Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-21 / 44. szám
1956. FEBRUÁR 21. Az SZKP XX. kongresszusának megyei visszhangja Hruscsov elvtárs beszédéből mi is meríthetünk tapasztalatokat Nagy érdeklődéssel tanulmányoztam át Hruscsov elvtársnak a XX. kongresszuson elhangzott előadói beszédét, amely bennünket állattenyésztőket is közelebbről érint, hiszen az a feladatunk ,hogy a megyében minden lehetőt megtegyünk az állattenyésztés fejlesztése érdekében. Hruscsov elvtárs utalt a takarmánytermelésre. „Az a jó vezető, aki minden lehetőséget kihasznál és ellátja a jószágot, olyan saját termesztésű abrak és nedvdús takarmánnyal, amilyenre az állati termékek termelésének jelentős növelése végett szükség van”, — mondotta. Ez ránk is vonatkozik, mert a megyében is nem egy olyan tsz van, amely arra számít, hogy az állam ellátja szükséges takarmánymennyiséggel, ahelyett, hogy saját maguk termelnék meg. Nálunk is gondot okoz a pillangós takarmányok termelése. A lucernatermelés még mindig nem kapja meg a megfelelő helyet. Mindent meg kell tennünk, hogy mielőbb megoldjuk ezt a problémát. Változtatni kell a betakarítás módszerein is a szénaféléknél és a pillangósoknál egyaránt. A május közepén lekaszált takarmány keményítőértéke például 42, június közepén 34, június végén már csak 26. Arra kell tehát törekedni és a munkákat úgy megszervezni, hogy májusban mindenütt elvégezzük a kaszálásokat és magas tápértékű takarmányt biztosítsunk. Ez természetesen a sok közül csak egyik feltétele az állattenyésztés további fejlesztésének. Egyet kell még hangsúlyozni, azt, hogy a járási vezetők többet foglalkozzanak az állattenyésztéssel, fejlesszék állatenyésztési ismereteiket. Tekintélyüket azzal is tudják növelni, ha jó szaktanácsokat adnak az állattenyésztésben dolgozóknak. MOHAR LÁSZLÓ főállattenyésztő. Új úton Dombai János a kocsolai tanács elnökhelyettese és fia, Dombai István nemrégiben kérték felvételüket a helyi I. típusú Petőfi Termelőcsoportba 7 hold földjükkel együtt. Úgy tervezik, hogy „ha minden jól megy, a jövő ősszel már a III. típusú szövetkezet alapszabályzata szerint működ nek”. *■ TOLNAI NAPLÓ Gépállomásaink teendői Hruscsov elvtárs beszámolója nyomán Nagy érdeklődéssel olvasom a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán elhangzott beszédeket, mivel a Szovjetunió példája a mi számunkra is értékes útmutatásokat nyújt. Hruscsov elvtárs előadói beszédét különösen örömmel üdvözöltem, mert a gépállomásokról szólva olyan feladatokról beszélt, amelyek nálunk is megvalósításra várnak. Az önálló elszámolás például olyan módszer, amely egyaránt hasznos a termelőszövetkezeteknek és a gépállomásoknak. A szilárd és végleges gépállomási hálózat kialakítása lehetővé teszi az önálló elszámolás bevezetését, amely jobb és gazdaságosabb munkára serkenti a gépállomásokat, ugyanakkor a termelőszövetkezeteket arra ösztönzi, hogy nagyobb felelősséggel és ésszerűbben használják ki a gépi segítséget. A villamosítás, mint állandó cél mellett el kell nekünk is érni, hogy minél nagyobb mértékben áttérjünk a függesztett mezőgazdasági eszközök alkalmazására. Ezt a módszert nálunk most csak a zetoroknál használt kettős ekéknél és a kultivátoroknál használják, de célunk, hogy a függesztett talaj művelési gépek alkalmazása minél szélesebbb körben elterjedjen. Ez azt jelenti, hogy az egyes