Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-10 / 35. szám
2 TOLNAI NAPLÓ B tanácsok részesedése A költségvetési javaslatban jelentős helyet kaptak a tanácsok. A költségvetés kiadásaiból a tanácsok közel 7 milliárd forinttal részesednek. Ez is bizonyítja, hogy a tanácsok politikai és gazdasági jelentősége, hatásköre, évről évre növekszik — mondotta a pénzügyminiszter, majd így folytatta: > — Külön ki kell emelni Budapest főváros tanácsának költségvetési előirányzatát. Budapest főváros tanácsának 1956. évi költségvetése egymilliárd 770,116.000 forint, az egész tanácsi költségvetés 25 százaléka, kifejezi fővárosunknak az ország életében betöltött jelentőségét. A pénzügyminiszter rámutatott, hogy jelentős feladatok hárulnak a pénzügyi szervekre, majd így szólt: — Tisztelt Országgyűlés! Az 1956. évi népgazdasági tervben és állami költségvetésben kifejezésre jutnak a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének alapvető határozatai, a Magyar Népköztársaság kormányának legfontosabb célkitűzései. A költségvetés visszatükrözi azt a jelentős gazdasági, szociális és kulturális programot, amelynek végrehajtása komoly előrehaladást biztosít a szocializmus építésében, a második ötéves terv megvalósításában. A siker attól függ, hogyan mozgósítjuk népünket a kitűzött feladatok megoldására. Ezért mindenütt fel kell karolni a dolgozók kezdeményezéseit, biztosítani kell a szocialista munkaverseny további — nagyarányú kibontakozását, fokozni kell a falu dolgozóinak részvételét terveink végrehajtásában, minden téren meg kell szilárdítani a munka és az állampolgári fegyelmet. — Irányító szerveinknek, vállalatainknak, tanácsainknak, párt- és tömegszervezeteinknek ez a legfontosabb feladata. Csak így valósítható meg a munka termelékenységének elhatározott emelése, az önköltség csökkentése. Csak így biztosítható gazdasági, szociális és kulturális programunk maradéktalan végrehajtása. A Magyar Népköztársaság kormánya a program végrehajtásában bizton számít dolgozó népünk támogatására. Nem kétséges, hogy hős munkásosztályunk, szorgalmas, dolgozó parasztságunk, néphez hű értelmiségünk — egész dolgozó népünk — odaadó munkája sikerre viszi szocializmust építő 1956. évi népgazdasági tervünket és állami költségvetésünket. Kérem a beterjesztett költségvetés elfogadását. Az 1956. évi költségvetés az Országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról.) A mezőgazdaság fejlesztésére a költségvetés közel ötmilliárd forintot fordít, amelynek jelentős része — mintegy 1,9 milliárd forint — a beruházások célját szolgálja. Mezőgazdaságunk fokozódó gépellátása lehetővé teszi, hogy az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben a növényápolási munkák túlnyomó részét is géppel végezzék. Segítség a termelőszövetkezeteknek A költségvetés a mezőgazdaság fejlesztésére biztosított kereteken belül a legjelentősebb segítséget a termelőszövetkezetek részére nyújtja. Az 1956. évi állami költségvetés a termelőszövetkezeteknek tehénistállók, silók építésére, fásításra, öntözőtelepek és halastavak építésére, gyümölcsös szőlőtelepítésre, talajjavításra és gépi felszerelésre közel 350 millió forint hosszúlejáratú hitelt irányoz elő, ami 28 százalékkal haladja meg az elmúlt év azonos előirányzatát. Műtrágya, takarmány, jószág és felszerelés vásárlására a költségvetés 261 millió forint középlejáratú hitelt biztosít, ami 33 