Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-17 / 91. szám
1956 ÁPRILIS 17, Műszaki Könyvnapok Pártunk Központi Vezetőségének múlt év decemberi határozata a népgazdaság valamennyi dolgozójának feladatává tette a termelés műszaki színvonalának emelését, az új technika bevezetését. A modern technika fogalmi köre igen tág. Ide tartoznak a nagyobb kapacitású termelőeszközök, gépek, szerszámok, készülékek, új anyagok, új termelési eljárások, s olyan szervezeti formák, amelyek mellett az új eszköz műszaki sajátosságai maradéktalanul kihasználhatók. A műszaki irodalom — cikkek és könyvek — szerepe igen nagy az új technika létrehozásában és alkalmazásában. A műszaki irodalomnak kell tájékoztatnia az összes érdekelteket a külföldi és a hazai tudományos kutatásokról, felfedezésekről, találmányokról és ezeknek a gyakorlatban való alkalmazásáról. Iparunk az elmúlt tíz év alatt rohamléptekkel fejlődött. Az üzemekben rengeteg tapasztalat halmozódott fel, sok helyes kezdeményezés indult el és sok jó szervezeti forma alakult ki. Ezeket a tapasztalatokat el kell terjeszteni az egész iparágban, az egész iparban. Ez is a műszaki irodalom feladata. Az új elvek alapján konstruált gép, a legkorszerűbb elvek alapján kidolgozott technológiai eljárás csak akkor éri el a kívánt eredményt, ha a dolgozók megismerik, elsajátítják. Az új technika tehát végső soron a dolgozókon, a dolgozók műszaki kultúrájának színvonalán múlik. A szakképzettség megszerzéséhez és továbbfejlesztéséhez is nélkülözhetetlen segítséget ad a műszaki irodalom. A társadalomnak és az egyénnek egyaránt érdeke a technika fejlesztése. Az egyéni teljesítmény emelése nagyobb terméktömeget eredményez, de ugyanakkor nő a munkások bére is. Az újítás pedig új gépet, új eljárást jelent, s az újítási díjon keresztül javítja közvetlenül a dolgozó anyagi helyzetét. A szakirodalom pedig igen sok esetben volt újítások forrása. Az pedig köztudomású, hogy a szakirodalomból változtatás nélkül átvett, vagy az ott olvasottak alapján kidolgozott újítási javaslatokat ugyanúgy díjazzák, mint az önálló újításokat. A Kiadói Főigazgatóság, a Műszaki Könyvkiadó és az Állami Könyvterjesztő Vállalat a Műszaki Könyvnapok alkalmával könyvvásárok rendezésével a szakirodalom újdonságát és korábban megjelent kiadványait kívánja az érdekeltekhez eljuttatni. Április 16 és 23 között közel 600 budapesti és vidéki üzemben lesz könyvvásár. Megyénkben a Simontornyai Bőrgyárban, a Bonyhádi Zománcgyárban és a Cipőgyárban, a Tolnai Selyemfonógyárban rendeznek könyvvásárt. De az összes könyves boltok is árusítani fogják a most és a közelmúltban megjelent műszaki könyveket. Kormányzatunk — az eddig is meglévő részletvásárlási kedvezményen kívül — egyes szakkönyv-sorozatok kedvezményes áron történő megvásárlását is lehetővé tette. A Műszaki Könyvkiadó sok újdonság megjelentetésével szerez meglepetést a műszaki könyvek eddigi barátainak és ugyanakkor igyekszik új barátokat szerezni a műszaki irodalomnak. DISZ tagkönyvcsere a Paksi Téglagyárban A múlt héten fontos esemény zajlott le a Paksi Téglagyár fiataljainak életében: a DISZ tagkönyvcsere. Készültek a fiatalok erre az alkalomra, mert sokat vártak a tagkönyvkiosztó taggyűléstől. Elsősorban azt, hogy felrázza végre a DISZ-szervezetet, s kiinduló pontja lesz egy folyamatnak, amely a téglagyári fiataloknak eleven, ifjúsági életet teremt. Eddig ugyanis a téglagyárban jóformán csak névlegesen létezett a DISZ szervezet. Pedig a dolgos, munkaszerető fiatalok megérdemelték volna eddig is a támogatást a pártszervezettől, és a gazdasági vezetőktől, hiszen a munkában példásan megállják helyüket. Elismerően nyilatkozott