Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-18 / 67. szám

s Szeptember 2—16 között: Mezőgazdasági Kiállítás Az idén szeptember 2—16 kö­­­zött rendezik meg Budapesten az Országos Mezőgazdasági Ki­állítást. Az előző évek kiállítá­sai bizonyították, hogy­ egyre több termelőszövetkezet, állami gazdaság és egyénileg dolgozó paraszt nemcsak teljesíti, de túl is szárnyalja, a kiállítás rész­vételi feltételeit. A kiállítók élenjáró termelési módszerei felbecsülhetetlen ér­tékű segítséget adnak mező­­gazdasági termelésünk fellendí­téséhez. Az 1956. évi Országos Mező­gazdasági Kiállítás második öt­éves tervünk első kiállítása lesz. Az elért eredmények mel­lett ráirányítja a figyelmet azokra a feladatokra, amelyeket a mezőgazdaság szocialista át­szervezése és a termelés nagy­arányú fellendítése érdekében a második ötéves terv idősza­kában végre kell hajtanunk. KIK VEHETNEK RÉSZT. A kiállításon részt vehetnek azok az egyéni gazdálkodók, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások, tu­dományos kutató- és kísérleti intézetek, kísérleti gazdaságok, szakoktatási intézmények, tan­gazdaságok, célgazdaságok, erdőgazdaságok, vadgazdasá­gok, hal- és nádgazdaságok, tógazdaságok, baromfikeltető állomások, törzsállattenyésztő állomások, mesterséges termé­kenyítő főállomások, állami mén- és csikótelepek, halászati szövetkezetek, méh-, galamb- és egyéb apróállattenyésztő egyesületek, legeltetési bizott­ságok, továbbá a mezőgazda­sággal szoros kapcsolatban álló egyéb szervek és vállala­tok, amelyek a mezőgazdaság valamelyik ágazatában kima­gasló eredményt értek el. Ki­emelkedő helyet kapnak majd a kiállításon azok az üzemek, amelyek valamennyi üzem­águk eredm­ényeinek figyelem­bevételével a legjobbak. Részt vehetnek továbbá a kiállításon — termelési és munkamódszereik ismertetésé­vel — a legkiválóbb termelő­­szövetkezeti elnökök, állami gazdaságok és gépállomási igaz­gatók, mezőgazdászok, valamint a felsorolt gazdaságok, szer­vek, intézmények bármilyen más beosztásban levő, kimagas­ló termelési eredményt elért dolgozói (brigád- és munkacsa­­patvezetők, brigádtagok, stb.) s a legjobban gazdálkodó egyéni­leg dolgozó parasztok és szak­csoportok.­ ­ ELÉNTKEZÉSI HATÁRIDŐ: Április 30. A termelőszövetkezetek, a term­előszöve­t­kezet­i csoportok és­ a szakcsoportok a járási ta­nács mezőgazdasági osztályán, a­z egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok a községi tanács­nál, a gépállomások a megyei tanács mezőgazdasági igazgató­ságán, az állami, kísérleti, tan- és cél­gazda­ságo­s közvetlen fel­i­e­­rleti szervüknél, a többi ki­állítók és részvevők pedig fel­ügyeleti, illetve érdekképvise­leti szervüknél jelentkezhetnek. A jelentkezést írásban kell benyújtani, feltüntetve benne a jelentkező üzem, vagy személy nevét, telephelyét, lakhelyét, munkahelyét, foglalkozását,­­to­vábbá azt, hogy mivel kívánt részt­ venni a kiállításon. Rész­letesen le kell írni az elért ered­ményeket és a sikerre vezető módszereket. A jelentkezés ha­tárideje: 1956 április 30. A bemutatott legkiválóbb ter­melési és tenyésztési eredmé­nyek — a bírálat alapján — dí­jazásban részesülnek. A kiállításra kerülő állatok, termények és egyéb tárgyalk oda- és visszaszállításának, va­lamint az állatkísérők oda- és visszautazásának vasúti költsé­geit a kiállítás rendezősége vi­­­seli. $ i­­: A termelőszövetkezeti és az egyénileg gazdálkodó­ kiállítók­­nak (állatgondozóknak is) a ki­állításon való részvétele idejére a rendezőség költségtérítést, díjmentesen szállást és — térí­tés ellenében — napi egyszeri meleg étkezést biztosít. Az álla­tok takarmányellátásáról — té­rítés ellenében — szintén a ren­dezőség gondoskodik. UTAZÁSI KEDVEZMÉNY Utazási kedvezmény a látoga­tók részére: vasúton és hajón 50 százalék, autóbuszon 25 szá­zalék. A kiállítás rendezősége fel­hívja a termelőszövetkezeteket, az állami gazdaságokat, a gép­állomásokat és az egyénileg gazdálkodó dolgozó­ parasztok kát, hogy termelési és tenyész­tési eredményeik szüntelen nö­velésével készüljenek mezőgaz­daságunk idei nagy seregszem­­léjére, s minél nagyobb szám­ban jelentkezzenek az Országos Mezőgazdasági Kiállításra. Eseménynaptár 85 évvel ez­előtt, e napon > —~ _ alakult meg a AI IC§ I Párizsi Kom­­­­­mün, a világ­“­i történelem el­ső proletárdik­tatúrája. A kommün je­lentős esemény volt nemcsak a francia nép életében, hanem a nemzetközi munkásmozga­lomban is. Fennállása idején számtalan, a nép szempontjából fontos­­ problémákat valósított meg, sok tapasztalattal gazda­gította a forradalmi marxiz­must. 10 esztendővel ezelőtt, 1946 március 18-án fogadta el a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa a Szovjetunió népgazdaságának helyreállításáról és fejlesztésé­ről szóló ötéves tervet. 1948-ban írták alá e napon a Szovjetunió és a Bolgár Nép­­köztársaság barátsági, együtt­működési, kölcsönös segélynyúj­tási szerződését. MÁRCIUS Vasárnap Sándor Apróhirdetések — FAGYLALTGÉPEK, ház­tartási, ipari villanyhűtők, kávé­főzők szakszerű javítását válla­lom. Vajda, Pécs, Doktor Sán­dor u. 34. Telefon: 41—37. — SZEMFELSZEDŐ GÉP a nagyhírű ,.Vibromat” elektro­mos motor nélküli szemfelszedő eredeti, svájci, szemet nem ejtő Í­REK — Ügyeletes orvos március 18-án Szekszárdon: dr. Scherer Sándor, Beloiannisz u. 27. — Az árvíz következtében károsult lakosság segítésére a pénzbeli küldemények az „Ár­vízkárosultak támogatása“ el­nevezésű OTP 500-as számú csekkszámlára fizetendők. A pénzküldeményeket a postahi­vatalok, továbbá a Magyar Nemzeti Bank és az OTP fiók­jai veszik fel. — A „Vasárnapi pályázat’“ értékelését elhalasztjuk. Pá­lyázni tehát továbbra is lehet, egészen március 21-ig bezáró­lag. A nyertesek neveit a már­cius 22-i számunkban tesszük közzé. A Tolna megyei Gyógyszertár Vállalat az árvízzel kapcsola­tos rendkívüli helyzetre való tekintettel a 11/1. sz. gyógyszer­­tárat Szekszárd, Széchenyi utca 49. szám alatt, éjjel nappal nyitva tartja a lakosság zavar­talan gyógy­szerellátása­ érdeké­­ben. — Megnyílt megyénkben is a Szovjet Film Ünnepi Hete. Az árvízveszély következtében kissé eltolódott a szovjet film ünnepi hetének megnyitása, de a hét folyamán több járásban, így a gyönki, a dombóvári, a bonyhádi járásban megkezdő­dött a szovjet film ünnepi hete. Ma sor kerül a szovjet film ünnepi hetének megnyitójára Szekszárdon is. A Megyei Tanács VB. keres­kedelmi osztálya közli a keres­kedelmi dolgozókkal, hogy az árvízveszély miatt áttelepített, elosztó kereskedelmi vállalatok eredeti helyükre visszaköltöz­tek és az ellátási munkájukat megkezdték. Felkérjük helyi tanácsainkat, kereskedelmi­­ dolgozóinkat, hogy a lakosság ellátásához szükséges áruféleségeket hala­déktalanul szerezzék be. Győri István osztályvezető h. Idájára. Várható időjárás vasárnap estig: felhős, párás, enyhe idő. Reggeli ködképződés, több he­lyen kisebb eső, vagy ködszitá­­lás, mérsékelt délkeleti—déli szél. Éjszaka még helyenkint gyenge fagy. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet: mínusz 2, plusz 2, automata tűvel, kizárólag Sze­­­­gmagasabb nappali hőmérsék­lenyi Bélánál, Bp. XI., Bocskay u. 11. Ugyanott egy eredeti ..Boor’’ buksi, teljes felszerelés­sel, norvégozóval olcsón eladó, set vasárnap: 4—8 fok között. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklet: 0— plusz 4 fok között. TőcLzia uzonyok I'lqa^lLwi ! Tegyék félre a kenyérsütés gondját Cseréljenek lisztért kenyeret! A megye vala­­mennyi élelmiszert árusító Népboltja és földmű­­vesszövetkezeti boltja 1 kg lisztért 1­36 kg jó­minőségű kenyeret ad 60 fillér kg-kénti sütési díj befizetése mellett TOLNAI NAPLÓ MEGNÉZTE MÁR a Szekszárdi Cipész KISZ Garay téri üzletének kirakatát Tavaszi modellek, szép és olcsó cipók TOLNAI NAPI.0 Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: GYŐRE JÓZSEF Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V Szerkesztőség telefonszáma: 20­10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20­11 A szerkesztőség és kiadóhivatal eíme: Szekszárd, Széchenyi u. 18 Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka Rezső II. Nehéz sport a torna ... A tornasport fejlődése is csak a közelmúltban indult meg. Először azokon a helye­ken ,ahol üzemi munkások vol­tak, így Tolnán és Bátaszé­­ken. Tolnán, a Vörös Lobogó Sportkörben az utóbbi években fejlődött komolyabban a torna. A Tolnai Textilgyár sportolói közül mind több híve akad en­nek a szép sportnak. A sport­kör elnöke, Méhes János és Szentirmay Ferenc edző min­dent elkövetett az utóbbi idő­ben a torna fejlesztése érde­kében. Ennek eredményei a különböző versenyeken elért helyezések. A minőségi javu­lást mutatja, hogy míg 1954- ben csak 5 minősített torná­szuk volt, addig most már 9 minősített tornászuk van. A további fejlődés lehetősége is adva van: az üzemi dolgozók bekapcsolódnak a tornaszak­­osztály munkájába, 1955-ben a a férfiak és a nők egyaránt si­kerrel szerepeltek a SZOT alapfokú versenyein. Belőlük újabb minősített sportolók ke­rülhetnek ki az idén. Ehhez a személyi és a tárgyi feltéte­lek­ biztosítva vannak. A járás szakszervezeti sport­körei közül a bátaszéki vas­utasoknak is volt néhány év­vel ezelőtt tornacsapatuk, a sportköri vezetőség azonban ezzel a kérdéssel nem törődik. Pedig a lehetőség is adva van: jól felszerelt tornaterem az általános iskolában. A többi szakszervezeti sport­kör egyáltalán nem törődik a tornával, pedig anyagi fedezet­tel ezek a sportkörök még in­kább rendelkeznek.­­ Az utóbbi két évben a falusi fiatalok is megkedvelték a tor­nát. 1954-ben rendeztek első­­ízben tornaversenyeket a fa­lusi dolgozók részére. Négy fa­luban tornáznak rendszeresen. A legfejlettebb tornászélet a Tengelic-Szőlőhegyi DISZ sport csoportban van, ahol Szalontay János irányítja a parasztfiata­lok edzéseit. A lelkes szőlő­hegyi fiatalok nyáron a cséplő­gép mellől késő este mentek az edzésre. Szorgalmas munkájuk eredményeként részt vettek Bu­dapesten az országos döntőn, ahol a 8. helyet szerezték meg. A szőlőhegyi ifjak különösen arra büszkék, hogy csapatuk valamennyi tagja földműves fiatal. A járás­ tornasportjának után­pótlása bíztató, mert bár a sport körüli tagjai közül kevesen tor­náznak, de az általános is­kolákban