százalékkal haladja meg az e célra fordított 1955. évi kiadásokat. A pénzügyminiszter a gépállomások, a begyűjtési minisztérium növekvő feladatai után a közlekedésről beszélt, melyre nagyobb szállítási feladatok hárulnak, mint az előző évben. A továbbiakban a beruházási előirányzatokról a következőket mondotta: “ Az 1956. évi népgazdasági terv beruházásokra 12,8 milliárd forintot irányoz elő, amelynek döntő részét a költségvetés biztosítja. Az 1955. évi tervezetthez képest kereken 30 százalékos növekedést jelent. Az összes beruházások 40,7 százaléka az ipar, ezen belül 39 százaléka a nehézipar fejlesztését szolgálja, a nehézipar beruházásaiból különös jelentőségük van azoknak a beruházásoknak, amelyek alapanyag és energetikai bázisunk kiszélesítését eredményezik, s ezáltal lehetővé teszik feldolgozó iparunk hazai nyersanyagokkal való bővített ellátását. A dolgozók életszínvonalának növelésével kapcsolatban Olt Károly ezt mondotta: Az életszínvonal növelése — A termelés növekedése, a munka termelékenységének emelkedése és az önköltség csökkentése alapján az 1956. évben növeljük az életszínvonalat, a munkások és alkalmazottak , főleg a közvetlen termelésben résztvevők reálbérét s a dolgozó parasztság jövedelmét is. A növekvő vásárlóerő szükségessé teszi a fogyasztási árualap, a kiskereskedelmi áruforgalom növelését. A kereskedelemmel szemben nagyobb igény jelentkezik a választék bővítése, az áruk megfelelő elosztása tekintetében. A kereslet kielégítésére szorosabbá kell tenni a belkereskedelem kapcsolatát a termeléssel. Biztosítani kell, hogy a régiek mellett — új cikkek egész sorát hozzuk forgalomba, így háztartási gépeket, televíziós készülékeket, férfi, női és gyermekcipőket, műszálból készült ruházati cikkeket stb. lényegében nagyobb választékban és jobb minőségben. A népjólét emelése érdekében a kormány jelentős összegeket fordít a lakásépítésre, szociális és kulturális célokra. A lakásépítkezések előirányzata 70 százalékkal haladja meg a múlt évit. Budapesten mintegy 10 000 lakást épít az állami építőipar. Az 1956. évi terv szerint 100 község villamosítását valósítjuk meg, 19 000 lakásba vezetjük be a gázt. 660 új iskolai tanermet létesítünk. Tovább bővítjük az óvodák, kulturális otthonok, mozik hálózatát. Az egészségügyi ellátás színvonalának emelése érdekében 1250 új kórházi ágyat létesítünk. A költségvetés szociális, egészségügyi és kulturális intézményekre és feladatokra szolgáló kiadásaink összege ebben az évben 11 milliárd 476.000.000 forint. A vállalatoknál műszaki fejlesztésre és kísérletekre előirányzott kiadásokon felül gondoskodás történt a költségvetésben a tudományos kutatóintézetekben folyó munka fejlesztésének anyagi fedezetéről. A költségvetés a mezőgazdaság fejlesztésére, az állami gazdaságok és gépállomások beruházásaira, termelőszövetkezetek közép- és hosszúlejáratú hiteleire, valamint a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló intézmények céljaira, a mezőgazdasági kutatómunka előmozdítására a múlt évihez képest jelentősen nagyobb összegeket irányoz elő. Beszélt még az új adórendszerről, a lakásépítkezésre előirányzott igen jelentős összegekről. Majd rámutatott arra is, hogy a pénzügyminisztériumnak, a pénzügyi dolgozóknak, az állami ellenőrzés minisztériuma ellenőreinek fontos feladata, hogy feltárják az e téren még meglévő lazaságokat és harcoljanak az igazgatás legcélszerűbb