Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-21 / 44. szám

1956. FEBRUÁR 21. Az SZKP XX. kongresszusának megyei visszhangja Hruscsov elvtárs beszédéből mi is meríthetünk tapasztalatokat Nagy érdeklődéssel tanulmányoztam át Hruscsov elvtárs­nak a XX. kongresszuson elhangzott előadói beszédét, amely bennünket állattenyésztőket is közelebbről érint, hiszen az­­ a feladatunk ,hogy a megyében minden lehetőt megtegyünk az állattenyésztés fejlesztése érdekében. Hruscsov elvtárs utalt a takarmánytermelésre. „Az a jó vezető, aki minden lehetőséget kihasznál és ellátja a jószá­got, olyan saját termesztésű abrak és nedvdús takarmánnyal, amilyenre az állati termékek termelésének jelentős növelése végett szükség van”, — mondotta. Ez ránk is vonatkozik, mert a megyében is nem egy olyan tsz van, amely arra számít, hogy az állam ellátja szükséges takarmánymennyiséggel, ahe­lyett, hogy saját maguk termelnék meg. Nálunk is gondot okoz a pillangós takarmányok terme­lése. A lucernatermelés még mindig nem kapja meg a meg­felelő helyet. Mindent meg kell tennünk, hogy mielőbb meg­oldjuk ezt a problémát. Változtatni kell a betakarítás mód­szerein is a szénaféléknél és a pillangósoknál egyaránt. A május közepén lekaszált takarmány keményítőértéke pél­dául 42, június közepén 34, június végén már csak 26. Arra kell tehát törekedni és a munkákat úgy megszervezni, hogy májusban mindenütt elvégezzük a kaszálásokat és magas tápértékű takarmányt biztosítsunk. Ez természetesen a sok közül csak egyik feltétele az állat­­tenyésztés további fejlesztésének. Egyet kell még hangsúlyoz­ni, azt, hogy a járási vezetők többet foglalkozzanak az állat­­tenyésztéssel, fejlesszék állatenyésztési ismereteiket. Tekin­télyüket azzal is tudják növelni, ha jó szaktanácsokat adnak az állattenyésztésben dolgozóknak. MOHAR LÁSZLÓ főállattenyésztő. Új úton Dombai János a kocsolai ta­nács elnökhelyettese és fia, Dombai István nemrégiben kérték felvételüket a helyi I. típusú Petőfi Termelőcsoport­ba 7 hold földjükkel együtt.­­ Úgy tervezik, hogy „ha min­den jól megy, a jövő ősszel már a III. típusú szövetkezet alap­­szabályzata szerint működ­­ nek”. *■ TOLNAI NAPLÓ Gépállomásaink teendői Hruscsov elvtárs beszámolója nyomán Nagy érdeklődéssel olvasom a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán elhangzott beszédeket, mivel a Szovjetunió példája a mi számunkra is értékes útmutatáso­kat nyújt. Hruscsov elvtárs előadói beszédét különösen öröm­mel üdvözöltem, mert a gépállomásokról szólva olyan felada­tokról beszélt, amelyek nálunk is megvalósításra várnak. Az önálló elszámolás például olyan módszer, amely egy­aránt hasznos a termelőszövetkezeteknek és a gépállomások­nak. A szilárd és végleges gépállomási hálózat kialakítása lehetővé teszi az önálló elszámolás bevezetését, amely jobb és gazdaságosabb munkára serkenti a gépállomásokat, ugyan­akkor a termelőszövetkezeteket arra ösztönzi, hogy nagyobb felelősséggel és ésszerűbben használják ki a gépi segítséget. A villamosítás, mint állandó cél mellett el kell nekünk is érni, hogy minél nagyobb mértékben áttérjünk a függesz­tett mezőgazdasági eszközök alkalmazására. Ezt a módszert nálunk most csak a zetoroknál használt kettős ekéknél és a kultivátoroknál használják, de célunk, hogy a függesztett talaj művelési gépek alkalmazása minél szélesebbb körben el­terjedjen. Ez azt jelenti, hogy az egyes mezőgazdasági mun­kák