Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-11 / 110. szám

i 1956 MÁJUS 11. TOLNAI NAPLÓ PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS A jól bevált módszerek továbbfejlesztését szorgalmazzák a Simontornyai Bőrgyár kommunistái A Simontornyai Bőrgyár az elmúlt negyedévben elmaradt termelési tervének teljesítésével. A gyár pártbizottsága ebből kiindulva igyekezett munkáját javítani, s elsősorban a kommunistákat mozgósítani az alapszervezeteken keresztül a hibák felszámolására. Mindenekelőtt arra hívta fel az alapszervezetek vezetőit, hogy javítsák meg kapcsolatukat a műszaki vezetőkkel s együtt tárgyalják meg azokat a legfontosabb feladatokat, amelyekkel a hibák kiküszöbölhetők. Ennek szellemében kezdtek hozzá a munkához a talp és a vikszos üzem pártszervezetének vezetői és a műszakiak. Együtt értékelték az üzem dolgozóinak munkáját s a tapasztalatokból a tanulságokat levonva ennek alapján szabták meg a tennivalókat. Megállapították például, hogy a munkaerő elosztás területén adódó hiányosságokból is származik a termelési tervnél tapasztalható elmaradás. Ezért a pártvezetőség tagjai azt tanácsolták a műszakiaknak, úgy csoportosítsák a munkaerőt, hogy a termelés folyamatossága biztosítva legyen. Az első negyedévben ugyanis az volt a helyzet, hogy a termelés folyamatossága akadozott, döcögött, mert a raktár ebben az üzemrészben nem tudta az árut átvenni folyamatosan. A pártvezetőség tagjai, Matics Ferenc elvtárs, az alapszervezet titkára és a többi kommunisták felvilágosító, meggyőző szavakkal járultak hozzá e módszer megvalósításához. Feltétlenül szükséges volt ez, mert eleinte bizony a dolgozók nem szívesen mentek másik munkahelyre dolgozni, így azonban megértették, hogy együttes munkájukkal, jobb szervezéssel eredményesebben tudják feladatukat megoldani. A várt eredmény nem is maradt el. Míg e két üzemrész az első negyedévben tervét nem tudta teljesíteni, addig az április havi termelési tervet a talprészleg 100.3, a viaszosüzem 100.5 százalékra teljesítette. A pártbizottság munkája nem hozott ilyen jó eredményt, azonban a krómos üzemnél, s ebben elsősorban Polákovics elvtársat, az alapszervezet párttitkárát terheli a felelősség. Ha a fenti példa nyomán a vezetőség itt is rendszeresen meghívná a műszakiakat a pártvezetőségi ülésekre, s hasonlóképpen ők is megtárgyalták volna a teendőket, bizonyára jobb eredményt tudtak volna elérni, így azonban a termelési terv teljesítésénél az első negyedévinél is gyengébb, 90,1 százalékos eredményt értek el. Hiba volna azonban, ha a pártbizottság hibájáról nem emlékeznénk meg. A krómos üzem részben dolgozik a pártbizottság tagjai közül Vörös Lajos és Szabó Lajosné elvtársak. Fokozottabb segítségükkel nyilvánvalóan itt is lehetett volna találni jó módszereket a hibák kijavítására, a terv teljesítésére. Ehhez azonban feltétlenül szükséges a műszakiak segítsége, akikkel közösen először is a terv teljesítését akadályozó hibákat feltárhatnák. Összevetve, áprilisban a termelési tervek teljesítésénél van javulás az üzemben az első negyedévhez viszonyítva, de a többi területen, mint a minőség és az egyes mutatók, még mindig kedvezőtlenül hatnak. Az igaz, hogy a feldolgozásra kerülő nyersanyag minősége nem mindig egyforma jó, mégis minden hibát csak erre visszavezetni nem lehet. Komoly fogyatékossága volt a pártbizottságnak, hogy bár a Központi Vezetőség