Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-18 / 92. szám

Világ projek­tor. AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM.­ÁRA: 50 FILLÉR SZERDA, 1956 ÁPRILIS 18. ,1 i­ i Egyetemi *IAP­L——-— Több gondot a legelők ápolására Azt tartják sokan, az állat­­tenyésztés megfelelő legelő nél­kül olyan, mint a haltenyésztés i kvíz nélkül. Ha nem is szó sze­­­rint, de sok igazság van ebben. A legelő szocialista nagyüzemi állattenyésztésünk részére nél­külözhetetlen, s amellett, hogy nagymértékben csökkenti a ta­karmányozás költségeit, abrak­takarmányt takarít meg­ a leg­olcsóbb és kitűnő értékű fe­hérjetakarmány. A másik lé­nyeges és megfizethetetlen elő­nye a legelőnek az, hogy az állat szabadon mozoghat,­ jobb az étvágya, ellenállóbb a be­tegségekkel szemben. A növen­dékállatok részére nélkülözhe­tetlen, mert a fiatal állat így jobban fejlődik, dongásabb lesz a mellkas, az állat motorháza, jobban erősödik csontozata, rö­­videbb idő alatt kerül és hos­­­szabb ideig marad tenyésztés­iben, olcsóbb a felnevelési költ­­­ség. Megyénkben a legelők ápo­lása elhanyagolt, és kevés gon­dot fordítanak arra, hogy a fü­vek hozamát ezzel is növeljék, nagyobb mennyiségű takar­mányt lehessen a télre tárolni. A mi legelőinken a szarvas­­marhák az egész legeltetési idényt figyelembe véve, átlago­san 6—6,5 kilogramm tejet tud­nak termelni naponta. Ha a le­gelőkön csak a legalapvetőbb munkákat évenként elvégez­­nék, ezt a mennyiséget 20—30 százalékkal lehetne emelni. — sőt, a legelők kaszálásával elég nagy mennyiségű szénát tud­nánk télire raktározni. Napjainkban feltétlen szük­­­­séges, hogy a legelőápolási munkát megyeszerte kiszélesít­sük. Folytatni kell a múlt év helyes kezdeményezéseit. Tav­­aly Szedresen, Bogyiszlón és több más községben társadalmi munkával rendbehozták, az ér­­dekelt gazdák közösen trágyáz­ták a legelőket. Most egyetlen kezdeményezés volt a gyönki járás legelőápolási hete de na­gyobb visszhangja ennek nincs. A tél folyamán istállótrágyázás és műtrágyázás történt, a faki­termelési munkákat, nyesése­ket, ritkításokat is elvégezték, de rendbe kell még hozni a ku­takat, karámokat, delelőhelye­ket is. Eddig vízlevezetések inkább a szántóföldeken voltak és ez érthető is, de legelőink és rétjeink egy elég tekintélyes­­ része még víz alatt áll, innen is le kell vezetni a vizet. A faddi Szabadság Földje Tsz példája mutatja, milyen fontos a lege­lők jó állapota. Itt a múlt év­ben a legeltetés megkezdése­­kor mindjárt kétszeresére emelkedett a korábban ala­csony tejhozam. Igen fontos még hogy a legelőkön, réteken a száraz kórót tövisi összesze­­dés után elégessék, a vadrózsa, valamint más bokrokat, ame­­lyek a legelőkön nem kívána­tosak, ki kell vágni, úgyhogy többet ne hajthasson. Elég sok a felfagyás lege­lőinken, ezért ajánlatos a hen­­gerezés minél nehezebb hen­gerrel. Vakondtúrásos és eset­leg kocsival, vagy állathajtás­sal felvágott területet hátára fektetett nehéz fogassal mun­káljuk el. A dalmandi Szabad­ság Tsz 50 holdon végzett az idén legelőápolást, de nemcsak Dalm­andon és még egy-két helyen kell ezt elvégezni, ha­nem a megye valamennyi köz­ségében és termelőszövetkeze­tében. Az elmúlt években több helyen bevezették a legelő sza­kaszos beosztását és ez ered­ményes is volt. Előnye, hogy az állat mindig friss füvön legel, az elhajtás után a fű jól fejlő­dik, nem kell az állatnak sokat járni a fű után, könnyebben, rövidebb idő alatt jól lakik, többet pihen. Szakaszos