Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-03 / 54. szám

4. TOLNAI NAPLÓ A kulturális seregszemle tapasztalatai a gyönki járásban Képet adni teljes egészében a kulturális seregszemle tapasztalatairól, arról, hogyan ké­szülnek a fiatalok ennek a nagy feladatnak a megoldására a gyönki járásban, ma még nem lehet. Mindenesetre eredmény azonban már az is, hogy az összesítők alkalmával kimutatható: a járás 25 községe közül 23 részt vesz a sereg­szemlén. Ez azt jelenti, hogy 72 csoport fiatal­sága tanul, nevelődik s ezáltal tanítja, neveli a közönséget. A seregszemle alkalmából 1248 fiatal tanul színdarabot, táncokat, énekszámo­kat, s közülük 490 DISZ-és 699 úttörő fiatal, 59 pedig egyéb. A Ságvári Endre kulturális seregszemlén két állami gazdaság, 31 iskola és 35 községi kultúr­­csoport adja majd tudásának legjavát: szín­játszók, népi táncosok, énekkarok, zenekar és bábcsoportok. A járási népművelési osztály és a járási DISZ-bizottság ellenőrzései során megállapította, hogy a seregszemlére beneve­zett kultúrcsoportok egytől-egyig próbálnak és már javában készülnek. A népművelési osztály és a DISZ-bizottság úgy tervezik, hogy a helyi bemutatókat március 10-től 15-ig rendezik meg és a csereműsorokat március végéig bonyolít­ják le a hideg időjárás miatt. A gyönki járásban azáltal vált lehetővé ez az eredmény, hogy a népművelési osztály, a DISZ-bizottság és a járási kultúrház személy­zete hathatósan segítette ezt a kulturális meg­mozdulást. A járási népművelési osztály az­által is segítséget nyújtott, hogy mai témájú darabokat és népszínműveket, egy-két-három­­felvonásosakat adott ki a kultúrcsoportoknak. Van azonban egy-két olyan probléma, amely nem éppen jó fényt vet a járási népművelési osztály és a járási DISZ-bizottság munkájára. Például egyetlen termelőszövetkezeti kultúr­­csoport sem nevezett be a seregszemlére.­­ Miért? Mert a gyönki járás egyetlen termelő­­szövetkezetében sincs kultúrcsoport. De miért nincs? Amikor az az irányzat, hogy a tsz-ek­­nek legyen saját színjátszó gárdájuk, nem lehet csak úgy félvállról kezelni ezt a kérdést. Ki tartozik felelősséggel? Felelősséggel tartozik a népművelési osztály és a DISZ-bizottság, mert elsősorban az ő feladatuk, hogy meg­teremtsék a tsz-ekben is a kulturális életet. Persze most már késő lenne azért kapkodni, hogy tsz-kultúrcsoportokat is neveztessenek be a seregszemlére, de nem késő még az, hogy a tsz-ekben kultúrgárdákat alakítsanak. Nem könnyű feladat, de gyümölcsöző lesz. Elsősorban a járási DISZ-bizottságra és a járás DISZ szervezeteire várt volna a kulturá­­lis seregszemle megszervezése, de ebből a fel­adatból teljes egészében, az eredmények még jobbak lettek volna. A DISZ-bizottságnak olyan példákkal kellett volna operálnia, mint a kö­­lesdi, a kistormási és az udvardi díszesek pél­dája, akik már tavaly nagyszerű munkát fej­tettek ki e téren. A kölesdi fiatalok tavaly függönyt, rádiót vettek a bevételből, a kultúr­ház részére, ezenkívül még jutott arra is, hogy a DISZ-szervezet rádiót is vásároljon ma­gának. A kölesdi, a kistormási és az udvardi DISZ-szervezetek most is jól dolgoznak. Ezek