Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-18 / 67. szám
s Szeptember 2—16 között: Mezőgazdasági Kiállítás Az idén szeptember 2—16 között rendezik meg Budapesten az Országos Mezőgazdasági Kiállítást. Az előző évek kiállításai bizonyították, hogy egyre több termelőszövetkezet, állami gazdaság és egyénileg dolgozó paraszt nemcsak teljesíti, de túl is szárnyalja, a kiállítás részvételi feltételeit. A kiállítók élenjáró termelési módszerei felbecsülhetetlen értékű segítséget adnak mezőgazdasági termelésünk fellendítéséhez. Az 1956. évi Országos Mezőgazdasági Kiállítás második ötéves tervünk első kiállítása lesz. Az elért eredmények mellett ráirányítja a figyelmet azokra a feladatokra, amelyeket a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelés nagyarányú fellendítése érdekében a második ötéves terv időszakában végre kell hajtanunk. KIK VEHETNEK RÉSZT. A kiállításon részt vehetnek azok az egyéni gazdálkodók, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások, tudományos kutató- és kísérleti intézetek, kísérleti gazdaságok, szakoktatási intézmények, tangazdaságok, célgazdaságok, erdőgazdaságok, vadgazdaságok, hal- és nádgazdaságok, tógazdaságok, baromfikeltető állomások, törzsállattenyésztő állomások, mesterséges termékenyítő főállomások, állami mén- és csikótelepek, halászati szövetkezetek, méh-, galamb- és egyéb apróállattenyésztő egyesületek, legeltetési bizottságok, továbbá a mezőgazdasággal szoros kapcsolatban álló egyéb szervek és vállalatok, amelyek a mezőgazdaság valamelyik ágazatában kimagasló eredményt értek el. Kiemelkedő helyet kapnak majd a kiállításon azok az üzemek, amelyek valamennyi üzemáguk eredményeinek figyelembevételével a legjobbak. Részt vehetnek továbbá a kiállításon — termelési és munkamódszereik ismertetésével — a legkiválóbb termelőszövetkezeti elnökök, állami gazdaságok és gépállomási igazgatók, mezőgazdászok, valamint a felsorolt gazdaságok, szervek, intézmények bármilyen más beosztásban levő, kimagasló termelési eredményt elért dolgozói (brigád- és munkacsapatvezetők, brigádtagok, stb.) s a legjobban gazdálkodó egyénileg dolgozó parasztok és szakcsoportok. ELÉNTKEZÉSI HATÁRIDŐ: Április 30. A termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok és a szakcsoportok a járási tanács mezőgazdasági osztályán, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a községi tanácsnál, a gépállomások a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságán, az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságos közvetlen felierleti szervüknél, a többi kiállítók és részvevők pedig felügyeleti, illetve érdekképviseleti szervüknél jelentkezhetnek. A jelentkezést írásban kell benyújtani, feltüntetve benne a jelentkező üzem, vagy személy nevét, telephelyét, lakhelyét, munkahelyét, foglalkozását,továbbá azt, hogy mivel kívánt részt venni a kiállításon. Részletesen le kell írni az elért eredményeket és a sikerre vezető módszereket. A jelentkezés határideje: 1956 április 30. A bemutatott legkiválóbb termelési és tenyésztési eredmények — a bírálat alapján — díjazásban részesülnek. A kiállításra kerülő állatok, termények és egyéb tárgyalk oda- és visszaszállításának, valamint az állatkísérők oda- és visszautazásának vasúti költségeit a kiállítás rendezősége viseli. $ i: A termelőszövetkezeti