Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-03 / 80. szám

1956. ÁPRILIS 3. (Folytatás az 1. oldalról.) A Központi Vezetőség márciusi határozata óta a megyei pártbizottság vezetésével értünk el eredményt a párt belső életében megnyilvánuló hiányosságok felszámolásában. Ennek következtében pártszervezeteinkben erősödött a pártdemokrácia, a pártfegyelem, van javulás a vezetés színvonalában. Javult a kollektív vezetés, mert ma már elmondhatjuk, hogy alabszervezeteinkben rendszeresebb a vezetőségi ülések megtartása, a tavin üléseket pedig ma már minden hónapban rendszeresen megtartják. Már jobban érvényesül a bírálat, önbírálat pártunk e leghatásosabb fegyvere. Értünk el eredményeket a személyi kultusz elleni harcban is. Azonban eredményeink mellett a kollektív vezetésben még mindig több komoly hiányosság mutatkozik, amelynek javítása pártmunkánk legfontosabb feladata. Még nem találtuk meg a megfelelő formáját annak, hogy a pártbizottság tagjait sokoldalúan tájékoztassuk a megye fontos gazdasági, politikai és kulturális kérdéseiről. Ezek a hiányosságok még inkább fennállnak a járási és községi pártbizottságoknál. Hruscsov elvtárs a XX. kongresszuson igen élesen bírálta, hogy a pártfunkcionáriusok keveset vannak kint a területeken, ez igen élesen megmutatkozik még a mi munkánkban is. A XX. kongresszus igen fontos tanulsága tehát a pártmunka megjavítása terén, hogy a pártfunkcionáriusok munkájában az eddiginél sokkal inkább konkrét gyakorlati, gazdasági feladatok végrehajtására kell fordítanunk tevékenységünket. Ez nem szabad, hogy azt jelentse, hogy most már félredobjuk az elvi kérdésekkel való foglalkozást és a magunk politikai szakmai képzését, és kifutó módjára minden cél és szervezettség nélkül futkossunk a területen. Hanem azt, hogy megszívleljük a kongresszus idevonatkozó megállapításait, emeljük a vezetés színvonalát, és nemcsak politikailag, hanem szakmailag is képezzük magunkat. Ezután arról beszélt Győré elvicérs, hogy az agitációs és propaganda munkának is elsősorban a gazdasági feladatok megoldására kell irányulnia, hogy megmutassa, hogyan kell az új életet felépíteni. A mi pártoktatásunk is sok esetben távol áll az élettől, és a gyakorlati gazdasági kérdésekkel foglalkozik legkevesebbet. Tovább kell javítani a tömegszervezetek pártirányítását, hogy szélesedjen pártunk tömegkapcsolata. Különösen kiemelte Győre elvtárs ezen a területen a tanácsok, a DISZ és a Hazafias Népfront bizottságokkal való foglalkozást. — Ha a XX. kongresszus határozatait alkotólag felhasználjuk mindennapi munkánkban — mondotta befejezésül Győre elvtárs —, akkor megvan minden biztosíték ahhoz, hogy pártunk Központi Vezetőségének határozatait eredményesen fogjuk végrehajtani. E nemes célok érdekében kell mozgósítani megyénk összes kommunistáit, összes dolgozóit, helytelen nézetek alakulnak ki ezzel kapcsolatban. Megnéztem a felsőnyéki tsz helyzetét a tervezés szempontjából. Megtervezték a szarvasmarhafejlesztést, de nem terveztek takarmányt. Ha nem lesz takarmány, hogyan lesz hozam? Javaslatot tettem ezzel kapcsolatban, amit elfogadtak és módosították a tervet. A termelőszövetkezetek megszilárdítása szempontjából döntő fontosságú kérdés, hogy a tsz gazdaságilag kiegyensúlyozott legyen. Ha egy tsz gazdasági helyzetét meg tudja szilárdítani, ez vonzó a kívülállók felé és ez a meggyőzés legjobb alapja. Tehát az a javaslatom a Párt Megyei Bizottsága felé, hogy amikor egyes gazdaságokat értékelnek, ne azt nézzék, hogy a tehén