tavaly novemberi határozatát alaposan megtárgyalták, de kevésbé ellenőrizte és segítette, hogy a vállalat a hozott műszaki szervezési intézkedéseket végrehajtja-e teljes mértékben. Így adódhatott elő, hogy az üveglapos szárításnál csupán 96,6, a korrigált barkás marhabox gyártásánál 87, a kombinált, cserzett talpbőr gyártásánál 50 százalékban valósították meg a tervezett műszaki intézkedéseket az első negyedévben. Mindezek természetesen kihatottak a minőségre, mind a költség alakulására. Van már tapasztalata és jó módszere a pártbizottságnak és az alapszervezeteknek a hibák kiküszöbölésére, csak ezt még tovább kell fejleszteni. Különösen a gazdasági és tömegszervezeti vezetők beszámoltatása területén kell javítani munkájukat. Ne elégedjen meg a pártbizottság csak a beszámoltatással, hanem ennek előtte, először vizsgálják meg alaposan a beszámolási terület helyzetét, kérjék ki a dolgozók véleményét, s ezután nyilván konkrétabb, helyesebb intézkedéseket tudnak javasolni a hibák felszámolására. Munkájukhoz természetesen a felsőbb szerveknek is hathatósabb intézkedéseket kell tenni. Elsősorban itt az igazgatóságról kell beszélni. A pártszervezet segítségével alapos munka folyik az üzemben az újítások területén. De az igazgatóság késlekedik az újítókat megillető jutalom kifizetésének engedélyezésével. Keszler István elvtárs, a gépi fényező újítása például már egy éve be van vezetve, mintegy 500 000 forintos évi megtakarítást eredményezve, s a jutalom egész kis részét kapta meg mégis. Hasonló esetet többet is lehetne sorolni. A járási pártbizottság segítsége kétségtelenül az évek során állandóan javult, azonban ezzel nem lehet megelégedni, s most már valóban több helyszíni, gyakorlati segítséget igényel az üzem pártszervezetének munkája, hogy a megkezdett lendület ne csak a termelési tervek teljesítése területén, hanem a többi fontos feladat megoldásánál is hasonló eredményeket hozhasson, Ami a terv minden áron való túlteljesítése mögött van 1955. december 18. (Újsághír) „Két és fél holdra jut egy számos állat a Gerjeni Vörös Nap Tsz-ben.” Ezt az újsághírt megelőző napon, 1955. december 17-én a Kossuth-rádió is elismerően emlékezett meg a gerjeni Vörös Nap Tsz kiváló állattenyésztéséről, követésre méltó állatsűrűségéről. Mondjuk ez eddig rendjén is volna. Csakugyan dicséretet érdemlő, — hogy egy termelőszövetkezet annyira szívén viseli népünk jobb élelmiszerellátásának — egyik legfontosabb feltételét, az állattenyésztés fejlesztését. Két és fél holdra egy számosállat — egyedülálló példa a megyében, sőt, az országban ritka az ilyen. Jóval túlteljesítette állattenyésztési fejlesztési tervét a gerjeni Vörös Nap Tsz. Nagyon örültek ennek a paksi járási tanács mezőgazdasági osztályán, de a megyénél is. Az volt a helyzet ugyanis, hogy a gerjeniek állattenyésztésének rohamos felfejlődése nagyot lendített a járás állattenyésztési tervének a teljesítésén. Ám ez év elején kiderült és sajnos, ma is lehet jónéhány nyomát találni annak, hogy nem is annyira örömteli a gerjeni Vörös Nap Tsz sok jószága. És arra is fény derült, hogy ebből mind a termelőszövetkezet tagjainak, mind a népgazdaságnak több a kára, mint a haszna. A Paksi Járási Tanács mezőgazdasági osztályának és a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság szakemberei fáradságot nem ismerve, igyekeztek meggyőzni a tsz-tagokat az állattartás, illetve