Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-23 / 46. szám

4. Közgyűlés a Dombóvári Járási Földművesszövetkezetben A Dombóvári Járási Föld­művesszövetkezet a napokban tartotta a vasutasok kultúrott­­honában 1955. évi mérlegis­mertető közgyűlését. Az ülésen mintegy 400 földművesszövetke­zeti tagon kívül részt vett 200 szövetkezeten kívüli tag is. Az elnökségben ott voltak a járási pártbizottság s a járási tanács küldöttei is. A beszámolót Fuchs György földművesszövetkezeti igazga­tóhelyettes tartotta. Részletesen feltárta azokat az eredménye­ket, amelyeket a Dombóvári Járási Földművesszövetkezet a Központi Vezetőség szövetke­zeti mozgalomról szóló határo­zata óta elért, de nem hallgatta el azokat a hiányosságokat sem, amiket azóta sem sikerült ki­küszöbölni. Annál is inkább nagy jelen­tőségű ez a közgyűlés, mert a 10 éves földművesszövetkezeti mozgalom fennállásával esik egybe. Addig, míg 10 évvel ezelőtt 5 földművesszövetkezet műkö­­dött kü­lön-külön, ma már 20 kiskereskedelmi egysége van Dombóváron, köztük egy vendéglő-étterem, 1 büff é­s 2 italbolt, míg a járásban a 48 földművesszövetkezet mű­ködik. Olyan eredményes tsz-el dol­gozunk együtt, mint a domb­óvári Rákóczi Tsz, ahol például egy tsz-tagnak 1955. évben 397 munkaegysége volt, ami 20 000 forint értékű, így nem csoda, ha 39 millió forint bevétele volt a földmű­­vesszövetkezetnek és 1,312,386 forint volt a tiszta felesleg. Ebből­­ következik az, hogy pél­dául most az évvégi vásárlási visszatérítésnél van nem egy olyan szövetkezeti tagunk, mint Gácsi Vendel, akinek 1261 forint vagy Horváth János, akinek 1445 forintot térítünk vissza, még a legkevesebb visszatérí­tés is 500—600 forint között mozog, ennél kevesebbet, csak alig egy-két tagnak téríthet­tünk vissza. Ezért van az, hogy nap, mint nap erősödik szövet­kezeti mozgalmunk, hisz ma is 115-en kérik felvételüket a szövetkezetükbe. Ezekből a be­lépésekből látszik, hogy dol­gozó parasztságunk, mind job­ban megérti a szövetkezet elő­nyét, ezért kell még jobban dolgoznunk az eddigieknél, hogy helyt tudjunk állni. Mi iparkodtunk eddig is meg­tenni mindent, hisz tavaly nyáron, amikor az a probléma volt, hogy nem megfelelő Dombóváron a zsír és húsellá­tás, akkor úgy siettünk­ a hely­zeten segíteni,­ hogy a Dombóvár melletti Tüske­pusztán felépítettünk egy 250 darab hízó befogadására szükséges hizlaldát. S azóta mondanom sem kell, javult a dombóvári hús és zsír­ellátás. Van még javítandó munka. Ezután kitért arra, hogy a lé mellett még akad olyan hí­ y, ahol nem elég fejlett az eladók­ban a szocialista kereskedelem­hez szükséges öntudat. Többet kell a kereskedőnek politizál­ni. Ezért első és legfontosabb tennivalónak a politikai nevelő munkát tűzte célul. Dolgozóink­nak több segítséget kell adni a tsz-eknek. Segíteni kell kul­túrműsorral őket és szép ered­ményeiket a jövőben az eddigi­nél jobban kell, hogy népszerű­sítsük. A hibák között nem utolsó sorban említette, hogy igen gyenge a felvásárlási­ terv tel­jesítése, amelyen sürgősen ja­vítani kell. Meg kell magyarázni a terme­lőnek azokat az előnyöket , amit a termelőszövetkezet biz­tosít neki és akkor nem a piac­ra fogja vinni áruját és ott ide­jét veszítve kilózgatni fog vele, hanem eladja nagyban, mert