mennyit ad hanem azt, hogy egy holdra mennyi hús, tej jut. Végezetül annyit: termelőszövetkezetünk is azon lesz, hogy a tavaszi munkákat sürgősen elvégezzük. Nem fogunk ünnepelni addig, míg az összes tavaszi a földbe nem kerül. A megyei pártaktíva ülése fs vita A beszámolót élénk vita követte. Számos elvtárs mondotta el véleményét a XX. kongresszus anyagának felhasználásával, a beszámolóval és az abból adódó feladatokkal kapcsolatban. Rugisztin Imre elvtárs a biritói állami gazdaság párttitkára felszólalásában elmondotta, — sokat kaptunk a mai aktívan ahhoz, hogy a XX. kongresszus anyagát helyesen alkalmazhassuk a mi viszonyainkra. —A továbbiakban a mezőgazdaság előtt álló megnövekedett feladatokról, a háromszázalékos terméshozam növeléséről beszél. A Pártcsoport értekezleten megbeszéltük a tavaszi munkákkal kapcsolatos feladatokat és úgy fogtunk a munkához, hogy mi előbb befejezzük az ősziek fejtrágyázását, a vetést. Lelki, verseny bontakozott ki a gazdaságban annak érdekében április 4. tiszteletére. Úgy érzem — folytatta — hogy amikor a terméshozam növeléséről beszélünk — a mi gazdaságunkban is — nem elemezzük eléggé azokat a hibákat, amelyek sok esetben akadályozzák, hogy amit megtermeltünk be is takarítsuk. A továbbiakban — bírálta a felsőbb szervek ellenőrző munkáját majd így folytatta. — A XX. kongresszus tanulsága és pártunk márciusi határozata alapján nekünk párttitkároknak is sokkal erélyesebben kell harcolnunk, hogy a magunk területén rendet teremtsünk. Péti János elvtárs, a Megyei Pártbizottság tagja a tamási Vörös Szikra Tsz elnöke felszólalásában többek között a hozamok növelését vetette fel. — Igen nagy feladat vár termelőszövetkezeteinkre — mondotta — az egy holdra eső hozamok növelése tekintetében. Nézetem szerint az nem minden, ha kimutatjuk, hogy egy termelőszövetkezetnek 600 holdja van 12 tehene, s elér 5 liter fejési átlagot. Úgy kell nézni a kérdést, az adott tsz-ben az egy holdra eső hozam mennyi. Termelőszövetkezeteink és mezőgazdaságunk fellendítésének alapvető feltétele, hogy összhangban legyen az állattenyésztés emelkedő színvonala a növénytermesztéssel. Ha a növénytermelés nem ad biztosítékot az állattenyésztés számára, akkoraz állattenyésztés nem tud megfelelő talajerő utánpótlást biztosítani. Arra szeretnék rámutatni, hogy egyes helyeken milyen TOLNAI NAPLÓ Lőrincz József elvtárs, a Központi Vezetőség mezőgazdasági osztályának vezetője felszólalása bevezetőjében beszélt azokról a fontos feladatokról, amelyeket az ipar és mezőgazdaság területén meg kell oldanunk. Különösen részletesen beszélt, mivel Tolna megye főleg mezőgazdasági megye, a mezőgazdaság területén adódó feladatokról. Beszélt az elhúzódó tél, az árvíz, a talajvíz okozta nehézségekről, amelyeket le kell küzdeni, és beszélt azokról a meglévő előfeltételekről is, amelyeknek segítségével a nehézségeket le tudjuk küzdeni, s a mezőgazdasági termelés 3 százalékos emelését megyénkben is meg tudjuk valósítani. Ilyenek a jobb talajnedvesség, a lényegesen nagyobb gépi erő, s az, hogy mennyiségileg és minőségileg is jobban el vagyunk látva vetőmagvakkal, mint az elmúlt év tavaszán. — Természetesen ahhoz — mondotta többek között — hogy ezen tényezők megfelelően érvényesüljenek, ahhoz az kell, hogy a fentebb emltett ellenhatókat leküzdjük, az őszi elmaradást bepótoljuk és nem utolsó sorban, hogy a párt időben és helyesen mozgósítsa a Tolna megyei párttagokat is e nehézségek leküzdésére az ezévi feladatok megvalósítására. Hiba lenne azonban