Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-20 / 68. szám

1956. MÁRCIUS 20. TOLNAI NAPLÓ Készülnek a tavaszi munkákra Nagyszékelyben Községünk pártszervezetének életében igen nagy változás ment végbe,­­ mert nálunk is megvoltak a vezetőségválasztó taggyűlések. Felújítottuk a ve­zetőségeket. A pártszervezet­ben kibővítettük a népnevelő hálózatot, akikkel rendszere­sen foglalkozunk és ők a község választó körzeteiben végzik az agitációt. Azonkívül a tanácsta­gokat is bevonjuk az agitáció­­ba, saját körzetükben. Az agitációs munkákkal kap­csolatban a népnevelőknek két hetenként értekezleteket tar­tunk, ahol elmondják tapasz­talataikat és megkapják az újabb feladatokat. Legutóbb is 30 népnevelő vé­gezte az agitációt a 3 száza­lékos terméstöbblet elérésé­ért és a tsz számszerű fej­lesztéséért. Ennek eredménye meg is mutat­kozott, mert az új gazdasági év kezdetétől ezideig 15 taggal szaporodott a tsz tagok létszá­ma. A 3 százalékos terméstöbb­let elérése érdekében főleg a trágyakihordást, a tavaszi mun­kák előkészítését (vetőmag-biz­tosítás, gazdasági felszerelések kijavítása, stb.) szorgalmazták. Ennek is megvan az eredmé­nye, főleg a tsz-ben, ahol feb­ruár hónapban 50 hold földet trágyáztak meg. De az egyéni­eknél is alaposan megcsappant az udvarokban lévő trágya. A tsz-ben is nagy változás van. Új vezetőség került a tsz élére. Uj elnök Cseke Bálint elvtá­rs személyében, aki igen kemény kézzel látott a tsz éle­tének megjavításához. Minden­hol ott van, mindent észre­vesz. Új üzemi párttitkár is van, Baricz István elvtárs szemé­lyében, aki a pártszervezet éle­tének megjavításával, a kommunisták mozgósításá­val igyekszik segíteni a tsz politikai és gazdasági munká­ját. Baricz elvtárs is szorgalmas eb­ber, hol itt, hol ott lehet látni beszélgetni a tsz tagokkal, egyéni gazdákkal. Bár van még egy kis baj a tsz életében, fő­leg a munkafegyelemmel, még nem minden tsz-tag érzi ma­gáénak a termelőszövetkezetet, de ezen is segítünk közös erő­vel. A tavaszi munkákra úgy ké­szülünk, hogy amint rá lehet menni a földre, rövid idő alatt minden munkát jól el­végezzünk. Ennek érdekében mozgósítunk minden erőt és kommunista példamutatással harcolunk a magasabb átlagtermésért, a tsz állandó erősítéséért. Pável Bertalanná alapszervi titkár, Nagyszékely. Segítsük tsz-einket A szocialista gazdálkodás fejlődése megkívánja tőlünk, hogy a termelőszövetkezetek számvitelét és pénzgazdálkodá­sát fokozottabban támogassuk és ellenőrizzük, így a közös vagyon megőrzése és a ter­melőszövetkezeti tagság jöve­delmezősége érdekében az alábbi versenyre hívom Tolna megye valamennyi járásának tsz főkönyvelőit. 1. A járás területén lévő valamennyi termelőszövetke­zet 1955 évi zárszámadási kö­telességeit 1956 március 31-ig teljesítjük. 