és az egyénileg gazdálkodó kiállítóknak (állatgondozóknak is) a kiállításon való részvétele idejére a rendezőség költségtérítést, díjmentesen szállást és — térítés ellenében — napi egyszeri meleg étkezést biztosít. Az állatok takarmányellátásáról — térítés ellenében — szintén a rendezőség gondoskodik. UTAZÁSI KEDVEZMÉNY Utazási kedvezmény a látogatók részére: vasúton és hajón 50 százalék, autóbuszon 25 százalék. A kiállítás rendezősége felhívja a termelőszövetkezeteket, az állami gazdaságokat, a gépállomásokat és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok kát, hogy termelési és tenyésztési eredményeik szüntelen növelésével készüljenek mezőgazdaságunk idei nagy seregszemléjére, s minél nagyobb számban jelentkezzenek az Országos Mezőgazdasági Kiállításra. Eseménynaptár 85 évvel ezelőtt, e napon > —~ _ alakult meg a AI IC§ I Párizsi Kommün, a világ“i történelem első proletárdiktatúrája. A kommün jelentős esemény volt nemcsak a francia nép életében, hanem a nemzetközi munkásmozgalomban is. Fennállása idején számtalan, a nép szempontjából fontos problémákat valósított meg, sok tapasztalattal gazdagította a forradalmi marxizmust. 10 esztendővel ezelőtt, 1946 március 18-án fogadta el a Szovjetunió Legfelső Tanácsa a Szovjetunió népgazdaságának helyreállításáról és fejlesztéséről szóló ötéves tervet. 1948-ban írták alá e napon a Szovjetunió és a Bolgár Népköztársaság barátsági, együttműködési, kölcsönös segélynyújtási szerződését. MÁRCIUS Vasárnap Sándor Apróhirdetések — FAGYLALTGÉPEK, háztartási, ipari villanyhűtők, kávéfőzők szakszerű javítását vállalom. Vajda, Pécs, Doktor Sándor u. 34. Telefon: 41—37. — SZEMFELSZEDŐ GÉP a nagyhírű ,.Vibromat” elektromos motor nélküli szemfelszedő eredeti, svájci, szemet nem ejtő ÍREK — Ügyeletes orvos március 18-án Szekszárdon: dr. Scherer Sándor, Beloiannisz u. 27. — Az árvíz következtében károsult lakosság segítésére a pénzbeli küldemények az „Árvízkárosultak támogatása“ elnevezésű OTP 500-as számú csekkszámlára fizetendők. A pénzküldeményeket a postahivatalok, továbbá a Magyar Nemzeti Bank és az OTP fiókjai veszik fel. — A „Vasárnapi pályázat’“ értékelését elhalasztjuk. Pályázni tehát továbbra is lehet, egészen március 21-ig bezárólag. A nyertesek neveit a március 22-i számunkban tesszük közzé. A Tolna megyei Gyógyszertár Vállalat az árvízzel kapcsolatos rendkívüli helyzetre való tekintettel a 11/1. sz. gyógyszertárat Szekszárd, Széchenyi utca 49. szám alatt, éjjel nappal nyitva tartja a lakosság zavartalan gyógyszerellátása érdekében. — Megnyílt megyénkben is a Szovjet Film Ünnepi Hete. Az árvízveszély következtében kissé eltolódott a szovjet film ünnepi hetének megnyitása, de a hét folyamán több járásban, így a gyönki, a dombóvári, a bonyhádi járásban megkezdődött a szovjet film ünnepi hete. Ma sor kerül a szovjet film ünnepi hetének megnyitójára Szekszárdon is. A Megyei Tanács VB. kereskedelmi osztálya közli a kereskedelmi dolgozókkal, hogy az árvízveszély miatt áttelepített, elosztó kereskedelmi vállalatok eredeti helyükre visszaköltöztek és az ellátási munkájukat megkezdték. Felkérjük helyi tanácsainkat, kereskedelmi dolgozóinkat, hogy a lakosság ellátásához szükséges áruféleségeket haladéktalanul szerezzék be. Győri István osztályvezető h. Idájára. Várható időjárás vasárnap estig: felhős, párás, enyhe idő. Reggeli ködképződés, több helyen kisebb eső, vagy ködszitálás, mérsékelt délkeleti—déli szél. Éjszaka még helyenkint gyenge fagy. Várható legalacsonyabb hőmérséklet: mínusz 2, plusz 2, automata tűvel, kizárólag Szegmagasabb nappali hőmérséklenyi Bélánál, Bp. XI., Bocskay u. 11. Ugyanott egy eredeti ..Boor’’ buksi, teljes felszereléssel, norvégozóval olcsón eladó, set vasárnap: 4—8 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet: 0— plusz 4 fok között. TőcLzia uzonyok I'lqa^lLwi ! Tegyék félre a kenyérsütés gondját Cseréljenek lisztért kenyeret! A megye valamennyi élelmiszert árusító Népboltja és földművesszövetkezeti boltja 1 kg lisztért 136 kg jóminőségű kenyeret ad 60 fillér kg-kénti sütési díj befizetése mellett TOLNAI NAPLÓ MEGNÉZTE MÁR a Szekszárdi Cipész KISZ Garay téri üzletének kirakatát Tavaszi modellek, szép és olcsó cipók TOLNAI NAPI.0 Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: GYŐRE JÓZSEF Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V Szerkesztőség telefonszáma: 2010 Kiadóhivatal telefonszáma: 2011 A szerkesztőség és kiadóhivatal eíme: Szekszárd, Széchenyi u. 18 Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka Rezső II. Nehéz sport a torna ... A tornasport fejlődése is csak a közelmúltban indult meg. Először azokon a helyeken ,ahol üzemi munkások voltak, így Tolnán és Bátaszéken. Tolnán, a Vörös Lobogó Sportkörben az utóbbi években fejlődött komolyabban a torna. A Tolnai Textilgyár sportolói közül mind több híve akad ennek a szép sportnak. A sportkör elnöke, Méhes János és Szentirmay Ferenc edző mindent elkövetett az utóbbi időben a torna fejlesztése érdekében. Ennek eredményei a különböző versenyeken elért helyezések. A minőségi javulást mutatja, hogy míg 1954- ben csak 5 minősített tornászuk volt, addig most már 9 minősített tornászuk van. A további fejlődés lehetősége is adva van: az üzemi dolgozók bekapcsolódnak a tornaszakosztály munkájába, 1955-ben a a férfiak és a nők egyaránt sikerrel szerepeltek a SZOT alapfokú versenyein. Belőlük újabb minősített sportolók kerülhetnek ki az idén. Ehhez a személyi és a tárgyi feltételek biztosítva vannak. A járás szakszervezeti sportkörei közül a bátaszéki vasutasoknak is volt néhány évvel ezelőtt tornacsapatuk, a sportköri vezetőség azonban ezzel a kérdéssel nem törődik. Pedig a lehetőség is adva van: jól felszerelt tornaterem az általános iskolában. A többi szakszervezeti sportkör egyáltalán nem törődik a tornával, pedig anyagi fedezettel ezek a sportkörök még inkább rendelkeznek. Az utóbbi két évben a falusi fiatalok is megkedvelték a tornát. 1954-ben rendeztek elsőízben tornaversenyeket a falusi dolgozók részére. Négy faluban tornáznak rendszeresen. A legfejlettebb tornászélet a Tengelic-Szőlőhegyi DISZ sport csoportban van, ahol Szalontay János irányítja a parasztfiatalok edzéseit. A lelkes szőlőhegyi fiatalok nyáron a cséplőgép mellől késő este mentek az edzésre. Szorgalmas munkájuk eredményeként részt vettek Budapesten az országos döntőn, ahol a 8. helyet szerezték meg. A szőlőhegyi ifjak különösen arra büszkék, hogy csapatuk valamennyi tagja földműves fiatal. A járás tornasportjának utánpótlása bíztató, mert bár a sport körüli tagjai közül kevesen tornáznak, de az általános iskolákban legtöbb helyen testnevelő