Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-15 / 140. szám
4 TOLNAI NAPLÓ VITA Merre tart a Faluszínház ? Elgondolkoztató, sőt mondhatnám elszomorító is arról vitatkozni, hogy jópár éves szereplés után „Merre tart a Faluszínház“. Nem is vitatkozni kell talán, hanem a lehető legsürgősebben meg kell találni a hibák okozóit az irányító szerveket, legyen az akár a Faluszínház országos igazgatósága, vagy pedig a megyei népművelési osztály, ők mondják el, hogy vajon ki a felelős azért, hogy a mennyiségre való egyoldalú törekvés az anyagiasság lépett fel a Faluszínház falut felemelő munkájában. Mindkét szervet, véleményem szerint, azzal bízta meg a párt, hogy munkájukon keresztül fokozatosan változtassák meg az emberek világnézetét, szélesítsék azok általános műveltségét, emeljék öntudatát, gazdagabbá, sokoldalúbbá tegyék dolgozóink életét. Valóban a Faluszínház mostani szerepléseivel nem tudja betölteni ezt a hivatást. Egyrészt rossz a műsorpolitikája, mert nem veszi figyelembe az emberek igényeit, másrészt azért, mert a díszletek és a jelmezek eléggé kopottak. Megyénk dolgozóinak egyre fokozódó kulturális igényei megkövetelik azt, hogy a színház munkájában, műsorpolitikájában minőségi változást eszközöljenek. Ha ezt nem tennénk, tagadnánk népi demokráciánkban elért kulturális fejlődésünket, amiben az Állami Faluszínháznak is igen nagy része van. Néhány évvel ezelőtt és a közelmúltban is ünnepnapként számított, ha egy községben a Faluszínház szerepelt. Zsúfolásig megteltek a nézőterek és egy-egy ilyen szereplés után virággal köszöntötték a színészeket és nem egy esetben, például Tengelicen a tsz, Sióagárdon az egész község látta vendégül a társulatot. Mindezen felül komoly politikai eredményeket is értek el. Része van a színháznak a harci tsz, a nagydorogi tsz, a szekszárdi Gőgös Ignác Tsz megalakulásában is. Nagy eredménye a színháznak az is, hogy Bonyhádon, Szekszárdon, Pakson és egy sor községben megteremtették és segítették a kultúrcsoportokat. Hiba lenne tehát most a színház részéről azon vitatkozni, hogy a megszült gyermek miért él. Más kérdés azonban az, hogy a nevelés nélkül hagyott gyermek most visszavissza felesel. Ilyen eset ma már a nevelést elhanyagoló maradi szülőknél fordul elő. Nem szabad a közönséget lebecsülni a szervezésnél sem, mint ahogy nem szabad megsérteni a vendéglátó kultúrotthont túl sok követeléssel. Mindenre van és legyen idő. Az eddiginél sokkal jobban be kell kapcsolni a társadalmi és tömegszervezeteket ebben a munkába. Meg kell szerettetni velük az ő színházukat, mint ahogy ezt egynéhány községben sikerült is elérni. A tapasztalat itt is azt mutatja, hogy a szervezésre rendelkezésre álló idő túl rövid, kevés ember végzi azt és ezért a munkát a kapkodás, a fejetlenség, a követelőzés és a meg nem értés jellemzi. Ilyen eset volt például Bonyhádon, amikor azon vitatkoztak, hogy a színpadon lévő négy széket ki köteles levenni. Ezzel a problémával a járási tanács elnökéhez fordultak. A színház további munkájában segítsenek a népművelési szervek, de nem utolsó sorban a tanácsok is, akik gazdái a saját községük kultúrmunkájának. A tanácsok legfontosabb tennivalója ebben az ügyben, hogy a leghatározottabban visszautasítják az igazságtalan rágalmakat és a színház munkájának