Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-10 / 85. szám
» TOLNAI NAPLÓ N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov április 18-án érkezik Angliába Moszkva (TASZSZ). A szovjet lapok szerkesztőségéhez és a TASZSZ-hoz az utóbbi időben gyakran fordulnak szovjet állampolgárok azzal a kéréssel, közöljenek tájékoztatást N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov angliai utazásáról. Mint a TASZSZ megbízható forrásokból értesül, a szovjet vezető személyiségek április 18-án érkeznek Angliába. Angliai tartózkodása idején Bulganyin és Hruscsov, az angol kormány által javasolt programnak megfelően, találkozik és megbeszéléseket folytat az angol kormány vezetőivel és más angol politikusokkal. Tervbe vették azt is, hogy Bulganyin és Hruscsov Londonon kívül ellátogat Harwallbe, Oxfordba, Edinburghba, Birminghamba és több más városba. A szovjet vezető személyiségek a többi között megtekintik a harwelli atomenergia kutatóközpontot, a birminghami ipari vásárt, ellátogatnak az angol királyi légihaderő egyik támaszpontjára. A szovjet vezető személyiségek a tervek szerint április 27-én hagyják el Angliát. Bulganyin és Hruscsov közelgő angliai látogatásával kapcsolatban sok levél érkezett a szovjet államférfi címére. — Egyes angol intézményektől, társadalmi szervezetektől és magánszemélyektől. A levelekben az az óhaj jut kifejezésre, hogy a szovjet vezetők angliai tartózkodásuk idején keressenek fel néhány gyárat, üzemet, közintézményt és találkozzanak egyes angol állampolgárokkal. J. A. Malik londoni szovjet nagykövet közölte, a londoni szovjet nagykövetségre is érkezett sok hasonló tartalmú levél. A TASZSZ tudósítója felkérte Bulganyint és Hruscsovot, mondják el véleményüket erről a kérdésről. A szovjet vezető személyiségek közölték, hogy teljesen megértik az angol állampolgároknak a kívánságát, akik szeretnének találkozni velük. A szovjet vezető személyiségek nagy jelentőséget tulajdonítanak az angol kormány vezetőivel és más angol közéleti személyiségekkel folytatandó tárgyalásaiknak és egyúttal szeretnének találkozni a vállalatokban és közintézményekben dolgozó egyszerű emberekkel is, mert az ilyen találkozásokat fontos eszköznek tartják az angol és a szovjet nép közötti baráti kapcsolatok erősítése szempontból. A szovjet vezető személyiségek angliai tartózkodásának programját angol részről állították össze. A program eredeti tervezetében a hivatalos személyekkel való megbeszélések mellett angol részről előirányozták különböző iparvállalatok, közintézmények és mezőgazdasági körzetek meglátogatását is, köztük skóciai és walesi vállalatoknál teendő látogatásokat. Hogy jobban megismerkedhessenek az angliai élet különböző oldalaival, Bulganyin és Hruscsov kifejezte azt az óhaját, hogy két nappal hosszabbítsák meg angliai tartózkodásuk idejét, mert így behatóbban segítség nélkül tárgyalhatnának az angol vezetőkkel, több vállalathoz és intézményhez látogathatnak el, így skóciai és walesi vállalatokhoz és intézményekhez is. Angol részről hozzájárultak ugyan a szovjet vezető személyiségek angliai látogatásának meghosszabbításához, a programba azonban mégsem vették fel a skóciai és walesi vállalatok és intézmények meglátogatását és a lakossággal való találkozásokat. Ez sajnálatos, sőt, az angol részről korábban javasolt programból kihagytak sok ipari objektumban eredetileg tervbe vett látogatást. Az angol külügyminisztérium által eljuttatott végleges program előirányozza birminghami vállalatok meglátogatását, de valamilyen okból kifolyólag az utóbbi napokban ezt is törölték a programból. Bulganyin és Hruscsov a TASZSZ tudósítójával folytatott beszélgetés során kijelentette, hogy hálásan köszöni a vendégszerető angol állampolgárok szívélyes meghívását, de nem tehet eleget e meghívásoknak, mert az angol részről összeállított program nem tartalmaz ilyen látogatásokat. Úgy látszik Angliában vannak még olyan erők, amelyek nem akarják, hogy a szovjet vezető személyiségek szélesebb körű kapcsolatba kerüljenek Nagy- Britannia lakosságával. Befejezte munkáját az Interparlamentáris Unió ülésszaka Dubrovnik (TASZSZ). Az Interparlamentáris Unió szervei április 6-án délután és 7-én délelőtt folytatták munkájukat. Az önkormányzattal nem