Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-10 / 35. szám

2 TOLNAI NAPLÓ B tanácsok részesedése A költségvetési javaslatban jelentős helyet kaptak a taná­csok. A költségvetés kiadásaiból a tanácsok közel 7 milliárd forinttal részesednek. Ez is bizonyítja, hogy a taná­csok politikai és gazdasági je­lentősége, hatásköre, évről évre növekszik — mondotta a pénz­ügyminiszter, majd így foly­tatta: > — Külön ki kell emelni Buda­pest főváros tanácsának költség­vetési előirányzatát. Budapest főváros tanácsának 1956. évi költségvetése egymilliárd 770,116.000 forint, az egész ta­nácsi költségvetés 25 százaléka, kifejezi fővárosunknak az or­szág életében betöltött jelentő­ségét. A pénzügyminiszter rámuta­tott, hogy jelentős feladatok hárulnak a pénzügyi szervekre, majd így szólt: — Tisztelt Országgyűlés! Az 1956. évi népgazdasági tervben és állami költségvetésben kife­jezésre jutnak a Magyar Dol­gozók Pártja központi vezető­ségének alapvető határozatai, a Magyar Népköztársaság kormá­nyának legfontosabb célkitű­zései. A költségvetés visszatük­rözi azt a jelentős gazdasági, szociális és kulturális progra­mot, amelynek végrehajtása ko­moly előrehaladást biztosít a szocializmus építésében, a má­sodik ötéves terv megvalósítá­sában. A siker attól függ, hogyan mozgósítjuk népünket a kitű­zött feladatok megoldására.­­ Ezért mindenütt fel kell ka­rolni a dolgozók kezdeménye­zéseit, biztosítani kell a szocia­lista munkaverseny további — nagyarányú kibontakozását, fo­kozni kell a falu dolgozóinak részvételét terveink végrehaj­tásában, minden téren meg kell szilárdítani a munka és az állam­polgári fegyelmet. — Irányító szerveinknek, vállalatainknak, tanácsainknak, párt- és tömeg­szervezeteinknek ez a legfonto­sabb feladata. Csak így valósít­ható meg a munka termelékeny­ségének elhatározott emelése, az önköltség csökkentése. Csak így biztosítható gazdasági, szo­ciális és kulturális programunk maradéktalan végrehajtása. A Magyar Népköztársaság kormánya a program végrehaj­tásában bizton számít dolgozó népünk támogatására. Nem két­séges, hogy hős munkásosztá­lyunk, szorgalmas, dolgozó pa­rasztságunk, néphez hű értel­miségünk — egész dolgozó né­pünk — odaadó munkája siker­re viszi szocializmust építő 1956. évi népgazdasági tervünket és állami költségvetésünket. Kérem a beterjesztett költség­vetés elfogadását. Az 1956. évi költségvetés az Országgyűlés­ előtt (Folytatás az 1. oldalról.) A mezőgazdaság fejlesztésé­re a költségvetés közel ötmilli­­árd forintot fordít, amelynek jelentős része — mintegy 1,9 milliárd forint — a beruházá­sok célját szolgálja. Mezőgaz­daságunk fokozódó gépellátása lehetővé teszi, hogy az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben a növényápolási munkák túl­nyomó részét is géppel vé­gezzék. Segítség a termelőszövetkezeteknek A költségvetés a mezőgazda­ság fejlesztésére biztosított ke­reteken belül a legjelentősebb segítséget a termelőszövetkeze­tek részére nyújtja. Az 1956. évi állami költség­­vetés a termelőszövetkezetek­nek tehénistállók, silók építé­sére, fásításra, öntözőtelepek és halastavak építésére, gyümölcs­ös szőlőtelepítésre, talajjaví­tásra és gépi felszerelésre közel 350 millió forint hosszú­lejáratú hitelt irányoz elő, ami 28 százalékkal halad­ja meg az elmúlt év azonos elő­irányzatát. Műtrágya, takarmány, jószág és felszerelés vásárlására a költségvetés 261 millió forint középlejá­ratú hitelt biztosít, ami 33 százalékkal haladja meg