legel­tetésnél a legelő fűhozama 30— 35 százalékkal magasabb mint­ha állandóan az egész legelőt járatjuk. A termelőszövetkezetek nagy tejű teheneinek déli fejésére a legelő mellé karámfákat kell ásni, ahol a déli fejést el lehet végezni, vagy abrakolás esetére jászlakat is könnyen és olcsón építhetünk. A növendékmarhák részére, féltetős karámok építése ajánlatos, így az állat egész legeltetési idény alatt a legelőn lehet. A legelő fűhozama különösen május június hónapokban a nagy meleg beálltáig igen jó, régi bevált tapasztalat, hogy a tél vége felé lesoványodott marha a legelőkön feljavul. Ez a lehető legolcsóbb takarmány, ami úgyszólván ingyen ad hasz­not a termelőszövetkezeteknek. A moszkvai 1954. évi Összszö­­vetségi Kiállításon legelőn fel­javított szarvasmarhákat­­ mu­tattak be az Asztraháni kör­zetből, ezek napi súlygyara­podása 92—95 dekagramm volt, de a meleg nyári időben éjjel is legeltettek és többször itattak. Ennek lehetősége ná­lunk is megvan és alkalmazá­sa előnyös. Az eddigi gyakorlat szerint a legelők ápolásában csak a legeltető gazdák, vagy­ a termelőszövetkezet vett részt. Az előbb felsorolt feladatokat úgy valósíthatjuk meg, ha a helyi tanácsok és a legeltetési bizottságok felhasználják a DISZ és egyéb tömegszerveze­tek társadalmi munkáját és jól gazdálkodnak az e célra kapott állami támogatással, így na­gyon sokat lehet lendíteni az állattenyésztésen és annak hasznosságán. A most már meleg időjárás és állattenyésztésünk további fejlesztése megkívánja, hogy a legelő szakszerű, gondos ápo­lásával készüljünk fel a kihaj­tásra. Ezért a többi mezőgaz­dasági munkák mellett a lege­lőápolásról sem szabad megfe­ledkezni mert aránylag kevés munkával jelentősen emelni tudjuk a rétek és legelők ho­zamát. Ezen keresztül pedig több takarmány marad a télre, edzettebbek lesznek, több húst, tejet tudunk termelni népgaz­daságunknak. MOHAR LÁSZLÓ főállattenyésztő. Megkezdték a Marica négyzetes vetését a dunaföldvári Alkotmány ^Tsz-ben. A dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet éves terme­lési tervében az szerepel, hogy a tavalyihoz képest 5 százalék­kal emelik a terméseredménye­ket. Az egy munkaegységre eső jövedelem pedig — amint ezt a terv előírja — megha­ladja a 60 forintot. A dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet tagjainak tervei reálisak. A gépállomás is segít, mégpedig a tavalyi­nál jóval többet segít a ter­melőszövetkezetnek egy-egy munka elvégzésében. Munkáskézzel is jóval több van, mint az elmúlt évben volt, hiszen néhány héttel ezelőtt vettek fel 20 új tagot a tsz-be. A termelőszövetkezetben job­bak a termelés feltételei, a munka is jobban megy, m­int tavaly. A kukorica kivételével már az elmúlt héten földbe tették a tavasziak vetőmagját. Elvégezték szakszerűen az őszi kalászosok tavaszi ápolását és fejtrágyázását. Ezenkívül 20 000 darab fa­csemetét is kiültettek a szö­vetkezetiek és 5 hold gyü­mölcsöst telepítettek. Az egyik legfontosabb ta­karmánynövény, a kukorica el­vetésével­ sem késlekednek. Amint ezt Tamás Istvánná elvtársnő, az egyik tsz-tag le­velében írja, a legutóbbi hét­főn megkezdték a kukorica négyzetes vetését, amit néhány nap alatt be is fejeznek. ' Dicséret illeti őket A dombóvári járási tanács végrehajtó bizottsága munkaér­tekezleten értékelte az elmúlt negyedévben végzett munká­kat. Többek között értékelte a VB a tsz fejlesztésben, meg­szilárdításban elért eredmé­nyeket. Bertha elvtárs VB-el­­nök beszámolójában