Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-15 / 90. szám

*• io Il&i & Egyetem i etek! PLO MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK XIII. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1956 ÁPRILIS 15. Javítsuk meg a versenyszervező munkát Üzemeink dolgozói évrőlévre hatalmas sikereket érnek el a dolgozók jólétéért folyó harcban. El sem lehetne ezt képzelni a szocialista munkaverseny nélkül. — Különösen nagy ünnepeink előtt lendül fel az üzemekben a verseny, amikor a dolgozók megmutatják, hogy mire képesek. Így volt ez most, az elmúlt hónapban, amikor a felszabadulási verseny során számos üzemben pótolták a kemény téli időjárás okozta lemaradást, vagy sokat törlesztettek az adósságból. Most pedig a nemzetközi proletariátus nagy ünnepére készülnek újabb munkasikerekkel az üzemek dolgozói. Nagy szükség van most a versenylendület fokozására, a versenyszervezés megjavítására. Az idei tervek második ötéves tervünk első évének tervei nagyobb követelményt állítanak az üzemek, a dolgozók elé, mint az elmúlt évben. Különösen a termelékenység emelésére, a termelés gazdaságosságára, a technika fejlesztésére kell nagy gondot fordítani. — Több üzem nem teljesítette negyedéves tervét, amit most a második negyedévben pótolni kell. Az építő- és építőanyagipar feladatait a hazánkat ért súlyos árvízkatasztrófa pedig még jobban megnövelte. Az üzemekben a vezetők legtöbb helyen már felismerték, hogy csak a versennyel a versenyző munkások segítségével oldhatják meg az üzemek előtt álló feladatokat, az elmaradásokat csak akkor számolhatják fel, ha a dolgozók minél szélesebb körét mozgósítják erre. Sok helyen azonban nagyon egyoldalúan értelmezik a versenyt, azt hiszik, hogy az csupán a termelés emelésére, a normák túlteljesítésére irányulhat. A tejüzemekben például felvetik: Nálunk nem lehet versenyezni, a terv teljesítése attól függ, mennyi tejet szállítanak be az üzembe. Igaz, ezen csak a tejüzemek begyűjtő apparátusa segíthet, azonban lehet a begyűjtött nyersanyagot úgy is feldolgozni, hogy sok legyen a veszteség, rossz a minőség, lehet úgy is, hogy a kannák csurgatásával sok tejet takarítanak meg, higiénikusabb munkával jobb minőséget érjenek el, és még számos lehetőség van a minőség, a gazdaságosság javítására. Mind-mind olyan tényező, amin a munkások versenye konkrét, célirányos versenyvállalásainak teljesítése segíthet. Igaz, hogy a könnyűiparban — főként a bőr-, cipő- és textiliparban — amely iparágak nagyrészt importanyaggal dolgoznak — a korlátozott anyagkészletek miatt nem helyes elsősorban a tervek mennyiségi túlteljesítését célul kitűzni. Azonban itt is számos lehetőség és feladat van az anyagtakarékosságra, minőség javítására stb. Ezzel szemben a gyakorlat az, hogy az üzemekben legtöbbnyire olyan versenytáblákat lehet látni, ahol — vízállásjelentésszerűen — neveket és százalékokat sorolnak fel, mintha egyedüli feladat a normák túlteljesítése lenne. A múlt évben kezdtek el üzemeink kollektív versenyvállalásokat tenni, amibe beveszik a különböző tervmutatók túlteljesítését, a műszaki fejlesztést, új gyártmányok kikísérletezését stb. Azonban e tényezők teljesítése legtöbbször nincs konkrét, egyéni vagy brigádvállalásokkal alátámasztva, még kevésbé értékelve. Gyakran lehet látni az üzemekben elhanyagolt versenytáblákat, ahol többhónapos eredmények szerepelnek. Pedig igazán lelkes, eleven verseny csak ott bontakozhat ki, ahol biztosítják annak széleskörű nyilvánosságát, megteremtik a lehetőségét annak, hogy a felajánlások valóra váltását maguk a munkások ellenőrizzék. Vonatkozik ez az üzemek kollektív vállalására is. A Simontornyai Bőrgyár több, mint harminc pontból álló vállalást tett április 4-re