Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-24 / 97. szám

1 Volna. Vila" proletárjai egyesüljetek ! XIII. ÉVFOLYAM, Egyet aal tonyvttr PÉCS Díszünnepség Budapesten és Moszkvában Lenin születésének 116. évfordulóján A budapesti Operaházban szombaton este díszünnepséget rendezett a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa Vlagyimir Iljics Lenin születésének 86. évfordu­lója alkalmából. Az ünnepséget Rákosi Má­tyás elvtárs, a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetősé­gének első titkára nyitotta meg. Beszédében hangoztatta: „A mi pártunk, a magyar kommunisták, a Magyar Dol­gozók Pártja is Lenin szellemé­ben, Lenin lobogója alatt hozta létre 1919-ben a Magyar Tanács­köztársaságot s vitte győzelem­re a felszabadulás után a szo­cializmus ügyét. Lenin taní­tása egész jövendő munkánk vezérfonala: becsülettel őrizzük és gyara­pítjuk Lenin hagyatékát, minden jövendő győzelmünk­­ biztos zálogát. Ezután Ács Lajos elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára mondott ünnepi beszé­det. Lenin érdemeit méltatva rá­mutatott arra, hogy Lenin leg­nagyobb érdeme a marxizmus alkotó alkalmazása, a marxiz­mus eszmei tisztaságának vé­delme, a marxizmustól való minden elhajlás ellen irányuló harca. Elsősorban ezt kell meg­tanulnunk Lenin életéből és műveiből. Tökéletesen meg­testesítette, — folytatta be­szédét — amit a forradalmi vezető egyik legfontosabb tulaj­donságának tekintett, a türel­met, a figyelmességét. Ezután arról beszélt, hogy a XX. kongresszus megmutatta Lenin igazi alakját. A XX. Pártkongresszus óta újra eleven közelségbe került hozzánk Lenin, jobban meg­értjük őt, mint valaha. Feladatainkról szólva, meg­állapította Ács Lajos elvtárs, hogy kitartóan, alkotó módon tanulmányozni kell a XX. párt­­kongresszus határozatait. Az élet, a történelem, a magyar nép történetének legdicsőségesebb fejezete iga­zolta és igazolja Pártunk politikájának helyességét. Pártunk és egész népünk öröm­mel fogadta a XX. pártkon­gresszus határozatait s szíves­­lélekkel igyekszik, hogy ha­zánkban is megvalósuljanak a XX. pártkongresszus útmuta­tásai. Ezen az úton megtettük az első lépéseket, — mondotta Ács Lajos elvtárs. A pártdemokrácia lenini el­vével kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy a párt valamennyi szervezetének biztosítania kell a pártszerű, szókimondó, be­csületes kritika szabad érvé­nyesülését. Nem szabad tűrni a pártszerű kritika elfojtását és a bírálók üldözését. Ezután arról beszélt, hogy a demokra­tikus centralizmus lenini elvei­nek megvalósítása elválasztha­tatlanul összefügg a párt egy­ségével, a párt eszmei, politi­kai, szervezeti egységével, ame­lyet változatlanul óvnia, védel­meznie kell valamennyi kom­munistának. Beszélt ezután ,a dogmatizmus és a jobboldali opportunizmus elleni küzdelemről, majd a ter­vek teljesítésének és az élet­­színvonal emelésének kérdésé­ről beszélt. Végezetül hangoz­tatta, hogy a XX. pártkon­gresszus világszerte megerősí­tette a proletár internaciona­lizmus eszméit és nagy ösztön­zést adott a munkásosztály egységének megteremtéséért folyó harchoz. Április 22-én a moszkvai Nagy Színházban tartott ünnepi ülésen D. T. Sepilov, az SZKP Központi Bizottságának titkára mondott beszédet. Beszélt a szocializmusért és a szabadsá­gért vívott harc összefonódásá­ról, majd Bulganyin