elvégzése gyorsabb, egyszerűbb lesz és számottevő munka­erő szabadul fel. Hruscsov elvtárs megszabta a gépállomások fejlődésének egész irányvonalát. Arra kell törekedni, hogy az egyes munkákat minél inkább gépesítsük, ezután pedig meg kell valósítani az egész mezőgazdaság komplex gépesí­tését, ami az eddiginél még nagyobb mértékben növeli majd a gépállomások munkájának jelentőségét. Ezeknek a felada­toknak a megvalósítása nehéz, de korántsem lehetetlen. SIPTER GÉZA főmérnök. Üdvözlő távirat az MDP Központi Vezetőségének Február 18-án megyei mezőgazdasági szak­emberek tanácskoztak az elmúlt év tapaszta­latairól és az előttünk álló feladatokról. Az el­múlt évben értünk el eredményeket, de ko­rántsem tettünk meg mindent a termelés ér­dekében. Azt akarjuk, hogy megyénkben a Köz­ponti Vezetőség határozatából ránk eső részt becsülettel teljesítsük. Növénytermelésben több gabonát, takarmányt és exportnövényt termeljünk. Állattenyész­ésben több tejet, húst biztosítsunk a tenyészállatok kinevelése mel­lett a népgazd­ság részére. Az előírt 3 szá­zalékos termésnövelést a termelőszövetkezeti gazdálkodás megszilárdítása és az új termelő­­szövetkezetek alakítása mellett az egyéni dol­gozó parasztok bevonásával fogjuk biztosítani. Munkánkat pártmegbízatásnak tekintjük és lelkesen végezzük. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kon­gresszusának anyagát áttanulmányozva, újult erővel és lelkesedéssel harcolunk pár­tunk irányítása mellett a második 5 éves terv első évének sikeres végrehajtásáért. Elvtársi üdvözlettel. Tolna megyei mezőgazdasági szakemberek tanácskozása. ¥ Tovább erősödnek megyénk tsz-ei Az elmúlt év nyarán dolgozó parasztságunk jelentős része határozta el, hogy ezentúl a nagyüzemi gazdálkodást vá­­lasztja, termelős­­övetkezetbe lép. Megyénk több mint 150 termelőszövetkezetébe az el­múlt év nyara óta sok gazda kérte felvételét. Becsülettel dolgoznak azóta­ és munkájuk eredménye fényesen igazolja, hogy helyesen választottak. Az új belépők száma az 1956- os évben tovább gyarapodik, sőt járásaink területén újabb termelőszövetkezetek alakítá­sát határozták el községeink parasztjai. HARMINC CSALÁD, 38 TAGGAL, 194 HOLD FÖLDDEL. 1 választotta a szövetkezeti gaz­dálkodást, a gyönki járásban. Jelentős az új belépők száma a tamási járásban is, ahol 27 család 33 taggal, 159 hold föld­del a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. A paksi járás termelőszövetkezetei 21 család­dal, 32 taggal és 54 hold föld­del, a dombóvári járás termelő­szövetkezetei pedig 16 család­dal, 29 taggal és 61 hold föld­del gyarapodtak az elmúlt hé­ten. A bonyhádi járásban pe­dig 20 család 37 taggal, 153 hold földdel lépett a termelő­­szövetkezetekbe. ÚJABB KÉT TSZ ALAKULT MEGYÉNKBEN Örömmel számolhatunk be arról, hogy ez évben a szek­szárdi és a bonyhádi járásban új termelőszövetkezet alakult. Decs községhez tartozó Bogra­­pusztán 9 család 18 taggal, 60 hold földdel új­ termelőszövet­kezetet alakított. A tsz tagjai Április 4. név alatt kezdik meg a közös munkát. Nagymányok bányász köz­ség, ahol kevés a dolgozó pa­rasztok száma, közülük 10 csa­lád termelőszövetkezet alakítá­sát határozta el. Az új termelő­­szövetkezet 17 taggal 92 holdon kezdi meg a­­ gazdálkodást. A bányász község tsz tagjai „Jó Szerencsét“ név alatt működ­nek. TSZ ELŐKÉSZÍTŐ bizottságok alakultak megyénk több közsé­gében. Bölcskén nem olyan ré­gen egyesült két tsz, a Vörös