amit az üzemben termelési értekezleten fogadtak el. A végleges értékelésnél kiderült, hogy számos pontot nem teljesített a gyár. Ha menetközben figyelemmel kísérték volna egyes vállalások sorsát, a dolgozók elé tárták volna, hol van lemaradás, bizonyára kevesebb lett volna a negyedév végére a teljesítetlen vállalások száma. Nagyobb figyelmet kell fordítani az üzemekben a verseny derékhadára. Azokra a dolgozókra, akik nem érnek el kimagasló eredményeket, azonban a dolgozók többségét teszik ki és teljesítményük néhány százalékos emelésével nagyobb mértékben viszik előre a gyár tervteljesítését, mint a legkiválóbbak kimagasló eredményei. A Tolnai Textilgyár példája mutatja, hogy az azonos képességű dolgozóknak páros versenyben szervezésével nagymértékben lehet javítani az egész üzem munkáján. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának egyik tanulsága a mi számunkra is az, hogy a pártszervezeteknek sokkal nagyobb figyelmet kell szentelniük a termelési problémák megoldására. Segíteniük kell a műszaki vezetőket és a szakszervezetet abban, hogy helyesen jelölje ki a legfontosabb versenyfeladatokat, alaposabb ellenőrző munkát kell végezniük, mozgósítani a dolgozókat a versenyre. A szakszervezetek tegyék színesebbé, elevenebbé a versenyszervezést, a versenyértékelést. De sokat tehetnek azért is, hogy a legjobbak tapasztalatai, munkamódszerei gyorsan elterjedjenek az üzemben. Nem könnyű feladat az, ami most a második negyedév elején az üzemek dolgozói előtt áll. Pótolni kell az elmúlt negyedévi lemaradást, teljesíteni a terveket és az éves vállalásoknak a második negyedévre eső részét. A szocialista munkaverseny eddiginél jobb megszervezése lesz a biztosítéka annak, hogy a dolgozók megoldják e feladatokat. A MAI SZÁMBAN: N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elindult Moszkvából Angliába (2. o.) — A bírálat és önbírálat szellemében ... (3. o.) — Levelek (3. o.) — Mézeskenyér (4. o.) — Mi újság Dunaföldváron? (5. o.) — Mi az oka a lemaradásnak (7. o.) — Gondoskodás kölesdi módra (7. o.) Ma: termelőszövetkezeti látogatás Megyénk több termelőszövetkezetében tartottak termelőszövetkezeti látogatást tavaly, ahova egyéni gazdákat és új termelőszövetkezeti tagokat vittek el, hogy saját maguk győződjenek meg arról, mire képes a nagyüzemi gazdálkodás. Ezek a látogatások egyeseiben sem maradtak eredménytelenül. Az egyéni parasztok a tszek állatállományát, a tagok jövedelmét látva határozták el, hogy ők is ezt az utat választják. Ma megyénk két legnagyobb termelőszövetkezetében, a tengelici Petőfi és a tamási Vörös Szikra Tsz-ben lesz látogatás. Tengelicre a decsi, Tamásiba az iregszemcsei dolgozó parasztok látogatnak el. Új gépet gyártanak a Mezőgazdasági Gépjavítóban Új fajta gép a MB Manninger-féle bogárfogó gyártását kezdték meg a Szekszárdi Mezőgazdasági Gépjavítóban. Az új gépnek nagy jelentősége van a pillangósnövények rovarkártevői, elsősorban a lucernaböde elleni védekezésben. A pillangósok rovarkártevői elsősorban a magfogást akadályozzák, az új gép alkalmazása elősegíti, hogy minél többet tudjon termelni a mezőgazdaság a belföldön is nagyon keresett, de az egész világon híres magyar lucerna magból. A gépet lóval lehet vontatni terelőéle megüti a növényt és a megriadt bogarak belehullanak az idegméreggel töltött tepsibe. A prototípust kipróbálták, a tapasztalatok szerint nagyon bevált. Nyolc óra alatt mintegy 30—35 holdon lehet vele rovartalanítani. Az üzemben e hónap elején megkezdték száz darab bogárfogónak elkészítését. Elkészültek a felszerszámozással és sorozatgyártással, szalagszerűen készítik az alkatrészeket. E hónapban 50, a jövő hónapban újabb 50 darabot bocsátanak a gépállomások