Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-22 / 45. szám
4 Védik, táplálják a hasznos vadakat A naponta ismétlődő havazás és a kemény hideg nagy veszélyt jelent az erdei, mezei vadak részére. Különösen szorult helyzetben vannak télen a hasznos mezei vadak, mert nemcsak élelemszerzési sietőségeik csökkentek, hanem a nagy hidegtől űzött kártékony vadaknak és kóbor ebeknek is gyakran esnek áldozatul. Az apróvadállomány megmentése és elszaporítása fontos nemzetgazdasági feladat, mert a külföldre szállított élő és lőtt vadért értékes importcikkeket kapunk, másrészt mert a fogoly és fácánmadarak évente sok gyommagvat és kártékony rovart elpusztítanak és ezzel nagy hasznára vannak a mezőgazdaságnak. A Tolna megyei vadásztársaságok nemcsak lövik, hanem gondozzák is a vadakat. Erre sok helyen még az összel felkészültek: etetőket állítottak fel és oda élelmet rakva, idejében hozzászoktatták a vadakat ezeknek látogatásához. A Középhídvégi Kísérleti Gazdaság területén 23, a tengelici vadásztársaság területén pedig 32 etető van a fogoly és fácánmadarak részére. Az etetőket e madarak által kedvelt galagonya és kökénybokrok között helyezték el ,ahová más vadak ritkán férnek közel. Régebben csak időnként, most azonban mindennap vagy legalábbis másnaponként helyeznek el élelmet az etetőkben. A tengelici vadásztársaság három mázsa ocsut és csaknem ugyanannyi kölest, kukoricát, napraforgót, csumizt és egyéb aprómagvat szerzett be erre a célra. De nemcsak intézményesen történik a gondoskodás a hasznos vadakról, hanem a vadásztársaságok tagjai saját készleteikből is hozzájárulnak a vadak táplálásához. Az etetéssel azonban nem ér véget a vadakról való gondoskodás, mert ezzel egyidőben fokozott mértékben irtják lövéssel és mérgezéssel a kártékony vadakat, kóbor ebeket, görényeket és héjákat is. Az etetők körül és a vadak járta helyekről pedig mindig eltakarítják a havat, hogy megkönnyítsék azok mozgási lehetőségét. A vadnyulak és őzek, szarvasok táplálásáról sem feledkeztek meg. Előbbiek részére burgonyát, zöldséghulladékot és szemestakarmányt helyeznek el, de azáltal is biztosítanak eledelt részükre, hogy a korán bokrosodott rozs és ősziárpa táblákról elhuzatják foltonként a havat s ezeken a helyeken friss táplálékot nyernek. Az őzek, szarvasok részére pedig a nyáron összegyűjtött lombtakarmányt és lucernaszénát raknak ki. A vesegümőkór modern szemlélete és a gyógyítása Az első gümőkóros vesét 1872-ben távolították el. Ezen időtől kezdve a műtét általánossá vált, az eredmények azonban nem voltak kielégítőek, az operált betegeknek csak mintegy fele gyógyult tartósan. A vizsgálati eljárások tökéletesedésével a beteg vese elváltozását mind hamarabb lehetett felismerni, a betegek mind korábban kerültek műtétre, azonban a gyógyeredmények így sem javultak. Világszerte általános tapasztalat volt, hogy sok esetben a műtét a betegnek ártott, a megmaradt vesében gümőkóros folyamat lobbant fel, ami azt és a beteget elpusztította. A sebészet hatalmas fejlődése sem tudott ezen változtatni, még 1949-ben is a gyógyulási százalék csak 50—60 között volt. A magyarázat abban rejlett, hogy a vesegümőkór terjedését úgy képzelték, hogy a gümőkóros veséből a kórokozók a hólyagba jutnak, azt megbetegítik, majd a másik oldali vesevezetéken felszállva fertőzik az ellenkező oldali vesét. Ennek megfelelően a beteg vesét mielőbb igyekeztek kiiktatni, hogy az epet ne fertőzhesse. Az elgondolás téves volt. Az 1920. és 1935. évek közti időben történt kutatások bebizonyították, hogy a vesék a vérbe került bacteriumok útján betegednek meg és minden esetben egyidejűleg mindkét vese. A tüdőgümőkór