lebecsülését. Az ilyen hangok kárára vannak kulturális fejlődésének. Helyette egy-egy előadás után helyet kell adni a jóhiszemű egészséges, hozzáértő bírálatnak, mert ez fejleszti a dolgozók kritikai érzékét és nagymértékben segítik a színház dolgozóinak munkáját. Az első ilyen megbeszélés a színház és a dolgozók között megoldja a helyárak reális megállapítását is. A népművelési ügyvezetők a kultúrházak igazgatói is tartják kötelességüknek segíteni a színház munkáját. Egyszer és mindenkorra szakítani kell azzal a helytelen nézettel, hogy a Faluszínháznak van szervezője, ő azért kap fizetést, hát végezze a munkáját. Egy ember csak egy ember, ha nem segítjük, csak fél Munkát tudvégezni és a falu kulturális nevelésének ügye mindannyiunk feladata. Az a nézet is káros hogy a bevételt majdnem mind elviszik, bevételi tervet csak saját rendezéssel lehet teljesíteni. A Faluszínház nem minden nap jön és meg kell találni a módot arra, hogy szereplése ne ütközzön semilyen más rendezvénnyel. Egy-egy társulat, amikor megyénkbe érkezik szereplésre, ez azt is jelenti, hogy ez alatt a gazdái vagyunk a szereplő társulatnak. Nem olyan gazdái, akik csak ütemtervet készítünk számukra és mankóként kezükbe adják azt, hanem állandóan törődünk velük, szemmel kísérjük munkájukat és ha baj van velük az elkövetett hibát azonnal, és nem későn, orvosoljuk. A hibák még nem nagyok, ki lehet azokat javítani, ha a jövőben a népművelési szervek egy úton tartanak a Faluszínházzal. Blénesi Kálmán Bonyhád. Séta a boltokban másfél hónappal az árleszállítás után Másfél hónap telt el azóta, mióta pártunk és kormányzatunk közzétette és megvalósította a részleges árleszállítást. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetőjével, Halász elvtárssal végigjártuk a bonyhádi boltokat, hogy megnézzük miként hajtották végre a kereskedelmi dolgozók ezt a rendeletet. A nagy hajrámunka után most másfél hónappal újra felülvizsgálta az ÁKF, hogy az akkor észlelt mulasztásokat rendbehozták-e vajon a boltvezetők, kellően ellenőrizték-e a rendelet jó végrehajtását az az irányító szervek? Az eredmény kétségkívül jó és biztató. Mindössze két boltban találkoztunk olyan jelenséggel, amely gondosabb munkával, jobb ellenőrzéssel elkerülhetők lettek volna. A súlyosbi eset a bonyhádi körzeti földművesszövetkezet maradékboltjában volt, ahol 13 áruféleségben, összesen 80 darabnál volt helytelen a beárazás a fogyasztók rovására. A másik már kevésbé súlyos eset, a 34-es számú népboltnál fordult elő, mikor egy inget 75 forintos árban áraztak be 68 forint helyett és egy inget 90.30 forint helyett 95 forintra áraztak. Ennél a boltnál, ahol a dolgozók mindannyian a belkereskedelem kiváló dolgozói, sokkal inkább latba esik ez a felületes munka. Kiváló dolgozóktól többet várunk. Igen örvendetes az a jelenség, hogy a bonyhádi boltokban az árleszállított árukból igen nagy mennyiség áll a vásárlók rendelkezésére és így nem kell félni attól, hogy ezek a készletek hamar kifogynak. Az egyik boltban egy igen érdekes szemléltető táblát találtunk, melyen a következő volt felírva: „Az árleszállítás eredményeként a vásárló dolgozók 36 000 forint értékhez jutottak május hónapban a textilboltban. Ezen összegből a következőket vásárolhatják: 33 darab férfiöltönyt, vagy 75 darab gyermeköltönyt, vagy 20 férfi boxcsizmát, vagy 90 pár félcipőt, vagy 20 női kabátot, vagy 120 pár női cipőt.