példáját kövessék a gyönki járás többi közsé­gének fiataljai. Megéri... - JTTÖRÖHIRIlDÓ - As úttörő kalandja Zimankós téli időben, Gár­donyi Géza szerint, legjobb a kályha mellett a tavasz ébre­déséről álmodozni. Ilyen gon­dolatokkal ültek össze a paj­tások egy őrsi gyűlésre a jól fűtött terem sarkában. Arról­­ számoltak be egymásnak, hogy ki-ki mennyit rakott már takarékba a közelgő ta­­­vaszi kirándulásokra, no meg aztán a nyári táborozás­ra. Egy akadt csak az őrs­ből, az újonc és elkényezte­tett Gyuszi, ki még egy fil­lért sem rakott félre. — Minek kirándulni, mi­nek táborozni? — szólt fity­málva. Fürödni elmegyek a strandra, zsebpénzem meg jó lesz a cukrászdába és a mo­ziba. — Neked ez elég szórako­zás? Nem szeretnél más vidé­ket is látni és pajtásaiddal néhány vidám napot tölteni? Mennyivel élvezetesebb a tá­borozás valahol egy erdő szé­lén, hallgatni a madárfüttyöt, bogárzümmögést, gyönyör­ködni a csillagos égboltba, mókázni, énekelni a tábortűz­nél ... És még ezerfélét sorol­hatnék fel — szólt, mint va­lami oktató, az őrsvezető. — Hát még az a sok élmény és kaland, melyekben részünk szokott lenni — egészítette ki Marci pajtás. — Igaz bizony, szólt ismét az őrsvezető — majd Csimbi pajtás elmeséli legalább az egyiket. — Hát tudjátok — kezdi Csimbi — még most is borsó­­zik a hátam, mikor egy éjjeli kalandomra gondolok. Úgy volt, hogy egy gimnazista DISZ pajtás mellé éjjeliőr szolgálatra osztott be a veze­tő, mert nem messze tőlünk vándorcigányok kerestek éj­szakára szállást, s mi féltünk, hogy valamit­­ elemelnek. A vacsora és ebéd maradványa­it, a csontokat, kolbász és ke­­niyérhéjakat egy tálban gyűj­töttük mindig össze a csősz kutyájának,­­ de aznap nem jött el érte. Majd 15—20 lé­pésnyire kiraktuk a tábortól, hogy ne csalogassuk hozzánk a hangyákat. Viharlámpa mellett ültünk egy kis­ sátor szájában, s vigyáztunk a táborra. A DISZ pajtás sut­togva mesélte el gimnáziumi élményeit és én szívesen hall­gattam, hisz ősszel én is oda szeretnék beiratkozni. Egy­szer csak valami zörgésre let­tünk figyelmesek. Újból, mintha valaki belebotlott volna­­ a tálba, aztán ismét. — Maradj a lámpánál, felkeltem a vezetőt — szólt a gimna­zista pajtás. Otthagyott és nem szégyelem bevallani, kissé borsódzott a hátam. De már jöttek is: „Fogd a lámpát és világíts előttünk“ — szólt a vezető, kinek jókora husáng volt a kezében. Reszketett ugyan a térdem, de nem akar­tam gyávának látszani és in­dultam. Csak pár lépésnyire voltunk s táltól, mikor hirte­len ugrással valami bozontos farkú állat ugrott fel s ijed­temben majdnem leejtettem a lámpát. — Mi volt az, miféle állat? — kérdezték a pajtá­sok. — A rókakoma jött egy kis vacsora maradványért lá­togatóba, az ijesztett meg bennünket — magyarázta még Csimbi, s az egész őrs jóízűt nevetett. — Na, ha én lettem volna ott — szólt nekihevülve Gyu­szi — úgy eltrafáltam volna valami furkósbottal, hogy tu­dom nem kódolt volna többet. — Ne hencegj így, Gyuszi — szólt az őrsvezető — te még az egérlyukba is bele­bújtál volna félelmedben. — Már­mint én? — kérdez­te — majd megmutatom bá­torságomat a nyáron, megyek veletek