legtöbb helyen test­nevelő tanárok nevelik a tornautánpótlást. Az úttörők tornászbajnoksága évek óta egyik legszebb eseménye a já­rás sportéletének. A járásban jelenleg 150 alap­fokú tornász van, 15 a minősí­tett sportolók száma. A rendel­kezésre álló személyi és tárgyi feltételek mellett ez a szám sem kielégítő. Az idei évben az eddigi hiányosságokat ki kell küszöbölni. A társadalmi szö­vetség 5 falusi tornacsapatot szervez, azonkívül bemutatókat dísztornákat, tornaünnepélye­ket rendez. Az utánpótlás biz­tosítására pedig általános is­kolai párosversenyeket szer­veznek, így kívánják a járás területén a tornasport men­­­nyiségi és minőségi gyarapo­dását elérni. Az úszósport fejlődésének akadálya. Az úszás szinte az egyedüli kiemelt sportág, amelynek ha­gyományai is vannak a járás területén. Tolnán már a múlt­ban is volt úszóélet, a felsza­­­badulás után pedig nagyot fej­lődött. Az úszósport űzésére nagy­szerű természeti viszonyai vannak a járásnak: délkeleti részén folyik a Duna, a Sió pe­­­dig a járás közepén keresztül haladva, ömlik a Dunába. A Tolnai VL úszói nem­csak a járási és a megyei ver­senyeken szerepeltek jól, ha­nem az országos versenyeken is. Az országos ifjúsági baj­nokságok helyezettjei közt évek óta találunk tolnai versenyző­ket. A jóképességű tolnai úszógárdával az utóbbi évek­ben Rubold Ödön edző foglal­kozott, ötletes módon a Duna egyik holtágában oldották meg az uszodakérdést, deszkapadlók lehelyezésével. Jó is, meg is felel az uszoda, de csak a nyá­ron! Ez a fájó pontja a tolnai úszóéletnek, ez gátolja a to­vábbi fejlődést. A Duna-ágban évről-évre korán megkezdik az edzéseket a tolnai úszók, de késő ősszel, egész télen és kora tavasszal hónapokon át kény­szerpihenőt kell tartaniok.­­ Ilyen körülmények között ké­szülnek a versenyekre és érnek el jó eredményeket. (Az orszá­gos úszóranglistán minden évben találunk tolnaiakat.) A megoldás, a további fejlődés biztosítéka csak a fedett uszo­da lehet. Az úszósport tömegesítését a járás területén nem sikerült teljesen megoldani. Több köz­ség fekszik a járásban víz mel­lett. Ezekben a községekben: Sióagárdon, Faddon, Bogyiszlón és Bétán is lenne mód az úszó­sport meghonosítására. A „Ta­nulj meg úszni”-mozgalom ver­senyeit ugyan megrendezték, eredményeket is tudnak fel­mutatni. (Ötödik helyet ért el országos viszonylatban a szek­szárdi járás.) Ez azonban ke­vés. Az említett falvakban is rendszeresebbé lehetne tenni az úszósportot, csak legalább is a tolnaihoz hasonló uszodát kellene létesíteni. A járási TSB az ügy sikere érdekében a vízmenti falvakban úszóbe­mutatókat tart a Tolnai VL úszóival és ezzel sikerült az úszósport iránti érdeklődést felkelteni. E mozgalom ered­ményeit nem szabad lebecsül­ni mert hiszen ezekben a fal­vakban egyedül ez jelentette az úszósportot. Az a feladat, hogy a mozgalom eredményei­re építve szervezzék meg a fa­lusi sportkörök úszószakosztá­lyaikat. Kerékpároznak a falvakban ... A járás falvaiban évek hos­­­szú sora óta igen sok dolgozó kerékpározik. Mégis az első kerékpáros versenyt csak 1953- ban rendezték meg. Két sport­kör alakította meg ekkor ke­rékpáros szakosztályát: a Ten­­gelici FSK és a Tolnai VL 1954-ben sikerrel bonyolították le „A falu legjobb kerékpáro­sa” versenyt. Több m­int száz induló vett részt rajta. Kétéves munka után 1955- ben születtek komolyabb ered­mények. Jelentős sikerrel zá­rult a három