Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-15 / 140. szám

4 TOLNAI NAPLÓ VITA Merre tart a Falu­színház ? Elgondolkoztató, sőt mond­hatnám elszomorító is arról vi­tatkozni, hogy jópár éves sze­replés után „Merre tart a Faluszínház“. Nem is vitat­kozni kell talán, hanem a lehe­tő legsürgősebben meg kell ta­lálni a hibák okozóit az­ irá­nyító szerveket, legyen az akár a Faluszínház országos igaz­gatósága, vagy pedig a megyei népművelési osztály, ők mond­ják el, hogy vajon ki a fele­lős azért, hogy a mennyiségre való egyoldalú törekvés az anyagiasság lépett fel a Falu­színház falut felemelő munká­jában. Mindkét szervet, vélemé­nyem szerint, azzal bízta meg a párt, hogy munkájukon ke­resztül fokozatosan változtas­sák meg az emberek világnéze­tét, szélesítsék azok általános műveltségét, emeljék öntuda­tát, gazdagabbá, sokoldalúbbá tegyék dolgozóink életét. Va­lóban a Faluszínház mostani szerepléseivel nem tudja be­tölteni ezt a hivatást. Egy­részt rossz a műsorpolitikája, mert nem veszi figyelembe az emberek igényeit, másrészt azért, mert a díszletek és a jel­mezek eléggé kopottak. Megyénk dolgozóinak egyre fokozódó kulturális igényei megkövetelik azt, hogy a szín­ház munkájában, műsorpoliti­kájában minőségi változást esz­közöljenek. Ha ezt nem ten­nénk, tagadnánk népi demokrá­ciánkban elért kulturális fej­lődésünket, amiben az Állami Faluszínháznak is igen nagy része van. Néhány évvel ezelőtt és a közelmúltban is ünnepnapként számított, ha egy községben a Faluszínház szerepelt. Zsúfo­lásig megteltek a nézőterek és egy-egy ilyen szereplés után virággal köszöntötték a színé­szeket és nem egy esetben, pél­dául Tengelicen a tsz, Sióagár­­don az egész község látta ven­dégül a társulatot. Mindezen felül komoly politikai eredmé­nyeket is értek el. Része van a színháznak a harci tsz, a nagydorogi tsz, a szekszárdi Gőgös Ignác Tsz megalakulá­sában is. Nagy eredménye a színháznak az is, hogy Bony­­h­ádon, Szekszárdon, Pakson és egy sor községben megte­remtették és segítették a kul­­túrcsoportokat. Hiba lenne tehát most a színház részéről azon vitatkoz­ni, hogy a megszült gyermek miért él. Más kérdés azonban az, hogy a nevelés nélkül ha­gyott gyermek most vissza­­vissza felesel. Ilyen eset ma már a nevelést elhanyagoló maradi szülőknél fordul elő. Nem szabad a közönséget le­becsülni a szervezésnél sem, mint ahogy nem szabad meg­sérteni a vendéglátó kultúrott­hont túl sok követeléssel. Min­­d­enre van és legyen idő. Az eddiginél sokkal jobban be kell kapcsolni a társadalmi és tömegszervezeteket ebben a munkába. Meg kell szerettetni velük az ő színházukat, mint ahogy ezt egynéhány község­ben sikerült is elérni. A tapasz­talat itt is azt mutatja, hogy a szervezésre rendelkezésre álló idő­ túl rövid, kevés ember végzi azt és ezért a munkát a kapkodás, a fejetlenség, a kö­vetelőzés és a meg nem értés jellemzi. Ilyen eset volt példá­ul Bonyhádon, amikor azon vi­tatkoztak, hogy a színpadon lévő négy széket ki köteles le­venni. Ezzel a problémával a járási tanács elnökéhez for­dultak. A színház további munkájá­ban segítsenek a népművelési szervek, de nem utolsó sorban a tanácsok is, akik gazdái a saját községük kultúrmunká­­jának. A tanácsok legfonto­sabb tennivalója ebben az ügy­ben, hogy a leghatározottabban visszautasítják az igazságtalan rágalmakat és a színház