Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-05 / 31. szám

1956. FEBRUÁR 5. nagyobb megbecsülést a kollektív szerződésnek Tapasztalatok a Tamási Tejüzemnél Új kollektív szerződés meg­kötésére készülnek az ipari üzemekben, így a Tamási Tej­üzemben is. A kollektív szer­ződés nagyjelentőségű okmány, az üzem alkotmánya. A szerző­dő felek, a dolgozókat képviselő szakszervezeti bizottság és a dolgozók államának megbízott­ja, az igazgató, az egész évi munka és az üzemi élet legfon­tosabb kérdéseiben egyeznek meg. A Tolna megyei Tejipari Vál­lalatnál — amelyhez a Tamási Tejüzem is tartozik — a múlt esztendőben kötöttek első ízben üzemi kollektív szerződést. Amikor az új kollektív szerző­dés megkötésére készülnek, nem árt megnézni, ismerik-e az üzemben, a vállalatnál ez okmány jelentőségét,, mit mu­tatnak a múlt évi tapasztala­tok, hogyan hajtották végre a szerződést. Több üzemi dolgozót meg­kérdeztünk, mit tudnak a kol­lektív szerződésről. Vannak, akik még nem hallottak róla. Mások meg emlékeznek, hogy tavaly egyszer egy gyűlésen fel­olvasták. A férfi öltözőben ki is volt függesztve egy példánya (pedig sok nődolgozó is van az üzemben), de amikor meszel­ték az öltözőt valahova elke­veredett­, utána senki sem ke­reste, észre, sem vették, hogy hiányzik. VÉGRE MEGTALÁLTUK egy példányát az irodában, íz­léses bőrkötésben, tiszta fehér gépírásos papírlapok. Mintha új lenne, mintha tegnap ké­szült volna. Meglátszik rajta, hogy lapjait nem nagyon for­gatták. Kincs elvtárs, az üzem vezetője elmondja, hogy volt­­ még egy példány,­­amit az öl­­­­tözőben függesztettek ki, amit most nem találnak. Nézzük meg néhány pontját a szerződésnek. Többek közt az szerepel benne, hogy a vállalat lesokszorosítja, hogy minden bizalminak jusson belőle egy példány. Mint az előbbiekből kiderül, ezt nem teljesítette a vállalat. A szerződés első részé­ben a dolgozók vállalják a ter­vek túlteljesítését. Itt nincs semmi hiba, az üzem már a múlt év októberében befejezte éves tervét. Túlteljesítették az exporttervet is, például csak a negyedik negyedévben két és fél vagon Pannonia-sajtot gyár­tottak exportra terven felül. A dolgozók tehát becsülettel tel­jesítették,­­ amit vállaltak. AZ IGAZGATÓ ANNÁL KEVÉSBÉ Néhény példa az igazgató, vállalásai közül: „Ismertetjük a sztahanovista feltételeket, ezeket negyedévenként felül­vizsgáljuk, segítséget adunk ahhoz, hogy minden évben több dolgozó nyerhesse el a kitünte­tő címet.’’ A valóságban senki sem nyerte el. Ennek az üzem­nek, mely túlteljesítette min­den tekintetben a tervét, nincs egyetlen „Kiváló Dolgozó”-ja, „Szakma Kiváló Dolgozója’’ sem. Talán senki sem dolgozott olyan jól, hogy e címeket —► és a velejáró jutalmakat­ — el­nyerhesse? — Akkor miből szü­letett a tervek túlteljesítése? Nincsenek teljesítve a ver­­senynyilvánosságra tett vállalá­sok sem, amit a vállalat és az üzemi bizottság vállalt, a szak­ma legjobb dolgozója, az üzem legjobb dolgozója címért folyó verseny megszervezése és érté­kelése terén, a legtisztább üzem rész címért stb. A 17. p. szerint : „Mindent megteszünk an­nak érdekében, hogy az önkölt­ség csökkentés terén tett vál­lalásokat az egész évben telje­sítsék. Az önköltség csökken­tése terén kimagasló eredményt elért dolgozót a vállalat igazga­tója jutalomban részesíti.” E FONTOT IS ELFELEJTET­­TÉK A VEZETŐK. Ez nem is csoda, hiszen megkö­tése óta nem igen vették elő a kollektív szerződést. Egyéb vállalásokat nem na­gyon lehet ellenőrizni, hiszen azok hiányoznak a kollektív szerződésből is. Például nem­csak a termelési, önköltségi, minőségi, export stb. terv túl­teljesítését lehetett volna vál­lalni, hanem éppen ezek telje­sítése mellett a munkavédelmi, szociális beruházások tervének „túlteljesítését” is. A