Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-18 / 92. szám

Világ projektor. AZ MDP TOLNA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM.ÁRA: 50 FILLÉR SZERDA, 1956 ÁPRILIS 18. ,1 i i Egyetemi *IAPL——-— Több gondot a legelők ápolására Azt tartják sokan, az állattenyésztés megfelelő legelő nélkül olyan, mint a haltenyésztés i kvíz nélkül. Ha nem is szó szerint, de sok igazság van ebben. A legelő szocialista nagyüzemi állattenyésztésünk részére nélkülözhetetlen, s amellett, hogy nagymértékben csökkenti a takarmányozás költségeit, abraktakarmányt takarít meg a legolcsóbb és kitűnő értékű fehérjetakarmány. A másik lényeges és megfizethetetlen előnye a legelőnek az, hogy az állat szabadon mozoghat, jobb az étvágya, ellenállóbb a betegségekkel szemben. A növendékállatok részére nélkülözhetetlen, mert a fiatal állat így jobban fejlődik, dongásabb lesz a mellkas, az állat motorháza, jobban erősödik csontozata, rövidebb idő alatt kerül és hosszabb ideig marad tenyésztésiben, olcsóbb a felnevelési költség. Megyénkben a legelők ápolása elhanyagolt, és kevés gondot fordítanak arra, hogy a füvek hozamát ezzel is növeljék, nagyobb mennyiségű takarmányt lehessen a télre tárolni. A mi legelőinken a szarvasmarhák az egész legeltetési idényt figyelembe véve, átlagosan 6—6,5 kilogramm tejet tudnak termelni naponta. Ha a legelőkön csak a legalapvetőbb munkákat évenként elvégeznék, ezt a mennyiséget 20—30 százalékkal lehetne emelni. — sőt, a legelők kaszálásával elég nagy mennyiségű szénát tudnánk télire raktározni. Napjainkban feltétlen szükséges, hogy a legelőápolási munkát megyeszerte kiszélesítsük. Folytatni kell a múlt év helyes kezdeményezéseit. Tavaly Szedresen, Bogyiszlón és több más községben társadalmi munkával rendbehozták, az érdekelt gazdák közösen trágyázták a legelőket. Most egyetlen kezdeményezés volt a gyönki járás legelőápolási hete de nagyobb visszhangja ennek nincs. A tél folyamán istállótrágyázás és műtrágyázás történt, a fakitermelési munkákat, nyeséseket, ritkításokat is elvégezték, de rendbe kell még hozni a kutakat, karámokat, delelőhelyeket is. Eddig vízlevezetések inkább a szántóföldeken voltak és ez érthető is, de legelőink és rétjeink egy elég tekintélyes része még víz alatt áll, innen is le kell vezetni a vizet. A faddi Szabadság Földje Tsz példája mutatja, milyen fontos a legelők jó állapota. Itt a múlt évben a legeltetés megkezdésekor mindjárt kétszeresére emelkedett a korábban alacsony tejhozam. Igen fontos még hogy a legelőkön, réteken a száraz kórót tövisi összeszedés után elégessék, a vadrózsa, valamint más bokrokat, amelyek a legelőkön nem kívánatosak, ki kell vágni, úgyhogy többet ne hajthasson. Elég sok a felfagyás legelőinken, ezért ajánlatos a hengerezés minél nehezebb hengerrel. Vakondtúrásos és esetleg kocsival, vagy állathajtással felvágott területet hátára fektetett nehéz fogassal munkáljuk el. A dalmandi Szabadság Tsz 50 holdon végzett az idén legelőápolást, de nemcsak Dalmandon és még egy-két helyen kell ezt elvégezni, hanem a megye valamennyi községében és termelőszövetkezetében. Az elmúlt években több helyen bevezették a legelő szakaszos beosztását és ez eredményes is volt. Előnye, hogy az állat mindig friss füvön legel, az elhajtás után a fű jól fejlődik, nem kell az állatnak sokat járni a fű után, könnyebben, rövidebb idő alatt jól lakik, többet pihen. Szakaszos