az állattenyésztés előnyeiről. Ám érvelésük jelen esetben nem jól sikerült, sőt, mint a gerjeniek mondják, az ő esetükben visszafelé sült el a puska, íme ennek a bizonyítéka: A 31 tehenet és a közel 50 növendékszarvasmarhát a télen nem tudták megfelelően takarmányozni a Vörös Napban Hasonló volt a helyzet a sertéseknél is. Ennek aztán az lett az eredménye, hogy a szövetkezet növendékmarhái csököttek, mert mostoha körülmények között nevelkedtek, s eleve nem alkalmasak, mint törzskönyvezett szarvasmarhák továbbtenyésztésre. A korábban kiváló egyedű törzskönyvezett tehenek naprólnapra kevesebb tejet adtak, kondíciójuk is leromlott. S — ami ezután már természetes — a közelmúltban megszűnt a gerjeni Vörös Nap törzskönyvezett tehenészettel rendelkező szövetkezet lenni. — Már ez önmagában is jelentős jövedelemtől fosztotta meg a szövetkezet tagjait. Ezenkívül egy másik nagy kára van a szövetkezetnek s az egész népgazdaságnak. Az, hogy takarmányszűke miatt, s az állattenyésztésen belüli ésszerűtlen gazdálkodás következtében nem tudta meghízlalni a tsz azt a 10 disznót melyet ez év harmadik hónapjában beadási kötelezettsége teljesítésére le kellett volna adni. És nincs biztosítva az sem, hogy a nyolcadik hónapban ismét 6 hízott disznót és az elmaradott tizet is meghízlalják a gerjeniek és beadják az államnak ennyit erről. MIa tovább vizsgáljuk ezt a kérdést, lépten-nyomon azt állapíthatjuk meg, hogy az illetékesek olyan hibát követtek el, amit rövid idő alatt bizony bajos lesz jóvátenni. Agitálták a tsz-t az állattenyésztési terv túlteljesítésére, azt meg nem nézték meg, hogy mi van a mindenáron való túlteljesítés mögött, hogy egyáltalán megvan-e a feltétele. Súlyosbítja a helyzetet, a járási és megyei mezőgazdasági vezetők felelősségét az, hogy a gerjeni Vörös Nap Termelőszövetkezet tagjai jónéhányszor javasolták, hogy a mennyiség rovására, a minőség javára, csökkentsék az állatállományt. Erről azonban nemrég hallani sem akartak, még maga Markovics János elvtárs, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője sem. Félreértés ne essék, nem azt akarjuk bizonyítani, hogy az állatállományt csökkenteni kell. Sőt, határozottan állítjuk ismét, hogy tegnap is, ma is, meg holnap is dolgozó népünk élelmiszerellátása javításának egyik elengedhetetlenül fontos feltétele az állattenyésztés fejlesztése, az állatok hozamának a növelése. Csupán a módszerben van a jelen esetben hiba. Egyszerűen arrólvan szó, hogy semmi szükség sincs a terv olyan túlteljesítésére amelynek egy kis közösség és az egész népgazdaság kárát látja. Azt javasoljuk, a közeljövőben a terv túlteljesítését szorgalmazók ezt is vegyék figyelembe. Tisztiklub avatás Tamásiban Az elmúlt napokban került sor Tamásiban a tisztiklub felavatására. A helyőrség az épületet teljesen restaurálta és saját erejéből színpaddal és egyéb felszereléssel látta el. Klubszoba, játékterem és könyvtár áll a belépő rendelkezésére. A honvédség módot nyújt arra, hogy a polgári lakosság is részt vegyen a tisztiklub életében. A szórakoztató játékok mellett rendszeres lesz a filmvetítés, az ismeretterjesztő előadások tartása. A tisztiklub avatóünnepségén részt vettek a község üzemeinek, vállalatainak, hivatalainak dolgozói is. Az avatóünnepségen a néphadsereg „Vörös csillag’’ érdemrenddel kitüntetett központ együttese lépett fel. A népi zenekart Pécsi József vezényelte, a