ha e nehéz feladatok megoldása során a felelősséget jobban érző párttagok mellett a pártonkívüliek lelkes munkájára nem építenének jobban, mint az elmúlt időben. Részletesen beszélt Lőrincelvtárs Tolna megye szövetkezeti mozgalmáról és a termelőszövetkezetek néhány kérdéséről is. A fejlesztéssel kapcsolatban megállapította, hogy a tervek elkészítése és egyéb munkák miatt elterelődött a figyelem arról, hogy a megye termelőszövetkezeti tagságának nagy része például még ma is eléggé magába zárkózott és csak kevés termelőszövetkezetnél sikerült, mint például a tamási Vörös Szikra, vagy a paksi Vörös Csillag Tsz-nél a tagságot mozgósítani az agitációs munkára. Arról is beszélt Lőrincz elvtárs, hogy a fejlesztési munka érdekében ki kell szélesíteni az egyénileg dolgozó parasztok termelőszövetkezeti látogatását. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a megye párt és állami szervei az eddigieknél nagyobb gondot fordítsanak az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok segítésére. A megszilárdítással kapcsolatban a következőket mondotta. Ezzel ezért kell külön gonddal foglalkozni, mert valamennyiünk előtt ismeretes, hogy egyben a további számszerű növekedés alapjairól van szó. Éppen ezért a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésével egyidőben nagy gondot kell fordítani azok gazdasági és politikai megszilárdítására Itt elsősorban a fő figyelmet az újonnan alakult és a nagyobb mértékben megnövekedett termelőszövetkezetek megerősítésére kell fordítani. Részletesen beszélt Lőrincz elvtárs az állatállomány növelésének és az építkezések meggyorsításának fontosságáról, majd hozzászólását a következő szavakkal fejezte be. Most tehát arra van szükség, hogy a nagy feladatokat megoldani képes erőkkel a XX. Kongresszus szellemében tovább növeljük a termelést, újabb sikereket érjünk el a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. Egri Gyula elvtárs, a Központi Vezetőség titkára felszólalásában a következőket mondotta Ez a mai aktíva értekezlet amit a Központi Vezetőség határozata értelmében tartanak meg, azt hiszem igen eredményes munkát végzett. Megmutatja ez az aktíva értekezlet, hogy megértették a XX. Kongresszus jelentőségét és az ott felemlített kérdéseket. Persze nem olyan értelemben, hogy ma már minden világos mindenki előtt, hanem olyan értelemben mondom ezt, hogy mindenki érzi, nagy dolog történt a XX. kongresszuson és azt is érti, hogy az, ami a XX. kongresszuson történt nemcsak a Szovjetunió Kommunista Pártja, hanem a mi pártunk és az A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága beszámolójában Hruscsov elvtárs arra utalt, hogy ez a kongresszus a legjelentősebb Lenin elvtárs halála óta. Akik a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetét tanulták azok tudják, hogy igen jelentősek voltak a kongresszusok Lenin halála után is. Hogy a XX. Kongresszus Lenin halála óta a legnagyobb jelentőségű kongresszus, és hogy így nevezik, az sok dologból tevődik össze. A egész világ munkásosztálya számára óriási horderejű volt. Azt hiszem, ezt kell nem utolsó sorban hangsúlyozni. Megértette a pártaktíva azért is, mert az elvtársak bátran bírálták a pártszervezetek, a megyei pártbizottság és a központi szervek munkáját. Azt hiszem, az első lépéseket megtettük ahhoz, hogy egészséges, pártszerű kritikus légkör alakuljon ki Tolna megyében a pártszervezetekben, ami forrása lehet az alkotó, a jobb munkának. Ezt a szellemet kell továbbfejleszteni ezután is, vigyázzanak