legeltetésnél a legelő fűhozama 30— 35 százalékkal magasabb mintha állandóan az egész legelőt járatjuk. A termelőszövetkezetek nagy tejű teheneinek déli fejésére a legelő mellé karámfákat kell ásni, ahol a déli fejést el lehet végezni, vagy abrakolás esetére jászlakat is könnyen és olcsón építhetünk. A növendékmarhák részére, féltetős karámok építése ajánlatos, így az állat egész legeltetési idény alatt a legelőn lehet. A legelő fűhozama különösen május június hónapokban a nagy meleg beálltáig igen jó, régi bevált tapasztalat, hogy a tél vége felé lesoványodott marha a legelőkön feljavul. Ez a lehető legolcsóbb takarmány, ami úgyszólván ingyen ad hasznot a termelőszövetkezeteknek. A moszkvai 1954. évi Összszövetségi Kiállításon legelőn feljavított szarvasmarhákat mutattak be az Asztraháni körzetből, ezek napi súlygyarapodása 92—95 dekagramm volt, de a meleg nyári időben éjjel is legeltettek és többször itattak. Ennek lehetősége nálunk is megvan és alkalmazása előnyös. Az eddigi gyakorlat szerint a legelők ápolásában csak a legeltető gazdák, vagy a termelőszövetkezet vett részt. Az előbb felsorolt feladatokat úgy valósíthatjuk meg, ha a helyi tanácsok és a legeltetési bizottságok felhasználják a DISZ és egyéb tömegszervezetek társadalmi munkáját és jól gazdálkodnak az e célra kapott állami támogatással, így nagyon sokat lehet lendíteni az állattenyésztésen és annak hasznosságán. A most már meleg időjárás és állattenyésztésünk további fejlesztése megkívánja, hogy a legelő szakszerű, gondos ápolásával készüljünk fel a kihajtásra. Ezért a többi mezőgazdasági munkák mellett a legelőápolásról sem szabad megfeledkezni mert aránylag kevés munkával jelentősen emelni tudjuk a rétek és legelők hozamát. Ezen keresztül pedig több takarmány marad a télre, edzettebbek lesznek, több húst, tejet tudunk termelni népgazdaságunknak. MOHAR LÁSZLÓ főállattenyésztő. Megkezdték a Marica négyzetes vetését a dunaföldvári Alkotmány ^Tsz-ben. A dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet éves termelési tervében az szerepel, hogy a tavalyihoz képest 5 százalékkal emelik a terméseredményeket. Az egy munkaegységre eső jövedelem pedig — amint ezt a terv előírja — meghaladja a 60 forintot. A dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet tagjainak tervei reálisak. A gépállomás is segít, mégpedig a tavalyinál jóval többet segít a termelőszövetkezetnek egy-egy munka elvégzésében. Munkáskézzel is jóval több van, mint az elmúlt évben volt, hiszen néhány héttel ezelőtt vettek fel 20 új tagot a tsz-be. A termelőszövetkezetben jobbak a termelés feltételei, a munka is jobban megy, mint tavaly. A kukorica kivételével már az elmúlt héten földbe tették a tavasziak vetőmagját. Elvégezték szakszerűen az őszi kalászosok tavaszi ápolását és fejtrágyázását. Ezenkívül 20 000 darab facsemetét is kiültettek a szövetkezetiek és 5 hold gyümölcsöst telepítettek. Az egyik legfontosabb takarmánynövény, a kukorica elvetésével sem késlekednek. Amint ezt Tamás Istvánná elvtársnő, az egyik tsz-tag levelében írja, a legutóbbi hétfőn megkezdték a kukorica négyzetes vetését, amit néhány nap alatt be is fejeznek. ' Dicséret illeti őket A dombóvári járási tanács végrehajtó bizottsága munkaértekezleten értékelte az elmúlt negyedévben végzett munkákat. Többek között értékelte a VB a tsz fejlesztésben, megszilárdításban elért eredményeket. Bertha