róluk Farkasdi Sándor elvtárs, a telep vezetője is. A taggyűlésen a fiatalok sorban elmondták, milyen bajai voltak a DISZ-szervezetnek az elmúlt időszakban. Nem foglalkozott velük, nem támogatta őket senki. Ezt elismerte Farkasdi elvtárs és a pártszervezet titkára, Ledneczki János elvtárs is. Megígérték, hogy a következő időkben sokkal több támogatást nyújtanak a DISZ fiataloknak. Farkasdi elvtárs annak jeléül, hogy a telep vezetősége nemcsak az ígéretekig jut el, 1400 forint anyagi segítséget adott át a DISZ-szervezetnek. Ebből az összegből a következő napon már meg is vásárolták a táncruhákat a lányok számára. A tagkönyvkiosztó taggyűlésen a fiatalok megígérték, hogy segíteni fogják az árvízkárosultakat, hozzájárulnak a károk mielőbbi helyreállításához. Egy vasárnapi műszakból eredő keresetüket erre a célra fordítják, valamint az újjáépítéshez 20 ezer téglát gyártanak terven felül. TOLNAI NAPLÓ Fontos határkő a járás életében Pártértekezlet a paksi járásban Ötvenkilenc pártszervezet közel kétszáz küldötte tanácskozott Pakson, a járás életében igen jelentős pártértekezleten. Valamennyi küldött azzal jött erre a nagyjelentőségű értekezletre, hogy meghallgassa a járási pártbizottság beszámolóját az SZKP XX. kongresszusa útmutatása alapján, megvitassa azokat a tennivalókat, amelyek a II. ötéves terv végrehajtásából adódnak, és megválassza az új pártbizottságot, bírálatával, javaslatával új lendületet adjon a járás párt életének. A pártértekezleten részt vett és felszólalt Győri József elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára is. A jelölő, mandátumvizsgáló és szavazatszedő bizottság megválasztása után Hornok István elvtárs, a járási pártbizottság első titkára mondotta el a pártbizottság beszámolóját, mely a XX. kongresszus jelentőségét hangsúlyozva, útmutatását felhasználva alaposan elemezte a járás területén elért fejlődést, annak okait, bátran felvetette a hibákat és bírálta azok elkövetőit. — Két évvel ezelőtt ülésezett a pártértekezlet — mondotta bevezetőben. Ez idő alatt a hibák ellenére is jelentős fejlődésről számolhatunk be a járás területéről. Üzemeink az elmúlt évben a kommunisták kezdeményező, példamutató munkája következtében teljesítették éves terveiket, jelentősen léptek előre a műszaki fejlesztés terén és nagymértékben csökkent az önköltség is. E fejlődés különösen a Központi Vezetőség 1955 márciusi határozata óta mutatkozik és a mi munkánktól függ, hogy tovább folytatódjon. Elsősorban a munkafegyelem terén meglévő hibákat kell sürgősen felszámolnunk. Mezőgazdaságunk terén is előrehaladásról beszélhetünk, bár itt még sok nehézséget kell legyőznünk, sok feladatot kell megoldanunk, hogy ez évben 3 százalékkal magasabb termésátlagokat takaríthassunk be. Jelentős a lemaradás az állattenyésztés terén. Csökkent a tehenek száma, az állati termékek hozama. Ez fokozottan veti fel a kommunisták és kommunista szakemberek felelősségét. A továbbiakban Hornok elvtárs a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében kifejtett munkát elemezte. — A beszámolási időszakban, de különösen a márciusi párthatározat után fejlődés mutatkozik e téren is — mondotta. — A szocialista szektorok szántóterülete 45 százalékkal nőtt a járásban. Az elmúlt évben számszerűleg és gazdaságilag is erősödtek termelőszövetkezeteink. Ez évben több mint 300 család választotta a közös gazdálkodás útját. Ha nem kampányfeladatként kezeljük e fontos kérdést, ha a termelőszövetkezeti tagok aktivitását fokozzuk az agitációs munka terén, jelentősebb eredményeket érhetünk el. A termelőszövetkezeti munka, az ezzel kapcsolatos pártmunka alapos elemzése után felvetette a beszámoló