és Hrus­csov elvtársak angliai utazásá­val kapcsolatban ezt mondotta: — A szovjet nép őszinte szívvel kívánja, hogy ez a mos­­tani angliai küldetés a jóaka­rat, a béke és a barátság kül­detése, kölcsönös erőfeszíté­­seinkkel sikeresen végződjék. Sepilov elvtárs ezután a szo­cialista gazdaság és kultúra ha­talmas fellendüléséről beszélt, majd befejezésül hangsúlyozta, hogy az imperialista reakció semmiféle erői sem állíthatják meg a népeknek a szabadságra, boldogságra törekvését. Évszá­zadunk a marxizmus—leniniz­­mus győzelmes eszméi hatal­mas diadalának évszázada. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja ezektől az eszméktől lelke­sítve, biztosan vezeti a népet az óhajtott cél, a kommuniz­mus felé. Védelmi szerződést kötött Egyiptom, Szaúd-Arábia és Jemen Kairó (TASZSZ). Az egyip­tomi fővárosban közzétették az Egyiptom, Szaud-Arábia és Jemen között Dzsidában meg­kötött hármas védelmi szerző­dést. A szerződés kiköti, hogy a szerződő felek bárme­lyike ellen irányuló fegyveres támadást a szerződés mindhá­rom résztvevője ellen intézett támadásnak tekintik és ennek következtében a szerződő felek minden rendelkezésükre álló eszközzel haladéktalanul a megtámadott ország segítségére sietnek. A szerződés megállapítja a továbbiakban, hogy a kifejten­dő akciók összehangolása cél­jából köz­ös parancsnoksági létesül és megalakítják a há­rom állam egyesített legfelső katonai tanácsát és főtanácsát. A szerződő felek meghatározót létszámú fegyveres erőt bocsá­tanak a közös parancsnokság rendelkezésére. A szerződés 5 évre szól. ­o­I TANÁCS LAPJA­I, 1956 ÁPRILIS 24. A MAI SZÁMBAN: A paksi siker titka (3. o.) A kezdet kezdetén (3. o.) Am­i ebben az évben meg­valósításra kerül (3. o.) Sport (4. o.) Begyűjtési verseny Szekszárdim Szekszárd város dolgozó "pa­rasztsága újabb szép eredmé­nyeket ért el a begyűjtésben. A május 1 tiszteletére indított begyűjtési versenyben több, mint 750 olyan dolgozó paraszt vesz részt, akik fél, vagy egész évi begyűjtési tervük teljesí­tését vállalták. Ennek eredményeként az első négy hónap tervét sertésből 130, vágómarhából 120, tojásból 117, baromfiból 128, a szabad sertésből pedig 146 százalékra teljesítették április 10-ig, így a felsorolt cikkféleségek össz­­teljesítése meghaladja a 125 százalékot, a hiba csak az, hogy a jó teljesítések mögött lemaradt a tejbegyűjtés ered­ménye. Vasárnap is dolgoztak a tamási Vörös Szikra Tsz-ben. Termelőszövetkezeteink és az állami gazdaságok min­den percet kihasználnak, hogy a tavaszi munkákat a lehető leggyorsabban befejez­zék. A tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezet két bri­gádja vasárnap is kint dolgo­zott a földeken, kukoricát ve­tettek. Ágh Mihály traktorvezető és Fejér József agronómus brigádjával 12 holdon vetett négyzetesen kukoricát, ugyan­akkor Süvegjártó József trak­toros, Kocsis Sándor mező­gazdász vezetésével 10 holdon végzett négyzetes kukorica ve­tést. A tolnai községi tanácsnál bizottságok alakultak az árvízká­rok felmérésére és a helyreállítás megszervezésére. A bizott­ságok meghallgatják a károsultakat, megállapítják, mennyi építőanyaguk van, mire van szükségük. Ennek alapján jelölik ki az új házhelyeket a község árvízmentes területein és szer­vezik meg az újjáépítést. Képünk: Munkában az egyik bi­zottság. A Dombóvári Sertéstenyésztő Vállalat szarvasdi