Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-30 / 77. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! 'iolnai Ü Egyetemi Könyve PÉCS AZ NÖP TOLMAMbuibi r«. 100­SÁGÁNAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1958 MÁRCIUS 30. A Dombóvári Kendergyár legjobbja a felszabadulási­ versenyben Berta Józsefné tilos, „Kiváló Dolgozó“ a felszabadulási ver­senyben 157 százalékos átlag­teljesítményt ért­, el. Állandó­an segíti a gyengébb dolgozó­kat, átadja munkamódszerét. Minőségileg is kifogástalan munkát végez. ! XXX3OOO0OOOOOO0OOCO00OCO0O0O0CCO0O00O0O0C HÍREK a megyéből Hatvan darab új traktor érkezett a Tolna megyei árvízjárta földek megmunkálására Április első hetében kezde­nek szántani, vetni a Tolna megyei árvízjárta földeken. A mintegy 40 000 hold ár­vízsújtotta terület nagy része még víz alatt van, de a tava­szi munkák gyors elvégzésé­re már megtörténtek az előké­születek. Szerdán például 60 darab új traktor érkezett a Vörös Csillag Traktorgyár­ból a Tolna megyei gépállo­másokra, hogy az árvízjárta földeken mielőbb zöldelhesse­­nek a vetések. A szedrasi gépállomás trak­torosai 19 darab új traktort kaptak. Az új traktorokat a gépüket legjobban szerető és a munkában is legjobb trakto­rosok kapták. Érkezésük nap­ján, már a szerda esti órák­ban kigördült az első új trak­tor a gépállomás udvarából. Az első traktort a 18 éves Kul­csár József kapta, s már szer­da este dolgozni kezdett a fácánkerti Vörös Hajnal Ter­melőszövetkezet földjén. Csütörtökön reggel az idő­sebb Andi József érkezett új traktorával a fácánkerti dű­lőkre, s déltájban megkezd­ték az első árpatábla vetését is. A szedresiekhez hasonlóan vették birtokukba új gépei­ket csütörtök reggel a dal­­mandi és a bonyhádi traktoro­sok is. Bonyhádra 2 darab lánctalpas traktor is érkezett. Levesetik a vizet a bölcskei szigetről Bölcskén is, mint sok más helyen a megyében, egyszerre kell elvégezni a tavaszi munkát és az áradástól visszamaradt vizek levezetését. A község dolgozó parasztsága közül sokan­ már vetik a borsót és a Felszabadulás Termelőszövetkezet is megkezdte mintegy 15 holdnyi területen a borsó vetését. Ugyanakkor a tanács megszervezte a földeken lévő víz levezetését. Minden nap egy 10—15 főből álló brigád megy ki a bölcskei szigetre, ahol egy csatornát ásnak a Duna és a holtág között. Ez a csatorna vezeti le a vizet a sziget alsó részéről. Négyzetesen vetik a kukoricát A gyönki Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet jó táblabeosz­tásai el akarja érni, hogy min­den kukoricát négyzetesen ves­­senek az idén.­­• A meredek dombokon nagyrészt új füvesí­téssel a legelőket bővítették, az enyhébb emelkedőkön búzát és egyéb terményeket vetettek. A megmaradt lapos részeken vannak a kukoricaföldek. A terv szerint 90 holdat, de a föl­fejlődés következtében több, mint 100 holdat vetnek be ku­­koricával és a teljes gépi kapá­lás bevezetése, a magasabb ter­més érdekében az egész terüle­ten a négyzetes vetés mellett döntöttek. Egyesültek a mucsi termelőszövetkezetek Mucsiban 5 évvel ezelőtt Vö­rös Zászló néven alakult az első