táborozni! Hogy el­higgyétek, — belenyúlt a zse­bébe, kivett öt forintot és át­adta az őrsnek: — „Itt az első megtakarított pénzem a tábo­rozásra.1" A pajtások nagy örömmel vették Gyuszi elhatározását, egyenként fogtak vele kezet. K. V. Régi hagyományokat gyűjtenek a lépai úttörők Lápafő kis község, mindössze 106 lakóház­ból áll. A nevét onnan kapta, hogy lápos, ingo­ványos ,volt régen a vidék. Kedves tartózkodási­­ helye a szegény legényeknek, betyároknak. Sobri Jóska bandája is itt tanyázott a falut körülvevő erdőségben. A betyárok a szegény népet nem bántották, csak az urakat és birto­kosokat. A falusiak vittek számukra hírt és élelmet. Mikor a pandúrok megtudták Sobriék tartózkodási helyét, nagy erővel indultak, hogy elfogják őket. Sikerült is bekeríteniük a betyá­rokat. Sobri Jóska nem adta meg magát. Ami­kor látta, hogy nincs menekülés, önkezével vetett véget életének. Lápafő határában te­mették el. A nagyon öreg nénikék, bácsikák a hosszú téli estéken mesélgetik Sobri Jóska történetét, mi pedig szívesen hallgatjuk a régi históriákat, a fennmaradt dalokat, verseket Sobri Jóskáról, amelyek a nép ajkán élnek, s mi úttörők eze­ket lejegyezzük és összegyűjtjük. TÓTH JULIANNA csapattanács elnök. A „Hófehérke és a hét törpe" Dunaföldvárott Ebben az évben lesz az úttörőmozgalom fennállásának 10. évfordulója. Ebből az alka­lomból az 1. számú leányiskola kis tanulói a tanítónénik segítségével előadják a „Hófehérke és a hét törpe’’ című színdarabot. Most, a téli szünetben javában folynak a próbák. Stefi néni és Margit néni már az első felvonást próbálják az „udvarhölgyekkel’’ és a „királynővel”. Éti néni a kis „tündéreket” tanítja énekelni, s mutatja nekik, hogyan per­düljenek a királynő színe elé. Minden szereplő kicsi itt, a királynő, a gonosz boszorkáig a vadász és a bohóc kivételével. Ezeket a szerep­lőket a felsőtagozatból választották ki. Próba után a kis „színészek” hangos köszö­nése, pajkos jókedve veri fel az utca csendjét. Hazafelé igyekeznek. A búcsúzás nem sokáig tart, hiszen holnap ismét találkoznak. Sietni kell, hiszen hamar itt lesz május virágba boruló hava, s akkor már igaziból szerepelnek a nagy­­közönség előtt. ELEK MAGDOLNA. Eseménynaptár 1858. már­cius 3-án halt meg Bajza József, a ki­váló költő és kritikus. 1951 már­cius 3-án ala­ku­lt meg a Vietnami Dolgozók Pártja. 1878 március 3-án szabadítot­ták fel Bulgáriát az orosz csa­patok a török elnyomás alól. MÁRCIUS 3 Szombat Kornélia H­ÍREK — A szovjet ösztöndíjasok találkozója lesz ma Szekszár­­don a Magyar—Szovjet Tár­saság rendezésében. — A Gyógyszertár Vállalat DISZ fiataljai Kisfaludy Ká­roly „Szeget szeggel“ című víg­játékának előadására készül­nek. Úgy tervezik, hogy 18-án adják elő Szekszárdon a Kór­ház és a Gyógyszertár Vállalat dolgozóinak, majd Kaposvárott vendégszerepelnek vele. A ké­szülődésből tevékenyen kiveszi részét Tóth László fiatal peda­gógus is. n—A bonyhádi járásbíróság ítéletet hozott Már Sándor, Weldi József, Nikolics András és Fehér József bűnügyében. Az említettek a társadalmi tu­lajdon sérelmére bűncselek­ményt követtek el. Ezért a já­rásbíróság Nikolics András