. Szakmunkás lesz. Úgy készül a szakmunkás képesí­tésére, mint a második érett­ségire. Az első érettségi — a gimnázium — felkészítette az életre, műveltséget, széles lá­tókört és világnézetet adott neki. Ez a második érettségi pedig szakmát, jó és szép szak­mát ad neki. Olyan szakmát, amit szeret Jóska. Nemrég került a gyárba, máris na­gyon megbarátkozott szakmá­jával, meg a gyárral is. — A gyár terveit, problémáit a sa­játjának érzi. Itt akar még so­káig, nagyon sokáig dolgozni a feleségével együtt. Mert a felesége is itt dolgozik. És itt akarja majd nemsokára a mel­lére tűzni az élenjáró dolgo­zók jelvényét, a fénylő arany­csillagot. MOLNÁR LÁSZLÓN­É. NAGYÜZEMI GAZDÁLKODÁS • JOBB ÉLET Örömmel számolhatnak be arról megyénk termelőszövetkezetei, hogy nem múlik el olyan nap, hogy ne kérné esz­ükbe felvételét több dol­gozó paraszt. Termelőszövetkezeteink állan­dóan erősödnek, gazdagodnak, gyarapodnak, így a szövetkezet valamennyi tagjának gond­talan, biztos megélhetést tud nyújtani. Az el­múlt év gazdasági eredményei megmutatták, hogy a nagyüzemi gazdálkodás milyen lehető­ségeket rejt magában, amelyek kiaknázása közös erővel sikerül is. Egy hét alatt 116 család Az elmúlt héten számban és területben tovább gyarapodtak megyénk termelőszövetkezetei, amelynek eredményeként 116 család 170 taggal és 398 holddal lépett a közös gazdálkodás út­jára. A belépések száma ta­lán a paksi járásban volt a legnagyobb, ahol február 1-től 4-ig 39 család 56 taggal és 102 hold földdel lépett termelőszö­vetkezetbe. Az elmúlt héten összesen a paksi járásban 40 családdal 57 taggal és 127 hold földdel gyarapodtak a tsz-ek. Új tsz van alakulóban Madocsán Az elmúlt gazdasági évben szép eredményeket értek el a madocsai Igazság Termelőszö­vetkezet tagjai, amit bizonyít az is, hogy míg tavaly előtt 28,11­ forintot ért az átszámított, egy munkaegység értéke, addig ez tavaly 43,19 forintra emel­kedett. Elek István tszz tag a teljesített 350 munkaegysége után például több mint 15 000 forintot kapott. E szép eredmé­nyek láttán egyre több mado­csai gazda kéri tsz-be a felvé­telét. A zárszámadás óta febru­ár 1-ig összesen 39 család, a február 3-án megtartott tag­gyűlésen pedig újabb 20 család kérte felvételét. A már meglévő és napról-nap­ra egyre erősödő Igazság Ter­melőszövetkezet mellett egy új tsz-t alakító bizottság kezdte és végzi munkáját. Az előké­szítő bizottságban 11 család 14 taggal és 36 hold földdel végzi a munkát. A magasabb jövedelem érdekében . . . Elmondja: BREGOVICS JÁNOS tsz-elnök — Az egykori gróf Apponyi-birtokon ma 37 új családi ház hirdeti, hogy rövid néhány év leforgása­ alatt alapjában válto­zott meg itt minden. 1952-ben alakult meg itt Rácegresen az Illyés Gyula Termelőszövetkezet és egy év múlva már odáig jutottak a tagok, hogy lerakhatták az első házak alapjait. Szép eredményeket értünk el, amit bizonyít az is, hogy búzából 12,60 mázsa, őszi árpából 18 mázsa, rozsból közel 10 mázsa átlagtermést takarítottunk be holdanként. Munkaegy­ségenként 5 kg kenyérgabonát, 2 kiló burgonyát és 1 kiló kuko­ricát osztottunk.. Az egy munkaegység átszámított értéke pedig meghaladta a 33 forintot. Az idén úgy akarunk gazdálkodni, hogy még több jusson , ennél. Az elmúlt évben nem volt kertészet, az idén 4 holdon az is lesz. 10 holdon termelünk dinnyét,U5 holdon dohányt. A területet tagokra osztjuk fel, így biztosítani tudjuk, hogy vala­mennyi növény időben megkapja az ápolást. 90 holdon ter­melünk kukoricát, ebből 40 hold heterózis lesz, 20 holdon, pe­dig négyzetesen vetünk. Már most az év elején gondoskodunk arról, hogy beállít­suk a beadásra szánt hízóknak valót. Az első negyedévre be­ütemezett 5 darab sertést már beállítottuk, 60 darab szerző­déses sonkasüldőt pedig márciusban fogunk leszállítani. A jelenlegi 22 darab tehénállományunkat év végére 35 darabra növeljük, részben vásárlás, és részben károsbításon keresztül. Tehenészetünkben, sajnos, jelenleg nem a legmaga­sabb a fejési átlag. Közgyűlésen hoztunk határozatot arra, hogy a szarvas­marhatenyésztés jelenlegi helyzetén mielőbb változtatnunk kell. Erre azért is nagy szükség van, mert a­ szarvasmarha­tenyésztés jelentős bevételt biztosít a termelőszövetkezetnek. Legfontosabb teendők egyike, hogy jó takarmányt biztosítsunk az állatállomány részére. 