rá az elvtársak, mert ez a biztosítéka a jövő sikereinek. legalapvetőbb az, hogy Lenin halála óta most teremtették meg a lenini pártvezetést, helyesebben állították vissza a pártról szóló lenini normákat, melyeket Lenin halála után Sztálin hibájából megsértettek, s amely ennek következében komoly hibákhoz vezetett. A pártélet lenini normáinak visszaállítása a Szovjetunió Kommunista Pártjának óriási sikerek forrását jelentette. Ami megmutatkozott Sztálin halála után eltelt években. Sztálin halála óta a Szovjetunió Kommunista Pártja kollektíven vezet. Nézzük meg, mi ennek a vezetésnek az eredménye? Vegyük elsősorban a gazdasági sikereket. Senki sem tagadhatja, hogy a Szovjetunióban az utóbbi években óriási lépéseket tettek előre a gazdasági sikerek kivívása érdekében. Ez a vezetés képes volt arra, hogy bátran feltárja, hol tart a Szovjetunió a technika fejlődésében, hogyan viszonyul a Szovjetunió ipara a kapitalista iparhoz és bátran meg merte mondani, hogy a Szovjetunióban lévő ipari vezetés megcsontosodott, és gyors intézkedésre van szükség. Ezt Sztálin idejében nem lehetett megtenni. Ebben az időben a szovjet gazdasági vezetők igen el voltak telve a sikerektől és nem látták, hogy jóllehet óriási az eredmény, amit a Szovjetunióban elértek, de mégis sokkal tovább lehetett volna menni, ha nem bizakodtak volna el és bátran tárták volna fel a fogyatékosságokat. Nem véletlen, hogy most olyan fontos kérdéssé vált a technika fejlesztése, a technikai színvonal fejlesztése. Tanul Miben áll a XX. kongresszus jelentősége ? 3 nak a fejlett módszerekből, általánosítják a technikai módszereket, de fejlesztik módszerüket nemcsak a saját tapasztalataik, hanem a népi demokráciák tapasztalatai és a kapitalista országok tapasztalatai alapján is. A kapitalizmust túlszárnyalják és elhagyják, ha a kapitalista országokban bevált jó módszereket is elsajátítják és azokat is túlhaladják. Termelési eredményeket csak fejlettebb munkamódszerekkel lehet elérni. Megelőzni a kapitalizmust, nemcsak azt jelenti, hogy tömegében többet termelni, hanem magas színvonalon termelni és gyorsabban termelni. Hasonlóan bátran nyúltak a mezőgazdaság kérdéséhez is. A Szovjetunió fejlett mezőgazdasággal rendelkezik, de sok tekintetben azelőtt hibát követtek el, s ezt most bátran vetették fel s ezzel gyorsították a mezőgazdaság fejlődését. Bátran vetette fel a Szovjetunió Kommunista Pártja Sztálin halála után a felső államrend demokratizmusának kérdését. A törvények betartása terén a személyi kultusz, a bürokratikus vezetés komoly hibákhoz vezetett. Ebben a kérdésben szintén bátran lépett fel a Szovjetunió Kommunista Pártjának kollektív vezetése és óriási lépéseket tett előre, egy sor hibát hozott helyre. Komoly sikerei vannak a Szovjetunióban ennek a vezetésnek a diplomácia terén. Ismeretes mindenki előtt, Bulganyin és Hruscsov elvtárs indiai útja. Most készülnek Angliába és meggyőződésünk, hogy ez az utazás hozzá fog járulni a Szovjetunió diplomáciai sikereihez, ahhoz, hogy a Szovjetunió tekintélye befolyása, ereje a jövőben még inkább megnövekedjenek. Összevetve: a gazdaságban, az államrend megszilárdításában ez a vezetés, a Szovjetunió Kommunista Pártjának kollektív vezetése, óriási sikereket ért el. A legfontosabb kérdésekhez is bátran nyúltak hozzá és ez a biztosítéka a további sikereknek. A vitában felszólalt még Szlacki József elvtárs, a Megyei Pártbizottság tagja, a tamási gépállomás igazgatója, Laskai József elvtárs, Papp Károly elvtárs, a tamási