műsorban közreműködött Táncsics Mária, Köves Ernő Toroczkói Tihamér és még mások. MAGYARSZÉKI JÓZSEF. Hosszúlejáratú hitelt kapnak a termelőszövetkezetek a silóépítéshez A takarmánybázis növelésének elősegítésére a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok állandó jellegű silóépítkezéseit — saját eszközeik kiegészítéseként — az állam hosszúlejáratú hitellel támogatja. Az igényelhető hitel felső határa köbméterenként 80 forint. Az engedélyezett hitelt évi egyszázalékos kamat mellett 1961 október 1-től kezdődően 1966 szeptember 30-ig 5 egyenlő részletben kell visszafizetni. Ha a termelőszövetkezet az állandó jellegű silót teljes egészében saját erőből építi, az anyagár visszatérítését a bank az elszámolási számlán javára írja. Hozxászólás a második ötéves terv irányelv-tervezetéhez 3, A Bonyhádi Cipőgyár kommunistái tanulmányozzák a második ötéves terv irányelveit A második ötéves terv vitára bocsátott irányelvtervezete az egész országban nagy érdeklődést ébresztett. Sok üzemben máris kezdik számba venni azokat a feladatokat, amelyeknek megvalósításával az üzem hozzájárul új ötéves tervünk teljesítéséhez. Az irányelvek népszerűsítése komoly feladatot ró a pártszervezetekre, hiszen a kommunisták kötelessége elsősorban a dolgozók érdeklődésének felkeltése, az alkotó vita kibontatkoztatása. A Bonyhádi Cipőgyár kommunistái előtt annak idején Szabó István elvtárs, a járási pártbizottság első titkára ismertette a második ötéves terv irányelveit. Az érdeklődés azóta sem csappant, sőt fokozódik, ami természetes is. A cipőgyári termékek termelése az irányelvek szerint 1960- ra 16 százalékkal növekszik. A Bonyhádi Cipőgyár dolgozóit, a párttagokat és a pártonkívülieket, a műszakiakat és a fizikai dolgozókat egyaránt ez érinti és természetesen ez érdekli a legjobban. Számukra az a legfontosabb kérdés, hogy üzemük hogyan járulhat hozzá a cipőipar előtt álló feladatok teljesítéséhez. Kovács Béla elvtárs, a pártszervezet titkára elmondta, hogy rövidesen, még május 15-ig, tartanak egy aktíva értekezletet, amelyen a pártvezetőség tagjai, a pártcsoportbizalmiak, s a kommunista műszakiak vesznek részt. Ezen az értekezleten azt beszélik meg, hogy az üzem miképpen tudja megvalósítani a második ötéves tervben reá háruló feladatokat. Az értekezletnek a célja elsősorban nem az irányelvek általános elemzése, taglalása, inkább azok a gyakorlati javaslatok kerülnek előtérbe, amelyek megkönnyítik a terv teljesítését. Helyes, hogy a pártszervezet elsősorban az üzem szempontjából foglalkozik az irányelvekkel. Ugyanakkor azonban nem maradhat el a tervezet általános, minden részletet felölelő elemzése sem. Annak, hogy a kommunisták az irányelvek iránt kellőképpen felkeltsék a dolgozók érdeklődését, az a feltétele, hogy maguk a pártvezetőségi tagok, a pártcsoportbizalmiak, s a népnevelők jól ismerjék, s elmélyülten tanulmányozzák a tervezetet. Ebben nincs is hiba. A sajtóban olvasták, a rádióból pedig hallották az irányelveket. Odry Károly elvtárs, a termelési osztály vezetője a járási pártbizottság megbízásából Grabócon ismertető előadást is tartott róluk. Felfigyeltek a részletekre is. Észrevették, hogy az irányelvtervezet fokozott mértékben a szocialista országok közötti kooperáción alapszik. Az, hogy a vezetőségi tagok tanulmányozták az irányelveket, magában nem elégséges. Az is szükséges, hogy minél többet beszéljenek