rendelkező területek bizottsága az ázsiai és afrikai országok és területek fejlesztésének, valamint az e területeket kormányzó államok ténykedéseinek kérdését vitatta meg. Az e kérdésben lefolyt vita bebizonyította, az anyaállamok számára mindinkább nehezebbé válik, hogy az elmaradt országokat gyarmati függőségben igyekezzenek tartani. Az anyaországok, miközben e népeknek formális jogot adnak az önkormányzatra, továbbra is gyarmati függőségben tartják e népeket azon ürüggyel, hogy a szóbanforgó országok lakossága kulturális, gazdasági és politikai tekintetben nem tudja maga kormányozni országát. A kérdéses vitának eredményeképpen a bizottság határozatot hozott „Az államok szerepéről az önkormányzattal nem rendelkező területek politikai szabadságának kivívásában“ címmel. A határozatot az Interparlamentáris Unió 45. értekezlete elé terjesztik. A fegyverzet csökkentésével foglalkozó bizottság azon kérdést vitatta meg, milyen intézkedéssel biztosítható a „jelenlegi körülmények között fennálló nemzetközi bizottság és a leszerelés“ című határozat végrehajtása. A kérdés vitájában felszólalók támogatták azt az eszmét, mely szerint a parlamentek felelőséggel tartoznak a leszerelési kérdés megoldásáért. A bizottság célszerűnek tartotta, hogy hívják egybe aparlamentek képviselőinek nemzetközi értekezletét a leszerelési kérdés megvitatására. A bizottság megbízta az Interparlamentáris Unió irodáját, hogy ez év szeptemberéig dolgozza ki az értekezlet összehívásának tervét. Április 7-én délután az Interparlamentáris Unió tanácsa tartott ülést. Április 6-án véget ért az Interparlamentáris Unió tanácsának ülésszaka. Az ülésszak résztvevői elfogadták azokat a bizottsági jelentéseket, amelyeknek megvitatására az Interparlamentáris Unió novemberben Bangkokban tartandó konferenciáján kerül sor. Angol írók művei a Szovjetunióban Az Iszkusszívo Könyvkiadóvállalat a napokban jelentette meg 75.000-es példányszámban Sheridan egykötetes „Drámai művei”-t, amely az író valamennyi színművét tartalmazza. A könyvet a Szovjetunióban előadott Sheridan-darabokról készült felvételek díszítik. Ugyancsak az Iszkusszívo — megkezdte Shakespeare műveinek hatkötetes kiadását. — A gyűjtemény magában foglalja Shakespeare színműveit, összes szonettjeit, valamint két elbeszélő költeményét, a Lucreciát és a Venus és Adonist. — Valamennyi színművet ismertető cikk vezeti be. Az új kiadást az előadásokról készült felvételek, valamint szovjet és külföldi művészek illuszrációi egészítik ki. Ez lesz Shakespeare orosz nyelven megjelent eddigi legnagyobb gyűjteményes kiadása. A kivitelezés A. Goncsarov művész munkája. Az angol írók, költők, drámaírók irodalomtörténészek és tudósok munkásai nagy népszerűségnek örvendenek a Szovjetunióban. Az angol klasszikus és modern írók orosz nyelvű kiadásai a második helyen állnak a külföldi írók műveinek példányszámát illetően. A szovjet hatalom évei alat 220 angol szerző 2244 műve jelent meg, több, mint 48 millió példányszámban. Shaskepeare művei például 1918-tól 1955-ig 225 alkalommal jelentek meg, 25 Szovjetunióban élő nép nyelvén. Swift műveit 119-szer adták ki és 40 nyelvre fordították le. Ugyanezen időszakban Dickensnek 164, Defoe-nak 131, Galsworthy-nek 72, Byronnak 39, Bernard Shawnak pedig 26 könyve jelent meg. Tavaly hagyták el a sajtót Swift, Smoletl, Conan-Doyle, Dickens, Scott, Hardy, Collins, Kipling és Fielding művei. Az angol írók műveit nemcsak a központi kiadóvállalatok, hanem számos helyi könyvkiadó is gyakran megjelenteti. Most indult meg az előjegyzés az Állami Irodalmi Kiadó 28 kötetes Dickens, 15 kötetes Thackeray és 10 kötetes Shakespeare gyűjteményére. A Külföldi Irodalmi Kiadó az idén az angol tudósok és írók 35 művét jelenteti meg. Cedenbal fogadást adott Mikojan tiszteletére Ulan Bator (TASZSZ). J. Cedenbal, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke április 8-án fogadást adott A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettese tiszteletére. A fogadáson Cedenbal és Mikojan beszédet mondott. A fogadás rendkívül szívélyes baráti hangulatban folyt le. Április 8-án A. I. Mikojan és kísérete felkereste Szuhe Bator és Csojbalszan sírboltját és ott koszorút helyezett el. A Román Nagy Nemzetgyűlés küldöttsége