belátja, hogy jobban jön ki vele. Mert ha vásárol a föld­­művesszövetkezettől, akkor is pénzt kap, ha elad, akkor is pénzt kap. Ha ezeket tartjuk szem előtt, akkor az 1956-os évben nem­csak 20 dolgozót tudunk kü­lönböző kitüntetésre javasol­ni, mint 1955-ben, hanem sok­kal többet. Fuchs elvtárs a következő szavakkal fejezte be beszámo­lóját: Reméljük és tudjuk, hogy a helyi párt- és tanács­szerveink a jövőben is, mint eddig, segítségünkre lesznek. Mi pedig az eddig végzett jó munkánk mellett megdupláz­zuk erőnket a hibák kijavítá­sára, szövetkezetünk megerő­södésére. Mert csak így léphe­tünk nagy pártunk, dolgozó né­pünk s vele szövetséges paraszt­ságunk elé felemelt fővel, ha végrehajtjuk azokat a nemes feladatokat, amelyek a szo­cialista kereskedelemben re­ánk, földművesszövetkezeti dol­gozókra hárulnak. Az ülésen több hozzászólás elhangzott. Többen dicsérték és elismerően nyilatkoztak a földművesszövetkezet előadói, illetve dolgozói felől. A hozzá­szólók egyetértettek Fuchs elv­társ beszámolójával, majd a szö­vetkezet dolgozói közül többen ígéretet tettek arra, a jövőben még odaadóbban dolgoznak, hogy a szövetkezet még szebb eredményeket érhessen el. Ifj. Egri Péter a Minisztertanács felhívása az ország dolgozóihoz a hóakadályok elhárítására A hetek óta tartó rendkívüli havazások, hófúvások vasúta­­inkon, közutakon és a városok, községek belterületein helyen­kint jelentős mértékben akadá­lyozzák a közlekedést. Az iparban, a bányászatban a termelés érdekei s a lakosság ellátásának zavartalan biztosí­tása szükségessé teszik a hó­akadályok gyorsabb ütemű el­takarítását. Ezért a Miniszter­­tanács felkéri a lakosságot és a dolgozók tömegszervezeteit, hogy a fontos közlekedési uta­kon a hóeltakarítási munkála­tokban vegyenek részt s a taná­csok végrehajtó bizottságai erre vonatkozó utasításainak kése­delem nélkül tegyenek eleget. A Minisztertanács utasítja a tanácsok végrehajtó bizottsá­gait, hogy különösen a bánya­vidéken a hóakadályok meg­szüntetéséről az 1048/1952/XT. 23. számú minisztertanácsi ha­tározat ötödik pontja alapján haladék nélkül intézkedjenek és a tömegszervezetek segítsé­gével a vasúti, a közúti, vala­mint a belterületi közlekedés folyamatosságának biztosítása érdekében szervezzék meg a lakosság széleskörű bevonását a hóeltakarítási munkálatokba. Újabb felajánlások a Liszt emléktáblára Hírt adtunk arról, hogy moz­galom indult meg Liszt Ferenc halálának 80. és első szek­szárdi hangversenyének 110. évfordulója alkalmából az 1948. évi robbanás által leszakított emléktábla helyreállítására. Az emlékbizottság ez alkalomból felkereste emlékiratával a me­gyeszékhely hivatalait, intéz­ményeit, vállalatait, amelyek eddig 1000 forintot ajánltak fel. Az emlékbizottság azzal a kéréssel fordul az intézmé­nyekhez, vállalatokhoz, hogy megajánlásukat mielőbb jut­tassák el az emlékbizottságnak a Városi Kultúrház címére. Ezúton közöljük, hogy váro­sunk szülötte, Konrád Sándor, aki jelenleg Budapesten dolgo­zik a Képzőművészeti Alapnál, örömmel vállalkozik a megbíza­tás teljesítésére. Javaslata sze­­rint I .osztályú haraszti mész­kőből kívánja megmintázni az emléktábla reliefjét s az em­léktáblát 100x65-ös nagyságban javasolja elkészíteni. Az emléktábla elkészíttetése, felállítása