Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-03 / 54. szám
1I Egyetemi Könyvtár J.JILÄ AI NPP TO SHAME8VNI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA I XIII. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM, ARA: 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1956 MÁRCIUS 3. Tolnai N Szarvasmarhatenyésztésünk évi mérlege Termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink egyik legjövedelmezőbb ága az állattenyésztés és ebből is a szarvasmarhatenyésztés. Megyénk különösen jó természeti, éghajlati adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy a szarvasmarhatenyésztésnek magasabb fokát érjük el. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok állattenyésztési szakemberei azonban nem urai még egészen ennek a területnek. Azonkívül, hogy nem kielégítő az állatállományokban a tehenek arányszáma — mindössze 35 százalék —, ami igen csökkenti az állattenyésztésből származó jövedelmeket, nem sikerült elérnünk azt sem, hogy a téli időszakban helyenként ne csökkenjen a tejhozam. Itt is van ugyan fejlődés, hiszen a termelőszövetkezetekben 2,68 literrel fejtek átlagosan többet ez év januárjában, mint 1954. első hónapjában, s ugyanígy emelkedett állami gazdaságainkban is a tejtermelés. Egy téli időszakot véve azonban alapul, egyes termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban hónapról-hónapra kevesebbet fejtek, kevesebb lett a jövedelem. Ennek ellenére azonban nem lehetetlen feladat a téli hideg időszak káros befolyásainak kiküszöbölése, amit tsz-eink és állami gazdaságaink nagy része be is bizonyított. A zöldtakarmányozásról mindig kisebbnagyobb zökkenőkkel lehet áttérni a téli takarmányozásra, de azután már — a zombai Szabadság Tsz példája szerint — helyes gazdálkodással fokozatosan emelni lehet a tejhozamot. Ebben a tsz-ben decemberben 11.5 januárban 13.9, februárban pedig 14.3 liter volt a fejési átlag. A téli hónapokban rendszerint a takarmányellátás okoz gondot az egyes gazdaságoknak. A jó tejtermelésnek pedig érben az az egyik legfontosabb feltétele, hogy elegendő és jó minőségű etetnivaló álljon rendelkezésre tavaszig. Országszerte is híres, megyénkben pedig az első a harci Új Élet Tsz tehenészete ,ahol a tél folyamán már 16 literen felüli átlaggal is dicsekedhetnek, most pedig esett a tejhozam. Mi lehet ennek az oka? Az, hogy nem gazdálkodtak helyesen a takarmánnyal. Nem osztották be, etettek bőven, amíg volt, nem gondolva a jövőre, most pedig nem tudják rendesen ellátni az állatokat, mert kifogyóban a készlet. Mennyivel helyesebben gazdálkodott a zombai Béke Termelőszövetkezet. A meglévő takarmánymennyiséget pontosan, napokra beosztották, s mivel kevés volt a szénájuk, a hiányzó mennyiséget etetéskor nagyobb adag silóval pótolják és így nemhogy csökken, de januárhoz viszonyítva több mint egy literrel emelkedett az istállóátlag annak ellenére, hogy a takarmányellátással nekik is gondjaik vannak. A másik leggyakrabban elő•v—i..’ó b!*a az, hogy nem tudják megvédeni a takarmányt a hidegtől. Nem egy esetben már a tároló helyen kárt szenved az etetnivaló a helytelen, szabálytalan tárolás miatt, máskor pedig a takarmány előkészítésénél vannak hibák. A Kajmádi Állami Gazdaság a megyében a legjobbak közé tartozik, mégis egy hónap alatt 9.9-ről 9.4 literre esett a fejési átlag, így talán nem jelent sokat ez az adat, de mégis a valóságban sok liter tej kár származott abból, hogy nem jól készítették elő a pácot. A hideg, fagyos takarmánynak hosszabb időt kell adni a felmelegedésre. A pácot nem 24, hanem 48 órával előbb kell előkészíteni, hogy etetésre alkalmas legyen, s ha ez nem elég, ha rossz a takarmányelőkészítő helyiség, le kell takarni, vagy szükség esetén az istállóba is be kell vinni. Az év egyéb