tanárok nevelik a tornautánpótlást. Az úttörők tornászbajnoksága évek óta egyik legszebb eseménye a járás sportéletének. A járásban jelenleg 150 alapfokú tornász van, 15 a minősített sportolók száma. A rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek mellett ez a szám sem kielégítő. Az idei évben az eddigi hiányosságokat ki kell küszöbölni. A társadalmi szövetség 5 falusi tornacsapatot szervez, azonkívül bemutatókat dísztornákat, tornaünnepélyeket rendez. Az utánpótlás biztosítására pedig általános iskolai párosversenyeket szerveznek, így kívánják a járás területén a tornasport mennyiségi és minőségi gyarapodását elérni. Az úszósport fejlődésének akadálya. Az úszás szinte az egyedüli kiemelt sportág, amelynek hagyományai is vannak a járás területén. Tolnán már a múltban is volt úszóélet, a felszabadulás után pedig nagyot fejlődött. Az úszósport űzésére nagyszerű természeti viszonyai vannak a járásnak: délkeleti részén folyik a Duna, a Sió pedig a járás közepén keresztül haladva, ömlik a Dunába. A Tolnai VL úszói nemcsak a járási és a megyei versenyeken szerepeltek jól, hanem az országos versenyeken is. Az országos ifjúsági bajnokságok helyezettjei közt évek óta találunk tolnai versenyzőket. A jóképességű tolnai úszógárdával az utóbbi években Rubold Ödön edző foglalkozott, ötletes módon a Duna egyik holtágában oldották meg az uszodakérdést, deszkapadlók lehelyezésével. Jó is, meg is felel az uszoda, de csak a nyáron! Ez a fájó pontja a tolnai úszóéletnek, ez gátolja a további fejlődést. A Duna-ágban évről-évre korán megkezdik az edzéseket a tolnai úszók, de késő ősszel, egész télen és kora tavasszal hónapokon át kényszerpihenőt kell tartaniok. Ilyen körülmények között készülnek a versenyekre és érnek el jó eredményeket. (Az országos úszóranglistán minden évben találunk tolnaiakat.) A megoldás, a további fejlődés biztosítéka csak a fedett uszoda lehet. Az úszósport tömegesítését a járás területén nem sikerült teljesen megoldani. Több község fekszik a járásban víz mellett. Ezekben a községekben: Sióagárdon, Faddon, Bogyiszlón és Bétán is lenne mód az úszósport meghonosítására. A „Tanulj meg úszni”-mozgalom versenyeit ugyan megrendezték, eredményeket is tudnak felmutatni. (Ötödik helyet ért el országos viszonylatban a szekszárdi járás.) Ez azonban kevés. Az említett falvakban is rendszeresebbé lehetne tenni az úszósportot, csak legalább is a tolnaihoz hasonló uszodát kellene létesíteni. A járási TSB az ügy sikere érdekében a vízmenti falvakban úszóbemutatókat tart a Tolnai VL úszóival és ezzel sikerült az úszósport iránti érdeklődést felkelteni. E mozgalom eredményeit nem szabad lebecsülni mert hiszen ezekben a falvakban egyedül ez jelentette az úszósportot. Az a feladat, hogy a mozgalom eredményeire építve szervezzék meg a falusi sportkörök úszószakosztályaikat. Kerékpároznak a falvakban ... A járás falvaiban évek hosszú sora óta igen sok dolgozó kerékpározik. Mégis az első kerékpáros versenyt csak 1953- ban rendezték meg. Két sportkör alakította meg ekkor kerékpáros szakosztályát: a Tengelici FSK és a Tolnai VL 1954-ben sikerrel bonyolították le „A falu legjobb kerékpárosa” versenyt. Több mint száz induló vett részt rajta. Kétéves munka után 1955- ben születtek komolyabb eredmények. Jelentős sikerrel zárult a három fordulóban