termelőszövetkezet, tavaly ősszel Petőfi néven a második. A Vörös Zászló Tsz tagsága küzdelmes, de eredményekben gazdag 5 esztendőre tekinthet vissza. Száz férőhelyes istállót építet­tek, állattenyésztésből és szer­ződéses növénytermesztés­ből gyarapították közös gaz­daságukat, jövedelmüket. A fél évvel ezelőtt alakult Pető­fi Tsz tagjai is eredményes munkával fogtak a gazdálko­dáshoz. Egy hónappal ezelőtt vető­dött fel az egyesülés gondolata a két termelőszövetkezet tagsá­ga között. Egyre jobban érlelő­dött a gondolat a tagokban és végül külön-külön megtartott közgyűléseken elhatározták, egyesítik gazdaságaikat. Vasárnap este az összevont közös taggyűlésen egyhan­gúlag kimondottak egy egye­sülést, és a Béke Termelőszö­vetkezet nevet vették fel. Az egyesülés jelentős mérték­ben megerősíti a Béke Termelő­szövetkezetet. Az 1000 holdas közös gazdaságban már teljes mértékben megvannak a nagy­üzemi gazdálkodás összes lehe­tőségei. Az egyesült termelőszövetke­zet tagsága új vezetőséget vá­lasztott. Az elnök, Váradi Já­nos elvtárs, a Vörös Zászló Tsz elnöke lett, aki a párt hívó szavára az ősszel került Mucsi­­ba. Körzeti színjátszó tanfolyam indul Szekszárdon Április közepén körzeti színjátszó tanfolyam indul a szekszárdi városi kultúrház­­ban, amelynek keretében a szekszárdi központi színjátszó együttes Illyés Gyula „Fáklya láng” című drámáját tanulja meg. A 10 hétig tartó próbá­kon részt vesznek a megye leg­jobb színjátszó együtteseinek vezetői is, akik az itt elsajá­títottak alapján irányítják majd színjátszó együttesük munkáját. A szekszárdi köz­ponti együttes a „Fáklyalán­got” a megye nagyobb közsé­geiben is bemutatja majd. A szekszárdi körzeti szín­játszó­ tanfolyam befejezése után hasonló tanfolyamot ren­deznek a tengelici Petőfi Tsz­­ben, amelyen elsősorban a termelőszövetkezeti­­ színját­szók vesznek részt. Tavaszi munka Tengelicen A tengelici Petőfi Termelő­­szövetkezetben is megindult a­­ tavaszi munka. A jobban mű­velhető, homokosabb, dombos­ részeken elkezdték a simítózást­ és a burgonyaföldön most szántják alá a trágyát. Elkészítették a dohánypalán­­­­táknak a melegágyakat. Annyi i dohánypalántát nevel a termelő I szövetkezet, hogy saját szük­­­ségletre 40 holdra elegendő le­­­­gyen és ezen kívül még az ár­vízkárosultaknak is mintegy 15­0 holdnyi dohánypalánta nevelé­sével segítenek. Borsót vetnek leperd-pusztán A megye állami gazdaságai­ban is megindultak a tavaszi munkák. A szerdai nappal a Leperd pusztai állami gazda­ságban megkezdték a talajelő­készítést és az őszi búzák fej­trágyázását. Ugyancsak szerdán kezdték meg a borsó vetését is. A ta­karmányborsót, amely mint fe­hérjedús etetnivaló, igen fontos az állattenyésztésben, 140 hold­nyi területen vetik el. Ha az idő megengedi, négy nap alatt be is fejezik ezt a munkát. AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT - In Paksi Konzervgyár brigádjai Faddont A Paksi Konzervgyár dolgozói örömmel üdvözölték­­ a­­ Minisztertanács fontos határozatát, melynek értelmében­­ még az idén helyre kell állítani az árvíz okozta károkat.