fordulóban lebo­nyolított­­ kerékpáros postaver­seny,­­ amelyben tizenhat sport­kör és DISZ sportcsoport 271 sportolója vett részt. A tömegesítő munka ered­ménye különösen a falusi spar­­takiád versenyein mutatkozott meg. 129-en vettek részt a helyi versenyeken. A járási döntő első két helyezettje fog­lalta el a megyei versenyben az első két helyet, sőt Bartus György (Tengelici FSK) az or­szágos döntőn is megszerezte az első helyet. Az eredmények mellett igen nagy hiányosság: női kerékpáros mindössze hat akadt. A kerékpáros sport további fejlődésének lehetősége adva van: a sportköröknek fo­glal­­kozniok kell a kerékpáros szak­osztályokkal. A közhasználatú gépek helyett versenykerékpá­rokat kell a sportolók­ részére biztosítani, mert a további ja­vulás csak így várható. * összegezve a kiemelt sport­ágak helyzetét a szekszárdi járásban az utóbbi évek jelen­tős eredményeket hoztak a sportágak mennyiségi és minő­ségi fejlődésében. A további út: a sportkörök költségveté­sükben biztosítsák a súlyponti sportágak működését, mert a sportra vonatkozó párthatáro­zatot csak így tudják megva­lósítani. A személyi feltételek adva vannak: a kiemelt sport­ágakat napról-napra egyre töb­ben űzik, lelkes társadalmi ak­tívák szerveznek, vezetnek. — Csak a tárgyi feltételeket kell még jobban biztosítani munká­jukhoz. NOVÁK ISTVÁN. (Megjelent a Sport és Testnevelés márciusi szá­mában.) S­PORT A kiemelt sportágak helyzete a szekszárdi járásban MOZI Garay Filmszínház: március 17-től 19-ig, szombattól hétfőig. Az élet tanulsága. Magyarul be­szélő színes szovjet film. Előadások kezdete: Vasár- és ünnepnap fél 4, fél 6 és 8 órakor Hétköznap fél 6 és 8 órakor. 1956 MÁRCIUS 1». Sportolóink helytálltak a gáton Megyénk sportolói az elmúlt 10 nap alatt az árvíztől ve­szélyeztetett lakossággal karöltve derekasan dolgoztak. Duna­­földváron a Honvéd és a Szpartakusz sportolói három nap, három éjjel dolgoztak, segítettek a honvédségnek és a mű­szaki alakulatoknak a mentésnél. A Bölcskei Traktor spor­tolói is kivették részüket a kitelepítési és a mentési munkák­ból. A Paksi Kinizsi labdarúgói közül Hermann és Hauzmann napokon át a gáton dolgozott, míg Somodi, Darnai a gyár terü­letén, Wolf Rapp és Rejkó a szivattyúknál dolgoztak öt na­pon át. A Tolnai Vörös Lobogó labdarúgói, vízilabdázói há­rom napon át küzdöttek, hogy megmentsék sporttársuk, Szau­­terék házát. Az emberfeletti munka nem volt hiábavaló, mert a házat sikerült megmenteni. Bogyiszlón a gátépítésnél, valamint a kitelepítésnél önfeláldozó munkát végzett Mészá­ros István, a labdarúgó csapat edzője és játékosa. A Megyei TSB dolgozói a megyei tanácsnál dolgoztak és dolgoznak — egy hét óta — és segítséget adnak az árvízvé­delmi szerveknek. A szekszárdi sportkörök sportolóit is ott láttuk a gátakon. Például Ludas, Cser, Oláh, Diófási sport­­társak a Szekszárdi Bástya részéről. Az Építőktől ott voltak Fehér, Zsoldos, Bencze, Kiss és Dömötör. A Dózsa labdarú­gók közül Vígh, Nagy, Csapó, az ökölvívóktól Tischler és még többen különösen kitűntek áldozatkészségükkel. Sportolóink a legnehezebb napokban is derekasan helyt­álltak. Büszkék vagyunk rájuk. Állami Gazdaságok és Termelőszövetkezetek­ A Sütőipari Vállalatok székhelyükön és telepeiken 1 kg lisztért 136 kg kenyeret cserélnek 60 fillér kilogrammonkénti sütési díj befizetése mellett. A csere bármilyen nagy mennyiségben eszközölhető

Next