Október és az Új Világ. A bölcskei dolgozó parasztok újabb termelőszövetkezet létre­hozásán dolgoznak. Előkészítő bizottságot alakítottak 27 tag­gal, 27 családdal és 150 hold földdel. Tsz előkészítő bizott­ság alakult a dombóvári járás­ban Döbrököz községben 4 családdal, 6 taggal és 40 hold földdel. A dombóvári Béke Tszcs a napokban termelőszövetkezetté alakult át. Tizenhárom család 13 taggal, 130 hold földdel vá­lasztotta a fejlettebb gazdálko­dási formát. Szeretnénk, ha visszatérne közénk... Mi, a szentgálpusztai Szabadság Tsz kommunistái és tsz tagjai úgy gondoljuk, hogy szövetkezetünkben a pártélet fellendítéséhez és a munkák megjavításához feltétlenül szük­ségünk van egy képzett és minden tekintetben párthű párt­munkásra. Az a véleményünk, hogy feltétlenül szükségünk lenne Sári József elvtárs harcos, áldozatkész munkájára, aki soraink közül került ki, és jelenleg a járási begyűjtési hiva­tal vezetője. Ezért kérjük a Megyei Pártbizottságot, és a Me­gyei Begyűjtési Hivatalt teljesítse kérelmünket, tegyék lehetővé hogy Sári elvtárs visszakerüljön szövetkezetünkhöz. Sári elvtárs szövetkezetünk egyik alapító tagja és úgy gondoljuk, hogy visszajöttével, az itt végzett munkájával nem csak a tsz belső életében lenne javulás, hanem a számszerű fejlesztés terén is jelentős eredményeket tudnánk elérni. Zomba, Szentgál-pusztai Szabadság Tsz tagsága és pártszervezete. A dombóvári üzemek harca a téllel A DOMBÓVÁRI CEMENTIPARI ÜZEMBEN a nagy hidegben is folyik a termelőmunka. A műhely­­csarnokokban nyolc helyen radiátort állítottak be. A hi­deg beálltával három lokomo­­bilt helyeztek üzembe, ame­lyek fűtik a munkatermeket és egyben gőzölik az anyago­kat. A kint dolgozó munká­soknak melegítőket állítottak fel, így mielőtt átfáznának, melegedhetnek. A nyolc órás munkaidő alatt többször kap­nak meleg teát a dolgozók. A DOMBÓVÁRI VILLANYTELEPEN a szerelőket meleg téli ruhá­val látták el. A körzeti szere­lőknek megfelelő készenléti anyagokat adtak, hogy hiba esetén azt azonnal ki tudják javítani. Erős készenléti szol­gálatot tartanak, minden sze­relő a körzetében tartózko­dik, hogy ha baj van, gyor­san be tudjon avatkozni. A VASIPARI KTSZ-BEN a műhelyekben nagy kályhá­kat állítottak be, így minden dolgozó részére sikerült me­leg munkahelyet biztosítani. Azok a dolgozók is, akik ez­előtt a szabadban dolgoztak, most a műhelyben végzik munkájukat, részben azt, amit eddig szabadban vé­geztek, részben pedig átálltak apróbb javítások elvégzésére. A MÁV OSZTÁLYMÉRNÖKSÉGEN éppen Gazsó osztályvezető elvtárs előtt van a vasúti térkép, amikor belépek szo­bájába. Azokat a helyeket je­löli ki, ahol hóakadály vár­ható.­­ „Eddig sikeresen birkóz­tunk meg a téllel, ami főleg az utolsó három hétben mu­tatkozik igen keménynek. Erre fel voltunk készülve, nem tudott számunkra meg­lepetést okozni. Még az ős­­szel kijavítottuk a hólapáti­­kát és egyéb felszereléseket, majd kioktattuk­ a dolgozó­kat. Eddig több helyen küzdöt­tük le a hóakadályokat, je­lenleg is harminc dolgozónk segít a jég eltakarításában a fűtőháznál, hogy gyorsabban tudják a mozdonyokat tisztí­­tani.‘ — fejezi be a beszélge­tést. Gazsó elvtárs. If­j. Egri Péter S A mezőgazdászok ez évi feladatairól tanácskoztak az A­gronómu­s Napon A megyénkben már hagyo­mányossá vált Agronómus Na­pon mezőgazdasági szakembe­reink azzal a céllal jöttek ös­­­sze, hogy értékeljék az elmúlt évben végzett munkájukat és egyben meghatározzák ez év tennivalóit. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Győri József elvtárs, a megyei párt­­bizottság első titkára. Az elnök­ségben foglalt helyet Tuska Pál elvtárs, a megyei tanács elnöke, Dulai Károly elvtárs, a megyei DISZ bizottság első titkára és még többen a megye vezetői közül. A mezőgazdasági szakembe­rek tanácskozásán SAJGÓ FERENC a vb. elnökhelyettese megnyitó szavai után PAPP LAJOS elvtárs, a Gépállom­ási Igazga­tóság megyei igazgatója mon­dott beszámolót: A BESZÁMOLÓ — Az elmúlt év munkáját ér­tékelve megállapíthatjuk, hogy munkánk eredményes volt. Szakmai, szervezési, politikai és irányító tevékenységünkkel segítettük a termelőszövetkeze­tek tagjait, az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztokat, a magasabb terméseredmények elérésében. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a termelés fellendítésének to­vábbi feladatairól szóló múlt év júniusi Központi Vezetőségi határozat kettős­ feladatot ál­lított a mezőgazdaság dolgozói elé: 1. Számszerűen is tovább kell fejleszteni a termelőszövetkeze­teket. 2. Növelni, olcsóbbá, gazda­ságosabbá kell tenni a mező­­gazdasági termelést. Most előt­tünk az a­­ nagy feladat áll, hogy mezőgazdaságunkban 3 százalékkal növeljük a termés­hozamot. Papp elvtárs beszéde további részében a feladatok tükrében vizsgálta a mezőgazdászok mun­káját, megállapítva azt, hogy az elmúlt évben a 18 termelő­­szövetkezettel, 3655 családdal és a több mint 18 000 holddal növekvő termelőszövetkezetek, az évvégi zárszámadások sze­rint megyei viszonylatban az egy munkaegységre jutó 35 forint, azt bizonyítják, hogy a tsz-tagok szorgalmas munkáján kívül az agronómusok is jó munkát­­ végeztek. Beszélt to­vábbá a gyengébb tsz-ek meg­erősödéséről, az egy munkaegy­ségre jutó jövedelemről­ , a jól és kevésbé jól dolgozó tsz­­mezőgazdászok munkájáról majd így folytatta tovább: — Elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy a gépállomások a gépek erejét a tavasz első napjától kezdve a napi m­ű­­szaknormák túlteljesítésével kihasználják. Ennek a feladatnak a megol­dása nemcsak a gépállomási mezőgazdászoké és főmezőgaz­dászoké, hanem a tsz-ekben dolgozó mezőgazdászoké is. Ezek után a mezőgazdasági termelést irányító szakembe­rek legfontosabb feladatairól beszélt. — Valamennyiőnk elsőren­dű feladata a kenyérgabona vetésterv teljesítése. Valamen­­­nyi járás elkészítette a kenyér­gabona-vetés zárójelentését, így tudja, hány holdat kell még tavasszal vetniök. A hó elolvadása után legfontosabb feladata legyen a tsz, gépállo­mási, állami gazdasági és köz­ségi mezőgazdászoknak, hogy a határt járva táblánként hatá­rozzák meg a fejtrágyázás szük­sé­gességét. Ahhoz, hogy a 3 százalékos termésnövekedést megvaló­síthassuk biztosítani kell az előírt tisztaságú, egészséges vetőmagot. A hátralévő időben jelentősen növelni kell a trágyázott terü­letek nagyságát. A tavaszi ve­tési munkák közül egyik leg­fontosabb feladat a kukorica vetésterv biztosítása. A kuko­ricaterület letrágyázása, to­vábbá a nagyobb termés bizto­sítása érdekében a hibrid ku­korica vetőmag biztosítása és a négyzetesen történő vetés. Állattenyésztésnél legfonto­sabb feladatunk a szarvas­marhatenyésztés további fej­lesztése. Bár 29,4 százalékkal növekedett a tehénlétszám az elmúlt évihez viszonyítva, ez azonban még mindig kevés. Nagyobb mértékben kell fo­kozni a tejtermelést. Állami