korai idejében történik ez a fertőzés az esetek többségében, a vesék azonban nagy gyógyhajlammal bírnak és sokszor minden beavatkozás nélkül, maguktól gyógyulnak. Ha a szervezet az erős fertőzéssel megküzdeni nem tud, egyik, vagy esetleg mindkét oldalon megindul a szerv pusztulása. A vese megbetegedésére utaló tünetek fellépése rendszerint huzamosabb időt, 6—10 évet vesz igénybe. Ezen felismerések tették lehetővé a kezelés eredményeinek javítását. Hasonló jelentőséggel bírt az újkeletű és hatékony tuberkulózis elleni gyógyszerek (Streptomycin, Isonicid, PAS) előállítása és széleskörű alkalmazása. Ma legelső célunk a betegség minél korábbi felismerése, amikor az még műtét nélkül, gyógyszerekkel gyógyítható. Előrehaladottabb esetben a beteg gyógyszeres kezelésben részesül, hogy az épnek látszó vesében apró, ki nem mutatható gócok meggyógyuljanak. A beteg szerv eltávolítása után is még huzamos gyógyszeres kezelésre van szükség. A hatékony tuberkulózis elleni gyógyszerek, a kifinomult vizsgálati eljárások, valamint a műtéti technika fejlődése a legutóbbi 6—7 év alatt azt eredményezték, hogy lehetővé vált, sajnos csak ritka, erre alkalmas esetekben, a vesék megbetegedett részeinek eltávolítása, a szerv feláldozása nélkül. A röviden vázolt fejlődés következtében az elmúlt 10 év alatt a vesegümőkór gyógyítása rendkívüli mértékben haladt előre: a betegek 90 százaléka gyógyíthatóvá vált. A tüdőgondozók és a körzeti orvosok jó munkája folyományaként, ha a betegek idejében kerülnek gyógykezelésre, az eredmények további javulása várható és a fejlődő orvostudomány ezen rettegett betegség pusztításának is gátat tud vetni. Dr. Posta Bekény Állami Gazdaságok! Termelőszövetkezetek! Dolgozó Parasztok! A Terményforgalmi Vállalat kijelölt telepein keresztül a széna- és szalmafélék vásárlását fokozott mértékben folytatja. Ezek a telepek a széna- és szalmafélék után a legmagasabb napi árat fizetik, erre vonatkozóan bővebb felvilágosítást a telepek adnak. Állami Gazdaságok ! Termelőszövetkezetek ! Dolgozó Parasztok ! Szalma- és szénafeleslegeiteket értékesítsétek a Terményforgalmi Vállalalaton keresztül, mert ez komoly segítséget jelent népgazdaságunknak. Keresünk Itőműves-ipari tanulókat 16 éves kortól 18-ig 8 ólt. iskolai végzettséggel. Felveszünk segédmunkásokat és kubikosokat jelentkezés: Komló, 49-es Építőipari Vállalat Munkaügyi osztályán Tavaszi apróvetőmag szükségletedet szerezd be a Földművesszövetkezetnél Beszerezhető a dombóvári járás valamennyi földművesszövetkezeti boltjában TOLNAI NAPLÓ A gyermekek öröméért! A Nemzetközi Gyermeknapra készül az MNDSZ. Több hónap választ el bennünket a Nemzetközi Gyermeknaptól, de a paksi MNDSZ- asszonyok már készülnek, hogy ezt a napot igazán kedvessé és felejthetetlenné tegyék a gyermekek számára. Gyermekjáték-készítő szakkört alakítottak, ahol 15—16 asszony szorgos keze formálja, szabja, varrja, öltözteti a babákat, a mackókat és a többi állatfigurát, melyekkel majd a gyermeknapon kedveskednek a kicsinyeknek. — Jól ki akarjuk használni a hosszú téli estéket. Az a célunk, hogy minél több asszony sajátítsa el a gyermekjátékok házilag való elkészítésének művészetét — mondja Blazsekné, a szakkör vezetője. Tizenöt kisebb-nagyobb baba készül egyszerre. Ki kezét varrja, ki a fejet illeszti rá, s kész a kislányok legnagyobb öröme: a mosolygós baba. — Több, mint negyven állatfigurát készítenek. Ha befejezik a játékok készítését, sapkákat, sálakat kötnek a gyermekeknek. Már meg is vették hozzá a gyapjúfonalat. Nagyon szeretik a paksi asszonyok a szakköri összejöveteleket, melyeken tanulnak, s egyben szórakoznak is. Míg a kiszabott