2. A járás területén lévő valamennyi termelőszövetke­zet könyvelését és nyilvántar­tását 1956 március 31-ig napra készre készítjük, a munkaegy­séget rendezzük és ellenőriz­zük. 3. A negyedéves pénzügyi terveket a bevételi kiadási költség alapján teljesítjük. Pintér Ferenc Tamási járás tsz főkönyvelő. TANÁCSAINK ÉLETÉBŐL A községi és járási tanács­tagok munkájukon keresztül nagyon sokat tesznek azért, hogy községük, körzetük dol­gozó parasztjai jól dolgozza­nak, teljesítsék kötelezettsé­geiket. Nemcsak ezen a téren munkálkodnak a tanácstagok, dicséret illeti őket azért a te­vékenységükért is, hogy kör­zetük lakóinak ügyes-bajos dolgát elintézik. ZOMBA Kelemen János tanácstag javasolta, hogy a tavaszi me­zőgazdasági munkák megkez­dése előtt társadalmi munká­val javítsák ki az összes dűlő­­utakat. A munka elvégzésé­re a tanácsülés kötelezze az egész község lakosságát. Amennyiben valamelyik gaz­da az útjavítási munkából nem veszi ki részét, úgy nap­számbér befizetése ellenében biztosítson saját maga helyett munkaerőt. Mocsári János a mezőgazdasági állandó bizott­ság elnöke javasolta a tanács­ülésen, hogy a mezőgazdasági munkák határidőre való el­végzésére hívják párosver­senyre Bonyhád község dol­gozó parasztjait. MAJOS A mezőgazdasági állandó bizottság javaslatára a köz­ség gazdái úgy határoztak, hogy mielőtt megkezdenék a tavaszi munkát, kijavítják a dűlőutakat. A munkákat úgy szervezik meg, hogy a fogatos gazdák ekével a kimosott keréknyomba beleszántják az út közepét és azt a gyalogmun­kások elegyengetik. A legel­tetési bizottság elnökének ja­vaslatára a községi legelőt meg­trágyázzák annak érdeké­ben, hogy javítsanak a lege­lőn. KISDOROG Április 4-e méltó megünnep­lésére Bittner Márton tanács­tag versenyre hívta Hollen­­tunder József tanácstagot az egészévi mezőgazdasági mun­kák időbeni elvégzésére. A helyi Szabad Nép Termelő­­szövetkezet tagjai felajánlot­ták, hogy félévi sertés és baromfibeadásukat április 4-re teljesítik. Ugyanakkor el­határozták azt is, hogy pá­rosversenyre hívják a teveli Alkotmány Tsz tagjait. Keller János és Nagy Gás­pár tanácstagok vállalták, hogy egészévi sertés és ba­romfibeadásukat április 4-re teljesítik. GRÄBÓC Lőrinc Károly tanácstag az Alkotmány Termelőszövetke­zet tagja a tanácsülésen fel­ajánlást tett arra, hogy ter­melőszövetkezetükben meg­szervezi a versenyt. Ezen ke­resztül biztosítani fogja, hogy a tavaszi és a későbbi mező­­gazdasági munkákat a ter­melőszövetkezet tagjai meg­felelő időben és minőségben elvégezzék. Péterbencze László Az egészségügyi intézkedések betartásával segítsük a vöröskereszt munkáját A vöröskeresztes aktíváknak — akik a veszély idején a gátakon helytálló emberek, tömegszállásokra telepített lako­sok egészségügyi körülményeire ügyeltek — most kezdődik fontos feladatuk. A budapesti KÖJÁL fertőtlenítő brigádjai­val együttműködve, járják az árvízsújtotta falvakat, fertőt­lenítik a lakóházakat, kutakat, s őrködnek azon, hogy tömeg­­pusztító járvány fel ne üthesse a fejét. Gerjen községben már meg is kezdték a fertőtlenítést. Dr. Szelényi Béla, a „Vöröskereszt Kiváló Dolgozója” címmel ki­tüntetett körorvos irányításával segítik a KÖJÁL brigádjait: Pesti Józsefné, Szarvas Lászlóné, Szelényi Béláné, Krüller János és Szűcs József vöröskeresztes aktívák. Bölcskén és Madocsán dr. Szendei László a „Vöröskereszt Kiváló Dolgozója” címmel kitüntetett körorvos irányításával dolgoznak az egészségügyi aktívák. Tífusz elleni védőoltásra mozgósítanak, egészségügyi