gazdaságainkban el kell érni tehenenként az évi 3600, tsz-ekben pedig a 2400 literes megyei átlagot. Olcsóbbá kell tenni a sertés­hizlalást. Ezek elérésének leg­fontosabb követelménye a ta­karmányozás jó megszervezése és a bőséges takarmányalap megteremtése. Befejezésül a következőket mondotta: “ Indítsunk ver­senyt a mezőgazdasági termés­hozam 3 százalékos növeléséért. Ebbe a nagy munkába vonjuk be szorgalmas, dolgozó parasztsá­gunkat, mezőgazdaságunk min­den becsületes dolgozóját. Oda­adással, legjobb tudásunkkal induljunk e nagy munkának és a siker nem marad el. A mezőgazdászok közül szót kért MÓRÉ JÓZSEF, a simontornyai Alkotmány Tsz mezőgazdásza, aki műtrágya­kísérletéről beszélt, amelynek eredményeként egy 20 holdas ősziárpa-tábla 23,13, egy 11 holdas rozs­tábla pedig 20,19 mázsás át­lagtermést adott. Befejezésül hangsúlyozta, hogy érdemes és kell kísérletezni, mert csak így tudunk szép ered­ményeket elérni. Tuza Sándorné, a zombai Béke Tsz mezőgazdászának fel­szólalása után SZOMOR FERENC, a bonyhádi járás főagronó­­musa az eddig elért eredmé­nyekről beszélt, ismertette a vetésterv alakulását az előző évihez viszonyítva, többek kö­zött megemlítette, hogy míg tavaly az összántóterület 15,5 százaléka volt pillangós növénnyel elvetve, addig ez a szám az idén 18,3 százalék­ra emelkedett. Befejezésül valamennyi­ járás főagronómusát versenyre hívta a még szebb eredmények el­éréséért, a 3 százalékos termés­hozam eléréséért. Bán Gyula, a fácánkerti Vö­rös Hajnal Tsz mezőgazdászá­nak felszólalása után GYŐRE JÓZSEF elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára kért szót.­­ Ennek az értekezletnek nagy jelentősége van — mon­dotta —, mert mezőgazdásza­ink jó, vagy rossz munkájától függ, hogyan tudunk előreha­ladni a mezőgazdaság szocia­lista építésében, hogy tudjuk megfelelően előrevinni pártunk júniusi határozatát, majd így folytatta: — Nagy jelentőségű pártunk júniusi határozata, amely megjelöli, hogy 1960-ra mind­két lábunkkal szilárdan kell állnunk a szocialista gazdálko­dás talaján. El kell érni a tsz-ek fejleszté­sével egyidőben a tsz-ek megerősödését, megszilárdí­tását is. Még vonzóbbá kell tenni a nagyüzemi gazdálko­dást az egyéni gazdák szá­mára azáltal is, hogy 3 szá­zalékkal növeljük a termés­hozamot. Ezek a feladatok komoly erőfeszítéseket igényelnek tő­lünk. A jó termés elérése a mezőgazdászok mukájától függ, azoknak az elvtársaknak a munkájától, akik kint a baráz­dákban irányítják a munkát. Ez harc kérdése, és a mező­gazdászoknak az első sorokban kell küzdenie. Szükség van arra, hogy gya­­rapítsuk politikai tudásunkat, szükség van arra, hogy ne álljunk háttal az újjal szem­ben, képezzük szakmailag is magunkat.­­ Ezt a hatalmas munkát egye­dül nem tudják megoldani, ha nem látják, hogy mit, miért kell tenni, ha nem támaszkod­nak a pártszervezetre. Szeretném, ha a mezőgazdá­szok, akik azt a szép felada­tot kapták, hogy a tsz-ek megerősítéséért, a 3 százalé­kos terméshozam eléréséért, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért harcoljanak, munkájukat pártmegbízatás­nak tekintsék. Győri elvtárs felszólalása után szót kért még Orosz Sán­dorné bonyhádi gépállomásról, Merényi József a bölcskei Vö­rös Október Tsz, Hunyás elv­társ, a nagyszékelyi Dózsa Tsz, Prikk Imre, a bonyhádi Sza­bad Föld Tsz, Magyar József a fácánkerti Növényvédő Ál­lomás és Miklós József, a szed­­resi gépállomás mezőgazdásza;

Next