és Welci Józseffel szemben az elő­zetes letartóztatásban eltöltött időt szabta ki — korlátlan eny­hítéssel — büntetésként, míg Fehér József elsőrendű és Már Sándor másodrendű vádlotta­kat egy-egy évi börtönbüntetés­re és 3—3 évre, összes jogaitól eltiltásra, mint mellékbüntetés­ként ítélte. Az ítélet jogerős. — Megyei béketanácskozást rendez a Megyei Békebizott­ság, a Hazafias Népfront és a Megyei MNDSZ 1956 március 3-án, ma délelőtt fél 10 órai kezdettel, a Megyei Tanács kultúrtermében. (Várköz 4.). A tanácskozáson a megye élen­járó békeharcosai megvitatják a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit. A ta­nácskozásra az Országos Béke­tanács küld központi előadót, Ratkó Anna személyében, aki az Országos Béketanács alel­­nöke. PÁRTHÍREK A II. éves marxista filozófia konferenciát hétfőn, március 5-én 9 órakor tartják a Párt­oktatók Házában. Dulai Károly konferencia vezető Időjárás Várható időjárás szombaton estig: felhőátvonulások, sokfelé eső, havazás. Viharossá fokozó­dó nyugati-északnyugati szél. Az éjszakai lehűlés mérséklődik. A nappali hőmérséklet kissé emel­kedik. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet: 0,plusz 3, legmaga­­sabb nappali hőmérséklet szom­baton plusz 5—plusz 8 fok kö­zött. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklet: 0—plusz 4 fok között. MOZI Garay Filmszínház: Március 1—4-ig, csütörtöktől­ vasárnapig. Szakadék. Magyar film. Előadások kezdete: Vasár- és ünnepnap fél 4, fél 6 és 8 órakor Hétköznap fél 6 és 8 órakor. 'HaMár 'Jíajd! 'figyelem! Vásárolj bútort a dombóvári földmí­vesszövetkezet bútorszakü­zletében! Kaphatók: hálók, kombinált bútorok, konyhaberendezés és egyéb Iékberendezési tárgyak. 1956. MÁRCIUS 3. SPORT A járási TSB-ék az eddiginél még nagyobb lendülettel dolgozzanak a szpártákiád szervezésén Hat hét múlva, április 15-én megkezdődnek a falusi dolgozók szpártákiád versenyeinek küz­delmei. Ez évben ötödször kerül sor e legnagyobb szabású sport­seregszemléjére. " Célunk, hogy eredményeinket tovább fokoz­zuk, javítsuk. Az 1954. évi versenyeken a megyék rangsorában hátul kul­logtunk. Az 1955. évi szportákia­dón megyénk falusi sportolói már lényegesen jobban szere­peltek és így sikerült a kilence­­dik helyet megszerezni. Nem vé­letlen, hogy megyénk falusi sportolói az elmúlt évben már jobb eredményeket értek el. Ha összehasonlítjuk az 1954. és az 1955­­ évi felkészülést, ebből ki­tűnik, hogy a járási TSB-ink, fa­lusi sportköri vezetőink az el­múlt évben jól dolgoztak a szpartákiád előkészítésén, meg­szervezésén, lebonyolításán. Si­került nagy tömegeket bevonni a sporttolásba és így megyénk­ben több ezer olyan falusi fiatal kezdett el sportolni ,aki azt megelőzően nem sportolt. A tavalyi eredmények mellett természetesen voltak hibák is a munkában. A megyei TSB a já­rási TSB elnökökkel még az­ el­múlt év végén megbeszélte azo­kat a feladatokat, melyek feltét­lenül szükségesek munkánk to­vábbi javításához a szpártákiád terén. Ezt követően a szekszárdi bonyhádi és a gyönki járásban komoly előké­születek történtek az ez évi szpártákiád helyi versenyei­nek sikere érdekében. De