formákat állítják össze. — Farkas Gyuláné felolvasást tart a „Házasság és szerelem a Szovjetunióban” című könyvből. Nagy figyelemmel hallgatja mindenki. A felolvasás után megbeszélik, a hallottakat. — Nagy feladat vár ránk MNDSZ-asszonyokra az ifjúság nevelésében, — mondja Kakas Istvánnál, hogy meggondoltak legyenek a fiatalok, s ne elhamarkodottan, hanem alaposan meggondolva házasodjanak. TAKÁCSNÉ. Apróhirdetések • MEGYEVILL Vállalat értesíti Szekszárd város lakosságát, hogy mindennemű villanyszerelést és javítást a vállalat központja Szekszárd, Garay tér 14. szám (telefon 20-77) vesz fel Megyevill. — SZEKSZÁRDI Villanyszerelő Vállalat (Megyevill) keres azonnali belépésre villanymotor tekercselőt. Szekszárd, Garay tér 14. — KÖZGAZDASÁGI Technikum, vagy képesített könyvelői vizsgával rendelkező férfi munkaerőt keres a Terményforgalmi Vállalat azonnal belépéssel. Jelentkezni lehet minden reggel 9 óráig a Vállalat munkaügyi vezetőjénél. t Eseménynaptár 1857 február 22-én született Henrich Hertz német fizikus, aki elsőként hozta létre és figyelte meg a hosszúhullámú elektromágneses hullámokat. Maxwell tisztán, következtetési úton már jóval előbb megjósolta ezt a jelenséget. Hertz első elektromágneses hullámát csak a laboratóriumi helyiségen belül voltak észlelhetők és kimutathatók. Akkor még senki sem sejtette, hogy az új hullámok néhány évtized múlva milyen roppant gyakorlati jelentőségre emelkednek. Hertz vizsgálatai világosan igazolták Maxwell elektromágneses fényelméletének helyességét. Sikerült ugyanis kimutatnia, hogy az elektromos rezgőkörből kiinduló elektromágneses hatások valóban hullámszerűen terjednek a térben. Hertz nemcsak a hullámok terjedési sebességét mérte meg, hanem meghatározta az általa keltett elektromos hullámok hullámhosszúságát is. Bebizonyította azon kívül, hogy ezekkel a hullámokkal is lehet visszaverődést, törést és interferenciát előidézni. FEBRUÁR 22 Szerda Gerzson HÍREK — Megtörtént a vetőmagvak tisztítása a szedresi gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezetekben. A magtisztítást a gépállomás magtisztító gépei végezték. — Megbeszélést tartanak ma délelőtt a szekszárdi járási mezőgazdasági osztályon a járás agronómusai. Ezen a megbeszélésen a szakemberek ellenőrzik a községi agronómusok szakmai felkészülését és beszámoltatják őket eddig végzett munkájukról. Húsz vagon burgonyavetőmagot igényeltek már a szekszárdi járásban a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok a tervezett 12 vagonnal szemben. — Elkészültek a Szakadék c. film zenefelvételei. A film zenéjét Szabó Ferenc, kétszeres Kossuth-díjas szerzette. — A Dollárpapa forgató csoportja befejezte a film műtermi felvételeit. Most a megfelelő időjárást várják, hogy megkezdjék a külső felvételeket, amelyek egy részére Nagykőrösön kerül sor. — A szovjet mezőgazdasági hétre készülnek megyénkben. Ennek megrendezésére bekapcsolódott a Mezőgazdasági Igazgatóság, a Megyei Tanács Népművelési Osztálya és a TTIT. A végleges program már elkészült, amelynek értelmében a megye 12 községében fényképkiállítást rendeznek, hat községben a Szovjetunióban járt mezőgazdászok élménybeszámolót tartanak, 8 községben pedig a vetőmagok és szerszámok előkészítéséről, valamint az őszi vetések helyes ápolásáról hangzanak el előadások. — Szovjet ösztöndíjasok és a Szovjetunióban jártak találkozójára kerül sor március 3-án, Szekszárdon, a Magyar—Szovjet Barátsági Hónap keretében. A találkozón előreláthatólag 30-an vesznek részt. PÁRTHÍREK Értesítjük az SZKP, Történet I. évfolyam propagandistáit, hogy az V. fejezetből a propagandista konferenciát március 2-án, pénteken délelőtt 9 órakor tartjuk, a Pártoktatás Házában. Kérjük az elvtársak pontos megjelenését. Módi János konferenciavezető. 