üzemegysé­gében a gyümölcsösben is folynak a tavaszi munkák. A fák közé csalamádét és silókukoricát vetnek. A talajelőkészítést gyűrűshengerrel Gulyás János végzi. DT 413-as traktorának éves terve 1500 normálhold, amelyből eddig 350 normál­­holdnyi teljesítményt ért el. Hétfőn délben a Tolna megyei gépállomások is befejezték tavaszi terveket — jelentik a Párt Központi Vezetőségének Szekszárdról Tolna megye 12 gépállomá­sának több mint 600 traktorosa vetélkedik egymással azért, hogy bár a télutói jeges ár­víz által elöntött több mint 40 000 hold földön csak későn kezdhették el a tavaszi mun­kát, mégis időben teljesítették tervüket. A gépállomások trak­torosainak és vezetőinek április elején tartott munka­­értekezletén született meg az elhatározás, hogy a nagy elemi csapás ellenére is má­jus 1-re, a nemzetközi mun­kásmozgalom seregszemléjé­nek napjára Tolna megye minden gépállomása befejezi tavaszi idénytervét. Ezt követően olyan lelkes versengés indult a traktorosok, a brigádok és az egyes gépállo­mások között, amilyenre talán még sohasem volt példa. A nagy traktoros csata legutóbbi 10 napján, április második de­kád­jában az utóbbi évek leg­kiemelkedőbb teljesítményei születtek. A varsádi gépállomás trakto­rosai például az egy gépre eső napi 3.6 normálholdas tervet 7.1 normálholdra, csak­nem 200 százalékra teljesítet­ték. Az iregszemcsei, a dalmandi és a szedresi gépállomások is erő­sen megközelítették a varsá­­diak eredményét. Az elmúlt dekádban a gépál­lomások dolgozói együttesen közel 25 000 kataszteri holdon végezték el vetés alá a szántást s egy-két gépállomás kivételé­vel befejezték a koratavasziak vetését, sőt mintegy 250 hold négyzetes kukoricát is vetettek. A traktorosok lelkes munká­jának az eredménye, hogy már szombat délben 5 gépál­lomás, a varsádi, az iregszem­csei, a teveli, a bölcskei és a várdombi gépállomás­­ je­lenthette tavaszi idénytervé­nek befejezését. Tolna megye gépállomásai egé­szének ekkor már csak alig 4000 hold traktor és talajmun­ka hiányzott a tavaszi tervéből. Ezek hírére szombat éjjel és vasárnap is szünet nélkül dolgozott a gépállomások mintegy 600 traktorosa. Vasárnap délre már újabb két gépállomás, a dunaszentgyörgyi és a nagy­dorogi teljesítette tavaszi ter­vét. S újabb egy nappal később, hét­főn délben a Tolna megyei gép­állomások igazgatósága már táviratban jelentette Pártunk Központi Vezetőségének és a Földművelésügyi Minisztéri­umnak, hogy befejezték tavaszi tervüket. Tavaszi munka az állami gazdaságokban . A megye állami gazdaságai­ban eddig 9 négyzetes vetőgép volt, most újabb 12 érkezett. Ez nagymértékben meggyor­sítja a munkát, s így az állami gazdaságok még a hét folya­mán befejezik a kukorica ve­tését. A kukorica terület felét négyzetesen vetik be, ezenkí­vül minden gazdaság 15—20 holdon gödöllői ikersoros ve­tést is alkalmaz. Ugyancsak befejezik a héten állami gazdaságaink a burgo­nya vetést. Megkezdik a vegyszeres gyomirtást is rövidesen az ál­lami gazdaságok. Ehhez kar­dántengelyes meghajtásúvá ala­kítottak át* 11 Futura Fenomén motoros permetezőgépet, így lehetővé vált, hogy a több mint 6000 holdas vegy­szeres gyomirtásnak felét a gazdaságok saját maguk el­végezhessék. A többire a növényvédő gép­állomással kötöttek szerződést. Támasztó növénnyel vetették el az állami gazdaságok a ta­karmányborsót