a szeptemberre ter­vezett hangverseny és kiállítás költségei meghaladják a 10.000 forintot, ezért a város hivatalai­tól, intézményeitől, vállalatai­tól az emléktáblabizottság to­vábbi felajánlásokat vár. TOLNAI NAPLÓ Gazdatanácsadási napokat szervez a Tamási Járási Tanács A tamási járásban széles­körű mezőgazdasági tárgyú elő­adások kezdődtek a termelő­­szövetkezetekben. A járás 14 termelőszövetkezetében tarta­nak előadásokat. A járási ta­nács mezőgazdasági osztályának szakemberei és a gépállomások mezőgazdászai pártunk Köz­ponti Vezetőségének mezőgaz­daságfejlesztési határozatai­­ alapján a kenyérgabonaterme­lés, a szarvasmarhatenyésztés és a takarmánytermesztés kér­déseivel foglalkoznak az elő­adásokban. Eicher József a tamási gép­állomás mezőgazdásza előadás­­sorozat megtartását vállalta.­­ Legutóbbi szarvasmarhatenyész­tési előadásán az értényi Dózsa Termelőszövetkezetben huszon­négyen vettek részt. Legutóbb az iregszemcsei gazdatanácsadási napon 40 dol­gozó paraszt vett részt. A járási mezőgazdasági osz­tály a megyei növényvédő állo­mással karöltve még a tél fo­lyamán a gyümölcsösök keze­lésével, gondozásával kapcsola­tos előadásokat szervez. Min­den községben tartanak egy növényvédelmi előadást. Eddig Iregszemcsén, Felsőnyéken,­­ Nagykónyiban és Nagyszokoly­­ban tartották meg az előadáso­kat. Előadás a Hőgy­észi Állami Gazdaságban A Hőgyészi Állami Gazdaság pártszervezete és gazdaság ve­zetősége pedagógusokat kért meg, hogy az új kultúrcsoport­­nak jeleneteket tanítsanak be, amit a pedagógusok (Deákné, Solymosiné és Virág elvtárs) szívesen vállaltak. Az előadáson, melyet nemrég tartottak meg, a gazdaság dol­gozói közül több, mint 150 fő vett részt. Mindenkinek tetszett az előadás, melynek szervezé­sében és szerepében nagyon ki­tűnt frősz Éva és Reizer Gi­zella. De nemcsak fiatalok sze­repeltek, hanem az idősebb dol­gozók is. Szerepet vállalt Tal­lér Sándor elvtárs a gépesítési üzem vezetője, aki nemcsak a munkában állja meg a helyét becsülettel, hanem a kultúr­­munkában is igyekszik részt­­venni. Kedves szereplője volt az előadásnak a mindenki Béla bácsija, a gépesítési üzem esz­tergályosa, aki idős létére szin­tén szerepet vállalt. A jól sike­rült előadás a pedagógusok jó munkáját dicséri. PÁRTHÍR­EK Értesítjük az SZKP, Törté­net I. évfolyam propagandistá­it, hogy az V. fejezetből a pro­pagandista konferenciát már­cius 2-án, pénteken délelőtt 9 órakor tartjuk, a Pártoktatás Házában. Kérjük az elvtársak pontos megjelenését Módi János konferenciavezető. A II. éves marxista filozófiai konferenciát 27-én, hétfőn 9 órakor tartják a Pártoktatás Házában. Dulai Károly konferencia­vezető. Eseménynaptár 1945. febru­ár 23-án halt meg Alexej Tolsztoj szov­jet író. Tolsz­toj grófi csa­ládból szár­mazott s a forradalom kitörése után Franciaországba emigrált, ahol megismerte a hazájukból elmenekült grófok és bárók aljas életét. Röviddel ezután kérte a fiatal szovjet államot, hogy engedélyezze szá­mára a letelepedést. Franciaor­szági élményeinek alapján írta az Emigránsok című regényét, melyben leleplezi a felső tíz­ezrek aljas életmódját. „Ke­nyér“ címen Caricin hős védői­ről írt regényt, majd a „Golgo­ta“ és „Nagy Péter“ című regé­nyeivel írja be nevét a világ­­irodalom