időszakaiban, amikor ki lehet hajtani az állatokat legelés közben mozogjanak annyit a tehenek ,amennyi a jó kondícióhoz, a jó tejeléshez szükséges. Télen azonban hónapokig be vannak kötve, ezért jártatni kell őket. Igen sok heen elhanyagolják ezt, arra hivatkozva, hogy nagyon hideg van, nagy a hó, rosszak az utak, és természetesen kényelmetlen is. A tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a tehenek egészségi állapotához a tejhozam tartásához, illetve emeléséhez az állatok jártatása és ily módon ,az edzése feltétlenül szükséges és hasznos. Ezeknek a szempontoknak mellőzése, elhanyagolása, a nem kielégítő felkészülés a télre, eredményezte azt, hogy egyes helyeken hónapról-hónapra, vagy csak átmenetileg esett az állattenyésztés hozama. A termelőszövetkezetek közül még a kitűnően gazdálkodó tsz-ek is elkövették ezeknek a hibáknak valamelyikét. Összességüket nézve azonban különösen decembertől februárig a termelőszövetkezetek többségében emelkedett a tejhozam — mint például a tamási Vörös Szikrában, ahol egy hónap alatt átlagosan 1,3* literrel fejtek többet. Az állami gazdaságok közül négy folyamatosan hónapról-hónapra emelte tejtermelését, ezek közé tartozik a juhépusztai és a gerjeni is. Többnek sikerült megtartania a korábbi színvonalat, azonban a biritói, alsópéli és más állami gazdaságokban éppen az előbb felsorolt okok miatt kevesebbet fejtek. Ezek a gazdaságok mind a 7 literes átlagon felül voltak, három hónap alatt azonban mindegyik 7 literes szint alá csúszott. A termelőszövetkezetekneks állami gazdaságoknak az a feladata, hogy minél inkább áttérjenek az állattartásról a sokkal jövedelmezőbb állatenyésztésre, alkalmazva minden olyan módszert, amely elősegíti az ebből a gazdasági ágból származó jövedelmek emelését. Nemcsak az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek dolgozóinak emelkedik ezzel a jövedelme és nemcsak a városok lakosságának az ipari munkásságnak javul még inkább az élelmiszerellátása, hanem az államháztartásnak is igen nagy hasznot jelent, mivel sok behozatali cikkért mezőgazdasági termékeket szállítunk cserébe. Ha a téli időszakra biztosítjuk az állatállománynak a jóminőségű takarmányt megfelelő mennyiségben, az egyes gazdaságokban ma még előforduló egyliteres csökkenés helyett kivétel nélkül mindenhol tartani, illetve emelni tudjuk a tejtermelést, amely megyei viszonylatban ezer literekkel, országosan pedig még többel emeli az állattenyésztés jövedelmét. Új tsz alakult Bölcskén Hírt adtunk már arról, hogy 31 családdal és 167 hold földdel Felszabadulás néven Bölcskén új termelőszövetkezet alakult. Juhász József elvtárs a paksi járási tanács termelőszövetkezeti osztályának vezetője a következőket írta az új termelőszövetkezet első napjáról. A megalakulás napján egybegyűlt új termelőszövetkezet tagjai között találhattuk Menyhei Imre 14 holdas, Joó Dezső 11 holdas, Varga Julia 13 holdas dolgozó parasztokat, akik közös elhatározásból és meggyőződésből választották az előttük álló új szövetkezeti életet. Az új termelőszövetkezetbe lépett Csider Miklós, aki egész kis fűrésztelephez szükséges felszerelést hozott magával. Beszélgettünk a termelőszövetkezett új tagjaival és Csider elvtárs többek között azt mondotta: „A felszerelést saját magam készítettem el, de gondolkodás nélkül hozom magammal a termelőszövetkezetbe, mert a jövőmet a családom számára ott akarom biztosítani.’’ Azóta már újabb érdeklődők vannak és a tagok véleménye szerint az őszre sokkal többen, legalább hatvanan lesznek. Erre az előfeltétel megvan, szorgalmasan akarnak dolgozni, hogy a még kívülállók látva eredményeiket, kövessék őket. Jól felkészülve várjuk a tavaszt Kocka János elvtárs, a dombóvári Vörös Sugár Termelőszövetkezet elnöke szerkesztőségünkhöz küldött levelében a tavaszi felkészülésről ír. Szorgalmasan dolgoztunk a téli napok alatt is, gazdasági felszereléseinket már a múlt hónap elején kijavítottuk, így a kapáló ekék, a magtakaró fogasok, a vetőgépek, simítok, a hengerek jó állapotban várják az első tavaszi munkanapot. .. .Fu: Ezeken kívül tavaszi árpánk zabnál próbacsíráztatást végeztünk, így megtudtuk, hogy a tavaszi árpánk 93, zabunk pedig 87 százalékos csíraképes. Kukoricaterületünkön aranyözön és óvári ötös hibrid kukoricát fogunk termelni. A nagyobb termés elérése érdekében már elvégeztünk 26 holdon a kukorica alá trágyahordást, amelyet a jó idővel tovább folytatunk. E szép eredmények elérésében nagy részük van termelőszövetkezetünk fogatosainak, ifj. Jócska Józsefnek és a többieknek, akik a trágyahordásban 110—130 százalékra teljesítették napi tervüket. Példamutató gazda A gyönki dolgozó parasztok hetekkel ezelőtt április 4-e tiszteletére vállalást tettek, amelyben többek között vállalták ,hogy alkalmazzák a fejlett agrotechnikai módszereket és próbálkoznak a kukorica négyzetes vetésével. Erre gondolt Lovász Vendel 7 holdas dolgozó paraszt, tanácstag is, amikor elhatározta, hogy összes kukoricaterületén négyzetesen veti el a kukoricát. De nemcsak kukoricából akar nagyobb terméseredményt elérni, hanem gondol arra is, hogy a tavalyinál nagyobb átlag termése legyen búzából is. Már az ősszel megteremtette a magasabb termés előfeltételét azzal, hogy határidőre elvetette kenyérgabonáját, így a kenyérgabona megerősödve, jól bokrosodva várta a hótakarót,tavasszal pedig, amikor az idő megengedi, azonnal elvégzi a tejtrágyázást. Mezőgazdasági kiállítás VI. Bonyhádon A Magyar—Szovjet Mezőgazdasági Hét keretén belül a bonyhádi MSZT járási titkársága mezőgazdasági kiállítást szervezett. A kiállítás számos anyagot tartalmazott az egyes növényfajták nemesítésével és eredményével kapcsolatban, valamint az egyes mezőgazdasági kártevők elleni védekezésben is. Külön teremben állították ki, ugyancsak szemléltető formában a Szovjetunió kolhozainak életét és eredményeit. Külön dicséret illeti a Bonyhádi Természetkutató Állomást, akiknek tagjai minden támogatást megadtak ahhoz, hogy a kiállítás megfeleljen céljának. A kiállítás megnyitóján Tuza Sándor elvtárs, a zombai Vörös Csillag Tsz agronómusa tartott előadást a mezőgazdaság fejlesztéséről, a Szovjetunió mezőgazdasági eredményeiről. HORVÁTH JÓZSEF. Világ proletárjai egyesüljetek! A Minisztertanács határozata a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről A Minisztertanács február 28-án megtárgyalta a Somogy megyei Tanács végrehajtó bizottságának jelentését a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és a termelőszövetkezetek helyzetéről. A Minisztertanács ülésén résztvettek a megyei tanár elnökök is. A Minisztertanács Somogy megyében és más megyékben szerzett tapasztalatok alapján határozatot hozott a tavaszi munkák előkészítésének megjavításáról és a termelőszövetkezetek további erősítéséről. A Minisztertanács megállapította, hogy az 1956. évi mezőgazdasági tervek maradéktalan teljesítése érdekében országszerte nagy feladatot jelent az elmaradt őszi mélyszántások pótlása a trágyakihordás és a trágyázás ütemének meggyorsítása és a tavaszi vetés megfelelő időben és jó minőségben való elvégzése. A Minisztertanács súlyos hibaként állapította meg, hogy bár a gépállomásokon számszerűleg nagyrészt befejezték a gépek kijavítását, a gépjavítások minőségét nem ellenőrizték kellőképpen. Az Állami Ellenőrzés Minisztériuma vizsgálta a segesdi és darányi gépállomásokon a gépjavítást és ellenőrzése során megállapította, hogy a felülvizsgált 16 traktor közül egyet sem javítottak ki megfelelően. Ilyen és hasonló súlyos hibáknak elsősorban az az oka, hogy egyes