“ Íme konkrét adat arra vonatkozóan, hogy az árleszállítás komoly megtakarítást jelent a dolgozóknak. Arató eseményműtor 1893 június 15-én halt meg Erkel Ferenc, a magyar opera és zeneirodalom kiváló alakja, többek kőbán, Hunyadi László és a Dózsa György operák szerzője» a TD ó ni; JUNIUS tő Péntek Jolán A Magyar Rádió pályázati felhívása A Magyar Rádió naponta tíz nyelven sugároz a világ minden részébe adásokat. A külföldről érkező levelek sok kérdést tartalmaznak a magyar életre vonatkozóan. Ezért pályázatot hirdetünk olyan érdekes, szép beszámolókra, írásokra, amelyek a magyar élet valamilyen területéről adnak képet, a pályázó saját élményei, munkahelyén szerzett tapasztalatai alapján. A beszámolók bármilyen témáról szólhatnak, mégis a téma kiválasztásának megkönnyítésére ismertetünk néhány kérdést a külföldi hallgatók leveleiből! Hogyan élnek a magyar munkások? Van-e munkanélküliség Magyarországon? Hogyan töltik szabadidejüket? (Francia és osztrák hallgatók leveleiből.) Milyen az iskolás gyermekek helyzete? Milyen kérdések foglalkoztatják a magyar ifjúságot? (Nyugatnémet hallgatók leveléből.) Hogyan élnek a magyar nők, milyen problémák foglalkoztatják őket? Milyen a divat Magyarországon? (Angol hallgató leveléből.) Milyen az orvosok, az értelmiségiek helyzete Magyarországon? (Finn hallgató leveléből.) Milyen a kulturális élet Magyarországon? Milyen filmek, színdarabok érdeklik a magyar közönséget? Melyek a legnépszerűbb könyvek, folyóiratok? (Olasz hallgató leveléből.) A pályázaton bárki részt vehet, aki kedvet érez arra, hogy saját élményei alapján beszámoljon a magyar élet egy-egy jellegzetes vonásáról. A pályázatra beküldött írások terjedelme 3—4 gépelt oldal lehet. A pályázaton résztvevő legjobb írásokat díjazzuk: I. díj: 2000 forint, II. díj: 1000 forint, III. díj: (6 darab) 500— 500 forint. A pályázat beküldésének határideje október 1. A névvel, címmel és munkahely-megjelöléssel beküldött pályázatokat a következő címre kérjük: Magyar Rádió, Idegennyelvű Adások Főosztálya. HÍREK — A bonyhádi járási művelődési ház vezetősége gyűjtést indított jelmeztárának gyarapítására. Szép eredmények vannak máris. Több kemény kalap, cilinder, női kalapok, legyezők, stb. gazdagítják már a kultúrház jelmeztárát. A vezetőség azért rendezi a gyűjtést, hogy egy-egy színdarab alkalmával kevesebb ruhát kelljen pénzért kölcsönözni. Az Országos Műszaki Könyvtár eddigi szaktanácsadó szolgálatát textilvegyészeti szaktanácsadással egészítette ki. A textilvegyészeti szaktanácsadó minden hét keddjén 17 órától 19 óráig áll az olvasók rendelkezésére. — Július 1-én a Paksi Központi Művészegyüttes Bogyiszlón vendégszerepel, a Tanítónő című drámával. A bevételt az árvízkárosultak megsegítésére ajánlják fel. — A független brit filmipar állandóan veszteséggel dolgozik. A mozik bevétele állandóan csökken és az elmúlt évben kibocsátott 33 film közül csak 15 hozott nyereséget. A független filmipart pénzelő szervezet igazgatója kijelentette, hogy a következő évben Angliában készülő filmeket részben, vagy egészben amerikai, vagy amerikai ellenőrzés alatt álló társaságok pénzbeli támogatásával gyártják. A berlini Motoripari