felvilágosítást végeznek, terjesztik a megyei vöröskeresztes titkárság felvilágosító röpiratát, s harcolnak a higiénés körülmények megteremtéséért. Szombaton reggel a visszatelepítés megkezdése előtt három szekszárdi vöröskeresztes aktíva ment ki Sióagárdra is, hogy a KÖJÁL fertőtlenítő brigádjainak segítséget nyújtsanak a járvány megelőzésében. Lelkes társadalmi munkájukért elismerés illeti őket. SZ. G. — Odafagyott a lábuk — szól az egyik matróz. Leomlott homlokú ház, akár be is ladikázhatnánk a szo­bába ... — A bátyám háza — mond­ja a prémsapkás csepeli fia­talember — az ötezer forintos diófaszekrény. Ott lebeg a ví­zen, előtte szétnyílt tangó­harmonika. Néhány napja ta­lán még muzsikált a hangja, most ott úszik a felborult szé­kek között. Suhan tovább a csónak. A falu középpontjá­hoz közeledünk ... egyen­súlyt vesztve kapaszkodunk... — Vigyázz! — kiált a mat­róz. Jobboldalon recsegve, ro­pogva csobban a vízbe egy összedűlő ház ... fehéren sus­­torog nyomában az örvény... azután elcsendesedik. A szomszéd házból még áll a két tűzfal és a padlásból egy tenyérnyi darab. A gazda odatette egy szem malacát. A jámbor állat bámul a lába alatt kavargó vízre és csám­csogva ropogtatja a maradék csöveskukoricát... Ott úszik minden a vízen — gyerekkocsi és kukorica jég­tábla és konyhaasztal, kacsa és kukoricaszár... Nem folytatom, az emlék is szörnyű, hát még a valóság... Mit tettél te békés, te szép Duna? Mivé tetted szülőföl­demet? A tanácstitkár zavartan tö­­rölgette szemét... és könnyez­tünk. Nem a csípős északi szél hajtotta ezt a könnyet... A tanácsháza magas kőház és amíg ide nem értünk és az ablaknál ki nem kötöttünk — úgy éreztem, csak pusztu­lás van — egy vízbe pusztult falu, jégárba temetett sok élet szomorú krónikáját írhatom Bogyiszlóról. A tanácsháza szobáiban az északi szélnél erősebben csapott rám az élet. Ott a tanácselnök szobá­jában lábszárig vízben, pos­ványba taposott szalmán lát­tam, az élet törvénye minden pusztításnál erősebb ... Végh Sándor tehene ellett az elnök szobájában. Ketten segítették életre az újszülöt­tet — kis bikaborjú született. Kabátban szárogatták fel és egy óra múlva már remegő lábakkal állt a vízben és ke­reste a tejet, életet adó anya tőgyét... A szobákban lovak, tehe­nek, birkák és vagy húsz ember... A tanácstitkár és a csepeli munkás az anyakönyveket ra­kosgatták zsákokba. A kato­nák pontonokat hoztak... mentették az állatokat. És ott egy Marokity István nevű, nagy időt megélt, fon­­­nyadtarcú, kókadt bajuszú, szikár, kucsmás ember arra kért, látva jegyzetfüzetemet. — írja fel a károm ... más már úgysem marad én utá­nam, csak a pusztulás ... Het­ven esztendős vagyok ... So­kat megértem, sok árvizet... — és az öreg arcán hullott, pergett a könny, harmadik napja nem evett... Zsíros kenyérrel kínáltam. Csak a fejét rázta — nem kell... nem vesz be a gyomrom sem­mit. A katonák kimentették őt is, feleségét is, az állatokat is a pusztulásból, mihaszna, ha egyszer az a kis ház, meg a gazdaság a Dunába veszett. És akkor a kis katona, az újonc matróz odaáll az öreg elé... — Meglássa bátyám bizv­­isten meglássa szebb lesz