Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-22 / 45. szám

4 Védik, táplálják a hasznos vadakat A naponta ismétlődő hava­zás és a kemény hideg nagy veszélyt jelent az erdei, mezei vadak részére. Különösen szo­rult helyzetben vannak télen a hasznos mezei vadak, mert nemcsak élelemszerzési s­ie­­tőségeik csökkentek, hanem a nagy hidegtől űzött kárté­kony vadaknak és kóbor ebek­nek is gyakran esnek áldo­zatul. Az apró­vadállomány meg­­mentése és elszaporítása fon­tos nemzetgazdasági feladat, mert a külföldre szállított élő és lőtt vadért értékes import­cikkeket kapunk, másrészt mert a fogoly és fácánmada­rak évente sok gyommagvat és kártékony rovart elpusztí­tanak és ezzel nagy hasznára vannak a mezőgazdaságnak. A Tolna megyei vadásztár­saságok nemcsak lövik, ha­nem gondozzák is a vadakat. Erre sok helyen még az ös­­­szel felkészültek: etetőket ál­lítottak fel és oda élelmet rak­va, idejében hozzászoktatták a vadakat ezeknek látogatá­sához. A Középhídvégi Kí­sérleti Gazdaság területén 23, a tengelici vadásztársaság te­rületén pedig 32 etető van a fogoly és fácánmadarak ré­szére. Az etetőket e madarak által kedvelt galagonya és kökénybokrok között helyez­ték el ,ahová más vadak rit­kán férnek közel. Régebben csak időnként, most azonban mindennap vagy legalábbis másnaponként helyeznek el élelmet az etetőkben. A ten­gelici vadásztársaság három mázsa ocsut és csaknem ugyanannyi kölest, kukoricát, napraforgót, csumizt és egyéb apróm­agvat szerzett be erre a célra. De nemcsak intézmé­nyesen történik a gondosko­dás a hasznos vadakról, ha­nem a vadásztársaságok tag­jai saját készleteikből is hoz­zájárulnak a vadak táplálá­sához. Az etetéssel azonban nem ér véget a vadakról való gon­doskodás, mert ezzel egyidő­­ben fokozott mértékben irtják lövéssel és mérgezéssel a kártékony vadakat, kóbor ebeket, görényeket és héjákat is. Az etetők körül és a va­dak járta helyekről pedig mindig eltakarítják a havat, hogy megkönnyítsék azok mozgási lehetőségét. A vadnyulak és őzek, szarvasok táplálásáról sem feledkeztek meg. Előbbiek ré­szére burgonyát, zöldséghul­ladékot és szemestakarmányt helyeznek el, de azáltal is biztosítanak eledelt részükre, hogy a korán bokrosodott rozs és ősziárpa táblákról elhuzat­­ják foltonként a havat s eze­ken a helyeken friss táplálé­kot nyernek. Az őzek, szarva­sok részére pedig a nyáron összegyűjtött lombtakar­mányt és lucernaszénát rak­nak ki. A vesegümőkór modern szemlélete és a gyógyítása Az első gümőkóros vesét 1872-ben távolították el. Ezen időtől kezdve a műtét általá­nossá vált, az eredmények azonban nem voltak kielégítő­­ek, az operált betegeknek csak mintegy fele gyógyult tartósan. A vizsgálati eljárások tökélete­sedésével a beteg vese elválto­zását mind hamarabb lehetett felismerni, a betegek mind ko­rábban kerültek műtétre, azon­ban a gyógyeredmények így sem javultak. Világszerte ál­talános tapasztalat volt, hogy sok esetben a műtét a betegnek ártott, a megmaradt vesében gümőkóros folyamat lobbant fel, ami azt és a beteget elpusz­tította. A sebészet hatalmas fejlődése sem tudott ezen vál­toztatni, még 1949-ben is a gyó­gyulási százalék csak 50—60 között volt. A magyarázat abban rejlett, hogy a vesegümőkór terjedését úgy képzelték, hogy a gümő­kóros veséből a kórokozók a hó­lyagba jutnak, azt megbetegí­­tik, majd a másik oldali vese­vezetéken felszállva fertőzik az ellenkező oldali vesét. Ennek megfelelően a beteg vesét mi­előbb igyekeztek kiiktatni, hogy az epet ne fertőzhesse. Az elgondolás téves volt. Az 1920. és 1935. évek közti idő­ben történt kutatások bebizo­nyították, hogy a vesék a vérbe került bacteriumok útján be­tegednek meg és minden eset­ben egyidejűleg mindkét vese. A