mun­kájának lebecsülését. Az ilyen hangok kárára vannak kultu­rális fejlődésének. Helyette egy-egy előadás után helyet kell adni a jóhiszemű egészsé­ges, hozzáértő bírálatnak, mert ez fejleszti a dolgozók kritikai érzékét és nagymértékben se­gítik a színház dolgozóinak munkáját. Az első ilyen meg­beszélés a színház és a dolgo­zók között megoldja a hely­árak reális megállapítását is. A népművelési ügyvezetők a kultúrházak igazgatói is tart­ják kötelességüknek segíteni a színház munkáját. Egyszer és mindenkorra szakítani kell az­zal a helytelen nézettel, hogy a Faluszínháznak van szerve­zője, ő azért kap fizetést, hát végezze a munkáját. Egy em­ber csak egy ember, ha nem segítjük, csak fél Munkát tud­­végezni és a falu kulturális nevelésének ügye mindannyi­unk feladata. Az a nézet is ká­ros hogy a bevételt majdnem mind elviszik, bevételi tervet csak saját rendezéssel lehet teljesíteni. A Faluszínház nem minden nap jön és meg kell találni a módot arra, hogy sze­replése ne ütközzön semilyen más rendezvénnyel. Egy-egy társulat, amikor megyénkbe érkezik szereplés­re, ez azt is jelenti, hogy ez alatt a gazdái vagyunk a szereplő társulatnak. Nem olyan gazdái, akik csak ütem­tervet készítünk számukra és mankóként kezükbe adják azt, hanem állandóan törődünk ve­lük, szemmel kísérjük munká­jukat és ha baj van velük az elkövetett hibát azonnal, és nem későn, orvosoljuk. A hibák még nem nagyok, ki lehet azokat javítani, ha a jövőben a népművelési szervek egy úton tartanak a Faluszín­házzal. Blénesi Kálmán Bonyhád. Séta a boltokban másfél hónappal az árleszállítás után Másfél hónap telt el azóta, mióta pártunk és kormányza­tunk közzétette és megvalósí­totta a részleges árleszállítást. Az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség vezetőjével, Halász elvtárssal végigjártuk a bony­hádi boltokat, hogy megnézzük miként hajtották végre a ke­reskedelmi dolgozók ezt a ren­deletet. A nagy hajrá­munka után most másfél hónappal újra fe­lülvizsgálta az ÁKF, hogy az akkor észlelt mulasztásokat rendbehozták-e vajon a boltve­zetők, kellően ellenőrizték-e a rendelet jó végrehajtását az az irán­yító szervek? Az ered­mény kétségkívül jó és biztató. Mindössze két boltban talál­koztunk olyan jelenséggel, amely gondosabb munkával, jobb ellenőrzéssel elkerülhetők lettek volna. A súlyosbi­ eset a bonyhádi körzeti földműves­szövetkezet maradékboltjában volt, ahol 13 áruféleségben, összesen 80 darabnál volt hely­telen a beárazás a fogyasztók rovására. A másik már ke­vésbé súlyos eset, a 34-es szá­mú népboltnál fordult elő, mi­kor egy inget 75 forintos árban áraztak be 68 forint helyett és egy inget 90.30 forint helyett 95 forintra áraztak. Ennél a boltnál, ahol a dolgozók mind­annyian a belkereskedelem ki­váló dolgozói, sokkal inkább latba esik ez a felületes mun­ka. Kiváló dolgozóktól többet várunk. Igen örvendetes az a jelen­ség, hogy a bonyhádi boltok­ban az árleszállított árukból igen nagy mennyiség áll a vá­sárlók rendelkezésére és így nem kell félni attól, hogy ezek a készletek hamar kifogynak. Az egyik boltban egy igen érdekes szemléltető táblát ta­láltunk, melyen a következő volt felírva: „Az árleszállítás eredményeként a vásárló dolgo­zók 36 000 forint értékhez ju­tottak május hónapban a tex­ti­lboltban. Ezen összegből a következőket vásárolhatják: 33 darab férfiöltönyt, vagy 75 darab gyermeköltönyt, vagy 20 férfi boxcsizmát, vagy 90 pár félcipőt, vagy 20 női kabá­tot, vagy 120 pár női cipőt.