mezőgazdasági munkák elvégzése gyorsabb, egyszerűbb lesz és számottevő munkaerő szabadul fel. Hruscsov elvtárs megszabta a gépállomások fejlődésének egész irányvonalát. Arra kell törekedni, hogy az egyes munkákat minél inkább gépesítsük, ezután pedig meg kell valósítani az egész mezőgazdaság komplex gépesítését, ami az eddiginél még nagyobb mértékben növeli majd a gépállomások munkájának jelentőségét. Ezeknek a feladatoknak a megvalósítása nehéz, de korántsem lehetetlen. SIPTER GÉZA főmérnök. Üdvözlő távirat az MDP Központi Vezetőségének Február 18-án megyei mezőgazdasági szakemberek tanácskoztak az elmúlt év tapasztalatairól és az előttünk álló feladatokról. Az elmúlt évben értünk el eredményeket, de korántsem tettünk meg mindent a termelés érdekében. Azt akarjuk, hogy megyénkben a Központi Vezetőség határozatából ránk eső részt becsülettel teljesítsük. Növénytermelésben több gabonát, takarmányt és exportnövényt termeljünk. Állattenyészésben több tejet, húst biztosítsunk a tenyészállatok kinevelése mellett a népgazdság részére. Az előírt 3 százalékos termésnövelést a termelőszövetkezeti gazdálkodás megszilárdítása és az új termelőszövetkezetek alakítása mellett az egyéni dolgozó parasztok bevonásával fogjuk biztosítani. Munkánkat pártmegbízatásnak tekintjük és lelkesen végezzük. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának anyagát áttanulmányozva, újult erővel és lelkesedéssel harcolunk pártunk irányítása mellett a második 5 éves terv első évének sikeres végrehajtásáért. Elvtársi üdvözlettel. Tolna megyei mezőgazdasági szakemberek tanácskozása. ¥ Tovább erősödnek megyénk tsz-ei Az elmúlt év nyarán dolgozó parasztságunk jelentős része határozta el, hogy ezentúl a nagyüzemi gazdálkodást választja, termelősövetkezetbe lép. Megyénk több mint 150 termelőszövetkezetébe az elmúlt év nyara óta sok gazda kérte felvételét. Becsülettel dolgoznak azóta és munkájuk eredménye fényesen igazolja, hogy helyesen választottak. Az új belépők száma az 1956- os évben tovább gyarapodik, sőt járásaink területén újabb termelőszövetkezetek alakítását határozták el községeink parasztjai. HARMINC CSALÁD, 38 TAGGAL, 194 HOLD FÖLDDEL. 1 választotta a szövetkezeti gazdálkodást, a gyönki járásban. Jelentős az új belépők száma a tamási járásban is, ahol 27 család 33 taggal, 159 hold földdel a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. A paksi járás termelőszövetkezetei 21 családdal, 32 taggal és 54 hold földdel, a dombóvári járás termelőszövetkezetei pedig 16 családdal, 29 taggal és 61 hold földdel gyarapodtak az elmúlt héten. A bonyhádi járásban pedig 20 család 37 taggal, 153 hold földdel lépett a termelőszövetkezetekbe. ÚJABB KÉT TSZ ALAKULT MEGYÉNKBEN Örömmel számolhatunk be arról, hogy ez évben a szekszárdi és a bonyhádi járásban új termelőszövetkezet alakult. Decs községhez tartozó Bograpusztán 9 család 18 taggal, 60 hold földdel új termelőszövetkezetet alakított. A tsz tagjai Április 4. név alatt kezdik meg a közös munkát. Nagymányok bányász község, ahol kevés a dolgozó parasztok száma, közülük 10 család termelőszövetkezet alakítását határozta el. Az új termelőszövetkezet 17 taggal 92 holdon kezdi meg a gazdálkodást. A bányász község tsz tagjai „Jó Szerencsét“ név alatt működnek. TSZ ELŐKÉSZÍTŐ bizottságok alakultak megyénk több községében. Bölcskén nem olyan régen