tüdőgümőkór korai idejében történik ez a fertőzés az esetek többségében, a vesék azonban nagy gyógyhajlammal bírnak és sokszor minden beavatkozás nélkül, maguktól gyógyulnak. Ha a szervezet az erős fertőzés­sel megküzdeni nem tud, egyik, vagy esetleg mindkét oldalon megindul a szerv pusztulása. A vese megbetegedésére utaló tünetek fellépése rendszerint huzamosabb időt, 6—10 évet vesz igénybe. Ezen felismerések tették le­hetővé a kezelés eredményei­nek javítását. Hasonló jelentőség­gel bírt az újkeletű és hatékony tuberkulózis elleni gyógyszerek (Streptomycin, Isonicid, PAS) előállítása és széleskörű alkal­mazása. Ma legelső célunk a betegség minél korábbi felis­merése, amikor az még mű­tét nélkül, gyógyszerekkel gyó­gyítható. Előrehaladottabb eset­ben a beteg gyógyszeres ke­zelésben részesül, hogy az ép­nek látszó vesében apró, ki nem mutatható gócok meggyó­gyuljanak. A beteg szerv eltá­volítása után is még huzamos gyógyszeres kezelésre van szük­ség. A hatékony tuberkulózis el­leni gyógyszerek, a kifinomult vizsgálati eljárások, valamint a műtéti technika fejlődése a legutóbbi 6—7 év alatt azt eredményezték, hogy lehetővé vált, sajnos csak ritka, erre al­kalmas esetekben, a vesék meg­betegedett részeinek eltávolí­tása, a szerv feláldozása nél­kül. A röviden vázolt fejlődés kö­vetkeztében az elmúlt 10 év alatt a vesegümőkór gyógyítása rendkívüli mértékben hala­dt előre: a betegek 90 százalék­a gyógyíthatóvá vált. A tüdőgondozók és a körzet­i orvosok jó munkája folyomá­­nyaként, ha a betegek idejébe­n kerülnek gyógykezelésre, az eredmények további javulása várható és a fejlődő orvostu­do­­mány ezen rettegett betegség pusztításának is gátat tud vet­­ni. Dr. Posta Bekény Állami Gazdaságok! Termelőszövetkezetek! Dolgozó Parasztok! A Terményforgalmi Válla­lat kijelölt telepein keresz­tül a széna- és szalmafélék vásárlását fokozott mértékben foly­tatja. Ezek a telepek a széna- és szalmafélék után a legmagasabb napi árat fizetik, erre vonatkozóan bővebb felvilágosítást a telepek adnak. Állami Gazdaságok ! Termelőszövetkezetek ! Dolgozó Parasztok ! Szalma- és szénafelesle­geiteket értékesítsétek a Terményforgalmi Vállala­­laton keresztül, mert ez komoly segítséget jelent népgazdaságunknak. Keresünk Itőműves-ipari tanulókat 16 éves kortól 18-ig 8 ólt. iskolai végzettséggel. Felveszünk segédmunkásokat és kubikosokat jelentkezés: Komló, 49-es Építőipari Vállalat Munka­ügyi osztályán Tavaszi apróvetőmag szükségletedet szerezd be a Földművesszövetkezetnél Beszerezhető a dombóvári járás valamennyi földműves­­szövetkezeti boltjában TOLNAI NAPLÓ A gyermekek öröméért! A Nemzetközi Gyermeknapra készül az MNDSZ. Több hónap választ el ben­nünket a Nemzetközi Gyer­meknaptól, de a paksi MNDSZ- asszonyok már készülnek, hogy ezt a napot igazán kedves­sé és felejthetetlenné tegyék a gyermekek számára. Gyermekjáték-készítő szak­kört alakítottak, ahol 15—16 asszony szorgos keze formálja, szabja, varrja, öltözteti a babákat, a mackókat és a többi állatfigurát, melyekkel majd a gyermeknapon kedveskednek a kicsinyeknek. — Jól ki akarjuk használni a hosszú téli estéket. Az a cé­lunk, hogy minél több asszony sajátítsa el a gyermekjátékok házilag való elkészítésének mű­vészetét — mondja Blazsekné, a szakkör vezetője. Tizenöt kisebb-nagyobb baba készül egyszerre. Ki kezét varrja, ki a fejet illeszti rá, s kész a kislányok legnagyobb öröme: a mosolygós baba. — Több, mint negyven állatfigu­rát készítenek. Ha befejezik a játékok készítését, sapkákat, sálakat kötnek a gyermekek­nek. Már meg is vették hozzá a gyapjúfonalat.