foglalko­zott azzal, hogy a tsz-ek szer­vezése a Központi Vezetőség határozata alapján az önkén­tesség szigorú figyelembevéte­lével történt. Ennek eredmé­nyeként április 1-ig 430 család választotta a járásban az új gazdálkodási formát. Értékelé­sében hangsúlyozta Bertha elvtárs azt, hogy jó munkát végeztek ezen a téren a járási mezőgazdasági osztály munka­társai is, s ezért jutalomban részesültek. Huszonhétmillió 643 ezer forintot fordítanak idén Szekszárd fejlesztésére Szekszárd Város Tanácsa megtárgyalta az 1956-os költségvetési tervet. Az elmúlt napokban Szek­szárd Város Tanácsa kibővített ülésen tárgyalta meg és fogad­ta el az 1956. évi költségvetési tervet. A terv előterjesztése után köztudomásúvá vált, hogy ebben az esztendőben több mint 22,5 millió forintot for­dítanak városunk fejlesztésére. Ebből az összegből a tervek megvalósításához nem egészen egy­millió forinttal járul hozzá városunk lakossága, a többi építkezés állami beruházásból történik. De milyen fontosabb építke­zéseket kezdenek, illetve fe­jeznek be ebben az évben? Vá­rosunk oktatásügyének megja­vításához jelentős mértékben hozzájárul a húsztantermes is­kola építése, amelynek kapui a következő tanítási évben már megnyílnak gyermekeink előtt. Erre az építkezésre kétmillió 730 ezer forintot költ álla­munk. A Szekszárdi Ál­lami Zeneiskola fejleszté­sére tízezer forintot, a Ga­ray János Gimnázium bő­vítésére 211 ezer forintot fordít a városi tanács. Kultu­rális célokra hárommillió 70 000 forintot fordítanak. Tovább épül 5 millió forintos beruházással a két bérház, ugyanennyibe kerül majd a 200 személyes munkásszálló felépítése. Kórbonctani Inté­zet épül még ebben az esz­tendőben Szekszárdon. En­nek megépítésére 1.340.000 forintot fordít államunk. A Sörkert Cukrászdában a dol­gozók részére öltöző épül, be­fejeződik a szálloda bővíté­sének építkezése is. Igen je­lentős összeget fordít a vá­rosi tanács a Wosinszky Mór utca rendbehozatalára, majd­nem félmillió forintot, járda­övezet épül a főútvonalakon, 120 ezer forintos költséggel, az utak, járdák és hidak épí­tésére, illetve megjavítására 1.320.000 forintot fordít a városi tanács. Sportcélokra 90 000 forintot. Régóta vajúdó probléma már a városnak a Csatári út rendbe hozatala. Idén erre is sor ke­rül: mintegy 700 folyóméter hosszúságban történik meg a javítása, a Lisztes-völgyi út ja­vítására 42 000 forintot fordíta­nak. Városunk külső részei­nek (jobb és bal Parászta) vil­lamosítására, a belső hálózatok­ rendbehozására háromnegyed­millió forintot irányoz elő a városi tanács. A hozzászólók több értékes javaslatot tettek, például: építsenek rendes utat a sport­pálya felé, tegyék rendbe a Hosszú-völgyi utat, még a nyáron kerítsék be a Sztálin úti iskolát, stb. A hozzászólók egyben megígér­ték, hogy választókörzeteikben hatékony felvilágosító munkát fejtenek ki annak érdekében, hogy a város lakossága sokkal több társadalmi munkával já­ruljon hozzá e nagyszerű ter­vek valóra váltásához. A városi tanács a javaslato­kat figyelembe vette. Aparhanti Március 9 Tsz: Ebben az évben megháromszorozódik az állattenyésztés jövedelme Az aparhanti Március 9 Termelőszövetkezet az elmúlt egy esztendő alatt sokat fejlő­dött. A tagok számával együtt a földterület megkétszerező­dött. A nagyüzemi gazdálkodás he­lyes módszerét, a termelési üzemágak helyes arányát azonban az elmúlt évben nem sikerült kialakítani. A többi üzemágakhoz viszonyítva ke­veset jövedelmezett tavaly az