1956. FEBRUÁR 22. SPORT Az iskolai gyógyító testnevelésről írta: GABI GÉZA, gyógytestnevelési tanár, Szekszárd A fővárosi példa nyomán az Oktatásügyi Minisztérium az Egészségügyi Minisztériummal egyetértésben 1955. évtől hazánk minden megyéjében iskolai gyógyító testnevelést szervezett. Bár még gyermekcipőkben járunk, e rövid gondolatsorom azt a célt szolgálja, hogy rávilágítsak a kötelező iskolai testnevelés céljára, feladataira és helyi problémákat felszínre vesse. Igen számosan vannak, akik összetévesztik a gyógyítva testnevelést a gyógypedagógiával. Itt nem csökkent szellemi képességűekről és még zömében nem is csökkent fizikai képességűekről van szó, hanem csupán a padbanülés következményeként létrejött — a laikus számára észre sem vehető — tartáshibáról, amelyet megelőző speciális gyakorlatokkal igyekszünk kijavítani. Két fogalmat kell tehát tisztázni: az egyik a gyógyító testnevelés, a másik az iskolai gyógyító testnevelés. A gyógyító testnevelés szélesebb fogalmi kör, amelybe a kórházi gyógytornán kívül az iskolai gyógyító testnevelés is beletartozik. Az a célja, hogy az emberi csont és izomrendszert működésképes állapotban tartsa. Az iskolai gyógyító testnevelés, mint a gyógyító testnevelés egyik részterülete zömében csontelváltozásokkal, ezen belül elsősorban gerincelváltozásokkal foglalkozik. A gerincnek felnőtt korban élettani görbületei vannak, amelyek csecsemőkorban még nincsenek meg, mivel a gerincnek nem kell részt vennie a test feltámasztásában és az egyenes tartásban. Újszülött korban alakul ki a nyak tartásával párhuzamosan a nyaki csigolyák területére eső nyaki előrehajlás. (Nyaki lordosis.) A csecsemő ültetésével egyidejűleg , a gerinc háti szakaszán hátrafelé domborodó hajlás alakul ki. (Háti skiphosis.) A járás kezdetekor a fent említett hajlatokhoz csatlakozik az ágyéki gerincoszlopszakaszra eső ágyéki előrehajlás (lordosis), így alakul ki a test megterhelésével a gerinc normális állapotát jelentő — oldalról nézve — kettős S alakú görbület. A normális görbülettől a legkisebb mértékű eltérés — bármely irányban legyen is — ha nem is romlik tovább, idős korra tartáshibát és ezzel együttjáró fájdalmat is eredményezhet. Ezt ,a tartáshibát és a velejáró fájdalmakat akarjuk az iskolai gyógyító testneveléssel megelőzni, vagy a további csontelferdülést megakadályozni. Tehát itt semmiféle betegségről szó nincs. Ez tanítványaimnak legalább 90 százalékára vonatkozik. Helytelen tehát az, hogy a szülők egyrészt gyermekét minden eszközzel igyekszik felmenteni a gyógytorna alól. Helyesebben cselekednének, ha felmérnék a gyógytornának a gyerek későbbi egészségi állapotára gyakorolt javító hatását. Mint ahogyan a tetanusz védőoltás megakadályozza szervezetünkben az esetleges későbbi sérülés esetén fellépő tetanusz mérgezést, ugyanúgy gyógyító testnevelésünk megakadályozza a mozgató szerv rendszeren keresztül a tartó — tehát a csontrendszer — ezen belül a gerinctartás hibává fajuló további elferdülését. Az iskolai gyógyító testnevelésünk célja tehát a gerincelferdülések, az ezzel együttjáró működési zavarok megelőzése vagy a további romlás megakadályozása. Téves az az álláspont, hogy csak az iskolai testnevelés alól felmentett tanulók vesznek részt a gyógytestnevelési foglalkozásokon Van ugyan elenyésző százalékban ilyen tanulónk is, akik gyermekparalízisen estek keresztül és ezt követően végtagbénákká váltak, vagy csipőficamosak. Rajtuk segíteni már csak kis mértékben lehet. A bénult végtagot a másikkal egyenértékűvé tenni