nagyjai közé. Munkás­ságát a szovjet államban meg­becsülték és az a kitüntetés ér­te, hogy a Legfelső Tanács tag­jai közé választották. FEBRUÁR 23 Csütörtök Alfréd HÍREK — A bátaszéki kultúrotthon­­ban tegnap este 7 órakor iro­dalmi előadást tartott Keresz­­tély Gyula tanár, Móricz Zsig­­mond életéről és munkásságá­ról. — Február 12-én mutatta be Szigligeti Ede „Cigány“ című színművét, a magyarkeszi kul­­túrcsoport. Ezt megelőzően Gár­donyi Géza, Fehér Anna című drámáját adták elő.­­ A Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeretterjesztő Társulat Irodalmi és Nyelvi Szakosztálya a Garay J. Ál­talános Gimnázium dísztermé­ben minden második pénteken este 6 órai kezdettel irodalmi, illetve nyelvi előadásokat tart. A sorozat első előadása febru­ár 24 én, holnap lesz: „Milyen változások vannak helyesírá­sunkban“ címmel. Előadó: Ko­vács Antal tanár. — Vidám farsangi estet ren­dezett a bonyhádi járási ta­nács szakszervezete február 18-án, a járási kultúrotthon­­ban. A vidám műsort és vacso­­rát reggelig tartó tánc követte.­­ Értekezletet tartottak a tamási gépállomás körzetében lévő termelőszövetkezetek elnö­kei, amelyen megbeszélték azokat a feladatokat, amelye­ket a tavaszi hónapok során kell elvégezniök. I daj árán Várható időjárás csütörtökön estig: felhős idő, több helyen, főként délen havazás, mérsé­kelt, helyenkint élénkebb keleti délkeleti szél. Az éjszakai le­hülés erősödik. A nappali hő­mérséklet néhány fokkal az ol­vadáspont alatt lesz. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet: mínusz 8, mínusz 13, legmagasabb nappali hőmér­séklet csütörtökön: mínusz 3, mínusz 8 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet mí­nusz 4 fok alatt. MOZI Garay Filmszínház: Február 23—27-ig. Csütörtöktől-hétfőig, özönvíz előtt. Három fiú és egy lány a vádlottak padján. Művészi francia film. Csak 16 éven felü­lieknek! Előadások kezdete: Vasár- és ünnepnap fél 4, fél 6 és 8 órakor. Hétköznap: fél 6 és 8 órakor. Apróh­ird­e­tések — KÖZGAZDASÁGI Technikum, vagy képesített könyvelői vizsgá­val rendelkező férfi munkaerőt keres a Terményforgalmi Vállalat azonnali belépéssel. Jelentkezni lehet minden reggel 9 óráig a Vállalat munkaügyi vezetőjénél. £ikitMi, n­ é ima fi­ tortákat VÁSÁROLJON fi TAMÁSI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET CUKRÁSZDÁJÁBAN Vidéki rendelést vállalunk! 1956. FEBRUÁR 23. SPORT Az iskolai gyógyító testnevelésről írta: GABI GÉZA, gyógytestnevelési tanár, Szekszárd II. Közlemény A cikk írója cikke első ré­szében a gyógyító testne­velés és az iskolai gyógyí­tó testnevelés között mu­tatkozó különbséggel, az iskolai gyógyító testneve­­lés feladatával és céljával foglalkozott.­ ­ Az iskolai gyógyító testnevelés szélesebb területét a lapos-hát, kerek-hát, a hanyag tartás, a lor­dosis, a scoliosis és hiphosis tu­dományos és tapasztalt módsze­rekkel való javítása öleli fel. A tanítási év kezdetén a tanu­lók iskolai szűrővizsgálaton vet­tek részt és ortopad szakorvosi vélemény alapján kerültek gyó­gyító testnevelésre. Amíg az isko­lai testnevelésnek a célja az ará­nyos és sokoldalú szeb­ifoglalkoz­­tatás, addig a gyógytestnevelés­­nek a célja a speciális, testi fo­gyatékosságokhoz alkalmazkodó a gerincgörbületnek megfelelő