egyesült két tsz, a Vörös Október és az Új Világ. A bölcskei dolgozó parasztok újabb termelőszövetkezet létrehozásán dolgoznak. Előkészítő bizottságot alakítottak 27 taggal, 27 családdal és 150 hold földdel. Tsz előkészítő bizottság alakult a dombóvári járásban Döbrököz községben 4 családdal, 6 taggal és 40 hold földdel. A dombóvári Béke Tszcs a napokban termelőszövetkezetté alakult át. Tizenhárom család 13 taggal, 130 hold földdel választotta a fejlettebb gazdálkodási formát. Szeretnénk, ha visszatérne közénk... Mi, a szentgálpusztai Szabadság Tsz kommunistái és tsz tagjai úgy gondoljuk, hogy szövetkezetünkben a pártélet fellendítéséhez és a munkák megjavításához feltétlenül szükségünk van egy képzett és minden tekintetben párthű pártmunkásra. Az a véleményünk, hogy feltétlenül szükségünk lenne Sári József elvtárs harcos, áldozatkész munkájára, aki soraink közül került ki, és jelenleg a járási begyűjtési hivatal vezetője. Ezért kérjük a Megyei Pártbizottságot, és a Megyei Begyűjtési Hivatalt teljesítse kérelmünket, tegyék lehetővé hogy Sári elvtárs visszakerüljön szövetkezetünkhöz. Sári elvtárs szövetkezetünk egyik alapító tagja és úgy gondoljuk, hogy visszajöttével, az itt végzett munkájával nem csak a tsz belső életében lenne javulás, hanem a számszerű fejlesztés terén is jelentős eredményeket tudnánk elérni. Zomba, Szentgál-pusztai Szabadság Tsz tagsága és pártszervezete. A dombóvári üzemek harca a téllel A DOMBÓVÁRI CEMENTIPARI ÜZEMBEN a nagy hidegben is folyik a termelőmunka. A műhelycsarnokokban nyolc helyen radiátort állítottak be. A hideg beálltával három lokomobilt helyeztek üzembe, amelyek fűtik a munkatermeket és egyben gőzölik az anyagokat. A kint dolgozó munkásoknak melegítőket állítottak fel, így mielőtt átfáznának, melegedhetnek. A nyolc órás munkaidő alatt többször kapnak meleg teát a dolgozók. A DOMBÓVÁRI VILLANYTELEPEN a szerelőket meleg téli ruhával látták el. A körzeti szerelőknek megfelelő készenléti anyagokat adtak, hogy hiba esetén azt azonnal ki tudják javítani. Erős készenléti szolgálatot tartanak, minden szerelő a körzetében tartózkodik, hogy ha baj van, gyorsan be tudjon avatkozni. A VASIPARI KTSZ-BEN a műhelyekben nagy kályhákat állítottak be, így minden dolgozó részére sikerült meleg munkahelyet biztosítani. Azok a dolgozók is, akik ezelőtt a szabadban dolgoztak, most a műhelyben végzik munkájukat, részben azt, amit eddig szabadban végeztek, részben pedig átálltak apróbb javítások elvégzésére. A MÁV OSZTÁLYMÉRNÖKSÉGEN éppen Gazsó osztályvezető elvtárs előtt van a vasúti térkép, amikor belépek szobájába. Azokat a helyeket jelöli ki, ahol hóakadály várható. „Eddig sikeresen birkóztunk meg a téllel, ami főleg az utolsó három hétben mutatkozik igen keménynek. Erre fel voltunk készülve, nem tudott számunkra meglepetést okozni. Még az ősszel kijavítottuk a hólapátikát és egyéb felszereléseket, majd kioktattuk a dolgozókat. Eddig több helyen küzdöttük le a hóakadályokat, jelenleg is harminc dolgozónk segít a jég eltakarításában a fűtőháznál, hogy gyorsabban tudják a mozdonyokat tisztítani.‘ — fejezi be a beszélgetést. Gazsó elvtárs. Ifj. Egri Péter S A mezőgazdászok ez évi feladatairól tanácskoztak az Agronómus Napon A megyénkben már hagyományossá vált Agronómus Napon mezőgazdasági szakembereink azzal a céllal jöttek össze, hogy értékeljék az elmúlt évben végzett munkájukat és egyben meghatározzák ez év tennivalóit. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Győri József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. Az elnökségben foglalt helyet Tuska Pál elvtárs, a megyei tanács elnöke, Dulai Károly elvtárs, a megyei DISZ bizottság első titkára és még többen a megye vezetői közül. A mezőgazdasági szakemberek tanácskozásán SAJGÓ FERENC a vb. elnökhelyettese megnyitó szavai után PAPP LAJOS elvtárs, a Gépállomási Igazgatóság megyei igazgatója mondott beszámolót: A BESZÁMOLÓ — Az elmúlt év munkáját értékelve megállapíthatjuk, hogy munkánk eredményes volt. Szakmai, szervezési, politikai és irányító tevékenységünkkel segítettük a termelőszövetkezetek tagjait, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat, a magasabb terméseredmények elérésében. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a termelés fellendítésének további feladatairól szóló múlt év júniusi Központi Vezetőségi határozat kettős feladatot állított a mezőgazdaság dolgozói elé: 1. Számszerűen is tovább kell fejleszteni a termelőszövetkezeteket. 2. Növelni, olcsóbbá, gazdaságosabbá kell tenni a mezőgazdasági termelést. Most előttünk az a nagy feladat áll, hogy mezőgazdaságunkban 3 százalékkal növeljük a terméshozamot. Papp elvtárs beszéde további részében a feladatok tükrében vizsgálta a mezőgazdászok munkáját, megállapítva azt, hogy az elmúlt évben a 18 termelőszövetkezettel, 3655 családdal és a több mint 18 000 holddal növekvő termelőszövetkezetek, az évvégi zárszámadások szerint megyei viszonylatban az egy munkaegységre jutó 35 forint, azt bizonyítják, hogy a tsz-tagok szorgalmas munkáján kívül az agronómusok is jó munkát végeztek. Beszélt továbbá a gyengébb tsz-ek megerősödéséről, az egy munkaegységre jutó jövedelemről , a jól és kevésbé jól dolgozó tszmezőgazdászok munkájáról majd így folytatta tovább: — Elengedhetetlenül szükséges, hogy a gépállomások a gépek erejét a tavasz első napjától kezdve a napi műszaknormák túlteljesítésével kihasználják. Ennek a feladatnak a megoldása nemcsak a gépállomási mezőgazdászoké és főmezőgazdászoké, hanem a tsz-ekben dolgozó mezőgazdászoké is. Ezek után a mezőgazdasági termelést irányító szakemberek legfontosabb feladatairól beszélt. — Valamennyiőnk elsőrendű feladata a kenyérgabona vetésterv teljesítése. Valamennyi járás elkészítette a kenyérgabona-vetés zárójelentését, így tudja, hány holdat kell még tavasszal vetniök. A hó elolvadása után legfontosabb feladata legyen a tsz, gépállomási, állami gazdasági és községi mezőgazdászoknak, hogy a határt járva táblánként határozzák meg a fejtrágyázás szükségességét. Ahhoz, hogy a 3 százalékos termésnövekedést megvalósíthassuk biztosítani kell az előírt tisztaságú, egészséges vetőmagot. A hátralévő időben jelentősen növelni kell a trágyázott területek nagyságát. A tavaszi vetési munkák közül egyik legfontosabb feladat a kukorica vetésterv biztosítása. A kukoricaterület letrágyázása, továbbá a nagyobb termés biztosítása érdekében a hibrid kukorica vetőmag biztosítása és a négyzetesen történő vetés. Állattenyésztésnél legfontosabb feladatunk a szarvasmarhatenyésztés további fejlesztése. Bár 29,4 százalékkal növekedett a tehénlétszám az elmúlt évihez viszonyítva, ez azonban még mindig kevés. Nagyobb mértékben kell fokozni a tejtermelést. Állami