szervezéséért, a felesleges státusok felszámolásáért. Az 1956. évi költségvetés egyenlege egy milliárd 185.000.000 forint felesleget mutat. A bevételi felesleg mértéke kielégítő, a költségvetés szilárdan alapozza meg 1956. évi pénzügyi gazdálkodásunkat. Dittos István elvtárs felszólalása A pénzügyiminiszter beszéde után Antos István, a költségvetés előadója, az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke szólalt fel. Hangsúlyozta: a gazdasági és pénzügyi bizottság megállapította, hogy a pénzügyminiszter által ismertetett költségvetés az 1956. évi népgazdasági terv előírásainak megfelelően készült, bevételei a termelékenység növekedésére, az önköltség csökkentésére, a takarékosság fokozott érvényesítésére támaszkodnak, kiadásai pedig biztosítják mind a felhalmozás, mind a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala emelésének a tervben előirányzott mértékét. 1956-ban a termelés az iparban 6 százalékkal, a mezőgazdaságban 3 százalékkal emelkedik. Tervünk az iparban a termelékenység emelkedését, az önköltség csökkentését, a mezőgazdaságban a hozamok növekedését úgy irányozza elő, hogy a nemzeti jövedelem 4,8 százalékkal emelkedjék. A továbbiakban arról beszél, hogy az 1956-os év ötéves tervünk első esztendeje. Jól kell megalapoznunk már a második ötéves terv első évében népgazdaságunk további fejlődését, népgazdaságunk alapanyag- és energiabázisának növelését, iparunk korszerűsítését és műszaki színvonalának emelését, a mezőgazdasági termelés növelését, szocialista szektorának további megszilárdítását. Mindez indokolja a beruházások magasabb összegben történő előirányzatát. A továbbiakban beszélt még a szociális és egészségügyi kiadások emelkedéséről, majd hangsúlyozta, hogy a költségvetés előirányzatai, elsősorban a beruházások és felújítások, alátámasztják iparunk műszaki fejlődését. Beszámoló az Interparlamentális Unió munkájáról Szerdán az Országgyűlés ülése után képviselői értekezletet tartottak az Országházban. Az értekezlet meghallgatta Rónai Sándornak az Országgyűlés elnökének, az Interparlamentális Unió magyar csoportja elnökének beszámolóját az Unió legutóbbi konferenciáiról és a magyar csoport delegációjának tevékenységéről. Beszámoló után az Interparlamentáris Unió magyar csoportja megvitatta és elfogadta a csoport új ügyrendjét. Az ügyrend alapján három taggal kibővített vezetőségbe Nagy Mária, Barcs Sándor és Rusznyák István képviselőket választották. 1956. FEBRUÁR 1. Az Állami Gazdaságok Minisztériumának felhívása Az Állami Gazdaságok Minisztériuma felhívja az állami gazdaságok vezetőit, hogy az északnyugatról érkezett hideg légtömegek hatására bekövetkezett lehűlés és az ország különböző részein tapasztalható hófúvások miatt azonnal tegyenek intézkedéseket az állatállomány folyamatos takarmány- és ivóvízellátásának biztosítására. Gondoskodjanak továbbá a szabadban lévő vízvezetékcsövek és vízcsapok fagyvédelméről is. Sarkvidéki eredetű hideg nyomul hazánkba A Meteorológiai Intézet jelentése szerint csütörtökön reggel Csehszlovákia felől északnyugati széllel új hideghullám érkezett hazánkba. A hideget az éjszakai havazás előzte meg. A Mátrában a lehullott hó vastagsága elérte a fél métert. Az új hideghullám annak következménye, hogy Csehszlovákia, Lengyelország és a balti köztársaságok területén napok óta sarkvidéki eredetű levegő halmozódott fel és a vastag hótakaró fölött tovább