foglalkoztatás. Pl. lordosis esetében (amelyet a hozzá nem értő meg sem tud állapítani), tiltott a híd és a fé­szek, mivel ez a gyakorlat az ágyéki részt még jobban homo­rúja és ennek következtében még egészségtelenebb lesz a tanuló tartása. E tiltott gyakorlatot az iskolai testnevelési órán elvégez­né a tanuló, aminek következté­ben még jobban romlana a tar­tása, ha nem osztanák be őt a gyógyító testnevelési foglalko­zásokra. A gyógyító testnevelés gyakor­latainak rendszeres végzésével rövid időn belül hatunk a csont­­vázizomzatra, ezen keresztül a ge­rincre, m­­ivel a gerinchez tartozó izmok — hasizmok — és mély hátizmok tónusa befolyásolja a gerinc hajlatait és a­­ testtartás típusát. A rendszeres gyakorlással és megterheléssel nemcsak az izmok­ra gyakorolunk hatást, hanem a csontredszer fejlődésére is. A csont szerkezete a megterhelés­sel változik. A­­ csontgerendák és lécek a megterhelés irányában rendeződnek. A csontrendszer — nálunk a gerinc hibás megterhe­lésén­ek a következményeképpen — (pl. hanyag tartás) a csontok szerkezete is erősen megváltozik. Gyakorlataink alkalmazásával a csontok helyes élettani megterhe­lését biztosítjuk és kiküszöböljük a deformáló erők hatását. Ezen túl nem csak a mozgató és tartó szervekre hatunk, hanem az egész szervezetre is, különösképpen a légző-, a keringési- és idegrend­szerre. Eredmény azonban csak ott várható, ahol a deformitás, illetve működési zavar még nem rögződött. A következőkben szeretném a szülőket néhány olyan kérdésről tájékoztatni, amelyet nem érdem­beli sorrendben kezelnek. A heti 3-szor egy óra gyógytestnevelési foglalkozás erősen igénybe veszi a tanulók idejét, ezért az iskolai tanórákon kívül más foglalkozá­sok, valamint az egészségügyi szempontból megterhelő gyalog­túrák alól a gyógytestnevelésben részesülő tanulókat — saját ké­résük alapján — mentesíteni kell. (89/1955. Om. számú rendelet. Megjelent az Oktatásügyi Közlöny 1955. évi 22. számában ! A gyógy testnevelésben részesülő tanulók az iskolai testnevelési órákon­ mindaddig nem vehetnek részt, amíg gyógy testnevelésre járnak. Ha az osztályuknak megfelelő test­nevelési óra a tanítási nap első vagy utolsó órája, a későbbi be­jövetel, vagy korábbi eltávozás­teljesen indokolt. A tanuló gyó­gyító testnevelési óráról való mu­lasztását a szülő az ellenőrző könyvben a Rendtartás előírása szerint igazolni tartozik. A tanu­lók igazolatlan hiányzásai az ér­demjegyet döntően befolyásolják, mivel az érdemjegy megállapítá­sánál a tanuló szorgalmán kívül ,elsőfokon az igazolatlan hiányzás a mérvadó. (Folytatlak.) Bátaszék uralta az elmúlt évben a férfi atlétikát Szekszárd és Bátaszék között a listavezetőkben megmutatkozó 13:6-os arányt támasztja alá az az összeállítás is, amely közsé­genként vizsgálja azt, hogy az egyes versenyszámokban­­ hány versenyző került a 10 legjobb eredményű versenyző közé. Szek­szárd egyedül a gyorsfutószá­mokban és a váltókban mutatott fölényt a Bátaszékkel szemben. A többi versenyszámban bátaszéki versenyzők viszik el a pálmát. Meglepően jól szerepelt az elmúlt évben Gyönk, amely különösen a súlyszámokban és a középtávfutás­ban rendelkezett jó eredményeket elért versenyzőkkel. Dombóvár a gyorsfutásban és a középtávfutás­ban ért el