elvtárs VB-elnök beszámolójában foglalkozott azzal, hogy a tsz-ek szervezése a Központi Vezetőség határozata alapján az önkéntesség szigorú figyelembevételével történt. Ennek eredményeként április 1-ig 430 család választotta a járásban az új gazdálkodási formát. Értékelésében hangsúlyozta Bertha elvtárs azt, hogy jó munkát végeztek ezen a téren a járási mezőgazdasági osztály munkatársai is, s ezért jutalomban részesültek. Huszonhétmillió 643 ezer forintot fordítanak idén Szekszárd fejlesztésére Szekszárd Város Tanácsa megtárgyalta az 1956-os költségvetési tervet. Az elmúlt napokban Szekszárd Város Tanácsa kibővített ülésen tárgyalta meg és fogadta el az 1956. évi költségvetési tervet. A terv előterjesztése után köztudomásúvá vált, hogy ebben az esztendőben több mint 22,5 millió forintot fordítanak városunk fejlesztésére. Ebből az összegből a tervek megvalósításához nem egészen egymillió forinttal járul hozzá városunk lakossága, a többi építkezés állami beruházásból történik. De milyen fontosabb építkezéseket kezdenek, illetve fejeznek be ebben az évben? Városunk oktatásügyének megjavításához jelentős mértékben hozzájárul a húsztantermes iskola építése, amelynek kapui a következő tanítási évben már megnyílnak gyermekeink előtt. Erre az építkezésre kétmillió 730 ezer forintot költ államunk. A Szekszárdi Állami Zeneiskola fejlesztésére tízezer forintot, a Garay János Gimnázium bővítésére 211 ezer forintot fordít a városi tanács. Kulturális célokra hárommillió 70 000 forintot fordítanak. Tovább épül 5 millió forintos beruházással a két bérház, ugyanennyibe kerül majd a 200 személyes munkásszálló felépítése. Kórbonctani Intézet épül még ebben az esztendőben Szekszárdon. Ennek megépítésére 1.340.000 forintot fordít államunk. A Sörkert Cukrászdában a dolgozók részére öltöző épül, befejeződik a szálloda bővítésének építkezése is. Igen jelentős összeget fordít a városi tanács a Wosinszky Mór utca rendbehozatalára, majdnem félmillió forintot, járdaövezet épül a főútvonalakon, 120 ezer forintos költséggel, az utak, járdák és hidak építésére, illetve megjavítására 1.320.000 forintot fordít a városi tanács. Sportcélokra 90 000 forintot. Régóta vajúdó probléma már a városnak a Csatári út rendbe hozatala. Idén erre is sor kerül: mintegy 700 folyóméter hosszúságban történik meg a javítása, a Lisztes-völgyi út javítására 42 000 forintot fordítanak. Városunk külső részeinek (jobb és bal Parászta) villamosítására, a belső hálózatok rendbehozására háromnegyedmillió forintot irányoz elő a városi tanács. A hozzászólók több értékes javaslatot tettek, például: építsenek rendes utat a sportpálya felé, tegyék rendbe a Hosszú-völgyi utat, még a nyáron kerítsék be a Sztálin úti iskolát, stb. A hozzászólók egyben megígérték, hogy választókörzeteikben hatékony felvilágosító munkát fejtenek ki annak érdekében, hogy a város lakossága sokkal több társadalmi munkával járuljon hozzá e nagyszerű tervek valóra váltásához. A városi tanács a javaslatokat figyelembe vette. Aparhanti Március 9 Tsz: Ebben az évben megháromszorozódik az állattenyésztés jövedelme Az aparhanti Március 9 Termelőszövetkezet az elmúlt egy esztendő alatt sokat fejlődött. A tagok számával együtt a földterület megkétszereződött. A nagyüzemi gazdálkodás helyes módszerét, a termelési üzemágak helyes arányát azonban az elmúlt évben nem sikerült kialakítani. A többi üzemágakhoz