hűlt. A hideghullám csütörtökön délelőtt elérte Budapestet. A fővárosban két óra alatt tíz fokkal sűlyedt a hőmérséklet s délelőtt fél 11 órakor már —14 fokot mértek. A betóduló hideg egyébként az egész ország területén érezteti hamvát. Csütörtökön délelőtt az északnyugati megyékből —20—22, a déli és a keleti megyékből —10—11 fokot jelentettek. A lehűlés fokozatosan tovább terjed az ország délkeleti részeire is. A szél ereje előreláthatólag nem fokozódik lényegesen. De számítani lehet arra, hogy az országutakon sok helyen újabb hóakadályok keletkeznek. A Meteorológiai Intézet a beérkező adatokból csak ezután állítja össze a hideghullám további várható alakulását. A DÍVSZ végrehajtóbizottságának határozatai Helsinki (TASZSZ). A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Végrehajtóbizottsága helsinki ülésén a következő határozatokat hozta: 1. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Végrehajtóbizottságának javaslatai a VI. Világifjúsági és Diáktalálkozó előkészítéséről; 2. határozat az ifjúsági szervezetek közötti együttműködés megszilárdításáról és 3. határozat a fiatal nők közötti munkáról. A VI. Világifjúsági és Diáktalálkozóval kapcsolatban a végrehajtó bizottság javasolja, hogy a fesztivált Moszkvában 1957 július 28—augusztus 11-ig „A békéért és barátságért’’ jelszóval tartsák meg. Elhatározták, hogy a fesztiválra a világ minden országából harmincezer fiatalt hívnak meg tekintet nélkül politikai és vallási meggyőzésükre és arra, hogy milyen szervezethez tartoznak. Az ifjúsági szervezetek együttműködésének megszilárdításával kapcsolatban a végrehajtó bizottság helyesli a titkárságnak azt a javaslatát, hogy a jövő nyáron szervezzenek nagy kampányt, ,,A barátság szünideje’’ jelszavával. A fiatal nők közötti munkáról szóló határozatban a végrehajtó bizottság javasolja a DÍVSZ összes tagszervezetének, hogy tanulmányozza a fiatal nők helyzetét, követeléseit és különleges igényeit, találják meg azokat az utakat és formákat, amelyek lehetővé teszik, hogy a fiatal nők fokozottabban vegyenek részt az általános békemozgalomban, védelmezzék saját követeléseiket. A DISZ-tagösszeírás tapasztalatai megyénkben A DISZ Központi Vezetőség határozata alapján 1955. októberében a megyei DISZ-apparátus értekezleten megkezdődött megyénkben a DISZ tagok összeírásának előkészítése. A járási DISZ-titkári tanfolyamok nem valami jól voltak előkészítve és nem is sikerültek elég jól, mert ,a gyönki járás kivételével 59 százalékos volt a megjelenés. December 1-én megkezdődött az összeírás. Itt szép eredmények mutatkoztak, főleg a bonyhádi járásban. Ennek eredményeként határidőre be is tudtuk fejezni három alapszervezet kivételével az összeírást. Az egész megyében az összeírás ideje alatt megyénk DISZ-szervezetei megerősödtek és rendszeres szervezeti életet élnek. Alapszervezeteinkben mintegy 1500 fiatal aktíva dolgozott, akik az összeírás ideje alatt majdnem minden fiatalhoz eljutottak és beszéltek arról, hogy mit akarnak tenni DISZ szervezeteinkben. Az aktívák segítségével megjavult a DISZ és a szülők közötti kapcsolat. Majdnem minden DISZ gyűlésen jelen vannak a szülők és hozzászólásaikkal tapasztalataikkal segítik a DISZ- szervezetek munkáját. Az összeírás ideje alatt a vezetőségeket kiegészítették, volt, ahol új vezetőségeket is választottak. Az új vezetőségekben sok fiatal asszony kapott helyet. A bonyhádi járásban 15 