az e célra fordított 1955. évi ki­adásokat. A pénzügyminiszter a gépál­lomások, a begyűjtési miniszté­rium növekvő feladatai után a közlekedésről beszélt, melyre nagyobb szállítási feladatok há­rulnak, mint az előző évben. A továbbiakban a beruházási előirányzatokról a következőket mondotta: “ Az 1956. évi népgazdasági terv beruházásokra 12,8 milliárd forintot irányoz elő, amelynek döntő részét a költ­ségvetés biztosítja. Az 1955. évi tervezetthez képest kereken 30 százalékos növekedést jelent. Az összes beruházások 40,7 százaléka az ipar, ezen belül 39 százaléka a nehézipar fej­lesztését szolgálja, a nehézipar beruházásaiból különös jelentő­ségük van azoknak a beruházá­soknak, amelyek alapanyag és energetikai bázisunk kiszé­lesítését eredményezik, s ezál­tal lehetővé teszik feldolgozó iparunk hazai nyersanyagokkal való bővített ellátását. A dolgozók életszínvonalának növelésével kapcsolatban Olt Károly ezt mondotta: Az életszínvonal növelése — A termelés növekedése, a munka termelékenységének emelkedése és az önköltség csökkentése alapján az 1956. évben növeljük az életszínvonalat, a munkások és alkalmazottak , főleg a közvetlen termelésben részt­vevők reálbérét s a dolgozó parasztság jövedelmét is. A növekvő vásárlóerő szüksé­gessé teszi a fogyasztási áru­alap, a kiskereskedelmi áru­forgalom növelését. A kereske­delemmel szemben nagyobb igény jelentkezik a választék bővítése, az áruk megfelelő el­osztása tekintetében. A kereslet kielégítésére szorosabbá kell tenni a belkereskedelem kap­csolatát a termeléssel. Biztosí­tani kell­­, hogy a régiek mel­lett — új cikkek egész sorát hozzuk forgalomba, így háztar­tási gépeket, televíziós készülé­keket, férfi, női és gyermekci­pőket, műszálból készült ruhá­zati cikkeket stb. lényegében nagyobb választékban és jobb minőségben. A népjólét emelése érdeké­ben a kormány jelentős össze­geket fordít a lakásépítésre, szociális és kulturális célokra. A lakásépítkezések előirány­zata 70 százalékkal haladja meg a múlt évit. Budapesten­­ mintegy 10 000 lakást épít az állami építőipar. Az 1956. évi terv szerint 100 község villamosítását valósít­­juk meg, 19 000 lakásba vezet­jük be a gázt. 660 új iskolai tan­­ermet létesítünk. Tovább bő­vítjük az óvodák, kulturális ott­honok, mozik hálózatát. Az egészségügyi ellátás színvonalá­nak emelése érdekében 1250 új kórházi ágyat létesítünk. A költségvetés szociális, egész­ségügyi és kulturális intézmé­nyekre és feladatokra szolgáló kiadásaink összege ebben az év­ben 11 milliárd 476.000.000 fo­rint. A vállalatoknál műszaki fej­lesztésre és kísérletekre elő­irányzott kiadásokon felül gon­doskodás történt a költségvetés­ben a tudományos kutatóinté­zetekben folyó munka fejleszté­sének anyagi fedezetéről. A költségvetés a mezőgazda­ság fejlesztésére, az állami gazdaságok és gépállomások beruházásaira, termelőszövet­kezetek közép- és hosszúlejá­ratú hiteleire, valamint a mező­gazdaság fejlesztését szolgáló intézmények céljaira, a mező­­gazdasági kutatómunka elő­mozdítására a múlt évihez ké­pest jelentősen nagyobb össze­geket irányoz elő. Beszélt még az új adórend­szerről, a lakásépítkezésre elő­irányzott igen jelentős össze­gekről. Majd rámutatott arra is, hogy a pénzügyminisztéri­umnak, a pénzügyi dolgozók­nak, az állami ellenőrzés mi­nisztériuma ellenőreinek fontos feladata, hogy feltárják az e té­ren még meglévő lazaságokat és harcoljanak az igazgatás legcélszerűbb szervezéséért, a felesleges