40 holdon muhart vetünk és 20 hol­don másodvetésként különböző takarmánynövényeket. Főve­tésű növényként 15 holdon silókukoricának valót termelünk. Tavasszal pedig a zöldtakarmány biztosításaként vetünk zabos­bükkönyt. j • i|J .V IÉCS Újabb belépőkkel... megalakult Uj Korszak Tsz tag­jai, szinte naponta gyarapod­nak. Mind több és több azok­nak a dolgozó parasztoknak a száma, akik úgy határoznak hogy ez évben már közösen, termelőszövetkezetben végzik a mezőgazdasági munkát. Az új tsz-ben ma már 18 család 135 hold föld megmunkálására adta szavát. A napokban vették fel Z. Kovács Péter 22 és özv. P. Kovács Antalné 3 holdas dol­gozó parasztokat. Murgán a Petőfi Termelőszö­vetkezeten kívül hónapokkal ez­előtt több dolgozó paraszt I. típusú Tszcs-ben kezdte meg a gazdálkodást. A Dózsa György Tszcs tagjai a napokban ter­melőszövetkezetté alakultak. Tíz család 19 taggal és 206 hold földdel választotta a gazdálko­dás fejlettebb formáját, gyarapodnak a nemrégen ala­kult termelőszövetkezeteink. Nem olyan régen adtunk hírt arról, hogy Regöly községben Gyarapodnak megyénk tsz-ei Az új termelőszövetkezetek mellett jelentős azoknak az egyéni gazdáknak a száma, akik­ az évek óta jól működő tsz-ekbe kérik felvételüket. Az elmúlt héten a bonyhádi járás­ban 15 taggal 39 holddal, a gyönki járásban 23 taggal 65 holddal választották a közös gazdálkodást. ' ' A pálfai Új Élet Tsz-ben az elmúlt héten újabb négy csa­lád 9 taggal, 18 hold földdel, a­ diósberényi Vörös Lobogó Tsz ben egy család 2 taggal és 15 hold földdel, a gyönki Vörös Csillag Tsz-ben 3 család 3 tag­gal és 14 hold földdel lépett a közös gazdálkodás útjára. A sárpilisi vasútállomásról együtt indulok egy kendőbe bugyolált asszonnyal a falu felé. A dermesztő északi szél úgy metszi az ember arcbőrét, mint a borotvapenge. A ken­dő és a sapka alól gomolygó pára melengeti a szót. Én kez­dem ... — Mi újság van Sárpilisen, nem lett még szocialista köz­ség? — Még nem, de már alig van kívülálló, talán 30 család nincs még termelőszövetke­zetben. — Maga is termelőszövetke­­­­zeti tag? — Igen, a Márciusi Ébredés Termelőszövetkezetben va­gyunk az urammal együtt. — Meg vannak elégedve a ta­valyi esztendővel? — Meg. Az uram állatte­nyésztésben, én a növényter­mesztésben dolgozom, 52 má­zsa búzát vittünk haza. Min­denünk van, senkivel sem cse­rélnénk — de még többet is kereshettünk volna, ha a volt elnökünk nem olyan „jó­szívű“ ... — Hogyan? — Hát annyira szerette az egyénieket, hogy tudtunkon kívül részéből adott ki nekik fűkaszálást, szénagyűjtést és egyebet. Meg is haragudtunk rá, aztán választottunk he­lyébe új elnököt, Bodor elv­társat. — A leperdi állami gazda­ság igazgatóját? — Azt, igen. Még csak né­hány hét óta elnökünk, Bo­dor elvtárs, de máris sok a ja­vulás nálunk. Határozott, ko­moly ember... Ennyit mondott a tsz-as­­­szony az új elnökről, aki a párt hívó szavára ment a sár­pilisi termelőszövetkezetbe, hogy az állami gazdaságban szerzett tapasztalatait, jó gazdálkodási módszereit ott hasznosítsa, alkalmazza és a Márciusi Ébredés Ter­melőszövetkezet tagjai javára bebizonyítsa, hogy az eddigi­eknél még jövedelmezőbben is lehet gazdálkodni. — Hogyan akarja bebizo­nyítani, Bodor elvtárs? — Szalmánk bőven van, de elhatároztuk, hogy egy szálat sem adunk el, hanem inkább a tagok háztáji állatai alá adjuk alomnak. A trágyát fo­gatainkkal és a gépállomási vontatókkal kihordatjuk a kö­zös és a háztáji földekre. Közös érdekünk, hogy minden föl­dünk bőven kapjon trágyát és minél többet teremjen.­ Van vagy 100 holdra való trá­gyánk, naponta négy fogat és egy vontató hordja kifelé. 30 hold kései vetésű őszi kalá­szosunkat érett, apró, istálló­trágyával trágyázzuk meg és holdanként 1 mázsa szuper­foszfátot is adunk neki. A jö­vőben egy fogatunk kizárólag csak a tsz-tagoktól hordja a trágyát a háztáji földekre. A gépállomási zetorhoz két pótkocsit kértünk, amíg az egyiket trágyával megrakot­­tan kihúzatja a gép, addig a másikat bent megrakjuk, így naponta mégegyszer an­­­nyi trágya kerül a földekre és 18 forint helyett lényegében csak 9 forintba kerül órán­ként a fuvar. Ötven hold kukoricát ve­tünk és ez alá is többéves érett,­apró, istállótrágyát tár­csázunk a földbe. A holdan­­kénti kukoricatermésünket 6 —7 mázsával akarjuk nö­velni ... .— Ennyit a közeljövő ter­veiből, melyek megvalósításá­hoz a sárpilisi Márciusi Ébre­dés Termelőszövetkezet tag­sága új elnöke vezetésével már hozzá is fogott. Sz. S. As új elnök . •.

Next