“ Íme konkrét adat arra vonat­­kozóan, hogy az árleszállítás komoly megtakarítást jelent a dolgozóknak. Arató e­seményműtor 1893 június 15-én halt meg Erkel Ferenc, a magyar ope­­ra és zene­­irodalom ki­váló alakja, többek kő­bán, Hunyadi László és a Dózsa György operák szerzője» a TD ó ni; JUNIUS tő Péntek Jolán A Magyar Rádió pályázati felhívása A Magyar Rádió naponta tíz nyelven sugároz a világ min­den­ részébe adásokat. A kül­földről érkező levelek sok kér­dést tartalmaznak a magyar életre vonatkozóan. Ezért pá­lyázatot hirdetünk olyan érde­kes, szép beszámolókra, írá­sokra, amelyek a magyar élet valamilyen területéről adnak képet, a pályázó saját élmé­nyei, munkahelyén szerzett ta­pasztalatai alapján. A beszá­molók bármilyen témáról szól­hatnak, mégis a téma kiválasz­tásának megkönnyítésére is­mertetünk néhány kérdést a külföldi hallgatók leveleiből! Hogyan élnek a magyar mun­kások? Van-e munkanélküli­ség Magyarországon? Hogyan töltik szabadidejüket? (Fran­cia és osztrák hallgatók leve­leiből.) Milyen az iskolás gyermekek helyzete? Milyen kérdések fog­lalkoztatják a magyar ifjúsá­got? (Nyugatnémet hallgatók leveléből.) Hogyan élnek a magyar nők, milyen problémák foglal­koztatják őket? Milyen a divat Magyarországon? (Angol hall­gató leveléből.) Milyen az orvosok, az értel­miségiek helyzete Magyaror­szágon? (Finn hallgató levelé­ből.) Milyen a kulturális élet Magyarországon? Milyen fil­mek, színdarabok érdeklik a magyar közönséget? Melyek a legnépszerűbb könyvek, folyó­iratok? (Olasz hallgató levelé­ből.) A pályázaton bárki részt ve­­het, aki kedvet érez arra, hogy saját élményei alapján beszá­moljon a magyar élet egy-egy jellegzetes vonásáról. A pályá­zatra beküldött írások terje­delme 3—4 gépelt oldal lehet. A pályázaton résztvevő leg­jobb írásokat díjazzuk: I. díj: 2000 forint, II. díj: 1000 forint, III. díj: (6 darab) 500— 500 forint. A pályázat beküldésének ha­tárideje október 1. A névvel, címmel és munka­hely-megjelöléssel beküldött pályázatokat a következő cím­re kérjük: Magyar Rádió, Idegennyelvű Adások Főosztálya. HÍREK — A bonyhádi járási műve­lődési ház vezetősége gyűjtést indított jelmeztárának gyara­pítására. Szép eredmények van­nak máris. Több kemény ka­lap, cilinder, női kalapok, le­gyezők, stb. gazdagítják már a kultúrház jelmeztárát. A ve­zetőség azért rendezi a gyűj­tést, hogy egy-egy színdarab alkalmával kevesebb ruhát kelljen pénzért kölcsönözni. Az Országos Műszaki Könyv­tár eddigi szaktanácsadó szol­gálatát textil­vegyészeti szakta­nácsadással egészítette ki. A textilvegyészeti szaktanácsadó minden hét keddjén 17 órától 19 óráig áll az olvasók rendelke­zésére. — Július 1-én a Paksi Köz­ponti Művészegyüttes Bogyisz­­lón vendégszerepel, a Tanítónő című drámával. A bevételt az árvízkárosultak megsegítésére ajánlják fel. — A független brit filmipar állandóan veszteséggel dolgo­zik. A mozik bevétele állandó­an csökken és az elmúlt év­ben kibocsátott 33 film közül csak 15 hozott nyereséget. A független filmipart pénzelő szervezet igazgatója kijelentet­te, hogy a következő évben A­n­gliában készülő filmeket részben, vagy egészben ameri­kai, vagy amerikai ellenőrzés alatt álló társaságok pénzbeli támogatásával gyártják.