megyei tanácsok végrehajtó bizottságai és a megyei mezőgazdasági igazgatóságok nem fordítottak kellő gondot a gépjavítási munkák ellenőrzésére és a javítások műszaki felülvizsgálatára. Bár a szokatlanul kemény tél és a sok hó következtében arra kell számítani, hogy jelentős területeken okoznak gondot a belvizek, a tanácsok végrehajtó bizottságai és a mezőgazdasági irányító szervek — mint a Minisztertanács megállapította — mindeddig nem tettek kellő előzetes intézkedést a belvizek gyors levezetésére. A Minisztertanács utasította a Földművelésügyi Minisztériumot, az Országos Vízügyi Főigazgatóságot és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy a belvízvédelemre vonatkozó törvényes rendelkezések értelmében haladéktalanul gondoskodjanak a belvíz-levezetés megszervezéséről, szükség esetén közerő kirendelésével is. Nehezíti a mezőgazdaság előtt álló idei nagy feladatok teljesítését, hogy nitrogénműtrágyából nem tudjuk kielégíteni termelők megnövekedett igényeit, ezért nagy szükség van arra, hogy a meglévő műtrágyamennyiséget mindenütt a legcélszerűbben használják fel. Mivel az őszi vetésű kenyérgabonák sínylették meg legjobban a kedvezőtlen téli időjárást, elsősorban az őszi kenyérgabona-vetések fejtrágyázására kell felhasználni a rendelkezésre álló nitrogénműtrágyát. A fejtrágyázás mellett különösen nagy figyelmet kell fordítani az őszi vetésű növények ápolására. A várható nagy napi hőmérsékletingadozás következtében fennáll a felfagyás veszélye. A vastag hóréteg miatt sok helyen összetömődött a talaj. Mindenütt fel kell készülni arra, hogy mihelyt az idő engedi, azonnal, szükség szerint, hengerezzék, illetve fogásolják az őszi vetéseket. Mindezek a tennivalók fokozott felelősséget rónak a helyi irányító szervekre és megkövetelik, hogy a mezőgazdaság minden dolgozója teljes erejével és tudásával késedelem nélkül lásson hozzá a tavaszi munkák elvégzéséhez. A Minisztertanács felhívja a megyei, járási, községi tanácsok végrehajtó bizottságait, a mezőgazdasági irányító szerveket, hogy ne értekezletek, körlevelek, utasítások tömegével irányítsák a munkát, hanem hatékony gyakorlati intézkedésekkel, a helyszínen adott segítséggel, szaktanácsadással oldják meg feladataikat. A hajdúszováti példamutató kezdeményezés nyomán egyre több község termelőszövetkezeti tagsága és egyénileg dolgozó parasztsága kel nemes versenyre a mezőgazdasági termelési eredmények növeléséért. A tanácsok végrehajtó bizottsága és a mezőgazdasági szervek vezetőinek és dolgozóinak megtisztelő kötelessége, hogy támogassák ezt a versenymozgalmat és sikerrel oldják meg a mezőgazdasági termelés növelésének nagy feladatát. ------------------------------------------------- Indul a munka a szekszárdi bérházépítkezésen Még tartott a hideg, a hőmérő higanyszála a legerősebb napsütésben sem emelkedett a 0 fok fölé, de már megelevenedett a szekszárdi bérházépítkezés. Sürgős a munka, hiszen még ebben az évben el kell készülnie a huszonnégy és a tizenkét lakásos bérháznak. A szokatlan téli időjárás miatt pedig egy hónappal ezelőtt teljesen leállt itt a munka. A múlt hét eleje óta azonban egyre többen dolgoznak az építkezésen. A falakról, zsaluzásokról a havat takarítják le, oltják a meszet, dolgoznak már a vasbetonszerelők is. A napokban pedig hozzákezdenek a kőművesek is a falazáshoz. Az első napokban a legjobb eredményt Lesták István előre gyártó brigádja érte el. ők készítik az előregyártott födémelemeket. Bár sok nehézséget kellett leküzdeniük, főkép a gőzkazán alacsony teljesítőképessége miatt, mégis, az első négy napban 190 százalékra teljesítették normájukat. Két lakás építéséhez elegendő Hörcsik-födémelemet készítettek el négy nap alatt. Firgl József kubikos brigádja mészoltással kezdte meg a munkát