nem­csak a helyi, hanem a járási és a­ megyei versenyek, illetve ered­mények érdekében is történtek intézkedések, melyek közül a legkiemelkedőbbek voltak a já­rási válogatottak életrehívása és azoknak a rendszeres foglalkoz­tatása. Ebben a három járásban a válogatottakkal nincs baj, azok rendszeresen megtartják edzéseiket és lelkiismeretesen készülnek a szpartákiád verse­nyeire. Nem mondható el ez azonban a sportkörökön belül, ahol tömegeket­­ kellene bekap­csolni a sportolásba. Sajnos meg kell állapítani, hogy a felkészülés nem kielégí­tő. Az említett három járás te­rületén az mellett, hogy a válo­gatottakkal jól foglalkoznak, megfeledkeznek a tömegekről. Elfeledkeznek arról, hogy a szpartakiád versenyek egyik fő célja a tömegek bekapcsolása a sportolásba. Ezen a helytelen állásponton sürgősen változtat­ni kell a járási TSB elnököknek. Külön kell megemlíteni a pak­si és a tamási járási TSB-k szer­vezési munkáját is. Az elmúlt években ezekben a járásokban, — de idevehetj­ük még­ a domb­óvári járást is — a tömeg és a minőség szempontjából komoly hiányosságok voltak. Bár a dombóvári járás adott az orszá­gos szpartákiádra versenyzőket — sőt, azok ott jól is szerepeltek — mégsem lehetünk elégedet­tek a járás munkájával, mivel mennyiségi sportról egyáltalán nem beszélhetünk. A paksi és a tamási járásban az mellett, hogy nem volt minőségi, még mennyiségi sportról sem beszél­hetünk. A járási szpartákiád versenyei ebben a két járásban gyengén sikerültek,­ ami oda vezethető vissza, hogy a helyi (községi) versenyek nem voltak kielégítően megrendezve. A járási TSB elnökök, a járási DISZ-szervezetekkel a községi sportköri vezetőkkel, a községi DISZ-szervezetekkel karöltve fogjanak hozzá a szpártákiád szervezési munkáihoz. A gyönki bonyhádi és a szekszárdi járás területén a válogatott keretek mellett kapcsolják be a dolgozók százait a szpártákiád versenyei­be. Nagy segítséget kaphatnak a DISZ-szervezetektől a JTSB-ék, ha összekapcsolják a sznártá­kiád versenyeit a Ságvári Endre kulturális és sportseregszemlé­vel. Támaszkodjanak bátran­ a DISZ-szervezetekre, DISZ fiata­lokra, de természetesen, ez mel­lett kapcsolják be a községek sportvezetőit, sportkedvelőit is. Tájékoztassák a tagságot a szpártákiád versenyek fontos­ságáról, célkitűzéseiről. Az idő sürget. Hat hét múlva kezdődnek a szpártákiád ver­senyek küzdelmei. Ezekre a versenyekre már a JTSB-ék szer­vezték be az újonnan megala­kult teremelőszövetkezeti sport­körök fiatalságát is. Cél: a fa­lusi parasztfiatalság minél na­gyobb számban való bekapcso­lása a sportolásba. Ny. !. Tolna megye felnőtt asztalitenisz bajnoksága után Február 10-én­ rendezte az MTSB a megyei felnőtt asztalite­nisz bajnokságot, mint azt sport­­rovatunkban már közöltük, az 1956. évi bajnokságot a bonyhádi, — de most Tolna színeiben játszó — Engel nyerte. A női bajnoksá­got a tolnai Dosztál nyerte, immár negyedszer. A megyei egyéni asztalitenisz bajnokság több mint 10 éves múltra tekint vissza. Az asztali­­tenisz sportban ez a legnagyobb megyei esemény, érthető tehát, hogy a sportkörök versenyzői komolyan készültek a versenyre. A megyei verseny megrendezése sajnos nem a legjobban sikerült, részint az MTSB-n kívül álló okok miatt. Nézzük meg talán, hogy hazánk felszabadulása óta Tolna megyé­nek kik voltak a felnőtt asztali­­tenisz bajnokai. ~~ NŐK:“"" TM— 1945. Bányainé (Szekszárdi S. K.) 1946. Bányainé (Szekszárdi S. K.) 1947. Umbrainé (Tolnai DSE) 1948. Umbrainé (Tolnai DSE) 1949. Umbrainé (Tolnai DSE) 1950. Pintér (Nagymályoki B.) 1951. Gémes (Tolnai Vörös L­.) 