lebonyolított kerékpáros postaverseny, amelyben tizenhat sportkör és DISZ sportcsoport 271 sportolója vett részt. A tömegesítő munka eredménye különösen a falusi spartakiád versenyein mutatkozott meg. 129-en vettek részt a helyi versenyeken. A járási döntő első két helyezettje foglalta el a megyei versenyben az első két helyet, sőt Bartus György (Tengelici FSK) az országos döntőn is megszerezte az első helyet. Az eredmények mellett igen nagy hiányosság: női kerékpáros mindössze hat akadt. A kerékpáros sport további fejlődésének lehetősége adva van: a sportköröknek foglalkozniok kell a kerékpáros szakosztályokkal. A közhasználatú gépek helyett versenykerékpárokat kell a sportolók részére biztosítani, mert a további javulás csak így várható. * összegezve a kiemelt sportágak helyzetét a szekszárdi járásban az utóbbi évek jelentős eredményeket hoztak a sportágak mennyiségi és minőségi fejlődésében. A további út: a sportkörök költségvetésükben biztosítsák a súlyponti sportágak működését, mert a sportra vonatkozó párthatározatot csak így tudják megvalósítani. A személyi feltételek adva vannak: a kiemelt sportágakat napról-napra egyre többen űzik, lelkes társadalmi aktívák szerveznek, vezetnek. — Csak a tárgyi feltételeket kell még jobban biztosítani munkájukhoz. NOVÁK ISTVÁN. (Megjelent a Sport és Testnevelés márciusi számában.) SPORT A kiemelt sportágak helyzete a szekszárdi járásban MOZI Garay Filmszínház: március 17-től 19-ig, szombattól hétfőig. Az élet tanulsága. Magyarul beszélő színes szovjet film. Előadások kezdete: Vasár- és ünnepnap fél 4, fél 6 és 8 órakor Hétköznap fél 6 és 8 órakor. 1956 MÁRCIUS 1». Sportolóink helytálltak a gáton Megyénk sportolói az elmúlt 10 nap alatt az árvíztől veszélyeztetett lakossággal karöltve derekasan dolgoztak. Dunaföldváron a Honvéd és a Szpartakusz sportolói három nap, három éjjel dolgoztak, segítettek a honvédségnek és a műszaki alakulatoknak a mentésnél. A Bölcskei Traktor sportolói is kivették részüket a kitelepítési és a mentési munkákból. A Paksi Kinizsi labdarúgói közül Hermann és Hauzmann napokon át a gáton dolgozott, míg Somodi, Darnai a gyár területén, Wolf Rapp és Rejkó a szivattyúknál dolgoztak öt napon át. A Tolnai Vörös Lobogó labdarúgói, vízilabdázói három napon át küzdöttek, hogy megmentsék sporttársuk, Szauterék házát. Az emberfeletti munka nem volt hiábavaló, mert a házat sikerült megmenteni. Bogyiszlón a gátépítésnél, valamint a kitelepítésnél önfeláldozó munkát végzett Mészáros István, a labdarúgó csapat edzője és játékosa. A Megyei TSB dolgozói a megyei tanácsnál dolgoztak és dolgoznak — egy hét óta — és segítséget adnak az árvízvédelmi szerveknek. A szekszárdi sportkörök sportolóit is ott láttuk a gátakon. Például Ludas, Cser, Oláh, Diófási sporttársak a Szekszárdi Bástya részéről. Az Építőktől ott voltak Fehér, Zsoldos, Bencze, Kiss és Dömötör. A Dózsa labdarúgók közül Vígh, Nagy, Csapó, az ökölvívóktól Tischler és még többen különösen kitűntek áldozatkészségükkel. Sportolóink a legnehezebb napokban is derekasan helytálltak. Büszkék vagyunk rájuk. Állami Gazdaságok és Termelőszövetkezetek A Sütőipari Vállalatok székhelyükön és telepeiken 1 kg lisztért 136 kg kenyeret cserélnek 60 fillér kilogrammonkénti sütési díj befizetése mellett. A csere bármilyen nagy mennyiségben eszközölhető