státusok felszámolá­sáért. Az 1956. évi költségvetés egyenlege egy milliárd 185.000.000 forint felesleget mu­tat. A bevételi felesleg mérté­ke kielégítő, a költségvetés szi­lárdan alapozza meg 1956. évi pénzügyi gazdálkodásunkat. Dittos István elvtárs felszólalása A pénzügyiminiszter beszéde után Antos István, a költségve­tés előadója, az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsá­gának elnöke szólalt fel. Hang­súlyozta: a gazdasági és pénz­ügyi bizottság megállapította, hogy a pénzügyminiszter által ismertetett költségvetés az 1956. évi népgazdasági terv előírásai­nak megfelelően készült, bevé­telei a termelékenység növeke­désére, az önköltség csökkenté­sére, a takarékosság fokozott érvényesítésére támaszkodnak, kiadásai pedig biztosítják mind a felhalmozás, mind a dolgozók anyagi és kulturális életszínvo­nala emelésének a tervben elő­irányzott mértékét. 1956-ban a termelés az ipar­ban 6 százalékkal, a mezőgaz­daságban 3 százalékkal emelke­dik. Tervünk az iparban a ter­melékenység emelkedését, az önköltség csökkentését, a mező­­gazdaságban a hozamok növeke­d­ését úgy irányozza elő, hogy a nemzeti jövedelem 4,8 száza­lékkal emelkedjék. A továbbiakban arról beszél, hogy az 1956-os év ötéves ter­vünk első esztendeje. Jól kell megalapoznunk már a második ötéves terv első évében nép­gazdaságunk további fejlődését, népgazdaságunk alapanyag- és energia­bázisának növelését, iparunk korszerűsítését és mű­szaki színvonalának emelését, a mezőgazdasági termelés növelé­sét, szocialista szektorának to­vábbi megszilárdítását. Mindez indokolja a beruházások ma­gasabb összegben történő elő­irányzatát. A továbbiakban beszélt még a szociális és egészségügyi ki­adások emelkedéséről, majd hangsúlyozta, hogy a költségve­tés előirányzatai, elsősorban a beruházások és felújítások, alá­támasztják iparunk műszaki fejlődését. Beszámoló az Interparlamentális Unió munkájáról Szerdán az Országgyűlés ülé­se után képviselői értekezletet tartottak az Országházban. Az értekezlet meghallgatta Rónai Sándornak az Országgyűlés el­nökének, az Interparlamentális Unió magyar csoportja elnöké­nek beszámolóját az Unió leg­utóbbi konferenciáiról és a ma­gyar csoport delegációjának te­vékenységéről. Beszámoló után az Interpar­­lamentáris Unió magyar cso­portja megvitatta és elfogadta a csoport új ügyrendjét. Az ügy­rend alapján három taggal ki­bővített vezetőségbe Nagy Mária, Barcs Sándor és Rusz­­nyák István képviselőket vá­lasztották. 1956. FEBRUÁR 1­. Az Állami Gazdaságok Minisztériumának felhívása Az Állami Gazdaságok Mi­nisztériuma felhívja az állami gazdaságok vezetőit, hogy az északnyugatról érkezett hideg légtömegek hatására bekövetke­zett lehűlés és az ország külön­böző részein tapasztalható hó­fúvások miatt azonnal tegyenek intézkedéseket az állatállomány folyamatos takarmány- és ivó­víz­ellátásának biztosítására.­­ Gondoskodjanak továbbá a sza­badban lévő vízvezetékcsövek és vízcsapok fagyvédelméről is. Sarkvidéki eredetű hideg nyomul hazánkba A Meteorológiai Intézet je­lentése szerint csütörtökön reg­gel Csehszlovákia felől észak­­nyugati széllel új hideghullám érkezett hazánkba. A hideget az éjszakai havazás előzte meg. A Mátrában a lehullott hó vas­tagsága elérte a fél métert. Az új hideghullám annak következ­ménye, hogy Csehszlovákia, Lengyelország és a balti köz­társaságok területén napok óta sarkvidéki eredetű levegő hal­mozódott fel és a vastag hóta­karó fölött tovább hűlt. A