tervek túlteljesítéséért ugyanis nyere­ség visszatérítés jár, aminek egy részét ilyen beruházásokra lehet fordítani. Ez hiányzik a szerződésből. Most az új, egész évre szóló kollektív szerződés megkötésére készülnek a vállalatnál a ta­mási üzemben is. Alaposan elő kell készíteni a munkát, amely­nél úgy véljük, nem ártana pontról-pontra ellenőrizni, ho­gyan teljesítették a­­ régi kollektív szerződést, felelősség­­re vonni azokat, akik hibájából nem teljesítették a réginek egyes részeit, így bizonyára na­gyobb becsülete lesz az új kol­lektív szerződésnek az üzem dolgozói előtt, v J. J­ Csillogó háztartás A Tolna megyei Népbolt ren­dezésében „Csillogó háztartás" címen nagysikerű kiállítás volt Dunaföldváron. A kiállításon bemutatásra kerültek az alumí­niumból készült különféle edé­nyek és háztartási cikkek. A kiállítás, amely nagy látogatott­ságnak örvendett, felkeltette az érdeklődést az alumínium edé­nyek iránt. A jelenlévő házi­asszonyok közül igen sokan vá­sároltak a kiállítás helyszínén alumínium tárgyakat. Az alu­míniumból készült edények, háztartási cikkek egyre na­gyobb tért hódítanak, a vásár­lóközönség egyre jobban meg­szereti azokat, mert azt tapasz­talja, hogy az alumíniumból ké­szült közhasználatú tárgyak gazdaságosak, tisztán tarthatók és a főzőedények ezen felül hő­­állóak is. Nem okoz gondot a tisztításuk sem, mert az ALUVIMMEL ma már minden alumínium tárgyat könnyen és gyorsan lehet tisztítani. A „Csil­logó Háztartás“ kiállítást a Népbolt megyénk más községei­ben is megrendezi. Szakszervezeti oktatás a Tolnai Textilgyárban Nemrég fejeződtek be a szakszervezeti választások a Tolnai Textil­gyárban. Az új üzemi bizottság egyik fontos teendőjének tartja a szakszervezeti oktatás megszervezését. Különböző rövid tanfolyamokon oktatják ki a megválasztott üb. tagokat, bizottságok tagjait és a bizalmiakat teendőjük­ről. Képünkön a bérbizottság tagjai, Kaszák Károlyné, Bucher Jánosné, Ulrich Ferenc­né és Guld Mihályné ismer­kednek a munkaügyi jogszabályokkal, melyekről Gy. Szabó László a gyár munkaügyi osztó­gának vezetője tart számukra előadást. Már működik a termelési bizottság és a bizalmiak tan­folyama, rövidesen megindul a társadalombiztosítási tanács és a munkavédelmi bizottság tagjai részére is a tanfolyam. TOLNAI NAPLÓ Támogatjuk minden erőnkkel mindazon törekvéseket, amelyek a békét szolgálják... A Dombóvári Pályafenntartási Főnökség dolgozói a déli ebédszünetben röpgyűlésen tárgyal­ák meg a varsói szerződés tagállamainak deklarációját. Hörnyéki István párt­itkár pár szóval méltatta annak jelentőségét, majd Kutnyánszky elvtárs felolvasta a deklaráció pontjait. A pályafenntartási főnökség dolgozói nevében Gazsó pályafenntartási főnök elvtárs nyilatkozott. Hozzászólásában hangoztatta: „... támogatunk minden törekvést, amely a béke megőrzését, annak fenntartását és biztosítását szolgálja. Éppen ezért, ennek érdekében minden dolgozónak a nevében ígéri, hogy olyan munkát végeznek, hogy a második ötéves terv I. negyedében elérik az Élüzem címet. E célkitűzésünk elérésé­ben éppen a béke iránti vágy és szeretet, a háború elleni mély­séges gyűlölet ad erőt. Fokozza erőnket elért sikereink, büszke eredményeink és népünk irá­­ni őszinte szere et. De ellene va­gyunk és megvetünk minden kísérletet, amely a háború újjá­élesztése mellett szól. Követeljük, hogy az imperialisták szá­molják már fel támadó jellegű politikájukat, a hidegháborús propagandát, amelyekkel az emberiség békés munkáját zavar­ják. Töretlenül és egy emberként állunk kormányunk elhatá­rozása mellett. A dolgozók együttesen helyeselték Gazsó elvtárs hozzá­szólását és ígérték, munkájukat úgy végzik, hogy az elhangzott ígéret valóra is váljon. VÁRNAI LÁSZLÓ MÁV Igazgatóság. > 7 A