Tudományos Műszaki Irodában néhány ésszerűsítést dolgoztak ki, mely a Moped SR 1 zavaró szívászörejét és a kipuffogás zaját küszöböli ki. Az újítás egy szívástompító felszereléséből és a kipuffogó gáz útjának meghosszabbításából áll. Ezt a munkát az illetékes műhelyek csekély ráfordítással el tudják végezni. időjárá* Várható időjárás: Változó felhőzet, több helyen, főleg a délutáni órákban záporeső, zivatar, mérsékelt, időnként élénkebb szél. A meleg idő tovább tart. Várható legalacsonyabb hőmérséklet 11—17, legmagasabb 25—28. MOZI GARAY-FILMSZÍNHÁZ Június 14—17, csütörtöktől vasárnapig: MERÉNYLET A KIKÖTŐBEN. Izgalmas szovjet játékfilm egy kémbanda leleplezéséről. Előadások kezdete vasár- és ünnepnap: fél 4, 6 és fél 9-kor. Hétköznap: 6 és fél 9 órakor. KERTMOZI. Június 15—17, péntektől vasárnapig: JÓREGGELT. Derűs szovjet film mai fiatalokról. - TOTÓN/ 1956 JÚNIUS 15. SPORT Látogatás egy általános iskola testnevelő óráin Napjainkban sok szó esik az iskolai testnevelésről. A sajtó és a rádió állandóan foglalkozik az iskolai testneveléssel, mint napjaink legégetőbb sportproblémájával. Hogy néz ki a helyzet ezzel kapcsolatban megyénkben? A Megyei Tanács Oktatási Osztályán minden bizonnyal részletes és megbízható tájékoztatást kaptunk volna, de mi inkább a helyszínen győződtünk meg, hogy egy vidéki általános iskolában a nevelők a testnevelési órákat milyen felkészüléssel és színvonalon tartják meg. Egy „eldugott” helyet néztünk meg: Felsőnánát. A szép, modern iskolában az igazgatótól — Arató Vilmostól — megtudjuk, hogy éppen jókor érkeztünk, mert a felsőtagozatból a fiúknak és a lányknak is van testnevelő órájuk. Kezdődik az óra: Az iskola udvarán a kosár- és röplabdapálya azt bizonyítja, hogy a tanulókkal foglalkoznak és rendszeresen sportolnak. A lányok Mónok Anna nevelő vezetésével az óra első részében készülnek az évvégi tornavizsgára. A fiatal nevelőnő — ha esetleg a tanulók eltévesztik— rögtön segítségükre siet, kedves, meleg szavakkal magyaráz, tanít, oktat. Ennek eredménye a fiatal lányok feltűnően jó mozgása. Szinte valamennyi megmozdulásuk, gyakorlatuk a lelkiismeretes foglalkozást, a nevelő jó munkáját tükrözi. Az egész órát a jó felkészülés és a fegyelem jellemezte. Érdemes még megemlíteni azt is — ami a megye legtöbb iskolájában is fennáll — a lányok mind tornaruhában vettek részt az órán. A sportpályán Arató Vilmos, az iskola igazgatója tartja a testnevelési órákat a fiúknak. A bemelegítő gyakorlatok után a fiúk 50, illetve 60 méterrés futást végeznek időre. Ezt követi a gránátdobás gyakorlata, ahol több fiú egészen jó eredményt ér el. (Volt egy 62 méteres dobás.) A sportpályáról hazafelé menet, majd később bent az iskolában az iskolai testnevelés problémáiról beszélgetünk. Érdekes dolgokat tudunk meg. Arató Vilmos elmondja, hogy mindig szerette a sportot, szívesen foglalkozott a gyermekekkel, de az iskolai sport jelentőségét és fontosságát csak egy év óta látja — mióta résztvett Tatán a kéthetes sportköri vezetőképző tanfolyamon. Lassan előkerülnek az órarendek, óravázlatok, tervek és az igazgató, valamint Monok Anna feltűnő tájékozottságról teszi tanúságot. A nevelőnőt megkérdezzük, szakmailag a fejlődést, hogyan biztosítja, válasza egyszerűen hangzik. „Ha bármilyen problémám van, vagy segítségre van szükségem az igazgató elvtárshoz fordulok és ő mindig segít. Igen sok segítséget nyújtott munkánkhoz a járási és megyei szakfelügyelői látogatás.’’ — Az iskola felszerelése eléggé hiányos volt az elmúlt időben, — mondja Arató Vilmos, — de ezen is segítettünk. Szőnyeget és egyéb szereket házilag készítettünk. A közeljövőben kapunk a megyei oktatási osztálytól két mászókötelet és két tornapadot, így lassanként az iskola sportfelszerelése teljes lesz. Búcsúzunk a felsőnánai általános iskola nevelőitől, tanulóitól. Azzal az érzéssel távozunk, hogy Felsőnánán jó munkát végeznek a nevelők, a tanulók. A testnevelés igazi célját valósítják meg az iskolájukban. További jó munkát és sikereket kívánunk a felsőnánaiaknak. — NY. I. — Sióagárd—Tolnai Vörös Lobogó 3:2 (8,10,10, 9,10) városi röplabdabajnokság Vasárnap délután került sor a két sportkör csapatainak találkozójára. Az első játszmában a vendégek vezetnek 5:2- re, de Sióagárd egyenlít és 6:6 után már nem vitás a győzelem. A II. játszma ismét csak az elején bővelkedik izgalmakban, a hajrát Tolna nem bírja. Már 2:0! Sióagárd ekkor egy rosszul sikerült cserét alkalmaz, a játék csapkodóvá ,idegessé válik. Tolna biztosan egyenlít. Következik a döntő játszma. Sióagárd már 14:2-re vezet, mikor a Vörös Lobogó minden erejét összpontosítva, megpróbálja a lehetetlent. Már-már úgy látszik, hogy sikerül egyenlíteni, mikor a sióagárdi Leitkám leütése megpecsételi a mérkőzés sorsát. j Bírálat: Mindvégig élvezetes, olykor színvonalas mérkőzést vívott egymással a két csapat és a minimális formakülönbség megérdemelt hazai győzelmet hozott. SZELECZKY MIHÁLY levelező. Barátságos ökölvívómérkőzés Dunaföldváron Az elmúlt vasárnap a Budapesti Vasas ökölvívó csapata látogatott el Dunaföldvárra, ahol a Dunaföldvári Honvéd ökölvívó csapatával mérkőzött. Az ökölvívó versenyen — mely a Szpartakusz székházában került lebonyolításra — 300 néző vett részt. Végeredményben a Dunaföldvári Honvéd ökölvívói 7:5 arányban győzték le a Budapesti Vasas ökölvívó együttesét. Június 17-én ugyancsak egy budapesti csapat , az Aluminiumgyár csapata vendégszerepelt Dunaföldváron. A mérkőzés délután 14 órakor kezdődik a Szpartakusz Székházban, RÉVÉSZ JÁNOS levelező. Apró hirdetések A Szekszárdi Vasipari Vállalat azonnali belépésre felvesz ASZTALOS szakmunkásokat. A SZEKSZÁRDI VASIPARI VÁLLALAT autó, motorkerékpár, kerékpár fényezését, autókárpitozást vállal. VILLANYSZERLŐ szakmunkást felvesz MEGYEVILL, Szekszárd, Garay tér 14. A hó folyamán megnyitandó kerthelyiségünkbe KERESÜNK szezon végéig 3 tagú jazz zenekart és egy szakképzett felszolgálót. Érdeklődni lehet Tamási és Vidéke Körzeti FMSZ. Telefon: 56. NŐI fodrászüzletemet elköltözés miatt, fizetési kedvezménnyel, sürgősen eladom. — Nagyné, Bátaszék, Árpád 8. TOLNAI NAPLÓ Az MDP Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács Lapja. Szerkeszti a Szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: GYŐRE JÓZSEF Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20—10. Kiadóhivatal telefonszáma: 20—11. A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlapkézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél. _ Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Nyomdáén felül: Odenka Rezső. Telefon: 21—21.