­ Nagyon sze­retik a paksi asszonyok a szak­köri összejöveteleket, melyeken tanulnak, s egyben szórakoz­nak is. Míg a kiszabott formákat állítják össze. — Far­kas Gyuláné felolvasást tart a „Házasság és szerelem a Szovjetunióban” című könyv­ből. Nagy figyelemmel hall­gatja mindenki. A felolvasás után megbeszélik, a hallotta­kat. — Nagy feladat vár ránk MNDSZ-asszonyokra az ifjúság nevelésében, — mondja Kakas Istvánná­l, hogy meggondol­tak legyenek a fiatalok, s ne elhamarkodottan, hanem alapo­san meggondolva házasodja­nak. TAKÁCSNÉ. Apróhirdetések • MEGYEVILL Vállalat értesí­­ti Szekszárd város lakosságát, hogy mindennemű villanyszerelést és­­ javítást a vállalat központja Szekszárd, Garay tér 14. szám (telefon 20-77) vesz fel Megyevill. — SZEKSZÁRDI Villanyszerelő Vállalat (Megyevill) keres azonnali belépésre villanymotor tekercse­lőt. Szekszárd, Garay tér 14. — KÖZGAZDASÁGI Technikum, vagy képesített könyvelői vizsgá­val rendelkező férfi munkaerőt keres a Terményforgalmi Vállalat azonnal belépéssel. Jelentkezni lehet minden reggel 9 óráig a Vállalat munkaügyi vezetőjénél. t Eseménynaptár 1857 febru­ár 22-én szüle­tett Henrich Hertz német fizikus, aki elsőként hoz­ta­ létre és figyelte meg a hosszúhul­lámú elektromágneses hullámo­kat. Maxwell tisztán, következ­tetési úton már jóval előbb megjósolta ezt a jelenséget. Hertz első elektromágneses hul­­lámát csak a laboratóriumi helyiségen belül voltak ész­lelhetők és kimutathatók. Ak­kor még senki sem sejtette, hogy az új hullámok néhány évtized múlva milyen roppant gyakorlati jelentőségre emel­kednek. Hertz vizsgálatai vi­lágosan igazolták Maxwell elektromágneses fényelméleté­nek helyességét. Sikerült ugyan­is kimutatnia, hogy az elektro­mos rezgőkörből kiinduló elekt­romágneses hatások valóban hul­lámszerűen terjednek a térben. Hertz nemcsak a hullámok ter­jedési sebességét mérte meg, hanem meghatározta az általa keltett elektromos hullámok hullámhosszúságát is. Bebizo­nyította azon kívül, hogy ezek­kel a hullámokkal is lehet vis­­­szaverődést, törést és interfe­renciát előidézni. FEBRUÁR 22 Szerda Gerzson HÍREK — Megtörtént a vetőmagvak tisztítása a szedresi gépállomás körzetéhez tartozó termelőszö­vetkezetekben. A magtisztítást a gépállomás magtisztító gépei végezték. — Megbeszélést tartanak ma délelőtt a szekszárdi járási me­zőgazdasági osztályon a járás agronómusai. Ezen a megbe­szélésen a szakemberek ellen­őrzik a községi agronómusok szakmai felkészülését és be­számoltatják őket eddig vég­zett munkájukról.­­ Húsz vagon burgonyavető­­magot igényeltek már a szek­szárdi járásban a termelőszö­vetkezetek és az egyénileg dol­gozó parasztok a tervezett 12 vagonnal szemben. — Elkészültek a Szakadék c. film zenefelvételei. A film ze­­néjét Szabó Ferenc, kétszeres Kossuth-díj­as szerzette. — A Dollárpapa forgató cso­portja befejezte a film műter­mi felvételeit. Most a megfelelő időjárást várják, hogy meg­kezdjék a külső felvételeket, amelyek egy részére Nagykő­rösön kerül sor. — A szovjet mezőgazdasági hétre készülnek megyénkben. Ennek megrendezésére bekap­csolódott a Mezőgazdasági Igaz­gatóság, a Megyei Tanács Nép­művelési Osztálya és a TTIT. A végleges program már el­készült, amelynek értelmében a megye 12 községében fény­képkiállítást rendeznek, hat községben a Szovjetunióban járt mezőgazdászok élménybe­számolót tartanak, 8 községben pedig a vetőmagok és szerszá­mok előkészítéséről, valamint az őszi vetések helyes ápolásá­ról hangzanak el előadások. — Szovjet ösztöndíjasok és a Szovjetunióban jártak találko­zójára kerül sor március 3-án, Szekszárdon, a Magyar—Szov­jet Barátsági Hónap keretében. A találkozón előreláthatólag 30-an vesznek részt. PÁRTHÍREK Értesítjük az SZKP, Törté­net I. évfolyam propagandistá­it, hogy az V. fejezetből a pro­pagandista konferenciát már­cius 2-án, pénteken délelőtt 9 órakor tartjuk, a Pártoktatás Házában. Kérjük az elvtársak pontos megjelenését. Módi János konferenciavezető. 