a maguk faluja, mint volt... Az öreg ingatta a fejét: — Nem érem és meg azt öcsém... — Az őszre kőháza lesz, téglából, piros cserép a tete­jén ... Eljövünk segítünk fel­építeni ... Tudja, mert az úgy van, ha szív dobog valakiben az segít... úgy-e meghív há­zat avatni... és akkor még táncolunk is ... Az öreg hálásan néz a mat­rózra — úgy ám, igaz lehetne ez? — Mi az, hogy — piros tégla lesz a fala, belül meg mintás... — Mindig ezt szerettem volna. — No lássa, összefogunk és megcsináljuk. Szeretném megölelni ezt a fiút, ha jól emlékezem Ta­kács matróz Tárnokról... — Már a harmadik napja éjjel­nappal járja a rohamcsónak­ja a vizet... embert, állatot ment az árból. Fáradt lehet és mégis van ereje biztatóan mosolyogni, mert szíve van. Néhány perccel később azt hallom, amint az öreg magya­ráz két-három embernek. — ... Szebb lesz, mint volt, nekem kőházam lesz, tudjátok kívül piros téglából, belül meg mintás lesz a fala... agyám, a katona is meg­mondta. 3 A FALU BECSÜLETÉÉRT A járások között továbbra is a paksi vezet Ahogyan közeledik április 4., úgy válik egyre szorosabbá a járások közti begyűjtési ver­seny. Ki lesz a felszabadulási verseny győztese , teljesen nyílt meg, habár a paksi já­rás erősített vezető helyén. A legutóbbi értékeléskor negye­dik helyen álló szekszárdi járás most feltört a második helyre, a bonyhádi járás viszont, amely korábban az első helyért versen­gett a paksi járással, most a harmadik helyre esett vissza. A verseny nyíltságát jellemzi az is, hogy az előző értékeléskor ötödik helyen álló tamási járás esélyes a második hely meg­szerzésére is, ha még fokozni tud. A Megyei Begyűjtési Hi­vatal értékelése alapján a já­rások rangsora a következő: 1. Paksi járás (tanácselnök Körtés István, hivatalvezető Finta József), 2. Szekszárdi járás (tanácselnök Gyugyi János, hivatalve­zető Vágány István). 3. Bonyhádi járás (tanácselnök : Bercsényi Vince, hivatal­­vezető Sári József). 4. Tamási járás (tanácselnök Tamás László, hivatalvezető Pruck József). 5. Dombóvári járás (tanácselnök Bertha Kálmán, hivatal­vezető Bognár Gyula). 6. Gyönki járás (tanácselnök Márton András, hivatalveze­tő Schiszler Lajos). Közel három hét választ el bennünket április 4-től, van te­hát még idő ahhoz, hogy min­denütt teljesítsék felszabadulá­sunk tiszteletére tett begyűjtési versenyvállalásukat. Az orszá­gos begyűjtési versenyben me­gyénk a harmadik helyet sze­rezte meg a II. csoportban. Ar­ra kell törekedni, hogy az előt­tünk álló Borsod és Csongrád megyét felülmúlva, megszerez­hessük az első helyet. DÖBRÖKÖZ Teljesítették a negyedéves begyűjtési tervet Döbrököz dolgozó parasztsága eleget tett begyűjtési kötelezett­ségeinek. A községben 34-en tet­tek versenyvállalást április 4-re és ezek közül már huszon­öten teljesítették is. A negyedéves tervet több cikkféleségből , már március 10-ig túlteljesítették. Sertésből 12 mázsával, tojás­ból 11 000 darabbal többet ad­tak be a tervezettnél. Legjobb eredményt a baromfi­begyűjtésben értek el, mivel annyi baromfit gyűjtöttek be, hogy nemcsak a negyedévi be­gyűjtési tervet teljesítették, de már a félévi terven is túljár­nak. Március 