figyelemreméltó ered­ményeket. Bonyhád erős vissza­esését mutatja, hogy sem közép­távon, sem pedig hosszú távon­ nem került be egyetlen verseny­zője sem a legjobb 10 versenyző További sorrend: 9. Tolna 2 versenyzővel, 10. Bá­­ta, Alsóleperd, Döbrököz, Sárpi­lis, Tamási 2—2 versenyzővel és 15. Alsónána, Nagydorog és Harc 1 — 1 versenyzővel. Végül pedig nézzük az össze­tett verseny végeredményét, am­elyben Szekszárd a lányok eredményeinek köszönheti első helyét, illetőleg Bátaszék annak köszönheti, hogy a 2. helyre szo­rult, mivel női atlétái alig voltak. A férfi és női atléták összesített eredménye a következő: közé. Egyedül az ügyességi­­ ver­senyszámokban szerepelt a köz­­ség , atlétikája hagyományaihoz méltóan. Paks férfi versenyzői ugyan a 6. helyen végeztek, de a női versenyzők eredményeihez képest csak statisztáltak. A­ járási székhelyek közül Tamási verseny­zői szerepeltek a le­­lengésben: mindössze 2 férfi versenyzőt ta­lálunk a 10 legjobb között. Igen érdekes és a Tolna megyei atlé­tika mind szélesebb alapokra való helyezkedését mutatja az a körül­mény, hogy ebben a listában U község is képviselteti magát. Ad­dig azonban, amíg a 11 községből a szekszárdi járás egymaga 6“ községgel szerepel, addig a bony­hádi és a tamási járás részéről a járási székhelyen kívül egyetlen községet sem találunk a legjob­­bak között. E rövid bevezetés után a férfi számok rangsorát az alábbiakban közöljük: —+4,4. Sióagárd 4+ —=4, 12. Harc 1+2+3, 13.Báta 2H-----—2 Al­sóleperd 2+ —=2. Döbrököz 2+ —=2. Sárpilis 2-]—=2. 17. Alsó­nána 1-1 = 1. Nagydorog 1-­ Ismételjük, ez az összeállítás nem lehet tökéletes. Arra azon­ban jó, hogy megmutassa a báta­­széki atlétika komoly előretöré­sét, a bátaszéki női atlétika hiá­nyosságait, a járások között a szekszárdi járás felé való komoly eltolódását a megye fejlődő atlé­tikájának, a paksi férfi atlétika gyengeségét ,a járási székhelyek közül Tamási gyenge szereplését stb. stb. És ezekért az eredmé­nyekért érdemes volt az összeha­sonlítást olvasóink elé tárni, ha az mégannyira sok hiányosságot is tartalmaz és ezek miatt abszo­lút értékmérőnek nem fogadhat­juk el. Férfiak Nők össz. 1. Szekszárd 37 45 82 2. Bátaszék 633 66 3. Paks9 35 44 4. Gyönk 312 33 5. Bonyhád 14 15 29 6. Dombóvár 243 27 7. Hőgyész 4+2+6. Tamási 2+ 4+6. Tolna 3+3+6, 10. öcsény Nem halasztják el a megyei labdarugóbajnokság kezdési időpontját Mint a Megyei Testnevelési Sportbizottság közölte, a március 4-én induló megyei labdarugóbaj­­nokság kezdési időpontjának megváltoztatásához nem járul hozzá. Az MTSB ezúton is felhív­ja az illetékesek figyelmét, hogy már most intézkedjenek a pályák rendbehozására. A vonalak helyét fekete szénporral kell láthatóvá tenni. Keresünk kémfives-ipari tollal 16 éves kortól 18-ig 8 ólt. iskolai végzettséggel. Felveszünk segédmunkásokat és kubikosokat Jelentkezés: Komló, 49-es Építőipari Vállalat Munka­ügyi osztályán TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: GYŐRE JÓZSEF Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V Szerkesztőség telefonszáma: 20­10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20­11. A szerkesztőség és kiadóhivatal eíme: Szekszárd, Széchenyi u. 18 Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka Rezső

Next