a gépállomások szerepét, majd az állami gazdaságok tevékenységét, s a még fennálló hibákat boncolgatta. A pártélet kérdéseit taglalva a beszámoló ismertette, melyek azok a hiányosságok, amelyekre az SZKP XX. kongresszusa felhívta a figyelmet, milyen formában mutatkoznak azok a pártbizottság munkájában. Különösen hangsúlyozta a kollektív vezetés fontosságát rámutatva az e téren észlelhető helytelen vonásokra. Számos kérdésben a pártbizottság helyett is a VB döntött. A VB. üléseken gyakran közbeszólásokkal zavarták az elvtársak véleménykifejtését és nem egy esetben a titkár tett pontot egy-egy kérdésre, saját véleményét a többi elvtársra erőszakolva. — Bírálta a beszámoló a Megyei Pártbizottságot, annak egyes osztályait, mert nem nyújtottak megfelelő segítséget a kollektív vezetés megszilárdításához és egyéb kérdések megoldásához. Nem ellenőrizték megfelelően a járási pártbizottság munkáját. A beszámoló önkritikusan elemezte a pártélet kérdéseit, a tömegszervezetek pártirányítását, a pártbizottságok munkáját és megszabta a feladatokat. A járási revíziós bizottság munkájáról Steigerwald György elvtárs, a bizottság elnöke számolt be. A pártbizottság és revíziós bizottság beszámolóját élénk vita követte. Tizenöt elvtárs fejtette ki véleményét, mondott bírálatot, tett javaslatot a feladatok sikeres megoldása, a pártmunka megjavítása érdekében. Valamennyien egyetértettek a beszámolóval és hangsúlyozták: a fejlődés ellenére számos hibát kell kijavítani, hogy még nagyobb eredményekről számolhassanak be. Bíró József elvtárs, a dunaföldvári községi pártbizottság titkára, felszólalásában a bírálat-önbírálat jelentőségéről beszélt, majd bírálta a felsőbb szerveket, mert keveset segítenek a területen és csak a titkárral beszélnek. Jászberényi Géza elvtárs, a bölcskei gépállomás igazgatója, bírálta felszólalásában a megyei igazgatóságot a túlzott mértékű ülésezésért, amely gyakran kiesést eredményez a termelő munkában. — Gyakorlati segítségre van szükség — mondotta, — nem pedig végtelen ülésekre, beszélgetésekre az irodában. Zombai László elvtárs, gimnáziumi tanár, az ifjúság nevelésének kérdését elemezte, hangsúlyozva, hogy ebben igen sokat tehetnek a pedagógusok akik naponta foglalkoznak a jövő generációjával. Tímár István elvtárs, a nagydorogi pártbizottság titkára, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése terén elért eredményekről beszélt, majd rámutatott azokra a hibákra, amelyek fékezik az ezirányú tevékenységet. Igen helytelen nézeteket kell sürgősen felszámolnunk, hogy községünkben is egyre többen válasszák a szövetkezeti utat — mondotta többek között. — Nem egy tsz-ünkben elzárkózás, befelé fordulás tapasztalható. Utána a párt erősítéséről a tagjelölt felvétel fontosságáról beszélt, hangsúlyozva, hogy ez a pártszervek egyik legfontosabb feladata kell, hogy legyen. Cserenyec István elvtárs, a kanacsi állami gazdaság párttitkára, a gazdaságban folyó pártmunkát elemezte, mely jelentősen kihatott a termelésre. — Nálunk — mondotta — rendszeres pártéletet sikerült kialakítani. Ennek következtében állandóan erősödik a pártszervezet a legjobb dolgozókkal, szívesen fordulnak a párthoz a gazdaság dolgozói bármilyen kérdésben. Üléseinket rendszeresen megtartjuk, és ott számos javaslat hangzik el a munkák megjavítását illetően. Ami még komoly hiba nálunk: bár helyes határozatokat hozunk kollektíven, a végrehajtásból már nem kollektíven veszik ki részüket a kommunisták. — Bírálta a járási DISZ bizottságot, mivel hónapok óta nem jönnek tájukra, hogy új vezetőséget hozzanak létre. Beke Imre elvtárs, Paks község pártbizottságának titkára, felszólalásában többek között