járási pártbizottság első titkára, Szügyi Elek elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára, Eigner György, Tolna község pártbizottságának titkára, Tuza Sándorné elvtársnő, zombai tsz párttitkár, Rácz Antalné, a nagydorogi gépállomás párttitkára, Tuska Pál elvtárs, a Megyei Pártbizottság tagja, a Megyei Tanács elnöke és Harriet József elvtárs, a tengelici Petőfi Tsz párttitkára. Győri József elvtárs összefoglalójában ismételten hangsúlyozta: ez a mai aktíva értekezlet igen jelentős az egész megye szempontjából. Célkitűzéseink valóra váltása az egész megye párttagságától függ. Ehhez ad segítséget, erőt, a XX. kongresszus anyagának megismerése, alkotó alkalmazása. A megyei pártaktíva ülés az Internacionálé eléneklésével ért véget. Üzembe helyezték a Bonyhádi Zománcgyár új zománcozó csarnokát 1953-ban kezdték építeni a Bonyhádi Zománcgyár új zománcozó csarnokát, amely 7 millió forintos költséggel most készült el. Az új üzemrész a bonyhádi gyárat az ország legkorszerűbb zománcgyárává változtatta, ahol teljesen áttérhettek a szalagrendszerre. A savazás, az alapzománcozás és színzománcozás gépesítése, a nehéz fizikai munkától mentesíti a dolgozókat, az új gyártási eljárások ugyanakkor nemcsak a minőséget javítják, hanem növelik a munkások jövedelmét is. Az új zománcozó csarnok teljes kapacitással hétfőn délben kezdte meg működését s az első napon 50 mázsa különböző edény került ki az új üzemrészből. Az új zománcozó első készítményeit a gyár külön jelzéssel,, „Az új zománcozócsarnok első gyártmánya“ felirattal látta el. A Bonyhádi Zománcgyár az új üzemrész megindulásával az idén már 50 százalékkal tud többet gyártani, mint eddig. Hírek a dombóvári üzemekből Cementipari Vállalat A dombóvári üzemek közül elsőnek a Cementipari Vállalatnál határozták el, hogy az árvízkárosultak megsegítésére külön műszakot tartanak. Az elvtársi segíteni akarás gyönyörű példáit mutatták meg az üzem dolgozói, amikor vasárnap már kora hajnalban megkezdték az árvíz-műszakot. Annyi épületelemet, mozaiklapot gyártottak, amennyiből öt konyhát lehet burkolni és tíz falusi ház mennyezetét és tetőszerkezetét összeállítani. Jó munkát végzett Porkoláb László vasbetonszerelő brigádja, amely már 10 százalékkal teljesítette túl havi tervét, a Horváth, Kovács és Vátonyi szállítóbrigád, akik 16 vagon árut raktak be az árvízi műszakban. De lehetne sorolni a többi brigádot, adminisztratív és műszaki dolgozókat is, akik példamutatóan vették ki részüket az árvízkárosultak megsegítésében. A cementipari üzem dolgozói, az árvízműszak alatt elért keresetük — közel nyolcezer forintot — az árvízkárosultak megsegítésére ajánlották fel. A Vasipari KTSZ-ben a szövetkezet összes dolgozója részt vett az árvízműszakban. — Különösen szép eredményt ért el a lakatosrészleg, e részleg dolgozói összesen 960 forint értékű munkát végeztek, Pápai József elvtárs például 100 forint keresetet ért el. A kovácsrészlegnél Újvári Ferenc szintén 100 forintot, a festőrészlegnél Horváth József 86 forintot keresett az árvízműszakon. A KTSZ dolgozói így 5185 forintot ajánlottak fel — mint az árvíz-műszak eredményét — az árvízkárosultaknak. A MÁV Fűtőháznál az árvíz-műszakban sokkal jobb eredményeket értek el, mint a hónap bármely más napján. Tíz vasúti kocsi kis- és nyolc kocsi nagyjavítását végezték el. Nagy része volt a kiváló eredményben Farkas József asztalosnak és Molnár Béla ifjúmunkásnak, akik több, mint 40 forintot kerestek, ezt ajánlották fel az árvízkárosultaknak. EGRI.