már 100 százalékosan nem lehet. Ismerjük a ingerkisugárzás lehetőségeit, amely szerint ép területek ingerlésével károsodott területek is ingerlésbe hozhatók, így például nem egy példa van arra, hogy a gyermekparalízisen átesett gyermeket, aki mozdulatlan fekvő volt, sikerült járni és játszani megtanítani. (Folytatjuk.) Szekszárd és Paks uralja a megyei női atlétikát! Mai cikkünkben a női számok első 10 helyezettje közé bekerült sportolókat állítjuk egymással szembe. Meglepő, hogy Szekszárd valamennyi női versenyszámnak adja a listavezetőjét. Paks a futószámok kivételével teljesen egyenrangú fél volt az elmúlt esztendőben. Nézzük meg most, hogy versenyszámcsoportonként mi a helyzet? Futószámok: 1. Szekszárd 20 versenyző, 2. Paks 8 versenyző, 3. Bonyhád 8 versenyző, 4. Tamási 4 versenyző, 5. Ősény, Harc, Hőgyész 2—2 versenyző, 8. Bátaszék és Dunaföldvár 1 — 1 versenyző. Szekszárd fölénye a futószámokban vitathatatlan volt az elmúlt esztendőben. Meglepetés, hogy a pályával nem rendelkező Paks Bonyhádot is megelőzve a 2. helyre került. De örvendetesnek tartjuk őcsényi, harci és hőgyészi versenyzők jelenlétét is a legjobb 10 eredmény között. Ügyességi számok: 1. Szekszárd és Paks 7 versenyző, 3. Tolna 2 versenyző, 4. Bonyhád, Öcsény, Bátaszék és Dombóvár 1 — 1 versenyző. Mint látható az összeállításból Szekszárdnak és Paksnak nem volt ellenfele az ügyességi számokban. Örvendetes hogy a paksi lányokban a szekszárdiak komoly ellenfelet találtak. Ez a kettejük között kialakuló vetélkedés minden bizonnyal lendíti majd a fejlődést. Súlyszámok: 1. Szekszárd és Paks 10—10 versenyző, 3. Bonyhád 5 versenyző, 4. Gyönk 2 versenyző, 5 Bátaszék, Tolna és Dombóvár 1 — 1 versenyzővel. A súlyszámokban is szinte ugyanaz a helyzet, mint az ügyességiekben. Szekszárd mindössze annyi előnyt tud Pakssal szemben felmutatni, hogy a listavezetők minden esetben a szekszárdiak közül kerülnek ki. Bonyhád is 5 helyet szerzett és így a paksi és szekszárdi lányok nem maradtak versenytárs nélkül. Egyéb versenyszámok: 1. Paks 10 versenyzővel, 2. Szekszárd 8 versenyzővel, 3. Bonyhád, Dombóvár és Őcsény 1 — 1 versenyzővel. Az egyéb versenyszámok között a hárompróba és a váltók szerepelnek. Ezekben a versenyszámokban kettővel több paksi versenyzőt találunk, mint szekszárdit. Paks és Szekszárd itt is teljesen versenytárs nélkül maradt. Ezek után pedig lássuk az összesítést. Időjárán Várható időjárás szerda estig: kelet felől felszakadozó felhőzet, sok helyen havazás. Mérsékelt, később élénkülő keleti szél. A hőmérséklet főképpen keleten tovább süllyed. Várható legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 8, mínusz 13. Legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán, mínusz 4, mínusz 8 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet mínusz 4 fok alatt. (MTI) MOZI Garay Filmszínház: Február 20—22-ig, hétfőtől szerdáig Kati és a vadmacska. Színes magyar természetfilm. Előadások kezdete: Vasár- és ünnepnap fél 4, fél 6 és 8 órakor. Hétköznap: fél 6 és 8 órakor. Olvasóink figyelmébe! Egyes községekbe, ahova lapunkat MÁVAUT vagy postai gépkocsijárattal továbbítjuk, az utak nehezen járhatósága miatt lapunk érkezésében előfordulhatnak késések. Kérjük olvasóinkat, hogy esetleges elmaradt lappéldányukat kérjék pótlólag a postái kézbesítőktől. KIADÓHIVATAL TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: GYŐRE JÓZSEF Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó Szerkesztőség telefonszáma: 2010 Kiadóhivatal telefonszáma: 2011 A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Széchenyi u. 18 Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka ReziO