kommunizmus építésének terveiről Az ipari termelés fejlesztésének üteme a Szovjetunióban a hatodik ötéves terv időszakában ,.Az ipari termelésnek öt esz­tendő alatt körülbelül 65 száza­lékkal kell emelkednie.” Ezzel a mondattal kezdődik a Szovjet­unió hatodik ötéves tervéről köz­zétett irányelvek első, az iparról szóló fejezete. Az ipari termelés fejlődésének ez a nagyarányú ütemnövekedése világosan meg­győz bennünket a szocialista gaz­dasági rendszer fölényéről. Az ipari termelés fejlődésének üte­me a Szovjetunióban sokkal gyor­sabb, mint bármely más ország­ban. Ezt ma már a legelfogul­tabb nyugati lapok sem tudják letagadni. A hatodik ötéves terv átlaga­Elemezve az adatokat a követ­kezőket kell megállapítanunk. Mindenekelőtt azt, hogy a Szov­jetunió ipari termelésének fejlő­désének üteme messze maga mö­gött hagyta a főbb kapitalista országok ipari termelése fejlő­désének az ütemét. Jól­lehet, a fejlődés üteme százalékokban a Szovjetunióban is lassult. Ez a lassulás azonban csak látszóla­gos, mert ha megvizsgáljuk, hogy mennyivel nőtt mennyisé­gileg az ipari termelés, ez a vizs­gálat növekedést fog mutatni. A Szovjetunió ipari termelése­Tehát látjuk, hogy a főbb ka­pitalista országok ipari termelé­se sok esetben nem hogy növe­kedett volna az előző évekhez viszonyítva, hanem csökkent. (A számok előtti­­ jel csökke­nést mutat.) A hatodik ötéves terv meg­van 11 százalék termelésnöveke­dést ír elő az ipar számára. Ez változatlan árakon számítva (1926—1927-es árak) 48 milliárd rubel értékű termékkel termel többet a Szovjet ipar 1956- ban, mint 1955-ben. Ennek a nö­vekedésnek a feléből, 24 milliárd rubelből fedezni lehetne Magyar­országnak első ötéves tervének összes beruházásait. Azt mondottuk, hogy az ipari termelés fejlődésének üteme sok­kal gyorsabb a Szovjetunióban, mint a kapitalista országokban. Nézzük meg azt a számok tük­rében: nek értéke 1948-ban 32 milliárd rubellel, 1951-ben 46 milliárd rubellel, 1956-ban 48 milliárd rubellel növekedett. A Szovjetunió ipari termelésé­nek a fejlődése egyenletes, vagy­is­ minden évben többet termel, mint a megelőző­­ évben. Ezzel szemben az Egyesült Államok ipara és a­ többi kapitalista or­szágok ipara időnként vissza­esik, a fejlődés üteme erősen in­gadozik. Nézzük meg, hogy né­zett ki ez az ingadozás az elmúlt öt évben a főbb kapitalista or­szágokban, valósítása a Szovjetunióban az ipari termelés további nagyará­nyú és egyenletes ütemben való fejlődését fogja biztosítani. Nagy lépés lesz előre a kommunizmus felé vezető úton. Gacsályi István * Országok Termelés növekedése %-okban Szovjetunió -U­A * Anglia Franciaország Országok 1946-1960 132 17 40 46 1951-1956 85 28 16 41 1955-1960 (terv) 65 Termelés növekedése %-ban az előző évhez viszonyítva 1951 1952­­ 1953 1954­­965 Anglia 2 —3 67 4 Franciaország 13 5 -39 10 USA 10 3 8 —7 10 Néhány sort Tolna megye postásairól Mint hazánkban mindenütt, a szocialista fejlődést számos területen érzi a megye lakos­sága. A fejlődés kulturális te­rületének egy részén munkál­kodnak derék postásaink, többszáz munkahelyen, ki-ki más és más munkát végezve a közös cél, a második ötéves terv feladatainak megvalósítá­sáért. Van olyan, aki a tanács­nak ,a termelőszövetkezetnek telefont szerel, van olyan, aki a vezetékes rádiót építi és tartja jó karban, mások a szo­cialista sajtó terjesztésén és egyéb területen munkálkod­nak. Mindezek eredménye­ként ma több, mint 3300 a táv­beszélő előfizetők, közel 8000 a vezetékes rádiók száma. — Több 10.000 lapot kézbesíte­nek naponta a dolgozóink. — Mindezt nemes versengés köz­ben, mert szakszervezeti szer­veink mozgósítják a dolgozó­kat a több és jobb munkára. Különösen a szekszárdi és dombóvári postaszervek dol­gozói vesznek részt többen a