195?. Dosztál (Tolnai Vörös L.) 1953. Dosztál (Tolnai Vörös L.)­ 1954. Dosztál (Tolnai Vörös L.) 1955. Kremmer (Bonyhádi Vasas) 1956. Dosztál (Tolnai Vörös L.) FÉRFIAK: 1945. Kovács (Bajai Posztó) 1946. Szász (Szekszárdi SK) 1947. Lampek I. (Tolnai DSE) 1948. Lampek I. (Tolnai DSE) 1949. Varga (Dombóvári Vasút) 1950. Jánosi (Szekszárdi V. M.) 1951. Luszka (Tolnai Vörös L.) 1952. Luszka (Tolnai,Vörös L.) 1953. Luszka (Tolnai­ Vörös L.) 1954. Luszka (Tolnai Vörös­­L.) 1955. Molnár (Tolnai Vörös L.) 1956. Engel (Tolnai Vörös L.) A simontornyai szurkolók társadalmi munkával takarították be a labdarúgópályát A Simontornyai Vörös Lobogó Sportkör vezetősége az elmúlt hé­ten felhívással fordult a szurko­lókhoz, hogy adjanak segítséget a labdarugó pályán lévő mintegy félméteres hó letakarításához. A felhívásra a sportkör szurkolói sportbarátai nagy számban jelen­tek meg a pályán és több napon át dolgoztak, hogy vasárnap délre elkészüljenek a munkával. A sportkedvelők, szurkolók se­gítségével vált csak lehetővé, hogy vasárnap délután már mér­kőzést tudtak játszani a pályán, amikor a Dunaföldvári Honvéd labdarúgóit látták vendégül. A sportkör vezetősége ezúttal is kö­szönetet mond azoknak a szurko­lóknak, akik segítettek a sport­körnek a nehéz feladat végrehaj­tásánál. Sz. Gy. Figyelem! Figyelem! Felesleges piacra menned, mert szabadpiaci termékei­det­ napi áron átveszi a földművesszövetkezet felvá­sárló részlege. A szövetke­zetnek átadott mezőgazda­­sági áruid után pénzt és visszatérítést kapsz. Jól jársz, ha fölös termékeidet átadod a dombóvári járás földművesszövetkezeteinek a már nem érdemes utazni, hogy ruházati cikkeidet beszerezhesd. Ruházati cikkeidet beszerezheted a dombó­vári járás valamennyi földművesszövetkezet boltjá­ban. A szövetkezet tag­jainak vásárlásuk után visszatérítést fizet. Vásárolj a földművesszövetkezetekben! TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: GYŐRE JÓZSEF Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20­10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20­11 A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka RezsőI Apróhirdetések — KERESÜNK felvételre la­katos, esztergályos és malomipar­ban jártas asztalos dolgozókat. Tolna megyei Malomipari ÉS Szekszárd­ — SZEKSZÁRDI Villanyszerelő Vállalat (Megyevill) keres azonnali belépésre villanymotor tekercse­lőt. Szekszárd, Garay tér 14. — A SZEKSZÁRDI SZABÓ KTS2 férfi mérték utáni részlege tagként felvételre keres iparengedéllyel rendelkező szabó szakmunkásokat Folyamatos munkaellátás bizto­sítva. — FÜSTÖLT sonkát, szalonnát, zsírt, mindenféle szabadforgalmú mezőgazdasági terméket megvá­sárol a Tamási Földművesszövet­kezet.

Next