asszonyt választottak be a vezetőségekbe és 6 fiatal elvtársnő lett DISZ-titkár. Az összeírás eredményeként megjavult a DISZ-szervezetek tevékenysége a termelés vonalán. A Faddi Győzelem Tsz DISZ- szervezete felhívta a megye tsz DISZ-szervezetei figyelmét, hogy vállaljanak védnökséget a kukorica négyzetes vetése felett, ők maguk 100 kataszteri hold kukorica négyzetes vetését vállalták. Igen sok termelőszövetkezeti és gépállomási DISZ-szervezet munkacsapatokat alakított. A nagyvejkei DISZ-szervezet felhívással fordult a megye DISZ szervezeteihez, hogy kezdeményezzék a közhasznú munkákban való részvételt (faültetés, tiszta udvar tiszta házak, virágoskert és virágos ablak.) A megye DISZ- szervezetei örömmel csatlakoznak a felhíváshoz. A kultúrmunka területén is van javulás, a DISZ-szervezetek 90 százalékában színdarabot tanulnak. Igen sokan beneveztek a Ságvári Endre kulturális és sport seregszemlére is, ahol mód van rá, a József Attila olvasómozgalomban is részt vesznek. A szakköri munka is javulóban van. A bonyhádi járásban például 16 szakkör dolgozik 350 lány és fiatalasszony részvételével. Petőfi iskoláink is jobban dolgoznak, mint előtte. A tamási járásban 1955 dec. 2-ig csak 12 Petőfi iskola indult be, de jelenleg 22 Petőfi iskola tart rendszeresen foglalkozást. Ez a létszám állandóan nő. Az összeírás alatt a pedagógusok segítsége és áldozatvállalása is megnőtt. Bőiikén pedagógusok végezték el az összeírást. Tevelen és Simontornyán az egész pedagóguskar bekapcsolódott a DISZ-szervezet munkájába, Bonyhádon 30 fiatal pedagógust választottak be a DISZ vezetőségekbe. A pedagógusok segítőkészsége megmutatkozik az egész megye területén. A pártbizottságok és alapszervezetek részéről igen nagy és konkrét segítséget kaptunk. Ez a segítség beigazolta, hogy a pártbizottságok és alapszervezetek a pártmunka fontos részének tartják a DISZ -munkát. Az összeírás ideje alatt rendszeresen beszámoltatták a DISZ-alapszervi vezetőket és a DISZ-bizottságokat; tanácsaikkal és a gyakorlatban is sokat segítettek az összeírásban. A tagösszeírás hiányossága az volt, hogy az előkészület ideje alatt nem hozta rendbe minden járási bizottság tagnyilvántartását, s ezért több hónapos elmaradás mutatkozott az átjelentkezésekben. Igen sok helyen két karton volt egy tagról. A járási bizottságok nyilvántartása nem volt pontos és ebből sok hiba adódott. A tagösszeírás alatt legjobb munkát végeztek a bonyhádi, gyönki, a szekszárdi járási és városi bizottságok. Legjobban lemaradt és legrosszabb munkát a paksi járási bizottság végezte: 400 DISZ-taggal kevesebbet írt össze, mint amit a nyilvántartás szerint össze kellett volna írnia. A járási bizottságoknak nagy gondot kell fordítaniok a pótösszeírásra, mert többszázra rúg azoknak a fiataloknak a száma, akik még nincsenek összeírva. Ezt bizonyítja a Szekszárdi Járási Végrehajtó Bizottság munkája, mert alig két hét alatt 162 főt írt össze pótösszeírással. Nagy gondot kell fordítani a járási bizottságoknak a tagkönyvkiosztó taggyűlésekre. Hogy jól sikerüljenek ,arra minden feltétel megvan. Eddigi taggyűléseink azt bizonyítják, hogy jó előkészítő munka nyomán az összeírt tagok 95—100 százaléka megjelenik, példák bizonyítják, hogy ezeken a gyűléseken igen sok DISZ-en kívüli fiatal is megjelenik, akikkel ha helyesen foglalkozunk, tovább erősíthetjük velük a DISZ táborát. HÉGER ANTAL DISZ MVB felelős szervező.