versenyben. Ez így is helyes, hiszen a szekszárdi és domb­óvári dolgozók mind tagjai szakszervezetünknek és tag­gyűléseiken és más megbeszé­léseinken erre is neveltük őket. Persze nem hagyják magukat a tamásiak sem Pántya elvtárs vezetésével. — Ők alakították meg az Igazga­tósági kerület első DISZ-bri­gádját és versenyre hívták más hivatalok fiataljait jobb tanulmányi eredmények eléré­séért, kézbesítőink a Tolnai Napló előfizető táborának nö­veléséért. Ezekben a verse­nyekben részt vesznek Tolna megye más hivatalai és dol­gozói is. Nagy János elvtárs dombóvári kézbesítő korábbi versenyeredményei alapján a posta kiváló dolgozója kitün­tetést kapta. Több dolgozó sztahanovista teljesítményt ért el, 3 hónapon keresztül élenjáró dolgozó szintet ért el Sebők Gyula elvtárs a domb­óvári 1-es, Baki József elvtárs a szekszárdi hivatal kézbesí­tője. Szekszárdon január hó­ban a kézbesítők közül né­gyen teljesítették az élenjáró dolgozó szintet. A szekszárdi műszaki fenn­tartási üzemhez tartozó vo­nalfelvigyázók közül Házer paksi, Ráthgeber dunaföld­­vári és Andics tolnai vonal­felvigyázó elvtársak példásan végzik munkájukat. A szek­szárdi távbeszélő kezelők pél­daképe lehet Kőszegi Mag­dolna szaktársnő, aki nem­csak a távbeszélő kezelésben végez példás munkát, hanem mint a szakszervezet szek­szárdi járási csoportjának gaz­dasági felelőse is jól végzi munkáját. Hernádi elvtárs paksi hírlapfelelős úgy hiva­tali, mint szakszervezeti mun­káját jól végzi. A felsorolta­kon kívül még többszáz dol­gozó végzi példásan munkáját. Közülük többen sokat, dol­goznak más közösségi munká­ban is. Nagy elvtárs a domb­óvári járási csoport, Hernádi elvtárs a paksi járási csoport, Bencze elvtárs a szekszárdi, Ábrahám elvtárs a Dombóvár 2. Sz. B. elnöke. Töb­b dolgo­zó társukkal együtt sokat tet­tek azért, hogy a posta telje­sítse feladatait és sokat tettek azért is, hogy a dolgozók tör­vényben biztosított jogai is teljesítve legyenek. A második ötéves terv fel­adatai nagyobbak lesznek az elsőnél a postán is. Tovább növekedik a rádióelőfizetők száma, a vezetékes rádióháló­zat tovább bővül. Dombóvár gépi kapcsolású távbeszélő köz­pontja még ez évben elkészül. A hírlapterjesztés és egyéb postai szolgáltatások feladatai is nagyobbak lesznek. Mind­ezek a megye a fejlődését, a falu szocialista fejlődését, a dolgozók élet és munkakörül­ményeinek javítását szolgál­ják. A­ feladatok megvalósításá­nak elengedhetetlen feltétele a dolgozók nevelése, harc a pos­tán még megtalálható osztály­ellenség, azok nézetei és tevé­kenysége ellen. Akik nem tel­jesítik becsülettel kötelezett­ségüket, azok akár tudatosan, vagy tudatlanul az osztályel­lenséget segítik. Tudatosan se­gítette az ellenséget a gerjeni hivatal vezetője, Varga Fe­renc, aki eddig sem végezte el munkáját, annak ellenére, — hogy ért a postához. Nem vé­letlen ez, hiszen apjának Zsá­­kán, — aki a vitézi cím vise­lője volt, — 34 hold földje volt. Nem véletlen az, hogy a postai munkája helyett 2Ó disznó hizlalása volt a főfog­lalkozása és nem Gerjen la­kosságának, a közösségnek — hanem saját harácsoló — ér­dekeinek szolgálata. Ezért nem megy a hírlapterjesztés, Ger­­jenben, de reméljük, hogy az illetékesek tesznek róla, hogy menjen. Szakszervezeti szerveink tö­rekedjenek arra, hogy a párt szava, a mi szavunk jusson el minden dolgozóhoz. Használ­janak fel erre minden lehető­séget, távbeszélőt, értekezle­tet, taggyűléseket. Neveljék a szétszórtan élő falusi postás dolgozókat is, mert a harc, amely a műszaki fejlesztésért folyik a falu szocialista át­alakulását is segíti. A postá­sok, akik sok emberrel érint­keznek, munkájuk során se­gítsék ezt nap mint nap. bíró Kódis József a Postások Szakszerve­zete Pécsi Területi Bi­zottságának elnöke.

Next