10-ig egyedül a tejbeadásban volt lemaradás, de ott is csak 200 liter volt vissza, amit azóta már bead­tak. A további begyűjtési munkák megszervezésére a község be­gyűjtési és felvásárló szervei tegnap gyűlést tartottak, ahol megbeszélték a negyedév utol­só dekádjának begyűjtési teen­dőit. A gazdagyűlés hatása a begyűjtésre A tamási járásban a begyűj­tési versenyben több község pá­lyázik egyenlő eséllyel az első helyre. Nagyszokolyon — egyik esélyes község — hangoshír­adón, versenytáblákon népsze­rűsítik a kötelezettségüket pél­dásan teljesítő gazdákat, hogy őket követve, minél több dol­gozó paraszt tegyen eleget kö­telezettségének a vállalt határ­idő előtt. A pártszervezet a tanáccsal és a begyűjtési apparátussal együttműködve gazdagyűlést tartott az elmúlt héten, ame­lyen az április 4-i begyűjtési versenyről tárgyaltak. A 200 dolgozó paraszt jelent meg a gazdagyűlésen, ebből 145 tett vállalást, hogy április 4 tiszte­letére teljesíti negyedévi tojás­beadási kötelezettségét. A gaz­dagyűlés hatása az utána követ­kező napokban meg is mutat­kozott. Négy nap alatt a ne­gyedévi tojásbegyűjtési terv 15 százalékát vitték be a dolgozó parasztok a begyűjtő helyre. Szekszárd esélyes az országos elsőségre Az április 4 tiszteletére in­dított begyűjtési verseny igen jól érezteti hatását Szekszárd városban is, ahol az egyes ke­rületek versenyben állnak egymással, melyik teljesíti jobban beadási kötelezettsé­gét. A verseny hatása igen jól megnyilvánul a sertésbe­gyűjtésben, az első négy havi kötelezettséget eddig 112,6 százalékra teljesítette a vá­ros dolgozó parasztsága. Az elmúlt héten a tojás és ba­romfibegyűjtésben is meglát­szott a dolgozó parasztok kö­zötti verseny hatása. Két nap alatt 24 000 darab tojást gyűjtöttek be. A városnak minden lehető­sége megvan ahhoz, hogy az országos elsőséget megszerez­ze, csupán továbbra is ilyen lelkes munkára van szükség, ilyen versenylendületre. Meg kell azonban jegyezni azt, hogy a Begyűjtési Hivatal dolgozóinak jobban kell szor­galmaznuk a tejbegyűjtést, mert esetleg ezen múlik majd az országos elsőség. Április 4- ig van még idő, az eddigi eredményeket most már to­vább kell fokozni, a verseny­mozgalom segítségével minél több dolgozó paraszt teljesítse határidő előtt beadási kötele­­lezettségét. A beadás telj­esítésével az árvízkárosultakért Az iregszemcsei községi ta­nács, a Begyűjtési Hivatal áp­rilis­i tiszteletére begyűjtési versenyfelhívást intézett a töb­bi községekhez, amelyben az első negyedévi sertésbegyűjtési terv 120 százalékos, a baromfi­­begyűjtési terv 150 százalékos, a tojásbegyűjtési terv 100 szá­zalékos teljesítését vállalták. Az iregszemcseiek most újabb felajánlást tettek, amely­nek indítóoka a megyénk több községét sújtó árvíz volt. E községek most nem tudják tel­jesíteni esedékes beadási köte­lezettségüket, ezért az iregiek 20—20%-kal többet vállaltak most magukra a negyedéves terv teljesítéséből a sertésbeadás 140 százalékra, a baromfibeadás 170 százalékra a tojásbeadás 120 százalékra való teljesítését vállalták és azt, hogy április 4-re egyetlen hátralékos nem lesz ezekből a cikkféleségekből­

Next