gazdaságainkban el kell érni tehenenként az évi 3600, tsz-ekben pedig a 2400 literes megyei átlagot. Olcsóbbá kell tenni a sertéshizlalást. Ezek elérésének legfontosabb követelménye a takarmányozás jó megszervezése és a bőséges takarmányalap megteremtése. Befejezésül a következőket mondotta: “ Indítsunk versenyt a mezőgazdasági terméshozam 3 százalékos növeléséért. Ebbe a nagy munkába vonjuk be szorgalmas, dolgozó parasztságunkat, mezőgazdaságunk minden becsületes dolgozóját. Odaadással, legjobb tudásunkkal induljunk e nagy munkának és a siker nem marad el. A mezőgazdászok közül szót kért MÓRÉ JÓZSEF, a simontornyai Alkotmány Tsz mezőgazdásza, aki műtrágyakísérletéről beszélt, amelynek eredményeként egy 20 holdas ősziárpa-tábla 23,13, egy 11 holdas rozstábla pedig 20,19 mázsás átlagtermést adott. Befejezésül hangsúlyozta, hogy érdemes és kell kísérletezni, mert csak így tudunk szép eredményeket elérni. Tuza Sándorné, a zombai Béke Tsz mezőgazdászának felszólalása után SZOMOR FERENC, a bonyhádi járás főagronómusa az eddig elért eredményekről beszélt, ismertette a vetésterv alakulását az előző évihez viszonyítva, többek között megemlítette, hogy míg tavaly az összántóterület 15,5 százaléka volt pillangós növénnyel elvetve, addig ez a szám az idén 18,3 százalékra emelkedett. Befejezésül valamennyi járás főagronómusát versenyre hívta a még szebb eredmények eléréséért, a 3 százalékos terméshozam eléréséért. Bán Gyula, a fácánkerti Vörös Hajnal Tsz mezőgazdászának felszólalása után GYŐRE JÓZSEF elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára kért szót. Ennek az értekezletnek nagy jelentősége van — mondotta —, mert mezőgazdászaink jó, vagy rossz munkájától függ, hogyan tudunk előrehaladni a mezőgazdaság szocialista építésében, hogy tudjuk megfelelően előrevinni pártunk júniusi határozatát, majd így folytatta: — Nagy jelentőségű pártunk júniusi határozata, amely megjelöli, hogy 1960-ra mindkét lábunkkal szilárdan kell állnunk a szocialista gazdálkodás talaján. El kell érni a tsz-ek fejlesztésével egyidőben a tsz-ek megerősödését, megszilárdítását is. Még vonzóbbá kell tenni a nagyüzemi gazdálkodást az egyéni gazdák számára azáltal is, hogy 3 százalékkal növeljük a terméshozamot. Ezek a feladatok komoly erőfeszítéseket igényelnek tőlünk. A jó termés elérése a mezőgazdászok mukájától függ, azoknak az elvtársaknak a munkájától, akik kint a barázdákban irányítják a munkát. Ez harc kérdése, és a mezőgazdászoknak az első sorokban kell küzdenie. Szükség van arra, hogy gyarapítsuk politikai tudásunkat, szükség van arra, hogy ne álljunk háttal az újjal szemben, képezzük szakmailag is magunkat. Ezt a hatalmas munkát egyedül nem tudják megoldani, ha nem látják, hogy mit, miért kell tenni, ha nem támaszkodnak a pártszervezetre. Szeretném, ha a mezőgazdászok, akik azt a szép feladatot kapták, hogy a tsz-ek megerősítéséért, a 3 százalékos terméshozam eléréséért, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért harcoljanak, munkájukat pártmegbízatásnak tekintsék. Győri elvtárs felszólalása után szót kért még Orosz Sándorné bonyhádi gépállomásról, Merényi József a bölcskei Vörös Október Tsz, Hunyás elvtárs, a nagyszékelyi Dózsa Tsz, Prikk Imre, a bonyhádi Szabad Föld Tsz, Magyar József a fácánkerti Növényvédő Állomás és Miklós József, a szedresi gépállomás mezőgazdásza;