1956. FEBRUÁR 22. SPORT Az iskolai gyógyító testnevelésről írta: GABI GÉZA, gyógytestnevelési tanár, Szekszárd A fővárosi példa nyomán az Oktatásügyi Minisztérium az Egészségügyi Minisztériummal egyetértésben 1955. évtől hazánk minden megyéjében iskolai gyó­gyító testnevelést szervezett. Bár még gyermekcipőkben járunk, e rövid gondolatsorom azt a célt szolgálja, hogy rávilágítsak a kö­telező iskolai testnevelés céljára, feladataira és helyi problémákat felszínre vesse. Igen számosan vannak, akik összetévesztik a gyógyítva testnevelést a gyógy­pedagógiával. Itt nem csökkent szellemi képességűekről és még zömében nem is csökkent fizikai képességűekről van szó, hanem csupán a padbanülés következ­ményeként létrejött — a laikus számára észre sem vehető — tar­táshibáról, amelyet megelőző speciális gyakorlatokkal igyek­szünk kijavítani. Két fogalmat kell tehát tisz­tázni: az egyik a gyógyító testne­velés, a másik az iskolai gyógyító testnevelés. A gyógyító testnevelés széle­sebb fogalmi kör, amelybe a kór­házi gyógytornán kívül az isko­lai gyógyító testnevelés is bele­tartozik. Az a célja, hogy az em­beri csont és izomrendszert mű­ködésképes állapotban tartsa. Az iskolai gyógyító testnevelés, mint a gyógyító testnevelés egyik részterülete zömében csontelvál­tozásokkal, ezen belül elsősorban gerincelváltozásokkal foglalkozik. A gerincnek felnőtt korban élet­tani görbületei vannak, amelyek csecsemőkorban még nincsenek meg, mivel a gerincnek nem kell részt vennie a test feltámasztásá­ban és az egyenes tartásban. Új­szülött korban alakul ki a nyak tartásával párhuzamosan a nyaki csigolyák területére eső nyaki előrehajlás. (Nyaki lordosis.) A csecsemő ültetésével egyide­jűleg , a gerinc háti szakaszán hátrafelé domborodó hajlás ala­kul ki. (Háti skiphosis.) A járás kezdetekor a fent említett hajla­tokhoz csatlakozik az ágyéki ge­rincoszlopszakaszra eső ágyéki előrehajlás (lordosis), így alakul ki a test megterhelésével a ge­rinc normális állapotát jelentő — oldalról nézve — kettős S alakú görbület. A normális görbülettől a legki­sebb mértékű eltérés — bármely irányban legyen is — ha nem is romlik tovább, idős korra tartás­hibát és ezzel együttjáró fájdal­mat is eredményezhet. Ezt ,a tar­táshibát és a velejáró fájdalma­kat akarjuk az iskolai gyógyító testneveléssel megelőzni, vagy a további csontelferdülést meg­akadályozni. Tehát itt semmiféle betegségről szó nincs. Ez tanít­ványaimnak legalább 90 százalé­kára vonatkozik. Helytelen tehát az, hogy a szülők egyrészt gyer­mekét minden eszközzel igyek­szik felmenteni a gyógytorna alól. Helyesebben cselekednének, ha felmérnék a gyógytornának a gyerek későbbi egészségi állapo­tára gyakorolt javító hatását. Mint ahogyan a tetanusz védő­oltás megakadályozza szerveze­tünkben az esetleges későbbi sé­rülés esetén fellépő tetanusz mérgezést, ugyanúgy gyógyító testnevelésünk megakadályozza a mozgató szerv rendszeren keresz­tül a tartó — tehát a csontrend­szer — ezen belül a gerinc­tartás hibává fajuló további elferdülését. Az iskolai gyógyító testnevelé­sünk célja tehát a gerincelferdü­­­lések, az ezzel együttjáró műkö­dési zavarok megelőzése vagy a további romlás megakadályozása. Téves az az álláspont, hogy csak az iskolai testnevelés alól felmen­tett tanulók vesznek részt a gyógytestnevelési foglalkozásokon Van ugyan elenyésző százalékban ilyen tanulónk is, akik gyermek­­paralízisen estek keresztül és ezt követően végtagbénákká váltak, vagy csipőficamosak. Rajtuk se­gíteni már csak kis mértékben lehet. A bénult végtagot a má­sikkal egyenértékűvé tenni