viszonyítva keveset jövedelmezett tavaly az állattenyésztés. Ennek fő oka az volt, hogy a szarvasmarhák jövedelme viszonylag alacsony volt, és a földterülethez viszonyítva, kevés szarvasmarhával rendelkezett a szövetkezet. A tagság felismerte a bajok okát és intézkedett. A Március 9 Termelőszövetkezet vezetőségének javaslatára a tagság határozatba foglalta, hogy ebben a gazdasági évben harminckettőről százkettőre kell emelni a szarvasmarhák számát. Ezen belül elsősorban a tavalyinál sokkal több tehenet kell tenyésztésbe állítani. Mégpedig úgy, hogy a tavalyi huszonkettővel szemben ötvenkét tehén jövedelmezzen a közös gazdaságban. Az állatok számszerinti növelése megteremti az alapját annak, hogy növeljék az állattenyésztés hozamát. Éppen ebből kiindulva vette tervbe a szövetkezet, hogy a tavalyi 279 000 forinttal szemben az idén 800 000 forintot jövedelmez az állattenyésztés. Tolnán kiosztották a házhelyeket az árvízkárosult családoknak Hétfőn reggel megkezdték az új házhelyek kiosztását Tolnán, a község árvízsújtotta családjainak. A község új negyede a Tolna—Mözs közötti főútvonal körül épül majd. Az új házhelyek osztását délután < 4 órakor már befejezték, összesen közel 300 házhelyet osztottak ki. Az új családi házak 300—400 négyszögöles telkekre fognak épülni. Az új zománcosócsarnokban Két héttel ezelőtt indult meg a termelőmunka a Bonyhádi Zománcgyár új zománcozócsarnokában. Két hét óta dolgoznak a zománcgyáriak tiszta, világos, egészséges munkahelyen. Bár az első napokban nem teljesítették a tervet, majd már napról napra teljesítik és rövidesen pótolják a lemaraj Kedden délelőtt 11 órakor mást is. A szárítókemencék mellett sorakoznak a zománcozó füstök, így a zománcozás után közvetlenül a szárító szalagjára lehet tenni az edényt,kiküszöbölve a sok belső szállítást. Képünkön az egyik szárító mellett a zománcozók munkája látható. • cp A Száz új dolgozót vettek fel a Bonyhádi Zománcgyárban az új zománcozócsarnok üzembehelyezésekor. Az új dolgozók — idősebb, tapasztaltabb társaik segítségével — gyorsan belejöttek a munkába. Képünkön Bozsó Józsefné régi és Kovács Mária új dolgozó az egyik égetőkemencét kezelik. Helyreállt a vasúti közlekedés Szekszárd és Tolna—Mözs között. 4 menetrendszerűen áthaladt az első személyvonat Szekszárd és Tolna—Mözs közötti vasútvonalon. Az árvíz erősen megrongálta a töltést; egy 57 és egy 110 méteres szakaszon teljesen elmosta a töltést és 1500 méter hosszan leszaggatta a síneket. Az egyik helyen 14 méter magas vízben kezdték meg a töltés helyreállítását és a honvédség segítségével a pontonokra épített csillevasúton hordták a követ és a salakot. Eddig mintegy 15 000 köbméter dolgoztak be a alatt és ennek eredményeként kedden megindult a menetrendszerű vonatközlekedés. építőanyagot töltésbe 4 hét Egy nap alatt 22 holdon vetették el a napraforgót A mezőgazdaságban a még szebb eredmények elérését segítik azok az új gépek, amelyek ez évben kerülnek először a földekre. Az új gépeknek a jelentősége nemcsak abban rejlik, hogy utána a növényápolás könnyebb, hanem abban is, hogy egy nap jelentősen nagyobb területen lehet a vetést elvégezni a kézierővel szemben. A tengelici Petőfi Termelőszövetkezet határában négyzetbe vető géppel kezdték meg a napraforgó vetését. Benke István, a szedresi gépállomás brigádvezetője egymaga egy nap alatt 22 holdon végzett négyzetes napraforgó vetést.