az állampolgári fegyelem megszilárdításáról beszélt. — Sikerült elérnünk szívós munkával — mondotta —, hogy községünk az elsők közé került a begyűjtés terén. Az első negyedévben 200 százalékra teljesítettük tervünket. Szabó Sándorné elvtársnő, Györköny község párttitkára, felszólalásában igen helyes javaslatokat mondott a pártélet megjavítására vonatkozólag. A termelőszövetkezetek egy részében még nincs pártszervezet — hangsúlyozta. — Ez megmutatkozik a termelő munkában is. Javasolom, sürgősen hozzunk létre pártszervezeteket és ahol van, pártcsoportokat, mert ez az eredményes munka feltétele. — Felvetette, hogy nagyobb gonddal kell kezelni a termelőszövetkezeti tagok képzését és a következő gazdasági évben több termelőszövetkezeti tagot kell az oktatásba bevonni. Helyesen vetette fel a fiatal párttagok DISZ-be küldését és annak fontosságát is. Győré József elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára, felszólalásában hangsúlyozta, hogy a paksi járásban is jelentős az előrehaladás. Nőtt a termelőszövetkezetek termésátlaga, de igen szomorú, hogy az állattenyésztés terén nincs ütemes fejlődés. A hozamok is alacsonyak, 2,5 liter a fejési átlag, és kevés a tehén a tsz-ekben is, így nem tudnak eredményesen gazdálkodni, ennek következtében ezek a tsz-ek nem vonzzák a kívülállókat. Különösen kihangsúlyozta a mezőgazdászok felelősségét a termésátlagok növelésével és az állati termékek hozamának fokozásával kapcsolatban. Bár számos család választotta a közös gazdálkodás útját az elmúlt hetekben, hónapokban — mondotta a továbbiakban — az eredményt igen kicsinyíti az, hogy zöme földnélküli és kevés földdel lépett a tsz-be. Ez fokozottabban veti fel a politikai munka megjavítását. Meg kell találni az utat a középparaszt felé. — Aláhúzta az I. típusú csoportokban a pártszervezetek létrehozásának fontosságát, már a következő szavakkal fejezte be a felszólalását: — Nagyok a feladatok, melyeket meg kell oldanunk. De ha a XX. kongresszus anyagát alkotóan alkalmazzuk munkánkban, a következő pártértekezleten biztosan nagyobb sikerekről számolhatunk be. Felszólalt még a vitában Hiatki Béla elvtárs, a Konzervgyár igazgatója, Faludi Imre elvtárs, a dunaszentgyörgyi gépállomás igazgatója, Szabópál Antal elvtárs, a pártbizottság tagja, Szűcs Sándor elvtárs, a járási DISZ-bizottság helyettes titkára, Valentin István elvtárs, paksi tanácstitkár, Ranga Józsefné elvtársnő, az MNDSZ járási elnöke és Pióca elvtárs, a honvédség küldötte. A vita után a pártdemokrácia követelményeinek megfelelően megválasztotta a küldöttértekezlet a pártbizottság és revíziós bizottság tagjait, póttagjait, valamint a küldötteket a megyei pártértekezletre. Az értekezletről mindenki azzal a tudattal távozott, hogy ez a jelentős tanácskozás, mely a XX. kongresszus útmutatásait felhasználva megszabta a járás kommunistái előtt a feladatokat, nagy lendítője lesz a pártélet javulásának, a nehézségek felszámolásának és a hibák kijavításának. Lenin azt tanította, hogy úgy kell vigyázni a párt tisztaságára, a párt egységére, mint szemünk fényére, hogy kérlelhetetleneknek kell lenni a munkásosztály ellenségeivel szemben, hogy kíméletlen harcot kell folytatni a marxizmus—leninizmustól idegen nézetekkel szemben. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának történelmi jelentőségű tapasztalatai, melyek elsősorban a pártélet lenini normáinak helyreállítása terén iránymutatóak számunkra, új, még nagyobb sikerek forrása. Mint ismeretes, a személyi kultusz, mely Sztálin életének és munkásságának utolsó időszakában széleskörűen elterjedt, fékezte a kezdeményezés és az aktivitás fejlődését, a párt és a néptömegek szerepének lekicsinyléséhez vezetett, sok további nehézséget gördített a még nagyobb eredmények elérése elé. A személyi kultusz maradványai ellen a pártélet lenini normáinak helyreállításáért felvett erélyes harc a hatalmas néptömegek politikai és munkaaktivitásának újabb fellendülését eredményezte a Szovjetunióban s nálunk is. A pártról szóló lenini tanításnak hatalmas nemzetközi jelentősége van. A győzelmes októberi forradalom, a szocializmus felépítése a Szovjetunióban, s most a kommunizmus felépítésének nagyszerű távlatai, a nemzetközi munkásosztály harcai a fasizmus, a háború ellen, hazájuk nemzeti függetlenségéért és a népek jobb jövőjéért folytatott harcok eredményei azt igazolják, hogy a dolgozó nép csak akkor tud sikeres harcot folytatni, elnyomói, kizsákmányolói ellen, csak akkor tudja kezébe venni sorsának irányítását, ha harcát marxista-leninista típusú kommunista párt vezeti. Fényesen igazolják a lenini tanítások érvényességét, a népi demokratikus országok, köztük a nagy kínai Kommunista Párt s a mi pártunk eredményei. Lenin elvtárs tanításai érvényesek a mi pártunkra is. Lenin elvtárs tanítása alapján alakult meg nálunk is 1918 novemberében a lenini típusú Kommunista Párt. E párttal az élén vívta ki a magyar nép az 1919-es munkáshatalmat. Ez a párt harcolt a legbarbárabb üldöztetések közepette, áldozatokat nem kímélve, az ellenforradalom 25 éve alatt a magyar nép jobb jövőjéért. Lenin elvtárs tanításait követte midőn a Szovjetunió felszabadította hazánkat, ez a párt szervezte harcra a munkásosztályt, a dolgozó népet, a hatalom megszerzéséért, az ország függetlenségének és békéjének biztosításáért, a szocializmus felépítéséért. Pártunk III. kongresszusa a lenini tanításokat alkalmazva módosította a szervezeti szabályzatot, magasabbra emelte a párttag megtisztelő címet, s harcot indított a pártélet lenini normáinak maradéktalan betartásáért. Lenin elvtárs tanításai alapján hozta meg pártunk Központi Vezetősége a nagyjelentőségű 1955 márciusi határozatát, amelyben leghatározottabban elutasítja a párt vezető szerepét csökkenteni akaró jobboldali törekvéseket, s a pártéletben pedig legfőbb elvként a kollektív vezetés megszilárdításának és továbbfejlesztésének nagy feladatát szabta meg pártszervezeteink legfontosabb feladatául. Gorohov a leningrádi Elektroszila gyár szerelő lakatosa egy munkásgyűlésen valamennyi szovjet dolgozó gondolatait és érzéseit fejezte ki amikor lelkesülten kijelentette „szívem legmélyéről tör nyelvemre: drága pártunk, te vagy a büszkeségünk, te vagy a dicsőségünk és reménységünk. Kipróbált vezetéseddel tovább haladunk majd a fényes kommunista jövő felé. Szavunkat adjuk neked, hogy minden erőnkkel országunk hatalmának és jólétének további növelésén fogunk fáradozni.” Hasonló lelkesedéssel és fogadásokkal tárgyalták a mi pártunk tagjai is a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának anyagát és határozatát, s fogadták azt a határozatot, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége hozott a kongresszusi tapasztalatok felhasználásáról. Pártunk azért győzedelmeskedhet minden nehézség felett, mert hű marad a leninizmushoz. Pártunk a lenini elvek szerint alakult, Lenin szellemében dolgozik és nincs magasztosabb kötelességünk mint Leninhez híven állandóan erősíteni pártunkat, acélossá tenni egységét, eltéphetetlenné tenni kapcsolatait a tömegekkel, odaadóan küzdeni népünk anyagi és kulturális javainak állandó gazdagításáért. enin elvtárs tanításai örökké élnek, mert „Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog.”. Ez az érzés hat át mindnyájunkat, amikor a nagy proletár vezérre, Leninre emlékezünk. t I