már 100 százalékosan nem lehet. Is­merjük a ingerkisugárzás lehető­ségeit, amely szerint ép területek ingerlésével károsodott területek is ingerlésbe hozhatók, így pél­dául nem egy példa van arra, hogy a gyermekparalízisen át­esett gyermeket, aki mozdulatlan fekvő volt, sikerült járni és ját­szani megtanítani. (Folytatjuk.) Szekszárd és Paks uralja a megyei női atlétikát! Mai cikkünkben a női számok első 10 helyezettje közé bekerült sportolókat állítjuk egymással szembe. Meglepő, hogy Szekszárd valamennyi női verseny­számnak adja a listavezetőjét. Paks a futószámok kivételével tel­jesen egyenrangú fél volt az el­múlt esztendőben. Nézzük meg most, hogy versenyszámcsopor­tonként mi a helyzet? Futószámok: 1. Szekszárd 20 versenyző, 2. Paks 8 versenyző, 3. Bonyhád 8 versenyző, 4. Tamási 4 ver­senyző, 5. Ő­­sény, Harc, Hőgyész 2—2 versenyző, 8. Bátaszék és Dun­af­öld­vár 1 — 1 versenyző. Szekszárd fölénye a futószá­mokban vitathatatlan volt az el­múlt esztendőben. Meglepetés, hogy a pályával nem rendelkező Paks Bonyhádot is megelőzve a 2. helyre került. De örvendetes­nek tartjuk őcsényi, harci és hő­­gyészi versenyzők jelenlétét is a legjobb 10 eredmény között. Ügyességi számok: 1. Szekszárd és Paks 7 ver­senyző, 3. Tolna 2 versenyző, 4. Bonyhád, Öcsény, Bátaszék és Dombóvár 1 — 1 versenyző. Mint látható az összeállításból Szekszárdnak és Paksnak nem volt ellenfele az ügyességi szá­mokban. Örvendetes hogy a paksi lányokban a szekszárdiak komoly ellenfelet találtak. Ez a kettejük között kialakuló vetélkedés min­den bizonnyal lendíti majd a fej­lődést. Súlyszámok: 1. Szekszárd és Paks 10—10 versenyző, 3. Bonyhád 5 verseny­ző, 4. Gyönk 2 versenyző, 5 Bá­­taszék, Tolna és­ Dombóvár 1 — 1 versenyzővel. A súlyszámokban is szinte ugyanaz a helyzet, mint az ügyes­ségiekben. Szekszárd mindössze annyi előnyt tud Pakssal szem­ben felmutatni, hogy a listaveze­tők minden esetben a szekszár­diak közül kerülnek ki. Bonyhád is 5 helyet szerzett és így a paksi és szekszárdi lányok nem marad­tak versenytárs nélkül. Egyéb versenyszámok: 1. Paks 10 versenyzővel, 2. Szekszárd 8 versenyzővel, 3. Bonyhád, Dombóvár és Őcsény 1 — 1 versenyzővel. Az egyéb versenyszámok kö­­zött a hárompróba és a váltók szerepelnek. Ezekben a verseny­számokban kettővel több paksi versenyzőt találunk, mint szek­szárdit. Paks és Szekszárd itt is teljesen versenytárs nélkül ma­radt. Ezek után pedig lássuk az összesítést. I­d­őj­árán Várható időjárás szerda es­tig: kelet felől felszakadozó fel­­hőzet, sok helyen havazás. Mér­sékelt, később élénkülő keleti szél. A hőmérséklet főképpen keleten tovább süllyed. Vár­ható legalacsonyabb hőmérsék­let mínusz 8, mínusz 13. Leg­magasabb nappali hőmérséklet szerdán, mínusz 4, mínusz 8 fok között. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklet mínusz 4 fok alatt. (MTI) MOZI Garay Filmszínház: Február 20—22-ig, hétfőtől szerdáig Kati és a vadmacska. Színes magyar természetfilm. Előadások kezdete: Vasár- és ünnepnap fél 4, fél 6 és 8 órakor. Hétköznap: fél 6 és 8 órakor. Olvasóink figyelmébe! Egyes községekbe, ahova lapunkat MÁVAUT vagy pos­tai gépkocsijárattal továbbít­juk, az utak nehezen járható­sága miatt lapunk érkezésében előfordulhatnak késések. Kérjük olvasóinkat, hogy esetleges elmaradt lappéldá­nyukat kérjék pótlólag a pos­tái kézbesítőktől. KIADÓHIVATAL TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: GYŐRE JÓZSEF Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó­­ Szerkesztőség telefonszáma: 20­10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20­11 A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Széchenyi u. 18 Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka ReziO

Next