­­Még a határozat megjelenése előtt a párt és a kormány fel­hívását kisgyűléseken ismertettük a dolgozók előtt, ahol az |l íü­zem összes dolgozói egyönlűen felajánlották egy napi kere­­­setüket az árvízkárosultak megsegítésére.­­ A Minisztertanács e határozata után az üzem dolgozói,­­azon túlmenően, hogy egynapi keresetüket felajánlották, el­határozták, hogy az összedőlt házak bontási munkáiban va­sárnaponként is segítenek. Március 25-én 32 önként jelent­kező dolgozóból álló brigád Faddon négy ház bontási munkáit­­­ végezte el társadalmi munkában. Az összedőlt házak tulaj­donosai örömmel és meghatottan köszönték meg a segítséget, s ez a segítség is erősítette bennük a reményt, hogy még az picién felépül új házuk.­­ A bontási munkában is, mint másutt is, vállalatunk dol­gozói között a párttagok járnak az élen, ők voltak azok,­­s ,akik követelték, hogy már az első csoportba vehessék ki ré­­­szüket a munkából. Darnai István, szb. elnök. I ktsz-ek taglalnak segítsége A kisipari szövetkezetek dolgozói az elmúlt napokban derekasan vették ki részüket az árvízvédelmi munkából.­­ Most már azt mutatják meg, hogy ugyanilyen lelkesen tud­­nak dolgozni a károk helyre­­állításáért, a bajbajutott em­berek megsegítéséért is. Vasárnap négy szekszárdi, két tolnai és Faddi Fémipari KTSZ dolgozói vettek részt a helyreállítási munkákban. A Paksi Építőipari KTSZ tagjai keresetük 3 százalékát ajánlották fel az árvízkárosul­­tak megsegítésére, ezenkívül vállalták, hogy egy madocsai árvízkárosult tsz-tag házát fel­építik. A Szekszárdi Építőipari KTSZ tagjai — termelési ér­tekezletükön — vállalták, hogy egyik ipari tanulójuk szüleinek rombadőlt házát fel­építik Sióagárdon. A Paksi Cipész KTSZ-ben vasárnap árvízműszakot tar­tottak, e műszakban több, mint száz pár között cipő és bőrcipő készült. Aznapi kere­setüket — több, mint kétezer forintot — felajánlották az ár­­vízkárosultaknak. A­ várdombi általános iskola tanúiói az árvízkárosultakért Mátrai Dezső első osztályos tanuló egyik reggel ezekkel ta szavakkal állott a tanító néni elé: „Tanító néni, itt a betét­lapom. Elhoztam az árvízkárosultaknak.“ Nézi a tanító néni­­ a betétlapot: 59 forintot tartalmaz. Az öröm és meghatottság­­ könnye csillan a nevelő szemében. Ezután már sorba jöttek a­­ többi pajtások is. Kincses Jóska 11, Boros Gyurka 13,50, Ko­­­vács Éva 13, Szabó Mária 7 forintot és a többiek 1,5 forin­ttól adtak az árvízkárosultaknak. Bogdán Erzsi II. osztályos­­ tanuló az alvóbabára összegyűjtött 27,50 forintját ajánlotta­­ fel, Boros Ági III. osztályos a borsodi utazásra gyűjtött 15­­ forintját adta át, Szabó Pista 8, Papp Mária 24, Somogyi Er­­izsi 19, Bogdán Ágnes 6, Simon Katica 92, Papp Jóska 19,­­Buzási Marika 12 forinttal segített. Apró gyermekhősök! Maradjon meg és nagyra nőjön a szívetekben az áldozatvállalásra való készség embertársai­­­­tokkal és hazátokkal szemben, sok tiszta örömmel szépítve­­ meg az életeteket! Hozzáértő gondozással nő a tejhozam A miszlai Béke Termelőszö­vetkezetben máris ismertté és­ megbecsültté vált Ifjú elvtárs, aki az I. típusú csoportból lé­­­­pett át a Béke Tsz-be. Mint