közel 2000 hol­don. Ez az eddigitől eltérő ve­tési mód lehetővé teszi, hogy sok fáradságot és munkaerőt megkímélve, ebben az évben a takarmányborsót is kombájn­nal arassák. I begyűjtési verseny hajrájában A legutóbbi verseny jelentés versenye alapján a járások begyűjtési alakult, a következőképpen A paksi járás tovább erősítette vezető helyét és a négy havi versenyértékelés alapján már 20 százalékkal ve­zet a második helyezett szek­szárdi járás előtt, de második helyét ugyancsak veszélyezteti a dombóvári járás előretörése, napról napra fokozódó eredmé­nyei következtében — mind­össze 0,6 százalék a szekszárdi járás előnye. A bonyhádi járás a negyedik helyre esett vissza, 2,5 százalékkal vezet a tamási járás előtt, amely ugyan­csak 2,5 százalékkal van előbb­re az utolsó helyen álló gyönki járásnál.­ A hónap végén le­zárul a felszabadulás tisztele­tére indított begyűjtési ver­seny. A még hátralévő néhány nap alatt minden lehetőt el kell követni, hogy minden já­rás maradéktalanul teljesítse kötelezettségét, hogy megyénk is megfelelő helyezést érhessen el az országos versenyben. Megyeszerte megindult a legelőápolás Jól dolgoznak termelőszö­vetkezeteink a legelők ápolá­sánál. A dalmandi új termelő­­szövetkezet, a Szabadság 100 holdat, a dombóvári Vörös Su­gár 40 holdat, a gyulaji Új Ba­rázda 120, a Kossuth 40 hold legelőt trágyázott meg és az ápolási munkát is végzi. Igen jó kezdeményezés az alsónyéki Világszabadság Termelőszövetkezetnél, ahol a tagság vállalta, hogy 1009 darab facsemetét ültet el a tanya és a legelők körül, úgy, hogy a faültetéssel már megtörténjék a szakaszok végleges kijelölése is. A decsi legeltetési bizottság­nak nagy legeltető területe van, melyen a legelőápolási munká­kat a gépállomás fogja elvégez­ni, s így nagy területen rövid idő alatt be lehet fejezni ezt a munkát. Ezer facsemetét ültetnek, ka­rámokat építenek a külső le­gelőn, a ahol a növendék­marhákat az egész legeltetési idény alatt kint tartják. A tamási legeltetési bizottság rétjének 90 százaléka vízzel volt elöntve, ezt egy 700 méte­res árokkal levezették és tava­szi munkákat is elvégezték a legelőn. Ebben a járásban eddig 70 százalékban végezték el a ta­vaszi ápolási munkákat, má­jus 1-re pedig valamennyi le­geltetési bizottság befejezi a gyomtalanítást. Begyújtottak a kemencébe a palánki téglagyárban Nemrég hírt adtunk arról, hogy az árvíz által elöntött Szekszárd-palánki téglagyárban megindult a nyersgyártás. Az­óta már újabb sikert értek el a gyár dolgozói, hétfőn délután begyújtottak a kemencébe is, megkezdődött az égetés. Az eredeti terv szerint e hó­nap elején kellett volna a ke­mencébe begyújtani, azonban az árvíz ezt megakadályozta. Az árvíz után úgy számították, hogy csak a jövő hónapban le­het üzembe helyezni a kemen­cét, hiszen ott is másfélméteres víz volt, a kemence nagyon át­ázott, azonkívül nem látták biztosítottnak a folyamatos nyerstégla-ellátást a kemencé­hez. A megfelelő mennyiségű nyerstégla már összegyűlt, így biztosítva van a kemence fo­lyamatos üzemeltetése. Pár nappal ezelőtt megkezdték a behordást, a kemencében új la­­kási módszert, a ritka lakást alkalmazták, hogy így biztosít­sák égetés közben a kemence gyors kiszáradását is. Május első napjaiban már megkezdik a kihordást a ke­mencéből, ettől kezdve már folyamatosan termel készárut a gyár.

Next