hideghullám csütörtökön délelőtt elérte Budapestet. A fő­városban két óra alatt tíz fok­kal sűlyedt a hőmérséklet s dél­előtt fél 11 órakor már —14 fo­kot mértek. A betóduló hideg egyébként az egész ország területén érez­teti hamvát. Csütörtökön dél­előtt az északnyugati megyék­ből —20—22, a déli és a keleti megyékből —10—11 fokot jelen­tettek. A lehűlés fokozatosan tovább terjed az ország délke­leti részeire is. A szél ereje előreláthatólag nem fokozódik lényegesen. De számítani lehet arra, hogy az országutakon sok helyen újabb hóakadályok ke­letkeznek. A Meteorológiai Intézet a be­érkező adatokból csak ezután állítja össze a hideghullám to­vábbi várható alakulását. A DÍVSZ végrehajtóbizottságának határozatai Helsinki (TASZSZ). A Demo­kratikus Ifjúsági Világszövet­ség Végrehajtóbizottsága hel­sinki ülésén a következő hatá­rozatokat hozta: 1. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Végrehajtóbizott­ságának javaslatai a VI. Világ­ifjúsági és Diáktalálkozó elő­készítéséről; 2. határozat az ifjúsági szer­vezetek közötti együttműködés megszilárdításáról és 3. határozat a fiatal nők kö­zötti munkáról. A VI. Világifjúsági és Diák­­találkozóval kapcsolatban a végrehajtó bizottság javasolja, hogy a fesztivált Moszkvában 1957 július 28—augusztus 11-ig „A békéért és barátságért’’ jel­szóval tartsák meg. Elhatároz­ták, hogy a fesztiválra a világ minden országából harmincezer fiatalt hívnak meg tekintet nél­kül politikai és vallási meggyő­­zésükre és arra, hogy milyen szervezethez tartoznak. Az ifjúsági szervezetek együttműködésének megszilár­dításával kapcsolatban a végre­hajtó bizottság helyesli a titkár­ságnak azt a javaslatát, hogy a jövő nyáron szervezzenek nagy kampányt, ,,A barátság szünide­je’’ jelszavával. A fiatal nők kö­zötti munkáról szóló határozat­ban a végrehajtó bizottság java­solja a DÍVSZ összes tagszerve­zetének, hogy tanulmányozza a fiatal nők helyzetét, követelé­seit és különleges igényeit, ta­lálják meg azokat az utakat és formákat, amelyek lehetővé te­szik, hogy a fiatal nők fokozot­tabban vegyenek részt az álta­lános békemozgalomban, vé­delmezzék saját követelései­ket. A DISZ-tagösszeírás tapasztalatai megyénkben A DISZ Köz­ponti Vezetőség határozata alapján 1955. októ­berében a megyei DISZ-appará­­­tus értekezleten megkezdődött megyénkben a DISZ tagok össze­­írásának előkészítése. A járási DISZ-titkári tanfolyamok nem valami jól voltak előkészítve és nem is sikerültek elég jól, mert ,a gyönki járás kivételével 59 százalékos volt a megjelenés. December 1-én megkezdődött az­­ összeírás. Itt szép eredmények mutatkoztak, főleg a bonyhádi járásban. Ennek eredményeként határidőre be is tudtuk fejezni három alapszervezet kivételével az összeírást. Az egész megyé­ben az összeírás ideje alatt me­gyénk DISZ-szervezetei megerő­södtek és rendszeres szervezeti életet élnek. Alapszervezeteink­ben mintegy 1500 fiatal aktíva dolgozott, akik az összeírás ideje alatt majdnem minden fiatalhoz eljutottak és beszéltek arról, hogy mit akarnak tenni DISZ szervezeteinkben. Az aktívák segítségével meg­javult a DISZ és a szülők közötti kapcsolat. Majdnem minden DISZ gyűlésen jelen vannak a szülők és hozzászólásaikkal­­ ta­pasztalataikkal segítik a DISZ- szervezetek munkáját. Az össze­írás ideje alatt a vezetőségeket kiegészítették, volt, ahol új ve­zetőségeket is választottak. Az új vezetőségekben sok fiatal­ asszony kapott helyet. A bony­hádi járásban 15 asszonyt