rendelkezésére. Képünkön a bogárfogó mintapéldánya látható egyik tervezőjével, Sövegjártó Jánossal. Munkában az új burgonyavetőgép A termelőszövetkezeti tagok munkájának megkönnyítésére és a szebb eredmények elérése érdekében gépállomásainkra új mezőgazdasági gépek érkeztek. A négyzetbe vető kukoricagépek, a burgonyaültetők, mind, mind azt a célt szolgálják, hogy a termelőszövetkezeti tagok rövidebb idő alatt végezni tudjanak a vetési munkákkal. A dunaszentgyörgyi gépállomáson nem volt még burgonyavetőgép. Az új gépet a napokban próbálták ki először a németkéri Ságvári Termelőszövetkezetben. A gép munkájával elégedettek voltak a termelőszövetkezet tagjai. A burgonyaültető gép napi normája 3,5 hold, de ennél nagyobb területen is el tudják végezni a vetést. Munkaerő mindössze 2 fő kell és ez 14 ember munkáját ugyanekkora területen helyettesíti. ___________ Az aparhanti Felszabadulás Tsz-nek 60S ISO forintot jövedelmez az állattenyésztés Általános irányelv az, hogy a termelőszövetkezetekben a fő termelési üzemág az állattenyésztés legyen, vagy más szóval az állattenyésztésből legyen a legtöbb jövedelem. Sajnos ez még kevés termelőszövetkezetben valósult meg. Az aparhanti Felszabadulás Tsz-ben — amely megyénk egyik legjobb termelőszövetkezete — tavaly összesen 102,330 forint jövedelemre tett szert az állattenyésztésből. Ez a gazdaság összjövedelméhez viszonyítva kevés. Ezért a szövetkezet vezetősége és tagsága úgy határozott, hogy ebben a gazdasági évben fejleszti az állatállományt, növeli az állatok hozamát. Ennek megvalósítása érdekében a tavalyi 17 tehénnel szemben ebben az évben 46 tehenet tartanak a szövetkezetben, és 200 darab sertést tartanak, amely ugyancsak szép eredmény. A terv szerint összesen ebben az évben 606 150 forintot jövedelmez az állattenyésztés a Felszabadulás Tsz-ben. Ez a tervezett összbevételnek valamivel több mint felét teszi ki. A jövő héten befejezik a kukorica vetését a diósberényi Vörös Lobogó Tsz-ben A diósberényi Vörös Lobogóhatárban, így aztán az első ta-Tsz-ben a télen jól kialakították a munkaszervezeteket, ütemtervszerűen meghatározták hogy milyen sorrendben végzik el a sürgős tavaszi teendőket avaszi munkára alkalmas naptól kezdve folyamatosan, sorjában végzik a teendőket egymás után. A jól szervezett, fegyelmezett munkának meg is van az eredménye. A nemrég felfejlődött Vörös Lobogó Tsz-ben a burgonya és a kukorica kivételével az összes tavasziakat elvetették. 183 holdon elvégezték az őszi kalászosok tavaszi ápolását és fejtrágyázását. A diósberényi Vörös Lobogó Tsz-ben közel 150 holdon kukoricát is termelnek az idén. Ebből a fontos takarmánynövényből magas termést akarnak betakarítani a szövetkezetiek. Ezért a kukorica nagy részét négyzetesen vetik, s nem késlekednek a vetési munkákkal. Tegnap reggel megkezdték a kukorica vetését, s úgy számítják, hogy mához egy hétre be is fejezik ezt a munkát. Holnap keséik a kukoricavetést a paksi járásban A paksi járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, Lakos József elvtárs, munkatársunknak a következőket mondotta a járás termelőszövetkezeteinek tavaszi munkájáról, eredményéről: “ Termelőszövetkezeteinknél kielégítő ütemben haladt és halad a tavaszi munka. Különösen jól dolgoztak a dunaföldvári Alkotmány, a bölcskei Vörös Október, a paksi Vörös Sugár és még több termelőszövetkezet tagjai. A dunaföldvári Alkotmány Tsz-ben elvetettek a tagok 25 hold tavaszi árpát, 15 hold lucernát, 20 hold vörös herét, 10 hold burgonyát, 10 hold lencsét és 20 hold borsót. A bölcskei Vörös Október Termelőszövetkezet tagjai a vetésen kívül jelenleg trágyát hordanak kukorica alá. — Járásunk termelőszövetkezetei elvetettek eddig 200 hold tavaszi árpát, 350 hold zabot, 