állattenyésztés. Ennek fő oka az volt, hogy a szarvasmarhák jövedelme viszonylag alacsony volt,­­ és a földterülethez viszonyítva, kevés szarvas­­marhával rendelkezett a szö­vetkezet. A tagság felismerte a bajok okát és intézkedett. A Március 9 Termelőszövet­kezet vezetőségének javasla­tára a tagság határozatba foglalta, hogy ebben a gazda­sági évben harminckettőről százkettőre kell emelni a szarvasmarhák számát. Ezen belül elsősorban a tavalyi­nál sokkal több tehenet kell tenyésztésbe állítani. Még­pe­dig úgy, hogy a tavalyi huszon­kettővel szemben ötvenkét te­hén jövedelmezzen a közös gazdaságban. Az állatok szám­szerinti növelése megteremti az alapját annak, hogy növel­jék az állattenyésztés hozamát. Éppen ebből kiindulva vette tervbe a szövetkezet, hogy a tavalyi 279 000 forinttal szem­ben az idén 800 000 forintot jövedelmez az állattenyész­tés. Tolnán kiosztották­ a házhelyeket az árvízkárosult családoknak Hétfőn reggel megkezdték az­­ új házhelyek kiosztását Tol­­­­nán, a község árvízsújtotta családjainak. A község új ne­gyede a Tolna—Mözs közötti­­ főútvonal körül épül majd. Az­­ új házhelyek osztását délután < 4 órakor már befejezték, ös­­­­­szesen közel 300 házhelyet­­ osztottak ki. Az új családi há­­­zak 300—400 négyszögöles tel­­­­kekre fognak épülni. Az új zománcosócsarnokban Két héttel ezelőtt indult meg a termelőmunka a Bony­­­­hádi Zománcgyár új zománcozócsarnokában­. Két hét óta­­ dolgoznak a zománcgyáriak tiszta, világos, egészséges munka­­­­helyen. Bár az első napokban nem teljesítették a tervet, majd már napról napra teljesítik és rövidesen pótolják a lemaraj Kedden délelőtt 11 órakor mást is.­ ­ A szárítókemencék mellett sorakoznak a zománcozó­ f­üstök, így a zománcozás után közvetlenül a szárító szalagjára­­ lehet tenni az edényt,­­kiküszöbölve a sok belső szállítást.­­ Képünkön az egyik szárító mellett a zománcozók munkája­­ látható. • cp A Száz új dolgozót vettek fel a Bonyhádi Zománcgyárban­­ az új zománcozócsarnok üzembehelyezésekor. Az új dolgo­­­zók — idősebb, tapasztaltabb társaik segítségével — gyorsan­ belejöttek a munkába. Képünkön Bozsó József­né régi és­­ Kovács Mária új dolgozó az egyik égetőkemencét kezelik. Helyreállt a vasúti közlekedés Szekszárd és Tolna—Mözs között. 4 menetrendszerűen áthaladt az­­ első személyvonat Szekszárd­­ és Tolna—Mözs közötti vasút­vonalon. Az árvíz erősen meg­­­­rongálta a töltést; egy 57 és­­ egy 110 méteres szakaszon tel­jesen elmosta a töltést és 1500­­ méter hosszan leszaggatta a sí­­neket. Az egyik helyen 14 mé­ter magas vízben kezdték meg a töltés helyreállítását és a­­ honvédség segítségével a ponto­­­nokra épített csillevasúton­­ hordták a követ és a salakot. Eddig mintegy 15 000 köbméter dolgoztak be a alatt és ennek eredményeként kedden megin­dult a menetrendszerű vonat­közlekedés.­­ építőanyagot töltésbe 4 hét Egy nap alatt 22 h­oldon­ vetették­ el a napraforgót A mezőgazdaságban a még szebb eredmények elérését se­gítik azok az új gépek, ame­lyek ez évben kerülnek először a földekre. Az új gépeknek a jelentősége nemcsak abban rej­lik, hogy utána a növényápolás könnyebb, hanem abban is, hogy egy nap jelentősen na­gyobb területen lehet a ve­tést elvégezni a kézierővel szemben. A tengelici Petőfi Termelő­­szövetkezet határában négyzet­­be vető géppel kezdték meg a napraforgó vetését. Benke Ist­ván, a szedresi gépállomás­­ b­rigádvezetője egymaga egy­­ nap alatt 22 holdon végzett négyzetes napraforgó vetést.

Next