állatgondozó, eléggé el­­­­hanyagolt tehenészetet vett át,­ de szorgalmas munkájának máris van eredménye. Az álla­tok sokkal jobb kondícióban­­ vannak, s hozzáértő gondozás­sal, szakszerű takarmányozás­­­sal elérte, hogy az istálló átlaga 3 hónap alatt négy literre­l emelkedett. Ahogy elvonult az ár, az egészségügyi szervek azonnal hozzá­kezdtek az elöntött területek fertőtlenítéséhez. Képünkön Császár János és Széchy Imre, a Budapesti Közegészségügyi és Járványügyi Állomás dolgozói orvosi irányítás mellett egy kutat fertőtlenítenek Tolnán. .A gyönki járás földművesszövetkezetei­­ Az árvízkárosultak megse­gítésére indított gyűjtésből a földművesszövetkezeteink is kiveszik a részüket. A gyönki járás földművesszövetkeze­tei röpgyűléseket szerveztek, ahol a földművesszövetkezet dolgozói felajánlásokat tettek, hogy fizetésükhöz mérten se­gítik az árvízkárosultakat.­­ Például a nagyszékelyi föld­művesszövetkezet dolgozói közül Németh József italbolt­vezető, Horváth Imre ügyve­zető Knok János felvásárló és Kozák Mária bolti eladó egyhavi fizetésük 10 százalé­kát adták az árvízkárosultak megsegítésére. A röpgyűlésen vállalták, hogy szombaton és vasárnap munkaidő után lá­togatják a dolgozó parasztokat és gyűjtést szerveznek az ár­vízkárosultak javára. Knok János felvásárló vállalta, hogy vasárnap egész nap a felvá­sárló helyen tartózkodik, hogy a dolgozó parasztok által ho­zott terményféleségeket át tudják adni. Hőgyész dolgozói az árvízkárosultakon Az elmúlt vasárnap — amikor a gyűjtést rendeztük az árvízkárosultak részére — valamennyi dolgozó család tőle telhetőleg adakozott. A gyűjtést dicséretet és elismerést érdemlő módon a földművesszövetkezet dolgozói, az MNDSZ tagjai és a DISZ fiatalok együttesen végezték. A község különböző pontjáról 6 lovaskocsi indult el egyszerre a gyűjtés segíté­sére. Alig egy órán belül valamennyi kocsi teljesen megra­kodva tért vissza. Több mint 17 mázsa burgonyát, 14 mázsa kukoricát, 6 és fél mázsa babot, 3 mázsa búzát, 76 kg lisz­tet, 17 kg zsírt és szalonnát, 22 kg szappant, 243 darab to­jást, 40 darab ruhát és cipőt, valamint 3189 forintot gyűj­­t­tettek össze. A különböző szektorok hőgyészi dolgozói a fel­ is ajánlott terményeken kívül még 18.714 forintot adtak össze.­­ Az úttörők külön 1032 forintot gyűjtöttek. Ezenkívül 80 család ajánlotta fel, hogy otthonát meg­osztja az árvízkárosultak gyermekeivel. Vasárnap pedig, amikor az adakozás folyt, 60 hőgyészi dolgozó segítette a tolnaiakat otthonuk helyreállításában. Mátrai Mátyás a községi pártbizottság titkára. A Dunaföldvári Kendergyár egyik munkása nagy család­jára való tekintettel 3300 fo­rint gyorssegélyben részesült. Ebből az összegből nemcsak, hogy valamennyi gyerek új cipőt kapott de még került paplanra és egyéb ruhára is­­ belőle. A Dunaföldvári Ken­­­­dergyár egyébként az állami­­ gyorssegélyt megelőzve,­­ ugyancsak komoly összegű segélyt fizetett ki a gyár ár­vízkárosult dolgozóinak. Perei Dániel elvtárs, a lengyeli tangazdaság VIB elnöke I­ levelében azt közölte, hogy a gazdaság dolgozói egynapi átlag­­tkeresetüket ajánlották fel.

Next