109 hold napraforgót, 45 hold lucernát, 80 hold burgonyát. A burgonya, a napraforgó vetése folyamatban van. A termelőszövetkezeti elnökök véleménye szerint hétfőn megkezdik a kukorica négyzetes vetését. Hétfőn megkezdik a dunakömlődi Szabadság és a györkönyi Béke Termelőd szövetkezetekben — 80, illetve 70 holdon — a kukorica négyzetes vetését. Május 1-re — egy hónappal előbb — Tolna megye minden gépállomása befejezi tavaszi tervét Alig pár napja érkezett meg Szekszárdra a Fejérmegyei Gépállomások Igazgatóságának levele, melyben egész évre szóló párosversenyre hívták a Tolna megyei gépállomások dolgozóit, máris viszi a posta a Tolna megyei Gépállomások Igazgatóságának válaszát. A Fejér megyei gépállomások dolgozói a versenyre hívásukban a többi között a tavaszi idényterv 7 százalékos túlteljesítését vállalták. Megfogadták azt is, hogy az 5 500 hold négyzetes vetési tervüket 3 százalékkal, a 18 355 hold növényápolási tervüket 2 százalékkal szárnyalják túl. A Fejér megyeiek által megmunkált földről, búzából a tervezett 9,9 mázsás holdankénti átlaggal szemben 10 6 mázsás, s a többi növényfajtából is általában a tervezettnél 7,8 százalékkal több holdankénti átlagtermést takarítanak be a termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok. A Fejér megyeiek versenyre hívó levele is nagy visszhangra talált Tolna megye gépállomásainak dolgozói között. Az árvízjárta földeken dolgozó várdombi és bölcskei gépállomások traktorosai, a teveli és még néhány gépállomás dolgozóit szombaton már csak alig párszáz normál hold talajmunka — szántás és vetés — választotta el a tavaszi idénytervük teljesítésétől. Igaz, az elsőnek említett két gépállomáson még akad bőven tennivaló, hogy e terv részleteiben is teljesítve legyen és hogy ne essék kifogás a munkájukkal. A Tolna megyei traktorosok legtöbbje azonban nagyszerűen helytáll a mezőgazdasági munkák első nagy csatájában. A tsz-ek legtöbbjében már befejezték a tavaszi kalászosok vetését s egy-két helyen már a négyzetes vetésű kukoricatáblákat alakítják. Több mint 50 traktoros közül 21 ifjúmunkás traktoros teljesítette tavaszi tervét szombat estig. Az ilyen munkák nagyon is megfelelő ajánlólevelek ahhoz, hogy az egyes gépállomások dolgozóinak munkafelajánlásai alapján a Gépállomások Igazgatósága a Fejér megyeieknél sokkal merészebb, sokkal bátrabb legyen a nagy vetélkedés kezdetén, a versenyre hívásra küldött válaszában. Eszerint Tolna megye gépállomásai a tavaszi idénytervet 10 százalékkal teljesítik túl s május 1-re, egy hónappal előbb a határidőnél a megye 12 gépállomása befejezi tavaszi tervét. Növényápolási tervüket 5 százalékkal, négyzetelvetési tervüket 3 %kal teljesítik túl. „Különös gondot fordítunk arra, hogy a termelőszövetkezetek és gépállomások között megkötött éves szerződésekben vállalt munkákat maradéktalanul teljesítsük és időközönként ha a tsz-ek szükséglete úgy kívánja, pótszerződésekkel újabb munkákat vállalunk. A kapálást végző traktorosok között elindítjuk a gépenkénti 500 holdas kapálási mozgalmat. A cserepesedés megszüntetése érdekében a kukorica szokásos fogasolása helyett összekapcsolt küllőskapával végezzük a talajlazítási munkát. Az állatállomány szálastakarmánnyal való jobb ellátása érdekében az előző éveknél nagyobb gondot fordítunk a rétek ápolására. Ezért a rétek intenzív művelésére gépállomásonként előbb 2—2 drb. rétgyalut készítettünk és ezekkel a tsz-ek, esetleg az igénytartó legeltetési bizottságok rétterületeit szükség szerint ápoljuk“ — írják többek között a Fejér megyeiekhez küldött levelükben. Munka az van bőven, megvannak a tervek s a tervek túlteljesítésére a szocialista kötelezettségvállalások is. Rajta hát! Jó munkát, traktoros elvtársak!