Moszkvában Moszkva (TASZSZ). Volkov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke valamint Lácisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke április 7-én fogadta a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének küldöttségét. Nyugatnémet lap a szociáldemokraták előtt álló feladatokról Berlin (MTI). A nyugatnémetországi szociáldemokraták baloldali ellenzékének lapja, a Hamburgban megjelenő Die andere Zeitung, Németország Szocialista Egységpártja III. értekezletével és a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusával foglalkozó cikkében kifejti, hogy a Német Szociáldemokrata Pártnak pozitív következtetéseket kell levonnia mindkét tanácskozásból. A lap követeli, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nagy vívmányait ültessék majd át a jövendőbeli egyesített Németországba. A Die andere Zeitung ezzel kapcsolatban hangoztatja: „A munkásosztály előtt igazolatlan magatartás lenne, ha a szocialisták azon törnék a fejüket, milyen módon lehetne a szocializálást, a földreformot, az egységes társadalombiztosítást és az iskolareformot felszámolni, ahelyett, hogy azon tanakodnának mint lehetne e nagyjelentőségű vívmányokat az újraegyesített Németországban meghonosítani.“ A lap az SZKP XX. kongresszusának jelentőségét elemezve megállapítja: „A nyugati’ szocialisták a szociáldemokrácia talán utolsó történelmi esélyét hagynák kihasználatlanul, ha nem szívlelnék meg az SZKP XX. kongresszusának tanulságait és nem vizsgálnák felül az új fejlődés megvilágításában eddigi állásfoglalásaikat. Ez fokozott mértékben áll a németországi szociáldemokratákra, akiknek most a következő két eshetőség között kell választaniok: vagy eltemetik reményeiket és a német újraegyesítés jelszavát nem szocialistáknak engedik át, vagy a munkásosztály erejéből új reményt merítve, hatásos kezdeményező lépéseket tesznek Németország újraegyesítésének megvalósítására.“ I MalájiBai Kommunista Párt a béketárgyalások újrakezdését javasolja Peking (Új-Kína). Szingapúri sajtójelentések szerint Abdul Rahman, a malájföldi államszövetség főminisztere, április 2-án Szingapúrban megtartott sajtóértekezletén közölte, hogy a Malájföldi Kommunista Párt átiratot intézett hozzá. A Malájföldi Kommunista Pártnak a főminiszterhez intézett átirata hangsúlyozza, hogy a Malájföldön folyó háború csak akkor érhet véget és a béke csak akkor állhat helyre, ha a malájföldi hatóságok újrakezdik a tárgyalásokat és a malájföldi népnek, beleértve a kommunistákat, megadják demokratikus jogaikat és politikai szabadságjogaikat. 1956 ÁPRILIS 10. az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának felhívása a szovjet mezőgazdaság dolgozóihozn Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa felhívással fordult a kolhozparasztokhoz, a szovhozok munkásaihoz, a szovjet mezőgazdaság minden dolgozójához és szakemberéhez. A felhívás rámutat arra, hogy a múlt évben a mezőgazdasági dolgozók jó munkát végeztek és így sok területen fellépett erős aszály ellenére az ország az előző évihez képest, jelentősen több gabonát, tejet, húst, zöldségfélét, ipari növényt kapott. Sok kolhoz, szovhoz, gépállomás, egész körzetek területe és köztársaságok az egyes termények termelési színvonalát tekintve, megközelítették az SZKP Központi Bizottságának januári teljes ülésén 1960-ra kitűzött feladatokat. A mezőgazdasági termelés növekedése lehetővé tette az 1954 évinél nagyobb mennyiségű mezőgazdasági termény begyűjtését, a tervek sikeres teljesítését. A felhívás a továbbiakban rámutat arra, hogy az egész szovjet nép nagy lelkesedéssel törekszik azoknak a grandiózus feladatoknak a megoldására, amelyeket az SZKP XX. kongresszusa tűzött az ország elé. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa felhívással fordul a mezőgazdaság minden dolgozójához, hogy sikeresen végezzék el az idén a mezőgazdasági munkálatokat, mert elérkezett a döntő pillanat annak biztosítására, hogy valóban teljesüljenek a XX. kongresszuson hozott határozatok, nemcsak a hatodik ötéves tervben előírt mennyiség és határidő szempontjából, hanem határidő előtt és sokkal nagyobb mennyiségben. A felhívás rámutat, az a feladat, hogy a pártszervek, a szovjet és a mezőgazdasági szervek vezetői, a kolhozok, a gépállomások és a szovhozok vezetői megértsék: arra kell törekedni, hogy a mezőgazdasági termelési tervek a rendelkezésre álló lehetőségek maximális kihasználásából induljanak ki és ennek alapján növekedjék minden földművelési és állattenyésztési termékfajta termelése. Ez a fő, ez az alapvető dolog — mondja a felhívás —, mert nem elégedhetünk meg a minimummal e termékek termelésében. El kell jutnunk ahhoz, hogy teljesen biztosítsuk országunk szükségleteinek kielégítését. A Párt központi bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa úgy vélekedik, hogy a mezőgazdasági termékek termelésének erőteljes növelésének tervei a hatodik ötéves terv első évében sikeresen megoldhatók, mert megvan minden szükséges feltétel ahhoz, hogy minden növényfajtában magas terméshozamot érjünk el és kellő mennyiségben lássuk el az országot szemes terményekkel, hússal, tejjel, burgonyával, zöldségfélékkel, gyümölcsökkel és más mezőgazdasági termékekkel. A párt és a kormány sokat tett a mezőgazdaság gyors fellendüléséért — mondja befejezésül a felhívás —, most azon fordul meg a dolog, hogy minden mezőgazdasági dolgozó még komolyabban fogja fel munkáját és önfeláldozóan munkálkodjék a XX. pártkongresszus határozatainak végrehajtásáért. IX. Éles fütty sikoltott a térre. A kifutó, aki még mindig a sarkon szerelgette a kerékpárt, hirtelen felpattant a gépre, elsuhant a tömeg mellett s odaszólt: — Rendőrök! Mire a rendőrjárőr a Batthyány-emlékmécseshez ért, — már senkit sem látott. Csak a koszorú vöröslött a kis oszlop tövében, égőn, figyelmeztetőn. S valahol távolabb a Rákócziszobornál egy tanár magyarázott a diákjainak, meg szerelmespárok sétáltak tova a Nádor utcában, s litániára igyekvő fiúk léptek be a Bazilika kapuján. Semmi gyanús jel... A koszorú mégis ott feküdt. Hat óra múlt tíz perccel. A járőr vezetője a telefonhoz rohant: — Halló, itt Wéber őrmester, fogalmazó úrnak alássan jelentem ... Egy másik, távolabbi telefonfülkében a kifutó tárcsázta az egyik reggeli lap szerkesztőségének számát. — Kopál Gábor beszél, kérem szerkesztő úr, ne haragudjon, hogy zavarom, de tanárember vagyok s engem az ilyesmi borzasztóan felháborít... Nem hallották még? ... A Batthyány mécsesnél óriási tömeg ... Tüntettek kérem ... igen, ugye hallatlan? .... Fél óra múlva egy másik fülkéből más szerkesztőséget hívott. ... . állami tisztviselő vagyok, én ugye uraim, nem állhatom meg szó nélkül... hogy már hallották? ... Bocsásson meg és ön ilyen nyugodt, amikor fényes nappal több ezren... Ne gorombáskodjék, szégyellje magát, maga nem is magyar ember... Lecsapta a kagylót, vidáman felpattant a kerékpárra s fütyörészve elkarikázott. Ságvári gondolatban kísérte útján, amint ahogy az egész tüntetést csak gondolatban idézte maga elé. Személyesen nem lehetett ott. Az OIB tiltotta meg neki, mint mindenkinek, aki már összeütközött egyszer a rendőrséggel. S ő nagy ívben kerülgette a kis tér környékét, leste az arcokat, figyelte a járókelőket, hátha meglát, megtud valamit. Egész este azon a környéken őgyelgett, s arra gondolt, hogy átsétál a téren, csak egy röpke percre, csak annyira, hogy lássa a koszorút. Szinte fizikai fájdalmat okozott neki ez a tilalom, de nem szegte meg. Hanem azért már senki sem tilthatta meg neki, hogy elmenjen a nyomda elé, ahol a legkorábban megjelenő másnapi lapot nyomták, s ott várja meg a legelső példányt. Izgatottan lapozott. A harmadik oldalon fölül ott áll: többezres tüntetés a Batthyány-emlékmécsesnél. Ugráltak a betűk a szeme előtt, s ő hangosan, majdhogynem gyerekes örömmel felnevetett. A következő hetekben, hónapokban az OIB kis szobájában már új, háborúellenes, függetlenségi tüntetésekre készültek. Ezeknek az új tüntetéseknek estéin is olyan izgatottan lapozta Endri az újságokat, mint október 6-án, s most is olyan örvendezve kérdezte barátait, mint akkor este, a találkozójukra holtfáradtan érkező kifutót: — Láttad, mit írnak rólunk? ... barátom. Megérte azt a két tantuszt, nem? Nagyszerű fiúk vagytok, igazán pompásan csináltátok. — Csak, ahogy te mondtad, Endri. — Én? Ugyan, hiszen én egész nap csak újságot olvasok. Ilyen híreket, nézd csak ... Kétezer fiatal tüntetett... És mosolygott hozzá kerek, hamis mosollyal. (Folytatjuk.) Hámori Ottó : ENDRI