vá­lasztottak be a vezetőségekbe és 6 fiatal elvtársnő lett DISZ-tit­­kár. Az összeírás eredményeként megjavult a DISZ-szervezetek te­vékenysége a termelés vonalán. A Faddi Győzelem Tsz DISZ- szervezete felhívta a megye tsz DISZ-szervezetei figyelmét, hogy vállaljanak védnökséget a kuko­rica négyzetes vetése felett, ők maguk 100 kataszteri hold kuko­rica négyzetes vetését vállalták. Igen sok termelőszövetkezeti és gépállomási DISZ-szervezet mun­kacsapatokat alakított. A nagy­­vejkei DISZ-szervezet felhívás­sal fordult a megye DISZ szerve­zeteihez, hogy kezdeményezzék a közhasznú munkákban való részvételt (faültetés, tiszta udvar tiszta házak, virágoskert és vi­rágos ablak.) A megye DISZ- szervezetei örömmel csatlakoz­nak a felhíváshoz. A kultúrmunka területén is van javulás, a DISZ-szervezetek 90 százalékában színdarabot ta­nulnak. Igen sokan beneveztek a Ságvári Endre kulturális és sport seregszemlére is, ahol mód van rá, a József Attila olvasómozga­lomban is részt vesznek. A szak­köri munka is javulóban van. A bonyhádi járásban például 16 szakkör dolgozik 350 lány és fiatalasszony részvételével. Petőfi iskoláink is jobban dol­goznak, mint előtte. A tamási járásban 1955 dec. 2-ig csak 12 Petőfi iskola indult be, de jelen­leg 22 Petőfi iskola tart rendsze­resen foglalkozást. Ez a létszám állandóan nő. Az összeírás alatt a pedagógusok segítsége és ál­dozatvállalása is megnőtt. Bőii­kén pedagógusok végezték el az összeírást. Tevelen és Simon­­tornyán az egész pedagóguskar bekapcsolódott a DISZ-szervezet munkájába, Bonyhádon 30 fiatal pedagógust választottak be a DISZ vezetőségekbe. A pedagó­gusok segítő­készsége megmu­tatkozik az egész megye terüle­tén. A pártbizottságok és alapszer­vezetek részéről igen n­agy és konkrét segítséget kaptunk. Ez a segítség beigazolta, hogy a pártbizottságok és alapszerveze­tek a pártm­unka fontos részé­nek tartják a DISZ -munkát. Az összeírás ideje alatt rendszere­sen beszámoltatták a DISZ-alap­­szervi vezetőket és a DISZ-bi­­zottságokat; tanácsaikkal és a gyakorlatban is sokat segítettek az összeírásban. A tagösszeírás hiányossága az volt, hogy az előkészület ideje alatt nem hozta rendbe minden járási bizottság tagnyilvántartá­sát, s ezért több hónapos elma­radás mutatkozott az átjelentke­zésekben. Igen sok helyen két karton volt egy tagról. A járási bizottságok nyilvántartása nem volt pontos és ebből sok hiba adódott. A tagösszeírás alatt legjobb munkát végeztek a bonyhádi, gyönki, a szekszárdi járási és városi bizottságok. Legjobban lemaradt és legrosszabb mun­kát a paksi járási bizottság vé­­gezte: 400 DISZ-taggal keveseb­bet írt össze, mint amit a nyil­vántartás szerint össze kellett volna írnia. A járási bizottsá­goknak nagy gondot kell fordí­­taniok a pótösszeírásra, mert többszázra rúg azoknak a fiata­loknak a száma, akik még nin­csenek összeírva. Ezt bizonyítja a Szekszárdi Járási Végrehajtó­ Bizottság munkája, mert alig két hét alatt 162 főt írt össze pótösszeírással. Nagy gondot kell fordítani a járási bizottsá­goknak a tagkönyvkiosztó tag­gyűlésekre. Hogy jól sikerülje­nek ,arra minden feltétel meg­­van. Eddigi taggyűléseink azt bizonyítják, hogy jó előkészítő munka nyomán az összeírt ta­gok 95—100 százaléka megjele­nik, példák bizonyítják, hogy ezeken a gyűléseken igen sok DISZ-en kívüli fiatal is megje­lenik, akikkel ha helyesen fog­lalkozunk, tovább erősíthetjük velük a DISZ táborát. HÉGER ANTAL DISZ MVB felelős szervező.

Next