­­ A berlini Motoripari Tu­dományos Műszaki­­ Irodában néhány ésszerűsítést dolgoztak ki, mely a Moped SR 1 zavaró szívászörejét és a­ kipuffogás zaját küszöböli ki. Az újítás egy szívástompító felszerelésé­ből és a kipuffogó gáz útjának meghosszabbításából áll. Ezt a munkát az illetékes műhelyek csekély ráfordítással el tudják végezni. i­dőj­ár­á* Várható időjárás: Változó fel­hőzet, több helyen, főleg a dél­utáni órákban záporeső, ziva­tar, mérsékelt, időnként élén­­kebb szél. A meleg idő tovább tart. Várható legalacsonyabb hőmérséklet 11—17, legmaga­sabb 25—28. MOZI GARAY-FILMSZÍNHÁZ Jú­nius 14—17, csütörtöktől vasár­napig: MERÉNYLET A KI­KÖTŐBEN. Izgalmas szovjet játékfilm egy kémbanda lelep­lezéséről. Előadások kezdete vasár- és ünnepnap: fél 4, 6 és fél 9-kor. Hétköznap: 6 és fél 9 órakor. KERTMOZI. Június 15—17, péntektől vasárnapig: JÓREG­­GELT. Derűs szovjet film mai fiatalokról. - TOTÓN/ 1956 JÚ­NIUS 15. SPOR­T Látogatás egy általános iskola testnevelő óráin Napjainkban sok szó esik az iskolai testnevelésről. A sajtó és a rádió állandóan foglalko­zik az iskolai testneveléssel, mint napjaink legégetőbb sport­problémájával. Hogy néz ki a helyzet ezzel kapcsolatban me­gyénkben? A Megyei Tanács Oktatási Osztályán minden bizonnyal részletes és megbízható tájé­koztatást kaptunk volna, de mi inkább a helyszínen győződ­tünk meg, hogy egy vidéki ál­talános iskolában a nevelők a testnevelési órákat milyen fel­készüléssel és színvonalon tart­ják meg. Egy „eldugott” helyet néz­tünk meg: Felsőnánát. A szép, modern iskolában az igazgató­tól — Arató Vilmostól — meg­tudjuk, hogy éppen jókor ér­keztünk, mert a felsőtagozat­ból a fiúknak és a lányknak is van testnevelő órájuk. Kezdődik az óra: Az iskola udvarán a kosár- és röplabda­­pálya azt bizonyítja, hogy a ta­nulókkal foglalkoznak és rend­szeresen sportolnak. A lányok Mónok Anna nevelő vezetésé­vel az óra első részében készül­nek az évvégi tornavizsgára. A fiatal nevelőnő — ha esetleg a tanulók eltévesztik— rögtön se­gítségükre siet, kedves, meleg szavakkal magyaráz, tanít, ok­tat. Ennek eredménye a fiatal lányok feltűnően jó mozgása. Szinte valamennyi megmozdu­lásuk, gyakorlatuk a lelkiisme­retes foglalkozást, a nevelő jó munkáját tükrözi. Az egész órát a jó felkészülés és a fe­gyelem jellemezte. Érdemes még megemlíteni azt is — ami a megye legtöbb iskolájában is fennáll — a lányok mind tornaruhában vettek részt az órán. A sportpályán Arató Vilmos, az iskola igazgatója tartja a testnevelési órákat a fiúknak. A bemelegítő gyakorlatok után a fiúk 50, illetve 60 méter­­rés futást végeznek időre. Ezt követi a gránátdobás gyakor­lata, ahol több fiú egészen jó eredményt ér el. (Volt egy 62 méteres dobás.) A sportpályáról hazafelé me­net, majd később bent az isko­lában az iskolai testnevelés problémáiról beszélgetünk. Ér­dekes dolgokat tudunk meg. Arató Vilmos elmondja, hogy mindig szerette a sportot, szí­vesen foglalkozott a gyerme­kekkel, de az iskolai sport je­lentőségét és fontosságát csak egy év óta látja — mióta részt­­vett Tatán a kéthetes sport­köri vezetőképző tanfolyamon. Lassan előkerülnek az óraren­dek, óravázlatok, tervek és az igazgató, valamint Monok An­­­na feltűnő tájékozottságról teszi tanúságot. A nevelőnőt meg­kérdezzük, szakmailag a fejlő­dést, hogyan biztosítja, válasza egyszerűen hangzik. „Ha bár­milyen problémám van, vagy segítségre van szükségem az igazgató elvtárshoz fordulok és ő mindig segít. Igen sok segít­séget nyújtott munkánkhoz a járási és megyei szakfelügyelői látogatás.’’ — Az iskola felszerelése elég­gé hiányos volt az elmúlt idő­ben, — mondja Arató Vilmos, — de ezen is segítettünk. Sző­nyeget és egyéb szereket házi­lag készítettünk. A közeljövő­ben kapunk a megyei oktatási osztálytól két mászókötelet és két tornapadot, így lassanként az iskola sportfelszerelése tel­jes lesz. Búcsúzunk a felsőnánai álta­lános iskola nevelőitől, tanulói­tól. Azzal az érzéssel távozunk, hogy Felsőnánán jó munkát végeznek­ a nevelők, a tanulók. A testnevelés igazi célját valósít­ják meg az iskolájukban. To­vábbi jó munkát és sikereket kívánunk­­ a felsőnánaiaknak. — NY. I. — Sióagárd—Tolnai Vörös Lobogó 3:2 (8,10,10, 9,10) városi röplabdabajnokság Vasárnap délután került sor a két sportkör csapatainak ta­lálkozójára. Az első játszmá­ban a vendégek vezetnek 5:2- re, de Sióagárd egyenlít és 6:6 után már nem vitás a győze­lem. A II. játszma ismét csak az elején bővelkedik izgalmak­ban, a hajrát Tolna nem bírja. Már 2:0! Sióagárd ekkor egy rosszul sikerült cserét alkalmaz, a já­ték csapkodóvá ,idegessé válik. Tolna biztosan egyenlít. Következik a döntő játszma. Sióagárd már 14:2-re vezet, mikor a Vörös Lobogó minden erejét összpontosítva, megpró­bálja a lehetetlent. Már-már úgy látszik, hogy sikerül egyenlíteni, mikor a sióagárdi Leitkám leütése megpecsételi a mérkőzés sorsát. j Bírálat: Mindvégig élvezetes, olykor színvonalas mérkőzést vívott egymással a két csapat és a minimális formakülönb­ség megérdemelt hazai győ­zelmet hozott. SZELECZKY MIHÁLY levelező. Barátságos ökölvívómérkőzés Dunaföldváron Az elmúlt vasárnap a Buda­pesti Vasas ökölvívó csapata látogatott el Dunaföldvárra, ahol a Dunaföldvári Honvéd ökölvívó csapatával mérkőzött. Az ökölvívó versenyen — mely a Szpartakusz székházá­ban került lebonyolításra — 300 néző vett részt. Végeredmény­ben a Dunaföldvári Honvéd ökölvívói 7:5 arányban győz­ték le a Budapesti Vasas ököl­vívó együttesét. Június 17-én ugyancsak egy budapesti csapat , az Alumi­­niumgyár csapata vendégszere­pelt Dunaföldváron. A mérkő­zés délután 14 órakor kezdő­dik a Szpartakusz Székházban, RÉVÉSZ JÁNOS levelező. Apró hirdetések A Szekszárdi Vasipari Válla­lat azonnali belép­ésre felvesz ASZTALOS szakmunkásokat. A SZEKSZÁRDI VASIPARI VÁLLALAT autó, motorkerék­pár, kerékpár fényezését, autó­kárpitozást vállal. VILLANYSZERLŐ szakmun­kást felvesz MEGYEVILL, Szekszárd, Garay­ tér 14. A hó folyamán megnyitandó kerthelyiségünkbe KERESÜNK szezon végéig 3 tagú jazz zene­kart és egy szakképzett fel­szolgálót. Érdeklődni lehet Ta­mási és Vidéke Körzeti FMSZ. Telefon: 56. NŐI fodrászüzletemet elköl­tözés miatt, fizetési kedvez­ménnyel, sürgősen eladom. — Nagyné, Bátaszék, Árpád 8. TOLNAI NAPLÓ Az MDP Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács Lapja. Szerkeszti a Szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: GYŐRE JÓZSEF Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20—10. Kiadóhivatal telefonszáma: 20—11. A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlapkézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél. _ Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Nyomdáén felül: Odenka Rezső. Telefon: 21—21.

Next