erről a dolgozókkal, s propagálják új tervüket. Bármilyen téma ad erre lehetőséget. A mostani árleszállítást nagy megelégedéssel üdvözölte mindenki. Sokat beszéltek róla egymás között a dolgozók. Népnevelő számára önként adódó téma ez is, hiszen az új ötéves terv időszakénak egyik jellemzője a reálbérek állandó emelkedése lesz. Az egyéni beszélgetések ilyen formán hozzájárultak a dolgozók érdeklődésének fokozásához, s azt eredményezik, hogy magukénak érzik a tervet, s lelkesen dolgoznak annak megvalósításáért. Meggyorsult az építkezés a Paksi Konzervgyárban Alig egy hónappal ezelőtt írtunk a Paksi Konzervgyár építkezéséről. Akkori arról számoltunk be, hogy súlyos a lemaradás az építkezésen, a lemaradás fő oka a rossz munkaszervezés, laza munkafegyelem. A lemaradás komoly mértékben veszélyezteti az új konzerv, gyártási idény beindulását a gyárban. Most ismét ellátogattunk az építkezésre, megnézni, mennyiben változott azóta a helyzet. Az építkezés képe egészen más, mint akkor. A kőművesek már az emeleti falakat húzzák. — „Holnapra feljutunk a falegyenig” — mondja Wiedemann elvtárs, a brigád vezetője. És a brigád keze alatt szemlátomást nőnek a falak ma még alig vannak feljebb a fél magasságnál, de egy nap alatt felfalazzák egészen. Utánuk az ácsok jönnek, akik persze, nem akkor kezdenek dolgozni, jóformán csak felszerelik az előre elkészített, máshornét kibontott és leszabott, összeállított zsalutáblákat. Majd a jövő hét elején, két nap alatt helyükre emelik a vasbeton födémgerendákat. Új módszerrel dolgoznak, a tervek szerint faállványt kellett volna építeniük a beemeléshez, azonban az erre szükséges faanyagot megtakarítják, olyan emelőszerkezetet állítanak össze amelynek segítségével kevés faanyag felhasználásával tudják helyükre emelni a vasbetongerendákat. A Közületi Döntő Bizottságnál lefolyt tárgyaláson újabb határidőt július 31-én tűzték ki a raktár teljes elkészítéséhez. Ezt a határidőt be tudják tartani az építők, sőt, a munka üteme most olyan, hogy előbb is elkészülhetnek az építkezéssel. Úgy tervezik, hogy a raktár alagsori és földszinti részét már június 5-én teljesen készen adják át a gyárnak. A múlt hónapban tartott termelési értekezleten született meg az építkezés dolgozóinak ez a felajánlása. Ezen az értekezleten beszélték meg, hogyan kell kijavítani az eddigi hibákat, hogyan javítsák meg a munkaszervezést, a munkafegyelmet. Több dolgozó — elsősorban a kommunisták — szólalt fel, hogy nem lehet tűrni tovább a lógást, a lazaságokat. A becsületes dolgozók élesen ítélik el azokat, akik gyakran mulasztanak igazolatlanul, de a munkaidőt sem használják ki megfelelően. Egy hónap óta új építésvezető került az építkezés élére, Rottler János elvtárs. Nagymértékben köszönhető az ő jó munkaszervezési módszerének, hogy gyorsan halad előre az építkezés. Néhány hét óta ismeretlen az állásidő az építkezésen. Minden brigád zavartalanul végzi munkáját, egymást nem akadályozzák a brigádok. Nagy Lajos elvtárs, az ácsbrigád vezetője úgy vélekedik, hogyha kezdettől fogva így szervezték volna a munkát, már tavaly elkészült volna a raktár. Az ő brigádjuk a munkaidő minden percét kidolgozta az elmúlt hónapban. Az építkezés dolgozói tehát eredményesen küzdenek a munkák gyors befejezéséért, bebizonyítva azt, hogy le lehet küzdeni a nehézségeket ha nem igyekeznek minden hibát az objektív okokkal megmagyarázni.